Paks Város Önkormányzata az 1990. évi LXV. törvény 16.§-ában, valamint az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvényben kapott felhatalmazás alapján az építés helyi rendjének biztosítása érdekében (a települési önkormányzatnak az országos szabályoknak megfelelően, illetve az azokban megengedett eltérésekkel a település közigazgatási területének felhasználásával és beépítésével, továbbá a környezet természeti, táji és épített értékeinek védelmével kapcsolatos, a telkekhez fűződő sajátos helyi követelményeket, jogokat és kötelezettségeket magába foglalóan) az alábbi önkormányzati rendeletet alkotja meg.

I. FEJEZET

Általános rendelkezések

1. §

A rendelet hatálya ⁹

(1) A Helyi Építési Szabályzat (a továbbiakban: HÉSZ) hatálya Paks Város közigazgatási területén lévő ingatlanokra, az azokon tervezett telekalakításokra, építményeken, nyomvonalas létesítményeken végzett építési munkákra, valamint ezek tulajdonosaira, bérlőire, használóira terjed ki.

(2) A HÉSZ hatálya alá tartozó területen területet felhasználni, továbbá telket alakítani, építési és bontási munkát végezni, továbbá rendeltetést megváltoztatni (a továbbiakban együtt: építési munka) az általános érvényű előírások mellett csak a magasabb szintű jogszabályok és e rendelet előírásai betartásával szabad.

(3) A HÉSZ 1. melléklete a Szabályozási Terv (a továbbiakban: SZT). A HÉSZ az SZT K1-K33 jelű külterületi, és B1-B27 jelű belterületi tervlapjaival (szelvényeivel) együtt érvényes és értelmezhető.

2. §

Fogalom meghatározások ⁹

E rendelet alkalmazásában:

1.         Az atomerőmű biztonsági övezete: Külön jogszabályban megállapított kiterjedésű övezet.

2.         Csurgó távolság: A meglévő vagy tervezett új épület oldalhatár felöli homlokzata és a telekhatár között lévő telekrész.

3.         Csúszás-, omlás-, valamint árvízveszélyes terület: a partfalak hatástávolságán (a perem, és lábvonalakon)         belüli, a 15º-nál meredekebb dőlésű, és a 3 m-nél nagyobb földvastagságot eredményező tereprendezéssel érintett területek, illetve a Duna nagyvízi medre és a „V” jelű övezetek.

4.                     Építési övezet, övezet határa: a különböző építési övezeteket és övezeteket elválasztó vonal.

5.         Főépület: Az építési telken, telken elhelyezhető, az építési övezetnek, övezetnek megfelelő rendeltetésű épület.

             6.         Idényjellegű használat: Az adott építmény legfeljebb 60 napra szóló használata.

             7.         Irányadó építési hely: Az épület - építési helyen belüli - javasolt helye.             

             8.         Irányadó telekhatár: Telekalakítás esetén javasolt telekhatár.

9.         Irányadó útterület: a tervezett közterületi út előirányzott építési területe, mely a még nem ismert igények miatt továbbtervezést igényel.

10.       Kialakult állapot: a már meglévő épületek, telkek jellemző méretei valamint a jellemző beépítési módok, építési helyek (elő-, oldal és hátsókert méretek) kialakult rendje.

11.       Központi belterület: Paks és Dunakömlőd belterülete Gyapa, Cseresznyés, Csámpa, Biritó és Hegyes puszta belterületei nélkül.

12.       Megtartásra javasolt épület: A város SZT-ben jelölt történetileg kialakult, hagyományos – de nem védett – épületállománya.

              13.       Melléképület: Az a különálló épület, amely nem minősül főépületnek.

14.       Táj- és településképet jelentősen megváltoztató építmény: Olyan építmény, amely sziluettje (tömege, magassága) által a táj látványában, illetve a településképben új hangsúlyos elemként jelenik meg.

15.       Tervezett belterületi határ: a város távlati belterületi fejlesztésre kijelölt területének - jellemzően a jelenlegi belterületekkel érintkező, azokhoz közvetlenül kapcsolódó területek - tervezett határvonala.

16.              Tervezett szabályozási vonal: a terv szerint módosuló közterületeket és az egyéb, nem közterületeket elválasztó vonal.

              17.       Térfal: A közterületet (utcát) határoló épületek és kerítések zárt vonala.

18.       Tömb (az SZT-ben lila szaggatott (!!!) vonallal lehatárolt telekcsoport): a beépíthetőség feltételeként telekcsoport újraosztására kijelölt legkisebb terület.

19.       Történetileg kialakult lakóterület: A város azon lakóövezetei, ahol az övezeti előírásokban az építési telkek legnagyobb beépítettségének mértéke "*"-gal jelölt.

20.       Traktusszélesség: Az épületek (épületszárnyak) főtömegét jellemző tetőzet főgerinc-vonalára merőleges szélességi mérete.

21        Turisztikai célú állattartó építmény: Olyan gazdasági építmény, melynek elsődleges rendeltetése meghatározott turisztika célokra tartott állatok elhelyezésére, bemutatására szolgál.”

22.       Új beépítésű terület: a beépítésre szánt területeken az a terület ahol az SZT-ben jelölt terület-felhasználás eltér a jelenlegi használattól.

23.       Zárt kerítés: Olyan kerítés, amely a mögöttes területre a belátást 100%-ban takarja és magassága legalább 1,80 m.

3. §

Értelmező rendelkezések ⁹

(1) A HÉSZ előírásai továbbá az SZT szabályozási elemei a (2) bekezdésben foglaltak kivételével kötelező érvényűek (a továbbiakban: kötelező szabályozási elem).

(2) A szabályozási terv irányadó szabályozási elemei:

a)   irányadó útterület,

b)   irányadó építési hely,

c)   irányadó telekhatár,

d)   megtartásra javasolt épület.

(3) A kötelező szabályozási elemektől való eltérés csak e rendelet módosításával történhet.

(4) Az irányadó szabályozási elemek vagy a szabályozás lehetséges változatára utalnak, vagy pontosításuk továbbtervezést igényel. Az ezektől való eltérés a HÉSZ-ben foglalt rendelkezések keretei között a HÉSZ, illetve az SZT módosítása nélkül megengedett.

(5) A beépítésre szánt területek valamint az SZT-ben tervezett belterületi határvonallal lehatárolt területek a terv módosítása nélkül is - a belterületbe csatolásról szóló önkormányzati döntést követően - a szükséges belterületbe vonási eljárás lefolytatása után - belterületbe vonhatók.

(6) A helyi védettségű építészeti, természeti érték törlése, vagy újabb védetté nyilvánítása a védettség elrendeléséről és megszűntetéséről szóló önkormányzati rendelet alapján történik. A védetté nyilvánítás, vagy védettség megszűnése jelen rendelet és a hozzá tartozó szabályozási tervek módosítása nélkül, a tervben átvezethető.

(7) A szabályozási, illetve építési vonal új épület építése esetén érvényesítendő.

(8) Ahol a szabályozási, illetve építési vonal meglévő épületet érint:

a)   A szabályozási vonalat, építési vonalat és az emiatt szükségessé váló telekhatár rendezést a meglévő épület elbontása után, új épület építése esetén kell figyelembe venni.

b)   A meglévő épületen a karbantartásokat el lehet végezni, illetve fel lehet újítani.

c)   Bővítés esetén (kivéve a tetőtér beépítést és a szint ráépítést), a bővítés irányának meghatározásakor a szabályozási, illetve építési vonalat figyelembe kell venni.

d)   Új épület építése esetén a szabályozási, illetve az építési vonalon, valamint az építési helyen – az elbontásra tervezett épületből a kivitelezés idejére visszamaradó – túlnyúló építményeket, építményrészeket legkésőbb a használatbavételig le kell bontani.”

(9) Rendezettnek kell tekinteni egy telket, ha a szabályozási vonallal jelölt közterület kialakítása még nem történt meg, de a tervezett építési munka az elő-, oldal-, hátsókert meghatározásánál a szabályozási vonalat veszi figyelembe, továbbá a telek beépítettségére és zöldterületi fedettségére vonatkozó mutatószámokat úgy tartja be, hogy azok a távlati közterület számára szükséges telekrész területével csökkentett telekre vonatkozóan teljesüljenek. Kerítés, támfal csak a szabályozási vonalon létesíthető.

(10) Az építési övezetek határvonalát telekhatárként is értelmezni kell. Telekegyesítés és telek-határrendezés során az építési telkeket elválasztó övezeti határ a telekalakításra vonatkozó szabályok keretei között változhat. Az érintett telek(kek) építési övezeti besorolását a telek utcafronti (közterületi) pozíciója határozza meg.

(11) A megtartásra javasolt épület csak akkor bontható el, ha annak felújítása gazdaságtalan vagy műszakilag nem lehetséges. Bontás esetén az épület helyét „irányadó építési hely”-ként kell figyelembe venni.

(12) Az építményeket a lakó, településközpont és központi vegyes területeken az építési vonalon az alábbiak szerint: oldalhatáros beépítés esetén az építési hely utcai építési vonalán és a telek beépítési oldalát meghatározó telekhatáron vagy attól maximum 1,00 m-re, egyéb beépítési mód esetén az építési hely utcai építési vonalán homlokzattal és a homlokzati határfal külső síkjának minimum 2/3-ad részével kell elhelyezni. Az utcai építési vonalon a főépület állhat.

(13) Az építési helyet meghatározó elő-, oldal- és a hátsókert méreteket az adott beépítési mód alapján az alábbiak szerint kell megállapítani. Az ettől eltérő helyi előírásokat a HÉSZ övezeti előírásai vagy az SZT rögzítik.

a)   Az előkert legkisebb mélysége beépített terület esetén az adott utcasorban kialakult állapot szerinti méret, újonnan beépítésre szánt területeken 5,0 m.

b)   Az oldalkert legkisebb szélessége: szabadon álló és ikresen csatlakozó beépítési mód esetén az előírt építménymagasság ("H") fele, oldalhatáron álló beépítési mód esetén "H".

c)   Beépített terület esetén a b) pont szerinti távolság - az OTÉK szerinti telepítési távolság megtartásával - az adott utcasorban kialakult állapot mértékig csökkenthető, de nem lehet kisebb szabadon álló és ikresen csatlakozó beépítési mód esetén 3,0 m-nél, oldalhatáron álló beépítési mód esetén pedig 4,0 m-nél.

d)   Zártsorú beépítési mód esetén az új épületeket a telekhatárokra tűzfalasan, ettől eltérő épület-elhelyezésnél pedig – az OTÉK szerinti telepítési távolság megtartásával - de legalább 3,0 m távolságra kell tartani.

e)   A hátsókert legkisebb mélysége – ha a HÉSZ ettől eltérő előírást nem tartalmaz - beépített terület  esetén az adott területen  kialakult állapot szerinti méret, újonnan beépítésre szánt területen  az OTÉK előírása szerinti méret, azaz nem lehet kisebb sem 6,0 m-nél, sem az épület hátsókertre néző tényleges építménymagasságának méreténél.

4. §

Hatályon kívül helyezve ⁴

5. §

Az építmények földtani megalapozottságát szolgáló előírások ⁹

(1) Bármely építési munka esetén, valamint bármely építési tevékenység megkezdése előtt az alábbi esetekben vizsgálni kell a terület geológiai viszonyait:

a)   a meredek csúszás- vagy omlásveszélyes, továbbá alápincézett területek további beépítésénél,

b)   az 5 m-nél nagyobb szabad magasságú földet megtámasztó építményeknél,

c)   a 3 m-nél nagyobb földvastagságot érintő tereprendezéssel járó építkezések esetén (feltöltés, bevágás).

(2) Geotechnikai és mérnökgeológiai vizsgálatokkal kell megalapozni:

a)   a partfalak hosszú távú állékonyságának biztosítása érdekében a 2 m-nél magasabb partfal vagy kőzetfal felületével közvetlenül érintkező építmények felújítását vagy építését,

b)   a meglévő építmény alá nyúlóan, kőzetfalba mélyítetten tervezett pince építését,

c)   a 15º-nál meredekebb dőlésű területeken valamint

d)   a feltöltött területeken történő beépítéseket.

(3) Új pince nem létesíthető a közterületek alá terjeszkedően.

(4) A partfalak hatástávolságán, a perem és lábvonalak védőtávolságán belül (mely területe egyéb előírás hiányában a partfal magasságával egyezik meg) általános előírásként kell érvényesíteni:

a)   a lábvonalak védőtávolságán belül lakóépület vagy huzamos emberi tartózkodásra szolgáló építmény csak mérnökgeológiai vizsgálatokban meghatározott műszaki megoldással helyezhető el,

b)   a peremvonalon, a felszíni vizek levezetését szolgáló építményeken kívül építmény nem helyezhető el,

c)   a peremvonal mögötti biztonsági zónában nagy lombkoronájú erős gyökérzetű fák nem telepíthetők, a védősávban talajlazítással járó tevékenység nem végezhető,

d)   a peremvonal mögötti biztonsági zónában szintkülönbségtől függetlenül ajánlott a gyepesítés.

(5) A rendelet 1. mellékletében az SZT szelvényeken szaggatott-nyílvonallal lehatárolt és a nyilak irányával meghatározott területen belül, továbbá a HÉSZ-ben előírt esetekben az építési munkák végzéséhez, a műszaki megoldások megalapozottságához geotechnikai vizsgálatokat is el kell végezni.

(6) Az építési munkák végzése során jelen szakaszban foglalt előírásokon túl az egyes építési övezeteknél, övezeteknél megfogalmazott földtani körülményeket is figyelembe kell venni.

6. §

Kétlépcsős engedélyezési eljárás

(1) Hatályon kívül helyezve ⁷

(2) Hatályon kívül helyezve ⁷

(3) Hatályon kívül helyezve ⁷

(4) Hatályon kívül helyezve. ⁷

(5) Hatályon kívül helyezve ³

(6) Hatályon kívül helyezve ⁷

7. §

Települési főépítészi véleményezés, a Helyi Építészeti - Műszaki, és Településrendezési Tervtanács⁹

(1) A főépítészi tevékenységről szóló Kormányrendelet előírásai érvényesülése érdekében, azzal összhangban:

a)   A „Gip – M” jelű építési övezetek területén történő építési munkák kivételével, minden építésügyi hatósági engedély köteles munka tervét a település egységes táji és építészeti arculatának alakítása és megőrzése érdekében a települési főépítésszel az építtetőnek véleményeztetni kell. A települési főépítész a véleményét a tervlapokra vezeti rá.

b)   Azokban az esetekben, ha a tervezett építési munka nem építésügyi hatósági engedély köteles, a település egységes táji és építészeti arculatának alakítása és megőrzése érdekében :

ba) a helyi értékvédelmi területen,

bb) a műemléki környezetben, valamint

bc) a város bevezető illetve átmenő forgalmat lebonyolító útjai, a Fehérvári, Kereszt, Deák Ferenc, Dózsa György, Tolnai, Kölesdi, Újtemplom, Biztonsági elkerülő, Kandó Kálmán, Gesztenyés, Pollack, Építők, Kishegyi, Táncsics Mihály, Rókus, Dunaföldvári, a 6-os út mentén, valamint a Szent István téren

az épületek, valamint építmények homlokzati felületének, tetőzetének külső megjelenését érintő átalakítása, burkolásának és színezésének megváltoztatása, reklámberendezés, reklámfelület elhelyezése esetén az építtető köteles a települési főépítésszel egyeztetni a tervezett munkákat.

(2) A települési főépítész előzetes szakmai véleményében állást foglal a telkek beépítési módjával (terület-felhasználásával), a javasolt épület(ek) tömeg- és homlokzatformálásával, valamint az utcaképbe való illeszkedésével (ezen belül a portálok, a kapuzatok továbbá a cég-, és címtáblák, illetve a reklámberendezések, a reklámfelületek kialakításával) kapcsolatban mind az új épületekre, mind a meglévő épületekre irányuló, az (1) bekezdésben nevesített építésügyi hatósági engedélykérelmek esetén.

(3) A Helyi Építészeti - Műszaki, és Településrendezési Tervtanácsról szóló önkormányzati rendeletben előírt esetekben és módon - a tervező köteles beszerezni a települési főépítészi tervtanács véleményét.

II. FEJEZET

Egyes építményekre vonatkozó előírások

8. §

Az építmények általános építészeti követelményei

(1) A területen csak olyan településképi és építészeti szempontból igényes építmények építhetők, amelyeket a telek adottságainak, a környezetük jellegének, a rendeltetésük követelményeinek, az építőanyagok sajátosságainak megfelelően alakítottak ki.

(2) Az egy telken lévő építmények tömegeit és homlokzatait (homlokzati színezéseket) úgy kell kialakítani, hogy azok egymással összhangban legyenek és formai szempontból egységes építmény-együttes hatását keltsék.

(3) Az épületek homlokzatainak, kerítéseinek egységét meg kell tartani, azt részleges átalakítással vagy átfestéssel megbontani nem szabad.

9. §

A kerítések létesítésére vonatkozó előírások ⁷

(1) A város külterületein épített kerítés csak az építési telkek elhatárolására létesíthető. Az "Mk" jelű mezőgazdasági övezetekben a kerítés anyaga csak fa vagy drótfonat lehet. ⁷

(2) A város belterületein lévő építési telkek utcai határvonalán az alábbi általános szabályok szerint létesíthető kerítés: ⁷

a)   áttört kerítés az előkert elhagyásával létesített beépítés esetén,

b)   tömör kerítés az előkert nélküli beépítés esetén,

c)   zárt kerítés az előkert nélküli beépítésű történelmi városközpont (helyi értékvédelmi terület) területén valamint akkor, ha az utcai telekhatáron a főépülettől különálló gépkocsi-tároló is létesül.

