Törökbálint Nagyközség Önkormányzata a lakások és helyiségek bérletére, valamint az elide-genítésükre vonatkozó egyes szabályokról szóló 1993. évi LXXVIII. Törvény ( a továbbiak-ban: Ltv.) felhatalmazása alapján az önkormányzat tulajdonában lévő önkormányzati lakások bérletére, a lakbérek mértékére, valamint az önkormányzatot megillető bérlő-kiválasztási jogok hasznosításának szabályaira a következő rendeletet alkotja:

ELSŐ RÉSZ

I. FEJEZET

ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

1. §

(1) A rendelet hatálya kiterjed az Önkormányzat tulajdonában álló minden lakásra, továbbá a nem lakás céljára szolgáló helyiségekre.

(2) Az Önkormányzat tulajdonában álló lakások, bérbeadásának jogcímei/a hasznosítás jellege szerint:

a.)   bérlakások,

b.)   közérdekű célú (szolgálati) lakások,

c.)   szükséghelyiségek,

d.)   garzonlakás

2. §

(1) Az önkormányzati tulajdonban lévő lakás bérletére az igényt írásban lehet benyújtani a Polgármesteri Hivatalnál

a.) minden magyar állampolgárnak,

b.) az országban állandó letelepedési, tartózkodási engedéllyel rendelkező külföldi (hontalan) nagykorú magánszemélynek.

(2) A polgármester minden év január 31-ig közzéteszi a pályázható lakások paramétereit, vagy azt, ha nincs üres lakás.

Tulajdonosi-bérbeadói jogok gyakorlása

3. §

(1) A Képviselő-testület a bérbeadói jogok gyakorlásával és kötelezettségek teljesítésével – az e rendeletben szabályozott kivételekkel – átruházott hatáskörben a  polgármestert bízza meg.

(2) Ha a lakásra jogosult személy a polgármester vagy a jegyző, a bérbeadói jogokat a Képvise-lő-testület gyakorolja.

(3) Munkaviszonyhoz kötött, az Önkormányzat intézményeihez tartozó, vagy az intézmények területén fekvő önkormányzati tulajdonú lakások esetében a bérbeadói jogokat - az intéz-ményvezető véleményének kikérésével - a polgármester gyakorolja.

(4) Az önkormányzati tulajdonú lakást nem lakás céljára csak a Képviselő-testület engedélyé-vel, és kivételesen lehet bérbe adni.

(5)Ilyen kivételes indok:

a.)  közérdekű, a lakosság érdekeit szolgáló ellátás biztosítása,

b.)   közérdekű, a kulturális hagyomány megőrzését, ápolását szolgáló cél,

c.)   oktatási, sport- és szabadidő célok megvalósítása.

3/A. §

(1) A Képviselő-testület a bérbeadói jogok egy részét e rendeletben szabályozottak szerint a Törökbálinti Városgondnokság (a továbbiakban: Városgondnokság) útján gyakorolja 2012. szeptember 01. napjától kezdődő hatállyal.

(2) A Városgondnokság látja el a következő feladatokat:

a)  bérleti szerződések megkötése,

b)  bérleti díjak beszedése, bérleti díjhátralékok kezelése,

c)   lakás és nem lakáscélú helyiségek nyilvántartása,

d)  lakásgazdálkodás, a lakás és nem lakáscélú helyiségek üzemeltetésével kapcsolatos mű-szaki feladatok ellátása (kezelés).

(3) A kezelői feladatok közé tartozik különösen a tulajdonosi döntések végrehajtása, a bérle-mények folyamatos üzemeltetése, karbantartási feladatok ellátása, díjak beszedése, jogi eljárá-sok lefolytatása a szerződések teljesítése érdekében, a társasházakban a tulajdonosi (Önkor-mányzat) képviselet ellátása.

(4) A bérleti díjakból származó bevétel a Városgondnokság saját bevételét képezi, mely kizáró-lag a kezelési feladatok ellátására használható fel.

A lakások és helyiségek nyilvántartása

4. §

(1)       A Városgondnokság nyilvántartja az Önkormányzat tulajdonában lévő lakásokat és helyi-ségeket.

(2)       A nyilvántartás az alábbi adatokat tartalmazza:

a.) a lakások és helyiségek pontos címe/hrsz-a, nagysága, komfortfokozata,

b.)  a lakások és helyiségek feletti rendelkezési, bérleti, használati jog jogcímét, tar-talmát,

c.)  a lakásokat és helyiségeket használók, bérlők megnevezését, azonosító adatait, a lakbér, a bérleti díj összegét,

d.) a lakásokra és helyiségekre vonatkozó rendelkezési korlátokat (elidegenítési, építési tilalom, elővételi jog, jelzálog, stb.)

(3)       A nyilvántartás mellékletét képezi a bérleti szerződés illetve az azt módosító vagy megszün-tető szerződés egy-egy példánya.

II. FEJEZET

A LAKÁSBÉRLET

A lakásbérlet szabályai

A lakásbérlet létrejötte

5. §

(1)       Az Önkormányzat illetékességi területén és tulajdonában lévő lakásokat a lakásigénylések rangsora szerint kell odaítélni, a rangsortól eltérni csak kivételesen lehet amennyiben a so-ron következő igénylő a lakásfenntartásával kapcsolatos kiadásokat havi jövedelméből fe-dezni tudja.

