Gönyű Község Önkormányzati képviselő testülete az 1997. évi LXXVIII. törvény (Étv.) 7. §. (3)  bekezdésének c) pontjában biztosított jogkörében – az Országos Településrendezési és Építési Követelmények közzétételéről szóló 253/1997.(XII.20.) Korm. rendelet felhatalmazása alapján-, az alábbi rendelet megalkotásával jóváhagyja Gönyű Építési Szabályzatát és a  Szabályozási Tervet és elrendeli azok kötelező alkalmazását.

I. FEJEZET

ALKALMAZÁSI ELŐÍRÁSOK

AZ ELŐÍRÁSOK HATÁLYA

1.§ (1) Gönyű Építési Szabályzata (a továbbiakban: GÉSZ) és a Szabályozási Terv (a továbbiakban: SZT) hatálya Gönyű község teljes közigazgatási területére terjed ki.

(2) Gönyű község közigazgatási területén az épített környezet alakításával területet felhasználni,   létesítmények  elhelyezésére  telket,  építési  területet  (közpark  esetén területet) kialakítani, általában  bármely létesítményt elhelyezni, az építésre szolgáló földrészleteken építési tevékenységet folytatni,valamint ezekre hatósági engedélyt adni :

a) az általános érvényű előírásoknak,

b) a Szabályozási Tervnek (SZT),

c) Gönyü Építési Szabályzatának (GÉSZ), és

d) a GÉSZ-ben nem szabályozott kérdésekben az Országos Településrendezési és Építési  Követelményekről  szóló  253/1997.(XII.20.)  Korm.  rendelet  (a  továbbiakban: OTÉK) rendelkezéseinek megfelelően szabad.

2.§^[1] A jelen szabályozási előírások az alábbi tervlapokkal, mint mellékletekkel együtt érvényesek:

   a) SZT-1 jelű, Rp.I.241-4 munkaszámú, Szabályozási és övezeti terv 1. (továbbiakban: SZT terv).

SZABÁLYOZÁSI ELEMEK

3.§^[2] Kötelező szabályozási elemek: melyeket kötelezően meg kell tartani, csak a szabályozási tervek módosításával változtathatók meg:

a) belterületi határvonal;

b) a beépített, illetve beépítésre szánt és a beépítésre nem szánt területek határvonala;

c) a különböző területfelhasználási egységek közötti határvonal, kivéve, ha az nem telekhatárra illeszkedik. Ebben az esetben az övezeti előírások betartásával a különböző területfelhasználási egységek közötti határvonal helye az új telekhatárra illeszkedés céljából megváltoztatható;

d) az övezetek illetve az építési övezetek határvonala, kivéve, ha az nem telekhatárra illeszkedik. Ebben az esetben az övezeti előírások betartásával az övezetek, építési övezetek közötti határvonal helye az új telekhatárra illeszkedés céljából megváltoztatható;

e) a szabályozási vonal;

f) létesítmények védőterületei (védőövezet, védősáv );

g)  új épülettel nem beépíthető telekterület

h) építési hely határvonala.

4.§ Irányadó szabályozási elemek az övezeti előírások betartásával megváltoztathatók:

a) irányadó telekhatár,

b)^[3]

c) az Lf építési övezetekben az épület utcai homlokvonala az építési helyen belül az előkert felöli építési határvonaltól számított a telek utcafronti méretének felén belül bárhová helyezhető,

d) ahol a szabályozási terv építési vonalat nem jelöl ott az épület utcai homlokzati síkja minden esetben az építési hely előkert felöli vonalára kell, hogy kerüljön,

e)^[4]

f)^[5]

g) megszüntető jel (építési szempontból egynek tekintendő építési telkeken ).

5.§ A 3.§-ban felsorolt kötelező szabályozási elemek megváltoztatásához az Étv. 7. §. (3) bekezdése szerinti településrendezési eszközök módosítása szükséges.

6.§ A szabályozási terven alkalmazott övezeti jelek jelentése: (például:)

Lf területfelhasználási egység jele (falusias lakó), II építési övezet jele,1, 2,övezet jele,

O beépítési mód (oldalhatáron álló),

02 sorszám:azonos beépítésű övezeten belül nagyobb beépítettségű ill. magasabb vagy a telekméret szerinti megkülönböztetés,

5,40 legnagyobb építménymagasság m-ben,

30 a maximális beépítés mértéke a telekterület %-ban,

40 a minimális zöldfelület mértéke a telekterület  %-ban,

18 telek minimális szélessége m-ben,

35 telek utcafrontra merőleges minimális mélysége m-ben,

600 minimális telekterület m²-ben.

AZ ELŐÍRÁSOK ALKALMAZÁSA

7.§ (1) A GÉSZ rendelkezéseiben nem szabályozott kérdésekben az illeszkedés általános szabályainak alkalmazása kötelező.

(2)^[6]

8.§^[7]

9.§ (1)^[8]

(2)^[9]

(3)^[10]

(4)^[11]

(5)  A településrendezési eszközök jóváhagyását követően a vonatkozó eljárási szabályok szerint a tényleges használatbavételhez igazítva, ütemezve módosítani szükséges a megváltozott belterületi határt.

(6) ^[12]Kialakult esetben a tömb legkisebb és legnagyobb   területű telkeinek figyelmen kívül hagyásával számított átlagos telekterületnél, illetve 600 m²-nél kisebb telek nem alakítható ki.

(7)^[13]

II. FEJEZET TELEPLÜLÉSRENDEZÉSI KÖVETELMÉNYEK TERÜLETFELHASZNÁLÁSI EGYSÉGEK

10.§ (1)^[14] A község igazgatási területét - az OTÉK előírásainak megfelelően - építési szempontból  a következő területfelhasználási  egységekbe és azon belül építési övezetekbe sorolt, az alábbi betűjelekkel jelölten:

a) beépítésre szánt (beépített, további beépítésre kijelölt) terület:

1. Lakó: jelölése a terveken:     L,

A) kisvárosias lakóterület :       Lk,

B) kertvárosias lakóterület:       Lke,

C) falusias lakóterület:  Lf,

2. Vegyes terület:                    V,

A) település központ vegyes terület:    Vt,

3. Gazdasági terület:                G,

A) ipari terület: Gip,

B) kereskedelmi, szolgáltató terület:    Gksz,

C) Országos közforgalmú kikötői terület: Gkszk

D.)^[15] Jelentős mértékű, zavaró hatású ipari terület: GipZ,

4. Különleges terület:   K,

A) temető terület:         Kt,

B) sportterület:  Ksp,

C) postakocsi fogadó területe: Kpo,

D)^[16]

E)^[17]

F)^[18]

G)^[19]

H)^[20]

I)^[21]

J) kertészet:       Kke,

b) Beépítésre nem szánt területek:

1. Közlekedési- és közmű elhelyezési, hírközlési terület: KÖ,

A) közúti közlekedési terület:  Köu,

B)^[22]

C.)^[23] közműterület:  Köm

D.)^[24] vasútállomás:  Va

E.)^[25] vasútterület

2. Zöldterület:  Z,

A) közpark        Zp,

B) közkert         Zk;

3. Erdőterület:  E,

A) védelmi (védett és védő erdő):       Ev,

B) gazdasági erdő:        Eg;

4. Mezőgazdasági terület:  M,

A) általános:      Má,

B) szántó:          Msz,

C) legelő:          Ml,

D) halastó:        Mh,

művelési ág változása esetén a megváltozott művelési ágnak megfelelő szabályozás vonatkozik a területfelhasználási egységre.

