1. §³ (1) A rendelet hatálya a Bátonyterenye Város Önkormányzata tulajdonában lévő ingatlanokra, ingóságokra, valamint vagyoni értékű jogokra, társasági üzletrészekre és értékpapírokra, pénzeszközökre és pénzügyi követelésekre (a továbbiakban: önkormányzati vagyon) és az önkormányzati vagyonkezelőkre terjed ki.

(2) Önkormányzati vagyon kezelői, használói a nemzeti vagyonról szóló 2011.évi CXCVI törvény (továbbiakban: Nvtv.) meghatározott személyek, szervezetek lehetnek.

(3) Az önkormányzat ingatlantulajdon és vagyoni értékű jog szerzésére is e rendelet rendelkezéseit kell alkalmazni.

2. §⁵ (1) Nem terjed ki a rendelet hatálya az önkormányzat tulajdonában álló bérlakások, és nem lakás céljára szolgáló forgalomképes helyiségek bérletére, elidegenítésére, valamint a közterületek használatának rendjére. Az erre vonatkozó szabályokat külön önkormányzati rendelet tartalmazza.

(2) Bátonyterenye Város Roma Nemzetiségi Önkormányzat a vagyongazdálkodásával kapcsolatos szabályokról önállóan határoz.

3. § (1) ⁹ Az önkormányzat vagyona törzsvagyonból és üzleti vagyonból áll.

(2) A törzsvagyon körét törvény, valamint e rendelet állapítja meg.

(3) ⁹ Az önkormányzat törzsvagyonát, ezen belül a kizárólagos önkormányzati tulajdonban álló, illetve nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű nemzeti vagyontárgyak körét e rendelet 1. melléklete tartalmazza.

(4) ⁹ Az önkormányzat forgalomképes üzleti vagyonának felsorolását e rendelet 2. melléklete tartalmazza.

(5) ⁹

(6) ⁶ Amennyiben az önkormányzat tulajdonában a rendelet 1. mellékletében nem nevesített vagyontárgy kerül, akkor annak besorolásáról a Képviselő-testületnek döntenie kell.

(7) ⁹ A Képviselő-testület a vagyontárgy, vagy a vagyontárgy egy része - törzsvagyoni minősítését adó - rendeltetésének megváltozása esetén, a törvény előírásainak keretei között, egyes forgalomképtelen, illetve korlátozottan forgalomképes vagyontárgyat, illetve a vagyontárgy egy részét üzleti vagyonná nyilváníthat határozatában.

(8) ³ Megszűnik az ingatlan forgalomképtelensége, amennyiben a polgármester 11. § (1) d.) pontjában foglalt tulajdonosi hozzájárulása alapján, a külön jogszabály alapján lefolytatott eljárásban forgalomképtelenségét megváltoztatják.

(9) Ha az ingatlan(rész) forgalomképességében változás történik, az új ingatlan(rész) besorolását a vagyonkimutatásban és az ingatlanvagyon-kataszterben át kell vezetni a kialakuló ingatlan-nyilvántartási állapotnak megfelelően.

4. § (1) Az önkormányzat vagyonának hasznosítása a kötelező feladatok ellátását nem veszélyeztetheti.

(2) Az önkormányzat csak olyan vállalkozásban vehet részt, melyben felelőssége nem haladja meg a vagyoni hozzájárulásának mértékét.

5. § Az önkormányzati vagyont az éves zárszámadáshoz csatolt vagyonkimutatásban kell kimutatni. A vagyonkimutatás részletes tartalmi követelményeit külön önkormányzati rendelet tartalmazza.

6. § (1)⁶ Az önkormányzat tulajdonában lévő ingatlanvagyonról a 147/1992. (XI.06.) Korm. rendelet alapján készített ingatlankatasztert a Polgármesteri Hivatal Költségvetési, Vagyongazdálkodási és Adó Osztálya - vagyonnyilvántartó - vezeti

(2) ⁹ A mindenkori ingatlankataszter elkülönítetten tartalmazza az 1. melléklet szerinti törzsvagyon, illetve 2. melléklet szerinti üzleti vagyon körébe tartozó ingatlanok tételes felsorolását.

(3) Az ingatlan valós állapotában, értékében bekövetkezett változást az önkormányzati vagyonkezelő szervek a változástól számított 30 napon belül, a de az éves zárási munkákhoz igazodóan haladéktalanul, a változást dokumentáló okirat másolatának csatolásával kötelesek a vagyonnyilvántartónak jelenti. Az ingatlankataszterben a változást annak bekövetkezésétől számított 90 napon belül át kell vezetni.

7. § (1) Az önkormányzatot megilletik mindazok a jogok és terhelik mindazon kötelezettségek, amelyek a tulajdonost megilletik, illetve terhelik.

(2)⁷ A tulajdonosi jogokat a Képviselő-testület, illetőleg átruházott hatáskörben - e rendeletben foglaltak szerint - a Pénzügyi, Költségvetési és Ellenőrző Bizottság, valamint a polgármester gyakorolja.

(3) Átruházott hatáskörben hozott döntésről a Képviselő-testületet tájékoztatni kell.

8. § (1) ¹² A Képviselő-testület a fenntartása alá tartozó önkormányzati költségvetési szervek működéséhez, alapfeladatának ellátásához a 3. mellékletben foglalt ingatlanvagyon ingyenes használatát biztosítja. Az ingatlanhasználat feltételeiről az önkormányzati költségvetési szervekkel szerződődést kell kötni. Az önkormányzati költségvetési szervek az ingatlanhasználattal összefüggésben önkormányzati vagyonkezelőknek minősülnek.

