Dombegyház Nagyközség Önkormányzat Képviselő-testületének 17/2003 (X.29.) önkormányzati rendelete

a település helyi építési szabályairól

Hatályos: 2023. 06. 01

Dombegyház Nagyközség Önkormányzat Képviselő-testületének 17/2003 (X.29.) önkormányzati rendelete

a település helyi építési szabályairól

2023.06.01.

Dombegyház Nagyközség Önkormányzata az önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény, az 1997. évi LXXVIII. törvény, valamint a 36/2002. ( III. 7. ) Korm. rendelettel módosított 253/1997. ( XII. 20. ) Korm. rendelet alapján a településrendezési terv megvalósítása érdekében a következőket rendeli el:

I. fejezet

ÁLTALÁNOS ELŐÍRÁSOK

1. § (1) E rendelet hatálya Dombegyház község teljes közigazgatási területére, valamint a közigazgatási területen végzett, jelen rendelet 1. § (3) bekezdésében részletezett tevékenységekre terjed ki.

(2)1 [1]Dombegyház közigazgatási területén az épített környezet alakításáról és védelméről szóló törvény szerinti építési tevékenységet folytatni és ezekre hatósági engedélyt adni e rendeletben és ennek

a) 1. mellékletét képező, állattartó létesítmények védőtávolságaira vonatkozó szabályozásban,

b) 2. mellékletét képező SZ-1 jelű M=1:10000 méretarányú külterületi szabályozási tervben,

c) 3. mellékletét képező SZ-2 jelű M=1:2000 méretarányú belterületi szabályozási tervben foglaltak szerint megengedett.

(3) A település közigazgatási területén területet felhasználni, telket alakítani, beépíteni, utat és egyéb közlekedési létesítményt, közműhálózatot és bármely más épületet, építményt létesíteni, bővíteni, lebontani valamint ezekre hatósági engedélyt adni csak az országos érvényű szabályoknak, a területre készített szabályozási tervnek és jelen önkormányzati rendeletnek megfelelően szabad.

(4) A szabályozási terven jelölt szabályozási elemek kötelezőek, azokat csak az érvényes módosítási eljárási folyamat keretében lehet megváltoztatni. Az irányadó jelleggel meghatározott szabályozási elemek a szabályozás egy lehetséges változatára utalnak, vagy továbbtervezést igényelnek, így:

a) Részletes tervvel módosíthatóak, ill. pontosíthatóak.

(5) Irányadó jellegűnek kell tekinteni:

a) A védő erdők határvonalát a védett területek felől; ebbe az irányba a védő erdők szükség szerint szélesíthetők.

2. § (1) Az 1. § (3) bekezdésben részletezett tevékenységeket e rendelet előírásain túl akkor lehet engedélyezni, ha:

a) az vészhelyzet elhárítását szolgálja,

b) karbantartásra, állagmegóvásra irányul,

c) környezetvédelmi szempontok miatt válik szükségessé.

(2) Karbantartásnak, állagmegóvásnak minősül az az építési tevékenység, mely nem érinti az épületek, építmények szerkezetét és nem jár együtt azok korszerűsödésével, élettartamának meghosszabbodásával.

(3) Azokon a területeken, ahol a terület-felhasználás vagy az övezeti besorolás megváltozik, a 2. §. (2) bekezdésben felsoroltakon túl építés akkor is engedélyezhető ideiglenes jelleggel, ha:

a) Az a szabályozási terv szerinti felhasználás megvalósulását nem akadályozza meg.

(4) Azokon a területeken, ahol az építés feltételei a terület előkészítés, vízrendezés, elő közművesítés, stb. miatt nem biztosítottak, építési engedély csak akkor adható, ha:

a) azok az engedély kiadása előtt elkészülnek, vagy

b) Legkésőbb a tárgyi beépítéssel egyidejűleg biztosíthatóak és a használatbavételig elkészülnek.

(5) [2]

II. Fejezet

A TELEPÜLÉS TERÜLETÉNEK FELHASZNÁLÁSA

3. § (1) A település igazgatási területe - melynek határa kialakult, nem változik -

a) külterületre és

b) belterületre tagozódik.

(2) Az igazgatási terület határa kialakult, módosítása nem szükséges. A belterületi határvonal bővítése szükséges:

a) A település nyugati határvonala mentén a 4444-es számú út és a temetőhöz vezető út közötti terület belterületbe vonásával közkert céljára.

(3) A település mindenkori belterületi határán belül az önkormányzatot a jogszabályokban meghatározott ellátási kötelezettség terheli.