(3) A hézagosan zártsorú beépítési mód esetében, amennyiben az utcai telekhatáron a főépülettől különálló gépkocsi-tároló is létesül, illetve ha az övezeti előírás ettől eltérő szabályt nem tartalmaz, a tömör kerítés magassága az épületek homlokzatmagasságához igazodó, de legfeljebb 2,5 m magas lehet. ⁷

(4) Amennyiben a (3) bekezdés szerinti utcasorban előkert nélküli vagy más beépítési mód szerinti épület átépítésre kerül, a térfal vonalának folyamatossá tétele érdekében, építési szándék esetén, a főépítész szakvéleménye alapján a tömör kerítés építése az építés feltételéül szabható. ⁹

(5) Közüzemi szolgáltató mérőberendezése a közterület felőli telekhatáron csak az ott álló épület (építmény) tömegén belül, illetve a kerítés - legalább részben - tömör felületéhez illeszkedve, ahhoz igazodó, biztonságos és esztétikus megoldással helyezhető el. Több berendezés elhelyezése esetén azok beépítése lehetőleg egybefüggő felületen, egységes kivitelben valósuljon meg. ⁷

(6) Az utcai kerítések formai kialakítására és anyaghasználatára vonatkozó előírások:

a)  A kerítés csak hagyományos anyagokból (kő, tégla, beton - nyers vagy vakolt felületképzéssel, ill. az áttört és tömör kerítésnél és kapuzatnál fa és fém) építhető, műanyag nem alkalmazható. ⁷

b)  A kerítés magassága 0,8 m és 2,0 m közötti lehet, az áttört kerítést 0,4 m és 0,6 m között tömör lábazattal kell kialakítani.. A 2,0 m magasságot meghaladó méretű kerítés csak indokolt esetben, a főépítésszel előzetesen egyeztetett terv alapján létesíthető. ⁷

c)  A kerítés kialakításánál

ca) ⁹     a környező beépítés adottságaihoz való illeszkedést és a táj és a településkép esztétikus formálását fokozottan figyelembe kell venni, ⁷

cb)       egyszerű és visszafogott felületképzés és színezés alkalmazható. ⁹

10. §

Reklámberendezések létesítésére vonatkozó előírások

(1) Hatályon kívül helyezve. ⁹

(2) A reklám- és hirdető-berendezések tartó-, illetve hordozó felületeit úgy kell kialakítani, hogy azok méretei, arányai és alkalmazott anyagai illeszkedjenek az érintett épület (építmény), valamint egyéb felület építészeti megoldásaihoz. A tervezett reklám-, és hirdető-berendezések tetszőleges sorrendben szerelhetők fel és a szerkezeten belüli tényleges reklámfelületek külön terv nélkül alakíthatók ki úgy, hogy az alkalmazott tipográfia és grafika, valamint a kiválasztott színek illeszkedjenek az érintett épület karakteréhez.  ⁹

(3) Hatályon kívül helyezve. ⁹

(4) Tetőfelületen és tetőzeten szerelt tartóberendezésen önálló reklám-, illetve hirdető-berendezés csak kivételes esetben, városképet nem zavaró módon és csak a főépítész előzetes véleményének megismerése után helyezhető el.  ⁹

(5) Hirdetési és reklámcélú építmény, valamint Paks Város Önkormányzata közterület-használati rendelete szerinti hirdetőberendezés mérete a városkép védelme érdekében:

a)   műemléken,

b)   műemléki környezetben,

c)   helyi értékvédelmi területen,

d)   a helyi egyedi védelem alatt álló épületen és annak ingatlanán,

2,0 m2-t,

e)   a közútkezelő hozzájárulása alapján a járdán

1,0 m2-t,

f)    a város bevezető illetve átmenő forgalmat lebonyolító útjai, a Fehérvári út, Kereszt utca, Deák Ferenc utca helyi értékvédelmi területen kívüli részén, Dózsa György út, Tolnai út, Kölesdi út, Újtemplom utca, Biztonsági elkerülő út, Kandó Kálmán utca, Gesztenyés utca, Pollack Mihály utca, Építők útja, Kishegyi út, Táncsics Mihály utca, Rókus utca, Dunaföldvári út, valamint a 6-os út helyi értékvédelmi területtel érintkező részei mentén a 4,0 m2-t

nem haladhatja meg.⁷

11. §

A tetőterek beépítésére vonatkozó előírások

(1) A város területén új tetőterek építése, meglévők utólagos beépítése az alábbi követelmények teljesülése esetén lehetséges: ⁹

a)  Tetőtérben egy szint beépítése valósítható meg.⁷

b)  Tetőtérbeépítés, vagy emeletráépítés esetén a felső szint(ek)re való feljutáshoz elsősorban az épület befoglaló méretén belül, ha ez semmiképpen nem lehetséges, vagy aránytalanul nagy mértékű belső átalakítást igényelne, a közterületről nem látható (udvari) oldalon, a meglévő épülethez szervesen csatlakozva és építészeti megoldásaihoz illeszkedve létesíthető új, zárt lépcsőház.

(2) A tetőablakokra vonatkozó előírások:

a)  A kialakult utcakép adottságait is figyelembe véve a tetőzeten elsősorban tetősíkban fekvő nyílászárók (tetőablakok) helyezhetők el. Tetőfelépítmények csak abban az esetben létesíthetők, ha azok az épület egészével összhangban vannak, illetve anyaghasználatuk és részletképzésük kor- és szakszerű. ⁹

b)  A tetőtér beépítésekor a tetőablakok, illetve a tetőfelépítmények csak a meglévő homlokzathoz illeszkedő ritmusban alakíthatók ki, továbbá a függőleges síkban elhelyezett tetőtéri ablakok az eredeti homlokzat kiosztásához illeszkedő arányokkal létesülhetnek.

(3) Többlakásos, illetve több önálló rendeltetési egységet magába foglaló épület tetőterének részleges beépítése esetén – ha a beépítési szándék nem jár együtt a tetőzet teljes átalakításával - a városkép egységes kialakítása érdekében a terveket a főépítésszel egyeztetni kell.⁷

12. §

Melléképületek létesítésének, kialakításának előírásai

(1) A melléképületek létesítésének és kialakításának általános előírásai:

a)  Az előírások a város területén meglévő és tervezett melléképületekre vonatkoznak, amennyiben ettől eltérő szabályozást az övezeti előírások nem állapítanak meg.

b)  Melléképület főépület nélkül nem létesíthető, illetve ilyen épület főépület hiányában lakássá nem minősíthető át. ⁹

c)  Melléképület csak a főépület szerkezeteitől független, önálló határoló falakkal rendelkező épület lehet.

d)  A melléképületek csak földszintes kialakításúak lehetnek, a tetőtér nem építhető be. ⁹

e)  A melléképület építménymagassága legfeljebb 3,50 méter lehet, de nem haladhatja meg a főépület építménymagasságát.

f)   Melléképület - amennyiben az övezeti előírás másként nem rendelkezik – az utcában kialakultnak tekinthető, vagy a főépületre előírt és alkalmazott tetőformával és fedési anyaggal alakítandó ki.⁵

(2) Állattartó melléképületekre vonatkozó általános előírások:

a)  Állattartó épület ott és úgy létesíthető, ahol és ahogy azt az állattartásról szóló magasabb szintű jogszabályok valamint az állattartásról szóló önkormányzati rendelet ezt lehetővé teszi.

b) Az állattartó építmények elhelyezésekor és telepek létesítésekor betartandó legkisebb távolságok és védőtávolságok meghatározásakor a magasabb szintű jogszabályok és az állattartásról szóló önkormányzati rendelet szerint kell eljárni.

c) Az SZT-ben kijelölt új lakóterületek állattartó övezeti besorolását azok beépítésének megkezdése előtt az állattartásról szóló önkormányzati rendeletben kell meghatározni. ⁹

(3) A gépkocsi tárolók kialakítására és elhelyezésére vonatkozó előírások:

a)   A gépkocsi tárolók melléképületként illetve főépületként is kialakíthatók a HÉSZ és az SZT keretei között.

b)   Melléképületként megvalósuló gépkocsi tárolók elhelyezésére és kialakítására a melléképületekre vonatkozó előírások alkalmazandók az alábbi kiegészítéssel:

• Lakóterületen, oldalhatáron álló beépítés esetén kizárólag gépkocsitároló céljára épített melléképület, vagy vegyes funkciójú melléképület kizárólag gépkocsi tárolásra szolgáló helyisége az oldalkertben is elhelyezhető: ⁴
  • az utcavonaltól legalább 15 m-re hátrahúzva, ⁴
  • ha az a szomszédos telkek rendeltetésszerű használatát, valamint meglévő és tervezett beépítését (beépíthetőségét) nem korlátozza. ⁴
• Zártsorúsodó lakóterületen, oldalhatáron álló, előkert nélküli beépítés esetén, kizárólag gépkocsitároló céljára épített melléképület, vagy vegyes funkciójú melléképület kizárólag gépkocsi tárolásra szolgáló helyisége az utcavonalon oldalkertben is elhelyezhető,⁴
  • egységes megjelenésű, tömör, épített kerítés részeként,⁴
  • ha az a szomszédos telkek rendeltetésszerű használatát, valamint meglévő és tervezett beépítését(beépíthetőségét) nem korlátozza, illetve a saját telek használatát kedvezően befolyásolja.⁴
• Az előző pontok szerint megvalósult gépkocsitároló rendeltetése – akár ha az önálló épületként, akár ha vegyes funkciójú épület részeként valósult meg - a későbbiekben sem változtatható meg. ⁴
• Amennyiben a - legfeljebb F+1 szintes lakóépülettel már beépített - lakótelek területe az érvényes övezeti előírások miatt a beépítettség további növelését nem tenné lehetővé, - a főépületben lévő lakások számával azonos, de legfeljebb két (egyenként legfeljebb 18 m² alapterületű) gépkocsi-tároló létesíthető, feltéve hogy az a szomszédos telkeken meglévő, illetve létesíthető épületek rendeltetésszerű használatát nem korlátozza.

c)   Főépületként megvalósuló gépkocsi tárolók elhelyezésére és kialakítására vonatkozó szabályokat az övezeti előírások határozzák meg.

13. §

Gépjárművek elhelyezése és gépjármű várakozóhelyek

(1) Az építmények, önálló rendeltetési egységek, területek rendeltetésszerű használatához az OTÉK 42.§-a által előírt fajtájú és számú gépkocsi elhelyezéséről – gépkocsi tárolók és várakozóhelyek kialakításával - gondoskodni kell.

(2) Gépjármű várakozóhelyekre vonatkozó előírások:

a)   Hatályon kívül helyezve. ²

b)   Hatályon kívül helyezve. ²

c)   A 10 gépjárműnél nagyobb befogadóképességű felszíni parkoló hely minden megkezdett 4 parkoló helye után 1 nagy lombkoronájú fa telepítését kell elvégezni úgy, hogy a fa a parkoló burkolatainak területébe (zöld szigetbe) kerüljön.  ⁹

(3) Gépjármű várakozóhelyek közterületen történő elhelyezésére az SZT-ben közlekedési területként megjelölt területeken és az önkormányzat közterületi parkolást szabályozó rendelete alapján van lehetőség. ⁷

14. §

A rendeltetés mód megváltoztatásával kapcsolatos előírások ⁹

(1) Meglévő épület rendeltetésének részleges, vagy teljes megváltoztatására abban az esetben van lehetőség, ha az új funkció az adott épületben lévő további - változatlan funkcióval működő - egységek, valamint a szomszédos ingatlanok rendeltetésszerű használatát nem korlátozza, továbbá az SZT-ben lehetővé tett hasznosítását (fejlesztését) nem akadályozza.

(2) A történelmi városközpont területén, illetőleg helyi védelem alatt álló épületben a rendeltetési mód - részleges vagy teljes - megváltoztatására csak akkor van lehetőség, ha a javasolt új rendeltetés, valamint az azzal együtt járó sajátos feltételek nem zavarják a védett létesítmény városképi hatásának érvényesülését.

15. §

Az ellátási létesítményekkel kapcsolatos sajátos rendelkezések

Hatályon kívül helyezve ⁷

III. FEJEZET

Településszerkezet, területfelhasználás

16. §

Belterületi határ megállapítása

(1) A város belterületét növelni az SZT-ben megállapított, tervezett belterületi határvonalként jelölt területekkel, valamint az SZT beépítésre szánt területeinek területével a belterületbe csatolásról szóló képviselő-testületi határozattal történő megerősítését, valamint a belterületbe vonáshoz szükséges földhivatali eljárás lefolytatását követően lehet. ⁹

(2) A lakó-, gazdasági-, üdülő és központi vegyes terület bővítése esetén a belterületbe vonás csak az érintett területek út és közműellátási terveinek elkészültét követően történhet meg. ⁹

(3) A belterületbe vonás egyszerre, illetve ütemezetten is történhet.

17. §

Beépítésre szánt valamint beépítésre nem szánt területek

(1) A város közigazgatási területe beépített illetve beépítésre szánt, valamint beépítésre nem szánt területre, ezeken belül pedig különböző terület-felhasználási egységekre tagolódik.

a)   A beépített illetve beépítésre szánt területbe tartozó terület-felhasználási egységek területei építési övezetekre;

b)   A beépítésre nem szánt terület terület-felhasználási egységek területei övezetekre;

c)   Az építési övezetek, illetőleg övezetek területei közterületekre és közterületnek nem minősülő területekre tagolódnak.

(2) A város beépítésre szánt területei:

a)   LAKÓTERÜLETEK

b)   VEGYES TERÜLETEK

c)   GAZDASÁGI TERÜLETEK

d)   ÜDÜLŐTERÜLETEK

e)   KÜLÖNLEGES TERÜLETEK.

(3) A város beépítésre nem szánt területei:

a)   KÖZLEKEDÉSI ÉS KÖZMŰTERÜLETEK

b)   ZÖLDTERÜLETEK

c)   ERDŐTERÜLETEK

d)   MEZŐGAZDASÁGI TERÜLETEK

e)   VÍZGAZDÁLKODÁSI TERÜLETEK

f)   TERMÉSZETKÖZELI TERÜLETEK

g)   KÜLÖNLEGES BEÉPÍTÉSRE NEM SZÁNT TERÜLETEK ⁹

18. §

Közterületek kialakítása és használata

(1) A terv legfontosabb eleme, a közterületek és a nem közterületek elhatárolására vonatkozó kötelező szabályozási vonal.

(2) A terven feltüntetett közterületek a közérdekből minimálisan szükséges közterületeket tartalmazza, melyek egyrészt a városi közélet tereit, a város működéséhez, üzemeltetéséhez szükséges területeket, másrészt az egyes telkek közterületi kapcsolatait (közút, közmű stb.) biztosítják.

(3) Hatályon kívül helyezve. ⁹

(4) Ha a közterület eltérő használathoz építmény építése is szükséges, a tulajdonos a tervezett építmény kialakítását (elhelyezés, építészeti megjelenés stb.) köteles a települési főépítésszel egyeztetni.⁷

(5) A város közterületein elhelyezhető építményekre vonatkozó előírások:

a)   Az árusító pavilon bruttó alapterülete egységenként maximum 12 m2, SZT-ben kijelölt építési helyeken maximum 18 m2 lehet. A pavilont a városképbe illően, a közlekedésbiztonsági előírások figyelembevételével kell elhelyezni úgy, hogy az adott közterület azonos funkciójú és karakterű szakaszain csak azonos formájú, azonos anyagú és színű pavilonok állíthatók fel.

b)   közúti közlekedéssel kapcsolatos építmények bruttó alapterülete maximum 16 m2 lehet. ⁹

(6) A közterületek eredeti rendeltetésétől eltérő használatának időtartamát, a közterület-használat egyéb feltételeit a közterület tulajdonosa, kezelője esetenként, a vonatkozó előírások alapján határozza meg.

IV. FEJEZET

Építési övezetekre, övezetekre vonatkozó előírások

19. §

Közös előírások

(1) Az OTÉK 7.§ (3) -(5) bekezdéseiben előírt építési övezeti / övezeti jellemzők helyi használata:

a)   A kialakítható építési telek legkisebb mérete az építési övezetben – a telekalakításról szóló jogszabályok szerinti - újonnan kialakítandó építési telek legkisebb területe, mérete, amely területméret az alábbi esetek kivételével értelemszerűen a telekalakítással érintett (visszamaradó) építési telkekre is érvényesítendők:

aa)     A szabályozási terven kötelező szabályozási elemmel meghatározott a telekméretek tekintetében kialakult telekként kell figyelembe venni.

ab)    Az Lf, Lk és Lke jelű lakóterületek két utcára néző legalább 800 m2-es saroktelkeinek megosztása esetén az övezetre előírt telekterület-méret és a telekmélység fele is elegendő.

ac)     Az övezeti előírásokban szereplő jelek esetén:          

-  „K” – az övezetben új telek nem alakítható ki.(Kivéve a „Gip-M”jelű építési övezeteket – ahol az üzemeltetéshez szükséges telekalakításokat az „alövezetek”-ben kialakult telekmérethez kell igazítani.)

-  „SZT” - az övezetben telekalakítás csak az SZT-ben jelölt telekalakítás szerint történhet,

-  „K-SZT” - az övezetben SZT-ben jelölt telekalakítások kivételével új telek nem alakítható ki.