5. Vízgazdálkodási területek:   V,

A) folyó vizek medre és partja:            Vf,

B) állóvizek medre és partja:    Vá,

C) közcélú nyílt csatornák medre és partja:     Vcs,

D) vízbeszerzési területek és védőterületeik:   Vv,

c)^[26]

 (2)^[27] A fent megkülönböztetett területfelhasználási egységek meglévő és tervezett területei az  SZT  terven az övezet, illetve az építési övezet jelében a fenti betűjelekkel jelöltek.

BEÉPÍTÉSRE SZÁNT TERÜLETEK

ÉPÍTÉSI ÖVEZETI ELŐÍRÁSOK

Lk - Kisvárosias lakóterület övezetei

11.§ (1) A kisvárosias lakóterület: sűrű beépítésű, több önálló rendeltetési egységet magába foglaló 12,5 méter épületmagasságot meg nem haladó lakóépületek elhelyezésére szolgál.

(2) A kisvárosias lakóterületen telkenként elhelyezhető:

a) lakóépület,

b) a helyi lakosság ellátását szolgáló kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó épület,

c) egyházi, oktatási, egészségügyi, szociális épület,

d) sportépítmény,

e) a terület rendeltetésszerű használatát nem zavaró hatású kézműipari épület.

(3)^[28] A kisvárosias lakóterületen kivételesen elhelyezhető:

      a) szálláshely szolgáltató épület,

b) igazgatási épület,

c) termelő kertészeti építmény,

d) üzemanyagtöltő,

e)  a  terület  rendeltetésszerű  használatát  nem  zavaró  hatású  egyéb  gazdasági építmény.

(4) A kisvárosias lakóterületen nem helyezhető el:

a) önálló parkolóterület és garázs a 3,5 t önsúlynál nehezebb gépjárművek és az ilyeneket kiszolgáló szállító járművek számára,

b)^[29] közösségi szórakoztató épület.

12.§ (1) Az övezet építési telkeinek kialakítása során alkalmazandó legkisebb telekméreteket, azok legnagyobb beépítettségét, továbbá az építhető építménymagasság mértékét - a beépítési mód függvényében - a következő táblázat szerint kell meghatározni:

(2)^[31] Az előkert és a hátsókert  mélysége, az oldalkert szélessége ha az SZT tervek nem jelölik :

ahol:

a) Beépített utcasor: a legalább 3 beépített építési telekkel kialakult utcasor;

b)^[32] „H”: megengedett legnagyobb építménymagasság;

c) „Hhk”: az építmény hátsókertre néző homlokzatmagassága.

13.§ (1) Az övezet építési telkei csak teljes közművesítettség:

- közműves villamosenergia-szolgáltatás,

- közműves ivó-vízszolgáltatás,

- közműves szennyvízelvezetés,

- közműves vagy fedett árokrendszerű csapadékvíz-elvezetés)

esetén építhetők be.

(2)^[33]

14.§ (1)^[34]  

(2)^[35]

(3)^[36]

(4)^[37]

(5)^[38]

(6)^[39]

(7) A terület legkisebb zöldfelületi mutatója 20 %.

(8)  Terepszint  alatti  építmények  csak  a  talajvíz  viszonyok  figyelembevételével építhetők, annak kizárására alkalmazott műszaki megoldások megvalósulása esetén.

(9) Egy telken belüli épületeken a tetőfedés anyaga azonos kell, hogy legyen, a tető hajlásszöge 30 - 45 fok közé essen.

(10) A megengedett legnagyobb szintterület sűrűség (épületm2/telekm2): 1,5.

(11)^[40]

Lke - Kertvárosias lakóterület övezetei

15.§ (1)  A kertvárosias lakóterület laza beépítésű, összefüggő nagy kertes, több önálló rendeltetési egységet magába foglaló 7,5 méter építménymagasságot meg nem haladó lakóépületek elhelyezésére szolgál.

(2) A kertvárosias lakóterületen telkenként elhelyezhető legfeljebb:

a)  négylakásos  lakóépület, a helyi lakosság ellátását szolgáló kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó épület,

b) egyházi, oktatási, egészségügyi, szociális épület, a terület rendeltetésszerű használatát nem zavaró kézműipari épület.

(3)^[41] A kertvárosias lakóterületen kivételesen elhelyezhető:

a) legfeljebb hatlakásos lakóépület,

b) a helyi lakosság közbiztonságát szolgáló építmény,

c) sportépítmény,

d) üzemanyagtöltő,

e) a terület rendeltetésszerű használatát nem zavaró hatású egyéb gazdasági építmény.

(4) A kertvárosias lakóterületen nem helyezhető el:

a)^[42]  6 vendégszobánál nagyobb kapacitású szálláshely szolgáltató épület

b) egyéb közösségi szórakoztató, kulturális épület,

c) önálló parkolóterület és garázs a 3,5 t önsúlynál nehezebb gépjárművek és az ilyeneket szállító járművek számára.

16.§ Az övezet építési telkei csak legalább részleges közművesítés:

a) közműves villamosenergia-szolgáltatás,

b) közműves ivóvíz-szolgáltatás,

c) korszerű közműpótlóval /az illetékes szakhatóságok által elfogadott megoldással / történő szennyvíztisztítás és szennyvízelhelyezés,

d) nyílt árokrendszerű csapadékvíz elvezetés esetén építhetők be.

17.§ (1) Az övezet építési telkeinek kialakítása során alkalmazandó legkisebb telekméreteket, azok legnagyobb beépítettségét, továbbá az építhető építménymagasság mértékét - a beépítési mód függvényében - a következő táblázat szerint kell meghatározni:

(2)^[44] Az előkert és hátsókert mélysége, az oldalkert szélessége ha az SZT tervek nem jelölik:

ahol:

a) Beépített utcasor: a legalább 3 beépített építési telekkel kialakult utcasor.

b)^[45] „H”: megengedett legnagyobb építménymagasság.

c) „Hhk”: az építmény hátsókertre néző homlokzatmagassága.

(3)^[46] Szabadonálló beépítés esetén az oldalkert mérete „H”/2 m.

(4)^[47]

18.§ (1)^[48]  

(2)^[49]

(3)^[50]

(4)^[51]

(5)^[52]  

(6)^[53]

(7) A terület legkisebb zöldfelületi mutatója: 50 %.

(8)  Terepszint  alatti  építmények  csak  a  talajvíz  viszonyok  figyelembevételével építhetők, annak kizárására alkalmazott műszaki megoldások megvalósulása esetén.

(9) Egy telken belüli épületeken a tetőfedés anyaga azonos kell, hogy legyen, a tető hajlásszöge 30 - 45 fok közé essen. Esztétikai szempontból nem megengedett a szürke hullámpala fedés.

(10) A megengedett legnagyobb szintterület sűrűség (épület m2/telek m2): 0,6.

(11)^[54]

Lf - Falusi lakóterület övezetei

19.§ (1) A falusias lakóterület legfeljebb 7,5 méter épületmagasságú lakóépületek, a mező-és erdőgazdasági építmények, továbbá a helyi lakosságot szolgáló, nem zavaró hatású kereskedelmi, szolgáltató és kézműipari építmények elhelyezésére szolgál.

(2) A falusias lakóterületen telkenként elhelyezhető:

a) lakóépület,

b) mező-és erdőgazdasági (üzemi) építmény,

c) kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó épület,

d) szálláshely szolgáltató épület,

e) kézműipari építmény,

f) helyi igazgatási, egyházi, oktatási, egészségügyi, szociális épület, sportépítmény, üzemanyagtöltő.

