Szekszárd Megyei Jogú Város Közgyűlése a hulladékgazdálkodásról szóló 2000. évi XLIII. törvény (a továbbiakban: Hgt.) 23. §-ában és 31. §-ának (2) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján különös figyelemmel a települési hulladékkezelési közszolgáltatási díj megállapításának részletes szakmai szabályairól szóló 242/2000.(XII. 23.) Korm. rendeletben, valamint a települési hulladékkal kapcsolatos tevékenységek végzésének feltételeiről szóló 213/2001.(XI.14.) Korm. rendeletben foglaltakra az alábbi rendeletet alkotja:

I. Fejezet

Általános rendelkezések

1. §

Jelen rendelet célja, hogy Szekszárd Megyei Jogú Város közigazgatási területén a lakosság egészségének védelme, valamint Szekszárd város természeti és épített környezetének megóvása érdekében a köztisztaságot fenntartsa és a települési szilárd hulladékra vonatkozó közszolgáltatást és annak kötelező igénybevételét biztosítsa, illetve az ezekkel kapcsolatos feladatokat és hatásköröket, jogokat és kötelezettségeket, tilalmakat és jogkövetkezményeket a helyi sajátosságoknak megfelelően rendezze.

2. §

A rendelet hatálya Szekszárd Megyei Jogú Város közigazgatási területére, a természetes és jogi személyeknek, jogi személyiséggel nem rendelkező közösségeknek ( társasházaknak, lakásszövetkezeteknek) a közterületek tisztántartásával, a köztisztasággal, a köztisztasági szolgáltatással összefüggő tevékenységére, a települési szilárd hulladék elszállítására és ártalommentes elhelyezésére terjed ki.

3. §

A rendelet hatálya nem terjed ki a folyékony hulladékra, az inert hulladékra a radioaktív hulladékokra, a gazdálkodó szervezeteknél keletkezett veszélyes hulladékra és a velük összefüggő tevékenységre.

II. FEJEZET

Fogalom meghatározások

4. §

E rendelet alkalmazásában:

1. Hulladékgazdálkodás: a hulladékkal összefüggő tevékenységek rendszere, beleértve a hulladék keletkezésének megelőzését, mennyiségének és veszélyességének csökkentését, kezelését, ezek tervezését és ellenőrzését, a kezelő berendezések és létesítmények üzemeltetését, bezárását, utógondozását, a működés felhagyását követő vizsgálatokat, valamint az ezekhez kapcsolódó szaktanácsadást és oktatást.

2. Ingatlan: a közszolgáltatásba bevont területen fekvő egylakásos lakó- vagy lakás céljára használt épület, a több lakásos lakásszövetkezeti vagy társasház és a hozzá tartozó telek. Jelen rendelet alkalmazásában ingatlannak minősülnek a gazdálkodó szervezetek nem lakás céljára szolgáló azon helyiségei, amelyekben a fogyasztói tevékenység során hulladék képződik és a hulladék kezeléséről nem gondoskodnak a rendelet 19. § (1) bekezdésében meghatározott módon.

3. Ingatlantulajdonos: az ingatlan tulajdonosa, birtokosa vagy használója

4. Gazdálkodó szervezet: Az állami vállalat, az egyéb állami gazdálkodó szerv, a szövetkezet, a gazdasági társaság, az egyesülés, a közhasznú társaság, az egyes jogi személyek vállalata, a leányvállalat, a vízgazdálkodási társulat, az erdőbirtokossági társulat, a végrehajtói iroda, továbbá az egyéni vállalkozó. Az állam, a helyi önkormányzat, a költségvetési szerv, az egyesület, a köztestület, valamint az alapítvány gazdálkodó tevékenységével összefüggő polgári jogi kapcsolataira is a gazdálkodó szervezetre vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni, kivéve, ha a törvény e jogi személyekre eltérő rendelkezést tartalmaz;

5. Települési szilárd hulladék:

a) háztartási hulladék: az emberek mindennapi élete során a lakásokban, valamint a pihenés, üdülés céljára használt helyiségekben és a lakóházak közös használatú helyiségeiben és területein, valamint az intézményekben keletkező,

b) közterületi hulladék: közforgalmú és zöldterületen keletkező,

c) háztartási hulladékhoz hasonló jellegű és összetételű hulladék: gazdasági vállalkozásoknál keletkező nem technológiai tevékenységből keletkező – külön jogszabályban meghatározott –

veszélyesnek nem minősülő szilárd hulladék.

6. Gyűjtőpont: a közszolgáltatás keretébe tartozó ingatlantulajdonosok települési szilárd hulladékának - meghatározott vagy meghatározatlan időtartamig – átvételére kijelölt hely, ahonnan a szállítási napon kihelyezett egyéni tárolóedényből történő elszállításával teljesíti a közszolgáltató a közszolgáltatási kötelezettségét. A gyűjtőpontok felsorolását a rendelet 3. számú melléklete tartalmazza.

7. Települési szilárdhulladék lerakó telep (hulladéklerakó): folyamatos ellenőrzést biztosító rendszerrel ellátott, a szilárd hulladék föld felszínén vagy földben történő ártalmatlanítására szolgáló műtárgyak és kiszolgáló létesítmények összessége.

8. Nagydarabos hulladék (lom): a településen a háztartásokból a közszolgáltatás keretébe nem tartozó, nem rendszeresen begyűjtött, a közszolgáltatás keretében rendszeresített gyűjtőedényzet méreteit meghaladó hulladék.

9. Veszélyes hulladék: az olyan hulladék, amely a Hgt. 2. számú mellékletben felsorolt tulajdonságok közül eggyel vagy többel rendelkező, illetve ilyen anyagokat vagy összetevőket tartalmazó, eredete, összetétele, koncentrációja miatt az egészségre, a környezetre kockázatot jelentő hulladék.

10. Ártalmatlanítás: a hulladék okozta környezetterhelés csökkentése, környezetet veszélyeztető, szennyező, károsító hatásának megszüntetése, kizárása - a környezet elemeitől történő elszigeteléssel vagy anyagi minőségének megváltoztatásával -,a Hgt. 3. számú mellékletében felsorolt eljárások valamelyikének alkalmazásával.

11.  Kezelés: a hulladék veszélyeztető hatásainak csökkentésére, a környezetszennyezés megelőzésére és kizárására, a termelésbe vagy a fogyasztásba történő visszavezetésére irányuló tevékenység, valamint a kezelést megvalósító eljárás alkalmazása, beleértve a kezelőlétesítmények utógondozását is.

12.  Begyűjtés: a hulladéknak a hulladék birtokosaitól történő átvétele a hulladék birtokosa vagy a begyűjtő telephelyén, továbbá a begyűjtőhelyen (gyűjtőpontokon, hulladékgyűjtő udvaron, tároló-, kezelőtelepen) és a további kezelés érdekében történő összegyűjtés, válogatás a begyűjtő telephelyén.

13.  Szállítás: a hulladék telephelyen kívüli mozgatása, beleértve a szállítmányozást és a fuvarozást is.

14. Inert hulladék: az a hulladék, amely nem megy át jelentős fizikai, kémiai vagy biológiai átalakuláson. Jellemzője, hogy vízben nem oldódik, nem ég, illetve más fizikai vagy kémiai módon nem reagál, nem bomlik le biológiai úton, vagy nincs kedvezőtlen hatással a vele kapcsolatba kerülő más anyagra oly módon, hogy abból környezetszennyezés vagy emberi egészség károsodása következne be, további csurgaléka és szennyezőanyag-tartalma, illetve a csurgalék ökotoxikus hatása jelentéktelen, így nem veszélyeztetheti a felszíni vagy felszín alatti vizeket.

