Vindornyalak Község Önkormányzata képviselő testületének 3/2003(III.28..) önkormányzati rendelete
A helyi adókról
Hatályos: 2003. 03. 29- 2013. 12. 31Vindornyalak Község Önkormányzata képviselő testületének 3/2003(III.28..) önkormányzati rendelete
A helyi adókról
Hatályos: 2003. 03. 29- 2013. 12. 31
I.fejezet
Általános rendelkezések.
1.§
Vindornyalak község Önkormányzati Képviselő-testülete a helyi Önkormányzatokról szóló többször módosított 1990. évi LV. Tv. 16. §. (1) bekezdése, valamint a helyi adókról szóló 1990. évi C. tv. 1. §. (1) bekezdésében foglalt felhatalmazás alapján illetékességi területén a következő helyi adókat vezeti be:
a./ építményadó
b./ magánszemélyek kommunális adója
c./ helyi iparüzési adó
2.§.
A helyi adó alanya:
a./ magánszemély
b. jogi személy, jogi személyiség nélküli gazdasági társaság
c./ magánszemélyek jogi személyiséggel nem rendelkező egyesülése.
3.§
Az adóalanyt egy meghatározott adótárgy esetében csak egy féle adó megfizetésére lehet kötelezni.
4.§.
Az önkormányzat a beszedett adó összegéről évenként köteles a lakosságot tájékoztatni.
5.§.
A 2.§ b./ és c./ pontjában felsorolt adóalanyok közül:
- a társadalmi szervezet
- az egyház
- az alapítvány
- a közszolgáltató szervezet
- a köztestület
- a közhasznú társaság
- az önkéntes kölcsönös biztosító pénztár
- a magánnyugdíjpénztár
- a költségvetési szerv
- és a költségvetési szervnek nem minősülő nevelési-oktatási intézmény
adómentes abban az évben , amelyet megelőző naptári évben folytatott vállalkozási tevékenységéből származó jövedelme /nyeresége / után társasági adófizetési kötelezettsége, illetve - költségvetési szerv esetében – eredménye után a központi költségvetésbe befizetési kötelezettsége nem keletkezett.
E feltétel meglétéről az adóalany írásban köteles nyilatkozni az adóhatóságnak.
6. §
II.fejezet
ÉPITMÉNYADÓ
7.§.
(1) Építményadó köteles az önkormányzat illetékességi területén lévő építmények közül a lakás és a nem lakás céljára szolgáló épület, épületrész /építmény/.
(2) Az építményadó alkalmazásában az építményhez tartozik az építmény rendeltetésszerű használatához szükséges – az épületnek minősülő építmény esetén annak hasznos alapterületével, épületnek nem minősülő építmény esetén az általa lefedett földrészlettel egyező nagyságú földrészlet.
(3)
(4) Az adókötelezettség az építmény valamennyi helyiségére kiterjed annak rendeltetésétől, illetőleg hasznosításától függetlenül.
8. §
Adókötelezettség keletkezése és megszűnése.
(1) Az adókötelezettség a használatbavételi, illetőleg a fennmaradási engedély kiadását követő év első napján keletkezik. Az engedély nélkül épült, vagy anélkül használatba vett építmény esetében az adókötelezettség a tényleges használatba vételt követő év első napján keletkezik.
(2) Az adókötelezettség megszűnik az építmény megszűnése évének utolsó napján. Az építménynek az év első felében történő megszűnése esetén a második félévre vonatkozó adókötelezettség megszűnik.
(3) Az építmény használatának szüneteltetése az adókötelezettséget nem érinti.
9.§
Az adó alanya
(1) Az adó alanya az, aki a naptári év első napján az építmény tulajdonosa.
Több tulajdonos esetén a tulajdonosok tulajdoni hányadaik arányában adóalanyok Amennyiben az építményt az ingatlan-nyilvántartásba bejegyzett vagyoni jog terheli, az annak gyakorlására jogosult az adó alanya.
(2) Valamennyi tulajdonos által írásban megkötött és az adóhatósághoz benyújtott megállapodásban a tulajdonosok az adóalanyisággal kapcsolatos jogokkal és kötelezettségekkel egy tulajdonost is felruházhatnak.
10. §.
Az adó alapja.
Az adó alapja az építmény m2-ben meghatározott hasznos alapterülete.
11.§.
Az adó mértéke.
Az adó évi mértéke a 10.§. szerinti adóalap esetén 300,-Ft/m2.
12.§.
Mentesség.
Mentes az építményadó alól.
a./ a szükséglakás
b./ a költségvetési szerv, közszolgáltató szervezet, valamint az egyház tulajdoná-
ban álló épitmény
c./ a lakáshoz tartozó kiegészitő helyiség
d./ az állattartást szolgáló épület, valamint az ehhez kapcsolódó raktárak, tárolók,
növénytermesztéshez kapcsolódó tároló épületek /műtrágyatárolók, magtárak /
e./ a magánszemélyek tulajdonában lévő belterületi és zártkerti épitmény.
III. fejezet
MAGÁNSZEMÉLYEK KOMMUNÁLIS ADÓJA
13. §.
Kommunálisadó kötelezettség terheli azt a magánszemélyt, aki az önkormányzat illetékességi területén:
a./ lakás vagy nem lakás céljára szolgáló épület , épületrész,
b./ beépítetlen belterületi földrészlet /telek/ tulajdonosa, illetőleg vagyoni jog gyakorlója,
c./ aki az önkormányzat illetékességi területén nem magánszemély tulajdonába álló lakás bérleti jogával rendelkezik.
14.§
Adókötelezettség keletkezése, megszűnése.
(1) Az adókötelezettség a használatbavételi, illetve fennmaradási engedély kiadását követő év első napján keletkezik.