(3) A falusias lakóterületen nem helyezhető el:

a)  önálló  parkoló  terület  és  garázs  a  3,5  t  önsúlynál  nehezebb  gépjárművek és az ilyeneket szállító járművek számára;

b) a kialakult építési övezetekben 2 lakásnál nagyobb lakásszámú lakóépület nem építhető.

20.§ Az övezet építési telkei csak legalább részleges közművesítés esetén építhetők be.

21.§  (1)  Az övezet építési telkeinek kialakítása során alkalmazandó legkisebb telekméreteket, azok legnagyobb beépítettségét, továbbá az építhető építménymagasság mértékét - a beépítési mód függvényében - a következő táblázat szerint kell meghatározni:

(2)^[56] Az előkert és hátsókert mélysége, az oldalkert szélessége ha az SZT tervek nem jelölik:

ahol:

a) Beépített utcasor: a legalább 3 beépített építési telekkel kialakult utcasor;

b) „H”: előírt legnagyobb építménymagasság;

c) „Hhk”: az építmény hátsókertre néző homlokzatmagassága.

(7)^[57] Szabadonálló beépítés esetén az oldalkert mérete „H”/2 m.

(3)^[58] A  60-as, a 62-es  és  63–as  számú  tömbök  1-es  út felöli építési telkeinél az 1- es útra néző hátsókert mérete 12 m.

(4)^[59]

22.§ (1)^[60]

(2)^[61]

(3)^[62]

(4)^[63]  

(5)^[64]

(6)^[65]

 (7) A terület legkisebb zöldfelületi mutatója: 40 %.

(8)  Terepszint  alatti  építmények  csak  a  talajvíz  viszonyok  figyelembevételével építhetők, annak kizárására alkalmazott műszaki megoldások megvalósulása esetén.

(9)^[66] Az oldalhatáron álló beépítésű építési övezetekben a 20m-nél keskenyebb telkeken az épületet az oldalhatárra, vagy attól legfeljebb 1,0m távolságban kell építeni..

(10)^[67] A tető hajlásszöge 30 - 45 fok közé essen. Esztétikai szempontból nem megengedett a szürke hullámpala fedés.

(11) A megengedett legnagyobb szintterület sűrűség (épületm²/telekm²): 0,5.

(12)^[68]

(13)^[69]

TV - Település központ vegyes építési övezet

23.§ (1) A településközpont vegyes terület több önálló rendeltetési egységet magába foglaló, lakó  és  olyan  helyi  települési  szintű  igazgatási,  kereskedelmi,  szolgáltató, vendéglátó, szálláshely szolgáltató, egyházi, oktatási, egészségügyi, szociális épületek, valamint sportépítmények elhelyezésére szolgál, amelyek alapvetően nincsenek zavaró hatással a lakófunkcióra.

(2) A településközpont vegyes területen elhelyezhető:

a) lakóépület,

b) igazgatási épület,

c) kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó, szálláshely szolgáltató épület,

d)  egyéb  közösségi  szórakoztató  épület,  a  terület  azon  részén,  amelyben  a gazdasági célú használat az elsődleges,

e) egyházi, oktatási, egészségügyi, szociális épület,

f) sportlétesítmény,

g) parkolóház, üzemanyagtöltő.

(3^[70]) A településközponti vegyes területen kivételesen elhelyezhető:

a) nem zavaró hatású egyéb gazdasági építmény,

b) termelő kertészeti építmény.

(4) A településközpont vegyes területen nem helyezhető el önálló  parkolóterület és garázs a 3,5t önsúlynál nehezebb gépjárművek és az ilyeneket  szállító  járművek számára.

24.§  (1)  Az övezet építési telkeinek kialakítása során alkalmazandó legkisebb telekméreteket, azok legnagyobb beépítettségét, továbbá az építhető építménymagasság mértékét - a beépítési mód függvényében - a következő táblázat szerint kell meghatározni:

(2)^[72] Az előkert és a hátsókert mélysége, az oldalkert szélessége ha az SZT tervek nem jelölik:

ahol:

a) Beépített utcasor: a legalább 3 beépített építési telekkel kialakult utcasor;

b^[73]) „H”: megengedett legnagyobb építménymagasság;

c) „Hhk”: az építmény hátsókertre néző homlokzatmagassága.

(3)^[74] Szabadonálló beépítés esetén az oldalkert mérete „H”/2 m.

 25.§ Az övezet építési telkei csak legalább részleges közművesítés esetén építhetők be.

 26.§^[75]

 27.§ (1)^[76]

(2)^[77]

(3)^[78]

(4)^[79]

(5)^[80]

(6)^[81]

(7)^[82]

(8) A terület legkisebb zöldfelületi mutatója 20 %.

(9)  Terepszint  alatti  építmények  csak  a  talajvíz  viszonyok  figyelembevételével építhetők, annak kizárására alkalmazott műszaki megoldások megvalósulása esetén.

(10)^[83]

(11) Egy telken belüli épületeken a tetőfedés anyaga azonos kell, hogy legyen, a tető hajlásszöge 30 - 45 fok közé essen. Esztétikai szempontból nem megengedett a szürke hullámpala fedés.

(12) A megengedett legnagyobb szintterület sűrűség (épületm²/telekm²): 2,4.

(13)^[84]

Gksz - Kereskedelmi, szolgáltató terület

28.§ (1) A kereskedelmi, szolgáltató terület elsősorban nem jelentős zavaró hatású gazdasági tevékenységi célú épületek elhelyezésére szolgál.

(2) A kereskedelmi, szolgáltató területen elhelyezhető:

a) minden fajta nem zavaró hatású gazdasági tevékenységi célú épület,

b) a  gazdasági  tevékenységi  célú  épületen  belül  a  tulajdonos,  a  használó  és  a személyzet számára szolgáló lakások,

c) igazgatási, egyéb iroda épület,

d) parkolóház, üzemanyagtöltő,

e) sportépítmény.

f)^[85] Gkszk - Országos közforgalmú kikötő övezete

1. A 098/2 helyrajzi számú telek beépítettségének és zöldfelületi arányának számításánál a telek és a Győr 0691/4 helyrajzi számú, országos közforgalmi kikötő megnevezésű telek területét, beépítettségét és zöldfelületi arányait együttesen, egy egységként összevonva kell figyelembe venni. Ezt a tényt az ingatlan-nyilvántartásba be kell jegyezni.
2. Használati megosztás céljára alakítható telek legkisebb területe 2000 m².
3. A megengedett legnagyobb építménymagasságot a beépíthetőség 10%-nak mértékéig technológiai építmény meghaladhatja.
4. ^[86]Építési hely SZT tervek terv szerint.
5. Növényzet telepítésénél a villamosmű biztonsági övezetéről szóló jogszabályra figyelemmel kell lenni.

Övezeti egységek:

1. közlekedési-árukezelési, gazdasági terminál

A közlekedési-árukezelési, gazdasági terminál területén építmények (épületek, műtárgyak, burkolatok) építhetők, zöldfelület alakítható.

2. kötelező növénytelepítés sávja

A növénytelepítési sávban háromszintes (lombkoronaszint, cserjeszint, gyepszint), növényállományt kell létrehozni és fenntartani. A növényanyagot legalább 80%-ban a tájra jellemző őshonos fa és cserjefajok közül kell kiválasztani. A növénytelepítés sávja növényzettel ligetes-csoportos telepítésű legyen. A növénytelepítés sávja utakkal, közművekkel keresztezhető.

