3/2003. (VIII. 1.) számú önkormányzati rendelet
Pusztaberki község Önkormányzatának helyi építési szabályzatáról
Hatályos: 2024. 11. 06
3/2003. (VIII. 1.) számú önkormányzati rendelet
Pusztaberki község Önkormányzatának helyi építési szabályzatáról
2024.11.06.
1. § (1) Pusztaberki község Helyi Építési Szabályzatát (továbbiakban: HÉSZ) jelen rendelet állapítja meg.
(2) A rendelet hatálya Pusztaberki község közigazgatási területére terjed ki.
(3) Jelen rendelet hatálya alatt álló területen területet felhasználni, építési telket és területeket kialakítani, épületet, műtárgyat és más építményt tervezni, kivitelezni, építeni, felújítani, helyreállítani, rendeltetését megváltoztatni, valamint mindezekre hatósági engedélyt adni az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997.évi LXXVIII. tv.
- az Országos Településrendezési és Építési Követelményekről szóló 253/1997.(XII.20.) Korm. rendeletek (továbbiakban: OTÉK) előírásai,
- jelen rendelet és a Szabályozási Terv előírásai szerint szabad.
2. § A Helyi Építési Szabályzat csak a településrendezési tervek módosításának keretében módosítható.
A TERÜLETEK FELHASZNÁLÁSA
3. § (1) E rendelet a község közigazgatási területén építési szempontból:
a) beépítésre szánt (beépített és további beépítésre tervezett)
b) beépítésre nem szánt területeket határol le.
(2) A további beépítésre tervezett területeket és azok rendeltetését a Szabályozási Terv határozza meg.
(3) A további beépítésre tervezett területek felhasználásáról, igénybevételéről - a tényleges igények függvényében az előírt közmű - és közlekedési kapcsolatok kiépítésével - és egyéb terület-előkészítési feladatok végrehajtásával kell gondoskodni.
(4) A további beépítésre tervezett területen a tervezett megvalósítás előtt
a) csak a terület eredeti rendeltetésének megfelelő, ideiglenes jellegű és igénybevétel esetén kártalanítás igénye nélkül elbontandó építmények létesíthetők,
b) terepszint alatti építmények - a közmű létesítmények kivételével - nem létesíthetők.
(5) A belterületi határ módosításáról a szabályozási tervlapnak és a jelen előírásoknak megfelelően kell gondoskodni.
(6) A tervlapon feltüntetett belterületi határokat, a Pusztaberki Polgármesteri Hivatalnak a Megyei Földhivatallal való egyeztetés után kell rögzíteni. A tervezett belterületi határokat, annak jóváhagyásáig irányadónak kell tekinteni.
4. § (1) A beépítésre nem szánt területek alapvetően a mezőgazdasági művelés, az erdőgazdálkodás, a közlekedés és a közművek, a zöldterületek, valamint a védelem céljára felhasználható területek.
BEÉPÍTÉSRE SZÁNT TERÜLETEK TERÜLETHASZNÁLÁSI EGYSÉGEI
5. § (1) E rendelet a Szabályozási Terv szerint a beépítésre szánt területeket az építési használatuk általános jellege szerint terület-felhasználási egységekre, azokat további építési övezetekre tagolja.
(2) A beépítésre szánt terület általános és sajátos építési használatuk szerint:
1.1. falusias lakó (Lf), -
2. gazdasági-,
2.1. ipari gazdasági (Gip)-,
2.2. kereskedelmi, szolgáltató gazdasági (Gksz)-,
3. üdülő-,
3.1. hétvégi házas (Üh),
4. különleges terület felhasználási egységekre tagolt
(1) A falusias lakóterületen legfeljebb 6,0 m-es épületmagasságú (tetőtér beépítés megengedett a megadott építménymagasság betartása mellett), egylakásos lakóépületek, a mező- és erdőgazdasági építmények, továbbá a helyi lakosságot szolgáló, nem zavaró hatású kereskedelmi, szolgáltató és kézműipari építmények elhelyezésére szolgál.
(2) A falusias lakóterületen elhelyezhető:
a) lakóépületek,
b) mező- és erdőgazdasági (üzemi) építmény,
c) kereskedelmi, szolgáltató vendéglátó épület,
d) szálláshely szolgáltató épület,
e) kézműipari építmény,
f) helyi igazgatási, egyházi, oktatási, egészségügyi, szociális épület,
g) sportlétesítmény,
h) üzemanyagtöltő
(3) A területet legalább részleges közművesítéssel kell ellátni (OTÉK 8. §.
(2) bekezdés szerint, illetve vízellátás tekintetében az OTÉK 46. §.
(1) bekezdése szerint.
(4) Az építési telekre jutó csapadékvizet az OTÉK 47. §.
(9) és
(10) bekezdésben előírtak szerint kell elvezetni.
(5) A területen a közművek (elektromos, távközlési, hírközlési) felszín felett - légvezetéken is vezethetők.
(6) Építmények közötti legkisebb védőtávolságot az OTÉK 36. §. szerint kell értelmezni. Az OTÉK 36. §. (2) bekezdés b) és c) pont előírásai csak foghíjbeépítés, illetve átépítés esetén alkalmazható.
(7) Az épületeket magas tetővel kell megépíteni.
A tetőgerinc irányát úgy kell meghatározni, hogy legalább 4-5 szomszédos lakóépületnél a tetőgerinc iránya azonos legyen.
Falusias lakóterület övezetei
(1) Az övezet telkein az épületek oldalhatáron állóan helyezhetők el.
(2) Az épületek elhelyezésére építési telket kell kialakítani.
