Olaszliszka Község Önkormányzata Képviselő-testületének 4/2003. (IX. 17.) önkormányzati rendelete
Olaszliszka Község kül- és belterületének szabályozási tervéről és helyi építési szabályzatáról
Hatályos: 2004. 05. 01- 2021. 12. 31
Olaszliszka Község Önkormányzata Képviselő-testületének 4/2003. (IX. 17.) önkormányzati rendelete
Olaszliszka Község kül- és belterületének szabályozási tervéről és helyi építési szabályzatáról1
2004.05.01.
Olaszliszka Község Önkormányzatának Közgyűlése a helyi önkormányzatokról szóló módosított 1990. évi LXV. törvény 8. § (1), illetve 63/C. § (2) bekezdésének felhatalmazása alapján, az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvényben megfogalmazott keretek között az alábbi rendeletet alkotja:
I. Fejezet
1. § (1) a rendelet hatálya Olaszliszka település igazgatási területére terjed ki.
(2) Az 1. §-ban meghatározott igazgatási területen területet felhasználni, továbbá telket alakítani, építményt elhelyezni, építményt, építményrészt, épületegyüttest átalakítani, bővíteni, felújítani, helyreállítani, korszerűsíteni és lebontani, elmozdítani, a rendeltetést megváltoztatni (továbbiakban együtt: építési munkát folytatni) és ezekre hatósági engedélyt adni
b) az egyéb vonatkozó országos érvényű jogszabályok rendelkezései szerint, továbbá
c) a jelen helyi építési szabályzat (HÉSZ) és a vele együtt alkalmazandó
szabályozási terv szerint szabad.
2. § (1) A jelen rendelet, valamint a szabályozási terv kötelező és irányadó elemeket egyaránt tartalmaznak.
(2) Kötelező szabályozási elemek:
- a szabályozási vonalak és szabályozási szélességek;
- az övezeti határok;
- az övezeti előírások (HÉSZ II. fejezete);
- a
(4) bekezdésben részletezett övezeti jellemzők, kivéve a zöldfelületi borítottságra és a beépített bruttó szintterület a telek százalékában;
- kötelező építési vonal;
- az építési hely határa,
(3) Irányadó szabályozási elemek az eddig kivételként felsoroltak, illetve a tömbön belül javasolt telekhatárok.
(4) Az egyes területfelhasználási elemekre, illetve az építési övezetekre vonatkozó övezeti jellemzők az alábbiak:
Beépítési mód |
Beépítési % |
Zöldfelületi borítottság a telek %-ában
|
Legnagyobb megengedett
építménymagasság (m) |
Legkisebb
telekterület, (m2) |
Beépíthető összes bruttó szintterület a telek %-ában
|
3. § (1) Az egyes építmények csak a szabályozási tervnek és az övezeti előírásoknak megfelelően kialakított építési telken, telken, építési területen (nyomvonal jellegű építmény esetén területen) helyezhetők el.
(2) Az építési telek, telek kialakíthatóságának előfeltétele az ahhoz kapcsolódó közterületek, illetve magánutak kialakítottsága, vagy egyidejű kialakítása.
4. § (1) A tervezési területen a szabályozási tervnek megfelelően kell a közterületeket kialakítani.
(2) Építési telkek csak közútról, vagy önálló helyrajzi számon útként nyilvántartott magánútról gépjárművel közvetlenül megközelíthetően alakíthatók ki.
Az építési telek beépítése
5. § (1) Az 1. §-ban rögzített területen az egyes építési telkeken ott, ahol a szabályozási terv építési helyet feltüntet, épületet elhelyezni csak a szabályozási terv szerinti építési helyen belül lehet.
(2) Az építési telek beépítésére vonatkozó további előírásokat a 2. § (4) pontjában részletezett övezeti jellemzők tartalmazzák.
6. § (1) Az 1. §-ban rögzített területen belül a belterületen telekhatáron kerítés általában létesíthető, kivéve ahol hagyományosan eddig sem volt, illetve közcélú, vagy településképi érdek ezt indokolja.
