Gönyű Község Önkormányzata Képviselő-testületének 3/2003. (II. 14.) önkormányzati rendelete
az Önkormányzat tulajdonában lévő lakások bérletéről és a lakbérek mértékéről
Hatályos: 2003. 03. 01- 2022. 12. 31Gönyű Község Önkormányzata Képviselő-testületének 3/2003. (II. 14.) önkormányzati rendelete
az Önkormányzat tulajdonában lévő lakások bérletéről és a lakbérek mértékéről
Gönyű Község Önkormányzatának Képviselő-testülete a lakások és helyiségek bérletére, valamint az elidegenítésükre vonatkozó egyes szabályokról szóló, többször módosított 1993. évi LXXVIII. törvény 3. § (1) bekezdése, 4. § (3) bekezdése, 19. §, 20. § (3) bekezdése, 21. § (6) bekezdés és a 33. § (3), 34. § és a 84. § (2) bekezdése (továbbiakban: Törvény) felhatalmazása alapján, az Önkormányzat tulajdonában lévő lakások bérletéről és a lakbérek mértékéről a következő rendeletet alkotja:
A rendelet célja
1. § A rendelet célja, hogy a Törvény e preambulumában felsorolt, rendeletalkotásra felhatalmazást adó rendelkezéseink (szabályozási tárgyal) a helyi sajátosságokat tükröző tartalommal való kitöltése útján – a polgári jog alapelveit is szem előtt tartva – megteremtse Gönyű Község Önkormányzata tulajdonában és rendelkezésében lévő lakásokkal való eredményes gazdálkodás feltételeit.
A rendelet hatálya
2. § A rendelet hatálya Gönyű Község Önkormányzata tulajdonában álló minden, bérbeadás útján hasznosított vagy hasznosításra kerülő lakásra (továbbiakban: önkormányzati lakás) kiterjed, ideértve a szükséglakásokat is.
Az önkormányzati lakások bérletére vonatkozó előírások
3. § (1) Gönyű Község Önkormányzata (továbbiakban: Önkormányzat) tulajdonában lévő lakásra csak e rendeletben megállapított feltételekkel lehet bérleti szerződést kötni.
(2) A Képviselő-testület – e rendeletben meghatározott kivételekkel – az önkormányzati lakásokra vonatkozó
a) bérebadói jogokat maga gyakorolja,
b) a bérbeadót terhelő kötelezettségek teljesítésével a polgármestert bízza meg.
(3) Ahol a Törvény a felek megállapodására utal, ott – ha e rendelet másképp nem rendelkezik – a megállapodás tartalmát bérbeadói részről a Képviselő-testület határozza meg.
(4) Önkormányzati lakás csak lakás célra adható bérbe.
(5) Önkormányzati lakás bérleti joga kizárólag másik lakás bérleti jogára vagy másik lakás tulajdonára cserélhető.
(6) Egy háztartásban életvitelszerűen együtt lakó személyek csak egy önkormányzati lakást bérelhetnek.
Önkormányzati lakások bérbeadásának jogcímei
4. § Önkormányzati lakást
a) szolgálati jelleggel,
b) szociális helyzet alapján;
c) nem szociális jelleggel,
d) lakáscsere jogcímén,
e) bérleti jogviszony folytatása jogcímén,
f) elhelyezési kötelezettség jogcímén,
g) volt bérlő jogcím nélküli lakáshasználó részére díjhátralék rendezését követő bérbeadás jogcímén
lehet bérbe adni.
Önkormányzati lakások bérbeadása szolgálati jelleggel
5. § (1) Önkormányzati lakás szolgálati jelleggel csak meghatározott időre, legfeljebb az Önkormányzattal létesített közszolgálati jogviszony vagy munkaviszony, illetve önkormányzati intézménnyel létesített közalkalmazotti jogviszony fennállásának időtartamára adható bérbe.
(2) Az (1) bekezdésben rögzített feltétel megszűnését követő 30 napon belül a bérlő köteles az önkormányzati lakást üres, rendeltetésszerű használatára alkalmas állapotban a bérbeadó rendelkezésére bocsátani. A közszolgálati, közalkalmazotti jogviszonynak, illetve a munkaviszonynak nyugdíjazás következtében történő megszűnése esetén a volt bérlővel az általa bérelt lakásra – a bérlet megszűnése előtt benyújtott írásbeli kérelemre – a 4. § c) pontja szerinti jogcímmel bérbeadott lakásokra vonatkozó szabályok szerint lehet határozott időtartamra szóló bérleti jogviszonyt létesíteni.