15. Polgármesteri Hivatal: Szekszárd Megyei Jogú Város Polgármesteri Hivatala

16. Síkosságmentesítés: a hó, az ónos eső, a jég eltávolítására, síkosságának csökkentésére, érdesítésére irányuló  tevékenység.

17. Magánszemélyeknek a társasház üzemeltetésre létrehozott szervezete: a társasház közösség, a lakásszövetkezet, a magánszemély tulajdonában lévő ingatlan üzemeltetését végző jogi személy, jogi személyiséggel nem rendelkező gazdálkodó szervezet, amennyiben a magánszemélyek képviseletében eljárva teljesíti a szolgáltatás díját.

III.fejezet

Ingatlanok és közterületek tisztántartása

5. §

(1) Az egyes ingatlanok tisztán tartásáról az ingatlantulajdonos a köztisztasággal és a települési szilárd hulladékkal összefüggő tevékenységekről szóló 1/1986.(II.21.) ÉVM-EüM együttes rendelet 4. §-ának a)-b) pontjában foglaltaknak megfelelően köteles gondoskodni.

(2) Az ingatlantulajdonosnak az (1) bekezdés alá nem tartozó ingatlan tisztántartásával kapcsolatos feladatai a következők:

     a.) a beépített, illetőleg beépítetlen telekingatlan tisztántartása és gyommentesítése, kaszálása,

     b.) a telekingatlanról a járdára és az úttest fölé nyúló ágak és bokrok megfelelő (a biztonságos gyalogos és gépjármű közlekedést biztosító) nyesése,

      c.) a közterület-használat szerinti I. kategória területén, valamint az 56-os számú főközlekedési út mentén folyamatosan, szükség szerint, a város egyéb területén évente legalább kétszer az épület homlokzatának (kerítésének) a földszint magasságig történő letakarítása, a falragaszok, festés, stb. folyamatos eltávolítása,

      d) beépítetlen ingatlanok, zárt kertek utcafrontján, garázsok ajtaján az ingatlan helyrajzi számát – minimum A/4-es formátumban és időtálló kivitelben – jól láthatóan elhelyezni a köztisztasági kötelezettség megállapítása érdekében,

      e) garázsok, sorgarázsok körüli 5 méteres területsáv tisztántartása,

      f) az ingatlanon belül vagy a közterületen elhelyezett hulladéktároló edénye környezetének tisztántartása, rendszeres takarítása,

      g) bontás, építés, felújítás és karbantartás miatt üresen álló ingatlan és az előtte húzódó járda tisztántartása a kivitelező feladata, ha az nem azonos a tulajdonossal.

(3) Az ingatlantulajdonos közterület tisztántartásával kapcsolatos feladatai a következők:

1. az ingatlan közterülettel érintkező, telekhatárai mellett meglévő járdaszakasz (járda hiányában 2 m széles területsáv, illetőleg ha a járda mellett zöldsáv is van, az úttestig terjedő terület, legfeljebb azonban az épület 5 méteres körzetén belüli terület - beleértve a közúttal párhuzamos nyílt csapadékvíz-elvezető útárkok és a kapubejáróknál épített átereszek, valamint a gépkocsibejárók területét is - tisztántartása, a csapadékvíz zavartalan lefolyását akadályozó anyagok és más hulladékok eltávolítása, hó-és síkosságmentesítése,

b.) tömbtelken a külön tulajdonban álló egyes épületek gyalogos megközelítésére és körüljárására szolgáló terület, valamint az épületek alatti átjárók, árkádok tisztántartásáról, a csapadékvíz zavartalan lefolyását akadályozó anyagok és más hulladékok eltávolítása, hó-és síkosságmentesítése,

(4)[1]

(5) Amennyiben a közterület tisztántartására vonatkozó kötelezettségét a kötelezett nem teljesíti, a Polgármesteri Hivatal jogosult a munkát a kötelezett költségére elvégezni, illetve elvégeztetni és szabálysértési eljárást kezdeményezni a mulasztóval szemben.

6. §

(1) Az önkormányzat közterület tisztántartási feladatai a következők:

a) közutak, kerékpárutak, lépcsők, közparkok játszóterek, valamint ezeken keresztül vezető gyalogjárók tisztántartása, a keletkező hulladék összegyűjtése és a kijelölt helyre történő elszállítása,

b) az 5. §-ban meghatározottakon túl a közterület burkolt felületeinek tisztántartása, hó és síkosságmentesítése,

c) az utcai hulladékgyűjtők kihelyezése, azok folyamatos kiürítése, tisztántartása, javítása, pótlása,

d) a belterületen levő és a 10 § (1) bekezdés alá nem tartozó váróhelyiségek, várakozóhelyek, járdaszigetek és a járdától füvesített területtel vagy egyéb módon elkülönített megállóhelyek rendszeres tisztántartása, az ott keletkezett hulladék eltávolítása,

e) a karácsonyi ünnepek után a fenyőfák közterületről történő elszállítása,

f) közterületen levő fák gallyazása, szükség szerinti csonkításáról való gondoskodás.

(2) Az (1) bekezdés szerinti feladatokat a Közgyűlés a Polgármesteri Hivatal, illetve annak megbízása alapján a közszolgáltató útján látja el.

Síkosságmentesítés és hóeltakarítás

7. §

(1) Az ónos esőtől, jégtől vagy hótól síkossá vált burkolatot a jég, hó feltörésével és eltávolításával vagy környezetkímélő szóróanyag kiszórásával (pl. homok, hamu, kis szemcséjű salak stb) folyamatosan síkosságmentessé kell tenni.

(2) Síkosság elleni védekezéshez a környezetkímélő anyagokon kívül (homok, salak) klorid tartalmú (konyhasó) fagyáspont csökkentő szer használata csak úgy alkalmazható, hogy a vegyszer egyszeri kijuttatásának maximális mértéke 40g/m²-nél több ne legyen. Ezen anyagok tárolása tárolóedényben környezetszennyezést kizáró módon történhet.

Klorid tartalmú vegyszerek használata alul-felüljárók, hidak felületein és azok 15 méteres körzetében, zöld felületeken és azok környékén tilos.

8. §

(1) A hóeltakarítást úgy kell elvégezni, hogy a folyamatos gépjármű és gyalogosforgalom részére megfelelő hely álljon rendelkezésre.

(2) A síkosságmentesítésre kötelezettek a járdáról eltakarított havat 6 m-nél szélesebb úton az úttest szélén, a folyóka szabadon hagyásával, ennél keskenyebb út esetén a járda szélén kötelesek összegyűjteni.

(3) Hórakást buszmegállóban, kapu és kocsibejáróban, gyalogátkelőhelyen, az úttesten a forgalmat akadályozó módon, valamint útkereszteződésben elhelyezni tilos.

A kereskedelmi, a vendéglátóipari, a szolgáltató egységek

és elárusítóhelyek üzemeltetőinek kötelezettsége

9. §

(1) A szórakozóhelyek, vendéglátóipari, kereskedelmi és szolgáltató egységek, valamint az utcai és más elárusítóhelyek előtti járdaszakaszt, továbbá az egység közvetlen környékét (2 m széles sávot figyelembe véve) a gazdálkodó szervezet köteles megtisztítani és folyamatosan tisztán tartani.