(2)       A rangsor megállapítását tartalmazó pontozási rendszert e rendelet 1. számú melléklete tar-talmazza. A magasabb pontszámot kapott igénylő jogosult a lakás bérletére.

6. §

(1)       Az igénylés benyújtását a Polgármesteri Hivatal nyomtatvány kitöltéséhez köti, amelynek kötelező mellékletei:

a.)        egy hónapnál nem régebbi – a kérelem benyújtását megelőző 12 hónapról szóló -jövedelemigazolás a családban életvitelszerűen együtt élő személyekről,

b.) orvosi igazolás a család rokkant, jelentős egészségkárosodásban szenvedő tagja-iról.

c.)  az igénylő és közeli hozzátartozóinak ingatlanvagyonáról szóló nyilatkozatai

(2)         Az igényléseket évente március 31-ig akkor kell megújítani, ha január 31-ig közleményben a polgármester meghirdette az üres lakások paramétereit. Az igényléseket a nyomtatvány kitöltésével és kötelező mellékletek benyújtásával lehet megtenni.

(3)         Ha a január 31-ig közzétett közleményben nincs lakás meghatározva, az igénylést nem kell megújítani.

(4)       Az igényléshez kitöltendő nyomtatványt e rendelet 2. melléklete tartalmazza.

A bérbeadás

7. §

(1)       Az igénylésekről a Polgármesteri Hivatal nyilvántartást vezet, és a nyilvántartásba vételről igazolást ad az igénylőnek. A nyilvántartásba vételről szóló igazolás nem jelent ígéretet a bérleti viszony létesítésére.

(2)       Az igényléseket a Polgármesteri Hivatal rangsorolja. A rangsorolást évente egy alkalommal, április 30-ig kell elvégezni.

(3)       Az igénylési rangsorba csak azt az igénylőt lehet felvenni:

a)         akinek a családjában az egy főre jutó havi jövedelem a mindenkori öregségi nyugdíj legkisebb összegének 200 %-át nem haladja meg, a gyermekét vagy gyermekeit egyedülálló szülőként nevelő esetében az egy főre jutó havi jövedelem a mindenkori öregségi nyugdíj legkisebb összegének a 250 %-át nem haladja meg 

b)         aki az ország területén nem rendelkezik lakásbérleti joggal, és

c)         aki 5 éven belül nem mondott le pénzbeli térítés ellenében családtagja javára bérleti jogáról, és

d)        - hatályát vesztette

e)           aki nem rendelkezik olyan lakóingatlannal kapcsolatos joggal, amely számára  - fi-gyelembe véve a lakóingatlan földrajzi elhelyezkedését is – lakásigény mértékének megfelelő lakáshasználatot biztosít.

7/A. §

(1) Év közben beérkező lakásigénylések esetén kivételesen, egyedi esetekben - eltérve a rang-sorolás alapján való bérbeadás lehetőségétől - a polgármester önállóan gyakorolhatja a bérbe-adói jogokat és kötelezettségeket a Képviselő-testület nevében maximum 5 éves időtartamra kötött bérleti szerződések kötésével.

(2) A polgármester által mérlegelhető egyedi esetek köre kiterjed:

a)   kérelmezővel egyenes vagy oldalági rokoni kapcsolatban lévő, vele egy háztartásban élő, neki bíróság vagy gyámhatóság által ítélt, nála elhelyezett gyermekek érdekeire, különös tekintettel a családból való kiemelés elkerülésére;

b) önkormányzati érdekekre, amelyek az önkormányzat távlati település-fejlesztés, rende-zés céljaival, az önkormányzat vagyonával való felelős gazdálkodással összhangba hozhatók.

(3) Minden egyedi esetben való döntést követően a polgármester a soron következő Képvise-lő-testületi ülésen beszámol a kijelölésről és annak indokairól.

8. §

(1)       A lakásigény mértéke a lakásban együtt lakó személyek számától függően

            két személyig                                     legfeljebb két lakószoba,

            négy személyig                                  legfeljebb két és fél lakószoba,

            öt személy esetén                               legfeljebb három lakószoba,

            hat személy esetén                             legfeljebb három és fél lakószoba,

            hét személy esetén                             legfeljebb négy lakószoba,

            nyolc és ennél több személy esetén   nincs korlátozás

(2)       Az igénylésekben foglaltak valódiságát a bérlő kiválasztása előtt ellenőrizni kell. Az  igény-lő köteles 15 napon belül bejelenteni, ha az igénylésben az igényjogosultságát érintő körül-mények megváltoztak. Az igénylések elbírálása előtt környezettanulmány és személyes meghallgatás is lefolytatható. Mindezekről az igénylőt időben értesíteni kell.

(3)       A bérlő kiválasztását követően a bérbeadó megküldi az erről szóló értesítést a kijelölt bérlő-nek, s egyben tájékoztatni köteles a bérlet további feltételeiről.

Bérbeadás közérdekű célból

(szolgálati lakás)

9. §

(1)       Közérdekű célú igénylőnek minősül az Önkormányzat közigazgatási területén dolgozó személy ha:

a.)        megbízatása, munkaviszonya idejére (szolgálati lakás), ha beosztása folytán az Ön-kormányzatra háruló feladatok ellátásában vesz részt, különösen polgármester, önkor-mányzati köztisztviselő, önkormányzati tulajdonú intézmény vezetője, vagy dolgozója.

b.)        a település társadalmi közéletében felelős megbízatást betöltő személy, rendőrség, tűzoltóság dolgozója.

