Mezőcsát Város Önkormányzata Képviselő-testületének 24/2003. (XII. 23.) önkormányzati rendelete
Mezőcsát Építési Szabályzatáról és Szabályozási Tervéről
Hatályos: 2019. 07. 30Mezőcsát Város Önkormányzata Képviselő-testületének 24/2003. (XII. 23.) önkormányzati rendelete
Mezőcsát Építési Szabályzatáról és Szabályozási Tervéről
2019.07.30.
Mezőcsát Önkormányzatának Képviselő-testülete az 1990. évi LXV. törvény 16. § (1) bekezdésében, valamint az „Épített környezet alakításáról és védelméről” szóló többször módosított 1997. évi LXXVIII. törvény 7. § (3) bekezdés c./ pontjában kapott felhatalmazása alapján az építés helyi rendjének biztosítása érdekében megalkotja Mezőcsát Építési Szabályzatát és elrendeli annak alkalmazását.
Mezőcsát Építési Szabályzatát és a rendelet részét képező, 1. számú melléklet szerinti „Beépítésre szánt területek Szabályozási Terve”, valamint a 2. számú melléklet szerinti „Beépítésre nem szánt területek Szabályozási Terve” rajzi munkarészeit együttesen kell alkalmazni.
I. Fejezet
ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK
1. § A rendelet hatálya
(1) E rendelet hatálya Mezőcsát közigazgatási területére terjed ki.
(2) Az illetékességi területen területet felhasználni, építési telket, telket, építési területet, közpark esetén területet kialakítani, az építési telken építési tevékenységet folytatni és arra hatósági engedélyt adni, valamint kötelezést előírni a Környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995. évi LIII. törvény, (továbbiakban Ktv.) és az Épített környezet alakításáról és védelméről szóló többször módosított 1997. évi LXXVIII. törvény, (továbbiakban Étv.), valamint e törvény alapján meghatározott, az Országos Település-rendezési és Építési Követelményekről szóló 253/1997. (XII. 20.) Kormányrendelet (továbbiakban OTÉK) előírásai, illetőleg Mezőcsát Építési Szabályzata (továbbiakban MÉSZ) előírásainak együttes figyelembevételével lehet.
2. § .
Szabályozási elemek
(1) A Szabályozási Terv szabályozási elemei:
Közigazgatási határvonal
Tervezett belterületi határvonal
A beépítésre szánt terület határvonala
A közterületek és egyéb funkciójú területek határa
Szabályozási szélesség – a közterületek a kötelező szabályozási vonalak közötti minimális távolsága
A területfelhasználási egység határa
Az övezeti határ
A területfelhasználási és övezeti besorolás
Övezeti előírások, ezen belül
- Az övezetben elhelyezhető építmények rendeltetése
- A beépítés feltételei
- A beépítési mód
- A legnagyobb beépítettség mértéke
- A telek területének és utcai homlokvonalának minimális mérete – ha azt az övezeti előírás meghatározza
- A telken belüli zöldterület minimális mérete
- Az építménymagasság megengedett legnagyobb, - és ha az övezeti előírás tartalmazza - az építménymagasság minimális mérete
A területre, az építményekre, a természetre és az objektumokra vonatkozó védelmi előírások
Az elő-, hátsó- és oldalkertek minimális méretei, valamint az építési hely, - ha azt az övezeti előírás meghatározza
A kötelező építési vonal, - ha azt az övezeti előírás meghatározza
A lakótelkek zónái
A közművesítés minimális előírásai
A terepszint alatti építmények előírásai
A környezetvédelmi előírások
(2) Az (1) bekezdés szerinti szabályozási elemek, illetőleg a település-szerkezet kialakítását érintő változások módosítása csak a Településszerkezeti Terv, a Szabályozási Terv és a MÉSZ egyidejű módosításával változtatható.
(3) A Szabályozási Terv módosítást nem igénylő elemei:
Az azonos építési övezeten belüli telekhatárok, és a telekhatár változásai, ha azok az övezeti előírás feltételeit kielégítik.
(4) A (3) bekezdés szerinti szabályozási elemek módosítása a településrendezési terv módosítása nélkül akkor engedélyezhető, ha a módosítás során jelen előírások szerinti feltételeket betarthatók.
II. Fejezet
TELEPÜLÉSRENDEZÉSI KÖVETELMÉNYEK
3. § .
A területek felhasználása
(1) Mezőcsát igazgatási területe beépítésre szánt és beépítésre nem szánt területekre tagolódik.
a./ Beépítésre szánt területek:
Lakóterület
kisvárosias lakóterület - Lk
kertvárosias lakóterület - Lke
falusias lakóterület - Lf
Vegyes terület
településközponti vegyes terület - Vt
Gazdasági terület
kereskedelmi szolgáltató terület - Gksz
iparterület - Gip
Üdülőterület
üdülőházas terület - Üü
hétvégi házas terület - Üh
Különleges terület
vásártér területe - K/1
termálstrand területe - K/2
szabadidő központ területe - K/3
sportterület - K/4
temető területe - K/5
szennyvíztisztító területe - K/6
nyersanyaglelőhelyek területe - K/7
honvédelmi terület - K/8
nagykiterjedésű kereskedelmi célú terület - K/9
b./ Beépítésre nem szánt területek:
Közlekedési és közműterületek
közutak területe - Köu
vasút területe - Kök
Zöldterületek
közpark terület - Z
Erdőterületek
védőerdő - E/1
turisztikai erdő - E/2
Mezőgazdasági területek
Általános mezőgazdasági terület
szántó - Má/1
rét legelő terület - Má/2
Kertes mezőgazdasági terület
kertes terület - Mk/1
gyümölcsös terület - Mk/2
Korlátozott használatú mezőgazdasági területek - Mkh/1
Mezőgazdasági birtokközpont területek
- extenzív műveléssel - Mbk/1
- intenzív műveléssel - Mbk/2
Mezőgazdasági üzemi terület - M-ü
Vízgazdálkodási területek
- állandó vízfelületek - V/1 - ideiglenes vízfelületek - V/2 - vízbeszerzési-, vízmű területek - V/3
- belvízvédelmi tározók területe - V/4
A területek övezeti határvonalait és övezeti besorolásukat a Szabályozási Terv határozza meg.
„Különleges beépítésre nem szánt területek
- naperőmű - Kb-N
- nyersanyag kitermelési terület - Kb-B”
(2) A beépítésre szánt területek - a különleges területek között felsorolt szennyvíztisztító és nyersanyaglelőhelyek területei kivételével – csak belterületen helyezhetők el.
(3) Beépítésre nem szánt területek kül- és belterületen egyaránt kijelölhetők.
4. § .
A belterületi határ módosítása
(1) A belterület határvonala a rendelet kihirdetése napján érvényes ingatlan-nyilvántartás szerinti állapot. A belterület határvonalát és a határvonal lehetséges módosításainak helyét és területét, valamint a beépítésre szánt terület határvonalát a Szabályozási Terv tünteti fel.
(2) A tervezett területhasználat szerinti közmű- és közlekedési kapcsolatok kiépítéséről, ill. egyéb terület-előkészítési tervi feladatok végrehajtásáról a belterületbe vonással egyidejűleg kell dönteni.
(3) A terv távlatán túli beépítésre szánt - belterületi kezelést igénylő - területeket (továbbiakban tartalék területek) a 3. számú melléklet tartalmazza.
5. § .
A településrendezési feladatok megvalósulását biztosító sajátos jogintézmények
(1) A települési területek rendeltetésszerű felhasználásának biztosítása érdekében az 4. számú melléklet felhatalmazása alapján kell eljárni.
a./ Telekalakítási tilalmat kell elrendelni a megjelölt területeken az 4/1-a. számú melléklet szerinti célok megvalósulása érdekében.
b./ Építési tilalmat kell elrendelni a megjelölt területeken az 4/1-b. számú melléklet szerinti célok megvalósulása érdekében.
c./ Változtatási tilalmat kell elrendelni a megjelölt területeken az 4/1-c. számú melléklet szerinti célok megvalósulása érdekében.
(2) Az önkormányzat a közérdekű célok megvalósítása érdekében a rendezett településfejlődés biztosítása érdekében a megjelölt területeken az 4/2. számú melléklet szerinti célok teljesítéséhez elővásárlási jogot állapít meg.
(3) Kiszolgáló és lakóút céljára kell lejegyezni a 4/3. számú melléklet szerinti ingatlanokat. A lakóterület kialakítás érdekében történő lejegyzést az ingatlan tulajdonosainak kell kérelmezni.
(4) Beépítésre szánt területen kiszolgáló utak, járdák és közművek kialakítására vonatkozóan az út-járdaépítés és közművesítési hozzájárulás mértékének és arányának megállapítását a Képviselő-testület külön rendeletben szabályozza.
(5) Településrendezési kötelezettség tekintetében
beépítési kötelezettséget kell előírni a 4/4-a. számú melléklet szerinti ingatlanokon
helyrehozatali kötelezettséget kell előírni a 4/4-b. számú melléklet szerinti ingatlanokon
beültetési kötelezettséget kell előírni a 4/4-c. számú melléklet szerinti ingatlanokon
(6) A településrendezési feladatok megvalósulása érdekében önkormányzati rendelettel előírt:
a./ tilalmat, vagy annak megszüntetését a telekalakítási és építési tilalom elrendeléséről szóló rendelet alapján az I. fokú építésügyi hatóság az érintettekkel határozattal közli és az ingatlan-nyilvántartásba történő bejegyzéséről gondoskodik,
b./ az elővásárlási jogot az önkormányzat köteles az ingatlan-nyilvántartásba bejegyeztetni,
c./ a településrendezési kötelezettség határozattal történő elrendeléséről és az ingatlan-nyilvántartásba történő bejegyzéséről az építésügyi hatóságnak kell intézkedni.
(7) A rendelet mellékletében megjelölt, számozott területek által lefedett ingatlanok a közigazgatási eljárás megindításakor az ingatlan-nyilvántartás szerint kerülnek megállapításra.
(8) A tilalommal terhelt ingatlanon az Étv. 22 § (2) bekezdés szerinti építési tevékenység engedélyezhető.
(9) A beépítési kötelezettség nem teljesítése esetén az önkormányzat az Étv. 29. § (2) bekezdés szerint köteles eljárni.
(10) Az ingatlan rendeltetésének, használati módjának megváltozása, vagy korlátozása során keletkező károkozásért az ingatlan tulajdonosát, haszonélvezőjét külön jogszabály szerinti kártalanítás illeti meg. A kártalanítást az köteles megtéríteni, akinek tevékenysége miatt korlátozást kell elrendelni.
6. § .
A telekalakítás szabályai
(1) A város területeinek övezetein és építési övezetein belül a telekalakítás - a 6. § szerinti feltételek betartásával kialakított közterületről vagy magánútról biztosított közvetlen kapcsolat mellett – jelen előírás, a Szabályozási Terv és a telekalakításról szóló rendelet alapján engedélyezhető.
(2) Beépítésre szánt területen építmény csak az (1) bekezdés szerint kialakított építési telken helyezhető el.
(3) Kialakult telekhatár vonalak esetén telekalakítás – a telekösszevonás kivételével – akkor engedélyezhető, ha a telekalakítással létrejövő ingatlanok jelen előírás feltételeinek betartásával beépíthetővé is válnak.
(4) Az övezetre előírt legkisebb telekméret területi mértékétől legfeljebb 5 % mértékig lehet eltérni.
(5) Az övezetre előírt legkisebb telekméretet el nem érő kialakult ingatlan csak akkor válik építési telekké és akkor építhető be, ha a 7. § (3) bekezdés szerinti eljárás lefolytatása során az ingatlan az övezeti szabályoknak megfelelően beépíthető és az épület kialakítására vonatkozó szabályok betarthatók.
(6) Nyúlványos telek beépítésre szánt területen nem alakítható ki.
(7) Nyúlványos telek alakítás beépítésre nem szánt területen csak akkor engedélyezhető, ha az a terület terv szerinti használatát célozza és a közterületi kapcsolat más módon nem biztosítható.
(8) Korlátozott használatú mezőgazdasági területen 10 ha-nál kisebb ingatlan nem alakítható ki.
(9) A Bükki Nemzeti Park területén létesítésre kerülő állattartó egyéni gazdaságok tanyatelkei legalább 2 ha területtel alakíthatók ki. A tanyatelek legkisebb mérete 150 m.
(10) A kiváló termőhelyi adottságú szántóterületen 25 ha-nál kisebb ingatlan nem alakítható ki.
(11) A tartalék területeket érintő, továbbá az önkormányzat által határozattal jóváhagyott tervezett területhasználattól és a szabályozási tervtől eltérő, kialakult használat esetén - a terv szerinti igénybevétel időpontjáig - a telekalakítás a 8. § vonatkozó rendelkezésein túl, csak a kialakult használat megtartásával és csak telekegyesítés és telekhatár-rendezés céljára engedélyezhető.