-  „SZTK” – a telekméretet a készítendő SZT-ben kell megállapítani. ⁹

b)   A beépítési mód (építési hely):

ba) Az építési helyet meghatározó minimális elő-, oldal- és a hátsókert méreteket az adott beépítési mód alapján a 3.§ (13) bekezdés előírásai szerint kell megállapítani. Az ettől eltérő helyi előírásokat a HÉSZ övezeti előírásai vagy az SZT rögzítik. ⁹

bb)⁹ Lakóövezetekben általános érvényű szabály, hogy a lakótelkeken az utcavonaltól (utcai telekhatártól ) számított 40 m-es sáv határozza meg az építési hely hátsó határát, azaz a hátsókert mérete az adott építési telken a 40 m-en túli területsáv. Értelemszerűen a 40 m-es és az annál kisebb telken a hátsókert mérete  0,0 méter. Az ettől eltérő előírásokat a HÉSZ övezeti előírásai és/vagy az SZT rögzítik.

bc) ⁹Az övezeti előírásokban szereplő jelek esetén:           

• „K” – az övezetben a beépítési mód nem módosítható,
• „K-O” (K-SZ, K-Ikr, stb.) – az övezetben a beépítési mód kialakult beépítési módok alapján állapítandó meg. „K” jelhez kapcsolt beépítési mód (pld. O) akkor érvényesítendő, ha a kialakult állapot nem állapítható meg.
•  „O/SZ” (O/Z, Z/O, stb.) – az övezetben az előírt beépítési módok alternatív megoldásként választhatóak, de csak az adott tömbre egységes  érvénnyel,
• „SZTK” – a beépítési módot a készítendő SZT-ben  kell megállapítani. Az előző pontok szerint megvalósult gépkocsitároló rendeltetése – akár ha az önálló épületként, akár ha vegyes funkciójú épület részeként valósult meg - a későbbiekben sem változtatható meg. ⁴

bd) Amennyiben zártsorú, vagy zártsorúsodó beépítésnél a szomszédos épület(ek)nek az építési telek felé nem megszüntethető eresz túlnyúlása van, az új épület tűzfalát a telekhatártól legfeljebb 80 cm csurgó távolságra lehet építeni. ⁹

c)   A megengedett legkisebb-legnagyobb építménymagasság:

• A megengedett legnagyobb építménymagasság értéke
  • sík terep (az építési hely 15 % alatti lejtése) esetén a legnagyobb építménymagasság értékét az épület közterület felé néző valamint a szomszédos telekhatártól 3 m-en belül álló homlokzatain is teljesíteni kell,
  • lejtős terep (az építési hely 15 % feletti lejtése) esetén az építménymagasságot az OTÉK szerint kell megállapítani.
  • Külterületen, valamint belterületen a Gksz és Gip építési övezetekben a termeléssel összefüggő technológiai jellegű építmények (kémények, tornyok, terményszárítók stb.) építése esetén az előírt építménymagasságtól, ha azt az alkalmazni kívánt technológia indokolja, el lehet térni. Az eltéréshez a főépítész véleményét be kell szerezni.⁵
• A megengedett legkisebb építménymagasság – amennyiben szabályozásra kerül – a telek illetve az övezet főfunkciójának megfelelő épületre vonatkozik.
• Az övezeti előírásokban szereplő jelek esetén:
  • „K” – az övezetben az építménymagasság nem változtatható.(Kivéve a „Gip-M” jelű építési övezeteket – ahol a kialakult építménymagasságoktól a technológiai szempontból indokolt mértékben el lehet térni.)
  • „6,0-K”, vagy „K-6,0” övezetben az építménymagasság a minimális méret és a kialakult méret, illetve a kialakult méret és a maximális méret között változhat.⁵
  •  „SZTK” – az építménymagasság értékét a készítendő SZT-ben kell megállapítani.

d)   Beépítettség megengedett legnagyobb mértéke:

• Az egyes építési telkek beépítettségét az övezeti előírásokban rögzített értékek szerint kell megállapítani.
• A város történetileg kialakult lakóterületein a 900 m2-t el nem érő telkek legnagyobb beépítettségét - felmentéssel - a telekterület függvényében az alábbiak szerint kell megállapítani:

„Lf”  és „Lke”  jelű -    falusias és kertvárosias lakóterületek azon építési övezeteiben, ahol a legnagyobb beépítettség jele 30* :

„Lk”  jelű - kisvárosias lakóterületek azon építési övezeteiben, ahol a legnagyobb beépítettség jele 60* :

• A zöldfelület legkisebb mértéke ezen esetekben a beépítettség + 20% feletti rész: zöldfelület legkisebb mértéke (%) = 100 % - (beép.+ 20%)

• Az övezeti előírásokban szereplő jelek esetén:
  • „K” – az övezetben a beépítettség nem változtatható,
  • „30*”, 60* stb. – a „csillaggal jelzett” övezetben a legnagyobb beépíthetőséget a telekterület függvényében kell megállapítani,
  • „SZTK” – a beépítettség mértékét a készítendő SZT-ben  kell megállapítani.
• Beépítettség megengedett legnagyobb- és a zöldfelület legkisebb mértékét a kialakult úszótelkeknél, a „Kpi” jelű pincesorok telkeinél és a „ – G” jelű garázstömböknél nem kell figyelembe venni.

e)   A zöldfelület legkisebb mértéke:

• Az egyes építési telkek zöldfelületének legkisebb mértékét az övezeti előírásokban rögzített értékek szerint kell megállapítani, - az OTÉK vonatkozó előírásainak figyelembevételével.
• A 10 gépjárműnél nagyobb befogadóképességű felszíni várakozó (parkoló) helyek fásítását (időjárás tűrő nagy lombkoronájú fa) egyedenként 30m2 felülettel, a teljes burkolat maximum 30% mértékig figyelembe lehet venni.¹
• Az övezeti előírásokban szereplő jelek esetén:
  • „K” – az övezetben a zöldfelület nem változtatható,
  • „20*”, 30*, stb. – a „csillaggal jelzett” övezetben a zöldfelület legkisebb mértékét a beépítettség függvényében kell megállapítani,
  • „SZTK” – a zöldfelület mértékét a készítendő SZT-ben kell megállapítani.

(2) Az OTÉK 7.§ (3) -(5) bek.-ben valamint a HÉSZ-ben foglalt követelmények közül a város területén egységesen érvényesítendő övezeti előírások:

a)  A beépítés feltételének közművesítettségi mértéke:

A város beépítésre szánt területeinek építési övezeteiben az egyes építési telkek csak az alábbi közművesítettség esetén építhetők be.

aa) A központi belterület építési övezeteiben - kivéve a Malomhegy Lke-4.4 jelű építési övezetet: a közüzemi villamos energia szolgáltatás, a közüzemi ivóvíz szolgáltatás, a közüzemi szennyvízelvezetés és -tisztítás, továbbá a közterületi nyílt vagy zárt rendszerű csapadékvíz-elvezetés együttes megléte esetén.

ab) A Malomhegy Lke-4.4 jelű építési övezetében: a közüzemi villamos energia szolgáltatás, a közüzemi ivóvíz szolgáltatás, a közüzemi szennyvízhálózat kiépítéséig egyedi, környezetbarát technológiával kialakított házi szennyvíztisztítóval, továbbá a közterületi nyílt vagy zárt rendszerű csapadékvíz-elvezetés együttes megléte esetén.

ac) A Gip-2 jelű építési övezetekben, a Dunától az árvízvédelmi töltésig terjedő területeken a szennyvízközmű közműpótló berendezéssel is helyettesíthető.

ad) A város beépítésre szánt területeinek egyéb belterületi (Biritó, Csámpa, Cseresznyés, Gyapa) valamint nem belterületi építési övezeteiben: a közüzemi villamos energia szolgáltatás, a közüzemi ivóvíz szolgáltatás, az egyedi közművel történő szennyvíztisztítás és szennyvízelhelyezés, továbbá a közterületi nyílt rendszerű csapadékvíz-elvezetés együttes megléte esetén.

ae) A város beépítésre nem szánt területein az építés akkor is lehetséges, ha a közművesítettségre előírt feltételek valamelyike nem áll fenn. Ezeken a helyeken a hiányzó közművet közműpótló létesítményekkel, berendezésekkel kell helyettesíteni.

af)  A közműveket a közterületen kell kiépíteni, a magánutakról feltárt építési telkek esetén a közműveket a magánút közúti csatlakozásnál kell biztosítani. ⁹

b)   A megengedett igénybevételi, kibocsátási, szennyezettségi határértékek:

• A határértékeket a vonatkozó magasabb rendű jogszabályok, valamint a HÉSZ 41. §. előírásai szerint kell meghatározni.

c)   A terepszint alatti építményekre vonatkozó előírások:

• Terepszint alatti építmény bárhol létesíthető, ahol nem gátolják építéshidrológiai, mérnökgeológiai vagy más geotechnikai adottságok illetve nem veszélyeztet más építményeket és nyomvonalas létesítményeket.
• A terepszint alatti építmény csak az építési helyen belül emelkedhet ki a terepszintből.

d)   A felhasználás kizárólagossága:

• A város egyes sajátos rendeltetésű övezeteiben meghatározott létesítmények illetve meghatározott funkciójú létesítmények helyezhetők el.
• Sajátos rendeltetésű övezetek:
  • A  „Vt – M, és Vk - M” jelű építési övezetek

Az építési övezet a város szempontjából kiemelkedően fontos, hagyományosan az adott települési helyhez kötődő, illetve arra kijelölt - meghatározott rendeltetésű létesítmények területeit foglalja magában. Az övezet területein a tervben meghatározott rendeltetésű létesítmény építményei helyezhetők el – az övezeti és egyéb tervi előírások keretei között, az adott létesítményre vonatkozó sajátos követelményeknek megfelelően.³

Az építési övezet területein a meghatározott funkciókhoz kapcsolódó és azt kiszolgáló szolgáltató (például: közétkeztetés, stb.) létesítmény építménye is elhelyezhető, illetve ilyen funkció is létesíthető.⁷

• Az „ - E” jelű építési övezet

Az építési övezet a város olyan területei, amelyek jellemzően ellátási létesítmények elhelyezésére szolgálnak.

• Az „ - G” jelű építési övezet

Az építési övezet az adott területegységhez tartozó garázstömböket foglalja magában.

(3) Hatályon kívül helyezve. ⁹

BEÉPÍTETT ÉS BEÉPÍTÉSRE SZÁNT TERÜLETEK

20. §

NAGYVÁROSIAS LAKÓTERÜLET (Ln)

(1) A nagyvárosias lakóterület sűrű beépítésű, több önálló rendeltetési egységet magába foglaló, jellemzően 12,5 m-es építménymagasságot meghaladó lakóépületek elhelyezésére szolgál.

(2) A lakóterületen az OTÉK 11. § (2)-(4) bekezdésekben szereplő építmények helyezhetők el.

(3) A nagyvárosias lakóterületek a város un. telepszerű, többszintes beépítésű lakótelepeit foglalja magában.

(4) Az egyes építési övezetek építési telkein betartandó telekalakítási és beépítési előírások:

(5) A (4) bekezdésben foglalt övezeti előírások az övezet területére (tömbtelkére), illetve az újonnan kialakítandó építési telkekre érvényesítendők. A tömbtelken álló külön tulajdonú épületek úszótelkei a vonatkozó telekalakítási jogszabályok szerint alakíthatók ki.⁵

(6) Felújítás, átépítés, bővítés, illetve új építés esetén a terület építészeti értékeinek továbbfejlesztését úgy kell végrehajtani, hogy a megváltozó körülmények újból építészeti egységet képezzenek szűkebb és tágabb környezetükkel. Az un. „tulipános” lakóépületek építészeti formálásánál a műszaki lehetőségek függvényében meg kell őrizni az eredeti építészeti arculat jellegzetességeit (homlokzati díszítő mezők és az azokat keretbe foglaló homlokzati raszter, erkély és lépcsőházi korlátelemek, bejárati előtetők, stb.).

(7) A lapos tetős épületekre – építménymagasság növelése nélkül – tető, illetve tetőépítmény építhető a területen az azonos jellegük alapján összetartozó épületcsoportra egységesen.⁷

(8) Tömbtelken álló úszótelkes épület jelenlegi határvonalat meghaladó bővítése, átépítése csak az SZT-ben szabályozási vonallal jelölt területen belüli úszótelek bővítésével történhet.⁵

21. §

KISVÁROSIAS LAKÓTERÜLET (Lk)

(1) A kisvárosias lakóterület sűrű beépítésű, több önálló rendeltetési egységet magába foglaló, 12,5 m-es építménymagasságot meg nem haladó lakóépületek elhelyezésére szolgál.

(2) A lakóterületen az OTÉK 12. § (2)-(4) bekezdésekben szereplő építmények helyezhetők el azzal a kikötéssel, hogy egy-egy építési telken, az építményekben maximum hat főrendeletési egység (pld. lakás vagy/és üzlet stb.) helyezhető el. A szálláshely épület/ek/ben a vendégszobák száma építési telkenként nem haladhatja meg az egy-egy építési telekre megengedett maximális főrendeltetési egység számát, vagyis hatot.

(3) Nem kell alkalmazni a (2) bekezdésben foglalt előírást az „ Lk – 1.T, - 3.G, - 4 , - 5” jelű építési övezetekben továbbá a  többi építési övezetben elhelyezkedő többszintes, több lakásos társasházak esetén.

(4) A kisvárosias lakóterületeken a melléképületek által elfoglalt terület nem haladhatja meg a teljes beépíthető terület 35 %-át.

21/A. §

„Lk – 1” jelű építési övezetek

(1) A történelmi városközpont kialakult, jellemzően kistelkes halmazos telekszerkezetű, zártsorúsodó illetve oldalhatáron álló beépítésű lakóterületeinek építési övezetei.

(2) Az egyes építési övezetek építési telkein betartandó telekalakítási és beépítési előírások:

(3) Telekalakítás: A terület hagyományos telekstruktúrája megőrzendő, telekösszevonásokra nem, csak az övezetre előirt telekméret elérése érdekében kezdeményezett telekhatár-rendezésekre van lehetőség. ⁹

(4) Beépítési mód, építési hely:

a)   A terület épületállománya megtartásra javasolt, azok bővítés során felhasználandók, lebontásuk esetén az új épület számára építési helyként figyelembe veendők. A bővítések helyének, irányának meghatározására javaslatot az SZT alátámasztó munkarészéhez tartozó, a történelmi városközpont területére vonatkozó beépítési terv tartalmaz.

b)   A tervben feltüntetett építési hely irányadó javaslatként veendő figyelembe.  ⁹

c)   Az épületeket előkert nélkül az utcavonalra kell helyezni, ettől eltérni csak a kialakult állapotra tekintettel lehet.⁹

(5) Építészeti kötöttségek:

a)   Tömegalakítás: Az épületek traktusszélessége a 8,0 métert, illetve a kialakult traktusszélességet nem haladhatja meg.³

b)   Tetőidom, hajlásszög: Az épület főtömege magastetős jellemzően szimmetrikus nyeregtetővel, - a tető hajlásszöge 35-45° között lehet. A tető főgerinc-vonalát a hosszoldallal párhuzamosan kell kialakítani.

c)   Építési anyagok: A homlokzatokon hagyományos építőanyagok (vakolat, tégla, kő, cserép, fa, üveg, stb.) alkalmazhatók. Az épületek színezése – védett épület esetén színterv alapján – első sorban „földszínű” és elsősorban mészfestékkel történhet ⁹. A tető főtömegének héjalása égetett agyagcserép (illetve azonos színű és textúrájú betoncserép) és műemléki pala lehet. Épületrészek, toldalékok, előtetők fedéséhez kis hajlás esetén fémlemez, nagyobb hajlás esetén a főtömegre előírt anyag használandó.

d)   Hatályon kívül helyezve ⁷

(6) Az „Lk-1.T” ( telepszerű-többszintes) jelű építési övezetekben a meglévő lapostetős épületeken magastető az elsőként átalakítani kívánt épület tetőtér-beépítésére készített tervhez alkalmazkodva, az igények sorrendjében építhető.⁷

21/B. §

„Lk – 2” jelű építési övezetek

(1) Az „Alvég” kialakult, jellemzően fésűs telekszerkezetű és kistelkes, zártsorúsodó illetve oldalhatáron álló beépítésű lakóterületeinek építési övezetei.

(2) Az egyes építési övezetek építési telkein betartandó telekalakítási és beépítési előírások:

(3) Telekalakítás: A terület hagyományos telekstruktúrája megőrzendő, telekösszevonásokra nem, csak az övezetre előirt telekméret elérése érdekében kezdeményezett telekhatár-rendezésekre van lehetőség. ⁹

(4) Beépítési mód, építési hely:

a)   Az épületeket főszabályként előkert nélkül, az utcavonalra (utcai telekhatárra) kell helyezni, ettől eltérni csak a kialakult állapotra tekintettel lehet. A beépítések helyének meghatározására javaslatot az SZT alátámasztó munkarészéhez tartozó, az alvég területére vonatkozó beépítési terv tartalmaz. ⁹

b)   Az Lk-2.1 és az Lk-2.2 jelű övezetben a zártsorú, utcával párhuzamos gerincű beépítés az irányadó.

c)   Az Lk-2.3 jelű övezetben az oldalhatáron álló fésűs beépítési mód megtartandó. Az oromfalas utcakép védelme érdekében a keresztszárnyak az utcavonaltól min. 3,0 m-el hátrahúzva helyezhetők el.

(5) Az övezetben a lakótelkeken az utcavonaltól (utcai telekhatártól) számított 35m-es sáv határozza meg az építési hely hátsó határát, azaz a hátsókert mérete az adott építési telken a 35 m-en túli területsáv. Értelemszerűen a 35 m-es és az annál kisebb telken a hátsókert mérete 0,0 méter ,a 35 m-es építési sávon túl építmény nem helyezhető el.

(6) Építészeti kötöttségek:

a)   Tömegalakítás: Az épületek traktusszélessége a 8,0 métert, illetve a kialakult traktusszélességet nem haladhatja meg.³

b)   Tetőidom, hajlásszög: Csak magastetős főtömegek létesíthetők, szimmetrikus nyeregtetővel, - a tető hajlásszöge 35-45° között lehet. A tető főgerinc-vonalát a hosszoldallal párhuzamosan kell kialakítani.

c)   Építési anyagok: A homlokzatokon elsősorban hagyományos építőanyagok (vakolat, tégla, kő, cserép, fa, üveg, stb.) alkalmazhatók. Az épületek színezése – védett épület esetében színterv alapján - elsősorban „földszínű” és elsősorban mészfestékkel történhet. A tető héjalása égetett agyagcserép (illetve azonos színű és textúrájú betoncserép) és műemléki pala lehet.⁹

d)   Hatályon kívül helyezve ⁷

21/C. §

„Lk – 3” jelű építési övezetek

(1) A történelmi város peremének kialakult, jellemzően fésűs telekszerkezetű és kistelkes, zártsorúsodó illetve oldalhatáron álló és ikres beépítésű lakóterületeinek építési övezetei.

(2) Az egyes építési övezetek építési telkein betartandó telekalakítási és beépítési előírások:

21/D. §

„Lk – 4” jelű építési övezetek

(1) A többszintes, többlakásos „társasházak” lakóterületeinek építési övezetei. Jellemzően a családiházas övezetek peremén kialakult területek.