(2) ⁹

(3) Önkormányzati vagyonkezelők a rájuk bízott vagyont bérleti vagy használati szerződés útján saját hatáskörben az e rendeletben foglaltak szerint hasznosíthatják.

(4) Ingó és ingatlan vagyontárgyak csak határozott időre adhatóak bérbe. A határozott idejű bérleti jogviszony időtartama csak abban az esetben haladhatja meg az 5 évet, ha ahhoz a Képviselő-testület hozzájárult.

(5) ¹² Az átadott vagyon használatával, hasznosításával kapcsolatos valamennyi bevétel és kiadás az önkormányzati vagyonkezelőt illeti meg és terheli.

(6)⁸ A tartós időtartamra kötött bérleti, használati szerződések 1 példányát a vagyonnyilvántartónak – a szerződés aláírásától számított 30 napon belül - meg kell küldeni.

(7) A hasznosítás az önkormányzati vagyonkezelő feladatainak ellátását nem korlátozhatja, veszélyeztetheti, az önkormányzati vagyon állagát nem ronthatja.

(8) A vagyon rendeltetésszerű használatáért és a gazdaságos működtetésért az önkormányzati vagyonkezelő szerv vezetője a felelős.

(9) ³ A Képviselő-testület az önkormányzati vagyon feletti tulajdonosi ellenőrzést az önkormányzati vagyonkezelők – külön intézkedés szerinti – beszámoltatásával is biztosítja.

(10) ⁹ Ha egy vagyontárgyhoz kapcsolódó intézményi, közüzemi vagy hivatali funkció megszűnik, a vagyon hasznosításáról az illetékes bizottság és a Gazdasági és Városfejlesztési Bizottság véleményezése után a Képviselő-testület dönt.

(1) Önkormányzati költségvetési szerv vezetője – az alapító okiratban meghatározott tevékenységi körön belül és az alaptevékenység sérelme nélkül – önállóan dönt a költségvetési szerv tulajdonában álló 500.000 Ft egyedi bekerülési érték alatti értékű ingóság elidegenítéséről, illetve egyéb módon történő hasznosításáról.

(2) Az 500.000 Ft egyedi bekerülési érték feletti értékű ingóság elidegenítését és egyéb módon történő hasznosítását megelőzően a költségvetési szerv vezetőjének a polgármester előzetes írásbeli hozzájárulását is meg kell kérnie.

(3) Az önkormányzati költségvetési szervek tulajdonában lévő ingóság tulajdonjogának ingyenes átruházásához – amennyiben azok a közfeladat ellátásához nem szükségesek – 500.000 Ft bekerülési értékig a polgármester, ezen értékhatár felett a Képviselő-testület hozzájárulása is szükséges.”

9. § Önkormányzati vagyon, vagyonrész vállalkozásba történő beviteléről – megfelelő hozamszámítás alapján - a Képviselő-testület dönt.

11. § (1)⁹ A Képviselő-testület a polgármesterre az alábbi hatásköröket ruházza át:

(2)¹⁰

11/A. §¹¹ (1) A Képviselő-testület a Pénzügyi, Költségvetési és Ellenőrző Bizottságra az alábbi hatásköröket ruházza át:

(2) Az (1) bekezdés b), c) pontjában foglalt értékhatár alatt a szerződés teljes időtartamára, illetve határozatlan idejű szerződésnél 10 évre vonatkozó értéket kell érteni.

12. § (1) ⁶ A Képviselő-testület a tulajdonjog gyakorlásával összefüggő egyes feladatokat a polgármesteri hivatal útján látja el, illetve erre intézményt, gazdasági társaságot alapíthat, vagy természetes, illetve jogi személyekkel, jogi személyiséggel nem rendelkező társaságokkal megállapodhat, ez azonban nem minősül a tulajdonosi jogok átruházásának.

(2) A tulajdonjog gyakorlásával kapcsolatos feladatok különösen:

12/A. § (1) A Képviselő-testület az önkormányzat egyes közfeladatainak ellátásához kapcsolódóan a tulajdonában álló vagyonára – törvényben meghatározott feltételek figyelembevételével – vagyonkezelői jogot létesíthet.

(2) Vagyonkezelési szerződés kizárólag az Nvtv-ben meghatározott személyekkel köthető, a vagyonkezelői jog kizárólag általuk gyakorolható.

(3) A vagyonkezelői jog visszterhességéről vagy annak ingyenességéről a Képviselő-testület a vagyonkezelői jog létesítésekor dönt. A vagyonkezelési szerződést a Képviselő-testület hagyja jóvá.

(4) A vagyonkezelői jog visszterhes létesítése esetén az ellenértékét szakértői vélemény alapján, ingatlan esetén a forgalmi érték alapulvételével a körülmények mérlegelése és az önkormányzati érdekek figyelembevétele alapján egyedileg állapítja meg a Képviselő-testület.

(5) Amennyiben a vagyonkezelői jog alapítására pályázat kiírásáról dönt a Képviselő-testület, a pályázat lebonyolítására a VI/A fejezetben meghatározott szabályokat kell értelemszerűen alkalmazni, azzal, hogy az önkormányzattól átvállalt közfeladatok ellátására vonatkozó törvényi előírások szerint a pályázó személyi és szakmai felkészültségével kapcsolatos elvárásokat, az ellátás biztonságát szavatoló tényezőket, valamint az ellátás színvonalának emelését szolgáló befektetések szükségességét a pályázatnak tartalmaznia kell.