(4) A település területe építési használat szerint:

a) beépítésre szánt és

b) beépítésre nem szánt területre tagozódik.

III. Fejezet

BEÉPÍTÉSRE SZÁNT TERÜLETEK

4. § (1) A beépítésre szánt terület lehet:

a) lakóterület,

b) vegyes terület,

c) gazdasági terület,

d) különleges terület.

Lakóterületek

5. § (1) A lakóterületen elhelyezhető:

a) lakóépület,

b) mezőgazdasági (üzemi) építmény,

c) alapfokú ellátást biztosító kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó épület,

d) szálláshely szolgáltató épület,

e) kézműipari épület,

f) helyi ellátást biztosító igazgatási, egyházi, oktatási, egészségügyi, szociális épület,

g) sportépítmény.

(2) [3]

Az egyes övezetekre vonatkozó előírások

Lf1 és Lf2 jelű építési övezet (falusias lakóterület)

6. § (1) Az övezet falusias lakóterület. Az övezetben valamennyi, jelen rendelet 5. § (1) bekezdésében felsorolt épület elhelyezhető. Állattartó épületek esetén be kell tartani jelen rendelet 1. számú mellékletének előírásait; nagyállat tartására szolgáló épület csak az illetékes ÁNTSZ eseti hozzájárulásával helyezhető el. Tilos úgy új telket kialakítani, hogy annak a megközelítést biztosító utcai telekhatára jelen építési szabályzat elfogadásakor közművesítetlen belterületi határ mentén húzódó, külterületi vagy belterületi földútra nézzen.

(2) Beépítés esetén betartandó építési határértékek:

a) szint terület sűrűség maximum: 0,4,

b) beépítettség maximum: 30%,

c) zöldfelület minimum: 40%.

A telekterületet, a beépítési módot és az építménymagasságot a szabályozási terv tartalmazza, tömbönként.

(3) Az Lf2 jelű lakóterület esetén a minimális telekterület és a beépítési % értelmezése:

a) a szabályozási terven megadott kisebb minimális telekterület alkalmazandó az ugyanott szereplő nagyobb beépítési %-kal, ha az új lakóépület építési engedélyezési eljárását a bontás engedélyezése időben legfeljebb 6 hónappal előzte meg, és vagy a két eljárás kérelmezője azonos személy, ill. személyek,

b) jelen bekezdés a) pontjában leírtakon túl minden más esetben minimális telekterületként a szabályozási terven megadott nagyobb telekméret alkalmazandó minimális telekterületként a kisebb beépítési % - mint megengedett legnagyobb beépítetési % - mellett.

Lke jelű építési övezet (kertvárosias lakóterület)

(4) Az övezet kertvárosias lakóterület. Az övezetben jelen rendelet 5. § (1) bekezdése a), c), d), e), f) és g) pontjaiban felsorolt épületeket lehet elhelyezni. Tilos az övezetben az állattartó épületek, építmények elhelyezése!
(5) Beépítés esetén betartandó építési határértékek:
a) szint terület sűrűség maximum: 0,4,
b) beépítettség maximum: 30%,
c) zöldfelület minimum: 50%.
A telekterületet, a beépítési módot és az építménymagasságot a szabályozási terv tartalmazza, tömbönként.

Vegyes területek

7. § (1) A településközponti vegyes terület elsősorban a település intézményeinek elhelyezésére szolgáló terület.

(2) Az övezetben elhelyezhető épületek:

a) lakóépület,

b) igazgatási épület,

c) kereskedelmi, szolgáltató, szálláshely szolgáltató épület,

d) vendéglátó épület,

e) egyéb közösségi szórakoztató épület,

f) egyházi, oktatási, egészségügyi, szociális épület

g) sportépítmény,

h) kivételesen az OTÉK 16. §. (3) bekezdésében felsorolt építmények, az OTÉK 31. §. (2) bekezdésének figyelembe vételével.

(3) A terület övezeti jele Vt.

(4) A Vt jelű övezet jellemzően a közösségi létesítmények elhelyezésére szolgál; új épületként önálló lakóépület csak akkor helyezhető el, ha a lebontásra kerülő épület funkciója is ez jelen rendelet érvénybelépésekor. megengedett legnagyobb szint terület sűrűség 1,5,

- minimális zöldterületi fedettség a 7. §. (2) a), f), és g) pontjai esetén min. 30%, egyéb esetekben min. 15%,
- a telekterületet min. 800 m2
- beépítési mód: oldalhatáron álló,
- beépítettség:
- iskola, óvoda esetén max. 25%, egyéb esetekben max. 60%
- építménymagasság max. 7,0m.
(5) A Vk jelű övezet központi vegyes terület. Az övezetre jelen rendelet Vt jelű övezetre vonatkozó előírásait és az OTÉK előírásait kell betartani az alábbi eltéréssel:
- telekterület min. 1000m2,
- építménymagasság max. 5,0m.

