Koroncó Község Önkormányzata Képviselő-testületének 17/2003. (XII. 15.) önkormányzati rendelete
a helyi építési szabályzatról
Hatályos: 2022. 12. 03Koroncó Község Önkormányzata Képviselő-testületének 17/2003. (XII. 15.) önkormányzati rendelete
a helyi építési szabályzatról
2022.12.03.
Koroncó Község Önkormányzatának Képviselőt-estülete a helyi Önkormányzatról szóló 1990. évi LXV. Törvényben, valamint az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. Törvényben kapott felhatalmazás alapján az alábbi önkormányzati rendeletet alkotja meg és rendeli el ezek kötelező alkalmazását.
I. ÁLTALÁNOS ELŐÍRÁSOK
A rendelet hatálya
1. § /1./ Jelen előírások hatálya Koroncó község közigazgatási területére terjed ki.
/2./ Az /1./ bekezdésben lehatárolt területen területet felhasználni, építmény elhelyezésére felhasználni, telket alakítani, építés alapjául szolgáló tervet elkészíteni, építményt építeni, átalakítani, bővíteni, felújítani, helyreállítani, korszerűsíteni, elmozdítani vagy lebontani, továbbá rendeltetését megváltoztatni (továbbiakban építési tevékenységet folytatni) csak az országos településrendezési és építési követelményekről szóló 253/1997. (XII. 20.) Kormányrendelet (továbbiakban OTÉK) és a jelen helyi építési szabályzat rendelkezései szerint szabad.
/3./Jelen rendelet mellékletei:
a) 1. sz. melléklet (továbbiakban szabályozási terv): Belterületi szabályozási tervlap: méretarány 1:4 000, tervszám: SZT-1, munkaszám: 21045
b) 2. sz. melléklet (továbbiakban szabályozási terv): Külterületi szabályozási tervlap: méretarány 1:10 000, tervszám: SZT-2, munkaszám: 21045
Területi változások (igazgatási terület, bel-és külterület)
2. § /1./ Közigazgatási szempontból Koroncó község területe bel-és külterületre tagolódik.
/2./ Építési szempontból Koroncó község igazgatási területe beépítésre szánt és beépítésre nem szánt területre tagolódik.
/3./ A belterület határvonalát a szabályozási terv rögzíti.
/4./ Belterületbe vonás a kijelölt határvonalon belül az igénybevételnek megfelelően ütemezetten is történhet.
Belterületbe kell vonni és művelési ágból kivonni a tényleges igények függvényében, ütemezve az alábbi területrészeket:
- HRSZ 0181/8, HRSZ 0198/34, HRSZ 0216/4, HRSZ 0216/5, HRSZ 0216/6, HRSZ 0216/44, HRSZ 0216/45, HRSZ 0216/46 és HRSZ 0216/48 területek
SZTM2-2. jelű szabályozási tervlapon jelölt részeit
- HRSZ 514/17, HRSZ 71/1 és HRSZ 71/2 területek SZTM2-1. jelű szabályozási tervlapon jelölt részeit
- HRSZ 070/37 számú terület SZTM2-1. jelű szabályozási tervlapon jelölt részeit.
Szabályozási elemek
3. § 1./ A szabályozási terv elemei kötelezők vagy javasoltak.
/2./ Kötelező szabályozási elemek:
a) az övezeti jel,
b) szabályozási vonal,
c) szabályozási szélesség,
d) építési övezet határa,
e) építési vonal,
f) építési hely határa,
g) építési hely,
h) nem beépíthető terület,
i) kötelező megszüntető jel
/3./ Sajátos jogintézmények:
a) kötelező háromszintes védőzöld,
b) kötelező beültetés.
/4./ A kötelező szabályozási elemek módosítására a szabályozási terv módosítása vagy felülvizsgálata keretében kerülhet sor.
/5./ Javasolt szabályozási elemek:
a) javasolt megszüntető jel,
b) javasolt telekhatár,
c) javasolt útkiszélesítés.
/6./ Más jogszabály által elrendelt szabályozási elemek:
a) műemléki környezet határa,
b) fokozottan védett régészeti lelőhely,
c) régészeti lelőhely,
d) régészeti érdekeltségű terület határa,
e) műemlék,
f) nagyvízi meder,
g) töltés,
h) árvízvédekezési sáv,
i) fakadóvíz veszélyes terület,
j) parti sáv,
k) védőterület, védőtávolság, védősáv határa.
/7./ Tájékoztató egyéb elemek:
a) közigazgatási határ,
b) beépítésre szánt terület határa,
c) helyi területi védelem határa,
d) helyi egyedi védelem,
e) elektromos légvezeték,
f) gyalogút,
g) műtárgy,
h) tervezett műtárgy.
/8./ A javasolt szabályozási elemek részletes szabályozási tervek alapján, illetve az utak keresztmetszeti elemeinek méretezésével pontosíthatók, illetve módosíthatók.
Területfelhasználás, övezeti tagolás
4. § Koroncó község közigazgatási területe az alábbi területfelhasználási egységekre tagolódik:
/1./ Beépítésre szánt terület:
falusias lakóterület Lf
falusias lakóterület (farmergazdálkodásra kijelölt) Lfg
kertvárosias lakóterület Lke
kereskedelmi, szolgáltató gazdasági terület Gksz
különleges terület – zöldmajor Kz
különleges terület – temető Ktem
különleges terület – hétvégiházas üdülőövezet Küh
különleges terület - bánya terület Kbb
/2./ Beépítésre nem szánt terület:
zöldterület Z
erdőterület E
mezőgazdasági terület M
közlekedési és közműterület K
vízgazdálkodási terület V
tartalékterület T
különleges terület – szabadidős Kbsz
aa) különleges terület – élményfarm Kbéf
különleges terület – horgászatot kiszolgáló hétvégiházas üdülőövezet Kbüh
A telekalakítás szabályai
5. § /1./ A beépítésre szánt területen csak építési telek céljára lehet telket alakítani. Az építési telek méretei meg kell hogy feleljenek az építési övezetre előírt telekméreteknek.