(2) Az egyes építési övezetek építési telkein betartandó telekalakítási és beépítési előírások:

(3) Az „Lk-4.T” jelű (telepszerű-többszintes) építési övezetekben a meglévő lapostetős épületeken magastető az elsőként átalakítani kívánt épület tetőtér-beépítésére készített tervhez alkalmazkodva, az igények sorrendjében építhető. ⁷

21/E. §

„Lk – 5” jelű építési övezetek

(1) A tervezett kisvárosias lakóterületek építési övezetei.

(2) Az egyes építési övezetek építési telkein betartandó telekalakítási és beépítési előírások:

(3) Az Lk-5.1 és Lk-5.2  (Pollack Mihály utcai) tervezett építési övezetekre vonatkozó előírások:

1. az előkert mérete általában 5,0 m, az ettől eltérő méreteket az SZT rögzíti,

b)   Hatályát veszti ⁷

c)   az építés során az SZT-ben jelölt beépítési határvonalakat figyelembe kell venni.⁷

(4) Hatályon kívül helyezve.⁵

22. §

KERTVÁROSIAS LAKÓTERÜLETEK (Lke)

(1) A kertvárosias lakóterület elsősorban laza beépítésű, összefüggő nagy kertes, több önálló rendeltetési egységet magába foglaló, 7,5 m-es építménymagasságot⁹ meg nem haladó lakóépületek elhelyezésére szolgál.

(2) A területen az OTÉK 13.§ (2) – (4) bekezdése szerinti építmények helyezhetők el azzal a kikötéssel, hogy egy-egy építési telken, az építményekben maximum négy főrendeltetési egység ( pld. lakás vagy/és üzlet stb.) helyezhető el. Az egyéb kereskedelmi szálláshely épület/ek/ben a vendégszobák száma építési telkenként nem haladhatja meg az egy-egy építési telekre megengedett maximális főrendeltetési egység számát, vagyis négyet.

(3) Nem kell alkalmazni ezen előírást az „Lke-3.G jelű építési övezetben.

(4) A kertvárosias lakóterületeken a melléképületek által elfoglalt terület nem haladhatja meg a teljes beépíthető terület 25 %-át.

22/A. §

„Lke – 1” jelű építési övezetek

(1) Az építési övezetek a város kialakult, a hagyományos családiházas illetve csoportházas jellegét megtartó lakóterületeit foglalja magában.

(2) Az egyes építési övezetek építési telkein betartandó telekalakítási és beépítési előírások:

22/B. §

„Lke – 2” jelű építési övezetek

(1) Az építési övezetek az úgynevezett Öreghegy területének kialakult, illetve új lakóterületeit foglalja magában.

(2) Az egyes építési övezetek építési telkein betartandó telekalakítási és beépítési előírások:

(3) Az Lke-2.2 jelű építési övezet előírásai:

a)   A kétoldali közterülettel határos telkeknél mindkét utca felöli oldalon - a telek utcai telekhatárától mért 15 méter mélységben - csak főépület építhető. ⁹

b)   Az építési övezetben völgy felöl csak olyan épületek építhetők, amelyeknek a völgyhöz legközelebb eső homlokzati síkja nem haladja meg a 8,0 métert, - ennél szélesebb épületrészek csak ettől a síktól min. 5,0 m-re létesíthető. Az épületek tetőzetét a völgy felöli oldalon le kell kontyolni.

22/C. §

„Lke – 3” jelű építési övezetek

(1) Az építési övezetek az úgynevezett Pollack lakótelep és a DNy-i városrész tervezett kertvárosias lakóterületeit foglalja magában.

(2) Az egyes építési övezetek építési telkein betartandó telekalakítási és beépítési előírások:

(3) Az Lke-3.1, Lke-3.2 és Lke-3.3 (Pollack Mihály utcai) tervezett lakóövezetekben az előkert mérete általában 5,0 m, az ettől eltérő méreteket az SZT rögzíti.⁷

22/D. §

„Lke – 4” jelű építési övezetek

(1) A város tervezett új lakótömbjeit foglalja magában.

(2) Az egyes építési övezetek építési telkein betartandó telekalakítási és beépítési előírások:

(3) Az Lke-4.1 – 4.3 jelű övezetekben építési telek kialakítására kijelölt tömbök teljes területén, a tömb területére kiterjedő telekcsoport újraosztása után van lehetőség.⁷

(4) A lehatárolt tömbök határvonalai - telekcsoport újraosztása során - a legfeljebb 30 m-en belüli sávban módosíthatók, amennyiben ahhoz minden érintett telektulajdonos hozzájárul. ⁷

(5) Az egyes telekcsoport újraosztására kijelölt tömbök területén kialakítandó telkek építési telekké minősítése csak az előírt közművesítés valamint a megfelelő vízrendezés után történhet meg. ⁷

(6) Az Lke-4.4 jelű építési övezetben ezen bekezdés hatálybalépésekor már kialakult 3. melléklet szerinti hrsz-ú, 1200 m2, illetve attól kisebb telkeken a legnagyobb beépítettség 25 % lehet. ⁹

22/E. §

„Lke – 5” jelű építési övezetek

(1) A vácikai zártkertekből lakóterületté alakuló területsáv építési övezeteit foglalja magában.

(2) Az egyes építési övezetek építési telkein betartandó telekalakítási és beépítési előírások:⁴

*A telekhatáron, vagy attól 3,0 m-re álló homlokzati sík magassága a 4,5 métert nem haladhatja meg. ⁴

(3) Az SZT-ben kijelölt tömbök teljes területén építési telek a tömb területére kiterjedő, telekcsoport újraosztása alapján alakítható ki.⁷

(4) A lehatárolt tömbök határvonalai - telekcsoport újraosztása során - a legfeljebb 30 m-en belüli sávban módosíthatók, amennyiben ahhoz minden érintett telektulajdonos hozzájárul. ⁷

(5) Az egyes tömbök területén kialakítandó telkek építési telekké minősítése csak az előírt közművesítés után, belterületbe vonást követően történhet meg.

(6) A területen az építési helyek pincékkel való érintettségét fel kell mérni. Pincével érintett területeken az építéskor figyelembe kell vennie az építési terület pince és üregviszonyait. ⁹

(7) Ha a kialakult állapotra való tekintettel az OTÉK 32.§ (2) bekezdés szerinti telepítési távolságok nem biztosíthatók, akkor az elsődlegesen előírt beépítési módtól el lehet térni. ⁹

22/F. §

„Lke – Dk” jelű építési övezetek

(1) Az övezetek Dunakömlőd új kertvárosias lakóterületeit foglalja magában.

(2) A terület beépítési feltételei:

a)   A geokörnyezeti viszonyok miatt az építés előfeltétele a komplex vízrendezés a befogadóktól az övárkokig.

b)   A területen építés csak megfelelő és az előírt közműcsatlakozások esetén lehetséges. ⁹

(3) A terület geomorfológiai viszonyaiból adódó építési, területhasználati kötöttségek:

a)   Az épületek terveihez talajmechanikai vizsgálatokat kell végezni.

b)   A lösz-összlet vízérzékenysége és roskadásra való hajlama miatt az alaptesteket koszorú-szerű vasalással kell ellátni. A vízre való érzékenységet valamennyi létesítmény tervezésénél és kivitelezésénél figyelembe kell venni.

c)   A területen az újonnan épülő létesítmények részleges alápincézése - az eltérő terhelések és várható süllyedéskülönbségek miatt -  nem megengedett.

d)   Az alapozási síkot a tereptől min. 1,0 mélyen, a termett sárga, kemény lösz-összletben kell felvenni. Általában 0,6-0,8 méter széles vasbeton sávalapok (síkalapozás) létesítése javasolt.

e)   A partél felöli 50 m-es sávban víztárolók, úszómedencék létesítése nem megengedett, továbbá talaj-lazítással és intenzív öntözéssel járó kerti művelés is tilos.

f)   A vizes közművek épületszerkezetekkel való keresztezését védőcsőben kell átvezetni.

(4) Az egyes építési övezetek építési telkein betartandó telekalakítási és beépítési előírások:

(5) Az Lke-Dk-1, 2, 3 övezetekre vonatkozó előírások:

a)   Beépítési mód, építési hely:

aa)  Az egyes építési telkek az oldalhatáron álló beépítési mód szabályai szerint építhetők be a következők szerint: Előkert mérete 0,0 m (az épületeket előkert nélkül az utcai telekhatárra kell helyezni). Az Lke-Dk1 és Dk2 jelű lakóövezetekben az utcai telekhatártól számított 25 m-es sáv határozza meg az építési hely hátsó határát, azaz a hátsókert mérete az adott építési telken a 25 m-en túli területsáv. Értelemszerűen a 25 m-es és az annál kisebb telken a hátsókert mérete 0,0 méter ,a 25 m-es építési sávon túl építmény nem helyezhető el. Az Lke-Dk-3 jelű lakóövezetben a hátsókert mérete 6,0 m.

ab) A terven jelölt építési hely és a hozzá tartozó építési vonal, az SZT irányadó telekalakítási javaslata esetén érvényes.

ac)  Az adott építési helyen belül az épületeket kedvezőtlen égtáj felöli oldalhatárra, és a telek utcai határára kell helyezni. ⁹

2. Építészeti kötöttségek:
   • Tömegalakítás: Az épületek traktusszélessége a 8,0 métert, illetve a kialakult traktusszélességet nem haladhatja meg.³
   • Tetőidom, hajlásszög: Csak magastetős épületek létesíthetők, szimmetrikus nyeregtetővel, - a tető hajlásszöge 35-40° között lehet. A tető főgerinc-vonalát a hosszoldallal párhuzamosan kell kialakítani. Az épületek homlokzatainak "lágyítására" az oromfalak helyett un. kontyolt ill "félkontyos" tetőzet létesítendő.
   • Építési anyagok: A homlokzatokon elsősorban hagyományos építőanyagok (vakolat, tégla, kő, cserép, fa, üveg, stb.) alkalmazhatók.
   • Hatályon kívül helyezve ⁷
   • Egy építési telken egy darab legfeljebb kétlakásos lakóépület helyezhető el.

(6) Az Lke-Dk-4 övezetre vonatkozó előírások:

a)   Az építési övezetben telekalakítás és építés csak egységes építési program alapján összehangolt kivitelezéssel valósítható meg.

b)   Az építési övezet teljes területén (telkesítés esetén is) az építmények tömegeit és homlokzatait (homlokzati színezéseket) úgy kell kialakítani, hogy azok egymással összhangban legyenek és formai szempontból egységes építmény-együttes hatását keltsék.

c)   A homlokzatokon elsősorban hagyományos építőanyagok (vakolat, tégla, kő, cserép, fa, üveg, stb.) alkalmazhatók.

(7) Az Lke-Dk/E övezetre vonatkozó előírások:

a)   Az építési övezetben a lakóterület lakosságát kiszolgáló ellátási (kiskereskedelmi, vendéglátó, szolgáltató) létesítmény(ek) helyezhető el.

b)   A területen egy építési telek alakítható ki, és tovább a későbbiekben sem osztható.

c)   A telken egy épület helyezhető el, az övezeti előírásokban meghatározott előírásokkal.

d)   Az épület - az építménymagasság követelményének betartásán túl - szabadon formálható.

23. §

FALUSIAS LAKÓTERÜLET  (Lf)

(1) A falusias lakóterület legfeljebb 7,5 m-es építménymagasságú lakóépületek, a mező- és az erdőgazdasági építmények, továbbá a helyi lakosság ellátását szolgáló, nem zavaró hatású kereskedelmi-, szolgáltató- és kézműipari építmények elhelyezésére szolgál.

(2) A területen az OTÉK 14.§ (2) bekezdése szerinti építmények helyezhetők el.

23/A. §

„Lf- Dk” jelű építési övezetek

(1) Az építési övezetek a Paks- Dunakömlőd városrész falusias lakóterületét foglalja magában.

(2) Az egyes építési övezetek építési telkein betartandó telekalakítási és beépítési előírások:

(3) A telekalakítás és építés részletes szabályai

a)   Telekalakítás:

aa)  A lakóterület hagyományos telekstruktúrájának megtartása érdekében a lakótelkek nem vonhatók össze. A telekhatár-rendezés maximum 20,0 m-es telekszélességig lehetséges. ⁹

ab) A házikerteket, függetlenül attól, hogy azok a lakótelektől elkülönülten önálló helyrajzi számú ingatlant jelentenek, de használatuk a lakótelkekkel együtt történik a lakótelkek szerves részének kell tekinteni, azok önálló építési telekként nem oszthatók meg. ⁹

ac)  Az Lf-Dk1 jelű építési övezetben amennyiben a megosztás partfalat érint, telekmegosztás csak a peremvonal mögött, attól minimum 10 m-re lehetséges. ⁹

b)   Beépítési mód, építési hely:

• Az egyes épületeket az oldalhatáron álló beépítési mód szabályai szerint, a kialakult beépítéshez illeszkedően kell elhelyezni.

·      Az övezetben a lakótelkeken a hátsókert méretét udvari partfal esetén annak körömvonal egyéb esetekben az utcavonaltól (utcai telekhatártól) számított 70m-es sáv határozza meg, Azaz a hátsókert mérete az adott építési telken a 70 m-en túli területsáv. Értelemszerűen a 70 m-es és az annál kisebb telken a hátsókert mérete 0,0 méter.

• Az adott építési helyen belül az egyes épületeket a kialakult oldalhatárra kell helyezni.

c)   Az épületekre és építményekre vonatkozó követelmények:

• A területen csak a település hagyományos karakteréhez illeszkedő épületek építhetők, amelyeket a telek adottságainak, a rendeltetésük követelményeinek megfelelnek.
• Az épületek (épületszárnyak) főtömegét jellemző tetőzet főgerinc-vonalára főgerincre merőleges szélességi mérete a 8,0 métert nem haladhatja meg.³
• A területen csak magastetős épületek létesíthetők, a tető hajlásszöge 35-45° között lehet. A tető főgerinc-vonalát a hosszoldallal párhuzamosan kell kialakítani.
• A tetőfedés anyaga csak a hagyományos égetett agyagcserép illetve azzal textúrájában és színében harmonizáló betoncserép lehet.
• A homlokzatokon elsősorban hagyományos építőanyagok (vakolat, tégla, kő, cserép, fa, üveg, stb.) alkalmazhatók.
• Hatályon kívül helyezve ⁷
• Az épületek homlokzatainak, kerítéseinek egységét meg kell tartani, azt részleges átalakítással vagy átfestéssel megbontani nem szabad.

d)   Az építési övezeti előírásokban lehatárolt hátsókertek kizárólag mezőgazdasági művelésű "házikertként" hasznosíthatók. A hátsókertek területén épület nem helyezhető el. A területen ahol a szabályozási terv partfalat jelöl a partfal védelmében megfogalmazott előírások érvényesítendők. ⁹

23/B. §

„Lf- Gy” jelű építési övezetek

(1) Az építési övezetek a Paks-Gyapa városrész lakóterületét foglalja magában.

(2) Az egyes építési övezetek építési telkein betartandó telekalakítási és beépítési előírások:

(3) Az Lf-Gy3 jelű, újonnan kialakult övezetek területén a telkek hátsó telekhatárán minimum egy sor legalább kétszer iskolázott, 1 méter magasságban mért minimum 12/14 cm törzs-körméretű, nagy lombkoronájú és időjárás tűrő fa telepítése számára területet kell biztosítani, és a lakóépületek használatbavételéig a telepítést el kell végezni. ⁹

(4) Az Lf-Gy3 jelű övezetek régészeti érdekű terület részei, - ezért a 12553/2 - /23 hrsz-ú ingatlanokon történő építés engedélyezése során a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal (továbbiakban: KÖH) szakhatósági véleményét be kell szerezni. ⁴

23/C. §

„Lf- Bi, Cse, Csá” jelű építési övezetek

(1) Az építési övezetek a Paks-Biritó, Cseresznyés és Csámpa városrészek lakóterületét foglalja magában.

(2) Az egyes építési övezetek építési telkein betartandó telekalakítási és beépítési előírások:

(3) Hatályon kívül helyezve. ⁹

(4) Hatályon kívül helyezve. ⁹

24. §

TELEPÜLÉSKÖZPONT VEGYES TERÜLET (Vt)

(1) A településközpont vegyes terület több önálló rendeltetési egységet magába foglaló, lakó és olyan helyi települési szintű igazgatási-, kereskedelmi-, szolgáltató, vendéglátó-, szálláshely szolgáltató-, egyházi-, oktatási-, egészségügyi-, szociális épületek, valamint sportépítmények elhelyezésére szolgál, amelyek alapvetően nincsenek zavaró hatással a lakófunkcióra.

(2) A területen az OTÉK 16. § (2)-(4) bekezdésekben szereplő építmények helyezhetők el.

24/A. §

„Vt – 1” jelű építési övezetek

(1) Az építési övezetek városközpont hagyományos beépítésű településközpont vegyes terület övezeteit foglalja magában.