Gazdasági területek

8. § (1) A gazdasági területek lehetnek:

a) kereskedelmi, szolgáltató és

b) ipari gazdasági területek.

Kereskedelmi, szolgáltató terület

9. § (1) Kereskedelmi, szolgáltató területen belül az OTÉK 19. § (2) bekezdése 1., 2., 3., 4. és 5. pontjában felsorolt épületek helyezhetők el.

(2) Az övezet jele Gksz.

Betartandó paraméterek:
· szint terület sűrűség max. 1,0,
· zöldterületi fedettség min. 25%,
· a további paramétereket a szabályozási terv tartalmazza

Ipari gazdasági terület

10. § (1) Az ipari terület olyan gazdasági célú ipari építmények elhelyezésére szolgál, amelyek más beépítésre szánt területen nem helyezhetők el.

(2) A Gip-II. jelű területen belül egyéb ipari létesítmények helyezhetők el.

(3) Az Gip-II. jelű övezetre vonatkozó beépítési előírások:

a) telekterület min. 1500 m² ,

b) szint terület sűrűség max. 1,0,

c) legnagyobb beépítettség max. 45 %,

d) legkisebb zöldfelület min. 25 %,

e) legnagyobb építmény magasság max. 6,0 m ill. technológiai igény szerint max 25,0 m.

f) szabadon álló beépítés.

(4)2 [A Gip-I. jelű övezeten belül mezőgazdasági telephelyek helyezkednek el. Az övezeten belül állattartó telepek is létesíthetők. Az övezetben a meglevő önálló lakóépületek megtarthatók, felújíthatók, bővíthetők és korszerűsíthetők

(5) A Gip-I. jelű övezetre vonatkozó beépítési előírások:

a) telekterület új telekalakítás esetén min 2000 m²; a kialakult telkek e méret alatt is beépíthetők,

b) szint terület sűrűség max. 1,0,

c) megengedett legnagyobb beépítettség 45%,

d) megengedett legkisebb zöldfelület 30 %,

e) legnagyobb építménymagasság max. 7,5 m, amely technológiai szükségszerűség igazolása mellett elérheti a 15 métert,

f) beépítési mód szabadon álló, az épületek nyeregtetősek lehetnek; ettől eltérni csak technológiai igény esetén lehet,

g) építési engedélyhez kötött tevékenység esetén kötelező az egyedi telkeket min. hármas fasorral körbevenni.

(6)3 A Gip-III. jelű övezeten belül olyan gazdasági tevékenységek céljára szolgáló építmények helyezhetők el, melyek a Gip-I. övezet védőterületén belül elhelyezhetők, így elsősorban a mezőgazdasági termelés során keletkező melléktermék feldolgozására alkalmas építmények.

(7)4 A Gip-III. jelű építési övezetben betartandó beépítési előírások:

a) telekterület min. 3000 m² ,

b) szintterület sűrűség max. 1,0,

c) legnagyobb beépítettség max. 45 %,

d) legkisebb zöldfelület min. 30 %, amelyen belül az oldal- és hátsókertben min. dupla fasort kell telepíteni,

e) legnagyobb építménymagasság max. 7,5 m,

f) szabadonálló beépítés, elő-, oldal- és hátsókert min. 10,0m.

Különleges területek

11. § (1) Különleges terület:

a) Kt jelű, temető övezete,

b) Ks jelű, sportpályák övezete,

c) Kk jelű, közüzemi vízmű telep övezete,

d) Kh jelű, hulladéklerakó övezete,

e) Ksz jelű, szennyvíztisztító övezete.

f)5 Kmk jelű, mezőgazdasági tevékenységhez kapcsolódó konferenciaszálláshely övezete.

(2) [7]A Kt. jelű övezet temető céljára használt és fenntartott terület, melyet más célra nem lehet igénybe venni.

(3) A Ks jelű övezet a sportpályák övezete. Az övezeten belül sportolás és szabadidő eltöltésére szolgáló létesítményeket szabad elhelyezni. Beépítési paraméterek:

a) szint terület sűrűség max. 1,0,

b) legnagyobb beépítettség max. 20 %,

c) legkisebb zöldfelület min. 50 %,

d) legnagyobb építmény magasság technológiai szükségszerűség szerint,

e) szabadon álló beépítés.