(3) Az önkormányzati lakás bérbeadása iránti kérelmet a Polgármesteri Hivatalban kell benyújtani.
(4) A kérelem teljesítésénél előnyt jelent:
Önkormányzati lakás bérbeadása szociális helyzet alapján
6. § (1) Szociális helyzet alapján önkormányzati lakás azoknak adható bérbe, akik az alábbi szociális, jövedelmi, vagyoni feltételeknek megfelelnek:
a) az igénylő vagy házastársa (élettársa), illetve a vele együtt lakó vagy együttköltöző közeli hozzátartozója tulajdonában, haszonélvezetében, bérletében nincs mások beköltözhető lakás és
b) mind a családja, mint az együttköltöző közeli hozzátartózok egy főre jutó havi nettő jövedelme nem haladja meg az üregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének a négyszeresét és
c) családja nem rendelkezik olyan vagyonnal, amelynek együttes fogalmi értéke az 5 milli Ft-ot meghaladja és
d) a bérlő a bérbeadást megelőző 5 évben belül beköltözhető ingatlanát nem idegenítette el.
(2) Szociális helyzet alapján önkormányzati lakás annak a személynek is bérbeadható, aki nem felel meg az (1) bekezdés a) és c)-d) pontjaiban foglalt feltételeknek, ha
a) az egészségügyi, illetve egészségügyi hatóság szerint romos, műszakilag elavult, vagy egészségügyi szempontból nem megfelelő lakásban él vagy
b) – a családban tartósan beteg személynek nem biztosított a külön szoba, vagy
Önkormányzati lakás bérbeadása nem szociális jelleggel
7. § Önkormányzati lakásnak a 4. § c) pontja szerinti, nem szociális jelleggel történő bérbeadására pályázatot lehet kiírni a képviselő-testület döntése alapján
8. § (1) Önkormányzati lakás bérbeadására vonatkozó pályázat feltételeit e rendeletben foglaltakra figyelemmel a polgármester határozza meg és írja ki a pályázatot.
(2) A pályázat meghirdetésénél biztosítani kell a nyilvánosságot, ennek érdekében a pályázatot ki kell függeszteni a Polgármesteri Hivatal hirdetőtáblájára, valamint az Önkormányzat közterületi hirdető berendezéseire.
(3) Pályázni az jogosult, aki a kiírt pályázat feltételeinek megfelel.
(4) A pályázati kiírásnak tartalmaznia kell:
a) a bérbeadás jogcímét és az e rendeletben, valamint a polgármester által meghatározott pályázati feltételeket,
b) a meghirdetett önkormányzati lakásnak legalább a következő jellemzőit: szobaszám, alapterület, komfortfokozat,
c) a lakbér összegét,
d) az önkormányzati lakás megtekintésének lehetőségére vonatkozó tájékoztatást,
e) a rendeltetésszerű használatra alkalmas állapotot kialakításénak feltételével meghirdetett önkormányzati lakás esetén az elvégzendő munkák megjelölését és költségeit,
f) a pályázat benyújtásának és elbírálásának határidejét,
g) az egyébpályázati feltételeket.
(5) A pályázatot írásban kell benyújtani. A pályázatnak tartalmaznia kell:
a) az e rendelet vonatkozó mellékleteiben szereplő személyes adatokat és személyi körülményeket, valamint
b) a pályázó nyilatkozatát, hogy a kiírt pályázati feltételeket elfogadni.
(6) A bérlő személyéről a Képviselő-testület dönt.
9. § (1) )Önkormányzati lakás nem szociális jelleggel történő bérbeadásokat a bérleti szerződést határozott időre, legfeljebb 5 év időtartamra kell megkötni a bérlővel.
(2) Nem szociális jelleggel történő bérbeadás esetén a Képviselő-testület az önkormányzati lakást annak adja bérbe, aki a bérleti díj megfizetését a leghosszabb időre előre vállalta és a vállalásnak megfelelő időtartamra járó bérleti díjat a szerződés megkötésével egy időben megfizette.
(3) Az e- §-ban szabályozott bérbeadás esetén a – a 21. § (29 bekezdésben foglalt kivétellel – a határozott idő leteltével a bérlő minden elhelyezési igény nélkül köteles elhagyni a lakást a vele ott élőkkel együtt.