(2) A gazdálkodó szervezet köteles az árusításból keletkező hulladék zárható edényzetben történő gyűjtéséről,  valamint annak a kijelölt hulladéklerakó helyre történő elszállításáról gondoskodni.

Járművek üzembentartóinak kötelezettségei

10. §

(1) Tömegközlekedési szolgáltató szervezetek üzemi területeinek, végállomásainak, pálya–udvarainak tisztántartása a járművek üzembentartójának kötelezettsége.

(2) Külterületen a várakozóhelyek és autóbusz megállóhelyek tisztántartása a közútkezelő, a vasútállomás tekintetében pedig a Magyar Államvasútak Rt. feladata.

(3) Közterületi zöld felületen gépjármű nem mosható.

Építési és bontási területek tisztántartása

11. §

(1) Építésnél, tatarozásnál, bontásnál és az úttest felbontásánál keletkezett por, valamint szenny elterjedését meg kell akadályozni, a porképző anyagokat vízzel kell locsolni. Közterületen építőanyagot és építési törmeléket csak közterület foglalási engedély alapján lehet tárolni.

(2) Az építési területekről a sárfelhordás letakarításáról és az építkezéssel kapcsolatos közúti jelzésekről az építtetőnek, vagy megbízottjának folyamatosan gondoskodnia kell.

(3) Közműhibák javítását követően az utak szennyeződését a hiba elhárítója köteles haladéktalanul eltakarítani.

Anyagok, áruk szállítása

12. §

(1) Bármely anyag szállítását úgy kell elvégezni, hogy a közterület ne szennyeződjön.

(2) Bűzös anyagokat csak légmentesen lezárt, tartállyal felszerelt járművön szabad szállítani.

3. A karácsonyi ünnepek után a lakosság a fenyőfákat a hulladékgyűjtő edények mellett helyezheti el.

4. A közszolgáltatás alá nem tartozó inert hulladék, továbbá a települési szilárd hulladék konténerrel történő szállítása esetében a hulladék termelője, birtokosa és kezelője a közterület tisztántartása érdekében úgy kell eljárjon, hogy a hulladék a szállítójárműbe történő ürítésekor, illetve a szállítás folyamán ne szóródjon és más környezetterhelést ne idézzen elő.

(5) Ha bármely szállítmány fel- vagy lerakásánál, szállításánál a közterület beszennyeződik, a  szállító köteles azt haladéktalanul megtisztítani.

Zöldhulladékok ártalmatlanítása

13. §

A zöldhulladékokat elsősorban hasznosítani, komposztálni kell. A belterületen a zöldhulladék égetése tilos.

Köztisztasággal összefüggő egyéb rendelkezések

14. §

(1) Az állati tetemek elszállításáról, kóbor macskák, ebek befogásáról a gyepmester gondoskodik.

(2) Tilos a kihelyezett gyűjtőedényekből a hulladék kiszórása, a közterület szennyezése.

(3) Tilos a hulladékgyűjtő edényekbe a szemét válogatása és elvitele céljából belenyúlni (guberálni).

(4) A közterület felszerelési és berendezési tárgyainak beszennyezése, illetőleg megrongálása tilos.

(5) A közterületre kihelyezett hulladékgyűjtő kelyhekbe kizárólag a gyalogos forgalom során keletkező hulladék helyezhető el. A gazdálkodó szervezetek tevékenysége során keletkező hulladék hulladékgyűjtő kelyhekbe történő elhelyezése tilos.

(6) Közterületen levő növények (fák, díszcserjék stb.) rongálása, csonkítása, leszakítása tilos.

IV.fejezet

A települési szilárd hulladékkal kapcsolatos hulladékkezelési közszolgáltatás[2]

15. §[3]

(1) Az Önkormányzat a jelen rendeletben foglaltak szerint hulladékkezelési közszolgáltatást tart fenn a települési szilárd hulladék rendszeres gyűjtésére, elszállítására, ártalmatlanítására és kezelésére és a felsorolt tevékenységek ellátásáról kötelező helyi közszolgáltatás útján gondoskodik.

(2) Szekszárd Megyei Jogú Város Önkormányzata közigazgatási területén a települési szilárd hulladékkezelési közszolgáltatás körében, a közszolgáltató szállítóeszközéhez rendszeresített gyűjtőedényben, a közterületen vagy az ingatlanon összegyűjtött és a közszolgáltató rendelkezésére bocsátott települési szilárd hulladék elhelyezés céljára történő rendszeres gyűjtésére, elszállítására és ártalmatlanítására jogosult hulladékkezelő az ALISCA TERRA Regionális Hulladékgazdálkodási Kft., amely kötelező közszolgáltatónak minősül a felek közt létrejött helyi közszolgáltatási szerződés alapján.

A közszolgáltató végzi az önkormányzat területén keletkező települési szilárd hulladékok gyűjtését és elszállítását és gondoskodik a környezetvédelmi hatóság által engedélyezett összetételű és mennyiségű - a települési szilárd hulladék – elhelyezéséről és a Regionális Kommunális Szolgáltató Nonprofit Kft. útján annak a Cikói Hulladékkezelő Központban történő  ártalmatlanításáról.

(3) Szekszárd Megyei Jogú Város Önkormányzata a Dél-Balaton és Sióvölgy Nagytérség regionális szilárdhulladék-gazdálkodási rendszer megvalósítására létrehozott Önkormányzati Konzorcium – a továbbiakban Konzorcium – tagjai által meghatározott sióvölgyi ellátási területhez és az e területre szervezett regionális hulladékkezelési közszolgáltatási rendszerhez tartozik.

(4) A hulladékkezelési közszolgáltatás az alábbiakra vonatkozik:

a) az ingatlantulajdonos, valamint a gazdálkodó szervezet által a közszolgáltató szállítóeszközeihez rendszeresített és a jelen rendelet 2. mellékletében felsorolt edénytípusokban vagy a rendeletben megjelölt egyéb módon az ingatlanon gyűjtött és a közszolgáltató rendelkezésére bocsátott települési szilárd hulladék begyűjtésére és rendszeres, illetve alkalmi elszállítására.

b) a települési szilárd hulladék egyes összetevőinek más összetevőktől elkülönített begyűjtésére (szelektív begyűjtés)

c) a hulladékgyűjtő szigetek, hulladékgyűjtő udvarok működtetésére, üzemeltetésére

d) az ingatlanon összegyűjtött nagy darabos, lomtalanítás körébe vont települési szilárd hulladék évente kettő alkalommal – a közszolgáltatóval egyeztetett időpontban és helyen – történő begyűjtésére és a közszolgáltató általi elszállítására.

(5) Az önkormányzat és a közszolgáltató a települési hulladékkal kapcsolatos tevékenység ellátásáról részletes közszolgáltatási szerződésben állapodnak meg, amely tartalmazza a közszolgáltatás megnevezését, minőségi ismérveit, a teljesítésének területi kiterjedését, a közszolgáltatás megkezdésének időpontját és időtartamát, valamint annak rögzítését, hogy a közszolgáltató vállalta a megjelölt közszolgáltatás teljesítését

(6) Települési szilárd hulladékot csak az erre a célra kijelölt és legálisan működtetett hulladéklerakóban a vonatkozó üzemeltetési szabályok és előírások szigorú betartásával szabad elhelyezni. A települési szilárd hulladék ártalmatlanítására kizárólag a Cikói Regionális Hulladékkezelő Központban kerülhet sor.

(7) Az önkormányzat szükség esetén gondoskodik a közszolgáltató javaslata alapján a gyűjtőpontok, valamint a lerakóhely kijelöléséről, a létesítmények megvalósításáról és működtetéséről a közszolgáltató útján, valamint biztosítja a közterület térítésmentes használatát az indokolt mennyiségű gyűjtőedény kihelyezéséhez, tárolásához és megközelítéséhez.

16. §

(1)[4] A rendszeres hulladékszállításba bevont területek jegyzékét a rendelet 1. melléklete tartalmazza. A hulladékkezelési közszolgáltatás igénybevétele az alábbiak szerint kötelező:

a) heti 2 alkalommal a társasházas/tömbházas lakóövezetben,

b) heti 1 alkalommal a családi házas lakóövezetben

a hatályos 16/2002. (IV.10.) EüM rendelet értelmében.

(2) A szervezett közszolgáltatást igénybevevők számára a szabványos tárolóedények használata kötelező.

(3)[5] A választható szabványos tárolóedények felsorolását a rendelet 2. melléklete tartalmazza.

A begyűjtés gyakoriságának figyelembevételével a tárolóedényt úgy kell kiválasztani, hogy arányos legyen a keletkező hulladék mennyiségével, de minimum 110 liter tárolókapacitás rendelkezésre álljon lakásonként hetente, a családi házas övezetben minimum 110 liter edénykapacitás, társasházi övezetben 55 liter edénykapacitás ürítésenként.

(4)[6] Igazoltan egyedülélő nyugdíjas ingatlantulajdonos minimális tárolókapacitása 70 liter hetente. Igazoltan egyedülélő nyugdíjas az a személy, aki egyszemélyes háztartásban lakik. Egyszemélyes háztartásnak minősül, ha egy lakásban egy lakóhellyel vagy tartózkodási hellyel rendelkező személy lakik.

A 70 literes gyűjtőedényre vonatkozó közszolgáltatási díj alkalmazásának feltétele a szerződés megkötése, melynek jogosultságát a közszolgáltató a személyi adat és lakcímnyilvántartó adatai alapján kiállított 8 napnál nem régebbi jegyzői igazolás alapján állapítja meg.

A 70 literes gyűjtőedényre vonatkozó közszolgáltatási díj alkalmazására a nyugdíjjogosultság betöltését követő hónap első napjától kerül sor. Az egyedülélő nyugdíjas ingatlantulajdonost megillető kedvezmény csak egy ingatlan után vehető igénybe, ahol a jogosult életvitelszerűen lakik, illetve tartózkodik.

(5)[7] A kedvezményre jogosító körülmény megszűnése esetén a szerződő fél köteles azt haladéktalanul bejelenteni és a közszolgáltatási szerződés módosítását kezdeményezni.

(6)[8] A kedvezmény igénybevételéhez szükséges adatokat a közszolgáltató tartja nyilván. A nyilvántartott adatok ellenőrzését a közszolgáltató kérelmére a Polgármesteri Hivatal látja el. Eltérő adat esetén a közszolgáltató a kedvezmény megadását megtagadja, illetve a kedvezményt megvonja.

(7)[9] A tárolóedény beszerzéséről (vásárlás, bérbevétel) az ingatlantulajdonos köteles gondoskodni.

(8)[10] A közös képviselő a társasházakról szóló törvényben meghatározott nyilvántartásba vett adatokról köteles a közszolgáltató részére a hulladékszállítási szerződés megkötéséhez tájékoztatást adni.

17. §

1. A közszolgáltató a települési szilárd hulladékot a 16. § (1) bekezdésében meghatározott gyakorisággal köteles elszállítani, kivéve az egyedi megállapodás alapján történő többszöri szállítást.

2. A szállítás módjáról és idejéről, valamint annak megváltoztatásáról az ingatlantulajdonost a közszolgáltató – a helyben szokásos módon – tájékoztatja.

18. §

(1)[11] A közszolgáltatás az ingatlantulajdonos által a közszolgáltató szállítóeszközeihez rendszeresített gyűjtőedényben vagy a rendeletben megjelölt egyéb módon az ingatlanon összegyűjtött és a közszolgáltató rendelkezésére bocsátott települési szilárdhulladék begyűjtésére és rendszeres elszállítására; az ingatlanon összegyűjtött lomtalanítás körébe vont települési szilárdhulladék – a közszolgáltató által meghatározott időpontban és helyen történő – begyűjtésre és a közszolgáltató általi elszállítására; hulladéklerakóba történő elhelyezésére és az ott történő ártalmatlanítására terjed ki.

(2) A rendszeres hulladékszállításba bevont területen az ingatlantulajdonos a jelen rendeletben meghatározottak szerint jogosult és köteles igénybe venni a helyi közszolgáltatást.

(3)[12] A rendszeres hulladékszállításba bevont területen az ingatlantulajdonos köteles a közszolgáltatóval a települési szilárd hulladék rendszeres elszállítására közszolgáltatási szerződést kötni. Az ingatlantulajdonosnak rendelkeznie kell a közszolgáltatási szerződésben meghatározott űrtartalmú és darabszámú tárolóedénnyel, amelynek használata kötelező.

19. §

1. Mentesül a kötelező igénybe vételi kötelezettségtől az a gazdálkodó szervezet, amely a települési hulladék kezeléséről a hulladék termelőjére vonatkozó jogszabályi előírások szerint gondoskodik, vagy a környezetvédelmi felügyelőség által igazoltan annál lényegesen kedvezőbb hulladékkezelési megoldást alkalmaz.

2. A környezetvédelmi eljárást annak a gazdálkodó szervezetnek kell kezdeményezni, amely egyébként köteles a közszolgáltatás igénybevételére. A jogerős engedély megszerzéséig a közszolgáltatás igénybevétele kötelező.

3. A (1) bekezdés szerinti mentességet élvező gazdálkodó szervezet az Önkormányzat jegyzője felé írásban köteles igazolni, hogy a mentesség jogszabályi feltételei fennállnak.

(4)[13] A jegyző a közszolgáltató adatszolgáltatásában nem szereplő gazdálkodó szervezeteket évente ismétlődően nyilatkozat megtételére hívja fel. A jegyző átadja a közszolgáltatónak azon gazdálkodó szervezetek adatait, amelyek nyilatkozattételi kötelezettségüknek nem tettek eleget – a szolgáltatási szerződés megkötésére.

20. §

(1)A helyi kötelező közszolgáltatásra vonatkozó közszolgáltatási jogviszony létrejön:

1. a közszolgáltatás első igénybevételével,
2. ha a közszolgáltató a közszolgáltatás ellátására vonatkozó rendelkezésre állási készségét igazolja,
3. a közszolgáltatási szerződés írásba foglalásával.

2. A települési szilárd hulladék rendszeres elszállítására vonatkozó közszolgáltatási szerződés tartalmi elemei:

• [14]a szerződő felek megnevezése és azonosító adatai:

közszolgáltatást igénybe vevő természetes személy neve, lakcíme, születési helye és ideje, anyja neve; gazdálkodó szervezetek adószáma és számlavezető pénzintézete,

• a közszolgáltatás igénybe vételének kezdő napja,
• a teljesítés helye pontos cím szerint,
• a tárolóedény űrtartalma és darabszáma,
• a tárolóedény használati módja,
• a közszolgáltatás díjának megfizetése,
• a közszolgáltatás mértékét meghaladó esetleges többletszolgáltatás és annak díja,
• a szerződés felmondásának feltételei,
• az irányadó jogszabályok meghatározása,
• polgári peres eljárás esetén a kizárólagos illetékességgel eljáró bíróság megjelölése.