3. közműsáv

A közműsáv zöldfelület, amely a regionális viziközművek átvezetésére szolgál. A közműsávban a regionális ivóvíz és a regionális szennyvízvezeték nyomvonalának szabadon tartását biztosítani kell. A közműsávban épület nem épülhet, fás szárú növény nem ültethető.

4. vízgazdálkodási sáv

A vízgazdálkodási sáv a tágabb térség és a kikötői terület csapadékvizeit, valamint a kikötői terület talajvizét megcsapoló, összegyűjtő és levezető Zsombékos csatorna átvezetésére szolgál.

A vízgazdálkodási sáv a Zsombékos csatorna medre és a partéltől számított 3 m-es parti sávja.

A vízgazdálkodási sávban a Zsombékos csatorna medrében 2,0 m3/s vízhozam akadálytalan levezetését biztosítani kell.

 (3)^[87] A kereskedelmi, szolgáltató területen kivételesen elhelyezhető:

a) egyházi, oktatási, egészségügyi, szociális,

b) egyéb közösségi szórakoztató épület.

(4)^[88] A kereskedelmi, szolgáltató terület SZT tervek szerinti védelmi övezet határán belül eső részén a külön jogszabály szerinti építmények nem helyezhetők el.

29.§ (1) Az övezet építési telkeinek kialakítása során alkalmazandó legkisebb telekméreteket, azok legnagyobb beépítettségét, továbbá az építhető építménymagasság mértékét - a beépítési mód függvényében - a következő táblázat szerint kell meghatározni:

(2)^[94] Az előkert és a hátsókert mélysége, az oldalkert szélessége, ha az SZT tervek nem jelölik:

ahol:

a) Beépített tömb: a legalább 3 beépített építési telekkel kialakult utcasor;

b)^[96] „H”:  megengedett legnagyobb építménymagasság;

c) „Hhk”: az építmény hátsókertre néző homlokzatmagassága.

(3) Szabadonálló beépítés esetén az oldalkert mérete minimálisan „H”/2 m.

30.§ Az övezet építési telkei csak legalább részleges közművesítés esetén építhetők be.

31.§ (1)^[97]

(2) A terület legkisebb zöldfelületi mutatója 20 %.

(3) Egy telken belüli épületeken a tetőfedés hajlásszöge 0 - 45 fok.  Esztétikai szempontból nem megengedett a szürke hullámpala fedés.

(4)^[98]

(5)^[99]

(6)^[100]  

(7)^[101]

(8)^[102]

(9)  Terepszint  alatti  építmények  csak  a  talajvíz  viszonyok  figyelembevételével építhetők, annak kizárására alkalmazott műszaki megoldások megvalósulása esetén.

(10) A megengedett   legnagyobb szintterület sűrűség (épületm²/telekm²): 2. A legnagyobb beépítettség mértékének 10 %-án megengedett a legnagyobb építménymagasságnál magasabb épület,  építmény építése a technológiai szükségszerűségből eredően.

(11)^[103]

(12)^[104]

A Gksz* övezetben a kötelezően kialakítandó zöldfelület 50%-át háromszintű (gyep + 40 db cserje/150 m² + 1 nagy lombkoronájú fa/150 m²) növénytelepítésként kell kialakítani.

 (13)^[105] A telkeken belül – kivéve a Gkszk övezetet - a kerítés mentén minimálisan egy sor fát el kell ültetni, a kötelezően építendő parkolók árnyékolásárólondoskodni kell.

A Gksz* övezetben a kötelezően kialakítandó zöldfelület 50%-át háromszintű (gyep + 40 db cserje/150 m2 + 1 nagy lombkoronájú fa/150 m2) növénytelepítésként kell kialakítani

(14)^[106] A Gksz* övezetben az építési telek alakításának feltétele a terület árvíz és belvízmentesítése. Az árvízmentesítés módja: árvízvédelmi töltés építése.

(15)^[107]

(16)^[108] A Gksz* övezetben a telepengedélyhez kötött tevékenységek közül az alábbiak engedélyezhetők:

TEÁOR:

18.10 Bőrruházat gyártása

18.21 Munkaruházat gyártása

18.22 Felsőruházat gyártása

18.23 Alsóruházat gyártása

18.24 Egyéb ruházat, kiegészítők gyártása

18.30 Szőrmekikészítés, szőrmecikk gyártása

19.20 Táskafélék, szíjazat gyártása

19.30 Lábbeligyártás

220.51 Parafa-, fonottárú gyártása

22.2 Nyomdai tevékenység alágazatba tartozó tevékenységek

26.12 Síküveg továbbfeldolgozása

26.21 Háztartási kerámia gyártása

36.11 Ülőbútor gyártása

36.12 Irodabútor gyártása

36.13 Konyhabútor gyártása

36.14 Egyéb bútor gyártása

36.30 Hangszergyártás

36.40 Sportszergyártás

36.50 Játékgyártás

74.82 Csomagolás

(17)^[109] A gazdasági területek telkeinek be nem épített és le nem burkolt felületét zöldfelületként kell kialakítani és fenntartani. A zöldfelületen legalább 1 lombos fát kell ültetni 100 m2-enként.

Gip - Egyéb ipari terület építési övezet

32.§ (1) Az ipari terület olyan gazdasági célú ipari építmények elhelyezésére szolgál, amelyek más beépítésre szánt területen nem helyezhetők el.

(2)  Az  egyéb  ipari  területen  elsősorban  az  ipari,  az  energiaszolgáltatási  és  a településgazdálkodás építményei helyezhetők el.

(3)  Kivételesen elhelyezhető a gazdasági tevékenységi célú épületen belül a tulajdonos, a használó és a személyzet számára szolgáló lakások.

(4)^[110]  Az egyéb ipari terület SZT tervek szerinti védelmi övezet határán belül eső részén a levegő védelméről szóló kormányrendelet szerinti építmények nem helyezhetők el.

33.§ (1) Az övezet építési telkeinek kialakítása során alkalmazandó legkisebb telekméreteket, azok legnagyobb beépítettségét, továbbá az építhető építménymagasság mértékét  -  a beépítési mód függvényében  -  a következő táblázat szerint kell meghatározni:

(2)^[112] Az előkert és a hátsókert mélysége, az oldalkert szélessége, ha az SZT tervek nem jelölik:

ahol:

a)^[113] „H”: megengedett legnagyobb építménymagasság.

b) „Hhk”: az építmény hátsókertre néző homlokzatmagassága.

(3) Szabadonálló beépítés esetén az oldalkert mérete minimálisan „H”/2 m.

34.§ Az övezet építési telkei csak teljes közművesítés esetén építhetők be.

35.§ (1) Tűzvédelmi távolság: a szomszédos D-E tűzveszélyességi osztályba tartozó épületek közötti beépítetlen tömbben: „H” legnagyobb építménymagasság.  Egyéb tűzveszélyességi osztályban az illetékes tűzoltó parancsnokság határozza meg.

(2) A terület legkisebb zöldfelületi mutatója 25 %.

(3) A megengedett legnagyobb szintterület sűrűség (épület m2/telek  m2): 1,5.

(4) Az ingatlanok minden 100 m2-re után legalább 1 fa vagy cserje telepítéséről, fenntartásáról gondoskodni kell.

(5) A terület beépítéséhez részletes szabályozási tervet kell készíteni.

(6)^[114] A telkeken belül a kerítés mentén minimálisan egy sor fát el kell ültetni, a kötelezően építendő parkolók árnyékolásáról gondoskodni kell.

35/A. §^[115] (1) Az egyéb ipari területek tagolására magánutak létesíthetők.