/2./ A szabályozási terven jelölt irányadó telekhatár az építési övezetre előírt telekméretek megtartása mellett változtatható. Amennyiben a telekosztás nem a szabályozási terven jelölt "irányadó telekhatár” mentén valósul meg, ott az építési helyet értelemszerűen a kialakuló telekhatártól kell értelmezni. Telekalakításnál az övezeti határ egyben telekhatár is. Ahol nincs feljelölt ”javasolt telekhatár”, ott a kialakuló telekhatártól értelmezendő az építési hely.
/3./ Lakóterületen az javasolt telekhatárral elválasztott telkek szükség esetén összevonhatók, legfeljebb kétteleknyi mértékig.
/4./ Telekalakítási engedély kiadásához szakhatóságként be kell vonni a Magyar Geológiai Szolgálatot a tervezett lakópark SZT-1-en lehatárolt területrészén.
/5./ A szabályozási tervem jelölt gyalogutakat az új telekalakításoknál figyelembe kell venni.
/6./ Ha a szabályozási terven jelölt gyalogút már kialakult építési telken helyezkedik el, úgy az ingatlan a gyalogút kialakítása nélkül is beépíthető a gyalogút későbbi kialakíthatóságának biztosítása mellett.
/7./ A koroncói 460 hrsz-ú 2430 m2 alapterületű ingatlan megosztása a G-1 Földmérő Bt. által készített 2-992/2009. számú változási vázrajz alapján történik.
Az építmények elhelyezésének általános szabályai
6. § /1./ A szabályozási terven jelölt, építési hely lehatárolásával ellátott telkek esetében, csak a körülhatárolt területen belül lehet az épületeket elhelyezni.
/2./ Amennyiben a szabályozási terv nem jelöli ki az építési helyet, úgy az épületek elhelyezésére szolgáló területet az építési övezetre vonatkozó elő, oldal és hátsókerti méretek előírásai szerint, valamint az illeszkedés szabályai szerint kell meghatározni.
/3./ Oldalhatáron történő beépítés esetén melléképítmény, a fő funkciót hordozó épülettel egybeépítve vagy a főépülettel megegyező határon helyezhető el.
/4./ A Bakony-ér melletti lakótelkeken különálló melléképület nem létesíthető.
/5./ A Bakony-ér melletti lakótelkeken az előkert mérete 5,00 méter, az építési hely mélysége 35 méter.
/6./ A Bakony-ér melletti lakótelkeken hátsó kerítés csak a telekhatártól min. 20 m-re helyezhető el a vízpart megközelíthetőségének biztosítására.
/7./ A vízpart megközelítésére szolgáló út kialakítása után a HRSZ 546/7 számú ingatlanból visszamaradó telekrész önállóan nem beépíthető.
/8./ Lakóterületeken minden egyes lakó rendeltetési egység után egy személygépjármű elhelyezését biztosítani kell saját telken belül.
A kialakult esetekre vonatkozó rendelkezések
7. § /1./Ha az építési övezeti előírásoktól eltérően a kialakult telekméret kisebb a megengedettnél és a telekhatár módosítása semmilyen más módon nem lehetséges, akkor a telken lévő meglévő épület felújítható, átalakítható, de a beépítettség nem növelhető. Ha pedig a rajta lévő épület elbontásra kerül, maximum az eredeti épülettel megegyező nagyságú épület építhető az övezetre előírt építménymagasság betartásával.
/2./ A Gksz2övezetben található már kialakult telken, teleknagyságtól függetlenül a R. 21. § (1)-(2) bekezdése szerinti épület elhelyezhető, amennyiben az ingatlan közútról történő megközelíthetősége biztosított.
Védőterületek és védősávok
8. § /1./ A temetőtől mért 50m távolságon belül kegyeletsértő, a temető működését zavaró létesítmény (pl: vendéglő) nem létesíthető.
/2./ Új, nagylétszámú állattartó épületet csak arra kijelölt helyen lehet építeni.
/3./ Nevelési-, oktatási., egészségügyi létesítmény, egyéb közintézmény, gyógyszertár, temető, élelmiszerbolt, élelmiszeripari üzem és vendéglátó egység területén és annak 50 m-es körzetében lévő területeken állattartó épület nem építhető.
/4./ A vízfolyások, vízfelületek partélétől mért 10-10m távolságban a fenntartást akadályozó építmény nem építhető. A Bakony-ér mentén 20m-es védőterület kijelölésére a védművek tervezett magasítása miatt kerül sor. A magasítás terveinek véglegesítését követően ez a szélesség csökkenhet egyes szakaszokon.
/5./ Szélerőművek, turbinák, hírközlési antennatartó szerkezetek, illetve egyéb sugárzásveszélyes létesítmények csak közterületen helyezhetők el, a rendezési terv által megjelölt belterülettől minimum 300 méterre.
/6./ A fakadó és szivárgó vizek által veszélyeztetett területeken anyaggödröt, munkagödröt nyitni, szabadkifolyású kutat létesíteni, tavat kialakítani, illetve a fedőréteg tartós eltávolításával járó tevékenységet folytatni csak a vízügyi igazgatóság hozzájárulásával, szükség esetén részletes talajfeltárás, állékonysági és szivárgási vizsgálat alapján lehet.
/7./ A parti sávban mindenkor biztosítani kell a vízfolyás kezelője számára a közérdekű vízgazdálkodási szakfeladatainak (védekezés, fenntartás, mérés) zavartalan ellátását, azoknak mindenkor elsőbbséget kell biztosítani.
Környezetvédelem
9. § /1./ Levegőtisztaság védelem:
Levegőtisztaság védelem:
- Új, légszennyezést okozó technológiai berendezéseknél a levegőterheltségi szint határértékeiről és a helyhez kötött légszennyező pontforrások kibocsátási határértékeiről szóló 4/2011. (I. 14.) VM rendelet előírásai javasoltak.