(3) 1 Az építési övezet építési telkeit és a beépítés feltételeit az alábbi táblázat alapján kell meghatározni.
|
Az építési telek |
|
Beépítés módja |
Övezeti jele |
Legnagyobb szintterület - sűrűség |
Legkisebb területe
(m2) |
Legnagyobb beépítettsége
(%) |
Legnagyobb építménymagasság
(m) |
|
Oldalhatáron álló |
Lf |
0,5 |
K |
30 |
6,00 |
|
Oldalhatáron álló |
Lf |
0,5 |
K |
30 |
K |
|
Oldalhatáron álló |
Lf |
0,5 |
900 |
30 |
6,00 |
|
Oldalhatáron álló |
Lf |
0,5 |
650 |
30 |
5,00 |
A legkisebb zöldfelület területe 40 % (OTÉK 25. §. előírásai szerint számítandó).
Megjegyzés:
K=Csak kialakult esetben alkalmazható besorolási lehetőség, az építmény magasságot a meglévő beépítés figyelembe vételével kell meghatározni, de max. 6,0 m lehet.
(4) Lakóterületnél a gépkocsik tárolását építési telken belül kell megoldani.
(5) Az állattartást helyi állattartási rendeletben kell szabályozni. A HÉSZ mellékletben adjuk meg a max. tartható állatok számát, illetve a min. védőtávolságot.
(6) Az építési telek legyen közterületről közvetlen megközelíthető gyalogosan és gépkocsival egyaránt. Ha a telek közvetlenül közterületről nem közelíthető meg, akkor önálló hrsz-on útként nyilvántartott magánútról kell megközelíteni.
(7) Oldalhatáron álló beépítésnél az oldalsó telektől min. 1 m-re helyezhető el az épület (lakó-, intézmény). Ez csak a tervezett beépítésre vonatkozik.
(8) Az építési telek legkisebb területe kialakult telek esetén sem lehet 500 m2-nél kevesebb. Ha a telek területe nem éri el az 500 m2-t, építési engedély nem adható.
8. § (1) Közösségi célú funkció -kereskedelmi, szolgáltató, stb. - megvalósulása estén a HÉSZ 6. §. és 7. §. előírásait kell alkalmazni.
(2) A kialakított telekméretek az épületek elhelyezésén túl biztosítják a rendeltetés területigényét, valamint a parkolási igény (OTÉK 42. §.) saját telken belüli elhelyezését.
(3) Szolgáltató és kereskedelmi jellegű funkció esetén célszerű az üzemeltető lakásával megvalósítani.
(4) Az épületek kialakításával, vagy a saját telken telepített védősávval biztosítani kell, hogy a terület határán mért hangnyomásszint:
- nappal (6-22 h) az 50 dB-t
- éjjel (22-6 h) a 40dB-t
ne haladja meg.
(5) A közösségi célú épületek üzemeltetési feltételeit (nyitvatartási idő, szállítási-rakodási lehetőségek) az Önkormányzat külön rendeletben szabályozza.
9. § (1) A gazdasági terület elsősorban gazdasági célú építmények elhelyezésére szolgál.
(2) A gazdasági terület lehet:
- ipari terület
- kereskedelmi, szolgáltató terület.
(1) Az ipari terület gazdasági célú ipari létesítmények elhelyezésére szolgál, amelyek más beépítésre szánt területen nem helyezhetők el.
(2) Az ipari területen a nagy zajjal járó gazdasági tevékenységhez szükséges építmények, az ipari, az energiaszolgáltatási és településgazdálkodás építményei elhelyezésére szolgál.
(3) Az épületek elhelyezésére építési telket kell kialakítani. A telkek méretét és beépítési feltételeit az alábbi táblázat alapján kell meghatározni:
|
Az építési telek |
|
Beépítés módja |
Övezeti jele |
Legnagyobb szintterület - sűrűség |
Legkisebb területe
(m2) |
Legnagyobb beépítettsége
(%) |
Legnagyobb építménymagasság
(m) |
Legkisebb zöldfelület (%) |
|
Szabadon álló |
Gip |
1,5 |
3000 |
30 |
4,50 |
30 |
(A legkisebb zöldfelület területe az OTÉK 25. §. előírásai szerint számítandó.)
(4) A terület határán mért, megengedett "A" hangnyomásszintje:
- nappal (6-22 h) az 55 dB-t
- éjjel (22-6 h) a 40dB-t
ne haladja meg.
(5) Ahol az ipari gazdasági terület közvetlenül lakóterülettel határos, ott a lakóterületnél előírt hangnyomásszint -HÉSZ 8. §.
(4) bekezdés- érvényes.
(6) Kialakult helyzet esetén a
(4) bekezdés előírásait jelen rendelet hatályba lépésétől számított 5 éven belül kell teljesíteni.
(7) A telken belül biztosítani kell a terület zöldövezettel való körbevételét (védő fasor telepítése).
Kereskedelmi, szolgáltató terület
(1) Kereskedelmi, szolgáltató terület elsősorban nem jelentős zavaró hatású gazdasági tevékenységi célú épületek elhelyezésére szolgál.
(2) A kereskedelmi, szolgáltató területen elhelyezhető:
a) nem jelentős zavaró hatású gazdasági tevékenységi célú épület
b) a gazdasági tevékenységi célú épületen belül a tulajdonos, a használó és a személyzet számára szolgáló lakások,
c) igazgatási, egyéb irodaépület,
d) parkolóház, üzemanyagtöltő,
A kereskedelmi szolgáltató területen kivételesen elhelyezhető:
a) egyházi, oktatási, egészségügyi, szociális épület,
b) egyéb közösségi szórakoztató épület.