A magánút területek minimális szélessége 18,0 m.

A magánutak területén elhelyezendő útépítési elemek:

7,0 m-es útburkolat

1,5-1,5 m-es padka

1,5-1,5 m-es árok

1,0-1,0 m-es zöldsáv fasorral

1,5-1,5 m-es járda.

(2)^[116]

(3)^[117] A gazdasági területek telkeinek be nem épített és le nem burkolt felületét zöldfelületként kell kialakítani és fenntartani. A zöldfelületen legalább 1 lombos fát kell ültetni 100 m2-enként.

Gip_Z – Jelentős mértékű zavaró hatású ipari terület

   35/B. §^[118] (1)  A jelentős mértékű zavaró hatású ipari területen (legfeljebb 500 m sugarú), a külön jogszabály szerinti védelmi övezetet igénylő tevékenységek és kiszolgáló infrastrukturális építményeik számára alakítható telek, építhető épület.

(2) Övezeti előírások:

 (3)  Az építési hely határai a telekhatártól mért 10,0 m, azzal, hogy az építmények a telekhatárhoz (kivéve a közterületi telekhatárt) a tényleges építménymagasságuk felénél közelebb nem kerülhetnek.

 (4)^[119] Az övezet telkeit  teljes közművel el kell látni.

(5)^[120]

K –Különleges terület építési övezet

36.§ ^[121]A rajtuk elhelyezett, vagy elhelyezendő építmények különlegessége miatti övezetek:

a) Kt - temető területe:

^[122]a temető  területén  csak  a  tevékenységgel  kapcsolatos  funkciójú  ravatalozó, szociális stb.  épület építhető, a beépítés mértéke legfeljebb 2 %, a sírkerten és az építési helyen kívül eső területeken fa telepítése szükséges. A  védőtávolságon  belül  kegyeletsértő  tevékenységre,  a  temető  működését  zavaró építményre építési engedély nem adható (disco, lakatosműhely, vendéglő stb);

b) Ksp - sportterület:

a sportterület a sportolási célokra kialakított terület; a sportterületen sportpályák és kapcsolódó létesítményei (öltöző, szociális épület, lelátó stb.) helyezhetők el legfeljebb

40 %-os beépítettséggel, 40 %-os zöldfelület meghagyásával, legfeljebb 7,50 m-es építménymagassággal;

c)^[123] Kpo - postakocsi fogadó:

országos műemléki védettség alatt álló épületegyüttes és a volt a Eszterházy kastély területe.

d)^[124]

e)^[125]

f)^[126]

g)^[127]

h)^[128]

i) Kre – rekreációs:

a Dózsa major (volt Esterházy major) területe, rekreációs tevékenység (pl. lovaglás) folytatásához szükséges állattartó-, takarmánytároló -,szállás-,vendéglátás építményeinek elhelyezésére;

j)^[129] Kke – kertészet:

a  területen  a  kertészeti  tevékenységhez  szükséges  üvegházak,  fóliasátrak,  kiegészítő létesítmények és a tulajdonos ott lakását biztosító lakás építhető;

k)^[130]

l)^[131] Khu – hulladékudvar:

a területen a szelektív hulladékgyűjtés építményei és szociális-iroda épületek építhetők. Az oldalkerti és hátsókerti telekhatárok mentén 5,0m széles takarófásítást kell létrehozni

37.§ (1)Az övezet építési  telkeinek kialakítása során  alkalmazandó legkisebb telekméreteket, azok legnagyobb beépítettségét, továbbá az építhető építménymagasság mértékét  - a beépítési mód függvényében  -  a  következő táblázat szerint kell meghatározni:

(2)^[133] Az előkert és a hátsókert  mélysége, az oldalkert szélessége ha az SZT tervek nem jelölik:

ahol:

a) Beépített utcasor: a legalább 3 beépített építési telekkel kialakult utcasor;

b)^[134] „Hm”: megengedett legnagyobb építménymagasság;

c) „Hhk”: az építmény hátsókertre néző homlokzatmagassága.

(3) Szabadonálló beépítés esetén az oldalkert mérete minimálisan „H”/2 m.

38.§ Az övezet építési telkei csak legalább részleges közművesítés esetén építhetők be.

 39.§ (1)^[135]

(2)^[136]

(3)^[137]  

(4)^[138]

(5)  Terepszint  alatti  építmények  csak  a  talajvíz  viszonyok  figyelembevételével építhetők, annak kizárására alkalmazott műszaki megoldások megvalósulása esetén.

(6) A megengedett legnagyobb szintterület sűrűség (épület m2/telek m2): 0.5

(7)^[139]

(8) A legnagyobb beépítettség mértékének 10 %-án megengedett a legnagyobb építménymagasságnál magasabb épület, építmény építése a technológiai szükségszerűségből eredően.

BEÉPÍTÉSRE NEM SZÁNT TERÜLETEK

KÖ - Közlekedési és közműterület

40.§ (1) A közlekedési és közműelhelyezésre szolgáló terület az országos és a helyi közutak, a kerékpárutak, a gépjármű várakozóhelyek (parkolók) - a közterületnek nem minősülő telkeken megvalósulók kivételével -, a járdák és a gyalogutak, a közforgalmú vasutak, mindezek csomópontjai vízelvezetési rendszere és környezetvédelmi létesítményei, a közművek és hírközlés építményeinek elhelyezésére szolgál.

 (2) A közlekedési területen elhelyezhető a közlekedést kiszolgáló:

a) közlekedési építmények,

b) kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó, szálláshely szolgáltató épület,

c) igazgatási épület,

d) a  gazdasági  tevékenységi  célú  épületen  belül  a  tulajdonos,  a  használó  és  a személyzet számára szolgáló lakás.

(3)^[140]  

41.§ Köu - közúti közlekedési és közművek területei:

a) a szabályozási vonalak közötti területek fekete kótavonallal meglévő szabályozási szélességgel illetve piros kótavonallal  tervezett szabályozási szélességekkel;

b) a közlekedési területen az „ÚTKERESZTSZELVÉNYEK” című tervlapon szereplő út  szélesítéseket,  járdákat,  illetve  kerékpárutakat  meg  kell  valósítani  és  zöldfelületi elemeket el kell helyezni;

c)^[141]

d)^[142]

42.§^[143]

Z - Zöldterület

43.§ (1) A zöldterület az állandóan növényzettel fedett közterület (közkert, közpark).

(2) A zöldterületnek közútról, köztérről közvetlenül megközelíthetőnek kell lennie.

(3) A zöldterületnek kerekesszékkel és gyermekkocsival is megközelíthetőnek és használhatónak kell lennie.

(4) A zöldterületen elhelyezhető:

a)  a  pihenést  és  testedzést  szolgáló  építmény  (sétaút,  pihenőhely,  tornapálya, gyermekjátszótér stb.),

b) vendéglátó épület,

c) a terület fenntartásához szükséges épület.

44.§ A zöldterületen épületek legfeljebb 2 %-os beépítettséggel helyezhetők el az alábbiak szerint:

45.§^[144] Az övezet telkei csak legalább részleges közművesítés esetén építhetők be.

 46.§ (1)^[145]

(2) Utcán belül csak az utca fásítására alkalmas fafajok telepíthetők, egy utcán belül azonos fajták kerüljenek telepítésre.

(3) Új utcáknál utcafásítási tervet kell készíteni, az ültetendő fák között legalább annyi hely legyen, hogy a KOMSZOL Kft. által végzendő szolgáltatásokat ne akadályozza.