Önkormányzati lakás bérbeadása lakáscsere jogcímen
10. § A polgármester (jelen és a következő § alkalmazásában a továbbiakban: bérbeadó) az önkormányzati lakás elcseréléséhez való hozzájárulást megtagadja, ha
a) az önkormányzati lakás felett rendelkezési joga hatóság vagy bíróság előtti eljárásban vitatott, az eljárás jogerős befejezéséig, vagy
b) a bérlőtárs(ak) hozzájáruló jognyilatkozatának hiányában, illetőleg
c) ha a csere folytán bérlővé, bérlőtárssá válna az, aki a cserét megelőzően nem volt bérlő, illetőleg bérlőtárs, tulajdonos vagy haszonélvező, az alábbi kivételekkel:
11. § (1) Az önkormányzati lakás elcseréléséhez való hozzájárulást a bérbeadó megtagadhatja, ha:
a) a bérlő határozott időre szóló bérleti szerződéssel rendelkezik,
b) a cserélő felek a jogszabályi határidőn belül nem csatolják az alábbi iratokat:
Önkormányzati lakás bérbeadása bérleti jogviszony folytatása jogcímén
12. § Önkormányzati lakás bérlőjének halála esetén a bérbeadó a bérlő tekintetében az eredeti lakásbérleti szerződést módosítja, ha van olyan személy, aki a Törvény 32. §-a lapján jogosult a lakásbérleti jog folytatására.
Önkormányzati lakás bérbeadása volt bérlő jogcím nélküli lakáshasználó részére díjhátraléka rendezését követő bérbeadás jogcímén
13. § (1) A volt bérlő jogcím nélküli lakáshasználónak kérelmére, díjhátraléka rendezése esetén új bérleti szerződés köthető.
(2) A bérleti szerződés egy évre, legfeljebb azonban a volt bérlő korábbi bérleti szerződésében meghatározott időtartam lejártáig és abban meghatározott feltételekkel köthető.
A bérlőtársi szerződés
14. § (1) Bérlőtársi szerződés megkötését a bérlő és a leendő bérlőtárs együttesen, írásban kérhetik a bérbeadótól.
(2) Bérlőtársi szerződés köthető azzal a személlyel, aki
a) a bérlő gyermeke (örökbefogadott, mostoha- és nevelt gyermeke), jogszerűen befogadott gyermekétől született unokája, szülője (örökbefogadó, mostoha- és nevelőszülője), valamint házastársa (élettársa) és
b) a bérlővel legalább egy éve életvitelszerűen együtt lakik.
(3) Új lakásbérleti szerződés megkötésekor kérelemre bérlőtársi szerződés köthető a (2) bekezdésben foglalt feltételek megvalósulása esetén.
Hozzájárulás a lakásban történő befogadáshoz
15. § (1) Az önkormányzati lakásba a bérlő házastársán, gyermekén és annak házastársán (örökbe fogadott, mostoha- és nevelt gyermekén és annak házastársán), jogszerűen befogadott gyermekétől született unokáján, valamint szülőjén (örökbe fogadó, mostoha- és nevelőszülőjén) kívül más személyt az e rendelet tiltó szabályait is figyelembe véve csak a polgármester (e § alkalmazásában a továbbiakban: bérbeadó) írásbeli hozzájárulásával fogadhat be.
(2) A befogadáshoz történő hozzájárulás iránti kérelmet írásban kell a Polgármesteri Hivatalban benyújtani
(3) A kérelemhez csatolni kell:
a) a bérlő nyilatkozatát, hogy a befogadott személyt az önkormányzati lakásba 3 napon belül bejelenti és ezt a bérbeadó felé igazolja és
b) a befogadott személy arra vonatkozó nyilatkozatát, hogy a bérleti szerződés megszűnésekor az önkormányzati lakást 3 napon belül elhagyja.
(4) Az önkormányzati lakásban történő befogadáshoz a hozzájárulást meg kell tagadni, ha a bérlőnek a lakásbérleti jogviszonnyal összefüggésben tartása áll fenn.
(5) Az önkormányzati lakásba történő befogadás megtagadható, ha a lakás szobaszámára és a benne lakó személyek számára tekintettel a befogadással lényegesen rosszabb körülmények alakulnak.
