Táplánszentkereszt Község Önkormányzata Képviselő-testületének 25/2003. (VIII. 25.) önkormányzati rendelete

Táplánszentkereszt község Helyi Építési Szabályzatáról és Szabályozási tervéről

Hatályos: 2022. 07. 30

Táplánszentkereszt Község Önkormányzata Képviselő-testületének 25/2003. (VIII. 25.) önkormányzati rendelete

Táplánszentkereszt község Helyi Építési Szabályzatáról és Szabályozási terve

2022.07.30.

Táplánszentkereszt Község Önkormányzatának Képviselő-testülete az Alaptörvény 32. cikk (2) bekezdésében meghatározott eredeti jogalkotói hatáskörében a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény 8. § (1) bekezdésében meghatározott feladatkörében eljárva, valamint az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. Törvény 7. § (3) és 13. §(1) bekezdése (a továbbiakban: Étv.), – az Étv. 9. § (3) bekezdésében előírt véleményeztetési eljárás lefolytatását követően - az alábbiak szerint szabályozza:

I. RÉSZ

I CÍM
ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK
1 §1

2.  § 2

3.  § 3

II. RÉSZ

I. Fejezet

"A" TELEPÜLÉSRENDEZÉSI KÖVETELMÉNYEK

TERÜLETFELHASZNÁLÁSI EGYSÉGEK TAGOZÓDÁSA (Építési övezetek, övezetek)

4 § (1)4 Szabályozási terven használt építési övezeti jel első eleme az építési övezeti besorolást, második elemének bal felső mezője a beépítési módot, bal alsó mezője a maximális építménymagasságot, jobb felső mezője a maximális beépítési százalékot, jobb alsó mezője a minimális telekterület méretét jelöli.
(2) 5 A belterületi építési övezetek közművesítettség mértékét teljes körűnek határozza meg a terv,amit az épületek használatbavételéig kell biztosítani. A külterületi építési övezetben részleges közművesítés szükséges.
II. Fejezet

“B” BEÉPÍTÉSRE SZÁNT TERÜLETEK

Lakóterületek Általános előírások

5 § (1) A lakóterületeken a beépítés feltételeit, az építési telkek kialakításának szabályait, a beépítési módot, az építménymagasságot, a parkoló-ellátottság mértékét, a zöldfelületek mértékét a Szabályozási Terv előírásai határozzák meg.
(2) A lakótelek terepszint alatti építményének alapterülete a telekre vonatkozó beépítési % szerint számított értékét érheti el.
(3) Közterület fölé, ill. látható felületeivel kapcsolatban: Az építési telken elhelyezhető hirdető berendezése az épület járdaszintjétől mért 3,0 m magasság felett nem helyezhető el.
(4) 6 A területen az utcai, illetve közterület határán létesítendő kerítés csak 1,80 m-es maximális magassággal, alul maximum 60 cm-es tömör lábazattal, felül áttört kivitelben létesíthető.
(5) 7 Ha a telek jelenlegi beépítettsége korábbi előírásoknak megfelelően, illetve jogerős építési vagy fennmaradási engedély alapján az építési övezet előírásait és a szabályozási terv utasításait meghaladóan eltér, a telken álló főépület felújítható, de a beépítettség, az épület szintterülete, az építménymagasság nem növelhető.
(6) A területen, ahol a szabályozási terv építési helyet tüntet fel, új épület építése vagy meglévő épület bővítése csak az építési helyen belül történhet.
(7) A területen a telkek területe telekkialakítással módosítható, növelhető.
(8) 8 A területen telekosztás a szabályozási terven jelöltektől eltérhet szabályozási terven feltüntetett tervezett teleknagyságok betartása mellett.
(9) 9 A területek parkolási igény kielégítését elsődlegesen saját területen kell biztosítani.
(10) 10
(11) 11
(12) Új lakótelkeknél, ahol nincs építési vonal meghatározva, ott a lakóépület előkertje 5-10 méter, a Rumi úton új lakótelek, új épület építése esetén 15 m, míg a megvalósítható gazdasági és mezőgazdasági épületek csak a hátsókert és a „sávhatár” közötti területen helyezhetők el.
(13) Állattartási épületek a lakóépülettől ( szomszédot is beleértve) legalább 15 méterre-, az utcai telekhatártól legalább 30 méterre helyezhetők el.
(14) A Gyöngyös patak melletti új lakóterületeken az engedélyezési tervek alapozási terveinél figyelembe kell venni az esetlegesen későbbi föld-feltöltéseket, a patak felhagyott nyomvonalát, mely utóbbit a terv tartalmazza.
(15) 12 Minden lakás és üdülő önálló rendeltetési egysége után egy személygépkocsi elhelyezését kell biztosítani.

Kertvárosi lakóterület (Lke1 )

6.  § (1) Jellemzően laza beépítésű, összefüggő nagy kertes, több önálló rendeltetési egységet magába foglaló. 4,5 m-es épületmagasságot meg nem haladó lakóépületek elhelyezésére szolgál.

(2) 13 Területén az országos településrendezési és építési követelményekről szóló 253/1997.(XII.20.) Korm. rendeletben (továbbiakban:OTÉK) foglalt előírások szerinti építmények helyezhetők el, kivéve az üzemanyagtöltőt, négylakásos és hatlakásos lakóépületet. Elhelyezhető lakások száma max 2 db, max. 1 épületben.

(3) A telekre vonatkozó megengedett legnagyobb szintterület sűrűség 0,4.