(4)  A  beépítés  során  engedély  alapján  kivágott  fás  növényzet  -  lombtérfogat egyenértékű - visszapótlásáról  gondoskodni kell az építkezés megkezdése előtt.

(5)^[146]

E - Erdőterület

47.§ Ev - védelmi erdő (védett és védőerdő) területén építmények nem helyezhetők el.

48.§ Eg - gazdasági erdőterületen 100 000 m2-t (10 ha) meghaladó terület nagyságú telken 0,5  %-os  beépítettséggel az erdő rendeltetésének megfelelő épület helyezhető el.

49.§^[147] Az övezet  telkei csak legalább részleges közművesítés vagy ezzel egyenértékű műszaki megoldás esetén építhetők be.

M - Mezőgazdasági terület

50.§ (1)^[148]  A mezőgazdasági terület a növénytermesztés, az állattenyésztés és a halászat továbbá az ezekkel kapcsolatos termény feldolgozási és tárolás (továbbiakban mezőgazdasági hasznosítás) építményei elhelyezésére szolgáló terület.

(2)^[149] Má - általános:

Az általános mezőgazdasági terület művelési ágak szerint szabályozott..  Amennyiben  művelési  ág  változás  történik  úgy  a  szabályozás  a mindenkori művelési ágnak megfelelően értendő:

Msz – szántó, Ml - legelő,rét.

(3)^[150] Mh - halastó terület: mesterséges tó kialakítására szolgáló terület, halastóval, a halászati tevekénységhez szükséges építmények építésének lehetőségével.

(4) Lakóépület  szőlő,  gyümölcsös  és  kert művelési  ág  esetén  3  000  m2,  egyéb művelési ág esetén 6 000 m2 telekterület felett helyezhető el 1,5 %-os beépítettséggel.

(5) A különálló lakóépület építménymagassága legfeljebb 4,5 méter lehet.

(6) Az épületeket diszítő-takaró-fásítással tájba illően kell elhelyezni.

51.§ Az övezet telkei csak legalább részleges közművesítés vagy ezzel egyenértékű műszaki megoldás esetén építhetők be.

52.§  (1)^[151]  Az övezet telkeinek kialakítása során alkalmazandó legkisebb telekméreteket, azok legnagyobb beépítettségét, továbbá az építhető építménymagasság mértékét - a beépítési mód függvényében - a következő táblázat szerint kell meghatározni:

(2)^[152] A mezőgazdasági terület telkein, ahol az SZT tervek nem jelölik, a kiszolgáló út tengelyétől számított 10 méteres távolságtól 110 méteres távolságig elhelyezkedő 100 m-es sávban az építménymagasság mértékével megegyező, de min. 6 méteres oldalkert elhagyásával lehet építeni egy épületet, illetve összefüggő épületcsoportot. (3)^[153] A  területen  építményt  az  adott  terület  építési  hagyományainak megfelelően kell kialakítani.

(4)^[154]  

(5) A legnagyobb beépítettség mértékének 10%-án megengedett a legnagyobb építménymagasságnál magasabb épület, építmény építése a technológiai szükségszerűségből eredően.

V - Vízgazdálkodási területek

53.§^[155] Vf - folyóvizek medre és partja: a Duna 1794 -1789 fkm és a Mosoni-Duna
1,00-0 fm közötti szakasza. A Duna partélétől számított 10 - 10  méteres, illetve a Mosoni-Duna partélétől számított 6  -  6 méteres sávot a szakfeladatok ellátása érdekében szabadon kell tartani. A parti sávban csak rét-legelő művelés folytatható.

54.§^[156] Vá - állóvizek medre és partja:

az állóvizek partéltől számított 6 méteres sávjaiban a fenntartást akadályozó létesítmény nem kerülhet; a parti sávban csak rét-legelő művelés folytatható.

55.§^[157] Vcs - közcélú nyílt csatornák medre és partja:

a közcélú nyílt csatornák, a vízfolyások (folyók, patakok– ide tartozik a Cuhai Bakonyér is -  partéltől számított 6 - 6 m-es sávjaiba a fenntartást akadályozó   létesítmény  nem  kerülhet;  a  parti  sávban  csak  rét-legelő  művelés folytatható.

56.§^[158]Vv  - vízbeszerzési terület

56/A. §^[159] Vg – árvízvédelmi gát

57.§ (1) A területre vonatkozó előírások:

(2)^[161] A vízgazdálkodási területen - ha külön jogszabály másképp nem rendelkezik - a közforgalmú vízi  közlekedési  építményeken  túlmenően  csak  a  vízkár  elhárítási,  a  vizisport,  és sporthorgászás célját szolgáló közösségi építmények helyezhetők el.

58.§ (1)^[162]

(2)^[163] Az övezetekben csak legalább részleges  közművesítés,  vagy azzal egyenértékű műszaki megoldás esetén lehet építkezni.

59.§^[164] A területen - ha külön jogszabály másképp nem rendelkezik - a közforgalmú vízi közlekedési építményeken túlmenően csak a vízkárelhárítási, a vízisport, és sporthorgászás célját szolgáló közösségi építmények helyezhetők el.

III. FEJEZET ÉPÍTMÉNYEK ELHELYEZÉSE

ÁLTALÁNOS ELŐÍRÁSOK

60.§  (1)  Az  építményeket  csak  úgy  szabad  elhelyezni,  hogy  azok  együttesen feleljenek  meg   a  településrendezési,  a  környezeti-,  a  táj-  és  természet-  és  a műemlékvédelmi,  továbbá  a   rendeltetési,  az  egészség-,  a  tűz-,  a  köz-  és  más biztonsági, az akadálymentességi követelményeknek, valamint a geológiai, éghajlati ill. a terep, a talaj és a talajvíz fizikai, kémia, hidrológiai adottságainak, illetőleg azokat ne befolyásolják károsan.

(2)^[165]

(3)A közterület-szabályozással érintett építési telkek a tervezett közterület szabályozás lejegyzése, a telekalakítás végrehajtása nélkül is beépíthetők, figyelembe véve a telek végleges kialakításakori szabályozását.

(4)^[166]

(5) Amennyiben a Szabályozási  Terv,  vagy  az  övezeti előírás az építési vonalat meghatározza,  arra a főépület homlokzatának - akárcsak részben - illeszkednie kell. Főépület:  az  építési  telken   lévő,  a  fő  funkciót  magukban  hordozó,  elsődleges használatot jelentő épületek.

(6) A területen közterületen vagy közterületről láthatóan csak a környezet arculatához illeszkedő esztétikus hirdető berendezés, egy reklámhordozó, tájékoztató (információs rendszer  stb.)  helyezhető   el  a  vonatkozó  hatályos  rendelkezések  keretei  között egységes koncepció alapján.

(7)^[167]

(8)^[168] Az oldalhatáron álló építési hely – beépítetlen tömbben – K-Ny-i telekfekvésnél az északi oldalhatáron, É-D-i telekfekvésnél a keleti oldalhatáron, ÉK-DNy-i , ÉNy-DK-i telekfekvésnél az észak-keleti oldalhatáron áll. Már többnyire beépült tömbben az építési hely a tömbre jellemző építési oldalon áll.

