(1) J-3 Szabályozási terv (Külterület)

(2) J-3M Módosított szabályozási terv (Külterület)

(3) J-4/1 Szabályozási terv (Belterület)

(4) J-4/2 Szabályozási terv (Belterület)

4. § (1) A beépítésre szánt területek területfelhasználási egységei építési övezetekre tagozódnak, melyek határvonalait a szabályozási terv tartalmazza.

(2) A beépítésre szánt területek építési használatuk szerint az alábbiak:

5. § (1) A falusias lakóterületek (Lf) építési övezeti határait a szabályozási terv tartalmazza. Ezen lakóterületek építési használatuk, jellegük és beépítési szintterület-sűrűségük alapján falusias lakóterületek. (OTÉK 14. §.)

6. § Lf

7. § Lf

8. § Lf

9. § Lf

10. § (1) A vegyes terület településközpont vegyes terület (Vt), amely több önálló rendeltetési egységet magába foglaló lakó- és olyan helyi települési szintű igazgatási, kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó, szálláshely szolgáltató, egyházi, oktatási, egészségügyi, szociális épületek, valamint sportlétesítmények elhelyezésére szolgál, amelyek alapvetően nincsenek zavaró hatással a lakó funkcióra. (OTÉK 16. §.)

(2) A településközpont vegyes terület határait a szabályozási terv tartalmazza.

11. § Vt

12. § (1) A gazdasági terület kereskedelmi szolgáltató terület (Gksz), amely elsősorban a nem jelentős zavaró hatású gazdasági célú épületek elhelyezésére szolgál. (OTÉK 19. §.)

(2) A kereskedelmi szolgáltató gazdasági terület határait a szabályozási terv tartalmazza.

13. § Gksz

14. § (1) Különleges terület a házikertes különleges terület (Kh), a temető különleges terület (Kt), a sportolási célú különleges terület (Ks), és a nyersanyag lelőhely (bánya) különleges terület (Kn) területe. (OTÉK 24. §.)

(2) A különleges terület építési övezeti határait a szabályozási terv tartalmazza.

15. § Kh

16. § Kt

17. § Ks

19. § (1) A beépítésre nem szánt területek területfelhasználási egységei övezetekre tagolódnak, melyek határvonalait a szabályozási terv tartalmazza.

(2) A beépítésre nem szánt területek használatuk szerint az alábbiak:

20. § (1) A közúti közlekedési terület (KÖu) határvonalait a szabályozási terv tartalmazza.

(2) A közlekedési és közműelhelyezésre szolgáló terület az országos és a helyi közutak, a gépjármű várakozóhelyek (parkolók) – a közterületnek nem minősülő telkeken megvalósulók kivételével – , a járdák és a gyalogutak, mindezek csomópontjai, vízelvezetési rendszere és környezetvédelmi létesítményei, továbbá a közművek és a hírközlés építményeinek elhelyezésére szolgál. (OTÉK 26. §.)

(3) A közlekedési területek út mintakeresztszelvényeit a helyi építési szabályzat 1. számú melléklete tartalmazza.

22. § (1) A zöldterületek határvonalait a szabályozási terv tartalmazza.

(2) A zöldterület (Z) az állandóan növényzettel fedett közterület (közkert, közpark). (OTÉK 27. §.)

(3) A zöldterületen elhelyezhető:

23. § (1) Az erdőterület az erdő rendeltetése szerint: gazdasági erdő (Eg) terület és védett erdő (Ev) terület. (OTÉK 28. §.). Védett erdő övezetben építmény nem építhető.

(2) Az erdőterületek övezeteinek határvonalait a szabályozási terv tartalmazza.

25. § (1) A mezőgazdasági terület általános mezőgazdasági övezet (Má), kertes mezőgazdasági övezet (Mk), illetve mezőgazdasági major övezet (Mm), melynek határvonalait a szabályozási terv tartalmazza.

(2) A mezőgazdasági terület a növénytermesztés és az állattenyésztés, továbbá az ezekkel kapcsolatos termékfeldolgozás és tárolási építményei elhelyezése céljára szolgáló terület. (OTÉK 29. §.)