(12) Beépítésre szánt és beépítésre nem szánt területek övezeteiben ellátó és közüzemi közmű (továbbiakban: közmű) létesítéséhez, a hozzá kapcsolódó műtárgy kialakításához és elhelyezéséhez, meglévő közmű területének bővítéséhez, továbbá ezek védőterületéhez szükséges telekalakítás az alkalmazott technológia szerinti követelmények betartása mellett az érintett övezet telekalakítási feltételektől eltérően is megállapíthatók.
7. § .
A telkek beépítésének feltételei
(1) A szabályozási terven jelölt megváltozott területhasználatú és övezetű területeken az építés csak a változásnak megfelelően engedélyezhető.
(2) Az önkormányzati határozattal jóváhagyott területhasználattól és a szabályozási tervtől eltérő kialakult használat esetén építési tevékenység a 8. § (4) bekezdés előírásai szerint engedélyezhető.
(3) Építmény csak az 5. számú melléklet szerinti építési helyen helyezhető el.
(4)
(5) A jelen előírás szerinti beépítettség mértékét meghaladó, de a korábbi előírásoknak megfelelő jogerős építési vagy fennmaradási engedély alapján beépítésre került kialakult állapot az eredeti beépítettség megtartásával, az engedélyezhető szintterület növelés mértékéig bővíthető.
(6) Beépítésre szánt területen épület rendeltetésszerű használatára vonatkozó engedélyt adni csak a teljes közműhálózat kiépítése esetén lehet.
(7) Derzs telep és Keselyű halom területén lévő ingatlanok beépítésének feltétele legalább részleges közművel való ellátás kialakítása
8. § .
Építéshatósági eljárások
(1) Építési engedély csak az övezetre, építési övezetre vonatkozó előírásoknak megfelelően kialakított telkekre, a beépítésre szánt területen belterületbe vont építési telkekre adható.
(2) A 7. § (4) bekezdés szerinti beépítési feltételeknek meg nem felelő ingatlan csak beépítésre nem szánt területbe tartozó övezeti kategóriába sorolható és használható.
(3)
(4) A 7. § (4) bekezdés szerinti feltételeknek meg nem felelő, az 5,50 m-nél kisebb utcai homlokvonalú építési helyen történő elutasító elvi építési engedély esetén a beépítetlen ingatlan a (2) bekezdés szerint hasznosítható. Az ingatlan területe a szomszédos ingatlanok területéhez csatolható. Az ingatlanra a szomszédos ingatlan(ok) javára elővásárlási jog jegyezhető be. Beépített ingatlanon a meglévő épületen építési munka csak a (3) bekezdés szerinti feltételek betartásával végezhető.
(5) Nyúlványos telekről megközelíthető ingatlanra építési engedély nem adható. Az ilyen ingatlanon csak az Étv. 22. § (2) bekezdés b./, d./ és e./ pontjaival meghatározott építési munkák végezhetők. Az ingatlan területe a szomszédos ingatlanok területéhez csatolható. Az ingatlanra a szomszédos ingatlan(ok) javára elővásárlási jog jegyezhető be.
(6) Azokon a területeken, ahol a terület felhasználása és építési övezete a Szabályozási Terv szerint megváltozik, telekalakítás és építés csak a változásnak megfelelően engedélyezhető.
(7) A (3) bekezdésben foglaltaktól eltérően az építés és telekalakítás a szabályozási tervtől eltérő területhasználat esetén akkor engedélyezhető, ha:
a. / az építés a legszükségesebb (élet-, vagyon-, közbiztonság, vagy egészségügyi szempontok miatt elengedhetetlen) munkálatok elvégzésére irányul,
b. / a terv szerinti terület-felhasználás a terv távlatán túl (10, vagy több év) válik esedékessé, és annak végrehajtását a kérelmezett állapot nem akadályozza és nem teszi költségesebbé.
c. / a terv szerinti terület-felhasználás a terv távlatában (10 éven belül) válik esedékessé, az ingatlan - átmeneti hasznosításként - a kialakult területhasználatnak és a vonatkozó előírásoknak megfelelően beépíthető. Átmeneti hasznosítású területen csak a terület elsődleges rendeltetésének megfelelő építmény helyezhető el.
A b./ és c./ pontok szerinti területen építmény csak ideiglenes jelleggel, visszavonásig érvényes hatállyal, kártalanítási igény kizárásával engedélyezhető.
(8) A változtatási tilalom alá eső területen építési telket alakítani, építési tevékenységet folytatni, arra engedélyt adni, valamint értéknövelő beruházást végezni az életveszély elhárításán kívül nem lehet.
(9) Az építés az Étv. 18. § (2) bekezdés szerint az illeszkedés szabályainak betartásával engedélyezhető. Nem engedélyezhető a meglévő építészeti karaktertől eltérő, léptéktelen, a környezetbe nem illő idegen formai és építészeti elemek kialakítását célzó épület, továbbá a környezet hagyományaitól eltérő építési anyaghasználat.
(10) Állattartó épület építése, és a tevékenységhez kapcsolódó építmények létesítése az övezeti előírások és a város állattartási rendeletének együttes alkalmazásával engedélyezhető.
(11) A város területén az alábbi állattartási zóna-határokat és előírásokat kell betartani:
- A belváros Hősök tere - Kossuth u. - Kiss J. u. - Kölcsey u. - Mátyás u. által határolt területén és e közterületekről nyíló ingatlanokon, valamint a kertváros újonnan kijelölt területén csak hobbi állat tartható.
- A településközponti vegyes területek és a kertváros előzőeken kívüli területén, továbbá az oktatási-nevelési létesítményekkel határos ingatlanokon csak baromfi tartható az állattartási rendelet szerinti nagyságrendben.
- A településközponti vegyes területekkel érintkező ingatlanokon, illetve a területet határoló közterületekről nyíló Lk jelű övezetben lévő ingatlanokon saját szükségletre történő ellátás mellett csak kishaszonállat tartható az állattartási rendelet szerinti nagyságrendben.
- A város előzőekben nem említett beépítésre szánt területén lévő Lf övezetbe sorolt ingatlanokon saját szükségletre történő ellátás mellett az állattartási rendelet szerinti nagyságrend betartásával haszonállat tartható ha a telekterülete > 900 m2. Ha az ingatlan területe < 900 m2 akkor az Lk övezetben előírt szabályozást kell alkalmazni.
- Saját szükségletre történő ellátást meghaladó nagyságrendű állattartás – Derzs telep és Keselyű halom kivételével - a város beépítésre szánt területén kívül folytatható. Az Állategészségügyi Szabályzat kiadásáról szóló rendelet vonatkozó melléklete szerinti kisszámú állatok tartását biztosító telepek és épületek a beépítésre szánt területtől 500,00 m, nagyszámú állatok tartására szolgáló telepek és épületek a beépítésre szánt területektől 1000,00 m távolságban alakíthatók ki.
- A korlátozott használatú mezőgazdasági területeken az extenzív állattartás - jelen rendelet előírásain túl - a Bükki Nemzeti Park kezelési szabályzatában rögzített feltételek szerint engedélyezhető.
- Korlátozás nélküli intenzív állattartás a mezőgazdasági bírtok központok területén folytathatók.
- Derzs telep és Keselyű halom területén a saját szükségletre való termelésen felül, az Állategészségügyi Szabályzat kiadásáról szóló rendelet 1. számú függelék 5. pontjában megállapított állatfajtánkénti állatszámot meg nem haladó mértékben tarthatók haszonállatok.
(12)
a./
b./
(13) Az építési engedély kérelemhez a harmonikus városkép, utcakép kialakításához M=1:500-as léptékben utcaképet, vagy fotódokumentációt kell készíteni, melyen a tervezett épület mellett 2-2 szomszédos ingatlan épített, tervezett vagy lehetségesen tervezhető városépítészeti együttesét kell ábrázolni.
(14)
(15)
(16) Mezőgazdasági bírtok központ létesítése a Borsodi Mezőség Tájvédelmi Körzet területén - csak extenzív művelés céljára - a kialakult tanyatelkeken, illetve állattartó egyéni gazdaságok létesítési feltételeként új tanyahelyek kialakítása korlátozott számban, a Bükki Nemzeti Park által kijelölt területen, a 3305 számú Mezőcsát-Mezőnyárád összekötő út két oldalán, annak 500-500 m-es körzetében a 18. § (7) bekezdés előírásainak betartásával engedélyezhető.
A tájvédelmi körzet területén kívül bírtok központ a vonatkozó előírások betartásával engedélyezhető.
(17) Mezőgazdasági üzemi területek csak az Igrici-major és a Tiszakeszi major területén alakíthatók ki.
III. Fejezet
A TELEPÜLÉSI KÖRNYEZET VÉDELMI ELŐÍRÁSAI
9. § .
Általános előírások
(1) Valamennyi terület-felhasználás, létesítés, beavatkozás és üzemeltetés a környezet igénybevétele során
a./ a legkisebb mértékű környezetterhelést idézze elő,
b./ megelőzze a környezetszennyezést,
c./ kizárja a környezetkárosítást és
d./ érvényre jutnak a környezetvédelem előírásai
(2) A védőtávolsággal érintett ingatlanok jegyzékét a 6. számú melléklet tartalmazza.
(3) A város Képviselő-testülete Környezetvédelmi Programot készített és állapít meg.
10. § .
A föld védelme
(1) A mezőgazdasági termőföldek minőségének megóvása, a termőképesség fenntartása, rendeltetésszerű használata a földtulajdonosok ill. használók kötelessége.
(2) A kiváló termőhelyi adottságú szántóterület csak árutermelő mezőgazdasági területként használható. A területen építmény nem helyezhető el.
(3) Termőföld terv szerinti igénybevételéhez a művelési ágváltozás, valamint - beépítésre szánt terület esetén – a belterületbe vonás érdekében a beruházó köteles eljárni.
(4) A beruházás megkezdése előtt a területileg illetékes földvédelmi hatóság hozzájáruló nyilatkozata alapján a beruházó köteles a termőréteg megmentéséről, védelméről, összegyűjtéséről, kezeléséről és újrahasznosításáról gondoskodni.
(5) A város közigazgatási területén a termőföldek védelme érdekében, pangóvizek, belvizek kialakulásának elkerülése érdekében az ingatlan tulajdonosának gondoskodni kell a csapadékvíz megfelelő elvezetéséről.
(6) Az építmény terepszint alatti és feletti helyiségeit úgy kell kialakítani, hogy a használatukkal összefüggésben keletkező folyékony települési és veszélyes hulladék a talajba ne kerülhessen.
(7) Mély fekvésű területek csak nem szennyezett anyaggal tölthetők fel.
11. § .
A vizek védelme
(1) A vizek védelme a vízgazdálkodásról szóló vonatkozó törvény és a kapcsolódó rendeletek alapján az alábbiak szerint kerül megállapításra.
11./A §
A felszíni vizek védelme
(1) Az Énekes ér mindkét oldali partvonala mentén 6-6 m-es parti sávot kell szabadon
hagyni.
(2) A nagyvízi medrek, a parti sávok, a vízjárta, valamint a fakadóvizek által veszélyeztetett területek használatáról és hasznosításáról valamint a nyári gátak által védett területek értékeinek csökkenésével kapcsolatos eljárásról szóló rendelet előírásait kell alkalmazni.
(3) A bányató parti sávja a bányatavak hasznosításával kapcsolatos jogokról és kötelezettségekről szóló rendelet alapján a partvonaltól számított, azzal párhuzamosan húzódó 3,00 m széles területsáv.
(4) A bányató településrendezési tervben megállapított hasznosításának megfelelő üzemeltetéséhez szükséges vízjogi üzemeltetési engedélyt a bányatóval érintett ingatlan tulajdonosának a bányabezárással összefüggő tájrendezési feladatokat meghatározó bányahatósági határozat kézhezvételétől számított egy éven belül kell kérni.
(5) A város belterületi vízrendezési tervét el kell készíteni. A belterületi csapadékvizek befogadója az Énekes ér, valamint az e célra kijelölt belvízi tárolók területe. A befogadóban a kotrási, mederrendezési munkák végzését a szükséges gyakorisággal ez üzemeltetőnek kell elvégezni.
(6) A felszíni vizek minősége védelmének szabályairól, valamint a felszíni vizeket szennyező egyes veszélyes anyagok környezetminőségi határértékeiről és azok alkalmazásáról szóló rendelet betartása, a felszíni vizek állapotának megőrzése, az állapot megőrzésére szolgáló intézkedések megtétele a kibocsátó kötelessége. Ha a kibocsátó a térszínen lefolyó, illetve a használt és a keletkező szennyvizek vízminőségére vonatkozó rendeletekben megállapított kibocsátási határértéket túllépi, köteles az ingatlanán előtisztításról, előtisztító műtárgy létesítéséről gondoskodni.