(4) A Kk jelű a közüzemi vízmű övezete. Az övezeten belül csak a vízmű üzemeltetéséhez szükséges létesítmények helyezhetőek el szabadon állóan, a kerítéshez képest a kutakat min. 10,0 m távolságra kell elhelyezni,; egyéb létesítményeknél ez a távolság min. 3,0 m.

(5) [8] A Kh jelű övezet a rekultivált kommunális hulladéklerakó övezete. Az övezetben a rekultivációs előírásoknak megfelelő létesítmények helyezhetők el. Ezek mellett a szennyvíztisztító megközelítésére szolgáló magánutat ki kell építeni, valamint elhelyezhetők még a szennyvíztisztító bekötő és elvezető közművezetékei is.

(6) [9] A Ksz jelű övezet a szennyvíztisztító övezete; telke magánútról közelíthető meg. Az övezet telkét kerítéssel kell körbe venni. Az övezetben a szennyvíztisztítókra megengedett általános előírásokon túl betartandó:

a) szabadon álló beépítés,

b) beépítettség max. 40%,

c) zöldterületi fedettség min. 40%,

d) építménymagasság technológiai igények szerint.

(7)6 A Kmk jelű övezet a helyi sajátosságokat hordozó, mezőgazdasági tevékenységhez kapcsolódó konferenciaszálláshely övezete. Az övezetben a szálláshely célú épületek mellett elhelyezhetők a tulajdonosok és működtetők számára szolgáló lakóépületek is. Az övezetben betartandó építési előírások:

a) telkenként legfeljebb 5 főépület helyezhető el szabadonálló beépítéssel, melyek nettó földszinti alapterülete épületenként nem haladhatja meg a 350,0 m2-t,

b) telekterület min. 2000,0m2,

c) maximális beépítés 20%,

d) szintterület sűrűség max. 0,3,

e) zöldterület min. 60%,

f) elő- és oldalkert kialakult,

g) építménymagasság max. 4,2 m.

IV. Fejezet

BEÉPÍTÉSRE NEM SZÁNT TERÜLETEK

12. § (1) A beépítésre nem szánt területek lehetnek:

a) közlekedési és közmű elhelyezési területek,

b) zöldterületek,

c) erdőterületek,

d) mezőgazdasági területek és

e) vízgazdálkodási területek.

Közlekedési és közműterületek

13. § (1) [10] A közlekedési terület elsősorban a közutak és csomópontjainak elhelyezésére szolgál. Közlekedési területen belül csak a közlekedést kiszolgáló épületeket szabad elhelyezni.

(2) Stabilizált ill. burkolt út kiépítésének feltétele az utat kísérő fasor telepítése, kivéve a Nemzeti Park területén belül létesítendő utakat.

(3) A közlekedési területek az alábbi övezetekre tagozódnak:

a) Köu-II. jelű, hálózati jelentőségű országos mellékutak övezet, építési területük 30m,

b) Köu-III.jelű, országos mellékutak övezet, építési területük 30m,

c) Köu-2. jelű a települési gyűjtő utak övezete.

d) Köu-3. jelű a lakó utak övezete.

e) Köu-4. jelű, egyéb utak /jelentősebb földutak és kiszolgáló utak, önálló gyalogutak és kerékpárutak, / övezete.

Zöldterületek

14. § (1) Zöldterület a településen belül a közkertek területe. Övezeti jele Zkk.

(2) A területek továbbfejlesztésénél be kell tartani az OTÉK 27. §. (3) bekezdésének előírásait.

(3) A zöldterületeken elhelyezhető ill. kialakítható:

a) sétaút, pihenőhely

b) szabadtéri művészeti alkotás, emlékmű.

Erdőterületek

15. § (1) Az erdőterület erdő céljára szolgáló terület. Az erdők területe szántóterületek rovására növelhető.

(2) Az erdőterület rendeltetése szerint:

a) gazdasági és

b) védelmi rendeltetésű lehet.

(3) Az Eg övezeti besorolású gazdasági rendeltetésű erdőterületen épületet elhelyezni az OTÉK 28. §- ának és az 1996. évi LIV. Tv. 65.-72. §- ainak betartásával lehet.

(4) Az Ev2 övezeti besorolású területek a védő erdők övezete. Az övezeten belül épületet tilos elhelyezni. A terület művelési ágát, ill. rendeltetését csak akkor szabad megváltoztatni, ha a védendő funkció megszűnik.

(5) Az Ev1 övezeti besorolású területek a védett erdők övezete. Az övezeten belül épületet tilos elhelyezni. A művelés módját a védelmet elrendelő szakhatóság határozza meg.