29. § (1) A vízgazdálkodási területek (V) a vízgazdálkodással összefüggő területek. (OTÉK 30. §.)

(2) A vízgazdálkodási területek határvonalait a szabályozási terv tartalmazza.

(3) ^[11]A vízgazdálkodási területen építményt csak a külön jogszabályokban foglaltak szerint lehet elhelyezni.

(4) ^[12]A tervezett Lóci-patak árvízcsúcs csökkentő tározó esetében a vízgazdálkodási terület a tározó területét és a csúcsvízszinttől számított 50 m-es sávot foglalja magába.

29/A. § (1) A nyersanyag -kitermelés (bánya) céljára szolgáló terület (Kb-B )

(2) Az építési övezetben a bányászattal kapcsolatos építmények helyezhetők el a vonatkozó jogszabályok betartásával.

(3) Az övezetben a telkek beépítési módja: szabadon álló

(4) Az övezetben a legkisebb beépíthető telekméret 10.000 m2

(5) A beépítettség megengedett legnagyobb mértéke: 5%

(6) A megengedett legnagyobb építménymagasság: 9,0 m.

(7) A megengedett legkisebb zöldfelület: 20%

(8) A szabályozási tervlapon jelölt módon 10m széles beültetési kötelezettség van a terület délkeleti oldalán a Zsunyi patak felé.

(9) Az övezetben az építési engedély kiadásának feltétele a szabályozási tervlapon jelölt 3 szintes beültetési kötelezettség teljesítése, a növényzet megléte és fenntartása.

29/B. § (1) A nyersanyag – feldolgozás céljára szolgáló terület (Kb-nyf)

(2) Az övezetben a bányászott nyersanyag feldolgozásával kapcsolatos építmények helyezhetők el a vonatkozó jogszabályok betartásával.

(3) Az övezetben a telkek beépítési módja: szabadon álló

(4) Az övezetben a legkisebb beépíthető telekméret 10.000 m2

(5) A beépítettség megengedett legnagyobb mértéke: 5%

(6) A megengedett legnagyobb építménymagasság: 9,0 m.

(7) A megengedett legkisebb zöldfelület: 20%

(8) A szabályozási tervlapon jelölt módon 10m széles beültetési kötelezettség van az építési övezet összes határvonalán.

(9) Az övezetben az építési engedély kiadásának feltétele a szabályozási tervlapon jelölt 3 szintes beültetési kötelezettség teljesítése, a növényzet megléte és fenntartása.

(10) az övezetben a vonatkozó jogszabályok betartása mellett naperőmű létesíthető.

30. § (1) Az építési telkeken, beépítési módjuktól függően – ha azt a jelen rendelet építési övezeti és övezeti előírásai, vagy a szabályozási terv nem tartalmazzák – az építési határvonalakat és az építési vonalat az alábbiak szerint kell megállapítani.

31. § (1) Az előkert legkisebb mérete a Rákóczi út, Szilvás út, és a tervezett út (Rákóczi és Felszabadulás út között), valamint Zsunypusztán az 1554. hrsz-ú út mindkét oldalához kapcsolódó építési telkeken az úttengelytől mért 13 méteres távolság és az úttengelytől mért utcai telekhatár távolságának különbsége.

(2) Az előkert legkisebb mélységét az (1) bekezdésben nem említett építési telkeken az utcában kialakult előkertek mélysége határozza meg az alábbiak szerint: az előkert mélysége a két szomszédos beépített építési telek előkerti mélységének átlaga.

32. § (1) Az oldalkert legkisebb szélessége nem lehet kisebb:

33. § (1) A hátsókert méretének meghatározására az OTÉK 35. §. (4) – (5) bekezdését kell alkalmazni.

(2) Az építési hely hátsó határvonala azonban az építési telek utcai telekhatárától maximum 45 méter távolságra lehet. Az építési teleknek az építési hely hátsó határvonala mögötti területére a hátsókert előírásait kell alkalmazni.

34. § (1) Az építési vonalat az előkert építési határvonalán, és az utcában az építési telkek jellemző beépítési oldalhatárán kell megállapítani. Az oldalsó építési vonal az építmények közötti megengedett legkisebb távolság betartása érdekében ettől eltérően is megállapítható. Az oldalsó építési vonal az oldalsó telekhatártól 1 m-re is megállapítható, ha azt a telek szabályos csapadékvíz elvezetése indokolja.