(2) Az egyes építési övezetek építési telkein betartandó telekalakítási és beépítési előírások:

(3) A telekalakítás és építés részletes szabályai

a)   Telekalakítás:

• A terület hagyományos telekviszonyai (telekhatárok, szélesség, mélység) megőrzendők, illetve lehetőség szerint visszaállítandók.
• A kialakult telekviszonyokhoz igazodóan az új telkek szélességét 20,0 - 25,0 m között kell megállapítani.

b)   Beépítési mód, építési hely:

ba) A tervben feltüntetett építési hely irányadó javaslatként veendő figyelembe..

bb) A megtartásra javasolt épületek a továbbépítés során felhasználandók, lebontásuk esetén az új épület számára építési helyként figyelembe veendők.

bc) Az épületeket előkert nélkül az utcafrontra kell helyezni, ettől eltérni csak a kialakult állapotra tekintettel lehet. ⁹

(4) Építészeti kötöttségek:

a)   Tömegalakítás: Az épületek traktusszélessége a 9,0 métert nem haladhatja meg.³

b)   Tetőidom, hajlásszög: Csak magastetős épületek létesíthetők, jellemzően utcával párhuzamos gerincű nyeregtetővel. A tető hajlásszöge a szomszédos épületekhez igazodó, de jellemzően új és meglévő földszintes épület átalakításánál 38-45°, új emeletes épületnél 30-35°, meglévő emeletes épületre történő magastető építésnél 30-40° között lehet. A tető főgerinc-vonalát a hosszoldallal párhuzamosan kell kialakítani.

c)   Építési anyagok: A homlokzatokon elsősorban hagyományos építőanyagok (vakolat, tégla, kő, cserép, fa, üveg, stb.) alkalmazhatók. Az épületek színezése – védett épület esetén ha a tervezett építési munka végzése építési engedélyhez vagy bejelentéshez kötött, színterv alapján – elsősorban „földszínű” és elsősorban mészfestékkel engedélyezett. A főtető héjalása égetett agyagcserép (illetve azonos színű és texturájú betoncserép) és műemléki pala lehet. ⁵

d)   Hatályon kívül helyezve ⁷

e)   A meglévő lapostetős épületeken magastető létesíthető – a tető építése azonban nem eredményezheti az övezetre előírt – és az utcai homlokzaton külön is teljesítendő – építménymagasság értékét meghaladó magasság további növelését.

f)   Hatályon kívül helyezve. ⁹

g)   Az előírt legkisebb-legnagyobb építménymagasságot az utcai szárnyra kell értelmezni, annak az utcai homlokzaton önállóan is teljesülnie kell.

(5) Hatályon kívül helyezve.⁵

(6) Hatályon kívül helyezve. ⁹

(7) Hatályon kívül helyezve. ⁹

24/B. §

„Vt – 2” jelű építési övezetek

(1) Az építési övezetek az új beépítésű településközpont vegyes terület övezeteit foglalja magában.

(2) Az egyes építési övezetek építési telkein betartandó telekalakítási és beépítési előírások:

(3)  Hatályon kívül helyezve. ⁹

(4) A „Vt-2.3” jelű övezetben az előkert legkisebb mérete 0,00 m lehet.³

(5) Hatályon kívül helyezve. ⁹

(6) Hatályon kívül helyezve. ⁹

(7) A (2) bekezdésben foglalt övezeti előírások az övezet területére (tömbtelkére), illetve az újonnan kialakítandó építési telkekre érvényesítendők. A tömbtelken álló külön tulajdonú épületek úszótelkei a vonatkozó telekalakítási jogszabályok szerint alakíthatók ki.⁵

(8) Tömbtelken álló úszótelkes épület jelenlegi határvonalat meghaladó bővítése, átépítése csak az SZT-ben szabályozási vonallal jelölt területen belüli úszótelek bővítésével történhet.⁵

24/C. §

„Vt – M” jelű építési övezetek

(1) Az építési övezetek a településközpont vegyes terület meghatározott rendeltetésű övezeteit foglalja magában.

(2) Az egyes építési övezetek építési telkein betartandó telekalakítási és beépítési előírások:

(3) Hatályon kívül helyezve. ⁹

24/D. §

„Vt – Dk” jelű építési övezetek

(1) Az építési övezetek Dunakömlőd városrész településközpontját foglalja magában.

(2) Az egyes építési övezetek építési telkein betartandó telekalakítási és beépítési előírások:

25. §

KÖZPONTI VEGYES TERÜLETEK (Vk)

(1) A központi vegyes terület több önálló rendeltetési egységet magába foglaló, elsősorban központi igazgatási, kereskedelmi, szolgáltató gazdasági épületek elhelyezésére szolgál.

(2) A területen az OTÉK 17. § (2)-(4) bekezdésekben szereplő építmények helyezhetők el, az övezeti előírásokban meghatározott rendeltetés kötöttségeivel.

(3) A „Vk-M1” építési övezetben a városi uszodához, valamint a gyógyvíz hasznosításához kapcsolódó –szolgáltató, vendéglátó, szálláshely szolgáltató, sport, gyógyászati, egészségügyi létesítmény – helyezhető el.

(4) Az egyes építési övezetek építési telkein betartandó telekalakítási és beépítési előírások:

26. §

ÜDÜLŐTERÜLETEK (Üü)

(1) Az üdülőterület elsősorban üdülőépületek elhelyezésére szolgál.

(2) A területen az OTÉK 22.§-ában megnevezett építmények, valamint az üdülővendégek ellátását szolgáló kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó építmények, valamint camping helyezhetők el.

(3) Egy építési telken legfeljebb 2 db egy üdülőegységes épület létesíthető.

(4) Az egyes építési övezetek építési telkein betartandó telekalakítási és beépítési előírások:

(5) A területen építmények tervezését részletes talajmechanikai, mérnökgeológiai-mérnökhidrológiai vizsgálattal kell megalapozni.

27. §

KERESKEDELMI, SZOLGÁLTATÓ GAZDASÁGI TERÜLETEK (Gksz)

(1) A kereskedelmi, szolgáltató terület elsősorban nem jelentős zavaró hatású gazdasági tevékenységi célú épületek elhelyezésére szolgál.

(2) A területen az OTÉK 19.§-ában megnevezett építmények helyezhetők el, az alábbi kötöttségekkel:

a)   A területen csak olyan létesítményeket szabad elhelyezni, melyek a védőtávolságokon kívül elhelyezkedő lakó- és intézményterületek felé az üzemek együttes terhelő hatását nem növelik a megengedett mérték fölé.

b)   A területen élelmiszer gyártása, csomagolása, valamint tűz- és robbanásveszélyes tevékenység csak a környezetre kiterjedő, a terhelések környezeti kölcsönhatás vizsgálata szerint folytatható. ⁹

(3) Hatályon kívül helyezve.³

(4) Építészeti - városképi követelmények:

a)   A főútvonalak menti területekre városképi szempontból is igényesen kialakított (megtervezett) létesítmények telepíthetők.

b)   Az épületet, vagy épületeket telken belül úgy kell elhelyezni, hogy azok a 6-os számú főút, a forgalmi, illetve a határoló utak felé ne alárendelt homlokzattal jelenjenek meg.

c)  A területen bódé, faház csak ideiglenesen, felvonulási épületként (az építkezés időtartamára) telepíthető.

d)   Hatályon kívül helyezve ⁷

e)   A telkeken az előkertek kivételével, a telekhatárok mentén minimum egy sor, vagy a környezetvédelmi hatóság által előírt, legalább kétszer iskolázott, 1 méter magasságban mért minimum 12/14 cm törzs-körméretű nagy lombkoronájú és időjárás tűrő fa telepítése számára területet kell biztosítani, és az épületek használatbavételéig  a telepítést el kell végezni. A fásítást a zöldfelület számításnál figyelembe lehet venni.⁹

f)    A Paksi Ipari Park területén (a Gksz-1.1, Gksz 1.2. építési övezetekben) az e) pont előírásait nem kell alkalmazni, itt a telkek egyéb, nem utcai telekhatárai mentén minimum 2,0-2,0 m széles, vagy a környezetvédelmi hatóság által előírt, - fasor telepítésére alkalmas - zöldsávot kell biztosítani. A zöldsáv a zöldfelület számításnál figyelembe vehető.⁹

g)   A Paksi Ipari Park területén (a Gksz-1.1., Gksz-1.2. építési övezetekben) a telkek előtt, az utak mentén, mindkét oldalon minimum egy sor, vagy a környezetvédelmi hatóság által előírt, legalább kétszer iskolázott, 1 méter magasságban mért minimum 12/14 cm törzs-körméretű, nagy lombkoronájú és időjárástűrő fa telepítése kötelező, - az adott utcaszakaszra egységes módon. A fa telepítését az út tulajdonosa az utca kialakításakor köteles elvégezni. A már kialakított utcák fásítását a rendelet hatályba lépését követő 12 hónapon belül kell elvégezni.⁹

27/A. §

„Gksz – 1” jelű építési övezetek

(1) Az építési övezetek a Paksi Ipari Park és a Nagydorogi út menti meglévő és tervezett kereskedelmi-szolgáltató gazdasági tevékenységek telephelyeinek területét foglalja magában.

(2) Az egyes építési övezetek építési telkein betartandó telekalakítási és beépítési előírások:

(3) Az előkert minimális mérete: 5,0 m. Az ettől eltérő előírásokat az SZT tartalmazza.

(4) A Gksz-1.5 jelű⁹, Nagydorogi út menti építési övezetek területén az alábbi előírások is érvényesítendők: ⁷

a)   Az SZT-ben kijelölt tömbök teljes területén építési telek a tömb területére kiterjedő telekcsoport újraosztása alapján alakítható ki. ⁷

b)   A lehatárolt tömbök határvonalai - telekcsoport újraosztása során - a legfeljebb 30 m-en belüli sávban módosíthatók, amennyiben ahhoz minden érintett telektulajdonos hozzájárul. ⁷

c)   Az egyes tömbök területén kialakítandó telkek építési telekké minősítése csak az előírt közművesítés után történhet meg.⁷

(5) A „Gksz-1.4” jelű övezetben az építtetőnek nyilatkoznia kell, hogy a tervezett tevékenység az atomerőmű működését sem rövid, sem hosszú távon nem befolyásolja kedvezőtlenül. ⁹

27/B. §

„Gksz – 2” jelű építési övezetek

(1) Az építési övezetek a volt „Paksi Konzervgyár és környéke” meglévő és tervezett telephelyeinek területét foglalja magában.

(2) Az egyes építési övezetek építési telkein betartandó telekalakítási és beépítési előírások:

(3) A 3625 és a 3631 hrsz ingatlanokra vonatkozó előírások: ⁴

a)   A két ingatlant legkésőbb a 3625 hrsz-ú telken megépülő legelső épület használatbavételéig össze kell vonni. ⁹

b)   Az pont szerint kialakult ingatlan megközelítését szolgáló Tolnai úti bejárat északi oldalán, az északi telekhatáron 2,5 m magas, belső oldalán hangelnyelő tulajdonságú zajárnyékoló falat kell létesíteni. ⁴

c)   Hatályon kívül helyezve. ⁹

27/C. §

„Gksz – 3” jelű építési övezetek

(1) Az építési övezetek az úgynevezett „déli ipari övezet” meglévő és tervezett telephelyeinek területét foglalja magában.

(2) Az egyes építési övezetek építési telkein betartandó telekalakítási és beépítési előírások:

(3) A „Gksz-3.2” jelű övezetekben az építtetőnek nyilatkoznia kell, hogy a tervezett tevékenység az atomerőmű működését sem rövid, sem hosszú távon nem befolyásolja kedvezőtlenül. ⁹

(4) Hatályon kívül helyezve. ⁹

(5) Hatályon kívül helyezve. ⁹

27/D. §

„Gksz – 4” jelű építési övezetek

(1) Az építési övezetek az úgynevezett „Pollack utcai terület” tervezett gazdasági területeket foglalja magában.

(2) Az egyes építési övezetek építési telkein betartandó telekalakítási és beépítési előírások:

(3) Hatályon kívül helyezve. ⁹

(4) Az építés során az SZT-ben jelölt beépítési határvonalakat figyelembe kell venni.⁷

27/E. §

„Gksz – 5” jelű építési övezetek

(1) Az építési övezetek a Fehérvári út mentén tervezett telephelyek területét foglalja magában.

(2) Az egyes építési övezetek építési telkein betartandó telekalakítási és beépítési előírások:

27/F. §

„Gksz – 6” jelű építési övezetek  ⁹

(1) Az építési övezetek a Gyapa, a Biritó területén valamint a külterületen meglévő és tervezett telephelyek területét foglalja magában.

(2) Az egyes építési övezetek építési telkein betartandó telekalakítási és beépítési előírások:

(3) A dunakömlődi Gksz-6.1 jelű építési övezet területén:

A telephely bővítésének feltétele a környező gyepterületek vízelvezetésének megoldása. A telephely bővítésekor a patak mentén, a terven jelölt 50 m-es védősáv területét a bővítés során az elsőnek megvalósuló épület használatbavételéig fásítani kell. A kijelölt sávban épületet, építményt, burkolt felületet (utat, parkolót stb.) elhelyezni nem szabad.

(4) A Gksz-6.3 jelű építési övezet telkeire előírt minimális 50%-os zöldfelületet legalább kétszintű (gyep és 40 db cserje/150 m2, vagy gyep és 1 db nagy lombkoronájú fa/150 m2) növényzettel kell teljesíteni. Az előírt zöldfelület telepítését az építési övezetben legelsőnek megvalósuló épület használatbavételéig kell elvégezni.

27/G. §

Hatályon kívül helyezve. ⁹

28. §

IPARI GAZDASÁGI TERÜLET (Gip) ⁹

(1) Az ipari terület, olyan gazdasági célú ipari építmények elhelyezésére szolgál, amelyek más beépítésre szánt területen nem helyezhetők el.

(2) A terület egyéb ipari terület, ahol az OTÉK 20.§ (4) és (5) bekezdésében megnevezett építmények helyezhetők el.

(3) A telkeken az előkertek kivételével, a telekhatárok mentén minimum egy sor, vagy a környezetvédelmi hatóság által előírt, legalább kétszer iskolázott, 1 méter magasságban mért minimum 12/14 cm törzs-körméretű, nagy lombkoronájú és időjárás tűrő fa telepítése számára területet kell biztosítani, és az épület használatbavételéig a telepítést el kell végezni. A fásítást a zöldfelület számításnál figyelembe lehet venni.”

(4) A Paksi Ipari Park területén (a Gip-2.1., és Gip 2.2. építési övezetekben) a (3) bekezdés előírásait nem kell alkalmazni, itt a telkek egyéb, nem utcai telekhatárai mentén minimum 2,0-2,0 m széles, vagy a környezetvédelmi hatóság által előírt, - fasor telepítésére alkalmas -, zöldsávot kell biztosítani. A zöldsáv a zöldfelület számításnál figyelembe vehető.”

(5) A Paksi Ipari Park területén (a Gip-2.1., és Gip 2.2. építési övezetekben) a telkek előtt, az utak mentén, mindkét oldalon minimum egy sor,  vagy a környezetvédelmi hatóság által előírt, legalább kétszer iskolázott, 1 méter magasságban mért minimum 12/14 cm törzs-körméretű, nagy lombkoronájú és időjárástűrő fa telepítése kötelező, - az adott utcaszakaszra egységes módon. A fa telepítését az út tulajdonosa az utca kialakításakor köteles elvégezni.

28/A. §

„Gip – 1” jelű építési övezetek

(1) Az építési övezetek a Paksi Ipari Park meglévő és tervezett ipari telephelyeinek területét foglalja magában.

(2) Az egyes építési övezetek építési telkein betartandó telekalakítási és beépítési előírások:

(3) Építészeti - városképi követelmények:

a)   A főútvonalak menti területekre városképi szempontból is igényesen kialakított (megtervezett) létesítmények telepíthetők.

b)   Az épületet, vagy épületeket telken belül úgy kell elhelyezni, hogy azok a 6-os számú főút, a forgalmi, illetve a határoló utak felé ne alárendelt homlokzattal jelenjenek meg.

c)   A területen bódé, faház csak ideiglenesen, felvonulási épületként (az építkezés időtartamára) telepíthető.

d)   Hatályon kívül helyezve ⁷

e)   A telkek előkertjében, valamint az egyéb telekhatárok mentén minimum egy sor nagy lombkoronájú és időjárás tűrő fa telepítése számára területet kell biztosítani, és az épületek használatbavételéig a telepítést el kell végezni. ⁹

(4) A „Gip-1.2” jelű építési övezetben épületek csak a terven jelölt beépítési határvonalon belül helyezhetők el.

(5) Hatályon kívül helyezve. ⁹

28/B. §

„Gip – 2” jelű építési övezetek

(1) Az építési övezet a Duna-partnak a Molnár ároktól délre tervezett ipargazdasági területeket foglalja magában.

(2) A területen csak olyan létesítmények helyezhetők el, amelyek üzemeléséhez a Dunával való közvetlen kapcsolat elengedhetetlen.

(3) A területeken a beruházónak az építés megkezdése előtt igazolni kell, hogy: ⁹

a)   A tervezett tevékenység az erőmű hűtővíz ellátását sem rövid, sem hosszú távon nem befolyásolja kedvezőtlenül.

b)   Az ipari tevékenység, a hajóforgalom, a közúti közlekedés bővülése következtében megnövekvő balesetek gyakoriságában és következményeiben nem lesz olyan változás, amelynek eredményeként e tényezőkből adódó veszéllyel számolni kell az erőmű biztonságának értékelésénél.

c)   Hatályon kívül helyezve. ⁹

(4) Az egyes építési övezetek építési telkein betartandó telekalakítási és beépítési előírások:

(5) A Gip 2 jelű építési övezetek területén a tervezett létesítmények és területek árvízi védelmére 93,00 m Bf. magasságú feltöltési szintet kell biztosítani. ³

a)   A feltöltést, tereprendezést - a beruházások gazdaságossága érdekében kockázatelemzés alapján, az egyéb szükséges védelmi felszerelések, eszközök biztosításával - úgy kell elvégezni, hogy az érintett töltésen belüli terület egészének egységes védelme biztosított legyen.³

b)   A fentiek igazolására az építmények megépítését  megelőzően a partvonaltól az árvízvédelmi töltésig terjedő sáv egészére vonatkozó átfogó terep- és vízrendezési tervet kell készíttetni és engedélyeztetni az illetékes, hatáskörrel rendelkező környezetvédelmi, természetvédelmi és vízügyi hatóság(-ok)gal.⁹

(6) A terület közműellátását – a szennyvízelvezetés kivételével – a városi közműhálózatról kell biztosítani. A létesítmények szennyvizei megfelelően zárt, felúszás mentes gyűjtőkben is elhelyezhetők.

Az árvédelmi töltést érintő közművezetékeket a teljes terület ellátására kell méretezni, melyet számításokkal kell igazolni.³

(7) A területen építményt e rendelet árvízvédelemről szóló 40. §-ában foglaltak, illetve az illetékes, hatáskörrel rendelkező környezetvédelmi, természetvédelmi és vízügyi hatóság(-ok) előírásai szerint lehet elhelyezni.³

(8)³ A területen építmények tervezését részletes talajmechanikai, mérnökgeológiai-mérnökhidrológiai vizsgálattal kell megalapozni.