- A lehető legkisebb környezetterhelés elérése érdekében a lehető legjobb technikát kell alkalmazni. Légszennyezést okozó tevékenység esetén be kell tartani a levegő védelméről szóló 306/2010. (XII. 23.) Korm. rendelet előírásait.
- Az ingatlan tulajdonosa a porzás elkerülése érdekében köteles az ingatlan rendszeres karbantartásáról és tisztántartásáról gondoskodni.
- Lábon álló növényzet, tarló égetése tilos. Növénytermesztéssel összefüggésben keletkezett hulladék égetését csak az önkormányzati rendelet szabályai szerint lehet végezni.
- A környezetre jelentős hatást gyakorló tevékenységek telepítése előtt a környezeti hatásvizsgálatot kell készíteni a környezeti hatásvizsgálati és az egységes környezethasználati engedélyezési eljárásról szóló 314/2005. XII. 25.) Korm. rendelet előírásai alapján.
- Az állattartásból eredő bűzhatás és a talajvíz nitrát tartalmának csökkentése érdekében be kell tartani a vizek mezőgazdasági eredetű nitrátszennyezéssel szembeni védelméről szóló 27/2006. (II. 7.) Korm. rendelet trágya gyűjtésére, tárolására vonatkozó előírásait. A meglevő levegőminőségi állapotok alapján erdős területen, mely összefüggően meghaladja az 500 ha-t az ökológiai, egyéb területen az egészségügyi határértékeknek kell teljesedniük.
/2./ Felszíni és felszín alatti vizek
- A közigazgatási terület a felszín alatti vízminőség-védelmi előírások alapján a „fokozottan érzékeny” kategóriába tartozik.
- A vizek mezőgazdasági eredetű nitrátszennyezés elleni védelme érdekében be kell tartani a 27/2006. (II. 7.) Korm. rendelet előírásait.
- Az új lakóterületek beépítése csak közművesítés után lehet. Szennyvízgyűjtők kialakítását nem javasoljuk.
- Új gazdasági létesítményeknél az ipari szennyvizeket, amennyiben szükséges, telken belül kell tisztítani. Az elvezetendő szennyvíz szennyezőanyag tartalma nem lehet magasabb az előírt küszöbértékeknél.
- Hígítással a koncentrációt nem lehet csökkenteni. A rendelet által kötelezett üzemnek önellenőrzési tervet kell készíteni.
- A rendkívüli szennyezések megelőzése érdekében a vonatkozó jogszabály alapján kárelhárítási tervet kell készíteni.
- Állattartó telepek környezetkímélő hígtrágya kezelését, elhelyezését meg kell oldani. A felszín alatti víz minőségének megőrzése érdekében a felszín alatti vizek védelméről szóló 219/2004. (VII. 21.) Korm. rendelet előírásait be kell tartani.
/3./ Talajvédelem:
- A termőföldön történő beruházásokat úgy kell megtervezni, hogy a létesítmények elhelyezése a környező (szomszédos) területeken a talajvédő gazdálkodás feltételeit ne rontsa. A létesítmény megvalósulása és üzemeltetése során a beruházó ill. üzemeltető köteles gondoskodni a termőréteg megmentéséről az MSZ 21470 sz. szabvány szerint. Más célra időlegesen hasznosításra kerülő, vagy hasznosított termőföld újrahasznosítására készített tervekhez a földvédelmi hatóság szakhatósági állásfoglalása szükséges.
- Mezőgazdasági terület művelési ágból való kivonása esetén - külterületen mindenképp - a Talajvédelmi Hatóság engedélye szükséges.
- Mezőgazdasági területen levő, más célra felhasználni kívánt tartalék területeket csak a szükségleteknek megfelelően szabad igénybe venni, és a lehető legkisebb területre kell korlátozni.
- Utak melletti vízelvezető árkokat megszüntetni nem szabad. Meliorációs tervek alapján a lehető legjobb vízháztartást kell létrehozni.
- A termőföld minőségének, termőképességének megőrzésére, javítására gondot kell fordítani. A szél eróziós hatását talajvédő erdősávok, utak mellett cserje és fasorok telepítésével kell csökkenteni. A meglevők karbantartásáról, felújításáról gondoskodni kell.
- Termőföldön veszélyes hulladékot, nyers szennyvizet- és szennyvíziszapot elhelyezni nem lehet.
- Tisztított szennyvizet, hígtrágyát és kirothadt szennyvíziszapot csak talajtani szakvélemény alapján, az engedély feltételeinek megfelelően lehet tápanyag utánpótlásra felhasználni az 50/2001( IV. 3.) Korm. rendelet alapján.
- A talajvíz minőségét 3 évenként ellenőrizni szükséges. A felhasználás megkezdését talaj- és talajvíz vizsgálatoknak kell megelőzni.
- A tápanyag kimosódásának elkerülése és az optimális mennyiségű víz kijuttatása érdekében öntözni csak talajtani szakvélemény alapján kiadott vízjogi engedély birtokában lehet. A talajvíz minőségét 5 évenként ellenőrizni kell.
- Legeltetésnél fontos szempont a gyeptakaró épségének megőrzése.
- A mező-, erdő-, nád-, hal- és vadgazdálkodás során környezetkímélő módszerekkel biztosítani kell a fenntartható használatot az itt élő növény és állatvilág fennmaradása érdekében.
- A termőföld minőségének és mennyiségének megőrzése érdekében a mező- és erdőgazdasági földek forgalmáról szóló 2013. évi LV. törvény CXXII. törvény vonatkozó rendelkezései javasoltak. Az építkezés befejezésével a területet rendezni kell.
- Az állattartó helyeken a trágya, hígtrágya gyűjtését, tárolását, környezetszennyezést kizáró módon, szigetelt aljzatú tárolókban kell megoldani a vonatkozó jogszabályok szerint. Új létesítményeknél szivárgásmentesen kialakított tárolók nélkül állattartás nem folytatható. A szántóföldekre kihordott trágyát mielőbb be kell forgatni.