(2) Engedélyhez kötött kerítés építési engedélyezési eljárását az épület(ek) építési engedélyezési eljárásával egyidejűleg kell lefolytatni. A kerítés – utcai telekhatáron- a kialakult állapothoz illeszkedő, de a max. 40 cm szilárd lábazattal, felül áttört, lehetőleg természetes anyagokból kivitelezhető módon engedélyezhető ;
(3) A nem engedélyhez kötött kerítések növényzet telepítésével (sövény) helyettesíthetők, vagy egyéb (drótfonat, léckerítés, stb.) anyagúak, de minden esetben növényzettel takartak lehetnek, max. 150 cm magasságig terjedhetnek.
(4) Közterületi tekehatáron elhelyezett kapu a közterületbe nem nyílhat bele.
II. Fejezet
AZ ÉPÍTÉSI ÖVEZETEK ELŐÍRÁSAI
A tervezési terület tagozódása
7. § (1) A tervezési terület építési szempontból
- beépítésre szánt és
- beépítésre nem szánt
területre tagolódik.
(2) A beépítésre szánt terület az alábbi építési övezetekbe tartozik:
- Lf jelű falusias lakóterületi;
- Vt jelű településközpont vegyes;
- Ge ipari egyéb gazdasági;
- Gm jelű mezőgazdasági üzemi gazdasági,
- Üü jelű üdülőházas üdülő;
- Üh jelű hétvégi házas üdülő;
- Ks jelű különleges terület sport, rekreációs funkcióval;
- Kt jelű különleges temető terület.
(3) A beépítésre nem szánt terület az alábbi övezetekbe tartozik:
- K jelű közúti közlekedési;
- Z jelű zöldterületi;
- E jelű erdő;
- Mb jelű borvidéki mezőgazdasági;
- Má jelű általános mezőgazdasági;
- Mk jelű korlátozott funkciójú mezőgazdasági;
- VG jelű vízgazdálkodási.
Lf falusias építési övezet
8. § (1) Az Lf besorolású, falusias lakóövezet a kialakult, hagyományőrző beépítéshez illeszkedő, 4,5m-es építménymagasságot meg nem haladó lakóépületek elhelyezésére szolgál. E területeken az OTÉK 14. §-a (2) bekezdése, valamint az alábbiakban részletezett beépítési feltételek betartásával helyezhetők el az épületek, azzal az eltéréssel, hogy üzemanyagtöltő kivételesen sem helyezhető el.
(2) Az Lf besorolású építési övezeten belül a kialakult és a nem kialakult területekre a szabályozás teleknagyság vonatkozásában eltérő építési jellemzőket határoz meg. Kivételes esetben kialakult területen, ha a kialakult teleknagyság nem éri el a (3) bekezdésben rögzített értéket, településképi szempontok figyelembe vételével a Területi Főépítész bevonásával lehet dönteni a telek beépíthetőségéről.
jelű építési övezetben kialakult falusias karakterű, oldalhatáron álló fésűs beépítésű, legalább 900 m2 nagyságú lakótelken, max. 4,5 m építménymagasságú lakóépületek tarthatók fenn, illetve helyezhetők el a foghíjakon max. 30%-os beépítettséggel, a telken belül min 60%-os zöldfelületi borítottsággal. A telekre vonatkozó beépíthető összes bruttó szintterület 40%.
(4) Lf
jelű építési övezetben kialakult falusias karakterű, oldalhatáron álló fésűs beépítésű, legalább 1200 m2 nagyságú 20m-nél nem keskenyebb, s legalább 50 m mély lakótelken, max 4,5, építménymagasságú lakóépületek helyezhetők el a szabályozási terven jelölt építési helyen belül, a kötelező építési vonal betartásával, max 30%-os beépítettséggel, a telken belül min. 60%-os zöldfelületi borítottsággal. A telekre vonatkozó beépíthető összes bruttó szintterület 40%.