A lakbér mértékére vonatkozó rendelkezések
16. § A ténylegesen fizetendő lakbér alapját képző lakbér mértéke
a) összkomfortos önkormányzati lakás esetén: 509 Ft/m2/hó
b) komfortos önkormányzati lakás esetén: 445 Ft/m2/hó
c) félkomfortos önkormányzati lakás esetén: - Ft/m2/hó
d) komfort nélküli önkormányzati lakás esetén: 209 Ft/m2/hó
Lakbér mértékét növelő és csökkentő tényezők
17. § (1) a 16. § alapján megállapított lakbér mértéket csökkenteni kell:
a) ha az épület 20-35 év között épült vagy részesült teljes felújításban, 10%-kal,
b) ha az épület 35 éven belül nem részesült teljes felújításban, 20%-kal.
(2) A 16. § alapján megállapított lakbér mértékét 10%-kal növelni kell az olyan többlakásos lakóépület esetében, amelyhez legalább 150 m2 nagyságú udvar vagy kertterület tartozik.
(3) A 16. § alapján megállapított lakbér mértékét csökkenteni kell, ha az önkormányzati lakás:
a) valamennyi lakószobája ablaka az épület udvarára néz, 5%-kal,
b) a komfortfokozatra megállapított feltételeknek megfelel, de az önkormányzati lakásban konyha (főzőfülke) helyett főzőszekrény, vagy fürdőszoba helyett zuhanyzó (mosdó-) fülke van, 5%-kal,
c) összkomfortos vagy komfortos, de közlekedőhelyisége nincs, 2%-kal
d) aládúcolt, legfeljebb 15%-kal,
e) felnedvesedéses, legfeljebb 15%-kal,
f) gombafertőzéses, legfeljebb 15%-kal,
g) egyéb az a)-f) pontokban nem említett okokból legfeljebb 15%-kal.
(4) A csökkentés mértéke több csökkentő tényező fennállása esetén sem haladhatja meg az 50%-ot.
(5) A rendelet 16-17. §-ai alapján a növelő és csökkentő tényezők figyelembevételével meghatározott összeget, mint a tárgyi lakás lakbérét a polgármester írásban közli a bérlővel.
A bérlő által fizetett lakbér
18. § (1) A bérlő a (2) bekezdésben foglaltak kivételével a jelen rendelet 16-17. §-ai szerint megállapított lakbért köteles megfizetni.
(2) A nem szociális jelleggel bérbe adott lakás bérlője a rendelet 16-17. §-ai szerint megállapított lakbér 200%-kal növelt összeget köteles fizetni.
Lakbértámogatás
19. § (1) Önkormányzati lakás bérlőjét – a (3)-(5) bekezdésekben foglaltak szerint – lakbértámogatás illet meg.
(2) Nem illeti meg a lakbértámogatás azt a bérlőt, aki
a) a lakó- vagy tartózkodási helye szerint önkormányzattól lakásfenntartási támogatásban részesül;
b) a 4. § c) pontja szerint nem szociális jelleggel bérbe adott önkormányzati lakást bérel;
c) a lakás hasznosításával (albérletbe adás stb.) összefüggésben jövedelemhez jut;
d) bérlőtársa már lakásfenntartási vagy lakbértámogatásban részesül.
(3) Ha a bérlő és családja, valamint a vele életvitelszerűen együtt lakó hozzátartozók egy főre jutó havi nettó jövedelme az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének legfeljebb 1,5-szerese, a lakbértámogatás összege: a fizetendő havi lakbér és a bérlő és családja, valamint a vele életvitelszerűen együtt lakó hozzátartozók havi jövedelme 25%-ának a különbözete.
(4) Ha a bérlő és családja, valamint a vele életvitelszerűen együtt lakó hozzátartozók egy főre jutó havi nettő jövedelme az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 1,5-2,0 szerese, a lakbértámogatás összege: a (3) bekezdés szerint megállapított lakbértámogatás 75%a.
(5) Ha a bérlő és családja, valamint a vele életvitelszerűen együtt lakó hozzátartozók egy főre jutó havi nettó jövedelme az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 2,0-2,5-szerese, a lakbértámogatás összege: a (3) pontban megállapított lakbértámogatás 40%-a.
(6) A lakbértámogatás iránti kérelmet a Polgármesteri Hivatalban kell írásban benyújtani a (3)-(5) bekezdések szerinti egy főre jutó jövedelem kiszámításához szükséges igazolásokkal, valamint a (2) bekezdés szerinti kizáró okokra vonatkozó nyilatkozatokkal.