Mezőgazdasági területek

16. § (1) A mezőgazdasági rendeltetésű terület a település külterületének a növénytermesztés, az állattenyésztés és a halászat, továbbá az ezekkel kapcsolatos termékfeldolgozás és tárolás céljára szolgáló része. Állattartó épületek létesítése esetén mezőgazdasági terület esetén is érvényesek jelen rendelet 1. számú mellékletének előírásai.

(2) A mezőgazdasági rendeltetésű területen:

a) az OTÉK 32. §-ában felsorolt létesítmények;

b) a mezőgazdasági termeléssel kapcsolatos üzemi építmények (terménytároló, feldolgozó, mezőgazdasági gépjavító);

c) növénytermesztés céljára szolgáló növényház (üvegház) és fóliasátor;

d) présház, mezőgazdasági terményfeldolgozó, állattartó, szerszám-, vegyszer-, kisgép-, terménytároló (továbbiakban gazdasági épület) és pince;

e) biztonsági okokból szükséges őrház;

f) valamint lakóépület helyezhető el.

(3) A telkek nagyságtól függően az alábbiak szerint építhetők be:

a) 720 m2-t el nem érő telken tilos építményt elhelyezni.

b) 720 - 1500 m2 nagyságú telken - a nádas, gyep, és szántó művelési ágban nyilvántartott kivételével - 3%-os beépítettséggel elsősorban a tárolás célját szolgáló gazdasági épület és pince helyezhető el egyetlen gazdasági épületként. Ezen épületek földszintesek lehetnek, építménymagasságuk legfeljebb 4,5m lehet. Az épületeket 30-45 lejtésű nyeregtetővel kell fedni. A tetőtér beépíthető.

c) 1500 m2-t meghaladó nagyságú telken 3%-os beépítettséggel jelen rendelet 16. §. f) pontjában foglaltak kivételével helyezhető el épület. Az épületek földszintesek lehetnek, építménymagasságuk legfeljebb 5,5 m lehet. Az épületeket 30-45 lejtésű nyeregtetővel kell fedni. A tetőtér beépíthető.

(4) Szőlő, gyümölcs és kertművelési ág esetén legalább 3000 m2, egyéb művelési ág esetén legalább 6000 m2 telekterület felett helyezhető el jelen rendelet 16. §. f) pontjában ismertetett lakóépület, ha:

a) azt meglevő létesítmény védőterülete nem tiltja,

b) a telek legalább magánútról megközelíthető,

c) az infrastruktúra ellátása megoldott,

d) a segélykérés lehetősége megoldott,

e) a telek átlagos szélessége legalább 30 m.

f) A telek beépítettsége legfeljebb 3% lehet, ezen belül az önálló lakóépület legfeljebb a beépítettség 1,5%-át jelentheti.

(5) Mezőgazdasági területen több önálló telekből az OTÉK 29. §. (5) bekezdése szerinti birtoktest alakítható ki. A birtokközpont beépítését a 29. §. (5), (6), (7) és (8) bekezdései szabályozzák. A birtokközponton az általános előírásokon túl lakóépület csak akkor építhető, ha teljesülnek jelen rendelet 17. §-ának előírásai is.

Lakóépület építésére vonatkozó előírások

17. § (1) [11] Jelen rendelet 16. §. (4) bekezdésének:

a) pontja teljesül: Ha a feltétel teljesülését az illetékes Földhivatal által kiadott helyszínrajz igazolja.
b) pontja teljesül:
1. ha az egyes szolgáltatók ezt az építtető részére kiadott nyilatkozataikban vállalják, vagy
2. az építtető nyilatkozik, hogy a helyi villamosenergia ellátást megoldja, az ivóvízellátását legalább az ÁNTSZ által bevizsgált, engedélyezett fúrt kútról biztosítja, a keletkező szennyvizet zárt tárolóban gyűjti és annak elszállítását a megközelítő utak az év minden szakában lehetővé teszik.
d) pontja teljesül:
1. ha a legközelebbi telefonfülke kerékpárral legalább 20 percen belül elérhető, vagy
2. az építtető rádiótelefonnal rendelkezik.
(2) Önálló telken lakóépület építése esetén tanyaudvart kell kialakítani. A tanyaudvart művelés alól ki kell vonni. A tanyaudvar területe nem lehet kevesebb 400 m2-nél és nem lehet több 2000 m2-nél -kivéve a szérűskertet-. A tanyaudvart és a hozzá vezető bekötőutat fasorral kell szegélyezni; a fasor telepítése a használatbavételi engedély kiadásának feltétele.
(3) A tanyaudvaron jelen rendelet 16. §. általános, a teljes földrészletre vonatkozó előírásai egyidejű betartása mellett, a tanyaudvar 30%-ot meg nem haladó beépítettségével földszintes lakó- és gazdasági épületeket szabad elhelyezni. Az épületek építménymagassága az 5,50 m-t, lakóépület esetében a 6,50 m-t nem haladhatja meg. (Az 5,50 m-t meghaladó építménymagasságú épületet csak akkor szabad elhelyezni, ha azt technológiai szükségszerűség indokolja.) Az épületeket nyeregtetővel kell megépíteni. A lakóépületek tetőhajlásszöge 30-45 között lehet, fedésre cserép, nád, természetes pala és fazsindely használható.
a. A lakóépületek padlószintje min. +0,70 m kell, legyen a környező terepszinthez képest.
(4) A tanyaudvaron a beépítési mód lehet szabadon álló, oldalhatáron álló vagy körülépített udvaros, de:
a) épülettel, engedélyköteles építménnyel a szomszédos földrészlet határát 3m-nél jobban nem szabad megközelíteni, és
b) az építési vonal az országos közúthálózat számozott útja mentén úttengelytől mérve min. 50,0 m, melyre merőleges gerincvonallal kell elhelyezni a lakóépületet; egyéb út mentén az úttengelyt épülettel 20 m-nél jobban nem szabad megközelíteni; gerincvonalra vonatkozó megkötés nincs.
c) állattartó épületek elhelyezésénél alkalmazni kell jelen rendelet 1.sz. mellékletének előírásait.
(5) Jelen rendelet érvénybelépésekor tanyahelyként nyilvántartott és működő lakóépülettel is rendelkező tanyahely fenntartása akkor is megengedett, ha nem felelnek meg jelen rendelet előírásainak, kivéve, ha valamely létesítmény védőterülete vagy biztonsági sávja ezt nem engedi meg. (Fenntartás: meglevő épületek megtartása és korszerűsítése funkcióváltás és az épületek bővítése, a beépítési % növelése nélkül.)

Az egyes övezetekre vonatkozó előírások

Mk jelű övezet előírásai

(kertes mezőgazdasági területek)

18. § (1) Az övezetben új épületet, építményt tilos elhelyezni. A meglevő lakóépületek felújíthatók, korszerűsíthetők.

(2) Az övezet telkeit tilos beszámítani birtoktest kialakításához.

Má-I. jelű övezet előírásai

(védett rétek, gyepek övezet)

19. § (1) Az övezetben művelési ágat változtatni épületet, építményt elhelyezni csak a Körös-Maros Nemzeti Park hozzájárulásával lehet.

Má-II. jelű övezet előírásai

(rétek, gyepek övezete)

20. § (1) Az övezetben, 20000 m² telekterület esetén a gyepművelés fenntartásához szükséges épületek (külterjes állattartás) és egy lakóépület elhelyezhető a teljes területre vonatkozóan max. 1,5%-os beépítettséggel, valamint jelen rendelet egyéb, vonatkozó előírásainak betartásával.

Má-III. jelű övezet előírásai

(távlatban más célú hasznosításra szánt mezőgazdasági területek övezete)

21. § (1) Az övezetben a művelés, a művelési ág megváltoztatása és bármilyen építési tevékenység csak akkor engedélyezhető, ha az nem akadályozza a település szerkezeti tervben rögzített terület felhasználást.

(2) Az övezet területei birtoktest kialakításába nem számíthatók be.

Má-IV. jelű övezet előírásai

(általános használatú terület)

22. § (1) Az övezetben, ha azt biztonsági előírás, ill. valamely létesítmény védőterülete nem tiltja, jelen rendelet 16. §. (2) bekezdésében felsorolt valamennyi létesítményt el lehet helyezni.

(2) Az övezet teljes területe beszámítható birtoktest kialakításába, birtokközpont az általános és jelen rendelet előírásainak betartása mellett létesíthető.

(3) Az Má-IV/1. jelű övezet az Má-IV. jelű övezet alövezete. Az alövezet esetében az Má-IV. jelű övezet előírásai érvényesek, de minden egyes építési engedélyezésnél érdekelt félnek kell tekinteni a Békés Megyei Közútkezelő Kht-ot és a Békés Megyei Közlekedésfelügyeletet. Építési engedély csak az érdekelt felek hozzájárulása esetén adható ki.