35. § (1) ^[13]A műemlékeket és a műemléki környezet lehatárolását a szabályozási terv tartalmazza. Az ezekkel kapcsolatos építési munkát csak a vonatkozó jogszabályok betartásával lehet végezni.

(2) ^[14]A régészeti lelőhely területének lehatárolását a szabályozási terv tartalmazza. A régészeti lelőhely területén csak a vonatkozó jogszabályok betartásával lehet földmunkával járó beruházást megvalósítani. Amennyiben régészeti lelőhelynek nem minősülő területen földmunkák során váratlan régészeti lelet vagy emlék kerül elő, a 2001. évi LXIV. tv. 24. §-ába foglaltak szerint eljárva haladéktalanul értesíteni kell a Nógrád Megyei Múzeumok Igazgatóságát.

(3) ^[15]

(4) A műemlékek és a helyi védelmű épületek fenntartási és helyreállítási munkálatainál az eredeti, illetve a hagyományos műszaki megoldások és építőanyagok használatát kell alkalmazni, az épületek homlokzatait az eredeti formájukban kell visszaállítani.

(5) ^[16]

(6) ^[17]

(7) ^[18]

(8) Az épített környezet minőségének védelme érdekében a műemléki környezetben és a helyi védelmű területen csak műemléki tervezési jogosultsággal rendelkező okleveles építészmérnök készíthet engedélyezési tervdokumentációt.

36. § (1) A Kelet-Cserhát Tájvédelmi Körzet lehatárolását a szabályozási terv és a helyi építési szabályzat 3. számú melléklete tartalmazza. Ezen a területen építési munkát csak a vonatkozó jogszabályok betartásával lehet végezni.

(2) ^[19]A természeti területek lehatárolását a szabályozási terv és a helyi építési szabályzat 3. számú melléklete tartalmazza. A területek vonatkozásában szigorúan betartandók az alábbi jogszabályok: a természet védelméről szóló 1996. évi LIII. törvény, és a tájvédelmi szakhatósági hatáskörbe tartozó engedélyezési eljárásokról szóló 166/1999.(XI.19.) Korm. rendelet.

(3) ^[20]A helyi védelem alatt álló és helyi védelemre tervezett természeti területek lehatárolását a szabályozási terv tartalmazza. Az ezekkel kapcsolatos építési munkát csak Nagylóc helyi természeti értékeinek védelméről szóló önkormányzati rendelet előírásai figyelembe vételével lehet végezni.

(4) ^[21]A külterületen tervezett fejlesztések, beruházások ügyében (telekalakítás, építmény elhelyezés, termőföld más célú hasznosítása, belterületbe vonás, művelési ág megváltoztatása, vízgazdálkodási terület kialakítása stb.) Nagylóc Község Önkormányzat és a Természetvédelmi Hatóság folyamatos egyeztetése szükséges.

(5) ^[22]A tervezett Lóci-patak árvízcsúcs csökkentő tározó természeti területet is érint, ezért a Természetvédelmi Hatóság hozzájárulását is be kell szerezni.

37. § (1) ^[23]

(2) ^[24]

(3) ^[25]

(4) A településkép védelme érdekében a 46/1997.(XII.29.) KTM rendelet 9. §-ában foglaltakon túl a település területén építési engedélyhez kötött tevékenység a középületek telkeinek közhasználatú területén történő kerítés építés.

(5) ^[26]

(6) ^[27]

38. § (1) Levegőtisztaság védelmi szempontból kiemelten védett kategóriába tartoznak az országos és a helyi jelentőségű védett természeti területek.

(2) „Védett I.” levegőtisztaság védelmi kategóriába tartozik a település közigazgatási területének többi része.

(3) A település közigazgatási területén kizárólag olyan tevékenységek folytathatók, olyan létesítmények helyezhetők el, melyek légszennyező anyag kibocsátása az azok helye szerinti védettségi kategóriára vonatkozó kibocsátási határértékeket nem haladja meg, illetve a 21/2001.(II.14.) Korm. rendelet szerinti környezeti levegő minőségére vonatkozó határértékek túllépését nem okozza.