(3) A területen az OTÉK 19. §.
(2) és
(3) bekezdésében foglalt épületek helyezhetők el, max. 6,0 m-es építménymagassággal. Az épület magas tetővel kerüljön kialakításra.
(4) Az épületek elhelyezésére építési telket kell kialakítani. A telkek méreteit és beépítési feltételeit az alábbi táblázat alapján kell meghatározni:
|
Az építési telek |
|
Beépítés módja |
Övezeti jele |
Legnagyobb szintterület sűrűség |
Legkisebb területe
(m2) |
Legnagyobb beépítettsége
(%) |
Legnagyobb építménymagasság
(m) |
Legkisebb zöldterület (%) |
|
Szabadon álló |
Gksz |
2,0 |
5000 |
40 |
6,00 |
30 |
|
Szabadon álló |
Gksz |
2,0 |
K |
30 |
6,0 |
30 |
(A legkisebb zöldfelület területe az OTÉK 25. §. előírásai szerint számítandó.)
(5) A kialakított telekméretek az épületek elhelyezésén túl biztosítsák a rendeltetés területigényét, valamint a parkolási igény (OTÉK 42. §.) saját telken belüli elhelyezését.
(6) A terület határán mért hangnyomásszint
- nappal (6-22 h) az 55 dB-t
- éjjel (22-6 h) a 40dB-t
ne haladja meg.
(7) A kereskedelmi, szolgáltató területen - tervezett beépítésnél- az előkert min. 5 m kell, hogy legyen.
(8) Az épületeket szabadon állóan kell elhelyezni. Az oldalkert mérete min. 3-3 m kell, hogy legyen.
(9) A kereskedelmi szolgáltató területen új állattartási építmények nem építhetők. Az állattartást helyi állattartási rendeletben kell szabályozni.
12. § (1) Az üdülőterület elsősorban üdülőépületek elhelyezésére szolgáló terület.
(2) Az üdülőterület lehet:
- hétvégi házas terület
(1) A hétvégi házas területen egy üdülőegységes üdülőépületek helyezhetők el.
(2) A hétvégi házas terület egyedi telkes 3,50 m építménymagasságot meg nem haladó épületekkel beépített terület.
(3) A hétvégi házas területet legalább részleges közművesítéssel kell ellátni. A Pusztaberki tó védelme érdekében szorgalmazni kell a területen szennyvízcsatorna hálózat kiépítését és az arra való rákötést.
(4) Az épületek számára építési telket kell kialakítani, melyek méretét és a beépítés feltételeit az alábbi táblázat alapján kell meghatározni:
|
Az építési telek |
|
Beépítés módja |
Övezeti jele |
Legkisebb területe
(m2) |
Legnagyobb szintterület sűrűsége |
Legnagyobb beépítettsége
(%) |
építmények legnagyobb építménymagassága
(m) |
Legkisebb zöldfelület (%) |
|
Szabadon álló |
Üh |
550 |
0,2 |
15 |
3,50 |
60 |
(5) A hétvégi házas üdülőépületeket magas tetővel kell megépíteni.
(6) A hétvégi házas területen állattartó épület, különálló árnyékszék, továbbá állatkifutó, trágyatároló, komposztáló, siló és ömlesztett anyag-, folyadék- és gáztároló melléképítmény- a terepszint alatti, fedett kialakítású kivételével- nem helyezhető el.
(7) A területen haszonállatok nem tarthatók. Kedvtelésből tartható állatok (kutya, macska) számát helyi állattartási rendeletben kell szabályozni.
(8) A hétvégi házas területre szabályozási tervet kell készíteni és a jelen tervben meghatározott övezetet, mint általános előírást kell alapul venni.
14. § (1) A különleges terület sajátos beépítettségű terület.
(2) Különleges területeknek minősíti a Szabályozási Terv:
- a temető területét,
- a sportpálya területét,
- a szabadidő park területét,
- a szeméttelep területét,
- a dögkutat.
(1) A temetők kegyeleti helyek, rendeltetése temetkezés. A temető, temetkezési hely, kegyeleti emlékhely forgalmát az
1999. évi XLIII. törvény 3. §. (a), (c) és (d) pontjai szerint kell értelmezni.
(2) A temető területén minden építés tekintetében az
1999. évi XLIII. törvény 8. §. (1), 37. §. (1), és (2) pontjai alapján kell eljárni. A temetők területét a Szabályozási Terv jelöli.
(3) A temetők területén csak olyan építmények helyezhetők el, amelyeknek funkciója összefügg a rendeltetésével (ravatalozó, kripta, WC-mosdó, szerszámkamra, hulladékgyűjtő, stb.)
(4) Az építmények magas tetővel kerüljenek kialakításra (mellőzni kell a hullámlemez, műanyag lambéria, profilüveg használatát). A kerítés és a bejárati kapu fából vagy drótfonatból készüljön.
(5) Sírbolt párkánymérete ne haladja meg a 2,5 m-t, anyagválasztéka feleljen meg az előző pontban leírtaknak.
(6) A temetők szélétől mért 50 m-en belül ásott kút létesítése és használata tilos.
(7) A temetőnél a megengedett legnagyobb beépítettség 5 %, a legkisebb zöldfelület 40% lehet.
(1) A sportpálya területét a Szabályozási Terv jelöli.
(2) A sportpálya területén csak a funkcióval összefüggő építmények helyezhetők el (öltöző, szertár, lelátó, klubház) max. 10%-os beépítéssel, és max. 4,50 m építménymagassággal.
(3) Gépkocsi parkolót a sportpálya területén kell kialakítani.