Vízgazdálkodási területek

23. § (1) A vízgazdálkodással összefüggő területek:

a) közcélú nyílt csatornák medre és parti sávja,

A vízgazdálkodási övezeteken belül bármilyen létesítményt csak a vízügyi jogszabályok betartásával, ill. az illetékes vízügyi igazgatóság hozzájárulásával szabad elhelyezni.

Az egyes övezetekre vonatkozó előírások

(2) A Vl jelű övezet a vízügyi kezelésű csatornák övezete. Az általános előírások betartása szükséges. A vízgazdálkodási törvények betartásán túl a mezőgazdasági használatú területen belül a csatornák mentén kötelező a tájfásítás.
(3) A V2 jelű övezet az üzemi csatornák övezete. Az általános előírások betartása szükséges.
V. Fejezet

KÖRNYEZET- ÉS TERMÉSZETVÉDELEM

MŰVI ÉRTÉKEK VÉDELME

Művi értékek védelme

24. § (1) [12]

(2) [13]A településen található kunhalmok megőrzése érdekében tilos területük bármilyen megváltoztatása, illetve területükön és a 20 m-es környezetükben szántási tevékenység folytatása is; meg kell őrizni a természetes növénytársulásokat.

(3) [14]

(4) [15]

(5) [16]

Környezetvédelem

25. § (1) Tilos a település területén a hígtrágyás állattartás, az állattartás során keletkező trágyát zárt tárolóban kell tárolni. A keletkező hígtrágya elhelyezésére a települési szennyvíztelep mellett központi elhelyező-telepet kell létesíteni.

(2) Zaj- és rezgésterhelésnél a 8/2002. ( III. 22. ) Köm-EüM együttes rendelet határértékeit kell betartani. Levegőtisztasági szempontból a település teljes területére a 21/2001. (II.14.) Korm. rendeletelőírásai érvényesek. A felszíni vizek védelménél a 203/2001. ( II. 7. ) Korm. rendelet előírásait kell betartani.

A szennyvízhálózat elkészültéig építésre kijelölt területen szennyvíz csak zárt tárolóban gyűjthető; a vonatkozó előírásoknak megfelelően ürítés csak a szennyvíztelepen történhet.
A földtani közeget, felszín alatti vizet veszélyeztető tevékenység esetén a 33/2000. (III. 7.) Korm. rend. Előírásait kell betartani. A település és a terület besorolása: B fokozottan érzékeny terület. Intézkedési szennyezettségi határérték: Q=C2
(3) Környezeti hatásvizsgálatra kötelezett tevékenység esetén építési engedélyezési eljárás csak jogerős környezetvédelmi engedély birtokában indítható. A környezeti hatásvizsgálatot a 20/2001. ( II. 14. ) Korm. rendelet előírásai szerint kell elvégezni.
(4) 7 Nagylétszámú állattartó telepek kijelölt levegőtisztasági védelmi övezetén belül tilos elhelyezni lakóépületet, üdülőépületet, oktatási, nevelési, egészségügyi, szociális és igazgatási épületet, kivéve ha az a telepítésre kerülő légszennyező források működésével összefüggő építmény.

Természetvédelem

26. § A potenciális természeti területeken tilos a művelési ág megváltoztatása, kivéve, ha azzal a Körös-Maros Nemzeti Park Igazgatósága is egyetért.

Helyi védettség alá kerülő természeti értékek:
o Nyéki-kúria környezete.

Általános biztonsági előírások

Közlekedési létesítmények védőterületei

27. § (1) Az országos közúthálózat számozott útjainak külterületi szakaszán tengelyétől mérve 40-40m-en belül tilos lakó-, oktatási-, egészségügyi rendeltetésű épületet elhelyezni. Az illetékes Közlekedési Felügyelet és Közútkezelő Kht hozzájárulása esetén az 40 m-en belül elhelyezhető kereskedelmi, vendéglátási létesítmény, ha azt egyéb előírás nem tiltja. Valamennyi közút területén belül létesítményt elhelyezni csak a közút kezelőjének hozzájárulásával lehet.