(6) A vagyonkezelő a vagyonkezelésbe vett vagyonnal rendeltetésszerűen, az általában elvárható gondossággal köteles gazdálkodni. Az e kötelezettsége megszegésével okozott kárért a polgári jog általános szabályai szerint tartozik felelősséggel, de a vagyonkezelési szerződésben ennél szigorúbb szabályok is megállapíthatók.

(7) A vagyonkezelési szerződésnek a törvényi előírásokon túlmenően tartalmazni kell a vagyonelemek pontos megjelölését, az ellátandó közfeladatokat, a vagyonkezelésbe adott eszközöknek a helyi önkormányzat számviteli nyilvántartási adataival megegyező tételes jegyzésékét értékével együtt, a szerződés időtartamát és a meghosszabbítás feltételeit, az ellenérték kikötése esetén ennek pontos meghatározását, ingyenes vagyonkezelői jog alapítása esetén az erre való utalást, annak rögzítését, hogy a vagyonkezelő a vagyonelemekre vonatkozóan legfeljebb a szerződés időtartamára vállalhat kötelezettséget, a teljesítendő adatszolgáltatási kötelezettséget, az önkormányzat részérő történő ellenőrzés részletes szabályait, a szerződés felmondásának szabályait, a szerződés megszűnése és megszüntetéses esetére irányadó elszámolási szabályokat.

(8) A vagyonkezelő az önkormányzat által a vagyonkezelésbe átadott vagyonra - a vagyonkezelési szerződésben meghatározottak szerint - köteles biztosítási szerződést kötni és az ellenértékét megfizetni.

(9) Ingatlan vagyonkezelői jogának megszerzése esetén a vagyonkezelői jog ingatlan-nyilvántartási bejegyzéséről a vagyonkezelői jog jogosultja gondoskodik saját költségén.

(10) Az önkormányzat jogosult a vagyonkezelőt megillető jogok gyakorlását, annak szabályszerűségét, célszerűségét ellenőrizni.

(11) A vagyonkezelő tulajdonosi ellenőrzése a Képviselő-testület által elfogadott éves ellenőrzési terv szerint, vagy esetileg elrendelt ellenőrzéssel valósul meg.

(12) Az ellenőrzést végző feladata a vagyonkezelésbe adott önkormányzati vagyonnal való gazdálkodás vizsgálata az, hogy a vagyonkezelő megőrizte-e a vagyontárgy értékét, gondoskodik az állag megóvásáráról, a jó karbantartásról, teljesíti-e a jogszabályban foglalt és a szerződésben vállalt kötelezettségeit, továbbá feladata, hogy az ellenőrzés során feltárt szabálytalanságok megszüntetésére intézkedéseket kezdeményezzen, valamint az ellenőrzési megállapításokra a vagyonkezelő által készített intézkedési terv végrehajtását ellenőrizze.

(13) A vagyonkezelő, vagy annak képviselője köteles az ellenőrzést tűrni, annak során együttműködni az önkormányzattal, az ellenőrzést végző részére akár szóban, akár írásban megadni a szükséges felvilágosítást, adatot, a dokumentumokban való betekintést lehetővé tenni.

(1) ¹⁰ A 25 millió Ft egyedi bruttó forgalmi érték feletti önkormányzati vagyontárgy tulajdonjogát átruházni, illetve bármely tulajdonjog átruházást nem eredményező módon, jogcímen használatra átengedni - ide nem értve a vagyonkezelésbe adást, valamint a haszonélvezeti jog alapítást - ha törvény kivételt nem tesz csak versenyeztetés útján, az összességében legelőnyösebb ajánlatot tevő részére, a szolgáltatás és ellenszolgáltatás értékarányosságával lehet a Nvtv.-ben meghatározottak szerint.

(2)¹² Az (1) bekezdésben meghatározott forgalmi érték alatti önkormányzati vagyontárgy tulajdonjogának átruházására, illetve bármely tulajdonjog átruházást nem eredményező módon, jogcímen használatra történő átengedésére a Képviselő-testület, illetve – ágruházott hatáskörben – jelen rendelet 11/A. § b),c) pontja szerinti esetekben a Pénzügyi Ellenőrző Bizottság versenyeztetési, árvereztetési eljárást írhat ki.

(3) A vagyontárgy versenytárgyalás útján történő elidegenítésről, hasznosításra való kijelöléséről, a hasznosítás módjáról, formájáról, a versenyeztetési eljárás lebonyolítójáról, a végső döntés meghozataláról a tulajdonosi jogok gyakorlója határoz.

(4) Zártkörű pályázatot kell tartani abban az esetben, ha a pályázat tárgyául szolgáló önkormányzati vagyon jellege, jelentősége, valamint annak leghatékonyabb hasznosításával kapcsolatos feladatok megoldása előre meghatározott ajánlattevők, befektetők részvételét teszi szükségessé. Elrendelhető akkor is, ha a teljesítésre csak meghatározott ajánlattevők alkalmasak, illetve önkormányzati érdekek ezt indokolttá teszik.

(5) Ha a versenyeztetés nem nyilvános pályázat útján történik, a kiíró határozza meg a versenyeztetés feltételeit jelen rendeletben meghatározott versenyeztetési szabályok megfelelő alkalmazásával.

(6) A pályázati kiírás közzétételéről minden esetben a polgármester gondoskodik.