3. A helyi kötelező közszolgáltatással kapcsolatos szerződéses jogviszony létrejötte esetén a közszolgáltatás megszervezéséhez és a díjszámlázáshoz szükséges adatokat a szerződés írásba foglalásának bármely okból történő elmaradása esetén az ingatlantulajdonos köteles a rendelet 4. számú mellékletét képező Adatbejelentő lap felhasználásával bejelenteni a közszolgáltatónak.

(4)[15] A közszolgáltató jogosult a rendelet 20. §-a (2) bekezdésének 1. francia bekezdésében meghatározott személyes adatok kezelésére a közszolgáltatás teljesítése érdekében. A személyes adat kezelése során a közszolgáltató a személyes adatok védelméről és a közérdekű adatok nyilvánosságáról szóló 1992. évi LXIII. törvény rendelkezéseinek megfelelően köteles eljárni.

21. §

1. [16]Szüneteltethető az egyedi tárolóedényre vonatkozó közszolgáltatási jogviszony

a)    azon ingatlanok esetében, amelyeken legalább két naptári hónap időtartamban senki sem tartózkodik és emiatt az ingatlanon hulladék sem keletkezik,

b)    a gazdálkodó szervezet tevékenységét ténylegesen nem folytatja.

2. A szüneteltetésre vonatkozó igényt az ingatlantulajdonos írásban köteles bejelenteni a közszolgáltatónak, a szünetelés kívánt kezdő időpontja előtt, azt legalább nyolc nappal megelőzően.

3. [17]A közszolgáltatási jogviszony szünetelésének legrövidebb időtartama két hónap, leghosszabb időtartama hat hónap lehet. A szüneteltetés csak a tárgyhó első napjával kezdődhet és csak teljes hónapra vehető igénybe.

4. Ha a szünetelés (1) bekezdés szerinti feltételeiben változás következik be, az ingatlantulajdonos ezt írásban, haladéktalanul köteles a közszolgáltatónak bejelenteni. A bejelentésben foglaltak valóságtartalmát a közszolgáltató jogosult ellenőrizni.

5. Amennyiben a szünetelés időtartama alatt hulladékkezelési közszolgáltatás alá tartozó hulladék kerül kihelyezésre, úgy a közszolgáltató jogosult megtagadni a hulladék elszállítását.

22. §[18]

V. Fejezet

Az ingatlantulajdonos jogai és kötelezettségei

23. §

1. [19]Az ingatlantulajdonos köteles a Szekszárd Megyei Jogú Város Önkormányzata által szervezett közszolgáltatás igénybevételére: az ingatlanán keletkező települési szilárd hulladék e rendeletben előírtak szerinti gyűjtésére, a szállítási napokon elszállítás céljából a közszolgáltatónak történő átadására, valamint a közszolgáltatási díj megfizetésére.

2. Az ingatlantulajdonos az ingatlanán keletkező vagy birtokába került települési szilárd hulladékot a környezet szennyezését megelőző, károsítását kizáró módon köteles gyűjteni, és ahhoz a közszolgáltató szállítóeszközéhez rendszeresített tárolóedényt köteles biztosítani.

3. [20] Az ingatlantulajdonos az eseti nagydarabos hulladékot a lakossági hulladékudvarokba beszállíthatja (Epreskert u. 9, Damjanich u.), ahol személyi adatainak hitelt érdemlő igazolása mellett ingyenesen elhelyezheti. Ingyenes elhelyezésre az az ingatlantulajdonos jogosult, aki érvényes közszolgáltatási szerződéssel rendelkezik.

4. A (3) bekezdés szerint beszállított hulladék mennyiségéről a beszállító azonosításával a közszolgáltató nyilvántartást vezet.

5. Az ingatlantulajdonosnak  a hulladék gyűjtése során megfelelő gondossággal kell eljárnia annak érdekében, hogy a hulladék mások életét, testi épségét, egészségét és jó közérzetét ne veszélyeztesse, a természetes és épített környezetet ne szennyezze, a növény- és állatvilágot ne károsítsa, a közrendet és a közbiztonságot ne zavarja, és az ingatlanán keletkező hulladék mennyiségét alacsony szinten tartsa.

6. Az ingatlantulajdonos  a tárolóedényben az ingatlanon szokásosan keletkező hulladékot tömörítés nélkül úgy helyezheti el, hogy annak fedele zárható legyen, valamint az a hulladékszállítás során a közszolgáltató alkalmazottainak egészségét ne veszélyeztesse, a gépi ürítést ne akadályozza, az ürítő és tömörítő berendezést ne károsítsa.

7. [21] A tárolóedény mellé települési szilárd hulladékot elhelyezni csak a szállítási napokon, és kizárólag a közszolgáltatótól vásárolt, jelzéssel ellátott zsákban lehet. A jelzett zsák árát a rendelet 2. melléklete tartalmazza. Kivétel ez alól az az ingatlantulajdonos, aki a rendelet értelmében heti 110 literes ürítési edényméretre jogosult szerződést kötni, de jelenleg 70 literes tárolóedénnyel rendelkezik. Ő az ürítési napon 1 db 40 l űrtartalmú jelzés nélküli zsákot helyezhet el a tárolóedény mellé

8. Ha a tárolóedény olyan nedves hulladékot tartalmaz, amely összetömörödött vagy befagyott, vagy a benne lévő hulladékot úgy összepréselték, hogy emiatt a tárolóedényt az előírt módon kiüríteni nem lehet, a tulajdonos köteles a visszamaradt hulladékot fellazítani és a tárolóedényt üríthetővé tenni.

9. [22] A zöld hulladék elszállítása a szolgáltató által jelzett időszakban havonta kétszer kerül elszállításra.

24. §

1. A tárolóedényben tilos olyan anyagot elhelyezni amely veszélyezteti a hulladékszállítással foglalkozó alkalmazott egészségét, megrongálhatja a gyűjtőberendezést, ártalmatlanítása során veszélyeztetheti a környezetét, a települési szilárd hulladékkal együtt egyéb okból nem gyűjthető, illetve nem minősül települési szilárd hulladéknak (forró hamu, maró-, mérgező anyag, állati hulla, folyékony vagy befagyott zsiradék, gyúlékony vagy robbanó anyag, kő és épülettörmelék, nagyobb terjedelmű, súlyú tárgy, folyadék, veszélyes hulladék stb.). E rendelkezés megsértői az okozott kárt is kötelesek megtéríteni.

2. Ha a közszolgáltató alkalmazottai megállapítják, hogy a hulladék nem a közszolgáltató szállítóeszközéhez rendszeresített tárolóedényben vagy más gyűjtőeszközben került kihelyezésre; illetve a kihelyezett tárolóedény a közszolgáltató által alkalmazott gépi ürítési módszerrel – az ingatlantulajdonosnak felróható okból – nem üríthető; vagy a tárolóedényben az (1) bekezdésben megjelölt anyagot, tárgyat helyeztek el; illetve az túltöltött, a kiürítést és a hulladék elszállítását jogosultak megtagadni. A kiürítés és a hulladék elszállításának megtagadásáról a közszolgáltató az ok feltüntetésével értesíti az ingatlantulajdonost. Az emiatt el nem szállított hulladék elszállításáról az ingatlantulajdonos köteles gondoskodni.

(3)[23] A tárolóedények mechanikai védelme érdekében a gyűjtőedényben elhelyezhető háztartási hulladék maximális súlya:

            70 literes tárolóedény esetén 17,5 kg

            110 literes tárolóedény esetén 27,5 kg

            120 literes tároló edény esetén 30 kg

            240 literes tárolóedény esetén 60,0 kg

            770 literes tárolóedény esetén 192,5 kg

            1100 literes tárolóedény esetén 275,0 kg

(4) A közszolgáltató jogosult megtagadni a hulladék elszállítását jelen rendelet 26. § (1)-(3) bekezdés megszegése esetén is.

(5) Ahol az útviszonyok vagy egyéb akadály nem teszi lehetővé, hogy a közszolgáltató gépjárműve az ingatlan bejárata elé álljon, ott a települési szilárd hulladék átvétele a Polgármesteri Hivatal által kijelölt legközelebbi, arra alkalmas helyen történik.

25. §

1. A tárolóedényeket szükség szerint, de legalább évente két alkalommal ki kell tisztítani és fertőtleníteni.

2. A tárolóedények tisztítását és fertőtlenítését az edény használójával kötött külön szerződés alapján, térítés ellenében a közszolgáltató átvállalhatja.

26. §

1. Az ingatlantulajdonos köteles a tárolóedényeket a hulladék elszállítása céljából a közszolgáltató által megjelölt időpontban, a begyűjtést végző gépjárművel megközelíthető és ürítésre alkalmas helyen, az ingatlan bejárata előtti járdán, vagy a kapu közelében vagy a kijelölt gyűjtőponton elhelyezni. A kijelölt gyűjtőpontok helyét a 3. számú melléklet tartalmazza.

2. A tárolóedényt legfeljebb a szállítási napot megelőző napon, 18 órától lehet kihelyezni a közterületre, kivéve a tartósan engedélyezett elhelyezést.

3. Azokon a területeken, ahol a tárolóedényeket a közszolgáltatónak való átadás végett közterületre – a forgalom akadályozása, illetve városképi okokból – nem lehet kihelyezni, ott a tárolóedények ürítésre történő kihelyezéséről az ingatlantulajdonos gondoskodik.

27. §

(1)[24] Az ingatlantulajdonos a tárolóedényeket az ingatlan területén belül, illetve zárható helyiségben vagy zárható tárolóban köteles elhelyezni úgy, hogy ahhoz illetéktelen személyek és állatok ne férjenek hozzá. A tárolóedényeket csak a 26. § (2) bekezdésben megjelölt időtartamban lehet közterületen elhelyezni, kivéve a 770 literes és az 1100 literes tárolóedényeket. Ahol 770 liternél kisebb űrméretű tárolóedények elhelyezése az ingatlanon belül nem lehetséges, ott a tulajdonoskérelmére – egyedi elbírálása alapján -, a gyűjtőedény közterületen tartósan a közterület használatára vonatkozó hatósági engedély alapján helyezhető el.

(2) Az ingatlantulajdonosnak télen, szükség esetén a tárolóhely és az úttest között legalább 1 méter széles átjárót kell létesítenie, azt a hótól meg kell tisztítania, síkosságmentesítésre alkalmas anyaggal felszórni, hogy a tartályok mozgatása akadályba ne ütközzék.

(3) Tilos a tárolóedények környékét, megközelítési útvonalát tárgyak elhelyezésével vagy parkoló gépjárművekkel oly módon elzárni, amely a tárolóedényeknek a gyakorlatban kialakult módon történő ürítését akadályozza.

(4)[25] Az ingatlantulajdonos a nála keletkező, illetőleg más módon a birtokába kerülő hulladékot saját tárolóedényébe köteles gyűjteni. Tilos a hulladékot közterületen elhagyni vagy a más tulajdonában, használatában lévő hulladékgyűjtő edénybe elhelyezni.

(5)[26] Az elhasználódott tárolóedény pótlásáról, javításáról a mindenkori ingatlantulajdonosnak kell gondoskodnia.

VI. Fejezet

A gazdálkodó szervezet jogai és kötelezettségei

28. §

1. A gazdálkodó szervezet jogaira és kötelezettségeire az V. fejezet rendelkezéseit alkalmazni kell.

2. A települési szilárd hulladék rendszeres elszállítására vonatkozó közszolgáltatási szerződés gazdálkodó szervezetek esetében az egyedi szerződés aláírásával jön létre.

3. A gazdálkodó szervezet köteles a közszolgáltatási szerződés bármely elemeiben bekövetkezett változást a közszolgáltatónak bejelenteni. A szerződésmódosítás a közszolgáltatónál írásban vagy az ügyfélszolgálaton szóban kezdeményezhető. A szerződésmódosítást írásba kell foglalni. A választható szabványos tárolóedényekre vonatkozó szerződésmódosítással egyidejűleg a gazdálkodó szervezet köteles gondoskodni a tárolóedény lecseréléséről.

4. A közszolgáltató jogosult megtagadni a hulladék elszállítását akkor, ha a gazdálkodó szervezet nem kötött egyedi közszolgáltatási szerződést.

5. A gazdálkodó szervezet a 29. § (6) bek-ben meghatározott lomtalanítási akciót, valamint a 29. § (7) bekezdésben meghatározott veszélyes hulladék gyűjtési akciót nem jogosult igénybe venni.

(6)[27] Ha az (1) bekezdésben említett, vagy a közszolgáltatás igénybevételére kötelezetté vált gazdálkodó szervezet a közszolgáltatást az (1) bekezdésben foglalt kötelezettség ellenére sem veszi igénybe, a Közszolgáltató a jegyzőt köteles értesíteni, és az értesítéssel egyidejűleg felhívja a gazdálkodó szervezetet az írásbeli szerződés megkötésére.

(7)[28] Azt a gazdálkodó szervezetet, amely a jegyző által vezetett nyilvántartásban nem szerepel és hulladékkezelési kötelezettségének nem tesz eleget, a Közszolgáltató felhívja a hulladékkeletkezés tényének és mennyiségének bejelentésére és a szerződés megkötésére.

(8)[29] Ha a gazdálkodó szervezet nem tesz eleget a szerződéskötésre vonatkozó kötelezettségének a Közszolgáltató által megjelölt határidőre, a Közszolgáltató a bíróságtól kérheti a szerződés létrehozását, továbbá igazolt költségének és kárának megtérítését. A kár mértékének megállapításánál a gazdálkodó szervezetnél keletkezett hulladékmennyiség alapján a rendelet 3. számú melléklete szerinti díjazást kell alapul venni.

(9)[30] A gazdálkodó szervezetek – a 19. § (1) bekezdésében foglalt kivétellel - kötelesek a keletkezett települési szilárd hulladékaikat a lakossági hulladékoktól elkülönítetten gyűjteni és a közszolgáltatónak átadni, függetlenül a végzett tevékenység jellegétől. Lakossági tárolóedény esetében gazdálkodó szervezet részére befogadó nyilatkozat nem adható.

(10)[31] A gazdálkodó szervezetekkel kötendő közszolgáltatási szerződésben meg kell határozni a szerződést kötő feleket: a Közszolgáltatót és a gazdálkodó szervezetet cégjegyzékszerűen, cégjegyzékszám, név, székhely szerint, az adószámot és a bankszámlaszámot is feltüntetve.