10. §

(1)       Közérdekű célra bérleti szerződés csak feltétel bekövetkezéséig, így a munkaviszony, a be-osztás időtartamára, vagy helyi lakás tulajdonjogának megszerzéséig köthető, és csak abban az esetben, ha a bérlő tudomásul veszi, hogy a feltétel bekövetkezésekor elhelyezéséről ön-maga köteles gondoskodni.

(2)       A közérdekű célú bérbeadás esetén a bérlő által befogadott hozzátartozó nem jogosult a bérlőtársi jog megszerzésére és a bérleti jogviszony folytatására.

Garzonlakás bérbeadása 

10/A. §

(1) Garzonlakásba csak olyan 35. év alatti fiatalok nyerhetnek elhelyezést, akiknek nincs önál-ló ingatlan-tulajdonuk, vagy nincs önálló lakás céljára szolgáló ingatlan-tulajdonuk, és házas-társi vagy élettársi kapcsolatban élnek.

(2) Az igénylést megelőző 6 hónap óta fennálló munkaviszonyban állnak vagy felsőfokú okta-tási intézmény nappali tagozatos hallgatói és 1 lezárt tanévvel rendelkeznek.

(3) A bérlők már rendelkeznek Magyarországon bejegyzett pénzintézetnél vagy biztosítótár-saságnál lakás elő-takarékossági szerződéssel vagy vállalják a bérleti szerződés megkötésével egyidejűleg ilyen lakás elő-takarékossági szerződés megkötését és fenntartását a bérleti szer-ződés időtartama alatt – kivéve ha az igénylők mindegyike felsőfokú oktatási intézmény nappali tagozatos hallgatója. A lakás elő-takarékosság címen minimum havi 10.000,- Ft ösz-szegről szóló szerződéssel rendelkeznek, vagy ennek megkötésére vállalnak kötelezettséget.

(4) A garzonlakásra csak határozott idejű bérleti szerződés köthető, melynek maximális idő-tartama 5 év lehet.

(5) A garzonlakásra tartási szerződés nem köthető.

(6) A garzonlakásra 5 évre kötött bérleti szerződés nem hosszabbítható meg.

(7) Nem jogosult a garzonlakás bérletére, vagy el kell utasítani azon bérlők garzonlakás iránti tényét, akik e bérleti formában korábban már részesültek.

(8) Meg kell szüntetni a garzonlakásra vonatkozó bérleti jogviszonyát azon bérlőknek, akik:

- 90 napnál hosszabb időre munkanélkülivé válnak/vagy kereső tevékenységet nem  

   folytatnak,

- felsőfokú oktatási intézményben tanulnak, s hallgatói jogviszonyuk megszűnik és

  6 hónapig nem állnak munkába,

- a lakás elő-takarékossági szerződésben vállalt kötelezettségeiket nem teljesítik,

- házastársi vagy élettársi kapcsolatuk megszűnik

(9) A bérlők a bérleti jogviszonyuk megszűnését követően maximum 6 hónapig maradhatnak a lakásban, de ezen időtartam alatt kötelesek a megállapított lakbér és a lakással kapcsolatos közüzemi számlák kiegyenlítésére.

(10) A garzonlakás igénylésére, elbírálására, a bérleti szerződés megkötésére, a      felmondásra e rendelet rendelkezéseit ezen §-ban foglalt eltérésekkel kell alkalmazni.

(11) A bérleti díj összegét e rendelet 25.§. (1) bekezdése a) pontja tartalmazza.

A csere szabályai

11. §

(1)Határozatlan időre bérbe adott önkormányzati lakás bérleti joga kizárólag csak másik ön-kormányzati lakás bérleti jogára cserélhető.

(2)Önkormányzati lakás bérleti jogának másik önkormányzati lakás bérleti jogára történő cseré-jéhez a bérbeadói jogokat gyakorló előzetes hozzájárulását be kell szerezni.

(3)A kérelem csak írásban nyújtható be a Polgármesteri Hivatalhoz. A kérelem tartalmazza a csere okát/okait, körülményeit, és az azok bizonyítására szolgáló iratokat.

A lakásbérleti szerződés

12. §

(1)       Lakásbérleti szerződés határozott, illetőleg feltétel bekövetkezéséig köthető.

(2)         - hatályát vesztette

(3)       A lakásbérleti szerződésnek feltétlenül tartalmaznia kell

a.)        a szerződést kötő felek nevét, személyi azonosító adatait, a bérlővel együtt lakó közeli hozzátartozók nevét, rokoni kapcsolatukat, személyi adataikat,

b.)        a szerződés tárgyának, azaz a lakásnak a pontos leírását és alapadatait,

c.)        a bérleti szerződés létrejöttét, kezdő időpontjának és hatályának pontos megje-lölését,

d.)       a bérleti díj összegét, a megfizetés módját, feltételeit,

e.)        a szerződésből következő bérbeadói és bérlői jogokat és kötelezettségeket,

f.)        a szerződés megszűnésének és megszüntetésének lehetőségeit és jogkövetkezménye-it,

g.)        a jogviták eldöntésének lehetőségét.