(7) Az önkormányzati vagyon hasznosításának versenyeztetési és árvereztetési eljárási rendjét jelen rendelet VI/A. fejezete tartalmazza.

Korlátozottan forgalomképes vagyontárgyat elidegeníteni, vagy rendeltetésétől eltérő célra hasznosítani akkor lehet, ha a Képviselő-testület döntése alapján az önkormányzati feladatellátáshoz nem szükséges, vagy a feladatellátás más módon is biztosítható, vagy a vagyontárgy értékesítése, más célú hasznosítása nem veszélyezteti az önkormányzat kötelező feladatainak ellátását.

15. § (1) Építési telek értékesítéséről a Képviselő-testület határoz.

(2) Építési telek értékesítésénél a visszavásárlási jog kikötésével biztosítani kell azt, hogy a vevők a telket lakásépítés céljára használják fel.

16. § (1) ³ Önkormányzati ingatlant érintő, tulajdonjog-változással járó döntés előkészítése során az ingatlanról – kivéve az építési telkeket, telekkiigazítás céljára értékesített ingatlanrészeket, valamint a várhatóan 2 millió nettó eladási árat el nem érő ingatlanról – független ingatlanforgalmi szakvéleményt kell beszerezni.

(2) ³ Az építési telkek, telekkiigazításra céljára értékesítendő területrészek, valamint a várhatóan a nettó 2 millió forintot meg nem haladó értékű ingatlan értékesítése esetén a polgármesteri hivatal ingatlanközvetítő végzettségű munkatársa értékelése alapján is meghozható a döntés.

(3) ³ A döntés alapjául szolgáló értékbecslés 3 hónapnál régebbi nem lehet, illetve a 3 hónapnál régebben készült értékbecslés esetén annak aktualizált változata is elfogadható.

(4) ⁹

17. § (1) Beépítetlen földterület csak akkor adható bérbe, ha a rá vonatkozó településrendezési előírásoknak megfelelő terület-felhasználás várhatóan öt éven belül nem valósul meg.

(2) ¹A bérelt földterületen - fő szabályként - kizárólag kártérítési igény nélkül megszüntethető ideiglenes építmény helyezhető el.

(3) ¹A (2) bekezdésben foglalttól eltérően a Képviselő-testület egyedi döntése alapján hozzájárulhat a bérelt földterületen nem ideiglenes jellegű épület, építmény elhelyezéséhez, amennyiben annak megvalósítása az önkormányzat érdekében áll, illetve célkitűzéseit szolgálja.

19. § Bérleti, haszonbérleti szerződésekben ki kell kötni a bérleti jog továbbadása feltételeként a bérbeadó hozzájárulását.

21. § (1) ⁶ Az önkormányzat tulajdonában lévő vagyontárgyak hasznosítására, üzemeltetésére, intézményt, gazdasági társaságot alapíthat, illetve vagyonát gazdasági társaságban hasznosíthatja.

(2) ⁶ Amennyiben az önkormányzat olyan gazdasági társaságot alapít, amelynek tevékenysége az önkormányzat ellátási felelőssége körébe tartozik, az önkormányzat tulajdonosi aránya 51 %-nál kevesebb nem lehet.

22. § (1) ⁹ A Gazdasági és Városfejlesztési Bizottságot előzetes véleménynyilvánítási jog illeti meg, minden olyan tulajdonosi döntés meghozatalánál, amely a hatályos rendezési tervek módosítását vonná maga után.

(2) ⁹

(1) Önkormányzati tulajdonú ingatlan tulajdonjogának ingyenes átruházására csak törvényben meghatározott esetben és feltételekkel kerülhet sor.

(2) Önkormányzati tulajdonú ingóság tulajdonjogának a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 108/C. §-a szerinti ingyenes átruházásáról 500.000 Ft bekerülési értékig a polgármester, 500.000 Ft feletti bekerülési érték felett a Képviselő-testület dönt. Az ingyenes vagyonátadás az önkormányzati feladatok ellátását nem veszélyeztetheti.”

(1) Önkormányzati vagyon ingyenesen használatba adása a Nvtv. 11. § (13) bekezdésében meghatározott esetben kerülhet sor.

(2) Az ingyenes használónak - a (3) bekezdésben foglaltak figyelembevételével - az ingatlan fenntartásával, üzemeltetésével kapcsolatban ténylegesen felmerülő költségeket, a használt területtel arányos részét meg kell térítenie. Ezek különösen a használt ingatlan, ingatlanrészek belső felújítási, karbantartási költségei, a közös költségek, a használt helyiségek közüzemi díjai.

(3) Kötelező önkormányzati feladatok ellátása érdekében ingyenesen használatba adott ingatlanok használata során felmerülő fenntartási, üzemeltetési költségeket, illetve annak egy részét az önkormányzat átvállalhatja.

(4) Az ingyenes használatra vonatkozóan megállapodást kell kötni.

23/A. § (1) A korlátozottan forgalomképes önkormányzati vagyontárgyak közül az egészségügyi alapellátást szolgáló háziorvosi, házi gyermekorvosi, fogorvosi működtetés céljára szolgáló rendelő (továbbiakban: háziorvosi rendelő), és ezzel egyidejűleg a rendelőhöz tartozó a feladatellátást szolgáló forgalomképesnek minősített berendezések, gépek, műszerek (továbbiakban: eszközök) – értékhatártól függetlenül – a Képviselő-testület egyedi határozatával idegeníthetők el a (2)-(7) bekezdésben meghatározott feltételek szerint.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott vagyontárgy csak abban az esetben idegeníthető el, ha a leendő vevő

(3) A háziorvosi rendelő és az eszközök vételárának megállapítása érdekében független szakértővel forgalmi értékbecslést kell készíttetni. A vételár mértéke a szakvéleményben meghatározott forgalmi érték 80 %-a, a 20 %-nak megfelelő árcsökkentést az önkormányzat a vevő részére vételár-kedvezményként biztosítja.