- Feltöltések kialakítására kizárólag talajvédelmi szempontból minősített vagy szabványosított termék és anyag alkalmazható. Környezetet károsító anyag, ill. veszélyes hulladék alkalmazásának gyanúja esetén az I. fokú építési hatóság az engedélyezési eljárás keretében elrendelheti a feltöltésre szánt anyagok vizsgálatát.
- A felszín alatti víz minőségének megőrzése érdekében a felszín alatti vizek védelméről szóló 219/2004. (VII. 21.) Korm. rendelet előírásait be kell tartani. A kockázatos anyagok elhelyezésére, felszíni vagy felszín alatti vízbe történő közvetlen bevezetésére vonatkozó előírásokat be kell tartani.
/4./ Hulladékkezelés:
- Folyékony kommunális szennyvíz szállítására a vonatkozó jogszabályi előírásoknak megfelelő vállalkozót kell alkalmazni, aki a szolgáltatást engedéllyel végzi a közegészségügyi előírások betartásával, és az előírt helyre való ürítést dokumentálja.
- Olyan új technológiákat, melyekben veszélyes hulladék keletkezik, a környezetvédelmi felügyelőséggel engedélyeztetni kell.
- Új gazdasági létesítményeknél a jogszabályban felsorolt, környezetet jelentősen terhelő tevékenységek végzése esetén környezeti hatásvizsgálatot kell készíteni.
- A keletkező hulladékok mennyiségének, veszélyességének csökkentését, a hulladék által okozott terhelés minimalizálását a hulladékról szóló 2012. évi CLXXXV. törvény és a vonatkozó jogszabályok alapján kell megvalósítani. Az Önkormányzatoknak a területi hulladékgazdálkodási terv figyelembe vételével hulladékgazdálkodási tervet kell készíteni.
/5./ Zajterhelés és rezgésterhelés:
A betartandó zaj- és rezgésterhelési határértékeket a környezeti zaj- és rezgésterhelési határértékek megállapításáról szóló 27/2008. (XII. 3.) KvVM-EüM együttes rendelet állapítja meg.”
Természet-, táj és településképvédelem
10. § /1./ A táj jellege, a természeti értékek, az egyedi tájértékek és az esztétikai adottságok megóvása érdekében a természet védelméről szóló 1996.évi LIII. törvény rendelkezéseinek betartása szükséges.
/2./ Gólyafészkek védelme: a fészeknél magasabb tetőszerkezet nem építhető a fészkek közelében.
/3./ Parti fecskék védelme: ha megjelennek a fészkelési időszak alatt (03.-08.) építkezéseken (vagy felhagyott homokbányánál, egyéb homokos területen) az építkezést szüneteltetni kell. Mivel a tervezett lakópark egy rekultivált homokbánya területén épül, itt elég nagy a valószínűsége megjelenésüknek.
/4./ A már beépült utcák foghíjbeépítései esetén az előkert méretének az utcában már jellemzően kialakult mérethez kell igazodni.
Helyi értékvédelem
11. § Művi értékvédelem
12. §
13. § Országos régészeti védelem
II.TERÜLETFELHASZNÁLÁS, ÖVEZETI ELŐÍRÁSOK
BEÉPÍTÉSRE SZÁNT TERÜLET
Lakóterület
14. § Falusias lakóterület (Lf) általános előírásai, építési övezetei
/1./ Az OTÉK 14§ (1) és a jelen előírások alapján falusias lakóterület legfeljebb 4.5m-es építménymagasságú lakóépületek, a mező- és az erdőgazdasági építmények, továbbá a helyi lakosságot szolgáló, nem zavaró hatású kereskedelmi, szolgáltató és kézműipari építmények elhelyezésére szolgál.
/2./ A falusias lakóterületen elhelyezhető
1. lakóépület (1 db kétlakásos lakóépület vagy 2 db egylakásos lakóépület helyezhető el.)
2. mező- és erdőgazdasági (üzemi) építmény
3. kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó épület
4. szálláshely, szolgáltató épület
5. kézműipari építmény
6. helyi igazgatási, egyházi, oktatási, egészségügyi, szociális épület
7. sportépítmény
8. állattartó épület
/3./ A beépítési mód oldalhatáron álló, vagy szabadonálló, előkert nélkül, ill. előkerttel. A maximális beépíthetőség 30%, illetve az Lf8 jelű területeken 25 %. Szabadonálló beépítéssel beépíteni azokban az övezetekben lehet, ahol ez szerepel az övezeti jelben, és legalább 18 m széles a telek.
/4./ Az előkert mérete minimum 5m, maximum 15m, ill. az építési vonallal meghatározott méretű.
/5./ Oldalhatáron álló beépítés esetén az oldalkert minimális mérete 4.5m ott, ahol az építménymagasság maximum 4,5 m. Szabadonálló beépítés esetén az oldalkert mérete 3m, vagy 6m amennyiben a szomszédos telek telekhatárára oldalhatáron állóan helyezhető el épület.
/6./ Falusi gazdasági épületekre valamint a tervezett faluház esetében, a felhasználás szerint 7.5m-es építménymagasság is megengedhető.
/7./ A telkek minimális zöldfelülete 50%, illetve az Lf8 jelű területeken 70 %.
/8./ Újonnan beépülő területen a minimális telekterületen kívül a telkek szélességi és mélységi méretei is meghatározásra kerültek.
minimális telekterületek: 500m², 800m², 900m², 1000m², 1600m².
Kialakult telekállapot esetén kivételes jelleggel a 14m széles telkek is beépíthetőek oldalhatáronállóan, 4.5m-es oldalkerttel.