(4)       A bérlő a saját maga által használt lakásnak egy részét csak a bérbeadó előzetes engedélyé-vel és csak akkor használhatja más célra, ha az általa a lakásrészben végzett tevékenység la-kosság alapellátásának kielégítését kívánja szolgálni.

Bérlők, bérlőtársak

13. §

(1)       Bérlőtársi jogviszony csak a lakástörvényben és e rendeletben meghatározott és kivételesen indokolt esetekben létesíthető:

a.)        A bérbeadó a bérlő és a vele együttlakó szülője (örökbefogadó, mostoha és ne-velő) közös kérelmére a bérlőtársi szerződést akkor köteles megkötni, ha a kérelme-zők együttlakását egészségügyi vagy lényeges személyi körülményeik indokolttá te-szik.

b.)        A bérbeadó a bérlő és vele együttlakó gyermeke (örökbefogadott, mostoha és nevelt) közös kérelmére a bérlőtársi szerződést akkor köteles megkötni, ha:

-           18. életévét betöltötte a gyermek,

-           a bérlővel a lakásban legalább öt éve megszakítás nélkül életvitelszerűen együtt-laknak,

-           az együttlakást egészségügyi vagy lényeges személyi körülmények indokolttá teszik.

(2) Az (1) bekezdés alapján nem adható hozzájárulás a bérlőtársi szerződés megkötéséhez, ha az  ott említett hozzátartozó rendelkezik olyan lakóingatlannal kapcsolatos joggal, amely        számára  - figyelembe véve a lakóingatlan földrajzi elhelyezkedését is – lakásigény mértékének megfelelő lakáshasználatot biztosít.  E kérdésről nyilatkoztatni kell.

(3) A bérlő hozzátartozójának lakását akkor is beköltözhetőnek kell tekinteni, ha azt   bérbe, albérletbe adta, vagy ha azt idegenforgalmi célokra hasznosítja.

III.      FEJEZET

A FELEK JOGAI ÉS KÖTELEZETTSÉGEI

A lakás átadása

14. §

(1) A bérleti szerződés aláírását követően 15 napon belül a lakást a bérlő részére át kell adni.

(2) Az átadásról jegyzőkönyvet kell készíteni, melyet a bérbeadó és a bérlő ír alá.

(3) A jegyzőkönyv feltétlenül tartalmazza

a.)        az államigazgatási szerv megnevezését

b.)        a jegyzőkönyv készítésének helyét és idejét

c.)        a bérlő személyazonosító adatait és lakcímét

d.)       a jogokra és kötelezettségekre való figyelmeztetést

e.)        a bérlő, az ügyintéző és jegyzőkönyvvezető aláírását

f.)        a lakás állagára vonatkozó legfontosabb megállapításokat,

g.)         a lakás-berendezések és tartozékok állapotát, a víz- és gázóra állását,

h.)         közös udvar, kert használata esetén az új bérlő használati jogosultságának ter-jedelmét,

(4) Közös udvar, kert használata esetén az átadáshoz lehetőség szerint a többi bérlőt is meg kell hívni.

15. §

A szerződés megszűnésekor a 14.§ rendelkezésit értelemszerűen alkalmazni kell.

16. §

Ha a törvény, vagy az Önkormányzat rendelete a bérbeadó és a bérlő jogai, kötelezettsége te-kintetében külön nem tiltja eltérő tartalmú megállapodás megkötését, a megállapodás tartalmát a bérbeadó határozhatja meg az alábbi feltételek mellett:

a.)        ha a bérlő a lakás átadásakor vállalja, hogy a lakást rendeltetésszerű használatra maga teszi alkalmassá, felmerülő költségeit csak bérleti díj beszámítás útján lehet megtéríteni.

b.)        a bérlő kötelessége az épület folyosója részeinek tisztántartása, a háztartási sze-métszállítás költségeinek valamint a közüzemi díjaknak (víz, csatorna, gáz, áram stb.) a megfizetése, az udvar, az ingatlan előtti járda és útszakasz (útszegély közepé-ig) rendszeres tisztántartása, az időjárási viszonyoknak megfelelően

c.)        a lakbér megfizetésére a bérbeadó legfeljebb két hónapra adhat haladékot, rész-letfizetés csak a hátralékra engedélyezhető maximum egy éves időtartamra

d.)       több bérlő által lakott egy udvarhoz, kerthez tartozó lakások esetén biztosítani kell azt, hogy az udvar és kert használata arányosan illesse meg a bérlőket

e.)        a lakás burkolatainak, ajtóinak, ablakainak és berendezéseinek karbantartásáról, felújításáról, pótlásáról, illetőleg cseréjéről a bérlő gondoskodik.

f.)        átalakítás, korszerűsítés, nagyobb felújítási és karbantartási munkák esetén a kölcsö-nös értesítési kötelezettség [Ltv. 16.§ (1) bek.] a munkák megkezdése előtti 30 nap legyen.

Jogcím nélküli lakáshasználó

17. §

(1) Az önkormányzat tulajdonában lévő lakás jogcím nélküli használója - amennyiben másik lakásra nem tarthat igényt, a jogcím nélküli használat kezdetétől számított 6 hónap elteltével a lakásra megállapított lakbérrel azonos összegű használati díjon felül - emelt összegű használati díjat köteles megfizetni.