(4) A sportpályánál a megengedett legnagyobb szintterület-sűrűség 2,0 lehet.
(5) A legkisebb zöldfelület 40 % kell, hogy legyen.
(1) A Szabadidő park területét a Szabályozási Terv jelöli.
(2) A Szabadidő park területén erdei iskola, szabadtéri színpad, park, játszótér, sportpálya kerül kialakításra.
(3) A beépítés max. 20%, a legnagyobb építménymagasság 4,50 m lehet.
(4) A szükséges parkolót területen belül kell biztosítani.
(5) A legkisebb zöldfelület 40 % kell, hogy legyen.
(1) Körzeti szeméttelep üzemel a község K-i részén (047 és 044/4 hrsz), melynek helyét a Szabályozási Terv jelöli.
(2) Távlatban a szeméttelep megszűnése várható.
Ebben az esetben a terület rekultivációjáról gondoskodni kell.
(3) A szeméttelep területét - annak működéséig- védő zöldsávval körbe kell venni.
(1) A dögkút területét a Szabályozási Terv jelöli.
(2) A dögkút körül 50 m-es sávot körül kell keríteni és fásítani kell. A dögkút védőtávolsága 1000 m, mely környezeti hatástanulmány alapján csökkenthető.
(3) A dögkút használatáról, kezelési és üzemeltetési feltételeiről az Önkormányzat külön rendeletben intézkedik.
(4) A dögkút körüli védőtávolságot a Szerkezeti Terv jelöli.
BEÉPÍTÉSRE NEM SZÁNT TERÜLETEK
20. § (1) A beépítésre nem szánt terület
a) közlekedési és közműterületek,
e) vízgazdálkodási terület
(2) A terület-felhasználási egységek övezetekre tagozódnak.
Közlekedési és közműterületek
(1) A közlekedési terület az utak, gépjármű várakozóhelyek (parkolók, autóbuszmegállók)- a közterületnek nem minősülő telkeken megvalósulók kivételével- a járdák, gyalogutak, mindezek csomópontjai, vízelvezetési rendszere és környezetvédelmi létesítményei, továbbá a közművek és hírközlés építményeinek elhelyezésére szolgál.
(2) A területen az OTÉK 26. §.
(3) bekezdésében foglalt építmények helyezhetők el.
(3) A közlekedés vonalas létesítményei elhelyezésére építési területet kell kialakítani.
(1) Pusztaberki közigazgatási terültén halad keresztül a 22. sz. Rétság-Salgótarján II. rendű főút.
Az út részére 40 m-es szabályozási szélességet biztosítunk.
(2) A szabályozási szélességet a Szabályozási Terv jelöli. A szabályozási szélesség a Szabályozási Terv és a javasolt út-keresztmetszetek szerint értelmezendő.
(3) Országos közutak melletti telken építmény csak a külön jogszabályok szerint helyezhető el.
(1) A községen halad keresztül a 22102. sz. horpácsi bekötőút belterületen Kossuth út Az út részére belterületen 18 m-es, külterület 22 m-es szabályozási szélességet biztosítunk.
(2) Országos közutak melletti telken építmény csak a külön jogszabályok szerint helyezhető el.
(1) A község belterületén az alábbi út gyűjtőút:
- Rákóczi út
A gyűjtőút szabályozási szélessége min. 16 m.
(2) Külterületi gyűjtőutak:
- 026 hrsz.-ú
- 039/1 hrsz.-ú
A külterületi gyűjtőutak szabályozási szélessége min. 20 m.
(3) Egyéb utak - a forgalmi utak külterületi szakasz a és a külterületi gyűjtőutak kivételével - a többi külterületi földutak (mezőgazdasági utak), szabályozási szélességük min 16 m kell legyen.
(4) Az utak szabályozási szélességét -a mezőgazdasági utak kivételével- a Szabályozási Terv jelöli. A szabályozási szélesség a Szabályozási Terv és a javasolt út-keresztmetszetek szerint értelmezendő.
(1) 2 A HÉSZ 24-27 §-aiban felsorolt utak kivételével a község többi útja lakóút. A lakóutak szabályozási szélessége min. 12 m.
(2) A kerékpárút helyét a Szabályozási Terv jelöli. A kerékpárút a hétvégi házas terület felé vezető gyűjtőút szabályozási szélességen belül kerül kialakításra. (20 m)
Gyalogutak, gyalogos forgalom
(1) A közlekedési utak mentén a gyalogos forgalom céljára - ahol még nincs- legalább az egyoldali járdát ki kell építeni.
(2) A meglévő és tervezett gyalogutak nyomvonalát és szabályozási szélességét a Szabályozási Terv jelöli.
A gyalogút szabályozási szélessége min. 3 m.
(1) A gépkocsik részére parkolót, gépjármű tárolót -lakóépületeknél, intézmény épületeknél, kereskedelmi, szolgáltató, ipari gazdasági területeknél stb. - saját telken belül kell megoldani. Ahol erre nincs lehetőség ott közterületen is kialakítható (OTÉK 41. §. (11) bekezdés szerint).
A község belterületén egy helyen van autóbusz megálló, melynek területi elhelyezkedése megfelelő. Az autóbusz megálló helyét a Szabályozás Terv jelöli.
(1) A zöldterület az álladó növényzettel fedett közterület, közpark.
(2) A település zöldfelületi rendszerét a közparkok, játszóterek, valamint az intézményi zöldterületek (temető, sportpálya, az intézmények körüli zöldterületek) alkotják.
(3) Az intézményi zöldterületek (temető, sportpálya, szabadidőpark) szabályozását a HÉSZ 15-17. §. előírásai tartalmazzák.