/9./ Az újonnan beépülő telkeken meghatározásra kerültek az építési helyek, meglévő kialakult tömbök esetén pedig az építési vonalak is meghatározásra kerültek. Az előkert mérete általában 5m, de ez csak ott kötelező, ahol (kialakult állapot esetén az építési vonal szabja meg az előkert méretét)
/10./ Lakóterületen a 102/1996 (VIII.12.) Korm. rendelet szerinti veszélyes hulladékokat eredményező tevékenységek kizárólag a lakosság alapfokú ellátását szolgáló tevékenységek folytatása esetén engedélyezhetők. (pl: fotólabor, gyógyszertár, fogorvos, vegytisztító, javítószolgáltatások stb.)
/11./ A TSZ-1/M, SZTM-1, SZTM-2, SZTM-3, SZTM-4, SZTM-5 telkein az építési helyet a 253/1997. (XII.20.) Kormányrendelet – OTÉK előíréásai szabályozzák, külön építési helyet a módosító tervek nem jelölnek.
/12./ A falusias lakóterületen (Lf) állattartás céljára szolgáló állattartó épület maximum 30 m2 hasznos alapterületig létesíthető és kizárólag házi szükséglet céljából.
/13./
/14./ Új állattartó épület létesítése esetén minden esetben az ÁNTSZ szakhatósági állásfoglalása alapján létesíthető.
/15./ Falusias lakóterületen az 1005/1-12 hrsz-ok kivételével rendeltetési egységeket a következő szabályok alapján kell meghatározni:
a) Amennyiben a telek területe kisebb mint 1500 m2, akkor a telken maximum kettő rendeltetési egység helyezhető el, melyből lakás maximum egy lehet.
b) Amennyiben a telek területe legalább 1500 m2, akkor három rendeltetési egység helyezhető el, melyből lakás maximum kettő lehet. A lakásokat egy épülettömegben kell elhelyezni. Egy épülettömegűnek akkor tekintjük a lakásokat, ha a két lakás helyiséggel, vagy legalább 1,5 m széles teljesen fedett épületrésszel csatlakozik egymáshoz.
c) Lakóépület nélkül önállóan egy, a HÉSZ által megengedett egyéb rendeltetési egység létesülhet.
d) Nem tekintendő külön rendeltetési egységnek a lakóépülettől külön épületben elhelyezett garázs, tároló.
/16./ Falusias lakóterületen az 1005/1-12 hrsz-ok kivételével rendeltetési egységeket a következő szabályok alapján kell meghatározni:
a) Ha a telekmélység nem éri el az 50,0 m-t, akkor a telken maximum kettő rendeltetési egység helyezhető el, melyből lakás maximum egy lehet.
b) Ha a telekmélység legalább 50,0 m, akkor a telken maximum kettő rendeltetési egység helyezhető el, melyből lakás maximum kettő lehet.
c) Lakóépület nélkül önállóan egy, a HÉSZ által megengedett egyéb rendeltetési egység létesülhet.
d) Nem tekintendő külön rendeltetési egységnek a lakóépülettől külön épületben elhelyezett garázs, tároló.
15. § Kertvárosias lakóterület (Lke)
/1./ Általánosságban oldalhatáron (O), esetileg szabadon állóan (SZ), 30 % beépítési sűrűséggel, 6,50 méter építménymagassággal, minimálisan 800 m2 területű telken maximálisan 4 lakásos lakóépület építhető.
/2./ A kertvárosi lakóterületen állattartó épület nem építhető.
16. § Falusias lakóterület farmergazdálkodásra kijelölt terület (Lfg) általános előírásai, építési övezetei
/1./ A családi (farmer) gazdálkodásra kijelölt területen az állattenyésztéssel, a mezőgazdasági kisüzemi nagyságrendű termékfeldolgozással (pl: vágóhíd) kapcsolatos létesítmények, továbbá a növénytermesztéssel és állattenyésztéssel kapcsolatos tárolás céljára szolgáló épületek elhelyezhetőek a tulajdonos ottlakását biztosító lakóépületen kívül.
/2./ Az Lfg1 építési övezetben épületet elhelyezni oldalhatáronállóan, vagy szabadonállóan lehet, 4.5m-es építménymagassággal, 20%-os beépítettséggel. A területen 100 sertés, vagy ennek megfelelő darabszámú más haszonállat helyezhető el.
/3./ Az Lfg2 építési övezetben épületet elhelyezni szabadonállóan lehet, 7.5m-es építménymagassággal, 15%-os beépítettséggel. A területen elhelyezhető vágóhíd, 100 db sertés, 20db szarvasmarha/hét kapacitás alatt.
/4./ A Gyirmóti út mellett 017/10 hrsz-ú területen Lfg3 övezetet jelölünk ki. Az Lfg3 építési övezetben épületet elhelyezni szabadonállóan lehet, 7.5 m-es építménymagassággal, 20 %-os beépítéssel.
Különleges terület
/1./ A különleges területbe azok a területek tartoznak, amelyek a rajtuk elhelyezendő építmények különlegessége miatt (helyhez kötöttek, jelentős hatást gyakorolnak a
környezetükre vagy a környezetük megengedett külső hatásaitól is védelmet igényelnek).
/2./ Különleges területként szabályozza a helyi építési szabályzat a szabadidős területet, ahol golfpálya és ehhez kapcsolódó funkciójú épületek kerülhetnek elhelyezésre, a Zöldmajor területét, valamint a temető területét.
16/A. §
Különleges terület (K)
/1./ A különleges területbe azok a területek tartoznak, amelyek a rajtuk elhelyezendő építmények különlegessége miatt (helyhez kötöttek, jelentős hatást gyakorolnak a környezetükre vagy a környezetük megengedett külső hatásaitól is védelmet igényelnek).
/2./ Különleges területként szabályozza a helyi építési szabályzat a szabadidős területet, ahol horgásztó, élményfarm és ehhez kapcsolódó funkciójú épületek kerülhetnek elhelyezésre, a Zöldmajor területét, valamint a temető területét.
17. § Szabadidős különleges terület (Kg)
18. § Zöldmajor különleges terület (Kz)
/1./ Az építési övezetben a meglévő Mentálhigiénés Otthon számára kívánunk további bővítési, fejlesztési területet biztosítani. Épületet max. 25%-os beépítettséggel lehet elhelyezni, 6.5m-es építménymagassággal, szabadonállóan.