(4) Területén legalább 3,5 m , legfeljebb 4,5 m építménymagasságú épületek helyezhetők el. Az egyes lakótömbök építménymagasságát a Szabályozási terv határozza meg.

(5) Elhelyezhető melléképítmények:

a)14 közmű-becsatlakozási műtárgy,
b) hulladéktartály-tároló,
c)15 - épülettől különálló - építménynek minősülő kirakatszekrény,
d)16 kerti építmény,
e)17 húsfüstölő, jégverem, zödségverem,
f)18 építménynek minősülő antennatartó szerkezet, zászlótartó oszlop.
g)19
h)20
i)21
(6) A területen a telek beépítetlen területének legalább 60%-át zöldfelületként (jellemzően fákkal, cserjékkel beültetett kertként) kell fenntartani, illetve kialakítani.
(7) A legnagyobb beépítés 25 %-os.
(8) 22
(9) 23
(10) 24 A 167 hrsz ingatlan megosztását követően kialakuló nem saroktelkek esetében a hátsókert mérete "0" m.

Kertvárosi lakóterület (Lke )

7 § (1) Jellemzően laza beépítésű, összefüggő nagy kertes, több önálló rendeltetési egységet magába foglaló. 5,5 m-es építménymagasságot meg nem haladó lakóépületek elhelyezésére szolgál.
(2) 25 Területén az OTÉK-ban foglalt előírások szerinti építmények helyezhetők el, kivéve az üzemanyagtöltőt, négylakásos és hatlakásos lakóépületet. Elhelyezhető lakások száma
a) 900 m2 alatti telekterület esetén: max 2 db, max. 1 épületben.
b) 900 m2 feletti telekterület esetén: max 3 db, max. 2 épületben.
(3) A területre vonatkozó megengedett legnagyobb szintterület sűrűség 0,6.
(4) Területén legalább 3,5 m , legfeljebb 4,5 m építménymagasságú épületek helyezhetők el. Az egyes lakótömbök építménymagasságát a Szabályozási terv határozza meg.
(5) Elhelyezhető melléképítmények:
a)26 közmű-becsatlakozási műtárgy,
b) hulladéktartály-tároló,
c)27 - épülettől különálló - építménynek minősülő kirakatszekrény,
d)28 kerti építmény,
e)29 húsfüstölő, jégverem, zöldségverem,
f)30 építménynek minősülő antennatartó szerkezet, zászlótartó oszlop.
g)31
h)32
i)33
(6) A területen a telek beépítetlen területének legalább 50%-át zöldfelületként (jellemzően fákkal, cserjékkel beültetett kertként) kell fenntartani, illetve kialakítani.
(7) A legnagyobb beépítés 30 %-os.
(8) 34
(9) 35

Falusias lakóterület (Lf1)36

7/A.  § 37 (1) Jellemzően falusias 4,5 m-es építménymagasságot meg nem haladó lakóépületek, mező- és erdőgazdasági építmények, továbbá a helyi lakosságot szolgáló, nem zavaró hatású kereskedelmi, szolgáltató és kézműipari építmények elhelyezésére szolgál.

(2) Területén az OTÉK-ban foglalt építmények helyezhetők el, kivéve az üzemanyagtöltőt.

(3) A területre vonatkozó megengedett legnagyobb szintterület sűrűség 0,5.

(4) Területén csak olyan épület engedélyezhető, amely legalább 3,0, legfeljebb 4,5 m építménymagasságú, magas-tetős.

(5) Elhelyezhető melléképítmények:

a) közmű-becsatlakozási műtárgy,

b) hulladéktartály-tároló,

c) - épülettől különálló - építménynek minősülő kirakatszekrény,

d) kerti építmény,

e) húsfüstölő, jégverem, zöldségverem,

f) trágyatároló,

g) siló, ömlesztett anyag-, folyadék- és gáztároló,

h) építménynek minősülő antennatartó szerkezet, zászlótartó oszlop.

(6) A területen a telek területének legalább 40%-át zöldfelületként ( jellemzően fákkal, cserjékkel beültetett kertként) kell fenntartani, illetve kialakítani.

Falusias lakóterület (Lf)38

8 § (1) Jellemzően összefüggő nagy kertes, 4,5 m-es épületmagasságot meg nem haladó lakóépületek, mező- és erdőgazdasági építmények, továbbá a helyi lakosságot szolgáló, nem zavaró hatású kereskedelmi, szolgáltató és kézműipari építmények elhelyezésére szolgál.
(2) 39 Területén az OTÉK -ban foglalt építmények helyezhetők el, kivéve az üzemanyagtöltőt. Elhelyezhető lakások száma: max 2 db
(3) A területre vonatkozó megengedett legnagyobb szintterület sűrűség 0,5.
(4) 40 Területén csak olyan épület helyezhető el, amely legalább 3,0, legfeljebb 5,5 m építménymagasságú, magas-tetős. Az egyes lakótömbök építménymagasságát a Szabályozási terv határozza meg.
(5) Elhelyezhető melléképítmények, ha a Szabályozási terv másként nem rendelkezik
a)41 közmű-becsatlakozási műtárgy,
b) hulladéktartály-tároló,
c)42 - épülettől különálló - építménynek minősülő kirakatszekrény,
d)43 kerti építmény,
e)44 húsfüstölő, jégverem, zöldségverem,
f)45 trágyatároló,
g)46 siló, ömlesztett anyag-, folyadék- és gáztároló,
h)47 építménynek minősülő antennatartó szerkezet, zászlótartó oszlop.
i)48
j)49
k)50
l)51
m)52
(6) A területen a telek területének legalább 40%-át zöldfelületként (jellemzően fákkal, cserjékkel beültetett kertként) kell fenntartani, illetve kialakítani.
(7) 53
(8) 54 Állattartási épületek a lakóépülettől ( szomszédot is beleértve) legalább 15 méterre-, az utcai telekhatártól legalább 30 méterre helyezhetők el.
(9) 55