11./B §
A felszín alatti vizek védelme
(1) A város felszín alatti vízminősége szennyeződés érzékenység alapján a felszín alatti vizek vízminőségét érintő tevékenységekkel összefüggő egyes feladatokról szóló rendelet előírása alapján „B” - érzékeny besorolású terület. A város területén csak olyan tevékenység létesítésére és végzésére adható engedély, mely szennyezettség szempontjából illeszkedik a terület besorolásához.
(2) A város vízellátását biztosító városi vízmű telep üzemelő kútjainak védőterületét a H-1730-52/2000 számú vízjogi üzemeltetési engedély alapján a szabályozási terv állapítja meg.
(3) A város vízmű kútjainak külső és belső védőterületét, valamint a hidrogeológiai védőidom területét 2007. szeptember 1. napjáig meg kell állapítani. A hidrogeológiai védőidom lehatárolására készített tervdokumentációt védőidom területének jóváhagyása és a védőterület határozatban történő kijelölése céljából az ÉVF részére meg kell küldeni.
(4) A védőidomok, védőterületek és védőövezetek igénybevételénél a vízbázisok, a távlati vízbázisok, valamint az ivóvízellátást szolgáló vízilétesítmények védelméről szóló rendeletben foglaltakat kell figyelembe venni.
(5) A város területén a vizek mezőgazdasági nitrátszennyezéssel szembeni védelméről szóló előírást fokozottan be kell tartani.
(6) A felszín alatti vizek védelme érdekében a használaton kívül helyezett kútba hulladékot betölteni, szenny- és csapadékvizet bevezetni tilos!
12. § .
A levegőtisztaság védelme
(1) A levegőtisztaság védelme a Ktv., valamint a levegő védelmével kapcsolatos egyes szabályokról szóló rendelet, továbbá a légszennyezettségi határértékekről, a helyhez kötött légszennyező pontforrások kibocsátási határértékeiről szóló rendelet előírásai szerint kerül megállapításra.
(2) A város területén kizárólag olyan tevékenység folytatható és olyan épületek helyezhetők el, amelyek légszennyezőanyag kibocsátása, légszennyezésre gyakorolt hatása a hivatkozott rendeletek előírásait teljesíti és környezetveszélyeztetést nem okoz, továbbá melyek használata során a tényleges kibocsátás az illetékes környezetvédelmi felügyelőség által kiadott technológiai, illetve eljárás specifikus határértékei alatt marad.
(3) A kezelt és védelemre tervezett természeti területek övezete légszennyezettség szempontjából sérülékeny terület. Az övezet területén üzemi méretű technológiai eredetű légszennyezőanyag kibocsátás nem engedélyezhető.
(4) A város területén a jelentős levegőterhelést okozó tevékenység nem engedélyezhető. Környezeti hatásvizsgálat-köteles tevékenységek esetén a védelmi övezet kialakításának szükségességét, és annak méretét a környezeti hatásvizsgálat eljárása során kell meghatározni.
(5) A védelmi övezet tényleges nagyságát a kibocsátások, a terjedési viszonyok, a domborzat, a védőelemek és védendő területek, létesítmények figyelem-bevételével, a környezetvédelmi hatóság az új beruházások engedélyezése során az engedélyező határozatában állapítja meg. A levegő védelmével kapcsolatos egyes szabályokról szóló rendelet mellékletében nem szereplő, illetőleg a megjelölt kapacitáshatárok alatti tevékenységek esetében a környezetvédelmi hatóság a védelmi övezet kialakításának szükségességét az engedélyezési eljárás során vizsgálhatja és védelmi övezetet állapíthat meg.
(6) A környezetvédelmi hatóság a levegőterhelést okozó forrásokra, tevékenységekre, technológiákra, létesítményekre (továbbiakban: légszennyező forrás) az elérhető legjobb technika alapján, a jogszabályban, illetőleg az egyedi hatósági eljárásának keretében kibocsátási határértéket, levegőtisztaság-védelmi követelményeket állapít meg.
(7) A diffúz levegőterhelés elkerülése érdekében a helyhez kötött diffúz légszennyező forrás rendszeres karbantartásáról és tisztántartásáról az ingatlan tulajdonosa, kezelője, illetve használója köteles gondoskodni.
(8) A kibocsátási határértékek túllépése, vagy a levegőtisztaság-védelmi követelményeknek a környezet állapotát veszélyeztető be nem tartása esetén a környezetvédelmi hatóság a légszennyezőt intézkedési terv kidolgozására és végrehajtására kötelezi, melynek mulasztása esetén a légszennyező forrás működését korlátozhatja, felfüggesztheti, vagy betilthatja, és a hatósági intézkedéséről a települési önkormányzatot is értesíti.
(9) Valamennyi országos rendeletben szabályozott tevékenységi kör megvalósítása előtt a vonatkozó rendeletben felsorolt tevékenységek esetén környezeti hatástanulmány készítendő. A Képviselő-testület a település területén megvalósuló, vagy annak területére hatást gyakorló nagyobb beruházás engedélyezése előtt a beruházót - a hatásvizsgálat fajtáinak megnevezésével - környezettanulmány készítésének becsatolására önkormányzati határozatban szólíthatja fel.
(10) Hulladék hagyományos háztartási energiatermelő berendezésben, valamint nyílt térben történő égetése tilos. Kis mennyiségben keletkező háztartási papírhulladék és veszélyesnek nem minősülő fahulladék háztartási tüzelőberendezésben történő égetése külön engedély nélkül végezhető. A helyi védelem alatt álló területeken nádas és más vízi növények égetése, továbbá a nem védett területeken tarlóégetés csak az önkormányzati rendeletben szabályozott módon lehetséges.
13. § .
Zaj és rezgés elleni védelem
(1) A város belterületének a zaj és rezgésterhelési határértékek megállapításáról szóló rendelet alapján kerül meghatározásra.
(2) A kezelt és védelemre tervezett természeti területek övezete zajvédelmi szempontból fokozottan érzékeny területek. A területen az élővilágot tartósan zavaró létesítmények nem telepíthetők, ilyen rendezvények nem tarthatók. A terület alacsony légterében sportolási célú motoros repülőgépek, sárkányrepülők csak a kezelési szabályzatban kijelölt területeken repülhetnek.
(3) Az üzemi létesítmény határértékei alól a hivatkozott rendelet alapján, meghatározott időtartamra, a környezetvédelmi hatóság legfeljebb 10 dB túllépést engedélyezhet.
(4) A zaj- és rezgés elleni védelem érdekében bármely zajt kibocsátó létesítmény csak abban az esetben üzemeltethető, illetve bármely tevékenység csak abban az esetben folytatható, ha az általa kibocsátott zaj mértéke környezetében a vonatkozó rendelet szerinti határértéket nem haladja meg.
(5) A szórakoztató és sportlétesítmények környezetének védelme érdekében meg kell tenni a szükséges intézkedéseket az intézményhez kapcsolható, de azon kívül keletkező zajterhelés kialakulása ellen.
14. § .
Hulladékgazdálkodás, ártalmatlanítás
(1) A település területén végzett tevékenységek során képződő a veszélyes hulladékokról szóló rendelet szerinti veszélyes hulladékokat elkülönítve, a környezet károsítását kizáró módon, az e célra kijelölt gyűjtőhelyen kell összegyűjteni.
(2) A keletkezett veszélyes hulladékok kezeléséről a veszélyes hulladékkal kapcsolatos tevékenységek végzésének feltételeiről szóló rendelet előírásai szerint kell gondoskodni.
(3) A város területén kommunális és egyéb hulladék a szükséges gyakoriságú elszállításig csak zárt edényzetben tárolható.
(4) A közterületek tisztántartásáról, takarításáról, hulladék és gyommentesítéséről külön önkormányzati rendeletben kell intézkedni.
(5) A keletkező hulladékok a város igazgatási területén kívül kerülnek elhelyezésre és ártalmatlanításra.
(6) A felhagyott kommunális hulladéklerakót rekultiválni kell. A szemétlerakó telep kiporzás elleni védelmét átmeneti biztosításáról a tulajdonosnak gondoskodni kell.
15. § .
Sugárzás
(1) A hírközlés, műsorszórás, sugárzás tekintetében a hírközlésről szóló törvényben és az ehhez kapcsolódó rendeletekben foglaltakat kell figyelembe venni.
(2) A település területén az 1 W-nál kisebb adóteljesítményű, kereskedelmi frekvencián üzemelő nagyfrekvenciás mikrohullámú átjátszók és adóvevők, valamint ezek tartószerkezetei a város beépítésre szánt területén kívül helyezhetők el.
16. § .
Környezeti biztonság
(1) A műszaki biztonság betartásának érdekében a kazánok, nyomástartó edények, tüzelőberendezések, 1 kV feszültség feletti villamos vezetékek, távhővezetékek, veszélyes folyadéktárolók létesítését, bontását a műszaki biztonsággal összefüggő előírások betartásával kell végezni.
IV. Fejezet
A TERMÉSZETI KÖRNYEZET VÉDELMI ELŐÍRÁSAI
17. § .
Övezeti kategóriák
(1) A Nemzeti Ökológiai Hálózat Mezőcsát területét érintő kategóriái:
- országos jelentőségű táj,- természetvédelmi célú övezetek
o Fokozottan sérülékeny kezelt természetvédelmi terület
o Fokozottan sérülékeny tervezett természetvédelmi terület
- védett területek védőövezete
- ökológiai (zöld) folyosók övezete
- érzékeny természeti területek (ESA) övezete
- különleges madárvédelmi területek (SPA) övezete
- egyéb védett területek, értékek
18. § A táj,- természet értékeinek védelme
(1) Mezőcsát területét érintő országosan védett területként kezelt természeti érték:
- Borsodi Mezőség Tájvédelmi Körzet területe
(2) A védett természeti értékek területét a 7. számú melléklet határolja le.
(3)
(4) A kezelt és védelemre tervezett természeti területek övezetében a kezelési előírásokban rögzített szabályokat kell betartani. A kezelési előírás szabályainak készítéséről és közzétételéről a Bükki Nemzeti Park gondoskodik.
(5) Az övezet területét a Bükki Nemzeti Park kezelési szabályzatában korlátozott használatú mezőgazdasági területként kell kezelni.
(6)
(7)
(8) A védett területek védőövezetét a szabályozási terv állapítja meg. Az övezetben kertes mezőgazdasági terület nem létesíthető. Korlátozott használatú, - legalább 10 ha nagyságú - mezőgazdasági terület és - legalább 2 ha nagyságú - állattartó egyéni gazdaságok tanyatelkei a Bükki Nemzeti Park kezelési szabályzata szerinti területeken alakítható ki.
(9) Az ökológiai folyosók területét a szabályozási terv állapítja meg. A területek csak beépítetlen, korlátozott funkciójú mezőgazdasági területként használhatók.
(10) Az érzékeny természeti területek övezetének határvonalát a szabályozási terv állapítja meg.
(11) A különleges madárvédelmi területek övezetének határvonalát a szabályozási terv állapítja meg.
(12) Egyedi védett területek és természeti értékek a természet védelméről szóló törvény alapján kerül megállapításra. Ex-lege védelem elemeit, azok használatával kapcsolatos eljárási szabályokat a Bükki Nemzeti Park kezelési szabályzata állapítja meg.
(13) Mezőcsát területén helyi természetvédelmi területként kell kezelni és fenntartani a 9. számú melléklet szerinti Csáti erdő területét.
(14) Mezőcsát területén egyedi természeti értékként kell kezelni és fenntartani a 10. számú melléklet szerinti egyedi értéket.
(15) A helyi táji- és természeti értékek védelmét, a területek kezelését az Önkormányzat külön rendeletben szabályozza.
V. Fejezet
A KULTURÁLIS ÖRÖKSÉG VÉDELMI ELŐÍRÁSAI
19. § .
Általános előírások
(1) A rendelet hatálya kiterjed a település meghatározott területeire, egyedi elemeire és műszaki létesítményeire, valamint azok környezetére.
(2) Mezőcsát kulturális örökségvédelmi területei az alábbi övetekre tagolódik:
- tájképvédelmi övezetben
- régészeti területek övezeteibe kerülnek besorolásra.
(3) A tájképvédelmi övezetbe az érzékeny természeti területek tartoznak. A védelemre vonatkozó előírásokat a nemzeti park egészére vonatkozó értékvédelmi szempontok szerint helyi rendeletben kell megállapítani.
(4) A város önkormányzatának Képviselő-testülete a régészeti területek övezetét és ezek védőövezetét a Kulturális Örökségvédelmi Hivatala jegyzéke szerinti nyilvántartás alapján állapítja meg.
(5)
(6)
a.
b.
c.
d.
20. § .
Építészeti értékvédelem
(1) Mezőcsát területét érintő műemléki nyilvántartás szerint országosan védett építészeti értékek jegyzékét a 11. számú melléklet állapítja meg.
(2) A terv által lehatárolt műemléki környezet területén az építési munkák engedélyezési eljárásba a műemlékileg illetékes szakhatóságot az engedélyezési eljárásba be kell vonni.
(3) Mezőcsát területén az építészeti örökség helyi védelmének biztosítása érdekében a 12. számú melléklet szerinti területet helyileg védett területként kell kezelni és nyilvántartani.
(4) Mezőcsát területén az építészeti örökség helyi védelmének biztosítása érdekében a helyi építészeti örökség védelmének egyedi létesítményeit a 13. számú melléklet szerint állapítja meg és tartja nyilván.
(5) Az önkormányzat a helyi építészeti örökség helyi védelme érdekében az Étv. előírásainak betartásával az építészeti örökség helyi védelmének szakmai szabályairól szóló rendelet alapján helyi területi és egyedi építményeinek védelmét helyi rendeletben szabályozza.
(7)
a.
b.
c.
d.
21. § .
Régészeti örökség védelme
(1) A város nyilvántartott régészeti lelőhelyeit a 14. számú melléklet tartalmazza.
(2) Földmunkákkal járó beruházásokkal a nyilvántartott régészeti lelőhelyeket a kulturális örökség védelméről szóló törvény alapján el kell kerülni.
(3) A még beépítetlen területeken el kell készíteni a régészeti lelőhelyek topográfiáját, a veszélyeztetett régészeti lelőhelyek feltárását, és biztosítani azok anyagának megfelelő elhelyezését.
(4) A védetté nyilvánított régészeti lelőhelyen olyan tevékenységet folytatni, amely a lelőhelynek állapotromlását eredményezheti tilos. A régészeti területen az építkezés, földmozgatás megkezdését a munkák megindítása előtt a Herman Ottó Múzeumnak be kell jelenteni.
(5) A régészeti feltárás költségeit – a mentő feltárások kivételével – annak kell fedezni, akinek érdekében a feltárás szükségessé vált.
(6) A régészeti emlékek és leletek előkerülése esetén a leletmentést a kulturális örökség védelméről szóló törvény és az ehhez kapcsolódó rendeletek alapján kell biztosítani.
(7) A régészeti terepbejárást és a területileg illetékes múzeumi adattárra és gyűjteményre, valamint a vonatkozó szakirodalomra kiterjedő régészeti kutatást a terület-felhasználás változására kijelölt, beépítésre szánt területen a változással érintett ingatlan tulajdonosa köteles elvégeztetni.
VI. Fejezet
TERÜLETFELHASZNÁLÁSI EGYSÉGEK ÖVEZETI SZABÁLYOZÁSA
BEÉPÍTÉSRE SZÁNT TERÜLETEK
22. § .
A beépítésre szánt területre vonatkozó általános előírások
(1) A beépítésre szánt területek övezeti kódjának létrehozása az alábbiak szerint történik: (Pl. az övezet jele Lf/2.34; ahol Lf – területfelhasználás kategóriája/ 2 – a lehetséges beépítési mód kódja.3 – a beépítés max. magasságának kódja és 4 – a telekterület min. nagyságának kódja)
A beépítési mód kódjai:
Beépítési mód |
Kód |
Kialakult úszótelkes beépítés |
1 |
Zártsorú, hézagosan zártsorú beépítés |
2 |
Oldalhatáron álló beépítés |
3 |
Szabadon álló beépítés |
4 |
Ikresen csatlakozó beépítés |
5 |
A beépítés max. magasságának kódjai:
Lk |
Lke |
Lf |
Vt |
Gksz |
Gip |
Üü |
Üh |
Kód |
7,5 |
6,0 |
6,0 |
12,5 |
9,0 |
12,5 |
7,5 |
4,50 |
1 |
4,5 |
4,5 |
4,5 |
7,5 |
6,0 |
7,5 |
4,5 |
K |
2 |
K |
K |
4,5 |
4,5 |
4,5 |
- |
- |
3 |
|
K |
- |
K(max 7,5) |
K |
K |
- |
- |
4 |
A telekterület min. nagyságának kódjai:
Lk |
Lke |
Lf |
Vt |
Gksz |
Gip |
Üü |
Üh |
Kód |
500 |
700 |
300 |
300(K ha300) |
1000 |
1500 |
550 |
550 |
1 |
700 |
- |
500 |
550 |
1500 |
3000 |
1000 |
- |
2 |
900 |
- |
700 |
700 |
3000 |
6000 |
2000 |
- |
3 |
K |
- |
900 |
900 |
5000 |
10000 |
5000 |
- |
4 |
- |
K(min 900) |
K |
K |
- |
K |
- |
- |
5 |
(2) Az utcaképet meghatározó épületek kivételével épületek az építési helyen belül a kötelező jellegű szabályozási elemek betartásával szabadon elhelyezhetők. Az építési hely – amennyiben a szabályozási terv másképp nem rendelkezik – az elő- oldal- és hátsókerttel csökkentett telekméret.
(3)
a.
b.
(4)
(5) Terepszint alatti építmény – a közművek és közműépítmények kivételével – a legnagyobb beépítés nagyságát meghaladó mértékben a telekre vonatkozó legkisebb zöldfelület megvalósítása mellett engedélyezhető. Terepszint alatti építmények kialakításával az ingatlan telekhatárvonalaitól számított 3 m-en belüli eredeti terepszint nem változtatható. Terepszint alatti építmény nem alakítható ki akkor, ha az ingatlan átlagos terepszintje az útkorona szint alatt 0,5 m-t meghaladó mértékben változik. A 0,5 m-t meg nem haladó átlagos terepszint esetén terepszint alatti építmény csak talajmechanikai szakvélemény csatolása esetén engedélyezhető.
(6) Az épületek és építmények rendeltetésszerű használatához az önkormányzat helyi rendeletével megállapított parkolót kell létesíteni. A parkolót saját területen belül kell elhelyezni.
(7) Az építési telken - a telek beépített területébe beszámításra nem kerülő módon - az alábbi építmények helyezhetők el:
elő- és oldalkertben:
- közműbecsatlakozási műtárgy
- hulladéktartály tároló (legfeljebb 1,50 m-es magassággal),
- kirakatszekrény (legfeljebb 0,40 m-es szélességgel)
oldal- és hátsókertben:
- kerti építmény (hinta, csúszda, szökőkút, a terepszintnél 1 m-nél nem magasabbra emelkedő lefedés nélküli terasz),
- kerti víz- és fürdőmedence, napkollektor,
- kerti épített tűzrakó hely, lugas,
- kerti tető legfeljebb 20 m2 vízszintes vetülettel,
- kerti szabadlépcső és lejtő,
- szabadon álló és legfeljebb 6 m magas szélkerék, antennaoszlop.
(8) Elő-, oldal- és hátsókertek kialakításának szabályai:
a./ Előkertek:
- Az előkertek méretét a Szabályozási Terv szerint kell meghatározni. (Ha a jelen előírás és a szabályozási terv nem rendelkezik az előkert méretéről, akkor az OTÉK előírásait kell alkalmazni.)
- Kialakult beépítések esetében a meglévő, vagy a környezetben kialakult értéket kell alkalmazni.
- Az ipari területen az előkert minimális mérete 15,00 m.
b./ Oldalkertek:
- Oldalhatáron álló beépítés esetében az OTÉK előírásai szerint kell megállapítani.
- Az ipari területen az oldalkertek minimális mérete 10,00 m.
c./ Hátsókertek:
- Kertvárosias és falusias lakóterületen belül min. 6 méter, illetve kialakult. A hátsókertek megállapítása a telekzónák építési határvonalai szerint történik.
LAKÓTERÜLETEK
23. § Kisvárosias lakóterületek (Lk)
(1) A szabályozási terven Lk jellel jelölt kisvárosi lakóterület sűrű beépítésű, 7,50 m-es épületmagasságot meg nem haladó lakóépületek elhelyezésére szolgál.
(2) A tervben a következő kisvárosias lakóterületi övezetek kerültek kialakításra:
Lk/2.11 – zártsorú beépítés max. 7,50 építménymagassággal,
Lk/2.12 – zártsorú beépítés max. 7,50 m építménymagassággal,
Lk/2.13 – zártsorú beépítés max. 7,50 építménymagassággal,
Lk/3.23 – oldalhatáron álló beépítés max. 4,50 építménymagassággal
(3) A kisvárosi lakóterületen a lakóépületeken kívül az OTÉK 12. § (2) bekezdés szerinti építmények helyezhetők el.
(4) A kisvárosi lakóterületen kivételesen elhelyezhető:
Szálláshely szolgáltató épület
Igazgatási épület
A terület rendeltetésszerű használatát nem zavaró egyéb gazdasági építmény
(5) A kisvárosias lakóterületen kivételesen sem helyezhető el:
termelő kertészeti építmény
üzemanyagtöltő állomás
önálló parkoló terület és garázs a 3,5 t önsúlynál nehezebb gépjárművek, és az ezeket szállító járművek számára
(6) Az övezet területén jelen előírások feltételeinek betartásával az önálló rendeltetési egységek számszerű korlátozás nélkül kialakíthatók.
(7)
24. § .
Kertvárosias lakóterületek (Lke)
(1) A szabályozási terven Lke jellel jelölt kertvárosias lakóterület laza beépítésű, 7,5 m-es épületmagasságot meg nem haladó lakóépületek elhelyezésére szolgál.
(2) A tervben a következő kertvárosias lakóterületi övezetek kerültek kialakításra:
Lke/ 3.22 – oldalhatáron álló beépítés max. 4,50 m-es építménymagassággal
Lke/ 3.21 – oldalhatáron álló beépítés max. 6,00 m-es építménymagassággal
Lke/ 4.11 – szabadon álló beépítés max. 6,00 m-es építménymagassággal
Lke/ 4.25 – szabadonálló beépítés max. 4,50 m-es építménymagassággal
Lke/ 4.45 – szabadonálló beépítés kialakult építménymagassággal
Lke/ 5.25 – ikresen csatlakozó beépítés max. 4,50 m-es építménymagassággal
(3) A kertvárosias lakóterületen belül elhelyezhető épületek és funkciók:
legfeljebb négylakásos társasház
helyi lakosság ellátását szolgáló kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó épület
egyházi, oktatási, egészségügyi, szociális épület
a terület rendeltetésszerű használatát nem zavaró hatású kézműipari épület
(4) A kertvárosias lakóterület építési telkein kivételesen elhelyezhető:
a helyi lakosság közbiztonságát szolgáló építmény
sportépítmény
a terület rendeltetésszerű használatát nem zavaró egyéb gazdasági építmény
(5) A kertvárosias lakóterület építési telkein kivételesen sem helyezhető el:
üzemanyagtöltő állomás
négynél több önálló rendeltetési egységet és kettőnél több lakást tartalmazó lakóépület
négynél több vendégszobát tartalmazó szálláshely szolgáltató épület
közösségi szórakoztató, kulturális épület
önálló parkoló terület és garázs a 3,5 t önsúlynál nehezebb gépjárművek és az ezeket szállító járművek számára
termelő kertészeti építmény
(6)
(7) A kétlakásos szabadonálló beépítésű ingatlan használati megosztása engedélyezhető.
25. § .
Falusias lakóterületek (Lf)
(1) A szabályozási terven Lf jellel jelölt falusias lakóterület gazdasági funkciókat is betöltő, falusias karakterű, 6,00 m-es épületmagasságot meg nem haladó lakó-épületek elhelyezésére szolgál.
(2) A tervben a következő falusias lakóterületi övezetek kerültek kialakításra:
Lf/3.13– oldalhatáron álló beépítés max. 6,0 m-es építménymagassággal
Lf/3.14– oldalhatáron álló beépítés max. 6,0 m-es építménymagassággal
Lf/3.22– oldalhatáron álló beépítés max. 4,50 m-es építménymagassággal
Lf/3.23– oldalhatáron álló beépítés max. 4,50 m-es építménymagassággal
Lf/3.24– oldalhatáron álló beépítés max. 4,50 m-es építménymagassággal
Lf/3.31– oldalhatáron álló beépítés K építménymagassággal
Lf/3.35 –oldalhatáron álló beépítés max. K építménymagassággal
(3) A falusias lakóterületen belül elhelyezhető épületek és funkciók:
a lakóépületben legfeljebb két önálló rendeltetési egység helyezhető el
mező- és erdőgazdasági (üzemi) építmény
kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó, szálláshely szolgáltató épület
kézműipari építmény
helyi igazgatási, egyházi, oktatási, egészségügyi, szociális épület
sportépítmény
termelő kertészeti építmények
(4)
(5)
(6) A falusias lakóterületen kivételesen sem helyezhető el:
üzemanyagtöltő állomás
26. § .
A lakóterületek építési övezeteinek telekre vonatkozó összefoglaló szabályozása
Sajátos |
Alkal-mazható |
Telekre vonatkoz-tatott |
Utcai homlok-vonal |
Min. |
Max. |
Max. |
|
lakóterület |
m2 |
m |
% |
m |
% |
||
Kisvárosias |
Lk/2.11 |
Z |
500 |
12 |
20 |
7,50 |
50 |
Lk/2.12 |
Z |
700 |
12 |
20 |
7,50 |
40 |
|
Lk/2.13 |
Z |
900 |
12 |
20 |
7,50 |
30 |
|
Lk/3.23 |
O |
900 |
14 |
20 |
4,50 |
30 |
|
Lk/4.23 |
SZ |
900 |
16 |
20 |
4,50 |
30 |
|
Kertvárosias |
Lke/4.11 |
SZ |
700 |
18 |
50 |
6,00 |
30 |
Lke/4.45 |
SZ |
K(min 900) |
18 |
50 |
K |
30 |
|
Lke/321 |
O |
700 |
18 |
50 |
6,00 |
30 |
|
Lke/3.22 |
O |
700 |
18 |
50 |
4,50 |
30 |
|
Falusias |
Lf/3.13 |
O |
700 |
14 |
40 |
6,00 |
30 |
Lf/3.14 |
O |
900 |
14 |
40 |
6,00 |
30 |
|
Lf/3.22 |
O |
500 |
14 |
40 |
4,50 |
30 |
|
Lf/3.23 |
O |
700 |
14 |
40 |
4,50 |
30 |
|
Lf/3.24 |
O |
900 |
14 |
40 |
4,50 |
30 |
|
Lf/3.31 |
O |
300 |
12 |
40 |
K |
30 |
|
Lf/3.35 |
O |
K |
K |
40 |
K |
30 |
Ahol Z – zártsorú beépítés
O – oldalhatáron álló beépítés
SZ – szabadon álló beépítés
K – kialakult állapot, illetve a Szabályozási Terven jelölt határok
27. §
.
Vegyes területek
(1) A vegyes terület lakó, kereskedelmi és szolgáltató gazdasági épületek vegyesen történő elhelyezésére szolgál.
28. § .
Településközponti vegyes területek (Vt)
(1) A településközpont vegyes terület több önálló rendeltetési egységet magába foglaló, lakó- és olyan helyi települési szintű igazgatási-, kereskedelmi-, szolgáltató-, vendéglátó-, szálláshely-szolgáltató, egyházi-, oktatási-, egészségügyi-, szociális épületek, valamint sportépítmények elhelyezésére szolgál, melyek alapvetően nincsenek zavaró hatással a lakófunkcióra.
(2) A tervben a következő településközponti vegyes területű övezetek kerültek kialakításra:
Vt/4.15-I – szabadon álló beépítésű terület K építménymagassággal
Vt/4.15-L – szabadon álló beépítésű terület 12,5 m építménymagassággal
Vt/4.24 – szabadon álló beépítésű terület K építménymagassággal
Vt/3.23 – oldalhatáron álló beépítésű terület max. 7,50 m-es építménymagassággal
Vt/3.24 – oldalhatáron álló beépítésű terület max. 7,50 m-es építménymagassággal
Vt/3.32 – oldalhatáron álló beépítésű terület K építménymagassággal
Vt/3.33 – oldalhatáron álló beépítésű terület max. 4,50 m-es építménymagassággal
Vt/3.41 – oldalhatáron álló beépítésű terület K, de max. 7,50 m építménymagassággal
Vt/2.11 – zártsorú beépítésű terület max. 7,50 m építménymagassággal
(3) A településközponti vegyes területen elhelyezhető:
lakóépület,
igazgatási épület,
kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó, szálláshely szolgáltató épület,
egyéb közösségi szórakoztató épület, a terület azon részén, amelyben a gazdasági célú használat az elsődleges,
egyházi, oktatási, egészségügyi, szociális épület,
sportépítmény.
(4) A településközpont vegyes területen kivételesen helyezhető el:
parkolóház
(5) A településközpont vegyes területen kivételesen sem helyezhető el:
zavaró hatású, nem zavaró hatású egyéb gazdasági építmény,
termelő kertészeti építmény,
üzemanyagtöltő állomás.
(6) A településközpont vegyes területen nem helyezhető el:
önálló parkoló terület a 3,5 t önsúlynál nehezebb tehergépjárművek és az ilyeneket szállító járművek számára,
önálló gépkocsitároló épület
(7) Az övezet szabályozási terven jelöl területein csak a terület elsődleges rendeltetésének megfelelő építmény helyezhető el.
(8) Az övezetben legfeljebb 7,50 m utcai homlokzatmagasságú, egy vagy többlakásos zártsorú lakóépületek (épületegységek) helyezhetők el.
(9) A Vt 4.15 és Vt 3.23 jelű övezet települési főutak menti beépítésének földszintjén a (3) bekezdés szerinti épületek közül a lakóépület és sportépítmény nem helyezhető el.
(10) A Vt 4.15-I területen elsődleges rendeltetéssel közcélú építmények, intézmények elhelyezésére szolgál.
(11) A Vt 4.15-L terület elsődleges rendeltetéssel többszintes társasházi lakóépület elhelyezésére szolgál.
29. § .
A vegyes területek övezeteinek telkekre vonatkozó összefoglaló szabályozása
Sajátos |
Alkalmazható |
Telekre vonatkoztatott |
||||
Építési övezet jele |
Beépítési mód |
|
|
Max. |
Max. |
|
m2 |
% |
m |
% |
|||
Településköz-ponti vegyes terület |
Vt/4.15-I |
SZ |
K |
10 |
K(max 12,5) |
80 |
Vt/4.15-L |
SZ |
1500 |
25 |
12,50 |
50 |
|
Vt/4.24 |
Sz |
K |
50 |
7,50 |
20 |
|
Vt/3.23 |
O |
700 |
20 |
7,50 |
40 |
|
Vt/3.24 |
O |
900 |
20 |
7,50 |
30 |
|
Vt/3.32 |
O |
500 |
20 |
K(max 12,5) |
50 |
|
Vt/3.33 |
O |
700 |
20 |
4,50 |
40 |
|
Vt/3.41 |
O |
300(K, ha300) |
20 |
K(max: 7,5) |
50 |
|
Vt/2.11 |
Z |
300 |
20 |
7,50 |
50 |
|
Ahol Z – zártsorú beépítés
O – oldalhatáron álló beépítés
SZ – szabadon álló beépítés
K – kialakult állapot, illetve a Szabályozási Terven jelölt határok
30. § .
Gazdasági területek
(1) A település gazdasági területei sajátos használatuk szerint kereskedelmi, szolgáltató területek (Gksz) és ipari területek (Gip).
31. § .
Kereskedelmi, szolgáltató gazdasági területek (Gksz)
(1) A kereskedelmi-, szolgáltató terület elsősorban nem jelentős zavaró hatású gazdasági tevékenységi célú épületek elhelyezésére szolgál.
(2) A kereskedelmi, gazdasági területen elhelyezett övezetek:
Gksz/4.14 – kereskedelmi, gazdasági terület max. 9,00 m építménymagassággal
Gksz/4.23 – kereskedelmi, gazdasági terület max. 6,00 m építménymagassággal
Gksz/4.32 – kereskedelmi, gazdasági terület max. 4,50 m építménymagassággal
Gksz/4.41 – kereskedelmi, gazdasági terület K építménymagassággal
(3) A kereskedelmi, szolgáltató területen elhelyezhető:
mindenfajta, nem jelentős zavaró hatású gazdasági tevékenységi célú épület
gazdasági tevékenységi célú épületen belül a tulajdonos, a használó és a személyzet számára szolgáló lakások
igazgatási és egyéb irodaépület
sportépítmény
(4) A kereskedelmi, szolgáltató területen kivételesen elhelyezhető:
egyházi, oktatási, egészségügyi, szociális épület
egyéb közösségi szórakoztató épület.
(5) Az övezetben kivételesen sem helyezhető el parkolóház és üzemanyagtöltő állomás.
32. § .
Ipari területek (Gip)
(1) Az ipari terület olyan gazdasági célú ipari építmények elhelyezésére szolgál, amelyek más beépítésre szánt területen nem helyezhetők el.
(2) A terhelhetőségi szintnél nagyobb mértékben környezetszennyező üzemek bővítésére csak úgy adható építési engedély, ha a fejlesztés együtt jár a környezetszennyező hatás csökkentésével, illetve ha a megvalósuló létesítmény üzembe helyezés után az éves levegőszennyezési kibocsátás nem haladja meg a környezetvédelmi hatóság által meghatározott határértéket.
(3) Azoknál az üzemi létesítményeknél, amelyek környezetszennyezést okoznak, de védőerdő hely hiányában nem alakítható ki, a védőfásításról, saját telken belül kell gondoskodni. A védőerdő legkisebb szélessége 10 m.
(4) Az ipari területek besorolása a településen:
Gip/1 – ipari-vállalkozói park területe
Gip/2 – egyéb környezetterhelő iparterület
Gip/3 – egyéb környezetbarát iparterület.
(5) Az ipari-vállalkozói park területen elhelyezett övezetek:
Gip-1/4.15 - ipari vegyes terület max. építménymagasság 12,50 m
Gip-1/4.23 - ipari terület max. 7,50 m építménymagassággal
Gip-1/4.24 - ipari terület max. 7,50 m építménymagassággal
Gip-1/4.31 - ipari terület max. 4,50 m építménymagassággal
Gip-1/4.32 - ipari terület max. 4,50 m építménymagassággal
(6) Egyéb környezetterhelő iparterület:
Gip-2/4.22 – egyéb környezetterhelő iparterület övezete, max. 7,50 m építménymagassággal
Gip-2/4.24 – egyéb környezetterhelő iparterület övezete, max. 7,50 m építménymagassággal
Gip-2/4.32 – egyéb környezetterhelő iparterület övezete, max. 4,50 m építménymagassággal
Gip-2/4.45 – egyéb környezetterhelő iparterület övezete, K építménymagassággal
(7) Az egyéb környezetbarát ipari terület:
Gip-3/4.23 - egyéb környezetbarát ipari terület, max. 7,50 m építménymagassággal
Gip-3/4.32 – egyéb környezetbarát ipari terület max. 4,50 m építménymagassággal
(8) Az egyéb ipari terület elsősorban a környezetére kis mértékben zavaró hatású ipari létesítmények, ill. az energiaszolgáltatás és a településgazdálkodás építményeinek elhelyezésére szolgál.
(9) A környezetbarát iparterület nem zavaró hatású, elsősorban könnyűipari gazdasági tevékenységhez szükséges építmények elhelyezésére szolgál, jelentős zöldterületi környezetbe helyezve.
(10) A Gip-3 övezetben kivételesen elhelyezhető:
a gazdasági tevékenységi célú épületen belül a tulajdonos, a használó és a személyzet számára szolgáló lakások,
oktatási, egészségügyi, szociális épületek.
(11) Az ipari területek övezetén a technológiához kapcsolódó környezetvédelmi berendezéseket meg kell valósítani. A kötelező védőfásítás megvalósítását az engedélyezés során kell elrendelni.
(12) Az iparterületeken az egyes részterületek várható zaj és rezgéshelyzetének minősítése csak részletes elemzés során tehető meg, ezért minden esetben zajkibocsátási határérték megállapítását kell kérni az illetékes hatóságtól.
(13) Építési engedély csak akkor adható ki bármely ipari övezetben, ha a szakhatóságok által előírt környezetvédelmi intézkedések előzetesen elvégzésre kerültek.
(14) Az új ipari-gazdasági övezetek területére a beruházási program ismeretében részletes szabályozási terv készítendő.
33. § .
Gazdasági területek övezeteinek telekre vonatkozó összefoglaló szabályozása
Sajátos |
Alkalmazható |
Telekre vonatkoztatott |
||||
Építési |
Beépí |
Min. |
Min. |
Max. |
Max. |
|
m2 |
% |
M |
% |
|||
Kereskedel-mi szolgáltató terület |
Gksz/4.14 |
SZ |
5000 |
20 |
9,00 |
40 |
Gksz/4.23 |
SZ |
3000 |
20 |
6,00 |
40 |
|
Gksz/4.32 |
SZ |
1500 |
20 |
4,50 |
40 |
|
Gksz/4.41 |
SZ |
1000 |
20 |
K |
40 |
|
Ipari terület |
Gip-1/4.15 |
SZ |
K |
40 |
12,50 |
30 |
Gip-1/4.23 |
SZ |
6000 |
40 |
7,50 |
30 |
|
Gip-1/4.24 |
SZ |
10000 |
40 |
7,50 |
30 |
|
Gip-1/4.31 |
SZ |
1500 |
40 |
4,50 |
30 |
|
Gip-1/4.32 |
SZ |
3000 |
40 |
4,50 |
30 |
|
Gip-2/4.22 |
SZ |
3000 |
40 |
7,50 |
25 |
|
Gip-2/4.24 |
SZ |
10000 |
40 |
7,50 |
25 |
|
Gip-2/4.32 |
SZ |
3000 |
40 |
4,50 |
25 |
|
Gip-2/4.45 |
SZ |
K |
40 |
K |
25 |
|
Gip-3/4.23 |
SZ |
6000 |
40 |
7,50 |
25 |
|
Gip-3/4.32 |
SZ |
3000 |
40 |
4,50 |
25 |
|
Ahol SZ – szabadon álló beépítés
K – kialakult állapot, illetve a Szabályozási Terven jelölt határok
34. § .
Üdülőterületek
(1) Az üdülőterületek elsősorban üdülőépületek elhelyezésére szolgáló üdülőházas (Üü) és hétvégiházas (Üh) területek.
(2)
(3)
(4)
35. § .
Üdülőházas területek (Üü)
(1) A szabályozási terven Üü jellel jelölt területek sajátos használatuk szerint üdülőházas üdülőterületek.
(2) Az üdülőházas területen csak a terület igényei szerinti parkolók és garázsok helyezhetőek el.
(3) A tervben előforduló üdülőházas övezetek:
Üü/4.14 – camping területe
Üü/4.12 – szabadon álló beépítésű terület max 7,50 m, építménymagasságú épületek helyezhetők el.
Üü/4.13 – szabadon álló beépítésű terület max 7,50 m, építménymagasságú épületek helyezhetők el.
Üü/4.21 – szabadon álló beépítésű terület max 4,50 m, építménymagasságú épületek helyezhetők el.
(4) Az üdülőházas üdülőterületen olyan üdülőépületek, üdülőtáborok, campingek helyezhetők el, amelyek elhelyezésük, méretük, kialakításuk és felszereltségük, valamint infrastrukturális ellátottságuk alapján az üdülési célú tartózkodásra alkalmasak és amelyek túlnyomóan változó üdülői kör hosszabb tartózkodására szolgálnak.
(5) Az üdülőházas üdülőterületen nem helyezhető el:
közösségi szórakoztató épület
önálló parkoló terület a 3,5 t önsúlynál nehezebb tehergépjárművek és az ilyeneket szállító járművek számára.
gépkocsitároló épület
(6) A camping területén a camping kiszolgáló épületei (zuhanyzó, WC blokk stb.) és a területet használók ellátását szolgáló vendéglátó, kereskedelmi és szolgáltató létesítmények helyezhetők el.
36. § .
Hétvégi házas területek (Üh)
(1) Az üdülőterület hétvégi házas besorolású, legfeljebb két üdülőegységet magába foglaló üdülőépület elhelyezésére szolgál.
(2) A hétvégi házas területen elhelyezett övezetek:
Üh/2.21 – üdülőházas terület K építménymagassággal
Üh/4.11 – üdülőházas terület 4,50 építménymagassággal
(3)
(4) Az ingatlanok beépítettségébe az 550 m2 fölötti ingatlanterület nem vehető figyelembe.
(5) A hétvégi házas területen csak a terület igényei szerinti és a 3,5 t önsúlynál nem nehezebb gépjárművek számára szolgáló parkolók és garázsok helyezhetők el. A gépkocsi tárolók önálló épületben nem helyezhetők el.
37. § .
Üdülőterületek övezeteinek telekre vonatkozó összefoglaló szabályozása
Sajátos használat szerint |
Alkalmazható |
Telekre vonatkoztatott |
||||
Építési övezet jele |
Beépítési mód |
Min. |
Min. |
Max. |
Max. |
|
m2 |
% |
m |
% |
|||
Üdülőházas |
Üü/4.14 |
SZ |
5000 |
60 |
4,50 |
10 |
Üü/4.12 |
SZ |
1000 |
40 |
7,50 |
30 |
|
Üü/4.13 |
SZ |
2000 |
40 |
7,50 |
30 |
|
Üü/4.21 |
SZ |
550 |
40 |
4,50 |
30 |
|
Hétvégi házas terület |
Üh/2.21 |
Z |
K |
60 |
K |
15 |
Üh/4.11 |
SZ |
K |
60 |
4,50 |
15 |
|
Ahol SZ - szabadon álló beépítés
K - kialakult állapot, illetve a Szabályozási Terven jelölt határok
Z - zártsorú beépítés
38. § .
Különleges területek (K)
(1) A különleges területbe azok a területek tartoznak, amelyek a rajtuk elhelyezendő építmények különlegessége miatt jelentős hatást gyakorolnak a környezetükre, vagy a környezetük külső hatásaitól is védelmet igényelnek.
(2) A város különleges területei sajátos használatuk szerint az alábbi övezeti besorolásba tartoznak:
vásártér területe - K/1
termálstrand területe - K/2
szabadidő központ területe - K/3
szabadidő központ intézmény területe - K/3-I
sportterület - K/4
temető területe - K/5
szennyvíztisztító területe - K/6
nyersanyaglelőhelyek területe - K/7
honvédelmi terület - K/8
nagykiterjedésű kereskedelmi célú terület - K/9
(3) A nagy zöldfelülettel rendelkező, rögzített intézmény-funkciójú területeken csak az övezeti és szabályozási terven jelölt intézmények és az azok rendeltetésszerű működéséhez szükséges egyéb építmények helyezhetők el.
(4) A strand területén a strand kiszolgáló épületek, a területet használók ellátását szolgáló vendéglátó, kereskedelmi, szolgáltató létesítmények és kereskedelmi szállás épületek helyezhetők el.
(5) A strand beépítését úgy kell kialakítani, hogy a strandolási funkció és az ellátási funkció területileg elválasztásra kerüljön.
(6) A város tervezett szabadidős, rekreációs területén elsősorban idegenforgalmi, vendéglátó, camping, strand, egyéb sport és szabadidő funkciókkal kialakításra kerülő épületek helyezhetők el. A megvalósítására komplex építészeti tervet kell készíteni.
(7) A sportterületen sportépítmények, ezek kiszolgáló létesítményei, a területet használók ellátását szolgáló vendéglátó létesítmények helyezhetők el. A parkolást és a megfelelő szociális kiszolgáló épületeket biztosítani kell.
(8)
(9) A temetőterületen a temetéssel összefüggő építményeken kívül csak a szertartáshoz kapcsolódó kiszolgáló, ravatalozó és egyházi épület építhetők.
(10) A szennyvíztisztító területen csak kiszolgáló épület építhető.
(11) A honvédelmi területen csak a honvédelemmel kapcsolatos és azt kiszolgáló, működéséhez szükséges épületek, építmények helyezhetők el.
(12) A nagykiterjedésű kereskedelmi célú területen az utcaképnek megfelelő üzlet helyezhető el.
(13) A 3307-es számú országos mellékút belterületbe vezető szakaszán jelölt K/3-I területen csak kereskedelmi, vendéglátó, idegenforgalmi és szálláshely szolgáltató épületek, valamint sportlétesítmények helyezhetők el.
(14)
39. § .
Különleges területek övezeteinek telekre vonatkozó összefoglaló szabályozása
Sajátos használat |
Alkalmazható |
Telekre vonatkoztatott |
|||||
Építési |
Beépítési mód |
Min. |
Min. |
Max. |
Max. |
||
m2 |
% |
m |
% |
||||
Vásártér |
K/1 |
SZ |
- |
- |
4,50 |
10 |
|
Termálstrand |
K/2 |
SZ |
K |
40 |
7,50 |
20 |
|
Szabadidő központ |
K/3 |
SZ |
K |
80 |
7,50 |
5 |
|
Szabadidő központ intézmény területe |
K/3-I |
SZ |
K(max: 3000) |
80 |
7,50 |
5 |
|
Sport terület |
K/4 |
SZ |
- |
80 |
7,50 |
15 |
|
Temető |
K/5 |
SZ |
K |
80 |
4,50 |
10 |
|
Szennyvíztisztító területe |
K/6 |
SZ |
K |
80 |
6,00 |
5 |
|
Bányaterület |
K/7 |
SZ |
K |
40 |
6,00 |
5 |
|
Honvédelmi terület |
K/8 |
SZ |
K |
40 |
7,50 |
10 |
|
Nagykiterjedésű kereskedelmi célú terület |
K/9 |
SZ |
K |
40 |
6,00 |
30 |
|
Ahol SZ - szabadon álló beépítés
K - kialakult állapot, illetve a Szabályozási Terven jelölt határok
BEÉPÍTÉSRE NEM SZÁNT TERÜLETEK
40. § .
Közterületek kialakítása, nyilvántartása és használata
(1) A rendelet hatálya alá eső területen lévő közterületeket a szabályozási terv határozza meg.
(2) A közterületeket rendeltetésének megfelelő célra bárki szabadon használhatja, azonban a használat mások hasonló célú jogait nem korlátozhatja.
(3) A közterület rendeltetéstől eltérő használatához a tulajdonos önkormányzat hozzájárulása szükséges.
(4) Amennyiben az eltérő használat építési tevékenységgel is összefügg, a tulajdonosi hozzájáruláson túl az építési hatóság engedélyét is be kell szerezni.
(5) A település közterületein engedélyezhető eltérő használat az alábbi lehet:
hirdető (reklám) berendezés elhelyezése,
közúti közlekedéssel kapcsolatos építmények,
köztisztasággal kapcsolatos építmények (tárgyak),
szobor, díszkút, egyéb műalkotások elhelyezése,
távbeszélő fülke elhelyezése,
építési munkával kapcsolatos létesítmények (állványok elhelyezése), építőanyag-tárolás,
zöldfelületek, fasorok,
közművek felépítményei,
egyéb, az Önkormányzat által közterület rendeletben engedélyezett funkciók.
(6) A közterületek eredeti rendeltetésétől eltérő használatának időtartamát, a közterület-használat egyéb feltételeit, illetőleg a használat díját a közterület tulajdonosa esetenként, - esetleg a tulajdonosi elvárásokat és az engedély nélküli használat szankcióit is tartalmazó - külön rendeletben szabályozza.
(7) Új építési telkek közművesítését közterületről vagy közforgalom számára átadott magánútról kell megoldani.
(8) A közterületen a szintkülönbség rámpával történő áthidalását biztosítani kell.
41. § .
Közlekedési és közmű területek (Kö)
(1) A település közlekedési területei a terven szabályozási vonalak által meghatározott közterületek, melyek közlekedési és közműlétesítmények elhelyezésére szolgálnak.
(2) A közlekedési és közműelhelyezésére szolgáló terület az országos és helyi közutak, a kerékpárutak, a közterületi parkolók, járdák és gyalogutak, mindezek csomópontjai, vízelvezetési rendszere és környezetvédelmi létesítményei, továbbá a közművek és hírközlés - kivétel a toronyjellegű - építményeinek elhelyezésére szolgál.
(3) A közlekedési közműterületek részletes felsorolását és előírásait a 15. számú melléklet tartalmazza.
Az övezeten belüli alövezetek kategóriái:
- települési főút - Köu/Tf (országos mellékutak belterületi szakaszai)
- települési mellékút - Köu/Tm (gyűjtőutak)
- települési kiszolgálóút - Köu/Tk (lakóutak)
- parkoló terület - Köu/P
- kamion parkoló - Köu/KP
- autóbusz pályaudvar - Köu/AP
- kerékpárút - Köu/Kp
- gyalogút - Köu/Gy
(4) A területigényes közmű létesítmények felsorolását az 16. számú melléklet tartalmazza.
(5) A terv szerinti közlekedési és közműterületen csak az OTÉK 26. § (3) bekezdés 1. és 2. pontja szerinti építmények helyezhetők el.
(6) A rendelet hatálya alá tartozó területet teljes közművesítéssel kell ellátni. A területek és telek beépítésének feltétele a közműhálózat kialakítása.
(7) A lakóterületek kiszolgáló útjain a gyalogos közlekedést a közterületen legalább egyoldali járda építésével kell biztosítani. A kialakítás építési engedélyezési eljárás lefolytatása birtokában végezhető. A kialakítás módját az önkormányzat külön rendeletében szabályozza.
(8)
(9) Az ivóvízhálózat közegészségügyi védősávjai valamint a városi szennyvízelvezető rendszer átemelőinek közegészségügyi védőtávolságát a vízbázisok, a távlati vízbázisok, valamint az ivóvízellátást szolgáló vízilétesítmények védelméről szóló rendelet alapján kell betartani.
42. § .
Zöldterületek (Z)
(1) A zöldterületnek az állandóan növényzettel fedett közterületek minősülnek.
(2) A zöldterületnek közútról, köztérről közvetlenül megközelíthetőnek kell lennie.
(3) A zöldterületnek kerekesszékkel és gyermekkocsival is megközelíthetőnek és használhatónak kell lennie.