(11)[32] A szerződésben meg kell jelölni:

a)    a közszolgáltatás igénybevételének kezdő napját,

b)    a teljesítés helyét és módját,

c)    a gazdálkodó szervezet által használt gyűjtőedényt űrtartalom és darabszám szerint,

d)    az ürítés gyakoriságát,

(12)[33] A szerződésben rendelkezni kell továbbá:

a) a közszolgáltatási díjról,

b) a közszolgáltatási díj megfizetésének módjáról,

c) a szerződés módosításának, felmondásának feltételeiről,

d) az irányadó jogszabályok meghatározásáról

(13)[34] A szerződést a Közszolgáltató rendes felmondással nem mondhatja fel. A gazdálkodó szervezet a szerződést írásban, 30 napos határidővel mondhatja fel.

(14)[35] A gazdálkodó szervezet a szerződést akkor mondhatja fel, ha

a) Szekszárd közigazgatási területén megszűnt az a tevékenysége, amellyel összefüggésben települési szilárdhulladéka keletkezett és a jegyző által vezetett nyilvántartásból igazoltan törölték, vagy

b) a tevékenységgel összefüggésben keletkezett települési szilárdhulladékának kezeléséről a továbbiakban a jelen rendeletben foglaltak szerint nem a közszolgáltatás keretében gondoskodik és a jegyző által vezetett nyilvántartásból igazoltan törölték, vagy

c) a Közszolgáltatónak megszűnik az e rendelet szabályain alapuló, a hulladékkezelési közszolgáltatásra vonatkozó kizárólagos jogosítványa.

(15)[36] A szerződés felmondása esetén a Közszolgáltató és a gazdálkodó szervezet között a szerződés akkor szűnik meg, ha a gazdálkodó szervezet igazolja, hogy a jelen rendelet szerinti jegyzői nyilvántartásból törölték. A szerződésnek a (12) bekezdés c) pont alapján történő felmondása esetén a Közszolgáltató és a gazdálkodó szervezet között a szerződés (13) bekezdésben foglalt felmondási idő utolsó napján szűnik meg.

(16)[37] A Közszolgáltató és a gazdálkodó szervezet a közszolgáltatás hatálya alá nem tartozó hulladék tekintetében külön szerződést köthet (ideértendő a soron kívüli lomtalanítás, inert hulladék elszállítása, gazdálkodó szervezetek esetében: szelektíven gyűjtött hulladék-összetevők begyűjtése).

(17)[38] A gazdálkodó szervezetek tárolóedényeinek tisztítása külön megrendelés alapján történhet.

(18)[39] Szünetel a szolgáltatás igénybevétele a bejelentéstől számított legfeljebb 1 év időtartamra, ha a tárolóedényt egyedül használó, írásbeli szolgáltatási szerződéssel rendelkező gazdálkodó szervezet tevékenységét két naptári hónapnál hosszabb ideig nem gyakorolja, és annak várható időtartamát előzetesen (legalább nyolc nappal korában) írásban (a közszolgáltató ügyfélszolgálatán leadott nyilatkozattal, faxon, illetve levél formában) bejelenti a közszolgáltatónak. A bejelentésben foglaltak valóságtartalmát a közszolgáltató ellenőrizni jogosult. Ha a gazdálkodó szervezet  a szüneteltetési időtartam lejárta előtt tevékenységét ismételten megkezdi, annak tényét legalább 3 nappal korábban a közszolgáltatónak bejelenti.

VII. Fejezet

A közszolgáltató jogai és kötelezettségei

29. §

1. A közszolgáltatónak kötelessége biztosítani, hogy a keresletnek megfelelő darabszámú és minőségű szabványos tárolóedény álljon az ingatlantulajdonos rendelkezésére. A tárolóedény a közszolgáltatótól – előzetes megrendelés alapján – megvásárolható vagy bérbe vehető.

2. A bérbe adott tárolóedények felújítását és szükség szerinti kicserélését külön írásbeli szerződés alapján a közszolgáltató végzi. Ez a szolgáltatás abban az esetben díjmentes, ha a cserét vagy a javítást a szabványosított tárolóedény rendeltetésszerű használata során bekövetkezett elhasználódás teszi szükségessé.

3. A közszolgáltató köteles a tárolóedények kiürítését kíméletesen, az elvárható gondossággal úgy végezni, hogy a hulladék se a szállító járműbe történő ürítéskor, se a szállítás folyamán ne szóródhasson szét, ne porozhasson és környezetszennyezést ne idézzen elő.

4. A tárolóedényben okozott károkat a közszolgáltató térítésmentesen köteles kijavítani, amennyiben a károkozás neki felróható okból következik be. A közszolgáltatónak az ebből eredő karbantartási munkák, valamint a javítás időtartamára helyettesítő tárolóedényt kell biztosítania. Amennyiben a károkozás nem róható fel a közszolgáltatónak, a használhatatlanná vált tárolóedények javítása, pótlása, illetve cseréje az ingatlantulajdonost terheli.

5. Az elhasználódott tárolóedény pótlásáról a tárolóedény mindenkori tulajdonosának kell gondoskodnia.

6. [40] A nagy darabos hulladék (lom) – lakásokban, nem lakás céljára szolgáló helyiségekben használhatatlanná vált, nagyobb háztartási felszerelési tárgy, bútor, egyéb ingóság – szervezett gyűjtéséről, elszállításáról és ártalmatlanításáról a Közszolgáltató évente két alkalommal (tavasszal és ősszel) az ingatlantulajdonos részére - a 28. § (5) bekezdésben foglalt eltéréssel - hulladékkezelési közszolgáltatás keretében – külön díj felszámítása nélkül - gondoskodik. A lomtalanítás időpontjára, területi felosztására és a szolgáltatás igénybevételének a módjára vonatkozó tájékoztatást Szekszárd Megyei Jogú Város Polgármesteri Hivatala köteles előzetesen közzétenni.

7. Az ingatlantulajdonosnál a háztartásban keletkezett veszélyes hulladék szervezett gyűjtéséről, elszállításáról és ártalmatlanításáról a Polgármesteri Hivatal gondoskodik évente két alkalommal.

8. A közszolgáltató a rendelet hatálya alá tartozó ingatlanon keletkezett hulladékot a jelen rendeletben írt szabályok szerint köteles rendszeresen elszállítani a kijelölt hulladéklerakó telepre, illetve annak ártalmatlanításáról más, a szakmai környezetvédelmi szabályokat megtartó módon gondoskodni.

9. Amennyiben a szállítási nap ünnepnapra vagy munkaszüneti napra esik, és a közszolgáltató az ünnepnapon, illetve a munkaszüneti napon nem végzi el a szállítást, úgy a közszolgáltató köteles hulladékszállítási kötelezettségének az ünnepnapot, illetve a munkaszüneti napot követő első munkanapon eleget tenni.

10. Amennyiben a szállítás az ingatlantulajdonos hibájából marad el, akkor az elszállításra csak a következő szállítási napon kerül sor, kivéve, ha a tulajdonos a szállítást megrendeli, de ez esetben a közszolgáltató ezt külön díj felszámolásával végzi el.

11. Amennyiben a közszolgáltatót a Ptk. szerint minősülő elháríthatatlan ok akadályozta a közszolgáltatás ellátásában, úgy köteles azt az akadály elhárulását követő legrövidebb időn belül pótolni.

12. [41]A gazdálkodó szervezetek részére a nagydarabos hulladék (lom) elszállítása szolgáltatást külön megrendelés alapján térítés ellenében végzi a közszolgáltató.

30. §

Amennyiben az ingatlan tulajdonosi, használati viszonyaiban változás következik be, úgy az új tulajdonos, vagy használó a korábbi tulajdonossal együttesen köteles a változás tényét 15 napon belül írásban bejelenteni a közszolgáltatónak. A változás bejelentésével egyidejűleg az új tulajdonos és a közszolgáltató között a közszolgáltatási szerződés létrejön. Ugyancsak be kell jelenteni a tárolóedény méretében bekövetkezett változást is.