Településközpont vegyes területek. ( Vt )

9 § (1) Jellemzően több rendeltetési egységet magába foglaló, lakó- és olyan helyi települési szintű, igazgatási, kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó, szálláshely, egyházi, oktatási, egészségügyi, szociális épületek, valamint sportlétesítmények elhelyezésére szolgál, amelyek alapvetően nincsenek zavaró hatással a lakófunkcióra.
(2) 56 Területén az OTÉK -ban foglalt előírások szerinti építmények helyezhetők el, kivéve üzemanyagtöltő, parkolóház, gazdasági építmény, termelő kertészeti építmény.
(3) A területre vonatkozó megengedett legnagyobb szintterület sűrűség 2,0.
(4) Területén legalább 3,5 m , legfeljebb 9,5 m építménymagasságú épületek helyezhetők el. Az építménymagasságát a Szabályozási terv határozza meg.
(4) Elhelyezhető melléképítmények:
a)57 közmű-becsatlakozási műtárgy,
b) hulladéktartály-tároló,
c)58 - épülettől különálló - építménynek minősülő kirakatszekrény,
d)59 kerti építmény,
e)60 húsfüstölő, jégverem, zöldségverem,
f)61 építménynek minősülő antennatartó szerkezet, zászlótartó oszlop.
g)62
h)63
(5) A területen a telek területének legalább 20%-át zöldfelületként (jellemzően fákkal, cserjékkel beültetett kertként) kell fenntartani, illetve kialakítani, kivéve az óvodát, ahol minimum 40 % zöldfelület szükséges.
(6) 64
(7) 65

GAZDASÁGI TERÜLETEK Egyéb ipari terület ( Gip )

10.  § (1) Elsősorban az ipari, építőipari, az energiaszolgáltatási és a településgazdálkodási, községüzemeltetési építmények elhelyezésére szolgál.

(2) 66 Területén az OTÉK szerinti építmények-, valamint ezen túlmenően kereskedelmi és szolgáltató célú létesítmények helyezhetők el, minimum 1500 m2-es teleknagyságon.

(3) A területre vonatkozó megengedett legnagyobb szintterület sűrűség 1,0.

(4) A területen a telek területének legalább 25%-át zöldfelületként (jellemzően fákkal, cserjékkel beültetett kertként) kell fenntartani, illetve kialakítani.

(5) 67 Az egyes tömbök egy vagy több telekként is kialakíthatók. Több telek kialakítása estén a terven jelölt építési hely értelemszerű figyelembevételével, valamint az OTÉK -ban foglatak szerint az oldalkerteket a teleknagyság függvényében kell betartani:

a) 10000 m2 teleknagyságig minimum 5 m

b) 10000 m2 " felett 10 m

(6) 10000 m2-nél nagyobb telkek esetén a tömbön belüli telekhatárok mentén minimum 15,0 m-es védőfásítást kell létesíteni.

(7) 68 Épületnek nem minősülő egyéb pontszerű építmények magassága meghaladhatja az övezeti előírásban megadott értéket.

(8) 69

(9) 70

Kereskedelmi, szolgáltató gazdasági terület (Gksz)71

10/A.  § 72 (1) A kereskedelmi, szolgáltató gazdasági terület elsősorban környezetre jelentős hatást nem gyakorló gazdasági tevékenységi célú épületek elhelyezésére szolgál.

(2) A kereskedelmi, szolgáltató gazdasági területen önálló lakó rendeltetésű épület nem helyezhető el, de a gazdasági tevékenységi célú épületen belül a tulajdonos, a használó és a személyzet számára szolgáló lakás kialakítható.

(3) Területén az OTÉK-ban foglalt építmények helyezhetők el, minimum 1000 m2-es teleknagyságon.

(4) A területre vonatkozó megengedett legnagyobb szintterület sűrűség 0,6.

(5) A területen a telek területének legalább 25%-át zöldfelületként ( jellemzően fákkal, cserjékkel beültetett kertként ) kell fenntartani, illetve kialakítani.

Telepszerű állattartási terület ( Gá )73

11 § (1) Telepszerű állattartási telepek ( 25 nagyállatnál-, 2000/turnus csirkénél-, vagy 50 sertésnél több) csak a külterületen vannak, ill. létesíthetők.
(2) 74 Új állattartási telep a belterülettől legalább 400 m-re létesíthetők, véderdővel. A telekre vonatkozó megengedett legnagyobb szintterület sűrűség 0,25.
(3) A területen a telek területének legalább 50%-át zöldfelületként (jellemzően fákkal, cserjékkel beültetett ) kell fenntartani, illetve kialakítani.
(4) 75 Területén csak olyan épület helyezhető el, amely legalább 3,0, legfeljebb 7,5 m építménymagasságú. ( kivéve a silókat, elevátorokat)
(5) 76

Különleges terület77

Mezőgazdasági üzemi terület (Kmü)78

11/A.  § (1) A Kmü jelű területen a mezőgazdasági üzemi területek építményei helyezhetők el.

(2) A területen a telek területének legalább 40%-át zöldfelületként (jellemzően fákkal, cserjékkel beültetett kertként) kell fenntartani, illetve kialakítani.