(4) A vételár egyösszegben esedékes, részletfizetési kedvezmény nem adható.

(5) Az egészségügyi alapellátás biztosításának garanciájaként az önkormányzat elővásárlási és 5 évre vonatkozó visszavásárlási jogának adásvételi szerződésben történő kikötésével biztosítani kell, hogy a háziorvosi rendelőben kizárólag orvosi tevékenység folytatható, az ingatlan olyan egészségügyi szolgáltatás nyújtására használható fel, amely összeegyeztethető a háziorvosi tevékenységgel. Az adásvételi szerződés alapján az ingatlan-nyilvántartásba be kell jegyeztetni az önkormányzatot megillető jogokat.

(6) Amennyiben a vevő a háziorvosi rendelőt az adásvételi szerződés megkötését követő 10 éven belül az (5) bekezdésben meghatározottakon kívüli célra kívánja értékesíteni és ennek ismeretében az önkormányzat nem él visszavásárlási vagy elővásárlási jogával a nyújtott vételárkedvezmény összegét a vevőnek az értékesítéssel egyidejűleg a Ptk. szerinti kamattal növelten vissza kell fizetnie az önkormányzat részére. Az adásvétel napjától számított 10 év letelte után nincs visszafizetési kötelezettség.

(7) A háziorvosi rendelőhöz tartozó lakás és egyéb helyiség (pl. garázs) értékesítése esetén az önkormányzati tulajdonú lakások és helyiségek elidegenítéséről szóló 22/2003.(XII.12.) sz. rendeletben foglalt értékesítési feltételeket kell alkalmazni.

24. § (1) ⁶Az önkormányzat kizárólagos tulajdonában álló gazdasági társaság esetén a Képviselő-testület dönt az alábbiakról:

(2)¹³ Az (1) bekezdésben fel nem sorolt tulajdonosi jogokat a Pénzügyi, Költségvetési és Ellenőrző Bizottság gyakorolja.

25. § (1) ⁶Az önkormányzat többségi tulajdonában lévő gazdasági társaság esetében a Képviselő-testület előzetesen állást foglal a 24. §.(1) bekezdése szerinti kérdésekben.

(2) A társaságok taggyűlésein (közgyűlésein) az önkormányzat állásfoglalását a polgármester, vagy az általa meghatalmazott személy képviseli.

Az önkormányzat kisebbségi résztulajdonában lévő gazdasági társaságokban a taggyűlésen az önkormányzatot a polgármester, vagy az általa meghatalmazott személy képviseli, a Képviselő-testület iránymutatásai szerint.

27. § A polgármester 25. § (2) bekezdésben és 26. §-ban foglalt tulajdonosi képviseletről szükség szerint ad tájékoztatást a Képviselő-testületnek.

28. § A nem társasági tulajdonrészt megtestesítő értékpapírokkal való gazdálkodásra az önkormányzatok pénzeszköz gazdálkodására és a költségvetés rendjére vonatkozó jogszabályok rendelkezései az irányadók.

29. § (1)¹⁴ Bátonyterenye Város Önkormányzata költségvetési elszámolási számláját az MBH Bank Nyrt-nél vezeti.

(2) Az Önkormányzat pénzügyi eszközeit a Polgármesteri Hivatal kezeli.

30. § (1) Bátonyterenye Város Polgármesteri Hivatala az Önkormányzat költségvetési elszámolási számláján átmenetileg szabad pénzeszközeit bármely pénzintézetnél betétként elhelyezheti, max. 6 hónapos futamidejű államilag garantált értékpapírt vásárolhat.

(2) Az (1) bekezdésben foglaltak vásárlásáról, eladásáról, illetve betétként történő elhelyezéséről a polgármester értékhatárra tekintet nélkül saját hatáskörben dönt.

(3) A polgármesteri hivatal és intézményei pénzkezelésére, a gazdálkodás rendjére, a számvitelre és mérlegkészítésre külön jogszabályok rendelkezései az irányadók. A szükséges belső szabályzatokat, utasításokat a polgármester és a jegyző, illetve az intézményvezetők kötelesek kiadni.

(4) Az Önkormányzat a betétek elkülönítésére, illetve egyéb, az (2) bekezdésben foglalt tranzakciókkal összefüggésben, illetve dematerializált értékpapírok kezelésére a számlavezetőn kívül más pénzintézetnél is számlát, értékpapírszámlát nyithat.

(5) Önkormányzat felügyelete alá tartozó költségvetési szerv a költségvetési elszámolási számláján lévő szabad pénzeszközeit betétként kizárólag a számlavezető pénzintézetnél a költségvetési elszámolási számlához tartozó alszámlán kötheti le.

(6) Önkormányzat felügyelet alá tartozó költségvetési szerv értékpapírt nem vásárolhat.

31. § (1) ¹¹ A követelések felülvizsgálatát és minősítését évente legalább egy alkalommal, a zárszámadási rendelet elfogadását megelőzően a vonatkozó jogszabályok és a mindenkor hatályos belső szabályzatban foglaltaknak megfelelően el kell végezni.