(4) Tervezett zöldterületek:
- a Gárdonyi Géza út D-i oldalán
(5) A meglévő és tervezett közparkok területeit a Szabályozási Terv jelöli.
(1) Az erdő a település külterületének legalább 1500 m2 nagyságú, erdei fákkal és cserjékkel borított része.
(2) Az erdőterület elsődleges rendeltetése szerint:
- egészségügyi, szociális, turisztikai
(3) Az elsődleges rendeltetés megváltoztatása az Erdészeti Hatóság engedélyével történhet.
(4) A 100.000 m2-t (10 ha) meghaladó nagyságú területen
a) az erdő rendeltetésének megfelelő építmények,
b) biztonsági okból szükséges őrház,
c) közlekedési és szállítási építmények helyezhetők el, 0,5%-os beépítettséggel.
(5) Erdőterületek esetleges igénybevételére, más célra történő hasznosítására csak kivételesen, az Erdészeti Hatóság előzetes engedélye alapján kerülhet sor.
Gazdasági célú erdőterület
(1) A terület elsődlegesen a helyi lakosság rekreációs tevékenységéhez, pihenésre kijelölt terület.
(2) A területen a fenntartáshoz szükséges építményeken túl:
a) a szabadidő eltöltését,
b) a turizmust és a testedzést szolgáló építmények.
(3) Építmény csak a 100.000 m2-t meghaladó erdőterületen helyezhető el, a beépítettség legfeljebb 5% lehet.
(4) Az építési engedélyhez az Erdészeti Hatóság hozzájárulása szükséges.
(1) A mezőgazdasági területen a növénytermesztés, az állattenyésztés, tovább az ezzel kapcsolatos termékfeldolgozás és tárolás (továbbiakban: mezőgazdasági hasznosítás) építményei helyezhetők el.
(2) A mezőgazdasági rendeltetésű területet más célra felhasználni nem lehet, azon rendeltetésének megfelelő hasznosítást kell folytatni.
(3) A mezőgazdasági terület:
- általános
mezőgazdasági terület lehet.
(4) A mezőgazdasági területen
a) az 1000 m2-t el nem érő területű telken építményt elhelyezni nem szabad,
b) az 1000-2000 m2- közötti terület nagyságú telken - a nádas, a gyep és a szántó művelési ágban nyilvántartottak kivételével -3%-os beépítettséggel egy gazdasági épület és terepszint alatti építmény (pince) helyezhető el,
c) a 2000 m2-t meghaladó területű telken építmény 3%-os beépítettséggel helyezhető el.
(Építmény: - az állattartó épületek,
- a termény tárolására szolgáló épületek, valamint
- ideiglenes tartózkodásra alkalmas építmény, melynek alapterülete nem lehet több 40 m2-nél és az építmény magassága nem haladhatja meg a 3,50 m-t.
(5) Lakóépület szőlő, gyümölcsös és kert művelési ág esetén 3000 m2, egyéb művelési ág esetén 6000 m2 telekterület felett helyezhető el, és a 1,5%-os beépítettséget nem haladhatja meg. A különálló lakóépület építmény magassága legfeljebb 4,50 m lehet.
(6) A mezőgazdasági területen több önálló telekből birtoktest alakítható ki. A birtoktest esetében a 3%-os beépítettség a birtoktesthez tartozó összes telek területe után számítva csak az egyik telken is kihasználható (birtokközpont), ha a telek területe legalább a 10 000 m2-t eléri, és a beépítés a szomszédos telkek rendeltetés szerű használatára nincs korlátozó hatással, illetőleg azt nem veszélyezteti. A birtokközpont telkén a beépítettség a 10 %-ot nem haladhatja meg.
(7) A birtokközpont kialakításához építési engedély szükséges. Az építési engedélynek tartalmaznia kell - a központhoz tartozó összes telekre vonatkozóan - azt a tényt, hogy az mely helyrajzi számú birtokközponthoz tartozik. Építési tilalmat, illetve építési korlátozást kell bejegyeztetni az ingatlan-nyilvántartásba az építésügyi hatóság határozata alapján - a tulajdonos érdekében- azokra a telkekre, amelyek területe a központ beépítettségének meghatározásakor -egészben vagy részben - beszámításra kerültek.
(8) Építmény elhelyezésének feltétele a közterületről való megközelítés lehetősége. Ha a telek közterületről közvetlenül nem közelíthető meg, akkor az önálló hrsz-on útként nyilvántartott magánútról kell megközelítőnek lenni.
(9) Nagyüzemi állattartó telep és lakóövezet között min. 1000 m védőtávolságot kell biztosítani. Az állattartás technológiája "hígtrágyás" nem lehet.
A védőtávolság környezeti hatástanulmány alapján, tartástechnológiától függően 500m-re csökkenthető.
(10) A belterületen "házi kertként" jelölt terület csak elméleti lehatárolás. A "házi kert" megjelölés a telek 50 m-en túlnyúló része, melyen építmény nem helyezhető el, csak művelés céljára használható.
(1) A vízgazdálkodási területek a vízgazdálkodással kapcsolatos területek:
a) a folyóvizek medre és partja,
b) állóvizek medre és partja
c) vízbeszerzési bázisok és védőterületeik
(2) A területen csak a vízkár-elhárítási, a vízi sport és a sporthorgászat céljára szolgáló közösségi építmények helyezhetők el.
(3) Az élő vízfolyások (patakok) part élétől mindkét oldalon 6 - 6 m-es sávot szabadon kell hagyni (kezelősáv), azon belül építményt elhelyezni nem lehet.