VÉDŐTERÜLETEK

Védőövezetek

61.§  (1^[169])  Védőövezetek  területén  építkezni  csak    az  illetékes szakhatóságok hozzájárulásával lehet, figyelemmel az alábbiakra is:

a) a temetők körül 50 méteres, a nagy létszámú állattartással foglalkozó majorok telekhatárától belterületen 500 méteres, külterületen 1000 m-es védőtávolságon belül;

b) a rádió adótornyok 500 m-es védőtávolságon belüli területrészei, a település, illetve a  szomszédos   települések  beépítésre  szánt  területének  határától  1000  méteres távolságon belül szagos, bűzös, fertőzésveszélyes tevékenység céljára szolgáló épület, épületcsoport csak a beruházó által beszerzett  az illetékes szakhatóságok jóváhagyó véleményével, az általuk meghatározott távolság betartásával építhető;

c) oktatási, nevelési, egészségügyi intézmények 50 méteres körzetén belül állattartó épület nem építhető;

d)^[170]

e)^[171] Az SZT terveken L_B jelű, lőtér belső védőterületének határa jellel körülhatárolt területen (biztonsági terület) épületet és egyéb építményt létesíteni, belterjes mezőgazdasági művelést folytatni, bányát nyitni és általában a biztonságot veszélyeztető tevékenységet folytatni nem szabad.

Az SZT terveken L_K jelű, lőtér külső védőterületének határa és az L_B jelű lőtér belső védőterületének határa jelek közé eső területen (védőterület) lakás és üdülés céljára szolgáló építmény, szociális, egészségügyi, ipari, mezőgazdasági és egyéb üzemi építmény, gyúlékony szerkezetű vagy gyúlékony anyagok tárolására szolgáló épület vagy egyéb építmény, szérűskert nem helyezhető el.

 (2) Temető telekhatárától mért 50 méter távolságon belül a temető működését zavaró, kegyeletsértő létesítmény nem építhető.

(3)^[172]

(4)^[173]

(5)^[174]

(6)^[175] A vízműkutak hidrogeológiai védőövezetét az SZT tervek tartalmazzák. A védőövezeten belül a a vízbázisok, a távlati vízbázisok, valamint az ivóvízellátást szolgáló vízilétesítmények védelméről szóló kormányrendelet előírásait kell figyelembe venni.”

(7)^[176] Az erőmű veszélyességi övezetének határát az SZT tervek tartalmazzák. A veszélyességi övezetben a veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos balesetek elleni védekezésről szóló kormányrendelet előírásait kell figyelembe venni.

Védősávok

62.§ Védősávok:

a)^[177]

b)^[178]

c^[179])

d) a 20 kV-os elektromos szabadvezeték biztonsági övezetében (a szélső szálaktól számított 5 - 5 méter) épületet elhelyezni csak a kezelő (ÉDÁSZ Rt.) előzetes hozzájárulásával lehet;

e) középnyomású gázvezeték tengelyétől 4 - 4 méter;

f) nagy középnyomású gázvezeték tengelyétől 5 - 5 méter.

g^[180]) A 400 kV-os nagyfeszültségű elektromos vezeték biztonsági övezete a vezetéktengelytől mért 35,0-35,0 m széles területsáv.

 h)^[181] A nagynyomású gázszállító vezeték biztonsági övezete a csőtengelytől mért 5,0-5,0 m széles területsáv.

IV. FEJEZET SAJÁTOS JOGINTÉZMÉNYEK ÉPÍTÉSJOGI KÖVETELMÉNYEK

63.§^[182]

TILALMAK

64.§ ^[183]

TELEKALAKÍTÁS

65.§^[184]

ELŐVÁSÁRLÁSI JOG

66.§^[185]

KISAJÁTÍTÁS

67.§^[186]

HELYI KÖZÚT CÉLJÁRA TÖRTÉNŐ LEJEGYZÉS

68.§^[187]

ÚTÉPÍTÉSI ÉS KÖZMŰVESÍTÉSI HOZZÁJÁRULÁS

69.§^[188]

TELEPÜLÉSRENDEZÉSI KÖTELEZÉSEK ÉS KÁRTALANÍTÁSI SZABÁLYOK

70.§^[189]

V. FEJEZET KULTURÁLIS ÖRÖKSÉGVÉDELEM

ORSZÁGOS MŰVI ÉRTÉKVÉDELEM

71.§^[190]

72.§ (1) Egyedi védettségű műemlékek a KÖH adatszolgáltatása, illetve a műemlékjegyzék alapján:

a) 830 hrsz Gönyü római katolikus templom MIII. kategória,

b) 1150/1 hrsz Gönyü volt postakocsi fogadó: M III kategória 3532 törzsszám nyilvántartott,

c) 072/5-23 hrsz-on nyilvántartott Gönyű külterület, volt Esterházy majorságban lévő romos pajta  épülete  M  III  kategória  10136  törzsszámon  nyilvántartott  (műemléki megszüntetésre felterjesztve).

(2) Fent  nevezett  országos  védettségű  műemlékek  esetén  a  Kulturális  Örökség- védelmi Hivatal hatóságként jár el.

Műemléki környezet

73.§^[191] Műemléki környezet az SZT-terveken ekként jelölt terület.

Régészeti örökség

74.§ (1)^[192] Régészeti örökség: az SZT terveken feltüntetett régészeti lelőhelyek

a)^[193]

1. Kis-sáros (KÖI 3. lh), 0101/3 hrsz,

2. Kálvária domb, Kossuth L. u. 53. (KÖI 2. Lh), 931 hrsz,

3. Francia temető (KÖI 8. lh. 834 hrsz, figyelembe veendő a környezete: 832/1, 832/2 hrsz.,

4. Csalamádés gödör  (KÖI 4. lh.) 150/13 hrsz.,

5.^[194] római kori fogadóépület (koordináták: ÉNY: 556929,8/266345,0; ÉK: 556946,2/266348,8; DNY: 556931,0/266323,4; DK: 556947,6/266327,0)

6.^[195] limes

Műemléki és régészeti jelentőséggel bír még a kastély és környezete 1150/1 hrsz.

b)^[196]

c) Jelenleg térképezhetetlen, beazonosításra váró adatok Gönyü területéről:

Sárosi dűlő az Újtelepen (XIV. századi pénzleletek),

Római mérföldkő Nagy József gyümölcsösében,

Római kori sírkő a (régi) 62. sz. háznál,

A római kori út nyomvonala (a  bulgár  kertészeknél  jobbra,  kis  háznál kavicsos sáv),

Ruppert János telek (14. századi pénzlelet),

a középkori gönyüi vár (talán a Kastély területén),

őskori kőeszközök „a határből „,

ismeretlen korú nyílhegy a Dunapartról,

római kori pénzek közelebbről meg nem határozott helyről,

római kori bronz csengő és pénz a Duna medréből.

(2)^[197] Régészeti lelőhelyek építési tevékenységgel való érintése esetén a kulturális örökség védelméről szóló törvény előírásai szerint kell eljárni.

75.§^[198]

HELYI MŰVI ÉRTÉKVÉDELEM

76.§ (1) Egyedi védettségű helyi művi értékek:

a) a Kossuth Lajos utca (régi pesti út) - történelmi jelentőségű vonalvezetésének, burkolatának  és   az  utca  mentén  kialakult  beépítés  jellegének  a  megőrzése  az 1075 hrsz-ú tervezett úttól a 133 hrsz-ú tervezett útig;

b) a 830 hrsz alatti templomkert területen lévő I. és II. világháborús emlékművek;

c) az 1145 hrsz-ú út Kossuth L. utcai részén lévő kereszt;

d) a 03/1 hrsz-ú Dunai töltésen lévő millenniumi kereszt.

(2)^[199]

(3)^[200]

(4)^[201]

VI. FEJEZET

TÁJ -és TERMÉSZETVÉDELEM

ORSZÁGOSAN VÉDETT TÁJ- ÉS TERMÉSZETI ÉRTÉK

77.§ (1)^[202] A pannonhalmi  tájvédelmi körzetbe tartozó területek helyrajzi  számai: 05, 036—038, 039/1—2, 041/1—2, 048/A—B, 049—052, 053/1—2, 054 (2) Országosan védett érték a henye boroszlán.