(3) A területen az építménymagasságot az építési övezetek területenként tartalmazzák. Ahol az építési övezet 12(25) m-ben jelöli az építménymagasságot, ott a terület legfeljebb 10 %-án elhelyezhető legfeljebb 25 m építménymagasságú építmény is (pl: siló, szárító, stb...)

(4) A legkisebb zöldfelület 40%.

(5) A beépítési mód szabadon álló.

(6) A megengedett legnagyobb szinterületsűrűség 1,0.

Temetők területe ( Kt )79

12 § (1) Területén csak temetkezési célú építmények és az azokhoz kapcsolódó, a temető funkció rendeltetésszerű működéséhez tartozó egyéb építmények helyezhetők el. Területén a beépítés a 10%-ot nem haladhatja meg.
(2) A telekre vonatkozó megengedett legnagyobb szintterület sűrűség 0,2.
(3) 80
(4) 81 A temető védőterületébe eső lakótelkek esetén új lakóépület építése nem helyezhető el, a mellette levő lakóterületre vonatkozó többi építmény viszont igen.

Sportolási terület. ( Ks )

13 § (1) Területén csak a szabályozási terven megnevezett funkciójú ( elsősorban a sportolással, szabadidő eltöltéssel kapcsolatos) építmények és azok rendeltetésszerű működéséhez szükséges egyéb építmények helyezhetők el. Területén a beépítés az 5.%-ot nem haladhatja meg.
(2) A telekre vonatkozó megengedett legnagyobb szintterület sűrűség 0,2.
(3) 82 Területén csak olyan épület helyezhető el, amely legalább 3,0, legfeljebb 7,5 m építménymagasságú, és kiszolgáló épülete a sportolási és szabadidő funkciónak.
(4) A sportpályákon-, valamint a kiszolgálásukra szolgáló épületeken kívüli területek egészét zöldterületként kell fenntartani, ill. kialakítani.

Nagy kiterjedésű sportolási, rekreációs célú terület, szabadidő-központ83

14.  § 84 (1)85 Területén csak a szabályozási terven megnevezett funkciójú ( elsősorban a sportolással, szabadidő eltöltéssel kapcsolatos) építmények és azok rendeltetésszerű működéséhez szükséges egyéb építmények-, valamint üvegházak helyezhetők el. Területén a beépítés a 30 %-ot nem haladhatja meg.

(2) 86 A területre vonatkozó megengedett legnagyobb szintterület sűrűség 0,3.

(3) 87 Területén csak olyan épület helyezhető el, amely legalább 3,0, legfeljebb 7,5 m építménymagasságú, és kiszolgáló épülete a sportolási és szabadidő funkciónak.

(4) 88 A sportpályákon-, szabadidős területeken-, valamint a kiszolgálásukra szolgáló épületeken kívüli területek egészét zöldterületként kell fenntartani és kialakítani.

Intézményi, idegenforgalmi területe ( Ki.)89

15.  § 90 (1) Területén szállásjellegű-, idegenforgalmi-, lakás funkciójú és az azok rendeltetésszerű működéséhez szükséges egyéb építmények helyezhetők el.

(2) A telekre vonatkozó megengedett legnagyobb szintterület sűrűség 0,6.

(3) A területen a telek területének legalább 60%-át zöldfelületként (jellemzően fákkal, cserjékkel beültetett kertként, sportterületként) kell fenntartani, illetve kialakítani.

(4) Területén csak olyan épület helyezhető el, amely legalább 3,0, legfeljebb 10 m építménymagasságú.

Egészségügyi különleges terület ( Ke)91

16.  § 92 (1) Területén csak szociális jellegű funkciók és az azok rendeltetésszerű működéséhez szükséges egyéb építmények helyezhetők el.

(2) A telekre vonatkozó megengedett legnagyobb szintterület sűrűség 0,6.

(3) A területen a telek területének legalább 60%-át zöldfelületként (jellemzően fákkal, cserjékkel beültetett kertként) kell fenntartani, illetve kialakítani.

(4) 93 Területén csak olyan épület helyezhető el, amely legalább 3,0, legfeljebb 9,5 m építménymagasságú.

(5) 94

Kutatóállomás különleges terület ( Kk)

17 § (1) Területén csak a kutatóállomási jellegű funkciók és az azok rendeltetésszerű működéséhez szükséges egyéb építmények helyezhetők el.
(2) A telekre vonatkozó megengedett legnagyobb szintterület sűrűség 0,6.
(3) A területen a telek területének legalább 60%-át zöldfelületként (jellemzően fákkal, cserjékkel beültetett kertként, a kutatással kapcsolatos növény-területként) kell fenntartani, illetve kialakítani.
(4) 95 Területén csak olyan épület helyezhető el, amely legalább 3,0, legfeljebb 10 m építménymagasságú.
(5) 96

Nyersanyaglelőhely (kavicsbánya) különleges terület ( Kk)97

18.  § 98 (1) Területén csak a nyersanyag kitermelést szolgáló funkciók és az azok rendeltetésszerű működéséhez szükséges egyéb építmények helyezhetők el.

(2) A területre vonatkozó megengedett legnagyobb szintterület sűrűség 0,1.

(3) 99 Területén csak olyan épület helyezhető el, amely legalább 3,0, legfeljebb 6 m építménymagasságú.

(4) A területen a telek-tömbök út felé eső részén, és a terület határán már a kitermelés időszakában legalább 10 méter széles védőerdősávot kell létesíteni a terv által jelzett helyeken.