(2) Az emelt összegű használati díj mértéke a jogcím nélküli használat kezdetétől számítva a lakásra megállapított lakbér

a.)        150 %-a hat hónap elteltével,

b.)        170 %-a hét hónap elteltével,

c.)        180 %-a nyolc hónap elteltével,

d.)       200 %-a minden további hónap elteltével.

(3) Ha a lakás jogcím nélküli használója az elhelyezésről maga köteles gondoskodni, a kiköltöz-tetés végrehajtását a bíróságtól a jogcím nélküli használat kezdetétől számított 30 napon belül kérni kell.

(4)  - hatályát vesztette.

Befogadás a lakásba

18. §

(1) A bérlő az Önkormányzat tulajdonában lévő bérlakásba

a.)        “a bérbeadó írásbeli hozzájárulása nélkül is befogadhatja házastársát, gyermekét ( örökbefogadott, mostoha- és nevelt gyermekét), jogszerűen befogadott gyerme-kétől született unokáját, valamint szülőjét (örökbefogadó, mostoha- és nevelőszü-lőjét).” /Ltv. 21. § (2)/

b.)        minden más esetben a lakásba történő befogadáshoz a bérbeadó írásbeli hozzá-járulása szükséges.

(2) Az írásbeli hozzájárulás megadására a bérbeadó jogosult az alábbi szempontok figyelembe-vételével

a.)        a kérelem csak írásban nyújtható be,

b.)        a befogadni kívánt személy pontos alapadatainak, előző lakhelyének, a befoga-dás konkrét indokának a kérelemben szerepelnie kell,

c.)        az eljárás során meg kell vizsgálni a bérlő és a lakásban jogcímmel tartózkodók számát, elhelyezési körülményeit,

d.)       a kérelmet a beérkezéstől számított 30 napon belül kell elbírálni. Az elutasítás ellen az érdekeltek - a kézhezvételtől számított 30 napon belül - a Képviselő-testülethez fellebbezést terjeszthetnek elő.

(3) Határozott időre szóló bérleti jogviszony esetén a befogadáshoz hozzájárulás csak kivétele-sen indokolt esetben adható. A kérelem benyújtásakor a bérlőnek nyilatkoznia kell arról, hogy tudomásul veszi: a bérleti szerződés megszűnése után a befogadott személy elhelyezéséről kö-teles gondoskodni.

(4) Közérdekű céllal hasznosított önkormányzati lakás esetében is a (3) bek. rendelkezéseit kell alkalmazni.

19. §

(1) Lakásbérleti jog folytatását biztosító tartási szerződéshez való hozzájárulás írásban kell ké-relmezni.

(2) A hozzájárulás iránti kérelemhez a tartási szerződés egy eredeti példányát csatolni kell.

(3) Az eljárás során az e rendeletben foglaltakat értelemszerűen alkalmazni kell azzal, hogy

a.)        Környezettanulmány nélkül a hozzájárulást megadni, vagy megtagadni nem le-het,

b.)        az eltartó(k) és eltartott(ak) által benyújtott jövedelemigazolás 3 hónapnál ré-gebbi keltezésű nem lehet.

20. §

(1) Határozott időre szóló bérleti jogviszony esetén, szükséghelyiségnél, önkormányzati, köz-érdekű célú (szolgálati) lakásnál a lakásbérleti jogot érintő tartási szerződéshez hozzájá-rulás nem adható.

(2) A bérbeadó a tartási szerződéshez való hozzájárulást köteles megtagadni, ha:

a.) a bérlő tartásáról jogerős bírói döntés, illetve érvényes tartási szerződés alapján más személy gondoskodik,

b.) a bérlővel a lakásban jogszerűen együttlakó más személy a bérlőt eltartja.

c.) Az eltartó önálló jövedelemmel nem rendelkezik és nincs olyan hozzátartozója, a tartási szerződésből rá háruló anyagi terhek viselését vállalja.

IV.      FEJEZET

A LAKÁSBÉRLET MEGSZÜNÉSÉNEK ESETEI

A közös megegyezés

21. §

(1) A lakásbérleti jogviszony közös megegyezéssel történő megszüntetése esetén a bérlőt e rendelet hatályba lépése előtt kötött bérleti szerződések alapján pénzbeli térítés illeti meg, ha

a.)        a lakást rendeltetésszerű használatra alkalmas állapotban a bérbeadónak üresen visszaadja, és

b.)        a saját és a vele együtt lakók elhelyezéséről saját maga gondoskodik, továbbá

c.)        a lakásbérletből következően semmiféle köz- és egyéb tartozása a bérbeadó és más szolgáltató-ellátó szervek felé nincs.

(2)       A pénzbeli térítés összege: határozatlan időtartamra kötött bérleti szerződés megszűnése esetén - az önkormányzati tulajdonviszonyok rendezése érdekében – átmenetileg 2010. 06. 30-ig a lakás forgalmi értékének 50 %-a lehet. Ezen időpont után legfeljebb a bérleti jogvi-szony megszűnését megelőző 9 havi bérleti díj nettó összege.

22. §

(1) Közös megegyezés esetén annak tartalmát a bérbeadó köteles megállapodásba foglalni.

