I.fejezet

       Általános rendelkezések.

1.§

Vindornyalak község Önkormányzati Képviselő-testülete a helyi Önkormányzatokról szóló többször módosított 1990. évi LV. Tv. 16. §. (1) bekezdése, valamint a helyi adókról szóló 1990. évi C. tv. 1. §. (1) bekezdésében foglalt felhatalmazás alapján illetékességi területén a következő helyi adókat vezeti be:

                        a./ építményadó

                        b./ magánszemélyek kommunális adója

                        c./ helyi iparüzési adó

2.§.

A helyi adó alanya:

                        a./ magánszemély

                        b. jogi személy, jogi személyiség nélküli gazdasági társaság

                        c./ magánszemélyek jogi személyiséggel nem rendelkező egyesülése.

3.§

Az adóalanyt egy meghatározott adótárgy esetében csak egy féle adó megfizetésére lehet kötelezni.

4.§.

Az önkormányzat a beszedett adó összegéről évenként köteles a lakosságot tájékoztatni.

5.§.

A 2.§ b./ és c./ pontjában felsorolt adóalanyok  közül:

• a társadalmi szervezet
• az egyház
• az alapítvány
• a közszolgáltató szervezet
• a köztestület
• a közhasznú társaság
• az önkéntes kölcsönös biztosító pénztár
• a magánnyugdíjpénztár
• a költségvetési szerv
• és a költségvetési szervnek nem minősülő nevelési-oktatási intézmény

adómentes abban az évben , amelyet megelőző naptári évben folytatott vállalkozási tevékenységéből származó jövedelme /nyeresége / után társasági  adófizetési kötelezettsége, illetve -  költségvetési szerv esetében – eredménye után a központi  költségvetésbe befizetési kötelezettsége nem  keletkezett.

E feltétel meglétéről az adóalany írásban köteles nyilatkozni az adóhatóságnak.

6. §

II.fejezet

ÉPITMÉNYADÓ

7.§.

(1)       Építményadó köteles az önkormányzat illetékességi területén lévő építmények  közül a   lakás és a nem lakás céljára szolgáló épület, épületrész /építmény/.

(2)       Az építményadó alkalmazásában az építményhez tartozik az építmény rendeltetésszerű   használatához szükséges – az épületnek minősülő építmény esetén annak hasznos            alapterületével, épületnek nem minősülő építmény esetén az általa lefedett      földrészlettel egyező nagyságú földrészlet.

(3)

(4)       Az adókötelezettség az építmény valamennyi helyiségére kiterjed annak   rendeltetésétől, illetőleg hasznosításától függetlenül.

8. §

Adókötelezettség keletkezése és megszűnése.

(1)       Az adókötelezettség a használatbavételi, illetőleg a fennmaradási engedély kiadását        követő év első napján keletkezik. Az engedély nélkül épült, vagy anélkül használatba      vett építmény esetében az  adókötelezettség a tényleges használatba vételt követő év első napján keletkezik.

(2)       Az adókötelezettség megszűnik az építmény megszűnése évének utolsó napján. Az         építménynek az év első felében történő megszűnése esetén a második félévre vonatkozó adókötelezettség megszűnik.

(3)       Az építmény használatának szüneteltetése az adókötelezettséget nem érinti.

9.§

Az adó alanya

(1)       Az adó alanya az, aki a naptári év első napján az építmény tulajdonosa.

Több tulajdonos esetén a tulajdonosok tulajdoni hányadaik arányában adóalanyok          Amennyiben az építményt az ingatlan-nyilvántartásba bejegyzett vagyoni jog terheli,         az annak gyakorlására jogosult az adó alanya.

(2)       Valamennyi tulajdonos által írásban megkötött és az adóhatósághoz benyújtott    megállapodásban a tulajdonosok az adóalanyisággal kapcsolatos jogokkal és    kötelezettségekkel egy tulajdonost is felruházhatnak.

10. §.

Az adó alapja.

            Az adó alapja az építmény m2-ben meghatározott hasznos alapterülete.

11.§.

Az adó mértéke.

            Az adó évi mértéke a 10.§. szerinti adóalap esetén 300,-Ft/m2.

12.§.

Mentesség.

Mentes az építményadó alól.

a./ a szükséglakás

b./ a költségvetési szerv, közszolgáltató szervezet, valamint az egyház tulajdoná-

     ban álló épitmény

c./ a lakáshoz tartozó kiegészitő helyiség

d./ az állattartást szolgáló épület, valamint az  ehhez kapcsolódó raktárak, tárolók,

     növénytermesztéshez kapcsolódó tároló épületek /műtrágyatárolók, magtárak /

e./ a magánszemélyek tulajdonában lévő belterületi és zártkerti épitmény.

III. fejezet

MAGÁNSZEMÉLYEK KOMMUNÁLIS ADÓJA

13. §.

Kommunálisadó kötelezettség terheli azt a magánszemélyt, aki az önkormányzat illetékességi területén:

a./ lakás vagy nem lakás céljára szolgáló épület , épületrész,

b./ beépítetlen belterületi földrészlet /telek/ tulajdonosa, illetőleg vagyoni jog gyakorlója,

c./ aki az önkormányzat illetékességi területén nem magánszemély tulajdonába álló lakás  bérleti jogával rendelkezik.

14.§

Adókötelezettség keletkezése, megszűnése.

(1)       Az adókötelezettség a használatbavételi, illetve fennmaradási engedély kiadását követő év első napján keletkezik.

            Az építési engedély az adókötelezettség fennállását nem érinti.

(2)       Az engedély nélkül épült vagy használatba vett lakás, nem lakás céljára szolgáló              építmény esetében az adókötelezettség a tényleges használatbavételt követő év első        napján keletkezik.