19. § Temető különleges terület (K tem)
A temető bővítési területén (telken belül) legalább 30m széles, fásított védő rendeltetésű területet kell kialakítani. (36/2002. (II.7) Korm. rendelet az OTÉK módosításáról, 11. §)
20. § Hétvégi házas különleges terület (Küh)
Az övezetben oldalhatáron ill. szabadonállóan lehet hétvégi házat, kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó épületet elhelyezni. Az elhelyezhető épületek építménymagassága max. 4.5m. A beépíthetőség max. 15%.
Gazdasági terület
Gazdasági területként szabályozza a helyi építési szabályzat a kereskedelmi, szolgáltató gazdasági területet.
21. § Kereskedelmi, szolgáltató gazdasági terület (Gksz1; Gksz2)
/1./ A kereskedelmi, szolgáltató terület nem zavaró hatású, gazdasági tevékenységi célú épületek elhelyezésére szolgál.
/2./ A kereskedelmi, szolgáltató területen elhelyezhető:
1. mindenfajta, nem zavaró hatású, gazdasági tevékenységi célú épület
2. a gazdasági tevékenységi célú épületen belül a tulajdonos, a használó és a személyzet számára szolgáló lakások
3. igazgatási, egyéb irodaépület
4. sportépítmény
5. egyéb közösségi szórakoztató épület
/3./ Az övezetben szabadon állóan lehet épületet elhelyezni, 50%-os beépíthetőséggel. Az építménymagasság legfeljebb 8,00 m, a telek területe legalább 7.000m2 ill. 10.000m².
/4./ Az egyes telkek minimális zöldfelülete 20 %, a zöldfelület legalább kétharmadát háromszintű (gyep-cserje- és lombkoronaszint együttesen), vagy kétszintű (gyep- és cserjeszint együttesen) növényzet alkalmazásával kell kialakítani
/5./
/6./ A parkolók fásítva alakíthatók ki, 5 parkolóhelyenként legalább 1 fa ültetendő.
BEÉPÍTÉSRE NEM SZÁNT TERÜLET
22. § Általános előírások
/1./ A beépítésre nem szánt területek területfelhasználási egységei és övezetei:
1. zöldterületek (Z)
2. közlekedési és közműterületek (K1,K2,K3)
3. erdőterületek (Eg, Ee, Ev,)
4. mezőgazdasági rendeltetésű területek (M1,M2,M3)
5. vízgazdálkodási terület (V)
6. tartalékterület (T)
7. különleges terület – szabadidős (Kbsz)
8. különleges terület – élményfarm (Kbéf)
9. különleges terület – horgászatot kiszolgáló hétvégiházas üdülőövezet (Kbüh)
10.különleges terület - bánya terület (Kbb)
/2./ Épületet építeni csak abban az esetben lehet, ha a rendeltetésszerű használathoz szükséges infrastruktúra feltételei (egyben a környezetvédelmi előírásoknak is megfelelően), valamint a keletkező hulladék ártalmatlanítása biztosítható.
23. § Zöldterületek
/1./ A szabályozási terven zöldterületként lehatárolt területeken, a terület 2%-os beépítettségével az OTÉK 27. §.(4) bekezdésében meghatározott épületek, ill. építmények helyezhetők el.
/2./ Új zöldterületek kialakítása, ill. meglévő zöldterületek átépítése csak kertészeti kiviteli terv alapján történhet.
/4./ Meglévő fát, ill. növényzetet kivágni csak rendkívül indokolt esetben, az 1991. XX. törvénnyel módosított, 21/1970. (VI.21.) Korm. rendelet előírásaival lehet.
/5./ Építési engedély alapján kivágott, elhalt, továbbá engedély nélkül eltávolított növényzet pótlásáról lombtérfogat egyenérték mellett kell gondoskodni. Ha fakivágásra építéssel összefüggésben került sor, akkor a visszapótlás helyét, módját, a kiültetendő növény fajtáját az építési engedélyezési terv részeként kell meghatározni.
/6./ A visszapótlásra kerülő növényállomány fajtáját, a telepítés helyét és idejét az eljáró hatóság meghatározhatja.
/7./ A visszapótlásra szánt növényzetet lehetőség szerint az építési területen, vagy annak közelében kell telepíteni.
24. § Közlekedési és közműterületek
/1./ A település területén közlekedési célra területet felhasználni, közlekedési létesítményt elhelyezni csak az OTÉK, a hatályos jogszabályok, valamint a jelen rendelet előírásai szerint szabad.
/2./ A közutak és közterületek számára a szabályozási tervben meghatározott építési területet biztosítani kell.
K0 közlekedési területbe a 83. sz. gyorsforgalmi út Koroncót érintő szakasza tartozik.
K1 közlekedési területbe a 8418. sz. országos mellékút Koroncót érintő szakasza tartozik. Szabályozási szélesség: 16-30m. (meglévő belterületi szakasz: 16m; új beépítésű területen a belterületi szakaszon: 30m)
belterületen: Győri út, Hunyadi utca.
K2 közlekedési területbe a helyi gyűjtőutak tartoznak.
Szabályozási szélesség: 16-22m. (meglévő belterületi szakasz: 16m; új beépítésű területen a belterületi szakaszon: 22m)
(belterületen: Szent István utca, Rákóczi utca, Szent László utca, Széchenyi utca; meglévő és tervezett településközi utak)
K3 közlekedési területbe a helyi kiszolgáló utak tartoznak.
Szabályozási szélesség: 12-16m.
K4 közlekedési terület a gyalogos utak területe
Szabályozási szélesség: 3-8m.
/3./ A szabályozási szélességen belül csak a közút létesítményei, berendezései és közművek létesítményei és berendezései, környezetvédelmi létesítmények, utcabútorok helyezhetők el, ill. növényzet, fasor telepíthető.