(4) A tervezett tó területét a Szabályozási Terv jelöli.
34. § Az építményeket úgy szabad elhelyezni, hogy az feleljen meg a településrendezési, táj- és természetvédelmi, továbbá a rendeltetési, az egészség, a tűz-, a köz és más biztonsági, az akadálymentességi követelményeknek, valamint a geológiai, éghajlati, illetőleg a talaj, a terep, a talajvíz fizikai, kémiai és hidrológiai adottságainak, illetve azokat ne befolyásolják károsan.
35. § (1) Az építési telek épület elhelyezésére szolgáló területrészét a Szabályozási Terv határozza meg.
(2) Az előkert legkisebb mélysége új beépítés esetén 5 m kell, hogy legyen kivétel a Béke út és Szent István úti beépítésnél, ahol az előkert 3 m (fekvőtelkeknél). Foghíj beépítésnél a meglévő beépítési vonalat kell figyelembe venni.
(3) Az építési telek beépítésének feltételeit és módját az OTÉK 33. §. és 34. §. előírásai tartalmazzák.
(4) Oldalhatáron álló beépítésnél az oldalkert nem lehet kevesebb sem a megengedett legnagyobb építmény magasság mértékénél, sem 6,0 m-nél.
A hátsókért legkisebb mélysége nem lehet kisebb sem 6,0 m-nél, sem az építmény hátsókertre néző tényleges építménymagasságának mértékénél.
(6) A Szabályozási Tervben megadott közterület felőli építési vonal kötelező Szabályozási elem.
Építmények elhelyezése közterületen
(1) Közterületen építményt elhelyezni a közterületek rendeltetéstől eltérő használatáról szóló önkormányzati rendelet, valamint az alábbiakban foglalt kivételektől eltekintve nem szabad.
(2) Telefonfülke, a tömegközlekedés megállóhelye számára várakozó -az esővédő pavilon közterületen elhelyezhető, ha a telepítés kielégíti az OTÉK 39. §.
(2) és
(3) bekezdésében foglalt előírásokat.
(3) Meglévő épület átalakítása során létesített -ha műszakilag indokolt- előlépcső, akadálymentes közlekedést biztosító rámpa és előtető 1,0 m-ig benyúlhat, ha az a gyalogos forgalmat nem akadályozza, kialakítása révén könnyen észlelhető és balesetveszélyt nem jelent.
37. § (1) Az építmények önálló rendeltetési egységek rendeltetésszerű használathoz a saját telkükön az OTÉK 42. §. előírásai szerinti gépjármű tárolót, vagy nem tárolás céljára szolgáló várakozóhelyet kell biztosítani.
(2) Épített garázs lehetőleg a lakóépülettel együtt valósuljon meg.
(3) Amennyiben a terep adottságai támfal megépítését teszi szükségessé, és annak magassági mérete a 2,0 m-t meghaladja, abban pince-, garázs elhelyezhető (elő- és oldalkerti részen).
KÖZMŰVEKRE VONATKOZÓ ELŐÍRÁSOK
(1) Közüzemi közműhálózatok és létesítményei számára területet közterületen vagy a közmű üzemeltető telkén kell biztosítani.
(2) Amennyiben a közműhálózat nem közterületre, hanem magánterületre kerül, a közművel érintett részre szolgalmi jogot kell bejegyeztetni.
A szolgalmi jog értelmezését és gyakorlásának lehetőségét a mindenkor érvényes rendeletek szabályozzák.
(3) Közműhálózat és létesítményei védőtávolságán belül építési tevékenység csak az illetékes üzemeltető hozzájárulásával végezhető.
(4) Közműhálózattal, illetve szolgalmi joggal érintett területrészen építményt elhelyezni tilos, és a közművek kezelési, használati, javítási lehetőségeit biztosítani kell.
(5) Új út építésénél, meglévő rekonstrukciójánál a tervezett közművek egyidejű elhelyezéséről gondoskodni kell.
(6) Közművezetékek telepítésénél a gazdaságos terület felhasználásra figyelmet kell fordítani, az elrendezés tervezésénél az utak fásítási igényét is figyelembe kell venni.
A közművek és a hírközlés helyét, helyigényét az MSZ 7487/2-80 és az MSZ 7487/3-80 szabvány alapján kell meghatározni. Az utak szabályozási szélességében erre a területet biztosítottuk.
(7) Használaton kívül helyezett kútba szenny-, és csapadékvizet bevezetni, illetve hulladékot betölteni tilos!
(8) A földmunkával járó beruházás megkezdése előtt készüljön a munkaterületre vonatkozó állapotfelmérés (régészeti terepbejárás), amely meghatározza, hogy tárgyi területen szükség van-e megelőző régészeti beavatkozásra.
A régészeti terepbejárás elvégzésére a Nógrád Megyei Múzeumok Igazgatósága jogosult.
(1) Beépítésre szánt területeken új épület építése, meglévő épület rendeltetésének megváltoztatása, valamint használatba vétele csak akkor engedélyezhető, ha az egészséges vízellátás (az OTÉK 46. §-ban előírtak szerint) és az oltóvíz ellátás biztosított.
(2) Bármilyen létesítmény, vagy településrész szakaszolt megvalósulása esetén a szakasz használatba vétele csak akkor engedélyezhető, ha az oltóvíz egyidejűleg biztosított.
(3) Amennyiben a közterületen kiépült a közüzemi vízhálózat, új létesítmény esetén az arra való csatlakozás kötelező.
(4) Meglévő épületeknél amelyek nem rendelkeznek vezetékes vízzel, -1 éven belül - a vezetékes ivóvizet be kell vezetni.
(5) Közüzemi hálózatra történő csatlakozás csak abban az esetben engedélyezhető, ha egyidejűleg biztosított a háztartásban keletkező szennyvizek elvezetése, elhelyezése és kezelése.
(1) Új építményt elhelyezni, ha annak telke előtt közműves szennyvízcsatorna van, csak a közcsatornára való rákötéssel lehet.
(2) Ahol nincs közműves szennyvízcsatorna hálózat, ott a szennyvíz elhelyezésére korszerű és szakszerű közműpótló berendezést kell alkalmazni.
(3) A közműpótló berendezést (zárt szennyvíztárolót) az érintett építési telken belül kell elhelyezni. A szennyvíztárolóban összegyűlt szennyvizek csak legális leürítő helyeken helyezhetők el.
(4) Az elkészült szennyvízcsatorna hálózat mentén az ingatlanok rákötését - 1 éven belüli határidővel - szorgalmazni kell.
(5) Háztáji állattartás esetén keletkező trágyalé gyűjtésére megfelelően méretezett, zárt medencét kell létesíteni. Ennek hiányában az állattartó épület megépítését, vagy meglévő átalakítását engedélyezni nem szabad.
(6) Ipari-technológiai szennyvizeket csak megfelelő előtisztítás után szabad a közcsatornába bevezetni. A szükséges tisztítást a keletkezés helyén, telken belül, a Vízügyi Hatóság által előírt mértékben kell elvégezni.
(7) A szennyvízcsatornába csapadékvíz nem vezethető.
Csapadékvíz-elvezetés, vízrendezés
(1) Az építési telkek, területek csapadékvíz-elvezetését az OTÉK 47. §. (5)-
(10) bekezdései alapján kell megoldani, illetve kezelni.
(2) Az élő vízfolyások rendezett partélétől 6-6 m-es sávot (kezelési sáv) szabadon kell hagyni a karbantartás számára.
(3) Az élő vízfolyások területén, kezelési sávjaiban bármilyen tevékenység, műszaki infrastruktúra létesítése csak az illetékes vízügyi hatóság hozzájárulásával végezhető.
(4) Az élő vízfolyás vagy az időszakos vízelvezetés számára létesített árok (önálló árok) esetében a meder elrekesztése, a vizek szabad elfolyásának megakadályozása vagy korlátozása (pl. árok beszántása, vagy eltömítése) tilos!
Villamos energia ellátás és hírközlés
(1) A villamos energia ellátást a községben légvezeték hálózatról biztosítják. Új beépítésű területen is a villamos energia ellátást légvezeték hálózat kiépítésével kell biztosítani.
(2) Új hírközlési hálózat a már kiépült hírközlési hálózathoz illeszkedően építhető. Ettől eltérni csak a Polgármesteri Hivatal engedélyével lehet. (Földfeletti hálózathoz földfeletti, földalatti hálózathoz földalatti hálózat csatlakozzon.)
(3) Mikrohullámú összeköttetést biztosító antenna csak építési engedély alapján létesíthető.
(1) A háztartásokban keletkező - különleges kezelést nem igénylő - kommunális szilárd hulladékok gyűjtéséről, elszállításáról a - Pusztaberki szeméttelepre- gondoskodni kell. Erről az Önkormányzat helyi rendeletben intézkedik.
(2) Környezetre veszélyes anyagot tartalmazó hulladék (pl. savas akkumulátor, abszorpciós hűtőszekrény, stb.) a szeméttelepen nem helyezhető el. Ezen anyagok tárolásáról és elszállításáról külön kell gondoskodni.
(3) Az illegális hulladék - lerakóhelyeket meg kell szüntetni.
(4) A szeméttelep megszűnése esetén a terület rekultivációjáról gondoskodni kell.
(5) Építési telken keletkezett hulladékot - annak elszállításáig - csak saját telken lehet tárolni.
44. § (1) Az értékvédelem országos vagy helyi rendelet alapján kijelölt természeti vagy műszaki környezet vagy annak elemeit védelemben részesíti.
(2) A védelemben részesítendő területeket, építményeket és azok környezetét a Szabályozási Terv jelöli. Ezek használatát, építését, átépítésük feltételeit a védelem szempontjai határozzák meg.
(3) Amennyiben a községben régészeti lelőhelyek vannak, úgy az ott tervezett földmunkák (bontás, alapozás, pince-, mélygarázs-építés, közművesítés, egyéb nyomvonalas létesítmények kiépítése, tereprendezés), illetve telekalakítás engedélyeztetési eljárása során a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal területileg illetékes Budapesti Regionális Irodáját szakhatóságként meg kell keresni az örökségvédelmi törvény 63. §. (4) bekezdése alapján.
(4) Ha a régészeti lelőhelynek nem minősülő területen földmunkák során váratlan régészeti lelet vagy emlék kerül elő, az örökségvédelmi törvény 24. §.-ába foglaltak szerint eljárva haladéktalanul értesíteni kell a Nógrád Megyei Múzeumok igazgatóságát.
Épített környezet és elemei védelme
(1) Az országos műemlékjegyzékben szereplő műemlék épületek, építmények funkciójára (templomok esetében) "A kulturális örökség védelemről szóló" 2001. évi LXIV. (továbbiakban örökségvédelmi) törvény hatályos.
(2) Országos védettségű műemlék:
- Bodoni János sírköve - temető (81/1 hrsz.)
A (2) bekezdésben meghatározott műemlék műemléki környezetét a Szabályozási Terv határolja le. A műemléki környezet területén a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal szakhatóságként működik közre.
46. § (1) A községben tervezett országos jelentőségű természeti területeket a Szabályozási Terv jelöli.