Az építési engedély az adókötelezettség fennállását nem érinti.
(2) Az engedély nélkül épült vagy használatba vett lakás, nem lakás céljára szolgáló építmény esetében az adókötelezettség a tényleges használatbavételt követő év első napján keletkezik.
(3) Az adókötelezettség megszűnik a lakóház, építmény megszűnése évének utolsó napján. A lakóház az építmény használatának szüneteltetése az adókötelezettséget nem érinti.
(4) A lakásbérleti jog esetén az adókötelezettség a jogviszony létrejöttét követő év első napján keletkezik és a jogviszony megszűnése évének utolsó napján szűnik meg.
(5) A lakásnak, illetőleg a lakásbérleti jogviszonynak az év első felében történő megszűnése esetén a második félévre vonatkozó adókötelezettség megszűnik.
(6) Telekre az adókötelezettség a földrészlet belterületté minősítését, illetve az építési tilalom feloldását követő év első napján keletkezik.
(7) A telekre az adókötelezettség megszűnik a külterületté minősítését, illetve a beépítés évének utolsó napján.
15. §.
Mentesség
Mentes a magánszemélyek kommunális adófizetési kötelezettség alól:
a.) A használatbavételi engedély kiadását követő év január l-től 5 évig az új lakás.
16. §.
Az adó mértéke.
(1) A magánszemély tulajdonában álló lakóház 10.000,- Ft/év
(2) Lakásbérleti jogviszony estén lakásonként 10.000,- Ft/év.
(3) Vindornyalak községben a lakcímbejelentés szabályai szerint nyilvántartásba vett lakóhellyel rendelkező adóalanyok a lakóház után 50 %, az építési telek után 4.000,- Ft adókedvezményben részesülnek.
III.fejezet
HELYI IPARÜZÉSI ADÓ
17.§.
(1) Adóköteles az önkormányzat illetékességi területén állandó vagy ideiglenes jelleggel végzett vállalkozási tevékenység /továbbiakban: iparüzési tevékenység./
(2) Az adó alanya a vállalkozó.
(3) Adóköteles iparüzési tevékenység: a vállalkozó e minőségben végzett nyereség, illetőleg jövedelemszerzésre irányuló tevékenysége.
18. §.
19.§.
Az adó alapja és mértéke.
(1) Az adó alapja állandó jelleggel végzett iparűzési tevékenység esetén az értékesített termék, illetőleg végzett szolgáltatás nettó árbevétele, csökkentve az eladott áruk beszerzési értékével és a közvetített szolgáltatások értékével, valamint
- 1998. évben az anyagköltség 33%-ával
- 1999. évben az anyagköltség 66%-ával
- 2000. évtől az anyagköltséggel.
(2) Ha a vállalkozó több önkormányzat illetékességi területén végez állandó jellegű iparüzési tevékenységet, akkor az adó alapját – a tevékenység sajátosságaira leginkább jellemzően – a vállalkozónak kell megosztania.
(3) Ideiglenes jelleggel végzett iparüzési tevékenység esetében az adót a tevékenység végzésének naptári napjai alapján kell megállapítani minden megkezdett nap egy napnak számit.
(4) Az adó mértéke:
- 1998. évben az adóalap 1,2 %-a,
- 1999.évben az adóalap 1,7 %-a,
- 2000. évtől az adóalap 2,0 %-a.
(5) Ideiglenes jelleggel végzett iparüzési tevékenység esetén az adóátalány 400,-Ft./nap.
20.§
Az állandó és ideiglenes jelleggel végzett iparüzési tevékenység.
(1) A vállalkozó állandó jellegű iparűzési tevékenységet végez az önkormányzat illetékességi területén, ha ott székhellyel, telephellyel rendelkezik, függetlenül attól, hogy tevékenységét részben vagy egészben székhelyén (telephelyén) kívül folytatja.
(2) Ideiglenes jellegű az iparűzési tevékenység, ha az önkormányzat illetékességi területén az ott székhellyel, telephellyel nem rendelkező vállalkozó
- piaci és vásározó kiskereskedelmet folytat,
- építőipari tevékenységet folytat, illetőleg természeti erőforrást tár fel vagy
kutat, feltéve, hogy a folyamatosan vagy megszakításokkal végzett tevékenység időtartama adóéven belül a 30 napot meghaladja, de nem éri el a 181 napot. Ha a tevékenység folytatásának időtartama a 180 napon meghaladja, akkor a tevékenység végzésének helye telephelynek minősül.
- bármely – az a) és b) pontban nem sorolható – tevékenysége, ha annak hatatásából közvetlenül bevételre tesz szert, feltéve, ha egyetlen önkormányzat illetékességi területén sem rendelkezik székhellyel, telephellyel.
V. fejezet
VEGYES ÉS ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK
21.§.
A vállalkozó adóelőlegének megállapítására és az adó megfizetésére a többször módosított 1990.évi C.tv. 41.§-ában foglaltak az irányadók.
22.§.
/1/. E rendelet 2003. Január l. napján lép hatályba, kihirdetéséről a Körjegyző gondoskodik.
/2/. E rendelet hatályba lépésével egyidejűleg hatályát veszti a Helyi adókról szóló többször módosított 16/1995. (XII. 28.) számú rendelet.
/3/ E rendeletben nem szabályozott kérdésekben a helyi adókról szóló 1990. évi C. tv., az Adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. Tv., valamint a Ket. rendelkezéseit kell alkalmazni, az alábbi kiegészítéssel:
Vindornyalak, 2003.március 27.
Kovács János sk. Berta Sándorné sk.
polgármester körjegyző
Kihirdetve: 2003. március 28.
Berta Sándorné sk.
körjegyző