Közmű és energiaszállító vezetékek és létesítmények védőterületei

(2) A vízmű telepek és vezetékek védőterületeire a 11/1961. (Eü.K.7) EüM-OVF együttes utasítás előírásait kell alkalmazni. 2007. szeptember 1-ig a 123/1997. (VII.18.) Korm rendeletalapján ki kell jelölni a hidrogeológiai védőidomot. A hidrogeológiai védőidomra vonatkozó előírásokat a kijelölést követően alkalmazni kell.
(3) Csapadékvíz csatornába, csapadékvíz-elvezető árokba vizet bevezetni csak a 4/1981. (IV.4).) OVH rendelkezéshez kiadott Országos Vízgazdálkodási Szabályzat előírásainak betartásával lehet.
(4) Meglevő és létesítendő közművezetékekre az MSZ 7487/2. és az MSZ 7048/383 előírásait kell betartani.
(5) Gázvezetékekre az alábbi szabványok tartandók be:
- 1969. évi VII. törvény a gázenergiáról
- Gáz-és Olajipari Műszaki Szabályzat V. fejezete (10/1970. OBF utasítás)
- Gázelosztó Vezetékek Műszaki Biztonsági Szabályzata (17/1977. NIM.E.25. utasítás)
- MSZ 7048/1-3 szabványsorozat
(6) Villamos berendezések biztonsági övezete:
a) föld feletti nyomvonalas létesítménynél:
120 kV feszültségen 13m; nyomvonaltengelytől 15m 1 - 20kV középfeszültségen 5,0m; nyomvonaltengelytől 7m. A biztonsági övezetekre vonatkozóan a 11/1984. (VIII.22.) Ip.M. rendelet 4. §-ának, 9 - 10.§-ainak és a 12 - 15.§-ainak előírásait kell betartani. Hírközlési hálózatok létesítésének engedélyezése során a vonatkozó 29/1999.(X.6.) sz. KHVM rendelet előírásait be kell tartani.

Vízügyi érdekek védelme

(7) A vízelvezető és öntözőcsatornák működőképességét - függetlenül azok tulajdonosaitól ill. kezelőitől - fenn kell tartani.
A medrek megközelítésére, fenntartására vonatkozóan az 1995. évi LVII. tv. előírásait kell betartani.
Építési tilalmi területek:
a) csatornák mentén 6 méter.
VI. Fejezet

ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

28. § (1) Jelen rendeletben nem szabályozott esetekben az országos érvényű előírásokat kell alkalmazni.

(2) A rendelet 2004. január 1-én lép hatályba. Jelen rendelet hatályba lépésével az Összevont Rendezési Terv előírásairól szóló 3/1989. (IX.14.) sz. tanácsrendelet és az azt módosító 9/1998. (VI.23.) sz. önkormányzati rendelet hatályát veszti.

1. melléklet

Állattartó létesítmények védőtávolságai
1

Az 1. § (2) bekezdése a Dombegyház Nagyközség Önkormányzat Képviselő-testületének 7/2021. (IX. 10.) önkormányzati rendelete 1. §-ával megállapított szöveg.

2

A (4) bekezdés a Dombegyház Nagyközség Önkormányzat Képviselő-testületének 7/2021. (IX. 10.) önkormányzati rendelete 2. §-ával megállapított szöveg.

3

A 10. § (6) bekezdését a Dombegyház Nagyközség Önkormányzata Képviselő-testületének 12/2023. (V. 26.) önkormányzati rendelete 1. §-a iktatta be.

4

A 10. § (7) bekezdését a Dombegyház Nagyközség Önkormányzata Képviselő-testületének 12/2023. (V. 26.) önkormányzati rendelete 1. §-a iktatta be.

5

A 11. § (1) bekezdés f) pontját a Dombegyház Nagyközség Önkormányzata Képviselő-testületének 12/2023. (V. 26.) önkormányzati rendelete 2. § (1) bekezdése iktatta be.

6

A 11. § (7) bekezdését a Dombegyház Nagyközség Önkormányzata Képviselő-testületének 12/2023. (V. 26.) önkormányzati rendelete 2. § (2) bekezdése iktatta be.

7

A 25. § (4) bekezdése a Dombegyház Nagyközség Önkormányzata Képviselő-testületének 12/2023. (V. 26.) önkormányzati rendelete 3. §-ával megállapított szöveg.

8

A 2. melléklet a Dombegyház Nagyközség Önkormányzat Képviselő-testületének 7/2021. (IX. 10.) önkormányzati rendelete 3. §-ával megállapított szöveg. A 2. mellékletet a Dombegyház Nagyközség Önkormányzat Képviselő-testületének 7/2021. (IX. 10.) önkormányzati rendelete 4. §-a hatályon kívül helyezte. A 2. melléklet a Dombegyház Nagyközség Önkormányzata Képviselő-testületének 12/2023. (V. 26.) önkormányzati rendelete 4. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.

9

A 3. melléklet a Dombegyház Nagyközség Önkormányzata Képviselő-testületének 12/2023. (V. 26.) önkormányzati rendelete 4. § (2) bekezdésével megállapított szöveg.