(4) Lakóövezetben csak olyan vállalkozási tevékenység folytatható, amely nem jár jelentős légszennyezéssel, illetve amely tevékenység során nem keletkezik felületi légszennyező forrás. Ezen övezetben telepengedélyhez kötött, illetve bűzös tevékenység nem folytatható. A belterületben légszennyezéssel járó tevékenység (pl.: fafűrészelés) nyílt téren nem engedélyezhető, autófényező tevékenység egyáltalán nem végezhető.

(5) A település területén kommunális és ipari hulladékot égetni tilos, betartandó továbbá a 21/2001.(II.14.) Korm. rendelet.

39. § (1) A zaj és rezgés elleni védelem szempontjából csendes övezetbe tartozik a település (Kt) temető különleges területe.

(2) A település közigazgatási területén a zajt kibocsátó létesítmények működése során az alábbi megengedett legnagyobb „A” hangnyomás szintet be kell tartani:

40. § (1) A szennyvízcsatorna-hálózat új szakaszának kiépítéséig az azzal nem rendelkező területen új építményt csak a műszaki és környezetvédelmi követelményeknek megfelelő – a településekről származó szennyvizek szennyvíztisztító kisműtárgyai és kisberendezései létesítési feltételeiről szóló MI-10-127/9-84 előírásait is figyelembe vevő – vízzáróan megépített szennyvízgyűjtő akna létesítésével lehet használatba venni. A szennyvíztárolók engedélyezett módon történő használatát folyamatosan ellenőrizni kell.

(2) A meglévő, illetve az új közcsatorna-hálózatra történő rákötés kötelező, a korábbi közműpótló szennyvíztárolók egyidejű, szakszerű megszüntetésével. Új közműpótló szennyvíztároló nem építhető a közcsatorna-hálózattal ellátott területen.

(3) A kommunális és technológiai eredetű szennyvizet tilos az élővizekbe, felhagyott kutakba, csapadékvízelvezető árkokba és csatornákba bevezetni, illetve gyűjteni, vagy a talajba elhelyezni, talajra kilocsolni, illetve a telken kívülre szabálytalanul kivezetni.

(4) A település „B” szennyeződés érzékenységi besorolásba tartozik a 33/2000.(III.17.) Korm. rendelet alapján. A természetes vizek, patakok vízminőségének megőrzése érdekében a területen fekvő ingatlanokon talajjavításra csak érett komposztot vagy tőzegterméket, illetve természetes talajjavító anyagokat lehet használni.

(5) Valamennyi vízelvezető árokba, patakba növényvédőszer, szerves vagy műtrágya bejutását, bármilyen hulladék elhelyezését meg kell akadályozni.

(6) A felszíni vizek elvezetését biztosító nyílt árokhálózatot ki kell építeni és fenntartásáról folyamatosan gondoskodni kell.

(7) A külvizek eróziós hatásának kiküszöbölésére a településszerkezeti terv csapadékvíz elvezetési alátámasztó munkarészén jelölt nyomvonalon övárkokat kell létesíteni.

(8) A termőföld használó – választása szerint – köteles a termőföldet művelési ágának megfelelő termeléssel hasznosítani, vagy a termelés folytatása nélkül a talajvédelmi előírásokat betartani.

41. § (1) Települési kommunális, illetve veszélyes és ipari termelési hulladékot csak szervezett szemétgyűjtéssel az e célra kijelölt kistérségi regionális lerakóhelyen szabad elhelyezni.

(2) A veszélyes hulladékok környezetszennyezést kizáró módon és szelektíven történő gyűjtéséről és ártalmatlanításáról a 98/2001.(VI.15.) Korm. rendelet szerint, a hulladék termelőjének (beleértve a lakosságot is) kell gondoskodnia. A veszélyes hulladékok kezelésre való átadása esetén meg kell győződni az átvevő kezelésre vonatkozó jogosultságáról.

(3) Tilos a hulladékok illegális lerakása és égetése, valamint a veszélyes hulladék kommunális hulladék közé juttatása. A felszámolt kommunális hulladéklerakót és a véglegesen felhagyott külszíni anyagnyerő hely területét a vonatkozó jogszabályok betartásával rekultiválni kell.

