Edelény város Önkormányzatának Képviselő-testülete a helyi önkormányzatokról szóló többször módosított 1990. évi LXV. törvény 8. §. (1) bekezdése, az épített környezet alakításáról és védelméről szóló többször módosított 1997. évi LXXVIII. törvény, továbbá a  Műemlékvédelemről szóló 1997. évi LIV. törvény 30 §-ában biztosított jogkörében, valamint  a  kulturális örökség védelméről szóló 2001. LXIV. törvény, illetve az építészeti örökség  helyi védelmének szakmai szabályairól szóló 66/1999. (VIII.13.) FVM rendelet a védelem országos rendelkezéseinek megtartása mellett a település és a táj kapcsolatának,  a település sajátos arculatának, karaktert teremtő értékeinek megóvása, a kultúrtörténeti, régészeti, történeti, városépítészeti és építészeti értékek helyi védelme érdekében a következő rendeletet alkotja:

A helyi védelem tárgyai

1. §.

A helyi védelem – az 1., 2,. 3., 4. és 5. számú mellékletekben is felsorolt – következő területekre terjed ki:

1. Jelentős településképi területek
2. Védendő látvány pontokra (panoráma pontok). A szabályozási tervlapon jelölt pontokról, vagy útvonalakról feltáruló látvány, vagy település sziluett a település látványának értékes része, megőrzéséről gondoskodni kell.
3. A helyi régészeti, történeti jelentőségű területekre. A régészeti védelemről a többszörösen módosított 1963. évi 9. törvényerejű rendelet 18.§ (2) bekezdése intézkedik. Eddig nem ismert és nem nyilvántartott területekre vonatkozóan az 1997. évi CXL. törvény 35 §-ában foglaltakat kell figyelembe venni és betartani.
4. A helyi településszerkezeti jelentőségű területek. (E területek a település, illetve a településhez csatolt önálló településrészek történelmük során folyamatosan kialakult területei. A jellemző út és utcaszerkezet, azokat határoló beépítési vonalak, a telekszerkezet, telkek beépítésének módja és mértéke értéket képvisel.)
5. A karakteradó épületek és csoportos előfordulások területeire, valamint a karakteres utcaképekre. Az értékes utcaképek általában a helyi településszerkezeti védelem alatt álló területek egységes beépítéséből és a karakteradó épületek csoportos előfordulásából adódnak. Történeti üzenetet, esztétikai és hangulati értéket képviselnek.
6. Az egyedi helyi védettségű épületekre Azok az épületek tartoznak ide, amelyek kifejezik a település egyedi kultúráját, hagyományait, de esztétikai értéküket az országos védelem nem indokolja.
7. Helyi védettségű közterületekre (burkolat, szobrok, parkok, világító terek, zöldterületek, utcai fasorok). A település sajátos hangulatú közterei, értékes zöldfelületei és természeti értékei, valamint jellegzetes utcai fasorok, a megőrzendő városképek, látványok meghatározó elemei.

A helyi védelem személyi hatálya

2. §.

A rendelet személyi hatálya a helyi védelem alá vont területek az építészeti értékek tulajdonosaira és kezelőire (üzemelőire, bérlőire, használóra terjed ki.

3. §

1. A helyi településszerkezeti védettségű területen szigorúan védendő:
   • a szabályozási vonal (utcahálózat)
     
   • a beépítés módja
   • a telekszerkezet jellege
   • a teleknagyság
   • a telek rendszere
   • a telkek beépítettsége

2. A védendő látványok és a látványban megjelenő új építmény esztétikai minőségének biztosítása érdekében az építési hatóság az építési engedélyezési tervhez látványterv készítését írhatja elő.

3. A helyi régészeti jelentőségű területek védelme érdekében az építést megelőzően kötelező a feltárás. A régészeti örökség védelmére vonatkozóan a „Kulturális örökség védelméről” szóló 2001. évi LXIV. Tv. (Kötv) vonatkozó paragrafusai szerint kell eljárni. A földmunkával járó fejlesztésekkel, beruházásokkal a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal által nyilvántartott régészeti lelőhelyeket el kell kerülni, ilyen területen bolygatásra – e terv vonatkozásában építési engedélyköteles tevékenységre – csak máshol meg nem valósítható beruházások esetében és csak megelőző régészeti feltárás nyomán kerülhet sor. Az építés alatt építési és mélyépítési megfigyelést kell végezni leletmentés, esetleg építési módosítás céljából.
   

4.  A helyi városszerkezeti jelentőségű területeken megőrzendők:

1. az utcák és közök rendszere.
   
2. megőrzendő a telekszerkezet, a telkek tovább nem oszthatók, illetve összevonással a jellemzőtől eltérő telkek, tömbtelkek nem alakítható ki.

5. Karakteradó épületek és csoportos előfordulások területein, valamint a karakteres utcaképek esetében:
   

1. Az egyes épületek utcai traktusát csak igen indokolt esetben szabad elbontani. Homlokzatát felújítani, átalakítani csak a teljes épülethomlokzatra kiterjedően és annak eredeti formavilágának megfelelően szabad. A tetőtér – utólagos hasznosítás esetén –az utca felé csak illeszkedően nyitható meg.
   
2. A földszinten portál kialakítás, átalakítás csak az épület teljes földszintjére kiterjedő, egységes megformálással engedélyezhető.
3. Cégér, cégtábla csak az épület architectúrájához, formavilágához illeszkedő módon és igényes kivitelben helyezhető el és engedélyköteles.
   
4. A közmű csatlakozás, vezetékek, vonalas létesítmények, reklámhordozók megjelenését kerülni kell. Ha ez nem lehetséges, akkor csak az épület és utca architectúrájának sérelme nélkül, minőségi és esztétikus kivitelben és megjelenéssel létesíthetők.
5. Az épületek az építési övezet előírásának megengedte mértékig bővíthetők.