(4) A zöldterületen az OTÉK 27. § (4) bekezdés szerinti létesítmények 2 % beépítettséggel helyezhetők el.
(5) A belterületi zöldterületek funkcionális besorolása a tervben:
Z/1 – Közpark
43. § .
Erdőterületek (E)
(1) Az erdőterület erdő céljára szolgáló terület.
(2) Az erdőterület az erdő elsődleges rendeltetése szerint:
E/1 - védelmi ill. védőerdő
E/2 - turisztikai erdő lehet.
(3) Az erdő egyes rendeltetései egymástól elválaszthatatlanok, ezért az erdő-gazdálkodási tevékenység során e rendeltetésekre egyidejüleg kell tekintettel lenni.
(4) Az erdők elsődleges rendeltetését az erdészeti hatóság állapítja meg, az erdő elsődleges rendeltetésének megváltoztatását az erdészeti hatóság engedélyezi.
(5) Az erdők elsődleges rendeltetésének megváltoztatását az erdészeti hatóság engedélyezi, megváltoztatása az erdőgazdasági üzemtervekben történik, melynek kialakításában a Településszerkezeti és Szabályozási Tervben meghatározott elsődleges rendeltetéseket figyelembe kell venni, azokat az erdőgazdasági ütem-tervekben fokozatosan át kell vezetni. Az elsődleges rendeltetés megváltoztatásakor kizárólag az új elsődleges rendeltetés szerinti szabályozási előírások alkalmazhatók.
(6) Erdő természetbeni megosztásához, művelési ágváltoztatáshoz, tulajdoni kezelői jog változáshoz, belterületbe csatoláshoz, fakivágáshoz, erdőtelepítéshez, fel-újításhoz, erdőterület igénybevételéhez az erdészeti hatóság előzetes engedélye szükséges.
(7) A védelmi célú erdők elsődleges rendeltetése a lakott területek védelme. A védelmi rendeltetésű erdőterületen épület nem helyezhető el.
(8) A 10 ha-t meghaladó turisztikai erdő területén legfeljebb 5%-os beépítettség mellett a rendeltetésszerű használathoz és fenntartáshoz szükséges építmény helyezhető el.
(9) Az erdőterületen az övezeti előírások betartása mellett elhelyezhetők:
a területfelhasználási egységhez tartozó közutak, közterek és gépjármű-parkolók,
közművek (szennyvíztisztító és komposztáló telepek kivételével),
nyomvonal jellegű vezetékek (a külön jogszabályok keretei között),
geodéziai, turisztikai jelek,
köztárgyak,
nyilvános illemhelyek, hulladékgyűjtők,
kutatás és az ismeretterjesztés építményei,
vadgazdálkodás célját szolgáló létesítmények,
termékvezeték és műtárgyai.
44. § .
Mezőgazdasági területek (M)
(1) A mezőgazdasági terület a növénytermesztés és az állattenyésztés, továbbá az ezekkel kapcsolatos termékfeldolgozás és tárolás építményei elhelyezése céljára szolgáló terület.
(2) Mezőgazdasági területek:
Általános mezőgazdasági terület
o szántó - M-ált/1
o rét-legelő terület - M-ált/2
Kertes mezőgazdasági terület
o Kertes terület - M-ke/1
Korlátozott használatú mezőgazdasági területek - M-kh/1
Mezőgazdasági birtokközpont területek
o Extenzív műveléssel - M-bk/1
o Intenzív műveléssel - M-bk/2
o Mezőgazdasági üzemi területek - M-ü
(3) A mezőgazdasági rendeltetésű területen az OTÉK 29. § szerinti építmények helyezhetők el.
(4) A korlátozott használatú mezőgazdasági területek kialakult tanyatelkén 15 % beépítettség mellett lakóépület, gazdasági épületek és extenzív állattartás igényeinek megfelelő mellett állattartó épületek helyezhetők el.
(5) Beépítésre nem szánt területen lakóépület csak birtokközpont területén létesíthető, ha azt az üzemi méretű mezőgazdasági termelést és állattartás indokolttá teszi.
(6) Mezőgazdasági birtokközpont területén az (5) bekezdés figyelembe vételével lakóépület, gazdasági és üzemi épületek az OTÉK 29. §-a alapján helyezhetők el.
(7) Mezőgazdasági birtokközponthoz tartozóan több lakóépület, illetve a birtokközponton kívül új lakótelek nem alakítható ki.
(8) A mezőgazdasági üzemi területen a nagyüzemi mezőgazdasági termeléssel (állattartással) kapcsolatos építmények helyezhetők el.
(9) Az M-ü övezeten belül a mezőgazdasági termeléshez kapcsolódó kiegészítő termelő tevékenység(ek) elhelyezéséhez az övezet területének 25 %-án, de legalább 1 ha nagyságú területen beépítésre szánt terület alakítható ki. A kialakításra kerülő és az ingatlan nyilvántartásban albetétként bejegyzett ingatlan területe legfeljebb 45 %-ot meg nem haladó mértékig építhető be, de az övezet teljes területére előírt a beépítettség mértéke a gazdálkodó tulajdonában, vagy használatában álló földterületek a 3 %-át nem haladhatja meg.
(10) Az üzemi terület kialakítására vonatkozó építési engedélynek tartalmazni kell azt hogy az mely földrészlet(ek) beépítettsége után kerül beszámításra. Az ingatlan-nyilvántartásba az építésügyi hatóság határozata és megkeresése alapján, a részben vagy egészben beszámításra kerülő földterületre építési tilalmat, vagy korlátozást kell bejegyezni.
45. § .
Vízgazdálkodási területek (V)
(1) A vízgazdálkodási terület övezeti besorolása:
állandó vízfelületek területe - V/1
ideiglenes vízfelületek területe - V/2
vízmű, vízbeszerzési terület - V/3
belvízvédelmi tározók területe - V/4
(2) A területen csak a vízkárelhárítás célját szolgáló építmények és kiszolgáló épületek helyezhetők el.
(3) A magaslati ivóvíztároló területén csak a vízellátással kapcsolatos építmények helyezhetők el.
(4) A V/1, V/2 és V/4 övezet felszíni vízmedrein kívül, a meder partvonala és a kialakult vagy (a V/4 övezet esetén min 15 m) tervezett szélességű parti sáv területe is - függetlenül annak tényleges használatától és az ingatlan nyilvántartás szerinti művelési ágba történ bejegyzésétől - az övezet részét képezi.
KÜLÖNLEGES BEÉPÍTÉSRE NEM SZÁNT TERÜLET – NAPERŐMŰ
45/A. § (1) Különleges beépítésre nem szánt terület – naperőmű a Szabályozási terven Kb-N jellel jelölt övezet, amely a naperőmű műtárgyainak elhelyezésére szolgál.
(2) Különleges beépítésre nem szánt terület – naperőmű övezet telkein a naperőmű megújuló energiaforrás hasznosítására szolgáló műtárgyai, az ehhez kapcsolódó egyéb műszaki létesítmények, valamint a naperőmű kiszolgálásához szükséges szociális és egyéb kiszolgáló épületek helyezhetők el.
(3) Kb-N övezetben az építmény elhelyezés és a telekalakítás feltételei:
a) legnagyobb megengedett beépíthetőség 1%, villamosenergia alállomás műszaki létesítményei és kapcsolódó épületei elhelyezése érdekében 5%
b) legnagyobb megengedett építménymagasság 6,5 m
c) legkisebb kialakítható telekméret 5000 m2
(4) Kb-N övezetben az épületnek nem minősülő technológiai műtárgyak magassága meghaladhatja az övezetben előírt legnagyobb megengedett építménymagasságot.
KÜLÖNLEGES BEÉPÍTÉSRE NEM SZÁNT TERÜLET – NYERSANYAG KITERMELÉSI TERÜLET
45/B. § (1) Különleges beépítésre nem szánt terület – nyersanyag kitermelési terület övezet a Szabályozási terven Kb-B jellel jelölt övezet, amely az ásványi nyersanyagvagyon kitermelésére feldolgozására szolgál.
(2) Különleges beépítésre nem szánt terület – nyersanyag kitermelési terület övezet telkein ásványvagyon kutatása és kitermelése végezhető, a nyersanyag kitermeléséhez és feldolgozásához kapcsolódó műszaki létesítmények és egyéb kiszolgáló építmények helyezhetők el, amennyiben a bányászati tevékenységet a vonatkozó ágazati jogszabályok lehetővé teszik.
(3) Különleges beépítésre nem szánt terület – nyersanyag kitermelési terület övezet telkein a megújuló energiaforrás hasznosítására szolgáló műtárgyak (naperőmű), az ehhez kapcsolódó egyéb műszaki létesítmények, valamint a naperőmű kiszolgálásához szükséges szociális és egyéb kiszolgáló épületek helyezhetők el.
(4) Kb-B övezetben az építmény elhelyezés és a telekalakítás feltételei:
a) legnagyobb megengedett beépíthetőség 1%, villamosenergia alállomás műszaki létesítményei és kapcsolódó épületei elhelyezése érdekében 5%,
b) legnagyobb megengedett építménymagasság 6,5 m
c) legkisebb kialakítható telekméret 5000 m2
(5) Kb-B övezetben az épületnek nem minősülő technológiai műtárgyak magassága meghaladhatja az övezetben előírt legnagyobb megengedett építménymagasságot.
VII. Fejezet
ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK
48. § .
(1) Ez a Rendelet 2004. január 1. napján lép hatályba. Rendelkezéseit a hatályba lépést követő ügyekben kell alkalmazni.
(2) A rendelet mellékletei:
1. sz. melléklet: Beépítésre szánt területek Szabályozási Terve
2. sz. melléklet: Beépítésre nem szánt területek Szabályozási Terve
3. sz. melléklet: A terv távlatán túli beépítésre szánt – tartalék területek
4. sz. melléklet: Településrendezési feladatok megvalósulását biztosító sajátos jogintézmények
5. sz. melléklet: Építési hely meghatározása
6. sz. melléklet: Védőtávolságokkal érintett ingatlanok
7. sz. melléklet: Védett természeti területek
8. sz. melléklet: tervezett természetvédelmi területek
9. sz. melléklet: Helyi természetvédelmi terület
10. sz. melléklet: Helyi természeti védelem egyedi elemei
11. sz. melléklet: Országos építészeti értékvédelem egyedi létesítményei
12. sz. melléklet: Helyi építészeti örökségvédelmi terület
13. sz. melléklet: Helyi építészeti értékvédelem egyedi létesítményei
14. sz. melléklet: Nyilvántartott régészeti lelőhelyek
15. sz. melléklet: Közlekedési területek
16. sz. melléklet: Területigényes közműterületek
(3) A rendelet mellékletei:
1. sz. függelék: Fogalom meghatározások
2. sz. függelék: Jogszabályi hivatkozások szerinti határértékek
2. melléklet a 24/2003. (XII. 23.) önkormányzati rendelethez
Mezőcsát Város Képviselő-testületének 24/2003. (XII. 23.) számú rendeletéhez
Beépítésre szánt területek Szabályozási Terve
- rajszám: TrT_SZ1/2
4. melléklet a 24/2003. (XII. 23.) önkormányzati rendelethez
Településrendezési feladatok megvalósulását biztosító sajátos jogintézmények
Tilalmak
Telekalakítási tilalmak
4/1-a sz. melléklet
Tömbszám |
Cél |
Határidő |
1-A/1 |
Új beépítés |
Területrendezésig |
1-A/2 |
Új üdülőövezet |
Területrendezésig |
Építési tilalmak
4/1-b sz. melléklet
A TrT a terv távlatában építési tilalmat nem állapít meg
Változtatási tilalmak
4/1-c sz. melléklet
Tömbszám |
Cél |
Határidő |
1-C/1 |
Új iparterület kialakítás |
A részletes terv elkészültéig |
Elővásárlási jog
4/2. sz. melléklet
Tömbszám |
Cél |
Határidő |
2/1 |
Belvárosi terület fejlesztés, |
Terület rendezésig |
2/2 |
Gimnázium terület bővítés |
Területrendezésig |
2/3 |
Zsinagóga előtti térbővület kialakítás |
Területrendezésig |
2/4 |
Kultúrház terület bővítés |
Területrendezésig |
2/5 |
Bajcsy-Zs u. D-i oldal beépítés a Muhi-Dobó utak közötti szakaszon |
területrendezésig |
2/6 |
Új művelődési központ kialakításhoz |
Területrendezésig |
Kiszolgáló és lakóút céljára történő lejegyzés
4/3. sz. melléklet
Tömbszám |
Cél |
Határidő |
3/1 |
Forgalmi út kialakítás a tervezett |
Településrendezésig |
Munkás út minimális szabályozási szélességének biztosítása |
Településrendezésig |
Településrendezési kötelezettségek
4/4-a sz. melléklet
Beépítési kötelezettség
A TrT a terv távlatában beépítési kötelezettséget nem állapít meg
4/4-b sz. melléklet
Helyrehozatali kötelezettség
A TrT a terv távlatában az alábbi ingatlanok helyrehozatali kötelezettségét állapítja meg:
Bajcsy-Zs. u. 751; 1142/3; 924. hrsz.