42. § (1) A település igazgatási területén lévő patakok, valamint az egyéb vízfolyások mindkét partján, a partéltől számított 6-6 méter szélességben fenntartási területsávot kell biztosítani, ezen belül állandó építmény nem létesíthető.

(2) A közművek és védőidomaik szakági szabványokban meghatározott védőtávolságait, védősávjait és védőterületeit – tekintettel a 123/1997.(VII.18.) Korm. rendelet előírásaira is – a beépítésnél figyelembe kell venni.

(3) A temető szabályozási terven feltüntetett 50 m-es védőtávolságát be kell tartani, ezen belül csak urnahelyes temetkezés engedélyezhető, új lakóterület csak 50 m-nél távolabb létesíthető.

(4) ^[29]

43. § (1) Az újonnan létesítendő, illetve működő, a környezetet terhelő beruházások esetében szükség esetén a módosított 20/2001.(II.14.) Korm. rendelet előírásai szerint környezeti hatásvizsgálatot kell végezni.

(2) A szennyvízcsatorna-hálózat kiépítését követően a 38/1995.(IV.5.) Korm. rendelet 13. §. (5) bekezdésében foglaltak szerint a települési önkormányzat jegyzője az ingatlan tulajdonosát a szennyvízelvezetőmű káros szennyezése esetén, ill. ilyen szennyezés megelőzése érdekében a szennyvíz előzetes tisztításához szükséges berendezés létesítésére, korszerűsítésére, megfelelő üzemeltetésére kötelezheti.

(3) A település szükséges tűzoltóvíz ellátását biztosítani kell. Közterületen építményt elhelyezni csak a tűzvédelmi előírások betartásával lehet.

(4) A magasságkorlátozással terhelt ingatlanok felsorolását és a magasságkorlátozás mértékét a helyi építési szabályzat 4. számú melléklete tartalmazza.

(5) A lejtős térszínen történő beavatkozások (bevágás, építés stb.), illetve a kövérebb agyagterületek térfogatváltozása miatt az agyagos területeken történő építések felszínmozgás kialakulásával járhatnak. Ilyen esetekben javasolt a talajmechanikai és geotechnikai vizsgálat elkészítése.

(6) A mélyfekvésű területek beépítése előtt gondoskodni kell a terület feltöltéséről és megfelelő tömörítéséről, illetve a csapadékvíz elvezető rendszer kiépítéséről és a közeli folyóvizek (patakok) szabályozásáról. A feltöltés csak nem szennyező anyaggal történhet. Beépítés előtt talajmechanikai szakvélemény szükséges.

44. § (1) Elővásárlási jog illeti meg az önkormányzatot:

46. § (1) A szabályozási tervben a területre tervezett kiszolgáló utakat és közműveket az újonnan beépítésre szánt területeken a tervezett épületek építési engedélyének kiadása előtt, illetve rehabilitációra kijelölt területeken legkésőbb az általuk kiszolgált építmények használatbavételéig meg kell valósítani.

(2) E kötelezettség teljesítése az érintett ingatlan tulajdonos érdeke, ezért a megvalósítás költségeit az Önkormányzat jelen rendeletével a mindenkori érintett ingatlanok tulajdonosaira hárítja. A kiépítés módjáról, ütemezéséről az érintett tulajdonos és az Önkormányzat külön megállapodást kötnek.

47. § (1) Az önkormányzat a tervszerű telekgazdálkodás, a beépítés helyes sorrendje és a településkép előnyösebb kialakítása érdekében 4 éven belüli beépítési kötelezettséget ír elő a szabályozási tervben megjelölt ingatlanokra.

48. § (1) ^[30]

(2) A helyi építési szabályzatot a szabályozási tervvel, és mellékleteivel együtt kell alkalmazni.

(3) ^[31]

(4) ^[32]

(5) ^[33]

(6) A jelen helyi építési szabályzat és mellékletei a kihirdetés napján lépnek életbe, egyidejűleg az alábbi – előző ÁRT-vel kapcsolatos Önkormányzati és volt tanácsi – rendeletek hatályukat vesztik: