Tolna Város Önkormányzatának Képviselő-testülete a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV tv. 16. §. (1) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján a város közterületeinek a közrend és célszerűség, továbbá a városkép megóvása végett, illetve a parkolóhelyek iránti fokozott igények kielégítése érdekében a 253/1997 (XII.20.) Kormányrendeletben (OTEK) előírt számú parkoló és parkolóhely létesítésével összefüggésben az alábbi rendeletet alkotja:

I. fejezet

A rendelet hatálya

1. §

(1) E rendelet hatálya kiterjed:

1. ^[1]Tolna Város közigazgatási területén közhasználatra szolgáló, az ingatlan nyilvántartásba közterületként bejegyzett, önkormányzati tulajdonban álló ingatlanra, (különösen a Duna parti sétány, városi utak, terek, járdák, hidak, parkok és egyéb zöldterületek stb.) valamint az azokon elhelyezett városi tulajdonban lévő berendezési tárgyakra.
2.  a parkoló és parkolóhely kialakítása esetében Tolna város közigazgatási területén megvalósuló lakásépítésekre- kivéve a családi házas beépítést- és közcélú létesítményekre terjed ki.
3.  a Tolna város területén a közterületet az e rendelet 3.§-ában meghatározott esetekben igénybe vevő minden természetes vagy jogi személyre, illetve jogi személyiséggel nem rendelkező szervezetre.

A közterületek használata

2. §

1. ^[2]Közterületet csak rendeltetésének megfelelő célra lehet használni. A közterület rendeltetése:

1. a telkek térbeli kapcsolatának, megközelítésének;
2. a közúti gyalogos közlekedés (út, járda…stb.);
3. a kikapcsolódás, a szórakozás, a sporttevékenység, a szabadidő-eltöltés;
4. a felvonulás, a gyülekezés, a közösségi megnyilvánulás;
5. szobor elhelyezésének, emlékhely kialakításának, művészeti alkotás elhelyezésének;
6. a közművek elhelyezésének;
7. zöldfelületek kialakításának

biztosítása. A közterületet rendeltetésének megfelelően, jelen rendeletben foglalt szabályok betartása mellett bárki használhatja.

2. ^[3] A közterület elfoglalásához, rendeltetéstől eltérő használatához engedély szükséges. A közterület-használati engedély iránti kérelem elbírálására önkormányzati hatósági eljárás keretében kerül sor, mely eljárásra a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény (Ket.) rendelkezéseit kell alkalmazni. Az eljárás illetéke az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény (Itv.) 28. § (1) bekezdése és a 29. § (1) bekezdése alapján 3000,-Ft, amelyet illetékbélyeg formájában kell a kérelem benyújtásával egyidejűleg megfizetni.

3. A közterület használat engedélyezésével kapcsolatos feladatokat Tolna Város Polgármestere látja el.

A közterület-használati engedély

3. §

1. ^[4]Közterület-használati határozatot kell beszerezni különösen:

1. a közterület fölé 10 cm-en túl benyúló üzlethomlokzat (portál), kirakatszekrény, 
2. üzleti védőtető (előtető), ernyőszerkezet, hirdető-berendezés (fényreklám), továbbá
3. cég- és címtábla elhelyezésére,
4. alapzatos zászlórúd, önálló hirdető-berendezés és köztárgyak elhelyezésére,
5. távbeszélőfülke, fülke nélküli távbeszélő-készülék, postai levélszekrény,
6. építési munkával kapcsolatos állvány, építőanyag és törmelék elhelyezésére,
7. alkalmi és mozgó árusításra, javító-szolgáltató tevékenység végzésére,
8. film- és televízió-felvételre,
9. vendéglátóipari előkert céljára,
10. kiállítás, sport- és kulturális rendezvények, továbbá mutatványos tevékenység céljára,
11. kerékpártároló kihelyezésére, létesítésére,
12. zöldfelület igénybevételére,
13. közterületen lévő, vagy közterületbe nyúló árusító automata elhelyezésére,
14. forgalomból kivont (forgalmi rendszám nélküli), illetőleg üzemképtelen gépjárművek közterületen történő tárolására,
15. az egyes létesítményekhez szükséges parkolóhelyek után,
16. és minden egyéb esetben, amely a (2)-es bekezdésben nem szerepel.

2. ^[5]Nem kell közterület-használati határozat

1. díszítési célú tárgyak (pl. virágláda, virágkosár) elhelyezéséhez,
2. a Polgármesteri Hivatal által létesített, illetve más hatósági eljárásban engedélyezett közcélú, közterületi létesítmények és köztárgyak (tömegközlekedési várakozóhelyiség, szobor, díszkút, vízmedence, emlékmű, pad, figyelmeztető és tájékoztató táblák stb.) elhelyezésére,
3. a közterületen, illetőleg az alatt, vagy felett elhelyezett közművek hibaelhárítása érdekében végzett munkához,
4. az úttartozékok és a közúti közlekedés irányításának célját szolgáló berendezések elhelyezéséhez.

3. ^[6]Nem adható közterület-használati határozat

1. zajos, bűzös, tűz- és robbanásveszélyes tevékenység – kivéve tűzijáték – gyakorlására, erotikus termékek bemutatására és értékesítésére, szeszes-ital (kimért és palackozott) forgalmazására,
2. a közlekedés biztonságát veszélyeztető berendezések és anyagok elhelyezésére,
3. város- és utcaképbe nem illeszkedő berendezések létesítésére,
4. sátorgarázs létesítésére,
5. elárusító helyek, üzletek környékén áru- és göngyöleg tárolására,
6. haszonjármű tárolására,
7. olyan tevékenység folytatására, amely jogszabályi tilalomba ütközik.

4. §^[7]

A közterület-használati határozat iránti kérelemhez csatolni kell a kérelemben megjelölt tevékenység ellátásához szükséges – más jogszabályokban előírt – szakhatósági hozzájárulást.

5. §

1. ^[8]A közterület-használati határozatot annak kell kérnie, aki a közterületet használni kívánja.

2. Közterület-használati határozat: a. állandó jelleggel, b. meghatározott időre, vagy feltétel bekövetkeztéig, illetőleg c. visszavonásig adható ki.

3. A közterület-használat építési munka esetén csak a munka végzésének tartamára engedélyezhető.

4. A meghatározott időre kiadott engedély egy ízben, ugyanolyan időtartamra megújítható. Erre a közterület-felügyelő felhívása alapján vagy önként kerülhet sor.

5. A közterület-használatot engedélyező hatóság a határozat kiadása előtt köteles beszerezni:

1. építési munkával kapcsolatos közterület foglalás, illetve a közterület burkolatának, vagy földjének felbontása, a városképet tartósan befolyásoló berendezés vagy építmény elhelyezése, a város közlekedési rendjével összefüggő közterület-használat esetén az építési hatósági feladatokat ellátó,

2. kereskedelmi és vendéglátó, továbbá javító-szolgáltató tevékenység esetén az igazgatási hatóság előzetes hozzájárulását.

6. Az állami közút területét érintő közterület-használati határozat megadásához az első fokú útügyi (Közlekedési Felügyelet, Szekszárd) és a rendőrhatóság hozzájáruló nyilatkozata szükséges.

Az engedély iránti kérelem és az engedély megadása

6. §

1. A közterület-használat engedélyezése iránti kérelmet nyomtatványon kell benyújtani Tolna Város Polgármesterének. A nyomtatványt a rendelet 1. sz. melléklete tartalmazza.

2. A kérelemnek tartalmaznia kell:

1. az engedélyt kérő nevét és állandó lak- telephelyének címét,
2. a közterület-használat célját és időtartamát,
3. a közterület-használat helyének, módjának és mértékének pontos meghatározását,
4. közterületen folytatni kívánt tevékenység gyakorlására jogosító okirat ismertetését, (pl. működési engedély)
   1. hirdető-berendezés, kirakatszekrény elhelyezése esetén:

- térképkivonatot,

- helyszínrajzot

- a berendezés terveit egy példányban olyan méretarányban, amely a részleteket is egyértelműen ábrázolja,

2. ha a közterület használata építési munka végzésével kapcsolatos, egy példányban készített helyszínrajzot,
3. alkalmi és mozgóárusítás esetén helyszínrajzot vagy fényképet egy példányban.

3. ^[9]A rendelet 2. sz. mellékletében meghatározott esetekben a közterület igénybe vevő közterület-használati díjat köteles fizetni a határozat kézhezvételét követő 3 napon belül a határozathoz csatolt postai feladóvevényen.

7. §

1. ^[10]A közterület-használati engedély elbírálása során figyelembe kell venni a hatályos önkormányzati rendeletet, a városképi és műemlékvédelmi, a köztisztasági, közlekedésbiztonsági, továbbá a közreműködő szakhatóságok hozzájárulásában előírt követelményeket, s ellenőrizni kell a kérelmezőnek a tevékenység folytatására való jogosultságának fennállását is. A közterület-használati engedély kiadásáról az önkormányzat határozatot hoz.

2. ^[11]A közterület-használati engedély tárgyában kiadott határozatnak a Ket. 72. § (1) bekezdésében foglaltakon túlmenően tartalmaznia kell:

1. a közterület-használat célját és időtartamát, vagy azt, hogy az engedély milyen feltétel bekövetkeztéig érvényes,
2. a közterület-használat helyének, módjának, mértékének és feltételeinek pontos meghatározását,
3. az engedély megszüntetése vagy visszavonása esetére az eredeti állapot helyreállítására vonatkozó kötelezettség előírását,
4. közterület-használati díj fizetési kötelezettség esetében a díj mértékét és fizetésének módját.

3. Az anyagok és szerkezetek tárolásával kapcsolatos engedélyben azt is ki kell kötni, hogy a tárolás csak a munka- és egészségvédelmi előírásokban foglaltak szerint történhet.

4. Az építési munka végzésének tartamára szóló közterület-használati engedélyben – szükség szerint – elő kell írni a közterület felőli oldalon a városképi követelményeket kielégítő kerítés (palánk) létesítését.

5. ^[12]A közterület-használati határozatban elő kell írni, hogy:

1. a közterületet használó köteles az igénybevett területet és annak közvetlen környékét folyamatosan tisztán tartani, a téli síkosság-mentességet biztosítani, a göngyöleg és szemét elszállításáról, valamint a közterületi létesítmény karbantartásáról gondoskodni,
2. az engedély csak az engedélyest, magánszemély esetén annak alkalmazottját és segítő családtagját, jogi személy esetén annak tagját, vagy megbízottját jogosítja fel a közterület használatára,
3. az engedélyes köteles a közterület-használati határozatot a helyszínen tartani, illetve a létesítményben, vagy hirdető-berendezésen a nevét, vagy az engedély számát (kereskedő esetében a székhelyet is) jól látható helyen és módon feltüntetni.

6. Az engedély megadása, vagy megtagadása ügyében hozott határozatot közölni kell:

1. az engedélyezési eljárásban érintett, vagy érdekelt szakhatóságokkal,
2. nem önkormányzati tulajdonú ingatlan esetében a tulajdonossal.

II. fejezet

A közterület-használat egyes esetei

A közterületek védelme

8. §

1. A város valamennyi lakosának, továbbá Tolna területén tartózkodó személyeknek, az itt telephellyel rendelkező vagy itt bármely tevékenységet végző szervezetnek kötelessége a közterület, illetve annak városi tulajdonban lévő berendezési tárgyainak rendeltetésszerű használata és védelme.

2. A közterület és az azon elhelyezett berendezési tárgy rendeltetésellenes használata vagy szándékos megrongálása, elcsúfítása, beszennyezése tilos.

3. A közterület használója köteles az igénybe vett területet és környezetét tisztán tartani és a keletkezett hulladék, szemét elszállításáról gondoskodni. Közterületen szervezett alkalmi rendezvény esetén a használó ezen kötelezettségének a rendezvény befejezését követő 12 órán belül köteles eleget tenni.

4. ^[13]Közterületen szervezett alkalmi rendezvény esetén az engedélyes – a közterület-használati határozat előfeltételeként- a (3) bekezdésben meghatározott kötelezettsége biztosítékaként, azzal arányos- a tulajdonosi jogokat gyakorló szerv által megállapított - ezen rendelet mellékletében leírt mértékű –óvadékot köteles előzetesen megfizetni. Az óvadék összege csak a (3) bekezdésben meghatározott feladatok elvégzésére használható fel.

5. Amennyiben a használó a (3) bekezdésben foglalt kötelezettségének leget tesz, úgy számára az önkormányzat az óvadékot visszafizeti.

6. A használó köteles a közterület-használati határozatot, valamint a tevékenység folytatásához szükséges engedélyeket (pl. vállalkozói, működési engedély, stb.) a helyszínen tartani és azokat az önkormányzat ellenőrzéssel felhatalmazott szerve, a szakhatóságok, vagy a rendőrség ellenőrzése esetén kérésre felmutatni.

7. ^[14]Az ingatlan tulajdonosa/használója közterületen tűzifát 2 hétnél hosszabb ideig – közterület-használati engedély hiányában – nem tárolhat.

(8) Közterületen lévő szökőkút, díszkút, vízmedence kizárólag díszként funkcionál, abban tisztálkodni, hűsölni szigorúan tilos.

9. §

Közterületen lévő berendezési tárgynak minősül a város önkormányzatának tulajdonát képező, a közterületen elhelyezett olyan tárgy, amelynek rendeltetése a város polgárainak kiszolgálása. Így különösen: a hulladékgyűjtő edények, bármely közmű berendezése, vagy műtárgya, az utak, járdák, hidak, emlékművek, emléktáblák, közlekedésrendészeti berendezések a piacok és vásárok közösségi kellékei (pl asztalok), növényzet, építmények, híreseti berendezések a hirdető oszlopok kivételével, stb.

A zöldterületek védelme

10. §

1. A város közigazgatási területén zöldterületnek (parkok, sétányok, játszóterek, sportpályák, parkerdők és egyéb városi erdők) minősülnek ezen rendelet 3. sz. mellékletében helyrajzi számmal, vagy utca és házszámmal, vagy a tér megnevezésével megjelölt közterületek, amelyeket Tolna Város Önkormányzata parkként tart fenn és gondoz.

2. Az (1) bekezdésben meghatározott zöldterületeket csak rendeltetésüknek megfelelően lehet használni, azokat más célra igénybe venni csak rendkívüli indokolt esetben és ideiglenesen, az építésügyi hatóság engedélyével lehet.

3. A zöldterületen a virágok leszedése, a fák és növények csonkítása tilos, kivéve az élet és vagyonbiztonságot szolgáló nyeséseket.

4. Az (1) bekezdésben meghatározott zöldterületekre gépjárművel ráhajtani tilos, a parkok füvét letaposni tilos.

5. A közterületen fát kivágni csak az építésügyi hatóság engedélyével és a pótlási kötelezettség előírásával szabad, mely előírja az ültetendő fák fajtáját (és helyét) a már meglévő faállomány figyelembe vételével. 

6. A zöldterületen állatot legeltetni tilos, továbbá haszonnövényeket termeszteni (a gyümölcsfa kivételével) tilos.

A zöldterület igénybe vétele

11. §

1. A zöldterületnek a 10. §. (2) bekezdésben megjelölt igénybevétele esetén a kijelölt területet a használat után az igénybe vevő köteles az eredeti állapotban helyreállítani, vagy ha ez nem lehetséges, az okozott kárt megtéríteni.

2. Az ideiglenes használat alatt az igénybe vevő fát vagy más növényt nem vághat ki, a növényzetet minden módon megóvni és szakszerűen kezelni köteles, a meglévő műszaki berendezést vagy más közterületi berendezési tárgyat még részlegesen sem szüntethet meg, vagy alakíthat át.

A közterületen történő szeszesital fogyasztásról

12. §

1. A szeszes italt árusító kereskedelmi és vendéglátó-ipari üzlet előtti, illetve ezek bejáratától számított 100 méteren belüli közterületen szeszes ital fogyasztása tilos.

2. Az (1) bekezdésben megjelölt tilalom nem vonatkozik a külön erre a célra kialakított és közterületi engedéllyel engedélyezett „kerthelyiségek”, a közterületen elhelyezett és ott közvetlen kiszolgálást végző árusítóhelyekre, az alkalmi rendezvényekre kitelepült (piac, vásár, majális, egyéb közösségi rendezvények, stb.) valamint idegenforgalmi területen lévő alkalmi jellegű egyéb egységekre.

A közterületen történő zenélésről

13. §

Molesztáló- kéregető jellegű utcai zenélés tilos!

A hirdetmények elhelyezéséről és eltávolításáról

14. §

A jelen rendelet alkalmazása során hirdetménynek minősül mindennemű reklám, propaganda-anyag, falragasz, értesítés, tájékoztató, választási hirdetmény, kampányanyag.

15. §^[15]

1. Hirdetmény közterületen kizárólag az erre a célra, engedély alapján létesített hirdető-berendezésen, reklámhordozón helyezhető el. A létesítési engedélyt a polgármester az építésügyi hatóság előzetes hozzájárulása alapján adhatja ki.

2. Tilos hirdetményt középületeken, lakóházakon, műemléki vagy műemlék jellegű épületeken, továbbá áruházakon, üzleteken, köztéri szobrokon, emlékműveken, berendezési tárgyakon, fákon elhelyezni.

3. Magánszemély vagy jogi személy, vagy jogi személyiséggel nem rendelkező gazdálkodó szervezet a tulajdonában álló épületre, kerítésre, berendezési vagy műszaki tárgyra saját érdekű hirdetést is elhelyezhet, vagy ezt másoknak is engedélyezheti.

4. A városi érdekű hirdető-berendezések kihelyezése, kezelése, gondozása az önkormányzat feladata. Ezekre hirdetmény elhelyezése minden tolnai lakos, vagy itt székhellyel, illetve telephellyel rendelkező jogi személy, vagy jogi személyiséggel nem rendelkező gazdálkodó szervezet részére ingyenes.

5. Az önkormányzat bérleti díj ellenében igénybe vehető hirdető-berendezéseket is elhelyezhet a város területén, illetve ilyenek elhelyezésére a polgármester az (1) bekezdés szerint létesítési engedélyt adhat.

6. A hirdető-berendezés elhasználódása, megrongálódása esetén azt tulajdonosa köteles haladéktalanul helyreállítani. Ellenkező esetben engedélyét meg kell vonni.

7. Mobil tájékoztató és megállító táblák közterületi elhelyezésére a 6. § (1)-(3) bekezdéseiben meghatározottak szerint engedélyt kell kérni. A mobil tájékoztató és megállító tábláknak meg kell felelniük a városképi követelményeknek. A rajtuk elhelyezett információ közízlést, jogszabályt nem sérthet.

(8) A mobil tájékoztató és megállító táblák közterületen történő elhelyezésekor az alábbi szempontokat kell figyelembe venni:

1. mobil tájékoztató és megállító tábla közterületen nyitvatartási, illetve üzemelési időben helyezhető el,
2. a mobil tájékoztató és megállító tábla a gyalogos forgalmat nem akadályozhatja,
3. 2 m2-nél nagyobb táblafelületű önálló hirdető-berendezést közterületen elhelyezni nem szabad,
4. mobil tájékoztató és megállító tábla kihelyezésére az jogosult, aki tevékenységét az adott közterülettel érintkező üzletben, illetőleg a közterületről nyíló kapualjban vagy udvarban végzi.

A közterületen elhelyezhető árusítóhelyek létesítési szabályai

16. §

(1) Tartós elárusító helyet (pavilon) kérelemre, elfogadott helykijelölési dokumentációban megjelölt helyen lehet létesíteni. A helykijelölési dokumentáció elfogadásáról az építésügyi hatóság dönt. A kérelem, elbírálása során meg kell kérni az illetékes Közlekedési Hatóság, a rendőrség valamint a Közútkezelő (amennyiben a pavilon elhelyezéssel érintet közterület gépjárműforgalom által használt közúttal érintkezik) véleményét.

(2)^[16]Tartós elárusítóhely (pavilon) létesítésére a közterület-használati határozat maximum 2 éves időtartamra adható, mely időtartam- indokolt esetben meghosszabbítható.

(3) Mobil ideiglenes elárusító hely közterületen 6.00 és 20.00 óra között helyezhető el kérelem alapján.

(4) Idény jellegű kitelepüléssel történő közterület-használatra csak egy szezonra adható engedély.

(5) Tartós elárusító hely, és mobil ideiglenes elárusító hely létesítéséhez, illetve elhelyezéséhez a 6. § (1)-(3) bekezdésében foglaltak szerint kell engedélyt kérni.

A választási hirdetményekre vonatkozó külön előírások

17. §

1. A rendelet alkalmazása során választási hirdetmény alatt az országos vagy helyi választások, népszavazások és egyéb politikai jellegű kampányok során felhasznált hirdetményeket kell érteni.

2. Politikai agitációra utaló plakátot, feliratot szavazóhelyiség épületén, területén vagy annak 100 méteres körzetében elhelyezni tilos.

3. Választási plakátok szórólapok formájában csak a köztisztasági rendeletben foglalt szabályok betartásával terjeszthetők.

4. Választási hirdetményt műemléki, műemlék jellegű épületben, vallási, oktatási, nevelési, sport vagy szociális célokra szolgáló építménye, egészségügyi intézményen mindezek belsejében, köztéri szobrokon, kutakon, emlékműveken, fákon, még a tulajdonos hozzájárulásával sem szabad elhelyezni.

5. A választási kampány befejezését követő 15 napon belül a hirdetményeket az elhelyező köteles eltávolítani.

6. A hirdetmények kihelyezéséhez csak olyan ragasztó vagy egyéb rögzítő, illetve kötőanyag használható, amely az eltávolítást nem akadályozza meg, a hirdetéshordozó anyagát nem rongálja, azon városképet rontó maradandó nyomot vagy szennyeződést nem okoz.

Köztéri emlékművek és szobrok állítása

18. §

1. ^[17]Tolna város területén köztéri szobor, emlékmű, emléktábla, műalkotás (továbbiakban együtt: emlékmű) felállítását bármely magánszemély vagy szervezet kezdeményezheti.

2. A kezdeményezéshez legalább 100, tolnai állandó lakással rendelkező állampolgár pártoló aláírásának csatolása szükséges.

19. §

1. Az emlékmű által ábrázolni vagy megörökíteni kívánt személy, tárgy vagy esemény összefüggésben kell, hogy álljon Tolna vagy annak lakosságával, illetve országos jelentőségűnek kell lennie. A műalkotások esetében ettől el lehet tekinteni.

2. Az emlékmű vagy annak jelentése mások jogát, jogos érdekét, becsületét nem sértheti, nem lehet alkalmas faj, felekezet elleni gyűlölet szítására.

20. §

1. Az emlékmű állítására irányuló indítványban meg kell jelölni az emlékmű tervezett helyét, az ábrázolni vagy megörökíteni személy, esemény vagy tárgy konkrét leírását, továbbá az indítványhoz tanulmánytervet vagy megfelelő vázlatot kell csatolni. Ez az eljárás nem helyettesíti a kötelező engedélyek beszerzését, így például az építési engedély köteles tevékenység esetében az illetékes építési hatóság építési engedélyét.

2. Az emlékmű felállításának költségei az indítványozókat terhelik, melyre nézve az indítványban kötelezettségvállalást kell tenniük.

21. §

1. Az indítvány elfogadásáról vagy elutasításáról a képviselőtestület nyilvános ülésen dönt.

2. A Képviselő-testület minősített többséggel dönthet arról, hogy az emlékmű költségeit- annak kiemelkedő jelentősége miatt- az önkormányzat részben vagy egészben viseli.

3. Az indítvány elfogadása esetén- amennyiben a költségek átvállalásáról nem dönt a képviselőtestület- az emlékmű felállításához szükséges szakhatósági engedélyeket a kezdeményezők szerzik be.

4. Az emlékmű felállítását követően a kezdeményezőknek méltó módon helyre kell állítaniuk annak környékét, majd gondoskodni arról, hogy a folyamatos ápolás, karbantartása biztosított legyen.

A közterületek vagy burkolataik felbontása

22. §

1. A közterület vagy annak burkolata építési, közmű-elhelyezési, vagy -javítási, szerelési célú megbontásához az építésügyi hatóság engedélyét kell kérni az e rendelet 4. sz. mellékletében meghatározott nyomtatványon.

2. A kérelemnek tartalmaznia kell:
   1. A bontást végző vagy kivitelező személy vagy szervezet, továbbá a közterületet vagy annak burkolatát helyreállító megnevezését és címét,
   2. a bontás céljának megjelölését
   3. a tervezett bontás pontos helyét
   4. a felbontandó terület méreteit
   5. a felbontandó burkolat fajtáját
   6. a tervezett munkálatok megkezdésének és befejezésének időpontját.

3. Az engedélyt legkésőbb a munkaterület átadásakor meg kell kérni. A tárgy év június 1. és szeptember 1. között a jelentős, nagy forgalmú közterületek felbontása csak különösen indokolt esetben engedélyezhető.

23. §

1. Az építésügyi hatóság a felbontási engedélyt határnap megjelölésével adja ki, amelyek bekövetkeztéig az engedélyesnek a közterület és annak burkolatát is saját költségén helyre kell állítania.

2. ^[18]A polgármester indokolt esetben újabb határnap kitűzésével meghosszabbíthatja az engedélyt.

3. Amennyiben az engedélyes nem megfelelő ütemben végzi a burkolatok felbontását vagy a helyreállítás neki felróható okból marad el, újabb engedély kiadása nem megtagadható.

A közterület-felbontási munkálatok rendje

24. §

1. A nagyobb útépítési, útjavítási, magas- és mélyépítési, közműépítési és felújítási, illetve szerelési vagy áthelyezési munkálatok megkezdése előtt a kérelmezőnek engedélyben elő kell írni a valamennyi érintettel történő egyeztető tárgyalás megtartását az egyes részmunkák időpontjának és műszakilag helyes végrehajtása, más tulajdonában lévő ingatlan, ingóság, növényzet, rendezés vagy közmű sértetlenségének, üzemelésének biztosítása végett. Minderről- az érdekelt által aláírt jegyzőkönyvet kell felvenni.

2. Az engedélyes az (1) bekezdésben megjelölt felbontás megkezdése előtt 8 nappal értesíteni köteles az érintett területek közvetlen környezetének lakóit, intézményeit és egyéb ingatlan használóit.

3. A mennyiben a közterület-felbontási munka teljes útlezárást igényel, az engedélyes legalább egy forgalmi sáv (3 méter) szélességű útvonal átjárhatóságát köteles biztosítani a megkülönböztetett jelzést használó járművek részére.

4. A tűzoltók, mentők értesítéséről az útlezárással kapcsolatban legkésőbb a munkaterület átadásakor az engedélyes gondoskodik.

25. §

1. A város területén 21 órától 7 óráig zajjal járó bontási és építési munkálatok nem végezhetők.

2. A zöldterületeken végzett felbontási és helyreállítási munkák során biztosítani kell a fák és az évelő növények gyökérzetének védelmét.

3. A zöldterületet vagy a növényzettel nem borított burkolatlan közterületet is eredeti állapota szerint kell helyreállítani. Zöldterület esetén ezalatt a füvesítést és a növényzet pótlását, burkolat közterület esetén a visszatemetést, döngölést, elsimítást kell érteni.

4. Az engedélyes köteles a munkahely és a felvonulási terület állandó tisztán tartásáról gondoskodni, a fölösleges földet, szemetet, törmeléket a kijelölt települési szeméttelepre folyamatosan elszállítani.

26. §

1. Amennyiben a bontási mélység az 5 cm-t meghaladja, vagy a munkaterület csak nagyobb nehézséggel kerülhető el a gyalogos vagy kerékpáros forgalom által, vagy ez közlekedési szempontból veszélyes lenne, az engedélyesnek biztosítania kell a legalább egyirányú gyalogos forgalom vagy kerékpáros útvonalat a bontás áthidalásával.

2. 30 centiméternél nagyobb mélységű bontás esetén a balesetek ellen korlátok, illetve szalagok, sötétedés után pedig közút felbontásánál jelzőlámpa kihelyezésével is védekezni kell.

III. fejezet

A parkoló és parkolóhelyek létesítésével összefüggő rendelkezések

Parkolóhelyek létesítése

27. §

1. Az építmény rendeltetésszerű használatához a 253/1997 (XII. 20) Kormányrendelet (OTEK) által meghatározott szükséges mennyiségű és fajtájú gépjárművek részére a létesítményekhez tartozó építési telken vagy közterületen parkoló, illetve rakodóhelyeket kell biztosítani.

2. A beruházó a parkoló, illetve rakodóhelyeket a létesítmény megvalósulásával egyidőben köteles megépíteni.

3. Kérelmező köteles a parkoló illetve rakodóhely kialakítás után ezen rendelet mellékletében meghatározott éves ütemezésre megállapított bérleti díjat a közterület tartós használatáért Tolna Város Önkormányzatának megfizeti.

4. Beruházó szükség esetén a megfelelő építési engedélyeket beszerzi és költségeit viseli.

5. ^[19] A parkoló és rakodóhely kialakítására vonatkozó közterület-használati határozat kiadása előtt minden esetben külön bejárás keretében meg kell határozni a kialakítandó parkoló burkolatát, elhelyezését és megépítésének módját, figyelemmel az érintett terület környezetében fellelhető közterület burkolat jellegére (térkő, beton, zúzottkő, zöldbeton, stb).

6. Az (1)-(5) bekezdésben foglalt rendelkezéseket a már meglévő létesítmények- építési engedély köteles- bővítése, átalakítása során is alkalmazni kell, amennyiben az előző állapothoz mérten többlet parkolóhely kialakítása szükséges.

7. A rendelet mellékletében meghatározott zöldterületen parkolót és rakodóhelyet nem lehet kialakítani, oda közterület-használati határozat nem adható.

8. Tolna Város Önkormányzata a parkoló és rakodóhelyek kialakítása közterületi bérleti díjából befolyó összeget elkülönítetten kezeli és további parkolók építésére fordítja, a Tolna városban kialakult parkolóhelyek iránti fokozott igények kielégítésére.

9. A közterületen kialakítandó parkoló megváltási díja alól mentességet kap az a kérelmező aki a közterületen közforgalom számára megnyitott (nem lakáshoz tartozó) parkolót létesít. Ekkor a parkoló létesítéssel kapcsolatban az alábbi feltéteket kell teljesíteni:

- Kérelmező vagy jogutódja a parkolót le nem zárhatja, annak használatát a mindenkori közforgalom számára biztosítani kell 

- A parkoló létesítés engedélyezési költségeit a kérelmező vagy jogutódja viseli

- A parkoló létesítés kiviteli költségeit a kérelmező vagy jogutódja viseli Tolna Város Önkormányzatának A közterület használatáról, valamint a lakás és közcélú létesítményekhez kapcsolódó parkolóhelyek kialakításáról és megváltásáról szóló 19/2003. (VII.1.) Ör. Rendelete 27.§ (5) bekezdésében foglalt eljárási rend szerint.

- A parkoló tisztántartását és karbantartását (állagmegóvás, hó eltakarítás, sí-kosság mentesítés, stb) mindaddig, amíg a parkoló létesítés szükségességét eredményező funkció fennáll (üzlet, iroda, szolgáltató egység, stb) a kérelme-ző vagy jogutódja köteles végezni. Amennyiben a nem lakófunkcióból rendel-tetésváltással lakófunkciójú helyiséget engedélyez az építési hatóság, úgy a lakáshoz szükséges parkoló férőhely után a rendeletben meghatározott meg-váltási díjat kell fizetni.

A parkolóhelyek megváltása

28. §

1. Az építési engedélyben rögzíteni kell a létesítendő parkolóhelyek számát.

2. Amennyiben az 1. § (c) bekezdésében leírt létesítmények építési engedélyezési eljárása során megállapítást nyer, hogy a szükséges parkolóhely kialakítása az építési telken nem biztosítható, a kérelmező (építtető) a hiányként mutatkozó parkolóhelyek számának megfelelő a tervezett építkezéstől legfeljebb 200 méteres távolságon belül, az előírt gépjármű elhelyezés az önkormányzat tulajdonában és kezelésében lévő közterületen kiépített parkoló és rakodóhely megváltható úgy, hogy az érintett közterületre korábban megkötött parkoló-számok biztosítását ne korlátozza.

3. ^[20]Amennyiben a (2) bekezdésben leírt kiépített parkoló és rakodóhely nem biztosítható, úgy a megváltás esetén Tolna Város Önkormányzata vállalhatja, hogy 2 éven belül azt a tervezett beruházás 200 méteres körzetén belül megépíti. A kiépítetlen parkoló és rakodóhely megváltást engedélyező közterület-használati határozat kiadása során figyelembe kell venni a Rendezési Terv vonatkozó előírásait, meg kell keresni a területileg illetékes közlekedési hatóság, a rendőrség és a közútkezelőt nyilatkozattételre a parkoló és rakodóhely kialakítás feltételeivel kapcsolatban.

4. Kérelmező a megváltási összeget a parkoló és rakodóhely megváltást engedélyező közterület-használati határozat kiadását követő 3 napon belül köteles megfizetni a határozathoz mellékelt postai átutalási csekken illetve a Polgármesteri Hivatal pénztárába történő befizetéssel kell teljesíteni.

5. Tolna Város Önkormányzata a parkoló és rakodóhely megváltás közterületi díjából befolyó összeget elkülönítetten kezeli és további parkolók építésére fordítja a Tolna városban kialakult parkolóhelyek iránti fokozott igények kielégítésére.

IV. fejezet

Duna-parti sétány és a környező közterületekre vonatkozó előírások

29. §

1. A Duna parti sétány a tolnai 0262/1-/2-/3 helyrajzi számú ingatlanok területén kialakított kulturális és szabadidős tevékenységek bonyolítására szolgáló parkosított közterületet jelenti.

2. A Duna parti sétányon (0262/1-/2-/3 helyrajzi számú közterületen) a Bogyiszlói úttól a csónakházig terjedő szakaszon a kutyasétáltatás a strand területén tilos.

3. A Duna parti sétány -közterületet sorompók felszerelésével illetve közlekedési táblák kihelyezésével a gépkocsi-használatot részben ki kell tiltani.

4. ^[21] Az engedélyezett rendezvények megtartása, tűzvédelmi, polgári védelmi, egészségvédelmi, továbbá közterület-gondozási feladatok ellátása érdekében a sorompók nyitására Tolna Város Polgármesteri Hivatala közterület-felügyelője illetve polgári védelmi előadója, a Bezerédj Pál Szabadidőközpont és Könyvtár vezetője, Tolna Város Önkormányzata százszázalékos tulajdonában lévő közterületek tisztán tartásával foglalkozó gazdasági társaságának ügyvezetője, a Tolnai Rendőrőrs parancsnoka, a Tolnai Önkéntes Tűzoltóság parancsnoka jogosult.