(3) A 04 hrsz-ú terület a jelenlegi belterületi határ - a Duna - Cuhai Bakonyér közötti egyetlen természet közeli állapotban fennmaradt nedves rét.

(4)^[203]

(5)^[204] NATURA 2000 területek: 05, 035, 036, 037, 038, 039/1-2, 040, 041/1-2, 046, 047/1-3, 048, 049, 050, 051, 052, 053/1-2, 054, 02, 03/1, 03/2, 097/2

(6)^[205] Védett természeti érték a nemzeti ökológiai hálózat részeként az SZT terveken jelölt magterület, ökológiai folyosó terület, pufferterület. A nemzeti ökológiai hálózatba tartozó területek övezeti besorolását az SZT tervek tartalmazzák.

HELYI VÉDETT TÁJ- ÉS TERMÉSZETI ÉRTÉKEK

78.§ (1)

a) a katolikus templom (830 hrsz) kertjében lévő 4 db fa (tölgyfa),

b) a Posta rét (kb 150 Ha-os terület): a Bakonyér - a Kossuth L. utca keleti részének kert végei és a Duna part által határolt terület,

c) a Duna-part meglévő belterületi szakasza.

(2)^[206]

(3)^[207]

(4) A Duna partján a folyót kísérő idős tölgyek és nyárfák kivágását kerülni kell.

VII. FEJEZET KÖRNYEZETVÉDELEM

A FÖLD VÉDELME

79.§ (1) A föld védelme érdekében:

a)^[208]

 b) a területen vízvételi hellyel ellátott új létesítményt csak a csatornahálózathoz csatlakoztatva szabad elhelyezni (elkészültéig zárt rendszerű szennyvíz gyűjtőben);

c)^[209]

 d)^[210]

(2)^[211]

A LEVEGŐ VÉDELME

80.§^[212]

A VÍZ VÉDELME

81.§ (1) A víz védelme érdekében:

a) vízvédelmi besorolás: Gönyü területe a hatályos jogszabályi rendelkezések szerint  kiemelten érzékeny felszín alatti vízminőségi területen fekszik és a település szennyeződés  érzékenységi besorolása „B” érzékeny kategóriába tartozik; a terület felszín alatti vízbázist nem érint;

b)^[213]

c)^[214]

d)^[215]

e)^[216]

f)^[217]

g) szennyvízcsatornával nem rendelkező területeken zártrendszerű szennyvíz- gyűjtőbe kell a szennyvizet vezetni a csatorna kiépültéig, szennyvizet szikkasztani tilos.

ZAJ ÉS REZGÉS

82.§ A zaj  és rezgés elleni védelem érdekében:

a) a területen a zaj -és rezgésterhelés csökkentése, valamint a csend védelme érdekében, - legalább a forgalmi úttal érintett szakasz mentén - az újonnan létesítendő oktatási,  kulturális  és   szociális  létesítmények  esetében  azok  zaj  elleni  védelmét biztosítani kell;

b)^[218]

c)^[219]

ÉLŐ TERMÉSZET TÁJI ÉRTÉKEINEK VÉDELME

83.§ Az élő természet táji értékeinek védelme érdekében:

a)^[220]

b) a beépített, illetve a beépítésre szánt területen és annak határától mért 2000 méteres távolságán belül női ivarú nyárfa nem telepíthető;

c)^[221] a területen az építés miatt n megszüntetett, elhalt növényzet visszapótlásáról lombtérfogat-egyenérték mellett  kell gondoskodni; a visszapótlásra szánt növényzetet - lehetőség szerint - az eredeti helyen vagy annak közvetlen környezetében kell telepíteni;

d)^[222]

HULLADÉKOK KÖRNYEZETRE GYAKOROLT HATÁSAI ELLENI VÉDELEM

84.§^[223]

EGYÉB ELŐIRÁSOK

85.§^[224]

 86.§^[225]

 87.§ Tájsebek: az elszórtan előforduló kisméretű, illegális homokgödrök megszűntetéséről gondoskodni kell.

VIII. FEJEZET INFRASTRUKTÚRA KÖZLEKEDÉS

88.§ (1) A közlekedési területeket és létesítményeket, azok szabályozási szélességét és azok védőtávolságait a mellékelt szabályozási terv rögzíti.

(2) A tervezett nyomvonal szabályozási szélességen belül létesítmény, épület és építményre építési engedély nem adható ki kártérítési felelősséggel. A településen lévő közutak besorolása:

(3)^[226]

(4)^[227]

(5) A közlekedési területeken elhelyezendő útépítési, közmű és zöldfelületi elemeket a mintakeresztszelvények szerint kell megvalósítani.

(6)^[228]  A vasútvonal számára 10,0 m széles területsávot biztosítani kell.

A Va jelű vasútállomás övezeti előírásai

KÖZMŰVEK

89.§^[229]

90.§^[230]

91.§^[231] Középnyomású földgázellátású területeken a tervezett gáznyomáscsökkentő az épület utcai homlokfalán nem helyezhető el.

92.§^[232]

93.§^[233]

94.§^[234]

IX. FEJEZET

EGYÉB RENDELKEZÉSEK

95.§ (1) Az engedélyezési eljárás során a +-0,00 m-es szint a gyalogos bejáró tengelyében a meglévő útkorona szint magassága: (pl.: Bf 116,5=+-0,00 m).

(2) A telekalakítások területfelhasználási terv szerinti végrehajtása érdekében az érintett területeket belterületbe kell vonni.

(3)^[235]

(4)^[236]

3)^[237] Ütemezés

a) Megváltozó területfelhasználású, lakóterületként tervezett területen a telekalakítást és beépítést ütemezetten lehet megvalósítani. Új ütemű beépítés az egyes építési övezetekben akkor engedélyezhető, ha a megelőző ütemként kijelölt területen az azonos építési lehetőségeket adó övezetek legalább 60%-án a jelen rendelet 95.§ (3) b rendelkezése szerinti rendezett telkek találhatók. Amely övezetre nincs ütemezési előírás, ott a telkek beépítése ütemezési korlátozás nélkül lehetséges.

b) Rendezett a telek, ha a helyi építési szabályzat és a szabályozási terv szerint alakították ki a kiszolgáló út és a telekméretek tekintetében. Nem feltétele a telek rendezettségének, beépíthetőségének a telek kiszolgálását közvetlenül nem szolgáló út kialakítása. Az út kialakításáig az érintett teleksávot a telek be nem építhető, a beépíthetőség és a zöldfelületi arány számításánál figyelembe nem vehető részének kell tekinteni

Jogharmonizációs záradék

95/A.§^[238] Ez a rendelet a belső piaci szolgáltatásokról szóló, az Európai Parlament és a Tanács 2006/123/EK irányelvvel való megfelelést szolgálja.

X. FEJEZET

ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

^[239]96. § A 28.§-a (2) f) a) alpontja alkalmazására azt követően kerülhet sor, ha Győr Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének a Győri építési szabályzatról (GYÉSZ-ről) és Győr szabályozási tervéről szóló 1/2006.(I.25.) hatályos rendelete a győri  0691/4 helyrajzi számú területre vonatkozóan - a 2.§ a) alpont előírásainak megfelelő rendelkezést tartalmaz.

  dr Szabó József                                                Törzsök Gyula

         jegyző                                                          polgármester