/4./ A létesítmények üzemeltetéséhez szükséges számú gépkocsiparkolót általában telken belül kell biztosítani. Közterületi parkoló a polgármesteri hivatalhoz, a postához, a templomhoz, a temetőhöz és az általános iskolához építendő ki.
/5./ Külterületi mező- és erdőgazdasági (üzemi) utak szélessége min. 12m. Az út tengelyétől mért 15-15m-en belül épület, építmény nem helyezhető el.
Külterületen új épületet építeni csak abban az esetben lehet, ha a rendeltetésszerű használathoz szükséges infrastruktúra feltételei, a hulladékszállítás a használatbavételi engedély megadásáig biztosítható.
/6./ A közműveket és közműlétesítményeket közterületen kell elhelyezni. Amennyiben nem közterületre kerül, az érintett tulajdonos hozzájárulása is szükséges az elhelyezéséhez.
/7./ Beépítésre nem szánt területen új épületet építeni csak abban az esetben lehet, ha a rendeltetésszerű használathoz szükséges infrastruktúra feltételei, a hulladékszállítás a használatbavételi engedély megadásáig biztosíthatóak.
/8./ A településen lévő nyílt csapadékvíz elvezető árkok és műtárgyaik vízelvezető képességét rendszeres karbantartással biztosítani kell. A nem út menti nyílt árkok karbantartására az árok mindkét oldalán 2-2m széles sávot szabadon kell hagyni.
/9./ A Zrínyi utcával párhuzamos utcanyitás, a Wesselényi utca meghosszabításában, a 191/1 hrsz-ú telek sarkáig 12 méter széles.
/10./ A Dózsa György és Táncsics utca közötti telekalakítások során kialakuló utcából a 630, 631, 632 hrsz-ú telkeket kiszolgáló út szélessége 12 méter.
/11./ A HRSZ 474 út nyomvonala az SZTM2-1. jelű szabályozási tervlap szerint változik.
25. § Erdőterületek
/1./ Az erdőterületen belül Eg, Ee valamint Ev jelű terület került meghatározásra.
/2./ /2/ A külterületi ütemtervezett erdők fenntartásáról és kezeléséről az érvényes erdészeti üzemterv rendelkezik. Az elsődleges rendeltetési cél a védelmi rendeltetés kivételével az erdőgazdálkodás szempontjából javasolt, az építéshatósági szabályozás szempontjából kötelező szabályozási elem.
/3./ Eg jelű területek az elsődleges rendeltetés szerint gazdasági-fatermelő célú elsődleges rendeltetéssel üzemtervezésre javasolt erdőterület.
/4./ Ee jelű terület övezete az erdőterületen belül egészségügyi-szociális, turisztikai, közjóléti célú erdőterület.
/5./ Ev jelű területek az elsődleges rendeltetése szerint védelmi céllal üzemtervezett és
ilyen célú üzemtervezésre javasolt új erdőterületek.
/6./ Gazdasági rendeltetésű erdőterületen (Eg) kizárólag az erdő rendeltetésének megfelelő épületek, építmények (pl: erdészház) helyezhetők el, ha azt az erdőhasználat, az erdőművelés indokolja és az elhelyezéshez az Erdőfelügyelőség hozzájárul. Épületek csak 10ha-t meghaladó területnagyságú telken helyezhetők el,
0.5%-os beépítettséggel.
/7./ Egészségügyi-szociális, turisztikai (Ee) rendeltetésű erdőterületen az erdő
rendeltetésének megfelelő épületek legalább 10ha-os területnagyságú telken legfeljebb 5%-os beépítettséggel helyezhetők el.
/8./
/9./ Védő rendeltetésű erdőterületen (Ev) kizárólag olyan nem épület jellegű építmények, létesítmények (pl: nyomvonal jellegű közmű, és távközlési létesítmények, feltáró utak) helyezhetők el, amelyek az erdőt védelmi rendeltetésének betöltésében nem akadályozzák. Védő rendeltetésű erdőterületen épületek nem helyezhetők el.
/10./ Ha a véderdőt valamely tevékenység káros környezeti hatásának a csökkentése érdekében kell létrehozni, a véderdő telepítéséről és fenntartásáról annak a területén és költségén kell gondoskodni, aki az újabb területfelhasználási igények miatt a környezeti konfliktust előidézte.
26. § Mezőgazdasági rendeltetésű terület
/1./ A mezőgazdasági területen a növénytermesztés, az állattenyésztés és a halászat, továbbá az ezekkel kapcsolatos termékfeldolgozás és tárolás építményei helyezhetők el. A mezőgazdasági területen belül megkülönböztetünk M1 övezetet (szántó), M2 övezetet (rét, legelő), M3 övezetet (gyep, nádas), M4 övezetet (állattenyésztő terület).
/2./ Az M1 és M2 övezetek beépítése az OTÉK 29. §, továbbá az alábbi megkötésekkel engedélyezhető:
1. Az övezetben az épületek elhelyezésekor min. 10-10m elő-, ill. hátsókertet és min. 5m oldalkertet kell biztosítani.
2. A birtok-központ telkén a beépíthetőség a 30%-ot nem haladhatja meg.
3. A birtok-központ telke min. 1ha legyen.
4. Az építmények magassága lakóépület esetén legfeljebb 4.5m, gazdasági épület ill. építmény esetén legfeljebb 7.5m ( kivéve a speciális technológiai előírások miatt eseti módon megállapított és az építéshatóság által engedélyezett építménymagasságot).
5.
6. Az egyes telkek kerítéseit a külterületi utakra meghatározott szabályozási vonalon lehet megépíteni. Kerítés csak lábazat nélküli, sövénnyel v. cserjesávval takart drótfonatból vagy fából készíthető.
/3./ Mezőgazdasági területen gazdálkodás a következő környezeti feltételek biztosítása
mellett történhet:
1. A mezőgazdasági létesítményeknél keletkező hulladékok ártalmatlanításához szükséges műszaki feltételeket egyénileg kell biztosítani. A területen folytatott
tevékenységek során keletkező veszélyes hulladékkal kapcsolatosan a 98/2001. (VI.15.) a veszélyes hulladékokkal kapcsolatos tevékenységek végzésének feltételeiről szóló Korm. rendelet előírásait kell betartani.