(5) Az övezet lakótelkein az épületek a kialakult építészeti karakternek megfelelően 30-45o-os hajlásszögű magas tetővel, s hagyományőrző épületekhez hasonló tetőidommal- kontyolt magas tető-, utcára merőleges gerinccel létesíthetők. A tetőtér beépíthető a legnagyobb építménymagasságra vonatkozó előírások betartása mellett. Tetőtér-beépítés esetén kerülni kell a tetősíkból kiálló tetőablakok használatát.
(6) Az övezet épületei a hagyományőrző épületekhez illeszkedő anyaghasználattal engedélyezhetők. Javasol anyagok: kő, vagy tégla lábazat, vakolt homlokzat, fa nyílászárók. A tetőnél cserép, műemléki pala ajánlott, bitumenes zsindely nem alkalmazható.
Vt jelű településközpont vegyes építési övezet
9. § (1) A településközpont vegyes terület jellemzően több rendeltetési egységet magába foglaló lakó- és olyan helyi települési szintű igazgatási, kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó, szálláshely szolgáltató, egyházi, oktatási, egészségügyi, szociális épületek, valamint sportlétesítmények elhelyezésére szolgál, amelyek alapvetően nincsenek zavaró hatással a lakófunkcióra.
(2) Az övezet területén az OTÉK 16. §(2)-(4) bekezdésekben foglalt előírások szerinti építmények helyezhetők el a szabályozási terv szerinti kialakítással, beépítési feltételekkel.
(3) Az övezeten belül kialakult és a nem kialakult területekre a szabályozás eltérő építési jellemzőket határoz meg.
jelű településközpont vegyes építési övezetben kialakult, szabadon álló beépítésű, legalább 2000 m2 nagyságú teleken, max. 4,5 m építménymagasságú intézményi épületek tarthatók fenn, illetve helyezhetők el max 25%-os beépítettséggel, a telken belül 60%-os zöldfelületi borítottsággal. Az összes bruttó beépíthető szintterület 40%.
(5) Vt
jelű településközpont vegyes építési övezetben kialakult, szabadon álló beépítésű, legalább 3000 m2 nagyságú teleken, max. 6,0 m építménymagasságú intézményi épületek tarthatók fenn, illetve helyezhetők el max. 25 %-os beépítettséggel, a telken belül 60 %-os zöldterületi borítottsággal. Az összes bruttó beépíthető szintterület 50%.
(6) Vt
jelű településközpont vegyes építési övezetben szabadon álló beépítésű, legalább 1200 m2 nagyságú telekre kerülő, max. 4,5 m építménymagasságú intézményi épületek helyezhetők el max. 30%-os beépítettséggel, a telken belül 50%-os zöldfelületi borítottsággal. Az összes bruttó beépíthető szintterület 45%.
(7) Vt
jelű településközpont vegyes építési övezetben kialakult, oldalhatáron álló beépítésű, legalább 900 m2 nagyságú telken, max. 4,5 m építménymagasságú intézményi épületek tarthatók fenn, illetve helyezhetők el max. 30%-os beépítettséggel, a telken belül 60%-os zöldfelületi borítottsággal. Az összes beépíthető bruttó szintterület 45% lehet a telek arányában.
(8) Vt
jelű településközpont vegyes építési övezetben kialakult, oldalhatáron álló beépítéssel, legalább 900 m2 nagyságú telken, max. 4,5 m építménymagasságú intézményi épületek tarthatók fenn, illetve helyezhetők el max. 40 %-os beépítettséggel, a telken belül 40%-os zöldfelületi borítottsággal. Az összes beépíthető bruttó szintterület 60% lehet a telek arányában.
(9) Vt
jelű településközpont vegyes építési övezetben oldalhatáron álló beépítésű, legalább 1200 m2 nagyságú telekre kerülő, max. 4,5 m építménymagasságú intézményi épületek helyezhetők el max. 30%-os beépítettséggel, a telken belül 50%-os zöldfelületi borítottsággal. Az összes beépíthető bruttó szintterület 45% lehet a telek arányában.
(10) Vt
jelű településközpont vegyes építési övezetben kialakult zártsorú beépítéssel, legalább 1200 m2 nagyságú telken max. 4,5 m építménymagasságú intézményi épületek tarthatók fenn, illetve helyezhetők el max. 40%-os beépítettséggel, a telken belül 40%-os zöldfelületi borítottsággal. Az összes beépíthető bruttó szintterület 60% lehet a telek arányában.
(11) Vt
jelű településközpont vegyes építési övezetben kialakult, egy telken belül oldalhatáron álló és szabadon álló beépítéssel, legalább 1200 m2 nagyságú telken, max. 4,5 m építménymagasságú intézményi épületek tarthatók fenn, illetve helyezhetők el max. 30%-os beépítettséggel, a telken belül 60%-os zöldfelületi borítottsággal. Az összes beépíthető bruttó szintterület 45% lehet a telek arányában.
(12) Közösségi épületek csak az épület környezetére is kiterjedő, elrendezési tervet tartalmazó építési engedélyezési tervdokumentáció alapján engedélyezhetőek. Az engedélyezési tervdokumentációnak a burkolt felületek, parkolók és a kertészeti kialakítás terveit is tartalmazniuk kell az utcabútorok, térvilágítás dokumentációival együtt.
(13) A településközpont vegyes területen elhelyezendő épületek környezetbe illő, településkaraktert nem megtörő építészeti kialakítással, azaz tömegformálással, anyaghasználattal engedélyezhetők.
(14) Az övezetben az OTÉK 42. §-a szerint szükséges parkoló számot telken belül kell biztosítani, illetve önkormányzati parkoló rendelet ettől eltérően is rendelkezhet.
Ge jelű egyéb ipari építési övezet
10. § (1) Az egyéb ipari terület elsősorban az ipari, az energia-szolgáltatás és a településgazdálkodás építményei elhelyezésére szolgál.
(2) Az övezet területén az OTÉK 31. § (2) bekezdésben előírtak figyelembevételével kivételesen elhelyezhető a gazdasági tevékenységi célú épületen belül a tulajdonos, a használó és a személyzet számára szolgáló lakások.
(3) Az övezeten belül a kialakult és a nem kialakult területekre a szabályozás eltérő építési jellemzőket határoz meg.
jelű egyéb ipari terület építési övezetben kialakult oldalhatáron álló beépítéssel, legalább 900 m2 nagyságú telken, max. 4,5 m építménymagasságú ipari épületek tarthatók fenn, illetve helyezhető el max. 35%-os beépítettséggel, a telken belül 45%-os zöldfelületi borítottsággal. Az összes beépíthető bruttó szintterület 50% lehet a telek arányában.
(5) Ge
jelű egyéb ipari terület építési övezetben kialakult oldalhatáron álló és szabadonálló beépítéssel, legalább 1500 m2 nagyságú telken, max. 4,5 m- a technológiai igény esetén kivételesen 6,0 m- építménymagasságú ipari épületek tarthatók fenn, illetve helyezhetők el max. 35%-os beépítettséggel, a telken belül 45%-os zöldfelületi borítottsággal. Az összes beépíthető bruttó szintterület 50% lehet a telek arányában.
(6) Ge
jelű egyéb ipari terület építési övezetben kialakult szabadon álló beépítéssel, legalább 3000 m2 nagyságú telken, max. 4,5 m- a technológiai igény esetén kivételesen 6,0 m- építménymagasságú ipari épületek tarthatók fenn, illetve helyezhetők el max. 40%-os beépítettséggel, a telken belül 40%-os zöldfelületi borítottsággal. Az összes beépíthető bruttó szintterület 60% lehet a telek arányában.
(7) Ge
jelű egyéb ipari terület építési övezetben szabadonálló beépítéssel, legalább 3000 m2 nagyságú telken, max. 4,5 m- a technológiai igény esetén kivételesen 6,0 m- építménymagasságú ipari épületek helyezhetők el max. 40%-os beépítettséggel, a telken belül 40%-os zöldfelületi borítottsággal. Az összes beépíthető bruttó szintterület 60% lehet a telek arányában.
(8) Az övezet épületeinél a települési hagyományokhoz illeszkedően magas tető alkalmazása kötelező. A tetőtér beépíthető a megengedett max. építménymagasság betartásával egyidejűleg.
(9) Az övezetben az OTÉK 42. § szerint szükséges parkoló számot telken belül kell biztosítani.
Gm jelű mezőgazdasági üzemi építési övezet
11. § (1) A mezőgazdasági üzemi gazdasági terület mezőgazdasági üzemi építmények, továbbá kereskedelmi, szolgáltató és egyéb gazdasági tevékenységi célú épületek elhelyezésére szolgál.
(2) Az építési övezetben az OTÉK 31. § (2) bekezdésében előírtak figyelembe vételével elhelyezhető a gazdasági tevékenységi célú épületen belül a tulajdonos, a használó, vagy a személyzet számára szolgáló lakás is.
jelű mezőgazdasági üzemi építési övezetben szabadon álló beépítéssel, legalább 3000 m2 nagyságú telken, max. 4,5 m építménymagasságú épületek helyezhetők el max. 30%-os beépítettséggel, a telken belül 40%-os zöldfelületi borítottsággal. Az összes beépíthető bruttó szintterület 45% lehet a telek arányában.
(4) Az építési övezetben új épület a telekhatártól legalább 5m távolságban létesíthető.
(5) A minimális zöldterületi mértéken belül a telekhatárok mentén fa-és cserjesor telepítendő.
(6) Az építési övezetben csak olyan kereskedelmi, szolgáltatási és gazdasági tevékenységi célú építmények alakíthatók ki, amelyek az állattartás összeegyeztethetők.
Üü jelű üdülőházas építési övezet
12. § (1) Az üdülőházas területen olyan üdülőépületek helyezhetők el, amelyek elhelyezésük, méretük, kialakításuk és felszereltségük, valamint infrastrukturális ellátottságuk alapján az üdülési célú tartózkodásra alkalmasak, és amelyek túlnyomóan változó üdülői kör hosszabb tartózkodására szolgálnak.
(2) Az övezetben kemping, üdülőtábor, illetve tematikus oktató tábor helyezhető el
jelű üdülőházas építési övezetben szabadon álló beépítéssel, legalább 5000 m2 nagyságú üdülőtelken, max. 4,5 m építménymagasságú épületek helyezhetők el max. 10%-os beépítettséggel, a telken belül 75%-os zöldfelületi borítottsággal. Az összes beépíthető bruttó szintterület 15% lehet a telek arányában.
(4) Az övezetben az épületek 6- 8 m traktusszélességgel, s 30-45o-os hajlásszögű, utcára merőleges gerincű magas tetővel létesíthetők- a tetőtér beépíthető a legnagyobb építménymagasságra vonatkozó előírások betartása mellett-, elsősorban a tájra jellemző, hagyományos tömeg- és homlokzatkialakítással, anyaghasználattal- vakolt homlokzat, a tetőnél cserép, vagy műemléki pala alkalmazásával- engedélyezhetők. Bitumenes zsindely használata tilos. A tömegképzésnél a tájra jellemző kontyolt tetős megoldásokat kell alkalmazni.
Üh jelű hétvégi házas építési övezet
13. § (1) A hétvégi házas területen legfeljebb két üdülőegységes üdülőépületek helyezhetők el.