(2) ¹¹ A követelések minősítése a követelés nyilvántartójának, az érintett költségvetési szerv gazdasági szervezetének feladata.

(3)¹⁵ Az (1) bekezdésben foglalt felülvizsgálat alapján a behajthatatlannak minősülő követelés leírásáról és az arról való lemondásról:

(4) ³ Behajthatatlannak nem minősülő követelések esetén - amennyiben a lemondás nem veszélyezteti az önkormányzat likviditását - a Képviselő-testület lemondhat a követeléséről, vagy annak egy részéről

(5) A (4) bekezdésben foglalt követelés lemondásáról szóló döntés lehet:

(5a) ¹¹

(5b) ¹¹

(6) Az önkormányzat által kivett helyi adóból, és a gépjárműadóból származó követelések mérséklésének, elengedésének módjára külön önkormányzati rendelet rendelkezései az irányadóak.

32. § (1) Pénzügyi követelés vagyoni megváltását csak a Képviselő-testület engedélyezheti.

(2) Az önkormányzat kezességvállalásáról a Képviselő-testület dönt.

33. § (1) Az önkormányzati vagyon ingyenes, illetve visszterhes szerződés útján történő gyarapításáról – 11. §. a. pontja szerinti esetet kivéve - a Képviselő-testület dönt. Ebben az esetben a Gazdasági Bizottságot véleményezési jog illeti meg.

(2)¹⁸ Az ingatlan bérbevételéről vagy használati joga megszerzéséről

(3) Az (2) bekezdésben foglalt értékhatár alatt a szerződés teljes időtartamára, illetve határozatlan idejű szerződésnél 10 évre vonatkozó értéket kell érteni.

(4) Az önkormányzati vagyon visszterhes gyarapítása esetén e rendelet 16. §.-ában foglaltakat alkalmazni kell.

33/A. § (1) Ha vagyon tulajdonjogáról az önkormányzat vagy intézménye javára lemondtak, a vagyon csak abban az esetben fogadható el, ha a kedvezményezett a vagyon elfogadásával együtt járó tulajdonosi kötelezettségek teljesítésére képes és felajánlott vagyon elfogadásához a Képviselő-testület hozzájárult.

(2) Ha a Képviselő-testület a felajánlott vagyon elfogadásához hozzájárult, illetve a felajánlott vagyontárgyat elfogadja egyben a vagyontárgy besorolását is meghatározza.

(3) A felajánlott vagyon nem fogadható el, ha

34. § (1) Az önkormányzati vagyon értékesítésére, illetőleg hasznosítására kötött szerződésekről a vagyonkezelő nyilvántartást vezet.

(2) Az önkormányzat vagyonában külső körülmények, vagy más személyek által okozott kár enyhítése érdekében az önkormányzati vagyonkezelő vagyoni és felelősségbiztosítást köthet.

(3) A Képviselő-testület a polgármesteri hivatal vagyonkezelési- és hasznosítási tevékenységének pénzügyi-gazdasági ellenőrzését a Pénzügyi Ellenőrző Bizottsága útján gyakorolja.

(4) Az önkormányzati intézmények vagyonkezelési- és hasznosítási tevékenységének pénzügyi-gazdasági ellenőrzését a Polgármesteri Hivatal intézményi pénzügyi ellenőrzéseinek rendjéről szóló helyi rendelet szabályozza.

(5) ⁶A Képviselő-testület a gazdasági társaságokban lévő önkormányzati vagyon hasznosításának, kezelésének ellenőrzését elsősorban a Felügyelő Bizottságokban lévő tagjain keresztül gyakorolja.

35. § (1) A vagyonértékesítésre, vagyonhasznosításra, vagyon vagy vagyoni értékű jog átadására, valamint koncesszióba adásra vonatkozó – nettó 5 millió Ft-ot elérő vagy azt meghaladó szerződések megnevezését, tárgyát, a szerződést kötő felek nevét, a szerződés értékét, határozott időre kötött szerződés esetében annak időtartamát, valamint az említett adatok változását közzé kell tenni a szerződés létrejöttét követő 60 napon belül.

(2) ⁹ A szerződés értékére, közzététel módjára az információs önrendelkezési jogról és információs szabadságról szóló 2011.évi CXII. törvényben foglaltak az irányadók.

36. § (1) A tulajdonosi jogok gyakorlójának jelen rendelet 13. §. (3) bekezdése alapján a versenyeztetés kiírásáról hozott döntése esetén a nyilvános pályázatot a helyi sajtóban, az önkormányzat honlapján, szükség esetén egy országos napilapban, valamint a Polgármesteri Hivatal hirdetőtábláján – a pályázatok benyújtására megállapított határidő kezdő napját legalább 15 nappal megelőzően – kell meghirdetni. Amennyiben a pályázat a hirdetményben rövidített szöveggel jelenik meg, utalni kell arra, hogy a teljes szöveg kitől vehető át, és a részletes pályázati kiírás a www.batonyterenye.hu internetes portálon is elérhető.

(2) Zártkörű pályáztatás esetén az érdekelt ajánlattevőket egyidejűleg, és közvetlenül kell tájékoztatni.

(3) A pályázati felhívásnak tartalmaznia kell:

(4) A pályázati felhívásban foglaltakon kívül a részletes pályázati kiírásnak tartalmaznia kell:

(5) Az ajánlatok benyújtására vonatkozó időpontot a pályázati felhívásban úgy kell meghatározni, hogy a felhívás közzététele és az ajánlatok benyújtására vonatkozó időpontok között legalább 15 nap különbség legyen.