(5) A bányászott terület kitermelése után a területet rekultiválni kell. Az északi területen ( 0167/17 hrsz) biztosítani kell a horgásztó létesítését. Újabb terület-egység bányászati kitermelésére csak az előző terület rekultivációja után kerülhet sor. A területről a kavics elszállítást a Szombathelyi területen keresztül célszerű biztosítani.

(6) 100 A szabályozási terv a bányászott terület maximális határát és a terület jelenlegi művelési ágát tünteti fel.

III. Fejezet

"C" BEÉPÍTÉSRE NEM SZÁNT TERÜLETEK

KÖZLEKEDÉSI TERÜLETEK

Általános előírások101

19.  § 102 (1) A közlekedési és közműelhelyezésére szolgáló terület az országos és helyi közutak, a kerékpárutak, a gépjármű várakozóhelyek (parkolók) - a közterületnek nem minősülő telkeken megvalósulók kivételével - a járdák és a gyalogutak, mindezek csomópontjai, vízelvezetési rendszere és környezetvédelmi létesítményei, továbbá a közművek és a hírközlés építményeinek elhelyezésére szolgál.

(2) A közlekedési területen elhelyezhető a közlekedést kiszolgáló:

a)103 közlekedési létesítmények,
b) kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó, szálláshely szolgáltató épület,
c) a gazdasági tevékenységi célú épületen belül a tulajdonos a használó és a személyzet számára szolgáló lakás.
(3) 104 A vasút területén csak a vasúti közlekedéssel kapcsolatos épületek-, és azt kiszolgáló építmények, közművek helyezhetők el.

Részletes előírások

Közlekedési létesítményekre vonatkozó rendelkezések105

20.  § 106 (1)107

(2) A közutak és közterületek számára a szabályozási tervben meghatározott építési területet biztosítani kell.

(3) A szabályozási szélességen belül csak a közút létesítményei, berendezései és közművek létesíthetők, illetve növényzet telepíthető.

(4) A közúthálózat elemei számára az alábbi szélességű építési területeket kell biztosítani:

a) Országos 87. sz. főútvonal területe ( külterület nem építési területe mellett 100 m , építési területe mellett 40 m )
b)108 Országos mellékutak területe (84143 sz. Táplánszentkereszti bekötő út belterületén kialakult) A bekötő út belterületi szakaszának szabályozási szélessége nem éri el a 30 métert, az utca teljesen kiépült.
c) Gyűjtőút (a volt Rumi vasút nyomvonalán)
d)109 Kiszolgáló út:
da) fentieken kívüli építési területek utjai (16 m és 12 m)
db) külterületi főbb mezőgazdasági út. (12m, ahol kerítések vannak)
dc) külterületi nem építési területek útjai (kialakult)
e)110 Gyalogút (3m, vagy kialakult)
f)111 Kerékpárút
g)112 Egyvágányú Ágfalva-Nagykanizsa vasút (meglévő, 25m-25m).
h)113
i)114
j)115
(5) A közúti csomópontok helyigényét a szabályozási terv tartalmazza. Közforgalmú csomópontok a 87. sz. főút meglévő és tervezett szakaszán a községbe vezető utak csomópontjaiba építendők.
(6) A gyalogos közlekedés számára az út-keresztmetszetekben megfelelő gyalogjárdákat kell biztosítani. Önálló gyalogos nyomvonalak a szabályozási tervlap szerinti helyeken létesítendők
(7) Országos közforgalmú vasút mentén a vágánytól számított 25 m-es távolságot kell figyelembe venni, amelyen belül építmény csak a külön jogszabályokban előírt feltételek szerint helyezhetők el.
(8) 116 A területek parkolási igény kielégítését saját területen kell biztosítani.
(9) A belterület bővítése esetén azzal párhuzamosan a közvilágítás, gyalogos és kerékpáros közlekedési feltételeket biztosítani kell.
(10) 117

ZÖLDTERÜLETEK

Zödterületek ( Zp )118

21.  § 119 (1) A zöldterületi előírások közparkokra, közkertekre vonatkoznak.

(2) Közparkban, közkertben építmény elhelyezés, bővítés, illetve területfelújítás, átépítés csak kertészeti terv alapján történhet.

(3) 120 Zöldterületen elhelyezhető:

a) pihenést és testedzést szolgáló építmények,

b) vendéglátó épület,

c) terület fenntartásához szükséges épület.

(4) 121 Zöldterületen épületek legfeljebb 10%-os beépítéssel helyezhetők el.

(8) 122

Zöldfelületek123

22.  § 124 (1) Zöldfelületek közé tartoznak. fasorok, nagyobb előkertek zöldfelületei

(2) 125

(3) Belterületen

a) a 12- 16 m közötti szélességű meglévő utcákban a közműlétesítmények függvényében, a tervezett utcákban pedig mindenesetben legalább egyoldali,

b)126 a legalább 16 m szélességű meglévő utcákban a közműlétesítmények függvényében, a tervezett utcákban pedig minden esetben legalább kétoldali fasor létesítendő.

ERDŐTERÜLETEK

Védelmi erdők ( Ev )127

23.  § 128 (1) A védelmi rendeltetésű erdőterületen épületet, építményt elhelyezni nem lehet.

(2) Védelmi rendeltetésű erdőterületek, a vasutak-, a főforgalmi utak-, az iparterület-, temetők-, kavicsbánya-, és az állattartási telep mellett a Szabályozási terv szerint alakítandók ki.

Gazdasági erdők ( Eg )129

24.  § 130 (1)131

(2) A 100 000 m2-t meghaladó területnagyságú telken legfeljebb 0,5% beépítettséggel az erdő rendeltetésének megfelelő építmények helyezhetők el, de az egyes épületek által beépített terület az 500 m2-t nem haladhatja meg.