6. Utcaképi védelem

Az utcaképi védelem a jelölt utcaszakaszok épületeinek beépítési módját, az épületek építészeti arculatának, tömegének, jellemző paramétereinek megőrzését jelenti. A védett utcaszakaszon lévő, a védett értékeket hordozó épület lebontása csak az önkormányzati képviselő testület hozzájárulásával engedélyezhető.

7. Hagyományőrző építészeti karaktervédelem

A hagyományőrző építészeti karaktervédelem a beépítés hagyományos jellegzetességeit viszonylag egységesen megőrző településrészek, utcák hangulatának, építészeti értékeinek megőrzése, valamint - folyamatos átépítések során megvalósítható - még egységesebb, összefüggő utcaképi megjelenés, illetve a Bódva-folyó felőli látványvédelem megvalósulása érdekében kerül bevezetésre. A védett területen az épületek csak oldalhatáron állóan, előkert nélkül helyezhetők el. Az épületek meghatározó építészeti jellegzetességeit a helyi védelem alatt álló épületeket alapul véve kell meghatározni. A tetőtéri beépítéskor szükséges ablakokat csak tetősíkban szabad elhelyezni.

8. Építészeti karaktervédelem

Annak érdekében, hogy az értékes épületek, utcarészek lehetőség szerint egy folyamatában is „átélhető”, megszemlélhető egységet alkossanak, a helyi védettségű épületeket is tartalmazó, de teljes építészeti értékét tekintve kevésbé értékes néhány utcában építészeti karaktervédelem kerül bevezetésre.

A védett területen az épületek többnyire oldalhatáron állóan helyezhetők el. Az épületek meghatározó építészeti jellegzetességeit a helyi védelem alatt álló épületeket alapul véve kell meghatározni.

9. Az helyi védettségű épületrész védelmében

1. Az épület vagy épületrész csak indokolt, a gazdaságossági indokokat is meghaladó, megalapozott esetben bontható el.
   
2. Az épület bontási kérelmének elbírálásánál a hatóság a döntés megalapozására szakértőket vonhat be. Ez az eljárás rendjét nem változtatja meg. Az épületek bontása esetén felmérési tervet és fotódokumentációt kell készíteni és azt archiválni kell.
3. Az épületeken végzett bármely építési tevékenység csak települési főépítész bevonásával történhet
4. Homlokzat felújítás, átalakítás, portál ki, vagy átalakítás csak a teljes épülethomlokzat figyelembevételével történhet.
   
5. Felújítás, átalakítás esetén az építési hatóság az önkormányzat költségére értékelemző, állapotrögzítő tanulmány készítését írhatja elő. E kötelezettséget a tulajdonos a felújítást, átalakítást megelőzően, de legkésőbb 3 hónapon belül köteles végrehajtani.
6. A védett épületek, épületrészek szerkezeti, homlokzati részletei, tartozékai megőrzendők, hiány esetén pótlandók.

10. A helyi védettségű köztereken, zöldterületeken felszín feletti és alatti épületek létesítése nem engedélyezhető. A terek átalakítását, fejlesztését csak kertépítési tervekkel megalapozott építési engedély szerint szabad végezni.
    

A helyi védelem tárgyainak nyilvántartása

4. §

1. A helyi védelem alá helyezést, vagy annak megszüntetését minden jogi, vagy természetes személy kezdeményezheti.   Ennek során:
   

1. a kezdeményezést indokolni kell, mely indoklás fényképes és leíró részből áll,
   
2. a kezdeményezést nyilvánosságra kell hozni és az érintett tulajdonost (tulajdonosokat) a kezdeményezésről külön értesíteni kell,
   
3. a kezdeményezéstől a testületi döntésig terjedő időszakban az építményt védettnek kell tekinteni, és átmeneti szabályozásként a helyi védelemre vonatkozó előírásokat kell alkalmazni.
   

2. A védelemről, vagy annak megszüntetéséről szóló döntés az önkormányzat testületi joga.

3. A helyi védettségű értékekről katasztert kell vezetni, amelynek alátámasztó anyagát fényképes és leíró törzslapok képezik. A katasztert évente felül kell vizsgálni és annak alapján a jelen rendelet mellékleteit szükség szerint módosítani kell.

4. Védett, működő temetőben  fel kell mérni és a temető kataszteren fel kell tüntetni a védett sírokat, sírjeleket, illetve a védett növényzetet. Új sírhelyek kijelölése, illetve rátemetés csak a védett sírok, illetve védett növényzet megtartása és megóvása mellett engedélyezhető.
   

5. §

Záró rendelkezések

1. A helyi védelem alá eső épületek felújításához, jó karbantartásának biztosításához a tulajdonos kérheti az önkormányzat támogatását.

2. ^[1]
   

3. Ez a rendelet 2004. január 1. napján lép hatályba. Az építészeti és természeti értékek helyi védelméről szóló 20/1992. (XI.26.) számú rendeletét, melyet 13/2000. (III.24.) számú rendelettel módosított hatályon kívül helyezi.

Záradék:

A 23/2009.(XII.18.) számú módosító rendelet 2009. december 18.-án kihirdetésre került. A rendelet hatályba lépésének napja: 2009. december 18.

A 15/2012.(IV.26.) módosító önkormányzati rendelet 2012. április 26.-án kihirdetésre került. A rendelet hatályba lépésének napja: 2012. május 1.

A 9/2014.(IV.23.) módosító önkormányzati rendelet 2014. április 23.-án kihirdetésre került. A rendelet hatályba lépésének napja: 2014. május 3.

Edelény, 2014. április 23.

  Vártás József

jegyző