(6) A kiíró a pályázati felhívás visszavonását az ajánlatok benyújtására meghatározott időpontig teheti meg. A felhívás visszavonását a pályázat meghirdetésével azonos módon kell közzétenni.

(7) A kiíró a felhívásban valamennyi ajánlattevőnek egyenlő esélyt köteles biztosítani.

37. § (1) A pályázaton való részvétel biztosíték adásához (bánatpénz), illetve vételár fedezet meglétének igazolásához köthető, amelyet az ajánlat megküldésével egyidejűleg kell az ajánlattevőnek a kiíró rendelkezésére bocsátani.

(2) A pályázati biztosíték összegét a pályázatot kiíró állapítja meg.

(3) A pályázati biztosíték (bánatpénz) az eredményes pályáztatás esetén a vételárba beszámít.

(4) A biztosítékot a pályázati felhívás visszavonása, az ajánlatok érvénytelenségének és eredménytelenségének megállapítása, valamint a pályázatok elbírálása után - kamat nélkül - kell visszaadni.

(5) Nem jár vissza a biztosíték, ha a pályázati kiírás szerint az a megkötött szerződést biztosító mellékkötelezettséggé alakul át, valamint akkor sem, ha az ajánlattevő az ajánlatát az ajánlati kötöttség időtartama alatt visszavonta, vagy a szerződés megkötése neki felróható okból hiúsult meg. E rendelkezést kell alkalmazni a benyújtási határidő lejárta előtt visszavont ajánlatokra is.

38. § (1) Az ajánlatot zárt borítékban kell benyújtani, és fel kell tüntetni rajta az adott pályázatra utaló jelzést.

(2) A pályázati ajánlatnak tartalmaznia kell különösen:

(3) A pályázó ajánlati kötöttsége az ajánlatok benyújtására nyitva álló határidő lejártával kezdődik.

(4) Érvényes a pályázat, ha mind tartalmi, mind formai követelményeit tekintve megfelel a pályázati kiírásban foglaltaknak.

(5) Érvénytelen a pályázat, ha:

(6) A pályázó az ajánlatához a pályázati kiírásban meghatározott időpontig, de legalább 30 napig kötve van, kivéve, ha a pályázatot nyert ajánlattevővel a kiíró ezen időponton belül szerződést köt, vagy írásban közli, hogy egyik ajánlattevővel sem köt szerződést.

39. § (1) A kiíró a pályázatot az ajánlatok benyújtására megjelölt időpontig visszavonhatja. E döntést a pályázati kiírás közzétételére vonatkozó szabályok szerint kell az érintettek tudomására hozni.

(2) Az (1) bekezdésben foglalt pályázat visszavonása esetén a már befizetett pályázati biztosítékot, illetve a dokumentáció árát a pályázóknak vissza kell téríteni.

(3) Az ajánlattevő a benyújtásra nyitva álló határidő lejártáig bármikor visszavonhatja ajánlatát, azonban ez esetben a pályázati biztosíték illetve a dokumentáció ára nem jár vissza.

40. § (1) A pályázatok beérkezésekor az átvétel pontos időpontját a pályázati anyagot tartalmazó borítékon fel kell tüntetni.

(2) A pályázatok felbontása nyilvánosan történik, a pályázati eljárást lebonyolító személyek és az ajánlattevők jelenlétében.

(3) Közjegyzői jelenlétről akkor kell gondoskodni, ha azt a kiíró szükségesnek tartja.

(4) Az ajánlatok nyilvános bontásakor a jelenlévőkkel ismertetni kell az ajánlattevők nevét, lakóhelyét (székhelyét), az ajánlatok lényeges tartalmát, azon adatok kivételével, melyek nyilvánosságra hozatalát az ajánlattevő megtiltotta. A pályázó nem tilthatja meg a nevének, lakóhelyének (székhely), a megajánlott ellenszolgáltatásának, valamint az ellenszolgáltatás teljesítésére vállalt határidő nyilvánosságra hozatalát.

(5) Az ajánlatok felbontásáról, illetve ismertetéséről jegyzőkönyvet kell felvenni.

(6) Az érvénytelen ajánlatokat - az érvénytelenség okának a megjelöléséve lehetőség szerint az ajánlatok bontásakor, de legkésőbb az eredményhirdetéskor - ismertetni kell.

41. § (1) Ha a pályázati kiírás másként nem rendelkezik, az ajánlatokat a benyújtási határidő lejártát követő 30 napon belül, illetve lehetőség szerint a Képviselő-testület soron következő ülésén el kell bírálni.

(2) Ha az ajánlatok elbírálása során bizonyos kérdések tisztázása szükséges, a kiíró az ajánlattevőktől felvilágosítást kérhet. A benyújtott ajánlatok azonban ekkor sem módosíthatók.

(3) A pályázati ajánlatok közül az összességében legkedvezőbb feltételeket kínáló, megalapozott ajánlat mellett kell dönteni, amely a tulajdonosi érdekeknek legmegfelelőbb ajánlatot tartalmazza.

(4) Ha a beérkezett ajánlatok azonos ajánlati összeget tartalmaznak, vagy az azt követő ajánlatok különbsége nem haladja meg az 5 %-ot, akkor az érintett pályázók között - a jelen rendeletben foglalt árverési szabályok megfelelő alkalmazásával - nyílt árversenyt kell tartani.

(5) Eredménytelen a pályázat, ha:

(6) Eredménytelen pályázat esetén a kiíró új pályázat kiírásáról dönthet.