(3) A megengedett legnagyobb építménymagasság 7,5 m .

MEZŐGAZDASÁGI TERÜLETEK

Általános Mezőgazdasági Terület ( Má )132

25.  § 133 (1) A mezőgazdasági szántóterület a növénytermesztés és állattenyésztés, továbbá az ezekkel kapcsolatos termékfeldolgozás és tárolás ( továbbiakban: mezőgazdasági termelés ) építményei elhelyezése céljára szolgáló terület.

(2) A területen

1. a 720 m2-t el nem érő területű telken építményt elhelyezni nem szabad,

2. a 720- 1500 m2 területnagyságú telken- a gyep, szántó művelési ágban nyilvántartott kivételével- 3 %-os beépítettséggel egy gazdasági épület és terepszint alatti építmény (pince),

3. az 1500 m2-t meghaladó területű szántó művelési ágú telken építmény 3 %-os beépítettséggel helyezhető el.

(3) Lakóépület szántó művelési ág esetén 6000 m2 telekterület felett helyezhető el, és az a (2) bekezdés 3. pontjában megengedett beépítettség felét nem haladhatja meg. A különálló lakóépület építménymagassága legfeljebb 4,5 m lehet.

(4) 134 A mezőgazdasági területen több önálló telekből birtoktest alakítható ki. A birtoktest esetében a 3 %-os beépíthetőség a birtoktesthez tartozó összes telek területe után számítva csak az egyik telken is felhasználható ( birtok központ ), ha a telek területe legalább a 10000 m2-t eléri és a beépítés a szomszédos telkek rendeltetésszerű használatára nincs korlátozó hatással, ill. azt nem veszélyezteti.

(5) A kialakítható új telek legkisebb területe 5000 m2-nél, legkisebb szélessége 18 m-nél kevesebb nem lehet.

(6) A telkek kialakításának és beépítésének feltétele az is, hogy azok legalább 4 m széles önálló helyrajzi számú úttal megközelíthetők legyenek.

Gyep, rét, legelő területe ( Mko )135

26.  § 136 (1) A terület elsősorban a folyóvizek, vízbeszerzési területek mellett található, így ezeken gyepgazdálkodás folyik.

(2) 137 Területén az OTÉK-ban meghatározott építmények helyezhetők el, kivételt képeznek a Sárd-ér és Baláta patak melletti területek, ahol építményt elhelyezni nem szabad.

(3) A kialakítható új telek legkisebb területe 5000 m2-nél kisebb nem lehet.

(4) A telkek kialakításának feltétele az, hogy azok legalább 4 m széles önálló helyrajzi számú úttal megközelíthetők legyenek.

Gyümölcsös terület ( Mk )138

27.  § 139 (1) A terület elsősorban a gyümölcs, szőlőtermelés és az ezekkel kapcsolatos termékfeldolgozás és tárolás építményei elhelyezése céljára szolgáló terület.

(2) A területen

1. a 720 m2-t el nem érő területű telken építményt elhelyezni nem szabad,

2. a 720- 1500 m2 területnagyságú telken- a gyep, szántó művelési ágban nyilvántartott kivételével- 3 %-os beépítettséggel egy gazdasági épület és terepszint alatti építmény (pince),

3. az 1500 m2-t meghaladó területű telken építmény 3 %-os beépítettséggel helyezhető el.

(3) Lakóépület szőlő, gyümölcsös művelési ág esetén 3000 m2 telekterület felett helyezhető el, és az a (2) bekezdés 3. pontjában megengedett beépítettség felét nem haladhatja meg. A különálló lakóépület építménymagassága legfeljebb 4,5 m lehet.

(4) A területén önálló birtoktest nem alakítható ki.

(5) A kialakítható új telek legkisebb területe 2000 m2-nél, legkisebb szélessége 18 m-nél kevesebb nem lehet.

Vízgazdálkodási terület140

28.  § 141 (1) A területbe

a) a folyóvizek medre és partja, a természetes állóvizek medre és partja,( Vf )

b)142 a közcélú nyílt csatornák medre és partja, ( Vcs )
c)143 a vízbeszerzési területek (Vb) tartoznak.
(2) területén kizárólag a vízgazdálkodással, vízkárelhárítással, kapcsolatos építmények helyezhetők el.
IV. Fejezet

„D” KÖZMŰVEK

A közművek általános előírásai144

29.  § 145 (1)146

(2) 147

(3) 148

(4) Utak alatt a közművek elhelyezésénél a távlati összes közmű elhelyezési lehetőségét mindig figyelembe kell venni. A csak távlatban várható közmű számára a legkedvezőbb (tervezett)nyomvonal-fektetési helyet szabadon kell hagyni.

Közművek ágazati előírásai

Vízellátás149

30.  § 150 (1) Az építési területek vízellátását legalább KMPVC 100-as nyomóvezetékkel kell biztosítani, az oltóvíz biztosítása miatt.

(2) Építési területen a tűzcsapok föld feletti kialakításúak, legalább 200 méterenkénti elhelyezéssel.

Vízelvezetés151

31.  § 152 (1)153

(2) Az ingatlanból csak az engedélyezett szennyezettségű szennyvíz vezethető a közcsatornába. Amennyiben a keletkező szennyvíz a közcsatornába vezethetőség feltételeinek nem felel meg, akkor szükséges előtisztításáról telken belül kell gondoskodni.

(3) Ahol a vizek a csatornahálózatba csak átemelő segítségével vezethetők, ott a vízelvezetés számára - telken belül - helyi átemelő berendezést kell telepíteni.