28/C. §

„Gip – 3” jelű építési övezetek

(1) Az építési övezet a vasúti pályaudvartól délre lévő tervezett ipargazdasági területeket foglalja magában.

(2) Az egyes építési övezetek építési telkein betartandó telekalakítási és beépítési előírások:

(3) Az övezetben az építtetőnek nyilatkoznia kell, hogy a tervezett tevékenység az atomerőmű működését sem rövid, sem hosszú távon nem befolyásolja kedvezőtlenül. ⁹

(4) Hatályon kívül helyezve. ⁹

(5) Hatályon kívül helyezve. ⁹

28/D. §

„Gip – 4” jelű építési övezetek

(1) Az építési övezet a téglagyár területét foglalja magában.

(2) A területen a meglévő üzemi tevékenységhez kapcsolódó létesítmények helyezhetők el.

(3) Az egyes építési övezetek építési telkein betartandó telekalakítási és beépítési előírások:

(4) A területen a jelenlegi volumenű működéshez szükséges – élettartamát jelentősen nem növelő létesítmények helyezhetők el. A téglagyárral határos természetvédelmi terület (védett löszfal) védelméről gondoskodni kell.

28/E. §

„Gip – M” jelű építési övezetek

(1) Az építési övezet az atomerőmű valamint a Kiégett Kazetták Átmeneti Tárolója (KKÁT) területét foglalja magában.

(2) A területen az engedélyezett üzemvitel során elektromos-energia termelés és átmeneti jelleggel kizárólag a Paksi Atomerőműben szintén az engedélyezett üzemvitel során keletkezett kiégett kazetták tárolása végezhető. A tárolás maximális ideje az első tároló modul használatbavételétől számított 50 év. ⁹

(3) Az egyes építési övezetek építési telkein betartandó telekalakítási és beépítési előírások:

(4) A Gip-M1 jelű építési övezeten belül az SZT al-övezeteket határol le.

(5) A Gip-M1 jelű építési övezeten belül, - annak a teljes övezetére vonatkozó építési övezeti előírásainak betartása mellet – al-övezetek építési telkein betartandó telekalakítási és beépítési előírások:

(6) A területen mindennemű telekalakítási valamint építési tevékenység csak a vonatkozó külön jogszabályok szerint történhet.

(7) A építési övezetben a (2) bekezdésben foglalt tevékenységgel összefüggő, a meglévő 4 blokk működéséhez, valamint ezeknek az engedélyezett üzemvitele során keletkezett kiégett kazetták átmeneti tárolásához szükséges építmények helyezhetők el.

(8) Az atomerőmű tartalék üzemi területét a beépített üzemi területtől külön kell kezelni, nyilvántartani és művelni.

(9) Hatályon kívül helyezve. ⁹

(10) Hatályon kívül helyezve. ⁹

(11) Hatályon kívül helyezve. ⁹

29. §

Hatályon kívül helyezve. ⁹

30. §

Hatályon kívül helyezve. ⁹

31. §

KÜLÖNLEGES TERÜLETEK (K)

(1) A különleges területbe azok a területek tartoznak, amelyek a rajtuk elhelyezendő építmények különlegessége miatt (helyhez kötöttek, jelentős hatást gyakorolnak a környezetükre, vagy a környezetük megengedett külső hatásaitól is védelmet igényelnek) és más beépítésre szánt terület-felhasználású területektől eltérnek.

(2) A területen az építési övezetek fő rendeltetésének megfelelő, valamint az ahhoz kapcsolódó építmények helyezhetők el.

31/A. §

Kpi – Pincés területek ⁹

(1) A pincés területek a város pincesorainak területeit foglalja magában. ⁹

(2) A pincesorok területén belül - "Kpi-V" jelű építési övezet (20) bekezdésben meghatározottak kivételével - csak présház valamint a borturizmushoz kapcsolódó ellátási (közösségi) létesítmény helyezhető el.⁹

(3) Az egyes építési övezetek építési telkein betartandó telekalakítási és beépítési előírások:

(4) A présházas és közösségi épületek részére építési telket kell kialakítani.

(5) Présház épület a terven lehatárolt területen, a meglévő épületek által meghatározott beépítési vonalban foghíjként, illetve a beépítési vonal meghosszabbításaként építhető, a korábbi épületek helyére, lyukpincéhez igazodva.

(6) Az épület alapterülete az adott pincesorra jellemző nagyságot nem haladhatja meg. Az egyes épületek konkrét méreteit a szomszédos épületek nagyságai határozzák meg oly módon, hogy az új épület szélessége  ± 60 cm-rel térhet el.

(7) Az épület építménymagassága 2,8 - 3,4 m lehet, de az illeszkedés szempontjából a szomszédos épületek építmény magasságát kell alapul venni úgy, hogy az új épület homlokzatmagassága ± 50 cm-rel térhet el a környezetében álló épülettől.

(8) Az épület tetőhéjalása csak mázatlan tetőcserép lehet. A tető hajlásszöge 40-45° lehet.

(9) Falmagasítás, tetőtér-beépítés, valamint erkély és loggia nem létesíthető ⁹.

(10) Az ajtó maximális nyílásmérete 1,5 x 2,2 m lehet. A kétszárnyas ajtó nyílószárnyainak szimmetrikusnak kell lennie. Csak teleajtó alkalmazható. Az ajtó előtti léckapu megengedett, illetve a környezetéhez alkalmazkodva ajánlott.

(11) Egynél több ablak elhelyezése esetén az ablakméreteknek meg kell egyeznie. Az ajtó és ablak fából készülhet. Az épület oldalfalain és hátsó homlokzatán szellőzőnyílások nem nyithatók. ⁹

(12) Az épület falazata tégla, vályog, vert fal lehet. Faház nem helyezhető el. ⁹

(13) Az épület homlokzata lehet vakolt, fehérre festett és fehérre meszelt, valamint tégla architektúrás, az utóbbi esetben a homlokzaton csak I. osztályú égetett agyag-tégla felülete jelenhet meg, egyenletes hézagmérettel falazva. Kőporos vakolat nem alkalmazható. ⁹

(14) Az épülethez külső lépcső csatlakozása az előlépcsőt kivéve nem megengedett. ⁹

(15) Az oromfal anyaga lehet falazott, illetve deszka. Az utóbbi csak függőleges osztású lehet. Farost- és forgácslemez burkolat nem alkalmazható. ⁹

(16) Az ellátási (közösségi) létesítményeket egyedi terv alapján a présházakhoz igazodó megjelenéssel, a környezetet is bemutató terv alapján létesíthetők. ⁹

(17) A fésűs beépítésű pincesorokra vonatkozó további előírások:

a)   Az épületek szélességi mérete maximum 6,6 m lehet.

b)   Az épületek közötti távolság minimum 1,0 m lehet.

c)   A nem ellátási célú felhasználás esetén az épületen maximum két ajtó engedélyezett, de ezek nem kerülhetnek egy homlokzatra. A főhomlokzati ajtó tengelye nem kerülhet kijjebb az épület szélességének egyharmadánál.

d)   Az épület főhomlokzatán maximum 2 azonos méretű ablak helyezhető el oly módon, hogy a bejárati ajtó mindkét oldalára egy-egy ablak kerülhet.

(18) Közműellátásra vonatkozó előírások

a)   Az egyes présházak megépítése, illetve használatbavétele az esetben lehetséges, ha az épület, illetve telek csapadékvíz elvezetése biztosított. ⁹

b)   A terület villamos energia ellátását biztosító villamoshálózatot a pincesorok építészeti, városképi értékei miatt a légvezetékes megoldásról fokozatosan földkábeles megoldásra kell átépíteni, az új hálózat csak fölkábeles kivitelben valósítható csak meg. ⁹

c)   A présházakba vezetékes vizet csak a maximális biztonsági feltételek biztosításával szabad vezetni. A présházak vízigényét közkifolyóval vagy vezetékes ivóvízhálózattal kell biztosítani.

d)   Közellátási funkciójú épületet (kocsma, étterem, nyilvános WC) teljes közműellátással (villany, vezetékes víz, közcsatorna) kell kialakítani.

e)   A hulladékok elhelyezéséről - különös tekintettel a termelési hulladékokra - gondoskodni kell.

f)   A fűtési energiát úgy kell megválasztani, hogy a területre előírt kibocsátási határértékek betartása biztosítható legyen.

(19) A "Kpi-E1" jelű építési övezetben kizárólag közcélú hasznosítású, fedett-nyitott szín építhető az alábbi sajátos előírások mellett:⁵

a)   Az övezetben csak egy építési telek alakítható ki a szabályozási terv szerint. Telekmegosztásra a későbbiek során sincs lehetőség.⁹

b)   Az épületet szabadon álló beépítési mód szerint, minden (közterülettel határos) oldalán az előkert minimális mérete: 0,0 m, - azaz az építési hely megegyezik a telek területével.⁵

c)   Az épület az adott funkció követelményeinek megfelelően, a védett környezethez illeszkedő egyszerű tömegformálás, természetes anyaghasználat mellett szabadon formálható.⁵

(20) A "Kpi-V" (vegyes) jelű építési övezetben: ⁷

a)  A (2) bekezdésben foglaltakat meghaladóan lakó- és vegyesfunkciójú (lakó- és présház) épület az alábbi előírások szerint építhető:⁷

aa)⁹ Egy építési telken csak egy főépület építhető a melléképület lehetőségének kizárásával. Egy épületben egy főrendeltetési egység helyezhető el.⁷

ab)⁹ Lakó- és vegyesfunkciójú épület csak olyan telken létesíthető, melyen a beépítettség a tervezett állapotban nem éri el a 85 %-ot, a gépjármű elhelyezése a saját telken belül megoldható, és a teljes közmű ellátás biztosított.⁷

ac) Hatályon kívül helyezve^{, 9}

ad) Új épület építése, vagy meglévő átalakítása esetén a pincesorok építési övezetére vonatkozó 31/A. § (4)-(18) pontok szerinti általános építészeti előírások betartandók. ⁹

b)   Az építési övezet kiterjedése az érintett ingatlantulajdonos kérésére, a terven jelölt utcavonaltól mért jellemzően 30 m-es sáv határáig növelhető. A sáv területén belül telekalakítás a „Kpi-V” övezet előírása szerint, Kömlődi úti közúti kapcsolat biztosításának feltételével valósítható meg. A bővítési sávban új épület nem építhető, és a sáv területét a beépítési mutatók számításánál nem lehet figyelembe venni. ⁹

31/B. §

Kh – Hulladékkezelő és -lerakó területek ⁹

(1) A terület elsősorban a települési folyékony és szilárd hulladékok kezelésére és elhelyezésére szolgál. ⁹

(2) A terület egyes építési övezeteiben csak az adott létesítmények működtetéséhez szükséges üzemi építmények helyezhetők el. ⁹

(3) Az egyes építési övezetek építési telkein betartandó telekalakítási és beépítési előírások:

(4) Hatályon kívül helyezve. ⁹

(5) Hatályon kívül helyezve. ⁹

31/C. §

Kb – Bányaterületek ⁹

(1) A bányaterületek a nyersanyag kitermelés (bányászat), a nyersanyag előfeldolgozás céljára szolgáló területek. ⁹

(2) A bányák területén csak a bánya üzemeléséhez szükséges létesítmények építésére van lehetőség. ⁹

(3) Az egyes építési övezetek építési telkein betartandó telekalakítási és beépítési előírások:

(4) Az egyes építési övezetek területén (bányatelek határai közt fekvő ingatlant) - a Bányatörvény értelmében - telekalakítás céljára megosztani, vagy azon építkezni az építési hatóságnak a bányavállalkozó hozzájárulásával adott engedélyével és az engedélyben megszabott feltételek megtartásával szabad.

(5) A „Paks II. (Téglagyári Agyagbánya) – agyag” elnevezésű bányatelek felhagyása utáni rekultiváció a során a „turisztikai célú” újrahasznosítás szempontjait figyelembe kell venni.

(6) Hatályon kívül helyezve. ⁹

(7) Hatályon kívül helyezve. ⁹

(8) Új bánya nyitása esetén a folyamatos rekultivációról az övezeti előírás szerinti minimum 40 % zöldfelület biztosításával gondoskodni kell. ⁵

(9) Hatályon kívül helyezve. ⁹

31/D. §

Kz – Zöldfelület jellegű különleges területek ⁹

(1) A zöldterület jellegű különleges területek elsősorban a nagy zöldfelülettel rendelkező, alacsony beépítettséget igénylő létesítmények elhelyezésére szolgál. ⁹

(2) A terület egyes építési övezeteiben a meghatározott rendeltetést szolgáló illetve az ahhoz kapcsolódó ellátási (közösségi) létesítmény építésére van lehetőség. ⁹

(3) Az egyes építési övezetek építési telkein betartandó telekalakítási és beépítési előírások:

(4) A „Kz –szt” jelű építési övezet egy legfeljebb 3,5 m építménymagasságú épületek elhelyezésére szolgál.:

a)   Az építési övezetben csak 35-45° közötti hajlásszögű, magastetős (tetőtér beépítéssel, vagy anélkül) épületek helyezhetők el.

b)   Alagsor, pince (további szintként) nem létesíthető.

c)   A szabadidős tanyák homlokzatain csak hagyományos építőanyagok alkalmazhatók. Fém vagy/és műanyag burkolatként és tetőfedő anyagként nem használható.

d)   Az építési övezetben a szennyvizek elhelyezése közműpótló berendezéssel is megoldható. ⁹

(5) A „Kz –rend” jelű építési övezetben a kialakítandó funkciónak megfelelően a tervezett igénybevétel előtt – a szakhatóságok hozzájárulásával elkészített tereprendezési és vízrendezési terv alapján – a terület előkészítést el kell végezni.

(6) A Duna mélyfekvésű árterületen lévő övezetekben építmények tervezését részletes talajmechanikai, mérnökgeológiai-mérnökhidrológiai vizsgálattal kell megalapozni.

(7) Hatályon kívül helyezve. ⁹

(8) Hatályon kívül helyezve. ⁹

(9) A „Kz –tur1-3” jelű építési övezetek turisztikai (elsősorban lovas-, bor és falusi turizmus) célú létesítmények építményei - ide értve a működtetéshez szükséges szolgálati lakást is - elhelyezésére szolgál.

a)   Az épületek külső megjelenítéséhez hagyományos építőanyagokat (kő, tégla, vályog, fa, cserép, nád) kell használni.

b)   Az épületek a térség építési hagyományainak megfelelően egyszerű tömegű, 30-45° hajlásszögű, szimmetrikus nyeregtetővel fedett kialakításúak lehetnek.

c)   A Kz-tur1 és a Kz-tur3 jelű építési övezetekben az épületek meglévő dűlőút tengelyétől minimum 10,0 m-re, helyezhetők el.

d)   A Kz-tur3 jelű építési övezet területén:

da) a zöldterület jellegű különleges területté történő átsorolást követően a beruház megkezdéséig mezőgazdasági művelést kell folytatni,

dc) a lovas telep működését úgy kell tervezni, hogy a keletkező trágya hasznosítása megfeleljen az érvényben lévő jogszabályoknak.⁹

(10) A "Kz -rég" jelű (védett régészeti terület) építési övezet (egyben világörökség- várományos terület), ahol az érintett ingatlanok hasznosítása a kezelési tervben meghatározottaknak megfelelően történhet. ⁹

(11) A "Kz-e" jelű (energiapark) építési övezet az Atomerőműhöz kapcsolódó, különleges látogatóközpont területét foglalja magában.

a)   Az építési övezet az atomenergia, az energiatermelés és az energia felhasználás bemutatója, és annak kiszolgáló létesítményei elhelyezésére szolgál.

b)   A területen

ba)  az energiapark működéséhez szükséges oktatási, ismeretterjesztési, kiállítási, konferencia célú, továbbá kutatás-fejlesztéssel összefüggő tájékoztató, bemutató építmény helyezhető el,

bb) az a) pont szerint megvalósult építmények rendeltetése a későbbiekben sem változtatható meg,

bc)  az övezet területe nem osztható fel,

bd) a létesítmény parkoló-szükségletét telken belül kell biztosítani. ⁹

31/E. §

Kkö – Közlekedési - és közműépítmények területei ⁹

(1) Az épületnek minősülő közlekedési építmények (ha azok nem a közlekedési területen belül kerülnek elhelyezésre), valamint a közműtelepek területei. ⁹

(2) Az építési övezetekben csak az adott létesítmények működtetéséhez szükségek üzemi és ellátási építmények helyezhetők el.

(3) Az egyes építési övezetek építési telkein betartandó telekalakítási és beépítési előírások:

31/F. § ⁵

Hatályon kívül helyezve. ⁹

31/G. § ⁹

Kmü - Mezőgazdasági üzemi területek

(1) A közigazgatási területen meglévő és tervezett mezőgazdasági üzemek területei (állattartó telep, terménytároló, szárító, faipari üzem, vegyes majorok).

(2) A területen elsősorban a mezőgazdasági műveléshez szükséges üzemi építmények valamint a gazdaság működtetéséhez szükséges szolgálati lakások helyezhetők el.

(3) Az egyes építési övezetek építési telkein betartandó telekalakítási és beépítési előírások:

(4) A területen csak olyan létesítményeket szabad elhelyezni, melyek a védőtávolságokon kívül elhelyezkedő lakó- és intézményterületek felé az üzemek együttes terhelő hatását nem növelik a megengedett mérték fölé.

(5) A telkek előkertjében, valamint az egyéb telekhatárok mentén minimum, vagy a környezetvédelmi hatóság által előírt, egy sor nagy lombkoronájú és időjárás tűrő fa telepítése számára területet kell biztosítani, és az épületek használatbavételéig a telepítést el kell végezni.

(6) A mezőgazdasági üzemi területeken csak akkor létesíthető új állattartó telep, ha a telephelyen keletkező szerves trágya és hígtrágya elhelyezésére rendelkezésre áll a nitrát érzékeny terület előírásainak megfelelő terület.