VIII. FEJEZET

A közszolgáltatás díja

31. §

1. [42]

2. [43]Az ingatlantulajdonosok (magánszemélyek, gazdálkodó szervezetek, intézmények stb) a közszolgáltatásért díjat kötelesek fizetni.  A közszolgáltatás ellenértékét a kötelezettek, beleértve a magánszemélyeknek a társasház üzemeltetésre létrehozott szervezetét is a közszolgáltatónak fizetik meg.

(3)[44] A hulladékszállítás és ártalmatlanítás díját a hulladék mennyisége alapján a települési hulladékkezelési közszolgáltatási díj megállapításának részletes szakmai szabályairól szóló 64/2008. (III.28.) Kormányrendelet alapján meghatározott, szerződött edénytérfogat és gyűjtési gyakoriságon alapuló díjszámítás szerint kell megfizetni, a 2. sz. mellékletben foglaltak szerint.

(4)[45] A közszolgáltatás díját a Közgyűlés egy éves díjfizetési időszakra állapítja meg.

A közszolgáltató az Önkormányzat részére a díj megállapítását megelőzően a részletes költségelemzéshez díjkalkulációt készít, amely alapja az esetleges rendelet-módosításnak (díjmegállapításnak).

(5)[46] A közszolgáltatási díjat a közszolgáltató a magánszemélyek és a magánszemélyeknek a társasház üzemeltetésre létrehozott szervezete részére kéthavonta, a gazdálkodó szervezetek, intézmények részére havonta  számlázza ki.

(6)[47] Nem tagadhatja meg a közszolgáltatási díj megfizetését az a kötelezett, aki a települési hulladékkal kapcsolatos kötelezettségeit nem teljesíti, feltéve, hogy a közszolgáltató számára a közszolgáltatást felajánlja, illetve a közszolgáltatás teljesítésére vonatkozó rendelkezésre állását igazolja.

(7)[48] Amennyiben az ingatlantulajdonos nem köt írásbeli közszolgáltatási szerződést és az általa használt tárolóedény nagyságáról sem tesz a közszolgáltatónak bejelentést, a közszolgáltatási díj megállapításánál a közszolgáltató mindaddig jogosult ingatlanonként 1 db 110 literes tárolóedény heti egyszeri ürítési gyakoriságát vélelmezni, míg az ingatlantulajdonos írásban a közszolgáltatási szerződést meg nem köti.

(8)[49] A közszolgáltatás díját a közszolgáltató által megküldött számla alapján köteles megfizetni az ingatlantulajdonos.

(9)[50] A közszolgáltató a számlát az ingatlantulajdonosnak kéthavonta küldi meg.

32. §

1. A közszolgáltatás igénybevételéért a 31. § (2) bekezdés szerint díjfizetésre kötelezett ingatlantulajdonosokat terhelő díjhátralék adók módjára behajtható köztartozás.

2. [51]Az ingatlantulajdonost terhelő díjhátralék magába foglalja a tőkét, az azzal összefüggésben megállapított késedelmi kamatot, valamint a behajtás egyéb költségeit.

3. [52] Amennyiben a közszolgáltatást igénybe vevő díjhátralékos nem tulajdonosa az ingatlannak és a vele szemben lefolytatott végrehajtási eljárás eredménytelen, a díjhátralék, a késedelmi kamat és a felmerült költségek megfizetését a közszolgáltató az ingatlan tulajdonosától, illetve vagyonkezelőjétől követelheti. Közös tulajdonban álló ingatlan esetében a tulajdonosok felelőssége egyetemleges.

4. [53]A települési önkormányzat jegyzője által a behajtás eredménytelenségéről kiadott igazolást követő 30 napon belül a közszolgáltató fizetésre felszólítja az ingatlan tulajdonosát, vagyonkezelőjét, melynek eredménytelensége esetén – a 32. § bekezdésében meghatározott felelősség alapján – intézkedik a díjhátralék behajtásáról.

IX. FEJEZET

Közterületen keletkező hulladék gyűjtése és elszállítása

33. §

(1) A közterületeken keletkező háztartási és egyéb szilárd hulladékot kizárólag a kijelölt hulladéklerakóban ( IV. fejezet 15. § (3)  bek.) lehet elhelyezni, amelyről az önkormányzat a közszolgáltatás keretein kívül, külön szerződés alapján gondoskodik.

(2) Az illegális hulladéklerakók felszámolásáról az önkormányzat a közszolgáltatás keretein kívül gondoskodik.

X. Fejezet

Szabálysértési rendelkezések

34. §[54]

XI. FEJEZET

Záró rendelkezések

35. §

(1) E rendelet 2004. január 1. napján lép hatályba.

(2) E rendelet hatálybalépésével egyidejűleg hatályát veszti:

1. a köztisztaság fenntartásáról és a hulladékgazdálkodásról szóló 41/1996.(XII.19.) Kgy. rendelet, továbbá a módosításáról szóló 37/1997.(XII.16) Kgy. rendelet, a 19/1999.(VI.29.) Kgy. rendelet, 7/2000.(III.3.) Kgy. rendelet, a 33/2001.(XII.21.) szekszárdi ör., a 19/2002.(XII.23.) szekszárdi ör.,
2. egyes önkormányzati rendeletek módosításáról és hatályon kívül helyezéséről szóló 28/1999.(XII.22.) Kgy. rendelet 3. §-a,
3. az egyes önkormányzati rendeletek módosításáról szóló 12/2000.(V.3.) szekszárdi ör. 5. §-a.

Jogharmonizációs záradék

36. §[55]

E rendelet a belső piaci szolgáltatásokról szóló, az Európai Parlament és a Tanács 2006/123/EK irányelvnek megfelel.

Záradék:

A kihirdetés napja: 2003. december 19.

                                                                                              Dr. Ferincz János

                                                                                                       aljegyző

Módosította a      34/2004.(XII.21.) szekszárdi ör.

                               30/2005.(XII.14.) szekszárdi ör.

                               16/2007.(IV.27.) szekszárdi ör.

                               36/2007.(X.1.) szekszárdi ör.

                               48/2007.(XII.19.) szekszárdi ör.

                                 1/2008.(I.8.) szekszárdi ör.

                               42/2008.(XII.22.) szekszárdi ör.

                               20/2009.(VII.13.) szekszárdi ör.

                               23/2009.(X.30.) szekszárdi ör. 13. §

                               28/2009.(XII.22.) szekszárdi ör.

                               19/2010.(X.4.) szekszárdi ör. 9. §

                               11/2011.(III.9) szekszárdi ör.

                               65/2011.(XII.20.) szekszárdi ör.

                               32/2012.(V.31.) szekszárdi ör. 1. § 6. pont

                               46/2012.(XII.17.) szekszárdi ör.

                                 2/2013.(I.17.) önkormányzati rendelet

                               40/2013.(XI.6.) önkormányzati rendelet 6. §

1. melléklet a 34/2003. (XII. 19.) önkormányzati rendelethez[56]

A közszolgáltatásba bevont területek utcajegyzéke

2. melléklet a 34/2003. (XII. 19.) önkormányzati rendelethez[57]

Választható szabványos tárolóedények és a fizetendő közszolgáltatási díjak

1. Választható szabványos (DIN) tárolóedények a rendelet 16. § (3) bekezdésének megfelelően:

2.)[58]

3.)[59]