(4) A község beépítésre nem szánt területén, ahol a szennyvízcsatorna hálózatra a rákötés nem lehetséges, a szennyvízkezelésről a zárójelben foglalt megoldásoknak megfelelően kell gondoskodni. (Igazoltan zárt gyűjtő, feljogosított szállító, engedélyezett ürittő-hely, számlával történő igazolás, vagy vízjogi engedéllyel létesíthető egyedi szennyvízkezelés.)

(5) A nem út menti nyílt árok karbantartására az árok mindkét oldalán 2 - 2 m , élő vízfolyások mentén 6-6 m-es sávot megközelíthetővé kell tenni..

(6) Töltőállomás burkolatáról a felszíni vizet csak olajfogó és homokfogó műtárgyon keresztül vezetve lehet közcsatornába engedni.

Villamosenergia-ellátás154

32.  § 155 (1) A község beépített, illetve a beépítésre szánt területén a tervezett új, valamint a rekonstrukcióra kerülő 20 kV-os hálózatot, a közép- és kisfeszültségű közvilágítási hálózatok légvezetékkel építhetők( ha szükséges, ill. lehetőség van úgy földkábelbe fektetve is építhető.).

(2) Beépített környezetben - lakóterületen, vegyes- gazdasági és különleges területen - a tervezett transzformátor-állomást, valamint a fogyasztói transzformátorállomásokat környezetébe illesztve épületben, vagy oszlopon kell elhelyezni.

(3) 156

Földgázellátás157

33.  § 158 (1) Középnyomású gázellátási körzetben a telkenkénti egyedi nyomáscsökkentőket az építmény utcai homlokfalára telepíteni tilos. A nyomásszabályozót lehetőleg előkertben, ennek hiányában udvaron növényzettel takartan vagy az építmény alárendeltebb homlokfalára kell elhelyezni.

(2) 159

Hírközlés160

34.  § 161 (1) Az új hírközlési hálózatokat lehetőség szerint földkábelbe vagy alépítménybe helyezve célszerű létesíteni.

(2) 162 Meglévő hálózat karbantartásánál a vezetékek légkábeles kiépítése csak a régi nyomvonal által használt kisfeszültségű ÉDÁSZ oszlopsor felhasználásával végezhető el. Amennyiben a kisfeszültségű vezeték földkábelre épül át, úgy a hírközlési kábeleket is földbe kell helyezni.

(3) Hírközlés antennák országos és helyi védelem alatt álló területen nem létesíthetők, egyéb helyen csak építési engedéllyel helyezhetők el, tájkép és településkép védelmi hatástanulmány alapján.

V. Fejezet

„E” MŰVI ÉRTÉKVÉDELEM

35.  § 163 (1)164

(2) A község területén helyi védelem alatt áll:

a) Fő utcai templom, és feszületek, szobrok ( hrsz: 693 )

b) I. és II. vh-ús emlékmű ( hrsz: 25)

c) Feszület a malom mellett.

d) Tapán (Rácz) kastély (50/8)

e) Széll kastély (101/1)

f) Szociális otthon- Draskovits- kastély (348)

g) Gyöngyös út 10 utcai és udvari homlokzata (147/1)

(3) 165

(4) A 2001. LXIV. Tv. Alapján a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal szakhatóságként jár el a régészeti lelőhelyek területén. A Hivatalt az építési engedélyezési eljárásokba szakhatóságként be kell vonni. Földmunkával járó tevékenység, vagy építkezés megkezdése előtt el kell végezni a megelőző régészeti feltárásokat.

(5) A nyilvántartott régészeti lelőhelyek területén, annak közelében földmunkát csak a régészeti kutatás elvégzése után, a Savaria Megyei Hatáskörű Városi Múzeum a szakmai felügyelete, irányítása mellett lehet földmunkát végezni. A régészeti hatástanulmány szerint említett lelőhely (hrsz) területén az építés megkezdése előtt régészeti kutatást kell végezni. A község területén az építés megkezdése előtt régészeti kutatást kell végezni. A község területén az ismert és nyilvántartásba vett régészeti lelőhelyek felsorolását az 1. sz melléklet tartalmazza.

(6) Nyilvántartott régészeti lelőhelyen az engedélyezési eljárásokba a KÖH-t szakhatóságként be kell vonni.

(7) Ha lelőhelyeken kívül az építkezés során régészeti emlék, illetőleg lelet kerül elő, a felfedező (a munka felelős vezetője) köteles:

a) a tevékenységet azonnal abbahagyni, és a Vas Megyei Múzeum nyilatkozatának kézhezvételéig szüneteltetni,

b) a helyszín és lelet őrzéséről -a felelős őrzés szabályi szerint- a jegyző vagy a Vas Megyei Múzeum, vagy a Hivatal (Örökségvédelmi) intézkedéséig gondoskodni.

c) az emléket vagy leletet a jegyzőnek haladáktalanul be kell jelenteni. E kötelezettség a felfedezőt, az ingatlan tulajdonosát, az építtetőt és kivitelezőt egyaránt terheli.

VI. Fejezet

"F" KÖRNYEZETVÉDELEM

Általános környezetvédelmi előírások166

36.  § 167 (1)168

(2) 169 Új állattartó telep csak külterületen, és a lakóterülettől legalább 400 m-re telepíthető.

(3) 170

(4) 171

(5) 172

(6) Vízfolyások, csatornák, vízelvezető árkok, védgátak folyamatos karbantartásáról, tisztításáról a kezelő, üzemeltető köteles gondoskodni.