(2) A külterületen tervezett fejlesztések, beruházások ügyében (telekalakítás, építmény elhelyezés, termőföld más célú hasznosítása: belterületbe vonás, művelési ág megváltoztatása, stb.) a Községi Önkormányzat és a BÜKKI Nemzeti Park lgazgatóságának folyamatos egyeztetése szükséges.
47. § (1) A község közigazgatási területén levegőtisztasági szempontból a 21/2001.(II.14.) Kormányrendelet előírásait kell figyelembe venni.
(2) A tervezett természeti területekre a 14/2001.(V.9.) KöM-EüM-FVM együttes rendeletében előírt határértékeket kell figyelembe venni.
(3) A község közigazgatási területén csak olyan tevékenység folytatható, olyan létesítmények üzemeltethetők, amelyek légszennyező anyag kibocsátása nem haladja meg a Szabályozási Tervben meghatározott terület felhasználási egységekre a rendeletben előírt kibocsátási határértéket.
48. § (1) A zaj és rezgés elleni védelem érdekében bármely zajt kibocsátó és/vagy rezgést okozó létesítmény csak abban az esetben építhető és üzemeltethető, bármely tevékenység csak akkor folytatható, ha az általa okozott zaj- és (vagy rezgés mértéke megfelel a 8/2002.(III.22.) KöM-EüM. sz. együttes rendeletben foglaltaknak.
(2) Az építési hatóság építési és felújítási munkák engedélyezése során a külön jogszabályban meghatározott zajszint betartása érdekében lakóterületen a kivitelezési munkák napi időtartamát korlátozhatja.
(3) A háztartásokban keletkezett hulladékot kukákban kell összegyűjteni és szervezetten elszállítani a szeméttelepre.
(4) Vezetékes vízellátó rendszerre történő rácsatlakozást csak abban az esetben szabad engedélyezni, ha a szennyvízelhelyezés is megoldott.
(5) A talaj és a talajvíz védelme érdekében szennyvíz belterületen csak közcsatornába, annak kiépítéséig zárt tárolóba vezethető. Szennyvíz elszikkasztása nem megengedett
(6) Beépítésre nem szánt területen, ha a szennyvíz közcsatornába nem vezethető, csak zárt szennyvíztároló vagy -ha a létesítés feltételei lehetővé teszik - egyedi szennyvíztisztító berendezés létesíthető.
(7) Elő vízfolyásba, felhagyott kutakba szennyvizet bevezetni nem szabad.
49. § (1) A község közigazgatási területén egy helyen felszínmozgásos területet tartanak nyilván, melyet a Szabályozási Terv jelöl.
(2) A település közigazgatási területének földtani felépítése, illetve a területen észlelt és nyilvántartott felszínmozgásos jelenségek ismeretében a lejtős térszínen történő beavatkozások (bevágás, építés, stb.) felszínmozgásos kialakulásával járhatnak.
Amennyiben geotechnikai, talajmechanikai feltárások készülnek, úgy azokat a Magyar Geológiai Szolgálat Észak-Magyarországi Hivatalához meg kell küldeni. (A fenti adatokat a Magyar Geológiai Szolgálat Észak-Magyarországi Területi Hivatalától kaptuk.)
(3) Felszínmozgásos területen (csúszásveszélyes területen) építeni nem lehet.
(4) Bányászati tevékenység csak hatósági engedély alapján végezhető. A bányafelügyelet (a bányászatról szóló 1993. évi XLVIII. tv.
41. §.
(1) bekezdés szerint) azt a jogi vagy természetes személyt, valamint ezek jogi személyiség nélküli társaságát, aki/amely jogosulatlan bányászati tevékenységet folytat, bírsággal sújthatja és eltilthatja a tevékenység folytatásától. Jogosulatlanul az folytat bányászati tevékenységet, aki külön jogszabályban előírt hatósági engedély nélkül, vagy attól eltérően folytatott tevékenysége során ásványi nyersanyagot termel ki.
(5) Jelen HÉSZ-ben megfogalmazott előírások és feltételek figyelembevételével az Önkormányzat külön szabályzatban rendezi:
- a háztartási szemét gyűjtésének és elszállításának,
- az egyéb feltöltésre kerülő szilárd hulladék elhelyezésének, és
- az állatok tartásának rendjét.
50. § Az építmények létesítési előírásai, az épületszerkezetekre, a beépített vezetékhálózatokra, berendezésekre, a helyiségekre és az egyes rendeltetésekre vonatkozó követelményekre az előírásokat az OTÉK 50. §. - 100. §-ai tartalmazzák, azok előírásait kell alkalmazni.
51. § (1) Országos közutak (22.sz., 22102. sz. út) melletti telken építmény csak a külön Jogszabályok szerint helyezhető el (az út tengelyétől számított 50-50 méteren belül).
(2) A temető szélétől mért 50 m-es távolságon belül ásott kút létesítése nem engedélyezhető, illetve meglévő ásott kútból minden célú vízvételt meg kell tiltani.
(3) Meglévő épületek átépítését csak a terven jelölteknek megfelelően szabad engedélyezni. Ahol a terv nem jelöl változást, ott átépítés esetén az új épületeket a régi helyére kell megépíteni.
(4) Használatban lévő, használaton kívüli, ásott-, fúrt kútba szennyvíz bevezetése tilos!
52. § (1) Ez a rendelet kihirdetése napján lép hatályba.
(2) Ezzel egyidejűleg a 8/1991.(XII.21.) számú önkormányzati rendelet hatályát veszti.
Pusztaberki község Helyi Építési Szabályzatához
Tervlapok3