31/H. § ⁹

Kká - Kistermelői állattartásra szolgáló területek

(1) E terület jellemzően az önkormányzat állattartási rendeletében meghatározott saját szükséglet mértékét meghaladó, kistermelői állattenyésztés céljára szolgál.

(2) A területen elsősorban a mezőgazdasági üzemi építmények valamint a gazdaság működtetéséhez szükséges szolgálati lakások (telkenként max. 2 lakás) helyezhetők el a legkisebb védőtávolságok betartásával.

(3) Az egyes építési övezetek építési telkein betartandó telekalakítási és beépítési előírások:

(4) A területen csak olyan létesítményeket szabad elhelyezni, melyek a védőtávolságokon kívül elhelyezkedő lakó- és intézményterületek felé az üzemek együttes terhelő hatását nem növelik a megengedett mérték fölé.

(5) A telkek előkertjében, valamint az egyéb telekhatárok mentén minimum egy sor nagy lombkoronájú és időjárás tűrő fa telepítése számára területet kell biztosítani, és az épületek használatbavételéig a telepítést el kell végezni.

(6) Kistermelői állattartásra szolgáló területeken csak akkor létesíthető új állattartó telep, ha a telephelyen keletkező szerves trágya és hígtrágya elhelyezésére rendelkezésre áll a nitrát érzékeny terület előírásainak megfelelő terület.

BEÉPÍTÉSRE NEM SZÁNT TERÜLETEK

32. §

KÖZLEKEDÉSI ÉS KÖZMŰTERÜLETEK (KÖ) ⁹

(1) A közlekedési és közműelhelyezésre szolgáló terület az országos és a helyi közutak, a kerékpárutak, a gépjármű várakozóhelyek (parkolók) – a közterületnek nem minősülő telkeken megvalósulók kivételével -, a járdák és a gyalogutak, mindezek csomópontjai, vízelvezetési rendszere és környezetvédelmi létesítményei, a közforgalmú vasutak, vízi és légi közlekedés, továbbá a közművek és a hírközlés építményeinek elhelyezésére szolgál.

(2) A közlekedési területek és létesítmények szabályozási szélességeit a szabályozási tervlap és HÉSZ határozza meg. A közutak, közterületek számára az SZT-ben és a HÉSZ-ben  meghatározott építési területet biztosítani kell.

(3) A terv közlekedési területei:

a)  KÖu jelű általános (közúti) közlekedési területek,

b)  KÖk jelű kötöttpályás (vasúti) területek.

(4) A KÖu jelű általános (közúti) közlekedési terület szabályozási szélességén belül csak a közút, gyalogút, kerékpárút létesítményei, berendezései és közművek létesíthetők, illetve növényzet telepíthető.

(5) A KÖk jelű kötöttpályás (vasúti) területen belül kizárólag a pálya és kereskedelmi vasút üzemeltetéséhez, működtetéséhez elsődlegesen szükséges létesítmények (vágányok, energiaellátási létesítmények, üzemi-utasforgalmi épületek, szolgálati lakások) helyezhetők el.

(6) A közutak elhelyezése céljára legalább a következő szabályozási szélességű területeket kell biztosítani:

a)  Gyorsforgalmi utak (autópálya)                                                                   60 m

b)  Főutak (I. és II. rendű)                                                                                40 m

c)  Országos mellékutak, helyi főutak:                                                             30 m

d)  Helyi gyűjtőutak, összekötő- és bekötő utak:                                                          22 m

e)  Egyéb helyi jelentőségű út:                                                                          16 m

f)  Lakó és kiszolgáló utak:

fa)        Közút és közforgalomnak átadott magánút belterületen:               12 m

fb)       Építési telek megközelítésére szolgáló magánút:                            6 m

fc)        Mezőgazdasági út (dűlőút) vízelvezetéssel:                                     8 m

g)  Önálló kerékpárutak:                                                3,0 m

h) Önálló gyalogutak:                                        3,0 illetve  9,0 m az SZT-ben jelöltek szerint.

(7) A közlekedési területek szélessége a keresztmetszeti elemek helyszükségletének méretezése alapján csökkenthető.

(8) Meglévő, kialakult utcák esetén – ott, ahol a közlekedési területek méretei csak aránytalan ráfordítás mellett növelhetők az egyéb indokolt méretre – a biztonságos közlekedés feltételeit forgalomtechnikai eszközökkel, illetve a forgalom korlátozásával kell biztosítani.

(9) A közúti közlekedési terület övezetei:

a)  Belterületen:

aa)       KÖu-2b övezet: I. rendű főút

ab)       KÖu-3b övezet: Helyi főutak

ac)       KÖu-4b övezet: Helyi gyűjtőutak

ad)       KÖu-5b övezet: Belterületi lakó és kiszolgáló utak (közterületek)

b)  Külterületen:

ba)       KÖu-1k övezet:          Gyorsforgalmi út

bb)       KÖu-2k övezet:          I. rendű főút külterületen

bc)       KÖu-3k övezet:          Országos mellékutak

bd)       KÖu-4k övezet:          Összekötő- és bekötő utak

be)       KÖu-5k övezet:          Egyéb helyi jelentőségű utak

bf)       KÖu-6k övezet:          Jelentősebb mezőgazdasági utak.

(10) A közúthálózat egyes elemeinek övezeti besorolását a 2. melléklet tartalmazza.

33. §

ZÖLDTERÜLETEK (Z) ⁹

(1) A terven zöldterületi övezetként lehatárolt területek funkcionális és zöldfelületi fejlesztésére, illetve rekonstrukciójára valamint új parkok, kertek létesítésére csak kertépítészeti tervek alapján van lehetőség.

(2) A "Zkp" jelű közparkokban és a "Zkk" jelű közkertekben az OTÉK 27.§ (4) bekezdésében szereplő építmények helyezhetők el.

(3) A területen legfeljebb 3,5 m építménymagasságú épületek létesíthetők, legfeljebb 2%-os beépítettséggel.

34. §

ERDŐTERÜLETEK (E) ⁹

(1) Az erdőterületeken az erdő rendeltetésének megfelelő építmények helyezhetők el az OTÉK 28. § (3)-(4) bekezdésében foglalt korlátozások szerint.

(2) A terv erdőterületei - elsődleges rendeltetésük szerint - az alábbi területegységekre tagolódnak:

a)   Ev - védelmi (védett és védő) rendeltetésű erdőterületek,

b)   Eg - gazdasági rendeltetésű erdőterületek,

c)   Ee - egészségügyi-szociális, turisztikai (közjóléti) rendeltetésű erdőterületek.

(3) Az erdei építményekre vonatkozó előírások:

a)   A telken létesítendő épületek legnagyobb építménymagassága 7,5 m lehet.

b)   Az épületek a térség építési hagyományainak megfelelően egyszerű tömegű, 30-45° hajlásszögű, szimmetrikus nyeregtetővel fedett kialakításúak lehetnek.

c)   Az épületek meglévő dűlőút tengelyétől minimum 10,0 m-re helyezhetők el.

(4) Az erdőterületeken az országos és helyi építési előírásokon túl az adott terület művelési ágának megfelelően az erdőkre, a föld- és talajvédelemre valamint a természetvédelemre vonatkozó előírásokat is be kell tartani.

(5) A meglévő - és a fenti szabályok szerint nem beépíthetőnek minősülő - beépített ingatlanokon álló épületek felújíthatók és korszerűsíthetők, illetve a már meglévő rendeltetésüknek megfelelő célra használhatók.

(6) Az erdőterületeken a konkrét építési területek kijelölését megelőzően mérnökgeológiai szempontok alapján kell vizsgálni a terület felszínmozgásra való hajlamát. Felszínmozgás veszélyes területeken mérnökgeológiai, geotechnikai vizsgálatokra kell alapozni az építési területek kijelölését, az építmények létrehozásának egyedi feltételeit.

35. §

MEZŐGAZDASÁGI TERÜLETEK (M) ⁹

(1) A mezőgazdasági területen a növénytermesztés, az állattartás és állattenyésztés és a halászat, továbbá az ezekkel kapcsolatos termékfeldolgozás és -tárolás (a továbbiakban: mezőgazdasági hasznosítás), valamint ezen szakasz (2) bekezdése szerinti Má-t övezetekben a turisztikai célú hasznosítás építményei helyezhetők el.

(2) A város mezőgazdasági területe - építési szempontból - az alábbi területegységekre, illetve ezen belül övezetekre tagolódik:

a)   Má - általános mezőgazdasági területek:

aa)     Má-á - általános (jellemzően szántóföldi) mezőgazdasági övezetek,

ab)    Má-ü - mezőgazdasági ültetvény övezetek,

ac)     Má-t - turisztikai használatra is szolgáló övezetek,

ad)    Má-k – korlátozott használatú mezőgazdasági övezetek.

b)   Mk - kertes mezőgazdasági területek (jellemzően a volt zártkerti területek),

(3) A mezőgazdasági területen az építés az OTÉK 29.§ (3) – (4) bekezdéseiben foglalt előírások keretei között az alábbi övezeti kötöttségekkel történhet:

(4) Az „Má-k” jelű övezetekben építmény nem helyezhető el. Az "Má-t" jelű övezetekben állattartási létesítményként csak turisztikai célú állattartó építmény helyezhető el.

(5) Az "Má-á", "Má-ü" illetve az "Má-t" mezőgazdasági - övezetekben birtoktest és birtokközpont az OTÉK 29.§ (5)- (8) bekezdése szerint alakítható ki.

(6) A mezőgazdasági területeken az országos és helyi építési előírásokon túl az adott terület művelési ágának megfelelően az erdőkre, a föld- és talajvédelemre valamint a természetvédelemre vonatkozó előírásokat is be kell tartani.

(7) Az épületekre vonatkozó előírások:

a)   A telken létesítendő épületek legnagyobb építménymagassága – az „Mk” jelű területek kivételével - 7,5 m lehet.

b)   Az épületek a térség építési hagyományainak megfelelően egyszerű tömegű, 30-45° hajlásszögű, szimmetrikus nyeregtetővel fedett kialakításúak lehetnek.

c)   Az épületek eresze a szomszédos ingatlanok fölé nem nyúlhat át.

(8) Az „Mk” jelű területekre vonatkozó külön előírások:

a)   A területen minimum 720 m2-es, jogszabályoknak megfelelően megközelíthető új földrészletek alakíthatók ki.

b)   Az épületek a dűlőút tengelyétől minimum 10,00 m-re, helyezhetők el.

c)   Az épület földszintes, legfeljebb 3,50 m-es építménymagasságú lehet, úgy hogy a lejtős terepen az épület lejtő felőli homlokzatára számított építménymagasság 4,5 m-t nem haladhatja meg. Az épület tetőtere beépíthető. Az épület főtömegét jellemző tetőzet főgerinc-vonalára merőleges szélességi mérete a 6,0 m-t nem haladhatja meg, a tetőgerinc vonala a hosszoldallal párhuzamos lehet.

d)   Az épületek külső megjelenítéséhez hagyományos építőanyagokat (kő, tégla, vályog, fa, cserép, nád) kell használni.

e)   Pince, kerítés, támfal:

ea) A pince közterület, vagy a szomszédos telek alá nem nyúlhat. Kialakítása feleljen meg a terepszint alatti építményekre vonatkozó előírásoknak.

eb) A kerítés anyaga fa, vagy drótfonat lehet, élősövény létesíthető.

(9) A meglévő - és a fenti szabályok szerint nem beépíthetőnek minősülő - beépített ingatlanokon álló épületek felújíthatók, korszerűsíthetők illetve a már meglévő, rendeltetésének megfelelő célra használhatók.

(10) A mezőgazdasági területeken a konkrét építési területek kijelölését megelőzően mérnökgeológiai szempontok alapján kell vizsgálni a terület felszínmozgásra való hajlamát. Felszínmozgás veszélyes területeken mérnökgeológiai, geotechnikai vizsgálatokra kell alapozni az építési területek kijelölését, az építmények létrehozásának egyedi feltételeit.

36. §

VÍZGAZDÁLKODÁSI TERÜLETEK (V)

(1) A területfelhasználási egységbe az OTÉK 30.§ (1) bekezdése szerinti vízgazdálkodással összefüggő területek tartoznak. A területen építményeket elhelyezni csak a vízgazdálkodási szempontok figyelembevételével – külön jogszabályban foglaltak szerint – lehet.

(2) A város vízgazdálkodási területei az alábbi övezetekre tagolódnak:

a)   „V” jelű övezet - folyóvizek, állóvizek medre és parti sávja

b)   „V-1” jelű övezet - Duna folyam medre és parti sávja

c)   „V-2” jelű övezet – Duna folyam sportcélú parti sávja

Az övezeten belül részletes geodéziai felmérés és konkrét igények alapján a vízparton – a szükséges szakhatósági engedélyek birtokában – vízi sport és sporthorgászás céljára szolgáló építmények elhelyezhetők.

d)   „V-3” jelű övezet –az árvízvédművek (árvízvédelmi töltés, partvédelmi mű) területe

Az árvízvédelmi töltés mentén a fejlesztett szelvénytől legalább 10 m-es védőtávolságot kell tartani, melyet a töltéstől távolodva minimum 5%-os eséssel kell kialakítani.

e)   „V-4” jelű övezet - vízműkutak, vízműlétesítmények ⁹

f)   „V-5” jelű övezet – záportározók

A záportározók létesítésekor mérnökgeológiai, geotechnikai munkarészben tisztázni kell a tározók létrehozásának földtani és épített környezetre gyakorolt várható hatásait, kialakításuk egyedi feltételeit.

g)   Hatályon kívül helyezve. ⁹

(3) Hatályon kívül helyezve. ⁹

(4) Hatályon kívül helyezve. ⁹

(5) Hatályon kívül helyezve. ⁹

36/A. § ⁹

TERMÉSZETKÖZELI TERÜLET (Tk)

(1) Természetközeli területek a város mocsár és nádas művelési ágban nyilvántartott területei.

(2) A természetközeli területeken épületet elhelyezni nem lehet.

36/B. §⁹

KÜLÖNLEGES BEÉPÍTÉSRE NEM SZÁNT TERÜLET (Kk)

(1) A különleges beépítésre nem szánt területek a város azon sajátos felhasználású részei, melyeken legfeljebb 2 %-os beépítettséget igényelnek.

(2) A különleges beépítésre nem szánt területeken a terület rendeltetésszerű használatát szolgáló építmények helyezhetők el.

36/C. §⁹

Különleges turisztikai terület (Kkt)

(1) A különleges turisztikai terület a térség turisztikai hasznosítását szolgáló sport és szabadidős területek. 

(2) A területeken 3000 m2-t elérő, illetve meghaladó területnagyságú telken 2 %-os beépítettséggel a térség turisztikai hasznosításához (sport, kemping) és a terület műveléséhez szükséges építmények, kereskedelmi szálláshely és legfeljebb 2 lakás helyezhetők el az alábbi előírások szerint:

a)   Az épületek legfeljebb 7,50 m-es építménymagasságúak lehetnek. Az épületek külső megjelenítéséhez hagyományos építőanyagokat (kő, tégla, vályog, fa, cserép, nád) kell használni.

b)   Az épületek a térség építési hagyományainak megfelelően egyszerű tömegű, földszintes kialakításnál 38-45°, emeletes kialakításnál 30-45° hajlásszögű, szimmetrikus nyeregtetővel fedett kialakításúak lehetnek.

c)   Az épületek meglévő dűlőút tengelyétől minimum 10,0 m-re, helyezhetők el.

(3) Az erdőterületeken az országos és helyi építési előírásokon túl az adott terület művelési ágának megfelelően az erdőkre, a föld- és talajvédelemre valamint a természetvédelemre vonatkozó előírásokat is be kell tartani.

V. FEJEZET

Egyéb rendelkezések

37. §

Kulturális örökségvédelem ⁹

(1) Régészeti lelőhelyek védelmére vonatkozó előírások

a)   A város nyilvántartott régészeti lelőhelyeit az SZT és a HÉSZ 1.  függeléke tartalmazza.

b)   A Lussonium és környezete fokozottan védett régészeti lelőhely és világörökség várományos terület.

c)   Azokat az - ismert - területeket, ahol régészeti lelőhely előkerülése várható vagy feltételezhető (régészeti érdekű területek) a HÉSZ övezeti előírásai tartalmazzák.

d)   A régészeti lelőhelyek esetében a kulturális örökség védelméről szóló rendelkezések előírásai szerint kell eljárni.

e)   A régészeti örökséget érintő kérdésekben a rendezési tervhez készített hatástanulmányban foglaltak az irányadók.

(2) Műemlékek védelmére vonatkozó előírások

a)   A város műemléki védelem alatt álló értékeit az SZT és a HÉSZ 2. függeléke tartalmazza.

b)   A függelék szerint védett ingatlanokat, a védett épületeket és azok műemléki környezetét a szabályozási terv tünteti fel.

c)   A műemlékek és műemléki környezetük esetében a műemlékvédelemről szóló rendelkezések előírásai szerint kell eljárni.

(3) Helyi építészeti értékek védelmére vonatkozó előírások:

a)   A város a helyi értékek védeleméről külön önkormányzati rendeletben gondoskodik.

b)   A helyi védelemmel kapcsolatos feladatok körét és eljárási rendjét a helyi védelemről szóló önkormányzati rendelet és a HÉSZ együttesen szabályozzák.

c)   A helyi védettséget élvező értékeket az SZT és a HÉSZ 3. függeléke tartalmazza.

(4) A védett értékek folyamatos vezetéséről mind az SZT-ben, mind a HÉSZ függelékekben gondoskodni kell.

(5) A világörökség-várományos területbe eső ingatlanok hasznosítása a kezelési tervben meghatározottaknak megfelelően történhet. A közlekedési infrastrukturális hálózatokat és építményeket a kulturális örökségi értékek sérelme nélkül, területi egységét megőrizve, látványuk érvényesülését elősegítve kell elhelyezni. A közművezetékeket és járulékos közműépítményeket tájba illesztett módon, a világörökségi területek védelmét nem akadályozó műszaki megoldások alkalmazásával - beleértve a felszín alatti vonalvezetést is - kell elhelyezni. A területen új külszíni művelésű bányatelek nem létesíthető.”