(2) A megállapodás tartalmazza

a.)        a felek megnevezését és megállapodásbeli minőségét,

b.)        a megállapodás pontos tartalmát, a felek feltételeit és nyilatkozatait,

c.)        a megállapodásban foglaltak végrehajtásának határidejét,

A felmondás

23. §

(1) A szerződés írásban mondható fel, amelyből világosan ki kell tűnnie a felmondás okának és időpontjának.

(2) Ha a bérbeadó részéről történő felmondás nem a bérlő hibájából (szerződésszegés, jogsza-bályszegés, összeférhetetlen magatartás, stb.) következik be, az írásbeli felmondás tartalmazza azt a javaslatot, hogy a bérbeadó

      a) hol és milyen minőségű lakást ajánl fel a bérlőnek, illetve

      b) az új bérlet szerződési feltételeit

      c) a pénzbeni térítés összegét e rendelet 21. § (2) bekezdése szerint

V.  FEJEZET

Az albérlet

24. §

(1) A bérlő, ha lakásának egy részét albérletbe kívánja adni, az írásbeli szerződés hatálybalépé-se előtt köteles beszerezni a bérbeadó hozzájárulását.

(2)       Az eljárás során a bérbeadónak az alábbiakat kell figyelembe venni:

a.)        A közérdekű célú (szolgálati) lakás albérletbe adásához a bérbeadó nem járulhat hozzá,

b.)        egyéb lakás esetében a bérlő által albérletbe csak akkor adható a lakás egy része, ha van a lakásban különálló, lakószobának minősülő olyan helyiség, amelyiket a bér-lő nélkülözni tudja, és a bérlő, a vele együtt lakók, és az albérlők figyelembevételé-vel nem csökken a rendelkezésre álló helyiségek száma az e rendelet 8.§ (1) bekez-désében meghatározott lakásminimum alá,

c.)        a bérlő a kérelem benyújtásakor írásbeli nyilatkozattal vállalja az albérlő elhelye-zését, illetve az albérleti jogviszony időbeni jogszerű felmondását a lakásbérleti jog-viszony bármely okból történő megszűnése esetén.

VI.  FEJEZET

A LAKBÉREK MÉRTÉKE ÉS A KÜLÖN SZOLGÁLTATÁSOK DIJA

25. §

(1)   Az önkormányzat tulajdonában lévő lakások lakbére havonta:

a)  2002. június 30. után épült/használatba vett összkomfortos lakás ese-tén   550 Ft/m2

b)  2002. június 30. előtt épült/használatba vett összkomfortos lakás ese-tén   425 Ft/m2

c)  komfortos lakás esetén           290 Ft/m2

d)  félkomfortos lakás esetén      150 Ft/m2

e)  komfort nélküli lakás esetén  120 Ft/m2

f)  szükséglakás esetén    95 Ft/m2”

(2)  A lakbért havonta, minden hó 15-ig egy összegben, és előre kell megfizetni, a bérleti szer-ződésben megjelölt módon és feltételekkel.

(3) A lakbér mértékét az önkormányzat évente december 31-ig állapítja meg.

MÁSODIK RÉSZ

A HELYISÉGEK BÉRLETE

A bérbeadás feltételei

26. §

(1) A jelen rendelet 3-4.§-aiban meghatározott rendelkezéseket (a tulajdonosi bérbeadói jogok gyakorlásáról) az Önkormányzat tulajdonában lévő nem lakás céljára szolgáló helyiségek (továbbiakban helyiségek) tekintetében értelemszerűen alkalmazni kell.

(2) Az Önkormányzat tulajdonában lévő helyiségek bérleti jogát főszabályként pályázat útján lehet elnyerni.

A bérleti pályázat

27. §

(1)       A pályázati hirdetményt a Polgármesteri Hivatal hirdetőhelyein legalább 15 napra ki kell függeszteni, a helyi sajtóban, illetve az Önkormányzat hivatalos honlapján kell közzé tenni.

(2)       A pályázati hirdetménynek tartalmaznia kell:

a.)        a hasznosításra meghirdetett helyiség címét, állapotát, felszereltségét,

b.)          - hatályát vesztette

c.)        a bérlet jellegét (határozott vagy határozatlan időre szóló),

d.)       a pályázati ajánlat benyújtásának módját, helyét és határidejét,

e.)        a pályázat elbírálásának helyét és időpontját,

f.)        a bérbeadó által közölt - minimális - bérleti díj összegét.

(3)       A pályázati ajánlatot írásban kell benyújtani, és annak tartalmaznia kell:

a.)        a pályázó nevét, címét, tevékenységének megnevezését,

b.)        a helyiség tervezett felhasználási célját,

c.)        a pályázó nyilatkozatát arról, hogy a pályázati feltételeket elfogadja.

(4)       Ha a pályázatra nyitva álló időben csak egy pályázat érkezik be, a tulajdonosi-bérbeadói jogokat gyakorló a bérbeadás felől a pályázati eljárás továbbfolytatása nélkül dönthet.

28. §

(1)       A pályázat elbírálásán a tulajdonosi-bérbeadói jogokat gyakorló mellett – az előzetes köte-lező értesítés alapján - a jegyző, a polgármester vagy a Képviselő-  testület megbízott képvi-selője részt vesz.

(2)       A zárt borítékban, bizalmasan kezelt pályázatokat csak a tárgyalás megkezdésekor, az ösz-szes jelenlevő előtt lehet felbontani és ismertetni.