(7) A talaj és a felszíni, illetve felszín alatti vizek védelme érdekében, növényvédő szert, műtrágyát, útsózási anyagot csak fedett, szivárgásmentes, vízzáró szigetelésű, zárt tárolóban szabad elhelyezni.

(8) A telek tulajdonosa köteles gondoskodni a keletkező szennyvíz, trágya, kommunális hulladék és egyéb hulladék ártalommentes átmeneti tárolásáról és a kijelölt telepekre szállításáról.

(9) Élő vízfolyásokba, csapadékcsatornába, felhagyott kutakba hulladékot, szennyvizet vezetni tilos. A meglévő szennyvízbevezetéseket a jelen rendelet hatályba lépését követően meg kell szüntetni.

(10) A termőföld védelme érdekében az építési munkával érintett területek talajának termőrétegét (humusz) le kell szedni és újrafelhasználásig elkülönítve kell deponálni.

(11) Külterületeken az élővizek partjától számított 50 m ill. a terven jelölt védőtávolságon belül gazdasági épület és lakóépület nem építhető.

Részletes előírások

Zaj elleni védelmi övezetek173

37.  § 174 (1)175

(2) A jelenlegi 87. sz. főúttól 40-100 méterre lévő új lakóterület védelme érdekében védőerdőt kell létesíteni a főút mellett.

(3) 176

38.  § 177

Víz-, és talajvédelem178

39.  § 179 (1) A település a szombathelyi regionális szennyvízcsatorna hálózatra van kapcsolva.

(2) 180

(3) 181

Védőterületek-, védőtávolságok

40.  § 182 (1) Temető védőtávolsága: 50 m . Ezen belül új lakóépület nem létesíthető, amennyiben a tervezett véderdő nem létesül.

(2) Állattartó telepek védőtávolsága a lakóterületektől: 3300 m , Rangkút majornál: 1000 m, új állattartó telep védőtávolsága: 400 m. Ezen belül új lakóépület nem létesíthető.

(4) A külterületen lévő magasfeszültségű (20KV-os) légvezeték védőtávolsága 5,0m.

(5) A külterületi szennyvízvezeték védőtávolsága 3- 3 m .

(6) A külterületi vízvezeték védőtávolsága 4- 4 m .

(7) A külterületi telefon gerincvezeték védőtávolsága 3- 3 m .

(7) A már kialakult oldalhatáros beépítésű alábbi épületek (jelenleg 3-6 m közötti) utcafronti szakaszára a szabályozási terv javaslatára a területi főépítész engedélyt adott, hogy a védőtávolság kisebb (a terven szereplő épületeknél, és módon) legyen:

a) Dózsa Gy.u: 489, 506, 507, 483/2, 483/3, 483/1, 516/2, hrsz épületek

b) Arany J. u476/2, 479, 471, 468, hrsz épületek

c) Táncsics u: 458/3, 458/4, 458/5, 458/6 hrsz épületek

d) József A.u: 497/1 hrsz épület

e) Széchenyi u: 284/1, 484/5, 484/7, 484/8 hrsz épületek

f) Petőfi S.u: 27, 29, 30/1, 33, 34/2, 35, 36, 40/2, 42, 40/1 hrsz épületek

g) Fő u: 739/2, 740/2, 742/1 hrsz épületek

h) Kisfaludi u: 720/1 hrsz épület

i) Kossuth u: 205, 204, 169, 170, 172, 200, 176, 177, 182, 183/1, 183/2 hrsz épületek

j) Hunyadi u: 195/1, 191/2 hrsz épületek

k) Rákóczi u: 551, 552, 546, 545, 544 hrsz épületek

l) Vasút u: 651/1 hrsz épület

m) Sport tér: 680 hrsz épület

n) Ady u: 20/2, 19/2, 11/4 hrsz épület.

(8) Amennyiben az épület lebontásra kerül és új épületet terveznek, úgy az utcafronti szakaszon is biztosítani kell a 6 m-es oldalkert távolságot.

Megyei rendezési tervből adódó követelmények183

III. RÉSZ184

41.  § 185 (1) Az ökológiai (zöld) folyosó övezetében (Öf: övezet határvonalán belüli területen):

a) a területek használata és fejlesztése a természetkímélő módon történjen, lehetőleg extenzív gazdálkodással

b) birtokközpont nem alakítható ki

c) új építmény létesítése csak indokolt esetben- elsősorban vízügyi létesítmények- a természeti értékek, tájképi adottságok károsítása, sérelme nélkül végezhető

d) beépítésre szánt területté nem minősíthető át.

41/A.  § 186 (1) A község a hatályos előírások alapján településrendezési kötelezettség körébe tartozó beültetési kötelezettséget rendel el a 75/2 és 75/3 hrsz ingatlanok déli oldalán 10 m szélességben.

(2) A beültetési kötelezettség alá eső területen az alábbi minimális növényzetet kell biztosítani:

a) terület gyepesítését,

b) a telepítési sávban legalább 3 szintű növényállomány létrehozásával, nem invazív, nem allergizáló fajok, lehetőség szerint őshonos növények telepítésével. Az ültetést használatbavételig kell elvégezni figyelembe véve a kiültetési időszakokat.

ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK187

42.  § 188 (1) Ez a rendelet a kihirdetést követő napon lép hatályba.

(2)

(3)

(4) 189

(5)

(6) 190

(7) 191 E rendelet mellékletei:

a) 1. mellléklet: Belterületi szabályozási terv

b) 2. melléklet: Külterületi szabályozási terv.

1. melléklet