(6) A város településkép-védelmi területei a Helyi Védett területek (HÉT - a Történelmi városközponttal). A településkép-védelmi területeken a történeti településkép érvényesülését befolyásoló, a kialakult településszerkezetet, településkaraktert megváltoztató, nagy kiterjedésű építmény elhelyezésére vonatkozó építési-műszaki tervhez a külön jogszabályban meghatározott látványtervet kell készíteni.

38. §

Táj- és természetvédelem ⁹

(1) A természeti területek használata és fejlesztése során a természetkímélő használati módok figyelembe vételével biztosítani kell a táj jellegének, esztétikai, természeti értékeinek, a tájra jellemző természeti rendszereknek és egyedi tájértékeknek a megóvását.

(2) Az országos és a helyi védettséget élvező – valamint a jelen terv szerint védelemre javasolt értékeket a HÉSZ 4. függeléke tartalmazza. A védelemre javasolt értékek – a védelem alá helyezést követően – védettnek tekintendők.

(3) A mocsár, nádas, karsztbokorerdő, sziklás terület és ősgyep területeken az OTÉK előírásának megfelelően épületet elhelyezni nem lehet.

(4) A közművezetékeket és járulékos közműépítményeket tájba illesztett módon, a tájképvédelmi célok megvalósulását nem akadályozó műszaki megoldások alkalmazásával - beleértve a felszín alatti vonalvezetést is - kell elhelyezni.

(5) Az SZT-ben lehatárolt tájkép-védelmi területen a tájképet jelentősen megváltoztató építmények terveihez külön jogszabályban meghatározott látványtervet is kell készíteni.

39. §

Közművesítés és közműlétesítmények

(1) A közműlétesítmények és közműhálózatok elhelyezésére vonatkozóan az OTÉK előírásait, valamint a megfelelő ágazati előírásokat, szabványokat figyelembe kell venni. Az előírások szerinti védőtávolságokat biztosítani kell. ⁹

(2) A meglevő és a tervezett vízellátás, vízelvezetés (szenny- és csapadékvíz), energiaellátás (villamosenergia ellátás, földgázellátás), valamint a távközlés hálózatai és létesítményei, továbbá azok ágazati előírások szerinti biztonsági övezeteik számára közműterületen, vagy közterületen kell helyet biztosítani. Ettől eltérő esetben - ha azt egyéb ágazati előírás nem tiltja - a közművek és biztonsági övezetének helyigényét szolgalmi jogi bejegyzéssel kell fenntartani. ⁹

(3) A közművezetékek telepítését:

-     új vezeték építése estén a város központi belterületein minden esetben,

-     meglévő vezetékek rekonstrukciója (átépítés, felújítás), korszerűsítése esetén a műemléki környezetben, a helyi értékvédelmi területen, valamint a város bevezető illetve átmenő forgalmat lebonyolító útjai, a Fehérvári, Kereszt, Deák Ferenc, Dózsa György, Tolnai, Kölesdi, Újtemplom, Biztonsági elkerülő, Kandó Kálmán, Gesztenyés, Pollack, Építők, Kishegyi, Táncsics Mihály, Rókus, Dunaföldvári, Szabadság, Béke, valamint a 6-os út mentén

a gazdaságos területhasználat, valamint a városkép védelme érdekében csak föld alatti elhelyezéssel szabad megépíteni ^3,9

(4) Új út építésénél, útrekonstrukciónál a tervezett közművek egyidejű kiépítéséről, a meglevő közművek szükséges rekonstrukciójáról gondoskodni kell.

(5) A magas talajvízállásos, feltöltéses területen közműhálózatokat, létesítményeket építeni csak a talajmechanikai szakvélemény alapján szabad.

(6) A járulékos közműlétesítmények (transzformátor, gáznyomáscsökkentő, hőközpont, stb.) elhelyezésénél a városképi megjelenítésre, a környezetvédelmi és esztétikai követelményekre fokozott figyelmet kell fordítani.

(7) A település tűzivíz (oltóvíz) ellátását, valamint a tűzoltás előfeltételeit (tűzoltási út, terület, stb.) az Országos Tűzvédelmi Szabályzat vonatkozó előírásai szerint kell kialakítani, illetve biztosítani.

(8) Adótorony, antenna, szélkerék telepítésére vonatkozó előírások:

a)   Belterületen, továbbá országos jelentőségű természeti területen, tájvédelmi körzetben, helyi jelentőségű természeti területen terepszintre állítva 12,0 m-nél magasabb, építményre szerelve 4,0 m-nél magasabb antenna és tartószerkezete  a települési főépítész előzetes véleménye megismerése után helyezhető el.

b)   Közszolgálati távközlési antenna telepítése előtt az antenna helyének kiválasztása céljából a beruházónak előzetesen az önkormányzattal egyeztetni kell.

c)   Szélkerék telepítése előtt a szélkerék helyének kiválasztása, valamint a telepítés egyéb feltételei meghatározása céljából a beruházónak az önkormányzattal egyeztetni kell. ⁹

40. §

Árvízvédelem. ⁹

(1) Az árvízvédelmi töltés és a Duna menti sávban (ártér) bármilyen tevékenység az árvízvédelmi töltés és a töltéslábtól számított 10-10 m-es sávban, valamint a Duna meder és a part éltől mért 10 m-es sávban az illetékes, hatáskörrel rendelkező környezetvédelmi, természetvédelmi és vízügyi hatóság(-ok) előírása alapján végezhető csak.

(2) A Duna partélétől számított 10 m-es sáv szabadon tartandó, magasépítési létesítményekkel, árvédelmi töltéssel - a hajózás létesítményeinek kivételével - nem terhelhető, közművek e sávban csak korlátozottan helyezhetők el.

(3) Az állandóan „átmozgatott” hullámtéri terület szervesanyag-tartalma, inhomogenitása, gyökér-átszőttsége és igen változó kompresszibilitása kb. 1,0 m vastagságban érvényesül. Erre közvetlenül még feltöltés sem helyezhető.

(4) A mértékadó talajvízszintet a jelenlegi terepszinten kell felvenni a felhajtóerők számítása tekintetében.

(5) Az ártéri terület feltöltésére a szakhatóságok által jóváhagyott, az alaptömb-kiemelésekből származó iszapos homok, (lösz) osztályozatlan kavicsos homok-, illetve egyéb szennyeződéstől mentes kinyert anyag alkalmas, melyet hidromechanizációs technológiával lehet bedolgozni. A jelenlegi felszínt képző (termőtalaj-jellegű) humuszos finomhomok, illetve homokliszt a feltöltés felszínén elteregethető.

(6) Minden más anyagkitermelési hely egyedi elbírálást, szigorú környezetvédelmi és geotechnikai előírás-betartást igényel. Árvízvédelmi töltés mentett oldalán 60 m-en, a víz felöli oldalon pedig 110 m-en belül anyaggödröt nyitni csak az illetékes vízügyi igazgatóság előírásai alapján lehet.

(7) A vízelvezető árkok működését minden műszaki beavatkozásnak lehetővé kell tenni (Molnár árok, Páli árok).

(8) Az ártéri területen belül az egyes terület-felhasználási kategóriákra vonatkozó előírásokkal összhangban építményt az alábbiak szerint lehet elhelyezni:

a)   építmények part éltől való távolsága minimum 10 m,

b)   építmények töltéslábtól számított minimum távolsága a fejlesztett szelvényt figyelembe véve 10 m. Az építmények kialakítása és magassági elhelyezése során a mértékadó árvízszint és az eddig előfordult legmagasabb árvízszint közül a magasabbat kell figyelembe venni,

c)   a terület feltöltését egy terület felhasználási egységen belül - a beruházások gazdaságossága érdekében kockázatelemzés alapján - az egyéb szükséges védelmi felszerelések, eszközök biztosításával kell elvégezni.

(9) A területet gyakori árvízi elöntések érik, a terhelhető – alapozásra alkalmas – összlet a jelenlegi felszín alatt 4-5 m mélységben helyezkedik el, azaz magasépítési létesítmények tekintetében beépítésre jelen körülmények között csak korlátozottan alkalmas, a javasolt alapozási sík É-D-i irányban 87,50 - 89,00 mBf.

(10) A területen építmények tervezését részletes talajmechanikai, mérnökgeológiai-mérnökhidrológiai vizsgálattal kell megalapozni.

(11) Árvízvédelmi művet és annak altalaját, csak a vízügyi hatósági előírások betartásával szabad megbontani, átalakítani.

(12) Építmény nagyvízi mederben történő elhelyezéséhez a folyószakasz mederkezelőjének hozzájárulása szükséges.

41. §

Környezetvédelem ⁹

(1) A beruházások nem okozhatnak olyan hatásokat, amelyek a környező területek jelenlegi és tervezett használati módját lehetetlenné teszik, így fejlesztési és építési, valamint külön jogszabályok alapján gyakorolható bármely tevékenység csak a környezetvédelmi kölcsönhatások ellenőrzésével, a követelmények érvényesítésével kezdhető meg és folytatható.

(2) A létesítmények kialakításánál figyelembe kell venni az ágazati jogszabályokban, egyedi hatósági eljárásokban, szabályokban meghatározott védősávokat, a védőövezeteket és az építmények közötti legkisebb védelmi célú távolságokat.

(3) Az építmények kialakításánál, a meglévő és új technológiák üzemeltetésénél biztosítani kell a környezeti elemekre (földtani közeg, a felszíni és a felszín alatti vizek és a levegő), valamint a zaj, mint jelentős hatótényezőre vonatkozó követelmények érvényesülését, a minőségi és terhelési (imisszió és emisszió) határértékek teljesülését.

(4) Az építmények és használatuk külön-külön és együttesen sem eredményezhetnek a jogszabályokban vagy a hatóságok előírásaiban megállapított határértékeket meghaladó mértékű hatást.

42. §

Egyes sajátos jogintézményekre vonatkozó előírások,

az atomerőmű biztonsági övezete, valamint az egyéb építési tilalmak ¹

(1) A rendezési tervben foglalt feladatok megvalósítása érdekében – megvalósításuk esetén – az Étv. 17.§-ába foglalt sajátos jogintézmények működtethetők jelen HÉSZ és az SZT keretén belül.

(2) Jelen rendelettel egyidejűleg az önkormányzat az alábbi sajátos jogintézményekkel él:

a)  Hatályon kívül helyezve. ⁴

b)   Hatályon kívül helyezve ⁷

c)   Helyi kiszolgáló és lakóút céljára történő lejegyzés a tervezett lakó- és kiszolgáló utak létesítésére, szélesítésére kijelölt területsávok. Lejegyezésükre a külön jogszabályban foglaltak szerint van lehetőség. ⁴

(3) A Paksi Atomerőmű biztonsági övezetének kiterjedését, valamint a biztonsági övezeten belül végezhető tevékenységek körét és az ezekre vonatkozó eljárási szabályokat Kormány rendelet tartalmazza. ⁹

(4) Hatályon kívül helyezve.⁴

43. §

Záró és hatályba léptető rendelkezések

(1) E rendelet és a hozzá tartozó szabályozási terv 2004. január 1. napján lép hatályba. Rendelkezéseit a hatálybalépést követően induló ügyekben kell alkalmazni.

(2) E rendelet hatályba lépésével egy időben hatályát vesztik a 21/1996 (XI.6.), a 9/1997   (IV.1.), a 10/1997 (IV.1.), a 13/1997(IV.23.), a 21/1997(XII.1.), a 25/1997(XII.31.), a 3/1998(II.4.), a 23/1999(XI.22.), a 9/2000(V.2.), a 3/2001( II.9.), a 7/2001(IV.9), a 15/2001(IX.17.), a 16/2001(IX.17.), a 21/2001(XII.17.), a 22/2001(XII.17.) számú valamint a 1/2003 (II.18.) és a 21/2003(IX.26.) számú önkormányzati rendeletek.

(3) Hatályon kívül helyezve. ¹¹

(4) E rendelet a belső piaci szolgáltatásokról szóló, az Európai Parlament és a Tanács 2006/123/EK irányelvének való megfelelést szolgálja.⁶

Paks, 2003. december 29.

            Hajdú János sk.                                                           Dr.Blazsek Balázs sk.

            polgármester                                                   címzetes főjegyző

*Paks Város Önkormányzati Képviselő-testülete a rendeletet a 2003. december 17-i ülésen fogadta el.

¹ Módosította a 25/2004. (X. 18.) számú önkormányzati rendelet, melyet 2004. október 13-án fogadott el a képviselő-testület, hatályos 2004. november 1-től. Ezen rendelet hatálybalépésével egy időben hatályát veszti a 24/2003.(XII.31.) számú önkormányzati rendelettel elfogadott Helyi Építési Szabályzat és Szabályozási Terv K3, K5, K6, K7, K8, B4, B5, B6, B7, B8, B9, B11, B12, B14, B24, B26, B27 jelű és számú szabályozási tervlap, helyébe ezen rendelet K3, K5, K6, K7, K8, B4, B5, B6, B7, B8, B9, B11, B12, B14, B24, B26, B27 jelű és számú tervlap lép.

² A 13.§ (2) bekezdés a./ és b./pontját hatályon kívül helyezte a 11/2005. (V. 30.) számú rendelet 2005. június 6-i hatállyal. (Ugyanezen rendelet 5. §-a a 13.§ (2) bekezdés c./ pontjában foglaltakat módosítottan szabályozta; a szöveg kiegészült az ültethető fafajták megnevezésével.)

³ Módosította a 17/2006. (VIII. 14.) számú rendelet, melyet 2006. augusztus 9-én fogadott el a képviselő-testület, hatályos 2006. szeptember 1-től. Rendelkezéseit a hatálybalépést követően induló ügyekben kell alkalmazni. Egyidejűleg a Helyi Építési Szabályzat és Szabályozási Terv K3, K5, K6, B1, B2, B4, B5, B6, B7, B9, B10, B11, B12, B13, B14, B16, B23, B26, jelű és számú szabályozási tervlapjai, a 2. számú melléklet „A. ELŐVÁSÁRLÁSI JOG”, az 1. valamint a 4. számú függelék helyébe ezen rendelet K3, K5, K6, B1, B2, B4, B5, B6, B7, B9, B10, B11, B12, B13, B14, B16, B23, B26,  jelű és számú tervlapjai valamint a B20a jelű új tervlapja, melléklete, valamint 1. és 2. számú függeléke lép.

⁴ Módosította a 1/2008. (II. 18.) számú rendelet, melyet 2008. február 18-án fogadott el a képviselő-testület, hatályos 2008. március 1-től. Rendelkezéseit a hatálybalépést követően induló ügyekben kell alkalmazni. Aki az alaprendelet 7.§ (1) bekezdés b) pontjában levő előírást megszegi szabálysértést követ el és 30.000,- Ft-ig terjedhető pénzbírsággal sújtható. Egyidejűleg a Helyi Építési Szabályzat és Szabályozási Terv K1, K2, K3, K4, K5, K6, K7, B2, B4, B5, B7, B8, B9, B10, B11, B12, B15, B16, B17, B18, B20a, jelű és számú szabályozási tervlapjai, a 2. számú melléklet és a 4. függelék helyébe ezen rendelet K1, K2, K3, K4, K5, K6, K7, B2, B4, B5, B7, B8, B9, B10, B11, B12, B15, B16, B17, B18, B20 a jelű új  tervlapja,  melléklete, valamint  függeléke lép.

⁵ Módosította a 20/2008. (IX. 16.) számú rendelet, amelyet 2008. szeptember 10-én fogadott el a képviselő-testület, hatályos 2008. szeptember 24-től, hatályát veszti 2008. október 9-én. Egyidejűleg a Szabályozási Terv B4, B6, B9, B10 és B27 jelű és számú szabályozási tervlapjai helyébe ezen rendelet B4, B6, B9, B10 és B27 jelű és számú tervlapja lép.

⁶ A rendelet szövegét a 16/2009.(IX. 11.) számú rendelet állapította meg 2009. szeptember 16-i hatállyal. A módosító rendelet hatályát veszti 2009. október 2-án.

⁷ A rendelet szövegét a 32/2009. (XII. 23.) számú rendelet állapította meg 2010. január 1-i hatállyal. A módosító rendelet hatályát veszti 2010. január 16-án.

⁸ Módosította a 12/2010. (IV.23.) önkormányzati rendelet 2010. május 1-i hatállyal. A B7 jelű és számú szabályozási tervlap helyébe a módosító rendelet mellékletében levő új B7 jelű és számú tervlap lép. A módosító rendelet hatályát veszti 2010. május 16-án.

⁹ A rendelet szövegét a 23/2011. (XI. 25.) önkormányzati rendelet állapította meg 2011. december 25.-i hatállyal. A módosító rendelet hatályát veszti 2011. december 26 -án. Egyidejűleg hatályát veszti az Ör. módosításáról szóló 25/2004. (X. 18.) önkormányzati rendelet, az Ör. módosításáról szóló 17/2006. (VIII. 14.) önkormányzati rendelet, az Ör. módosításáról szóló 1/2008. (II. 18.) számú önkormányzati rendelet. A rendelet 28/A. § (2) bekezdés Gip-1.4 új övezeti sora és a B14, B26 tervlap szabályozása az atomerőmű biztonsági övezete csökkentésére vonatkozó kormányrendelet hatályba lépésének napján lép hatályba, feltéve, hogy az építési övezet területe az atomerőmű biztonsági övezetén kívülre esik.

¹⁰ A rendelet szövegét a 31/2011. (XII. 20.) önkormányzati rendelet állapította meg 2011. december 25-i hatállyal. A módosító rendelet hatályát veszti 2011. december 26-án. A rendelet 28/A. § (2) bekezdés Gip-1.4 új övezeti sora és a B14, B26 tervlap szabályozása az Országos Atomenergia Hivatalnak a biztonsági övezetet megállapító határozata jogerőre emelkedése napján lép hatályba, feltéve, hogy az építési övezet területe az atomerőmű biztonsági övezetén kívülre esik.

¹¹ Hatályon kívül helyezte a 14/2012. (IV. 13.) önkormányzati rendelet 2012. április 15-el. A hatályon kívül helyező rendelet 2012. április 20-án hatályát veszti.