(3)       a tárgyalásra meg kell hívni a pályázókat, távolmaradásuk azonban a tárgyalás megtartását és a döntés meghozatalát nem akadályozhatja meg.

(4)       A tulajdonosi-bérbeadói jogokat gyakorló a pályázaton résztvevők közül azt hirdeti ki a pályázat nyertesének, aki a pályázati feltételeknek megfelelt, és a legjobb ajánlatot adta.

(5)       Ha a pályázat nyertese a szerződés megkötése előtt, de még a tárgyalás napján bejelenti, hogy a helyiséget nem kívánja használatba venni, a bizottság a pályázaton részt vett és má-sodiknak rangsorolt pályázót nyilvánítja a pályázat nyertesének.

(6)       Ha a pályázat nyertese még a szerződés megkötése előtt, de a tárgyalást követően visszalép, új tárgyalás megtartása nélkül a (4) bekezdésben foglaltakat kell alkalmazni.

29. §

(1) Nem kell pályázatot hirdetni, ha az üres helyiséget közérdekű célra, így:

a.)  szomszédos bérlő helyiségének indokolt és meghatározott célú bővítésére,

b.)  csak határozott időre

kívánja az önkormányzat hasznosítani vagy a bérlő bérbe venni.

A bérleti szerződés

30. §

(1) A bérleti szerződés megkötésére a rendelet 12.§-ában foglaltakat kell értelemszerűen alkal-mazni.

(2) A helyiség bérlő részére történő átadására és a szerződés megszűnése után a bérbeadónak történő visszaadására a rendelet 15.§-ában foglaltakat kell értelemszerűen alkalmazni.

A bérleti jog cseréje

31. §

(1) Ha a bérlő a helyiséget el akarja cserélni, az írásbeli szerződés érvényességéhez előzetesen be kell szereznie a tulajdonosi-bérbeadói jogokat gyakorló hozzájárulását.

(2) A hozzájárulást igénylő beadványban meg kell indokolni a csere konkrét okait és csatolni kell az írásbeli szerződés hiteles példányát.

(3)  Az eljárás során e rendelet 11.§-ban foglaltakat kell értelemszerűen alkalmazni, valamint:

a.)  a régi bérlő helyébe lépőnek előzetesen nyilatkoznia kell, hogy az önkormányzat rendeletében meghatározott feltételeket vállalja,

b.)  az új bérlővel új bérleti szerződést kell kötni.

32. §

A bérleti díj mértékét a Képviselő-testület évente december 31-ig állapítja meg.

33. §

(1)  Az önkormányzati lakások bérletével kapcsolatosan az érintett állampolgárokra vonatkozó adatok a statisztikai adatszolgáltatás teljesítése esetén felhasználhatók.

(2)  A statisztikai adatszolgáltatás során is ügyelni kell arra, hogy az adatok csak a személyazo-nosító adatok nélkül kerülhetnek felhasználásra.

(3)  Az érintett állampolgárok adatainak megnyugtató, bizalmas kezelését a bérbeadói jogokat gyakorló köteles biztosítani.

(4)       Az adatok védelméről, egyéb felhasználásáról a polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról szóló  - többszörösen módosított – 1992. évi LXVII. törvény rendelkezé-seit kell értelemszerűen alkalmazni.

NEGYEDIK RÉSZ

A LAKÁSOK ÉS HELYISÉGEK ELIDEGENITÉSE

I.  FEJEZET

A lakások elidegenítése

34. §

(1)       Az értékesíteni kívánt lakások vételárát az arra engedéllyel rendelkező ingatlanforgalmi szakember által előterjesztett értékelés alapján kell megállapítani. A vételár feleljen meg a települési gyakorlatban kialakult mindenkori forgalmi árnak.

(2)       A lakás elidegenítésekor:

a.)  a lakás forgalmi értékének 100%-a az ár, ha a lakás üresen áll, azonnal beköl-tözhető

b)  a lakás forgalmi értékének 75 %-a az ár, ha a vevő nem a bérlő, vagy annak egyenes-ágbeli rokona, és a lakást lakottan

c)  a lakás forgalmi értékének 50 %-a, ha a lakást a bérlő, vagy egyenes-ágbeli rokona,

    vásárolja meg.

(3)       A bérlő elővásárlási jogával az eladási ajánlat kézhezvételétől számított 60 napon belül él-het.

35. §

(1)       Ha a lakást az elővásárlási jog jogosultja vásárolja meg, részére – kérelmére – 25  évi rész-letfizetési kedvezményt kell adni. Ez esetben a vételár 5 %-át egy összegben, a szerződés megkötésekor kell megfizetni.

(2)       Részlefizetés esetén a mindenkori vételár hátralékra kamatot kell fizetni, melynek mértéke évi 7 %. A kamatokkal növelt vételár hátralékot havi egyenlő részletekben kell törleszteni.

(3)       Ha az elővásárlásra jogosult a vételárat egy összegben fizeti meg 40 %-os vételár kedvez-ményre jogosult.

(4)       Ha az elővásárlásra jogosult a vételárat a szerződés aláírásától számított

a.)  egy éven belül fizeti meg 25 %-os,

b.)  öt éven belül fizeti meg 10 %-os vételár kedvezményre jogosult.