5. A Duna parton a strand területén a horgászat tilos.

6. A Duna parti sétányon engedélyezett rendezvények hétköznap illetve munkanapot megelőző munkaszüneti és szabadnapokon 24.00 óráig; hétvégén illetve szabadnapot és munkaszüneti napot megelőző nap 01.00 óráig engedélyezhetők.

V. fejezet

Szabálysértési rendelkezések

30. §^[22]

31. §^[23]

VI. fejezet

Értelmező rendelkezések

32. §

E rendelet alkalmazásában:

a) közcélú létesítményeknek tekintendők: kereskedelmi, vendéglátó, művelődési, szórakoztatási, sport, oktatási, nevelési, egészségügyi, egyéb ellátó, szolgáltató, irodák, irodaházak, egyéb intézmények.

b) burkolatnak minősül a gyalogos- és gépjárműforgalom céljára szolgáló közterület szilárd, kavicsozott, salakozott vagy egyéb anyagokból készített fedőrétege valamint a zöldterületek gyepfelülete és virágágyai is.

VII. Fejezet

Záró rendelkezések

33. §

1. Ezen rendelet 2003. július 1. napjával lép hatályba, rendelkezéseit a hatályba lépés  napjával keletkező ügyekben  kell alkalmazni.

2. A rendelet hatályba lépésével egyidejűleg a közterület használatáról szóló 6/1993 (V. 15.) Önk. sz. rendelet hatályát veszti.

3. A hatálybalépés napján folyamatban lévő közterület-használati kérelmeket a 6/1993 (V. 15.) Önk. sz. rendelet alapján kell elbírálni.

34. §^[24]

E rendelet a belső piaci szolgáltatásokról szóló, az Európai Parlament és a Tanács 2006/123/EK irányelvének való megfelelést szolgálja.

Tolna, 2003. június 20.

                        dr. Szilák Mihály sk.                                  Ezerné dr. Huber Éva sk.

                           polgármester                                                         jegyző

Záradék:

Fenti rendelet a mai napon kihirdetésre került.

Tolna, 2003. július 1.                                                                                          

Ezerné dr. Huber Éva sk.

                                                                                                          jegyző

A kiadmány hiteléül:

1. sz. melléklet^[25]

Kérelem

közterület-használati határozat iránt

Alulírott……………………………………. adószám: …………………………………..       lakcím:…………………………………….…………… (utca)……..hsz. alatti lakos (vagy székhellyel rendelkező gazdálkodó szervezet képviselője) azzal a kéréssel fordulok T. Polgármesterhez, hogy a(z) ………………………………… hrsz közterületből………………..m² terület …………………………………………………………….. ……..…………………………. céljára,

200……év ………………….hó ………. napjától

200….. év ……………………hó ………. napjáig

történő igénybevételét engedélyezze.

Tolna, 200.....év..................................hó......nap

kérelmező

Keltezés: ……………………………………

                                                                                  ………………………………………….

                                                                                          az engedélyt kérő aláírása

2. számú melléklet^[26]

A közterületek engedélyhez kötött használatának esetei és azok díjtételei

A díjtételek megállapításánál a mellékletben foglaltak alatt minden megkezdett négyzetmétert kell érteni.

A térítési díjak ÁFA nélkül értendők.

3. számú melléklet

A zöldterületek védelme érdekében Tolna Város önkormányzata által parkként fenntartott zöldterületek

1. Tolna SZTK rendelőintézet külső parkoló 7130 Tolna, Garay utca 6 szám
2. Tolna, Szent István tér (buszmegálló környezete)
3. Tolna, Szent háromság tér
4. Tolna, Szekszárdi utca 9-12 szám (3*20 lakás környéke)
5. Tolna, Széchényi iskola környéke Tolna, Kossuth Lajos utca 6 szám
6. Tolna, Hősök tere
7. Tolna, Deák Ferenc utca a Kápolnáig
8. Tolna, Festetich utca (Posta melletti park)
9. Tolna, benzinkút környéke
10. Tolna, Szedresi utcai buszmegálló liget
11. Tolna, Zrínyi utca- Madách utca kereszteződése
12. Mözs, Dobó tér
13. Tolna, Bartók Béla utcai játszótér
14. Tolna, Alkotmány utca Kápolnától a csendőr házig csak a két oldali párhuzamos szerviz út közötti terület.
15. Tolna, Duna parti sétány (tolnai 0262/1-es; 0262/2-es és 0262/3-as helyrajzi szám)
16. Tolna, Fáy lakótelep
17. Tolna, Tavasz utca és Bem utca- játszótér
18. Tolna, templomkert
19. Tolna, Kápolna környéke-
20. Tolna, Zeneiskola és Penny Market között
21. Tolna, Munkaügyi Központ előtt
22. Mözs, Szentháromság tér

4. sz. melléklet

Nyomtatvány a közterület vagy annak burkolata építési, közmű-elhelyezési, vagy javítási, szerelési célú megbontásához szükséges engedély iránti kérelem

benyújtásához

Keltezés: ……………………………………

                                                                                  ………………………………………….

                                                                                          az engedélyt kérő aláírása