Szt. István u. 454/1; 853; 4433. hrsz.
Bethlen u. 1125. hrsz.
Dózsa Gy. u. 1098; 1103. hrsz.
Rákóczi u. 1597/2. hrsz.
Vágóhíd köz 1448. hrsz.
Szabadság u. 2353. hrsz.
Dobó u. 833; 834 hrsz.
Kiss J. u. 2245; 2027; 2011/1; 114/1. hrsz.
Gárdonyi u. 983; 914. hrsz.
Árpád u. 1979/4. hrsz.
Móricz Zs. u. 1945. hrsz.
Kölcsey u. 50/1. hrsz.
Szemere u. 523; 515. hrsz.
Jókai u. 554; 547; 542; 553. hrsz.
Arany J. u. 525. hrsz.
Bem J. u. 561. hrsz.
4/4-c sz. melléklet
Beültetési kötelezettség
Tömbszám |
Cél |
Határidő |
Minden ipari-gazdasági övezet közterületi határán |
Környezetvédelem |
Határozatlan időre |
5. melléklet a 24/2003. (XII. 23.) önkormányzati rendelethez
Építési hely meghatározása
Az elő-, oldal-, és hátsókertek OTÉK szerinti méretével csökkentett telekméret, melynek utcai homlokvonala legalább 5,50 m.
6. melléklet a 24/2003. (XII. 23.) önkormányzati rendelethez
Mezőcsát Város Képviselő-testületének 24/2003. (XII. 23.) számú rendeletéhez
Védőtávolságokkal érintett ingatlanok
7. melléklet a 24/2003. (XII. 23.) önkormányzati rendelethez
8. melléklet a 24/2003. (XII. 23.) önkormányzati rendelethez
9. melléklet a 24/2003. (XII. 23.) önkormányzati rendelethez
10. melléklet a 24/2003. (XII. 23.) önkormányzati rendelethez
11. melléklet a 24/2003. (XII. 23.) önkormányzati rendelethez
Védett építészeti értékek
Országos védelem alatt álló védett építészeti értékek létesítményei:
- Mátyás u. 37. népi lakóház 2303/2 hrsz.
Műemléki környezete kiterjed a 2297/2; 2302; 2303/3; 2304; valamint a 126; 127; 128 hrsz-ú ingatlanokra és ezen ingatlanok előtti útszakaszra
- Keselyűhalom eklektikus volt Dobozy-kastély 1889. 0401/3 hrsz.
Műemléki környezete kiterjed a 0395/5; 0395/8; 0395/9; 0400/2; 0400/3; 0400/7; 0400/8; 0401/1; 0401/5; 0401/6; 0402/1; hrsz-ú ingatlanokra és ezen ingatlanokkal határos utakra, útszakaszokra
12. melléklet a 24/2003. (XII. 23.) önkormányzati rendelethez
13. melléklet a 24/2003. (XII. 23.) önkormányzati rendelethez
14. melléklet a 24/2003. (XII. 23.) önkormányzati rendelethez
Nyilvántartott régészeti lelőhelyek
Jegyzéke a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal adatszolgáltatása szerinti nyilvántartás alapján kerül megállapításra.
Megnevezés |
Elhelyezkedés |
Jelleg |
Kor |
Hivatkozás |
Füzes dűlő |
Mezőcsát lakott területétől É-ra,a Mezőcsát I. védőnevű kavicsbánya É-i oldalán. |
Szórvány |
őskor |
HOM Rég. Ad.: 2664-99 |
Laposhalom |
Mezőcsáttól ÉNy-ra 5 km-re Igricitől DK-re 2 km-re, a patak jobb partján, annak egyik kanyarulata mellett |
Szórvány |
középső bronzkor |
Nováki-Sándorfi: A történeti Borsod megye várai 1992. 16 |
Kossuth u. 18. |
Mezőcsát területén a gimnázium melletti volt bölcsőde előtt, közvetlenül a Miskolcra vezető út mellett, illetve a bölcsőde udvarán |
Sír |
középső bronzkor, bronzkor |
HOM Rég. Ad.: |
Csicske-dűlő |
Mezőcsátról Gelej felé vezető úton, az út jobb oldalán található tanyák melletti dűlőút mentén |
Település, templom, temető telep |
Árpád kor |
HOM Rég. Ad.: 1889-97., 1776-85. |
Gimnázium |
A mezőcsáti gimnázium építésénél |
Sír |
középső bronzkor |
HOM Rég. Ad.: |
Temesvári u. 21. |
Vattai Ferenc kertjében |
sír szórvány |
bronzkor, középkor |
HOM Rég. Ad.: |
Állami Erdőgazdaság |
Mezőcsáttól 6 km-re a Tiszakeszi Állami Gazdaság csemetekert erdőterületén |
Sír |
kora vaskor |
HOM Rég. Ad.: |
Márkus-domb |
Mezőcsát-Igrici közötti határban, Mezőcsáttól 2 km-re a Rókalyuk mellett |
sír, telep |
őskor |
HOM Rég. Ad.: |
Pásti-domb |
Mezőcsáttól Ény-ra, a Biba dűlő mellett |
sír, telepnyom |
római kor (szarmata), késő rézkor |
HOM Rég. Ad.: |
Bokornád-dűlő |
MOL 12 Lh., Mezőcsáttól ÉK-re, 2,5 km-re a Mezőcsát-Hejőkeresztúr vasútvonal K-i oldalán |
Telep |
bronzkor |
HOM Rég. Ad.: |
Biba-dűlő |
MOL 13. Lh., Mezőcsáttól É-ra, Ny-tól és D-ről az Énekes ér, K-ről egy névtelen, elhagyott folyómeder által közrezárt területen található kettős domb |
Telepnyom |
neolitikum, római kor |
HOM Rég. Ad.: |
Márkus-dűlő |
MOL 14. Lh., Mezőcsáttól É-ra, az Énekes ér Ny-i partjától 100 m-re |
Telepnyom, temető |
őskor |
HOM Rég. Ad.: |
Márkus-dűlő |
MOL 15. Lh., Az Énekes ér ÉNy-i részén található dombnak a DK-i lábánál |
Telepnyom |
őskor, (római kor) |
HOM Rég. Ad.: |
Varga tanya |
MOL 16. Lh., A Varga tanyától ÉNy-ra, 200 m-re, egy kiemelkedés D-i lábánál. |
Telep |
őskor, római kor |
HOM Rég. Ad.: |
MOL 17. Lh. |
A Gelej- Mezőcsát út D-i oldalán Mezőcsáttól 4,5 km-re elhagyott medrek által szabdalt területen |
Telep |
őskor, római kor |
HOM Rég. Ad.: |
Almatároló |
Mezőcsát és Ároktő között, a műút bal oldalán található almatároló építésénél |
Telepnyom |
őskor, római kor |
HOM Rég. Ad.: |
Hörcsögös-domb |
Mezőcsáttól D-ra 4 km távolságban |
Sír |
vaskor |
HOM Rég. Ad.: |
Szőlők alja |
Igricitől DK-re 1,5 km-re, a Szőlők alja dűlő D-i részén, az Új szőlő elnevezésű határrész K-i részén |
Temető |
késő bronzkor, kora vaskor, őskor, római kor, késő rézkor |
HOMÉ II. 1958.30., |
Szőke-hát |
Mezőcsáttól É-ra, Igricitől Ny-ra található Burok-halom melletti Burok-völgy és a Matola (Matata) ér találkozásánál |
Telepnyom |
Középkor |
HOM. Rég. Ad.: |
15. melléklet a 24/2003. (XII. 23.) önkormányzati rendelethez
Közlekedési területek
A közlekedési területek besorolása
A település közúti közlekedési területeinek besorolása:
Autópálya – M3
Országos mellékutak – Nyékládháza - Tiszacsegei összekötő út meglévő, tervezett nyomvonala
Tiszaújváros - Mezőcsát összekötő út
Mezőcsát – Mezőnyárád összekötő út meglévő, tervezett nyomvonala
Települési főutak – az országos mellékutak elkerülő szakaszaival kiváltott megmaradó KM utak belterületi nyomvonalai (Üdülőterületi főút, Kossuth u., Hősök tere, Szt. István u., Kiss J. u. Bajcsy-Zs. u.)
Települési mellékutak (gyűjtőutak) - meglévő és tervezett nyomvonalai (Széchenyi u., Damjanich u., Szabadság u., Dobó u., Arany J. u., Bacsó B. u. Vörösmarty u., Rákóczi u., Jókai u., lakó-üdölő területet lezáró út)
Települési kiszolgáló utak – az előzőeken kívüli lakóutak, parkolók
Kiemelt külterületi kiszolgáló utak - a belterületi területegységek összekötését szolgáló utak 6,00 m szélességben
Külterületi utak
Kerékpárutak, gyalogutak
Közúti csomópontok
Közterek
A település vasúti közlekedési területeinek besorolása:
Vasútvonal
Vasútállomás területe
Szintbeni közúti-vasúti kereszteződés
16. melléklet a 24/2003. (XII. 23.) önkormányzati rendelethez
Területigényes közműterületek
Területigényes közműlétesítmények felsorolása
Közműlétesítmény megnevezése |
Helye |
Védőtávolsága |
Vízellátás |
||
Vízmű területek – belső |
Kút körül min. 10 m |
|
Vízmű területek – külső |
Telekhatártól min. 50 m |
|
Szennyvízelvezetés |
||
Szennyvíztisztító |
Telekhatártól min. 300 m |
|
Szennyvízátemelő műtárgy |
||
Csapadékvízelvezetés |
||
- |
||
Elektromos energia ellátás |
||
Transzformátor állomások |
||
Gázellátás |
||
Gázátadó állomás |
||
Gázfogadó állomás |
||
Hírközlés |
||
Adótorony |
A város közigazgatási területén áthaladó földgázszállító és termékvezetékek felsorolása
A MOL Rt. Földgázszállítás kezelésében:
- Testvériség
A MOL Rt. Termékszállítás kezelésében:
- Barátság II.
1. függelék a 16. melléklethez a 24/2003. (XII. 23.) önkormányzati rendelethez
Fogalom meghatározások
1./ Az út szabályozási területe: A közút számára lejegyzett közterület. Az út külterületi szabályozási területén belül csak az út és az út vízelvezetésének műtárgyai helyezhetők el.
2./ Az út építési területe: Az út építési területén belül csak a közlekedést kiszolgáló
közlekedési építmények
kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó, szálláshely szolgáltató épület,
igazgatási épület,
a gazdasági tevékenységi célú épületen belül a tulajdonos, a használó és a személyzet számára szolgáló lakás helyezhető el.
3./ Az út védőtávolsága: Az út védőtávolságán belül funkció korlátozása nélkül bármilyen épület és építmény elhelyezhető, de csak a közút kezelőjének hozzájárulása és feltételeinek, előírásainak betartása mellett.
4./ Szabályozási szélesség: Belterületen a közterületeket és nem közterületeket elválasztó határvonal.
5./ Kiemelt termőhelyi adottságú terület: Az OTrT – ben meghatározott területi kategória. A város mezőgazdasági rendeltetésű területének az OTrT alapján lemérhető, beazonosítható része.
6./ Korlátozott mezőgazdasági hasznosítású terület: az a terület ahol a mezőgazdasági használatot a természetvédelem érdekeinek alá kell rendelni és azzal össze kell hangolni.
7./ Meglévő építészeti karaktertől eltérő léptéktelen épület: a kialakult beépítéstől 1,00 m-t meghaladó mértékű függőleges irányú eltérés, 25%-ot meghaladó tetőhajlásszög eltérés, valamint a homlokfelület és tetőarányok, illetve a homlokzati nyílászárók kialakult állapottól 25 %-ot meghaladó mértékű eltérése.
8./ Üzemi méretű mezőgazdasági termelés: legalább 20,00 ha földterület megművelés, illetőleg a saját szükségletet meghaladó nagyságrendű állattartás
9./ Tájgazdasági központ: A Hortobágy és Térsége Tájrendezési Tervben megállapított, a tájra jellemző gazdálkodási és használati kategória
10./ Extenzív művelés: a táj hagyományaihoz karakteréhez alkalmazkodó gazdálkodás
11./ Nem jelentős zavaróhatás: a kibocsátás az övezetben megengedett határértéket nem haladja meg és az a szomszédos ingatlant(okat) csak a megengedett mértékig terheli.
2. függelék a 16. melléklethez a 24/2003. (XII. 23.) önkormányzati rendelethez
Jogszabályi hivatkozások szerinti határértékek