42. § (1) Az ajánlatok elbírálására vonatkozó döntést a pályázati kiírásban meghatározott időpontban ki kell hirdetni. A kihirdetésen jelen nem lévő pályázókat a döntésről haladéktalanul, de legkésőbb 5 munkanapon belül értesíteni kell. Zártkörű versenyeztetés esetén a döntést a pályázatban résztvevőkkel közvetlenül ismertetni kell.

(2) Ha a pályázat nyertesével a szerződés megkötése – a szerződéskötésre rendelkezésre álló határidőben – meghiúsul, vagy a szerződés aláírása után a nyertes pályázó a szerződést nem, vagy nem szerződésszerűen teljesíti és ezért a kiíró a szerződéstől eláll, vagy felmondja azt, úgy a kiíró jogosult a második legkedvezőbb ajánlatot tevő pályázóval szerződést kötni, vagy új pályázatot kiírni.

(3) A nyertes pályázó helyébe lépő pályázóval csak akkor köthető szerződés, ha a pályázati felhívás, illetve a részletes pályázati kiírás erre lehetőséget adott és a pályázó a pályázat eredményének kihirdetésekor a kiíró a nyertest követő legkedvezőbb ajánlatot tevőnek minősítette.

43. § (1) ¹⁰ A 25 millió Ft egyedi bruttó forgalmi érték alatti vagyontárgy elidegenítése esetén árversenyt lehet tartani akkor, ha feltételezhető, hogy a pályázat lebonyolítása aránytalan késedelemmel, vagy nehézséggel, illetve számottevő többlet kiadással járna.

(2) Az árverési hirdetmény kibocsátásáról a Képviselő-testület dönt.

(3) Az árverseny lebonyolításával szükség esetén meghatározott külső személy, vagy szervezet is megbízható.

(4) Az árverési hirdetményt a helyi sajtóban, az önkormányzat honlapján, szükség esetén egy országos napilapban, valamint a Polgármesteri Hivatal hirdetőtábláján – legalább az árverés időpontját megelőző 5 nappal – kell közzétenni.

(5) Az árverési hirdetmény közzétételére a polgármester köteles. Ha az árverseny lebonyolításával külső személyt, vagy szervezetet bíz meg az önkormányzat, akkor az árverési hirdetmény közzététele is a megbízott kötelezettsége.

44. § (1) Az árverési hirdetményben fel kell tüntetni:

(2) Árverezni személyesen, vagy meghatalmazott útján lehet. A meghatalmazást közokiratba, vagy teljes bizonyító erejű magánokiratba kell foglalni.

(3) Amennyiben a kiíró előírja az árversenyen az vehet részt, aki az induló ár 5 %-át letéti díjként az önkormányzat részére – legkésőbb az árverés megkezdésig – megfizeti. Az árversenyen az induló ár nem csökkenthető.

(4) Az árversenyt a kiíró által felkért személy vezeti.

(5) Az árverseny megkezdésekor az árverés vezetője az árverezőkkel közli a kikiáltási árat és felhívja őket az ajánlatuk megtételére. A licitálás az árverést vezető döntésének megfelelő licitlépcsőkkel történik.

(6) Az árversenyt addig kell folytatni, amíg ajánlatot tesznek. Ha további ajánlat nincs, az árverés vezetője a megajánlott legmagasabb összeg háromszori kikiáltása után kijelenti, hogy a legtöbbet ajánló a vagyontárgyat megvette.

(7) A letéti díj az árverésen legmagasabb ajánlatot tevővel történő szerződéskötés esetén szerződési biztosítékká alakul.

(8) Az árverésen az adott vagyontárgyra tett második legjobb ajánlat tevőjének figyelmét fel kell hívni, hogy az árverés nyertesével kötendő szerződés meghiúsulása esetén a szerződést a kiíró vele is megkötheti.

(9) A második legmagasabb ajánlatot tevő részére a letéti díjat a szerződéskötést követő 5 napon belül, a többi árverezőnek pedig az árverés befejezését követő 5 napon belül vissza kell fizetni.

45. § (1) Az árverseny sikertelen, ha:

(2) Az árverés sikertelensége esetén a megismételt árversenyen nem vehet részt az, aki az előző árversenyen nyertesként, vagy a nyertes helyébe lépve, második legjobb ajánlatot tevőként később a szerződéskötéstől visszalépett, vagy az ellenszolgáltatást határidőn belül nem fizette meg.

(3) Az árverésről jegyzőkönyvet kell felvenni, melynek az alábbiakat kell tartalmazni:

(4) Az árverési jegyzőkönyvet az árverés vezetője írja alá.

(5) A fentiekben nem szabályozott kérdésekben a versenyeztetésre vonatkozó rendelkezéséket kell értelemszerűen alkalmazni.

(1) Ez a rendelet - a 35. § kivételével - kihirdetése napján lép hatályba. Ezzel egyidejűleg hatályát veszti az önkormányzat tulajdonáról és a vagyongazdálkodás szabályairól szóló 16/1999.(X.29) Ör. számú rendelet.

(2) E rendelet 35. §-a 2004. január 1-én lép hatályba.

(3) ⁶A rendelet 1-2. számozású mellékleteket tartalmaz, melyek a rendelet elengedhetetlen részét képezik.

(4) ⁵ E rendelet a belső piaci szolgáltatásokról szóló Európai Parlament és Tanács 2006/123/EK Irányelvnek való megfelelést szolgálja.