(5)       Amennyiben a vevő életkörülményeiben bekövetkezett kedvezőtlen változás indokolja a törlesztési idő alatt a tulajdonosi-bérbeadói jogokat gyakorló legfeljebb két alkalommal, írásbeli kérelemre - a tulajdonosi-bérbeadói jogokat gyakorló –a részletfizetést legfeljebb 6-6 hónapra felfüggesztheti. A törlesztés ideje a felfüggesztés időtartamával meghosszabbo-dik.

(6)       Amennyiben a lakást nem az elővásárlási jog jogosultja vásárolja meg, a vételárat egy ösz-szegben kell megfizetni.

(7)       Részletfizetés engedélyezése mellett a tulajdonjog ingatlan-nyilvántartásba történő bejegy-zésére csak az elidegenítési és terhelési tilalom mellett kerülhet sor.

36. §

(1)       Önkormányzati lakás elidegenítésére az igénylő írásbeli kérelmére a Képviselő-testület hatá-rozata alapján kerülhet sor.

(2)       Az önkormányzati lakás elidegenítése során a Képviselő-testület egyedileg dönt.

A 2002. és 2003. évben részben pályázati forrásból épült lakások a használatbavételtől számí-tott minimum 20 évig nem idegeníthetők el.

A helyiségek elidegenítése    

37. §

Az önkormányzati tulajdonú helyiségek elidegenítése ügyében a Képviselő-testület dönt.

38. §

(1)       Az értékesítésre kijelölt helyiségek vételárát az Ltv. 52.§-ában megjelölt szempontok figye-lembevételével, és az arra engedéllyel rendelkező ingatlanforgalmi szakember által előter-jesztett értékelés alapján kell megállapítani.

(2)       Az (1) bekezdésnek megfelelően a vételár mértéke a helyiség forgalmi értékéhez igazodik.

39. §

(1)       A helyiség megvétele esetén részletfizetés csak 5 évre engedélyezhető. Részletfizetés ese-tén e rendelet 35. § (2) bekezdésében foglaltakat kell alkalmazni.

(2)       Ha a vevő a vételárat a szerződés aláírásától számított

a.) 1 éven belül fizeti meg 20%-os,

b.)  1 év után fizeti meg 10%-os

fizetési kedvezmény illeti meg a hátralévő vételárra annak egy összegben történő befizetése esetén.

(3)       A vételárat - a településen kialakult forgalmi érték figyelembevételével - a Képviselő  tes-tület határozza meg.

Záró rendelkezés

40. §

(1)       E rendelet 2003. június 1-én lép hatályba azzal, hogy rendelkezéseit a folyamatban lévő és el nem bírált kérelmek esetében alkalmazni kell.

(2)       E rendelet hatályba lépésével egyidejűleg hatályukat vesztik a Törökbálinti önkormányzati tulajdonban álló lakások és helyiségek bérletéről, valamint az elidegenítésük szabályairól szóló 37/2002. (XI. 30.), 6/2002. (II. 25.), 20/2000. (IX. 11.) és a 26/1996. (XI. 11.) ön-kormányzati rendeletek.

1. számú melléklet a 17/2003. (V.16.) rendelet 5. § (2) bekezdéséhez

A lakásigénylések rangsorolására szolgáló pontozási rendszer

Az igénylési rangsorhoz az alábbiak szerint meghatározott pontszámok összegét kell alapul venni:

1. Az igénylő egy főre jutó havi jövedelme:

- a mindenkori öregségi nyugdíj legkisebb összege 100 %-a, vagy annál kisebb     20 pont

- a mindenkori öregségi nyugdíj legkisebb összege 100%-200 %-közötti               10 pont

- egyedülálló esetén az öregségi nyugdíj legkisebb összege 100%-250% közötti   10 pont

2002. június 30. után épült/használatba vett lakás igénylése esetén:

- a mindenkori öregségi nyugdíj legkisebb összege 125%-150 %-közötti               20 pont

- a mindenkori öregségi nyugdíj legkisebb összege 150%-170 %-közötti               15 pont

- a mindenkori öregségi nyugdíj legkisebb összege 170%-200 %-közötti  10 pont

2. A család nagysága:

- 1 gyermek után                                                                                                5 pont

- 2 gyermek után                                                                                              15 pont

- 3 vagy több gyermek után                                                                               25 pont

- a gyermeket egyedül nevelő szülő, (gondviselő) további                                      5 pont

Ide sorolható: a közös háztartásban élő önálló keresettel nem rendelkező gyermek, ide értve a sorkatonai szolgálatot teljesítő, továbbá nappali tagozaton első diploma megszerzésére tanulmányokat folytató felnőtt gyermeket is, max.25. életévének betöltéséig.

3. A család egészségi helyzete

- a család minden egészség károsodott  tagja után a károsodás mértékétől

függően:

            - 1 éven túl gyógyuló betegség esetén ( rokkantság )                                   4 pont

            - 1 éven belül gyógyuló betegség esetén                                                     2 pont

4. A család részére kiutalt segélyek alapján

 A tárgyi évben és az azt megelőző évben

- segélyezettek                                                                                                    3 pont

- segélyt nem igénylők                                                                                          5 pont

5. Szociális körülmények

- szívességi lakáshasználat                                                                                 10 pont

- albérlet vagy szülőknél lakó                                                                               20 pont