2. A mezőgazdasági rendeltetésű területen –különösen a vízfolyások menti területeken- ösztönözni kell a kemikáliák használatának korlátozását, környezetkímélő mezőgazdasági művelés folytatására kell törekedni.
3. Talajszennyezés veszélyével járó tevékenységek a szennyezést kizáró (a tevékenységtől függően víz, szénhidrogén, stb. záró) aljzaton végezhetők. Trágya, trágyalé kizárólag zárt tárolóban gyűjthető.
4. A felszín alatti vízkészlet használata (pl: öntözési célra) csak vízjogi engedély és talajvédelmi hatóság engedélye alapján történhet.
5. A csatornahálózatra nem bekapcsolható mezőgazdasági területen bármely szennyvizet eredményező létesítmény csak akkor üzemeltethető, ha a szennyvíz gyűjtése és átmeneti tárolása zárt, szivárgásmentes tárolóban történik.
6. A káros, ill. veszélyes anyagokat tartalmazó szennyvizek előtisztítását, kezelését a keletkezés helyén, a vonatkozó jogszabályok szerint kell megoldani a zárt tárolóba ill. csatornahálózatba vezetés előtt. A keletkező szennyvizek ártalmatlanítását eseti vízügyi- talajvédelmi-és környezetvédelmi szakhatósági állásfoglalás, vízjogi engedély alapján kell megoldani.
7. Zajt kibocsátó, rezgést okozó létesítmény csak abban az esetben engedélyezhető, ill. üzemeltethető, ill. környezeti zajt okozó tevékenység csak abban az esetben folytatható, ha az általa okozott környezeti zaj, rezgés a 8/2002.(III.22.)KÖM-EÜM együttes rendeletben meghatározott védendő létesítmények környezetében a rendeletben előírt határértékeket nem haladja meg.
27. § Vízgazdálkodási terület
/1./ A vízgazdálkodással összefüggő területek:
1. A folyóvizek medre és parti sávja.
2. Az állóvizek medre és parti sávja.
3. A közcélú nyílt csatornák medre és parti sávja.
4. Vízjárta, valamint a fakadó vizek által veszélyeztetett területek.
/2./ A területen építményt elhelyezni csak külön jogszabályokban foglaltak szerint lehet.
/3./ A területen a töltéslábtól mért 10-es távolságig csak gyep telepíthető.
28. § Tartalék terület
/1./ Tartalék területi besorolásúak azon területek, melyek esetében a konkrét felhasználás ma még nem dönthető el. A későbbi területfelhasználás biztosítása érdekében változtatási tilalmat rendelünk el ezekre a területekre. A változtatási tilalom 5 éves időtartamra szól.
28/A. § Szabadidős különleges terület (Kbsz)
/1./ A területen külön régészeti hatástanulmány készítése szükséges a terület konkrét építési elképzelésének ismeretében.
/2./ Nagy zöldfelületet igénylő, rendezvények és ehhez kapcsolódó létesítmények, építmények, helyezhetők el. A beépítési mód szabadonálló, a beépítési százalék maximum 10%. Az elhelyezhető épület építménymagassága 6.5m. A telken belül min. 80% zöldfelület kialakítása szükséges, melynek kialakításához kötelező zöldfelületi terv készítése szükséges (min. 1:200 léptékben).
28/B. § Élményfarm különleges terület (Kbéf)
/1./ A területen külön régészeti hatástanulmány készítése szükséges a terület konkrét építési elképzelésének ismeretében.
/2./ Nagy zöldfelületet igénylő, rendezvények és ehhez kapcsolódó létesítmények, építmények, helyezhetők el. A beépítési mód szabadonálló, a beépítési százalék maximum 10%. Az elhelyezhető épület építménymagassága 6.5m. A telken belül min. 80% zöldfelület kialakítása szükséges, melynek kialakításához kötelező zöldfelületi terv készítése szükséges (min. 1:200 léptékben).
28/C. § Hétvégi házas különleges terület (Kbüh)
Az övezetben oldalhatáron ill. szabadonállóan lehet hétvégi házat, kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó épületet elhelyezni. Az elhelyezhető épületek építménymagassága max. 4.5m. A beépíthetőség max. 10%.
28/D. § Különleges bánya terület (Kbb)
/1./ Különleges, beépítésre nem szánt nyersanyag-kitermelés (bánya), nyersanyag-feldolgozás céljára szolgáló terület (Kbb) övezet területén csak a bányászati tevékenységhez, a rendeltetésszerű használathoz kapcsolódó építmények, létesítmények helyezhetők el.
/2./ Az övezet területén a beépítés mértéke legfeljebb 2% lehet. A beépítettségbe a kitermelés és feldolgozás technikai és gépi berendezései, valamint a tárolás mobil konténerei nem számítanak bele.
/3./ A közterületi telekhatárok mentén és a villamos légvezeték védőtávolságának 5m-es sávja bolygatás mentesen, szabadon megtartandók.
/4./ Az övezetben elvárt közművesítettség mértéke: hiányos közművesítettség.
/5./ A bányatelek tájrendezési célja a mezőgazdasági művelésű terület visszaállítása (szántó vagy rét legelő). A rekultivációs munkálatokat a kitermeléssel párhuzamosan — nem csak a bányászati tevékenység felhagyása után — kell végezni. Az egyes területeken, ahol a kitermelés véget ért, a terepet a végleges formájában, az utóhasznosítási terveknek megfelelően rendezni kell. A rekultácivációt követően tájseb, roncsolt felület nem maradhat.
III. Zárórendelkezések
29.§
/1./ Ez a helyi építési szabályzat a folyamatban lévő, határozattal le nem zárt ügyekben is alkalmazandó.
/2./E rendelet kihirdetésének napján lép hatályba
1. melléklet
2. melléklet