(7) A lakbértámogatás iránti kérelmet a polgármester bírálja el.
(8) A lakbértámogatás biztosításának maximális időtartama 1 év. Ezt követően újabb kérelmet lehet beterjeszteni.
(9) A bérlő a lakbértámogatással csökkentett lakbért köteles fizetni.
A bérlő fizetési kötelezettsége
20. § (1) Az önkormányzati lakás bérlője köteles fizetni
a) az általa bérlet önkormányzati lakásra a 16-19. §-ok alapján megállapított lakbért,
b) a bérbeadó által nyújtott és a szerződésben – vagy más megállapodásukban – meghatározott szolgáltatás díját, amelyet önkormányzati rendelet, illetőleg más jogszabály keretei között a bérbeadó közöl.
(2) Az önkormányzati lakás bérlője a különszolgáltatások körébe tartozó szolgáltatásokért – különösen, ha a szolgáltatást a bérbeadó harmadik személytől veszi igénybe vagy harmadik személy közreműködésével nyújtja – azt a díjat köteles megtéríteni, amennyiben az adott szolgáltatás nyújtása a bérbeadónak az önkormányzati lakás vonatkozásában került. Ha a bérbeadó a szolgáltatást harmadik személy közreműködésével nyújtja, megállapodhat a szolgáltatást nyújtó harmadik személlyel, hogy a szolgáltatást nyújtó a szolgáltatásért esedékes díjat közvetlenül az önkormányzati lakás bérlőjétől beszedheti.
(3) A bérbeadó a közös használatra szolgáló helyiségekben lévő olyan berendezések használatáért, amelyek egyedi fogyasztása mérhető, a mérté értéknek megfelelő díjat jogosult beszedni. A bérbeadó a díj megfizetését csak akkor kérheti, ha a közös használatra szolgáló helyiségek használatára vonatkozóan az azokat használó bérlőkkel előzetesen megállapodást kötött.
Lakásbérlet megszűnése
21. § (1) A lakásbérlet megszűnik, ha
a) a bérleti szerződést a bérlő és a bérbeadó közös megegyezéssel megszünteti,
b) a bérlet határozott idejű időtartama lejár vagy a feltétel bekövetkezik,
c) az arra jogosult felmond,
d) a bérlő meghal és nincs a lakásbérleti jog folytatására jogosult személy,
e) a bérlő az önkormányzati lakást elcseréli,
f) a bérlőt a Magyar Köztársaság területéről kiutasították,
g) a bérlő lakásbérleti jogviszonyát a bíróság megszünteti,
h) a bérlő lakásbérleti jogviszonya hatósági határozat folytán megszűnik,
i) az önkormányzati lakás megsemmisül.
(2) A nem szociális jelleggel bérbeadott önkormányzati lakásra megkötött lakásbérleti szerződés időtartama a bérlő kérelmére legfeljebb további öt év időtartamra meghosszabbítható, ha a bérlőnek lakbér, illetőleg szolgáltatási díj tartozása nincs és a lakásbérleti szerződés lejártát megelőzően a lakás lakbérét egy összegben, a meghosszabbítás időtartamára előre megfizetni.
Önkormányzati lakásban jogcím nélkül tartózkodó személyek használati díj fizetési kötelezettsége
22. § Ha az önkormányzati lakásban olyan személy marad vissza, aki jogszabály előírása alapján nem tarthat igényt elhelyezésre, az önkormányzati lakást köteles 15 napon belül elhagyni. Ha a lakáselhagyási kötelezettségének nem tesz eleget, az önkormányzati lakás elhagyásának megtörténtéig az önkormányzati lakás használatának első évében az önkormányzati lakás megfelelő egyszeres, azt követően egy évig másfélszeres, a harmadik évtől pedig kétszeres összegének megfelelő használati díjat köteles fizetni.
Az adatvédelemre vonatkozó rendelkezés
23. § A bérbeadó - a jogszabály keretei között – jogosult nyilvántartani és kezelni mindazokat a személyes adatokat, amelyek e rendelet alapján a bérbeadás feltételeinek megállapítása, megtagadása, a bérbeadói hozzájárulásról való dötés érdekében a tudomására jutottak.
Záró rendelkezés
24. § Ez a rendelet 2003. március hó 1. napján lép hatályba.