(3)       Az adókötelezettség megszűnik a lakóház, építmény megszűnése évének utolsó   napján. A lakóház az építmény használatának szüneteltetése az adókötelezettséget nem             érinti.

(4)       A lakásbérleti jog esetén az adókötelezettség a jogviszony létrejöttét követő        év        első napján keletkezik és a jogviszony megszűnése évének utolsó napján          szűnik meg.

(5)       A lakásnak, illetőleg a lakásbérleti jogviszonynak az év első felében történő         megszűnése esetén a második félévre vonatkozó adókötelezettség megszűnik.

(6)       Telekre az adókötelezettség a földrészlet belterületté minősítését, illetve az          építési tilalom feloldását követő év első napján keletkezik.

(7)       A telekre az adókötelezettség megszűnik a külterületté minősítését, illetve a         beépítés évének utolsó napján.

15. §.

Mentesség

Mentes a magánszemélyek kommunális adófizetési kötelezettség alól:

a.) A használatbavételi engedély kiadását követő év január l-től 5 évig az új lakás.

16. §.

Az adó mértéke.

(1)       A magánszemély tulajdonában álló lakóház             10.000,- Ft/év

(2)       Lakásbérleti jogviszony estén lakásonként               10.000,- Ft/év.

(3)       Vindornyalak községben a lakcímbejelentés szabályai szerint nyilvántartásba vett            lakóhellyel rendelkező adóalanyok a lakóház után 50 %, az építési telek után  4.000,- Ft adókedvezményben részesülnek.

III.fejezet

HELYI IPARÜZÉSI ADÓ

      17.§.

(1)       Adóköteles az önkormányzat illetékességi területén állandó vagy ideiglenes jelleggel      végzett vállalkozási tevékenység /továbbiakban: iparüzési tevékenység./

(2)       Az adó alanya a vállalkozó.

(3)       Adóköteles iparüzési tevékenység: a vállalkozó e minőségben végzett nyereség,   illetőleg jövedelemszerzésre irányuló tevékenysége.

18. §.

19.§.

Az adó alapja és mértéke.

(1)       Az adó alapja állandó jelleggel végzett iparűzési tevékenység esetén az értékesített         termék, illetőleg végzett szolgáltatás nettó árbevétele, csökkentve az eladott áruk   beszerzési értékével és a közvetített szolgáltatások értékével, valamint

1. 1998. évben az anyagköltség 33%-ával
2. 1999. évben az anyagköltség 66%-ával
3. 2000. évtől az anyagköltséggel.

(2)       Ha a vállalkozó több önkormányzat illetékességi területén végez  állandó jellegű iparüzési tevékenységet, akkor az adó alapját – a tevékenység sajátosságaira leginkább jellemzően – a vállalkozónak kell megosztania.

(3)       Ideiglenes jelleggel végzett iparüzési tevékenység  esetében az adót a tevékenység végzésének naptári napjai alapján kell megállapítani minden megkezdett nap egy napnak számit.

(4)       Az adó mértéke:

• 1998. évben az adóalap  1,2 %-a,
• 1999.évben az adóalap 1,7 %-a,
• 2000. évtől az adóalap 2,0 %-a.

(5)       Ideiglenes jelleggel végzett iparüzési tevékenység esetén az adóátalány  400,-Ft./nap.

20.§

Az állandó és ideiglenes jelleggel végzett iparüzési tevékenység.

(1)       A vállalkozó állandó jellegű iparűzési tevékenységet végez az önkormányzat        illetékességi területén, ha ott székhellyel, telephellyel rendelkezik, függetlenül     attól,    hogy tevékenységét részben vagy egészben székhelyén (telephelyén) kívül folytatja.

(2)       Ideiglenes jellegű az iparűzési tevékenység, ha az önkormányzat illetékességi területén az ott székhellyel, telephellyel nem rendelkező vállalkozó

1. piaci és vásározó kiskereskedelmet folytat,
2. építőipari tevékenységet folytat, illetőleg természeti erőforrást tár fel vagy

kutat, feltéve, hogy a folyamatosan vagy megszakításokkal végzett tevékenység időtartama adóéven belül a 30 napot meghaladja, de nem éri el a 181 napot. Ha a tevékenység folytatásának időtartama a 180 napon meghaladja, akkor a tevékenység végzésének helye telephelynek minősül.

3. bármely – az a) és b) pontban nem sorolható – tevékenysége, ha annak  hatatásából közvetlenül bevételre tesz szert, feltéve, ha egyetlen önkormányzat illetékességi területén sem rendelkezik székhellyel, telephellyel.

V. fejezet

VEGYES ÉS ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

21.§.

A vállalkozó adóelőlegének megállapítására és az adó megfizetésére a többször módosított 1990.évi C.tv. 41.§-ában foglaltak az irányadók.

22.§.

/1/.       E rendelet 2003. Január l. napján lép hatályba, kihirdetéséről a Körjegyző gondoskodik.

/2/.       E rendelet hatályba lépésével egyidejűleg hatályát veszti a Helyi adókról szóló többször módosított 16/1995. (XII. 28.) számú rendelet.

/3/        E rendeletben nem szabályozott kérdésekben a helyi adókról szóló 1990. évi C. tv., az Adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. Tv., valamint a Ket. rendelkezéseit kell alkalmazni, az alábbi kiegészítéssel:

Vindornyalak, 2003.március 27.

                       Kovács János sk.                                           Berta Sándorné sk.

                       polgármester                                                      körjegyző

Kihirdetve: 2003. március 28.

                                                           Berta Sándorné sk.

                                                               körjegyző