(2) Az övezetben üdülő, vagy lakóépület egyaránt létesíthető, a tulajdonos szándékától függően.
jelű üdülőházas építési övezetben oldalhatáron álló beépítésű, legalább 700 m2 nagyságú üdülőtelekre kerülő, max. 3,5 m építménymagasságú épületek helyezhetők el max. 15%-os beépítettséggel, a telken belül 75%-os zöldfelületi borítottsággal. Az összes beépíthető bruttó szintterület 20% lehet a telek arányában.
(4) Az övezetben az épületek 6- 8 m traktusszélességgel, s 30-45o-os hajlásszögű, utcára merőleges gerincű magas tetővel létesíthetők-a tetőtér beépíthető a legnagyobb építménymagasságra vonatkozó előírások betartása mellett-, elsősorban a tájra jellemző, hagyományos tömeg- és homlokzatkialakítással, anyaghasználattal- vakolt homlokzat, a tetőnél cserép, vagy műemléki pala alkalmazásával- engedélyezhetők. Bitumenes zsindely használata tilos. A tömegképzésnél a tájra jellemző kontyolt tetős megoldásokat kell alkalmazni.
Ks jelű sport, rekreációs célú különleges építési övezet
14. § (1) A sport, rekreációs célú különleges területen fedett és nyitott sport- és játékpályák, vízi sport létesítmények, valamint ezeket kiszolgáló öltöző, pihenő, közösségi, szociális, illetve csónakjavító és tároló helyiségek helyezhetők el az övezeti jellemzők betartásával egyidejűleg.
jelű övezetben vízi sport célú építmények telepíthetők, elsősorban fedett, illetve nyitott tárolók, valamint javítóműhely és ezek kiszolgálásához kapcsolódó funkciók(pl. öltöző, mosdó pihenő, szolgálati lakás, stb.), 3,5 m építménymagassággal, legalább 1,0 ha-os telken elrendezési terv alapján. A legnagyobb beépítettség 20%, a zöldfelületi borítottság min. a telek 65%-a, amelybe a gyepes szabadtéri csónaktárolók területe beleszámítható. Az összes beépíthető bruttó szintterület 25% lehet a telek arányában.
(3) Ks
jelű övezetben sport, rekreációs célú intézmény, elsősorban fedett, illetve nyitott pályák és azok kiszolgálásához kapcsolódó funkciók(pl. öltöző, mosdó stb.),rekreációs szolgáltatások, fitness igényelte helyiségcsoportok(pl. szauna, kondicionáló terem) telepíthetők max. 10%-os beépítettséggel, 3,5 m építménymagassággal, legalább 1,0 ha-os telken elrendezési terv alapján. A zöldfelületi borítottság min. a telek 70%-a, amelybe a gyepes pályák területe beleszámítható. Az összes beépíthető bruttó szintterület 10% lehet a telek arányában.
(4) Az övezetben az OTÉK 42. § szerint szükséges parkoló számot telken belül kell biztosítani.
(5) Az övezetben elhelyezésre kerülő épületek engedélyezési tervdokumentációjának a burkolt felületek parkolók és a kertészeti kialakítás teveit is tartalmazniuk kell az utcabútorok, térvilágítás dokumentációival együtt.
(6) A területen és az épületeken bármilyen reklámot és cégfeliratot csak a mindenkor érvényes, vonatkozó, helyi rendelet előírásainak figyelembe vételével lehet elhelyezni.
Kt jelű különleges temető építési övezet
15. § (1) A különleges temető területen csak temetkezési célú építmények és az azokhoz kapcsolódó, a temető funkció rendeltetésszerű működéséhez tartozó egyéb építmények helyezhetők el.
jelű építési övezetben szabadon álló beépítéssel ravatalozó, sírház, templom, s a temető adminisztrációs helyiségcsoportjait befogadó iroda funkciók telepíthetők max. 10%-os beépítettséggel, 3,5 m-es építménymagassággal (kivéve pl. templomtorony,) legalább 2,0 ha-os telken. A zöldfelületi borítottság legalább a telek 70%-a, amelybe a sírok területe beleszámít.
Közlekedési területek és építmények
16. § (1) A település területén közlekedési célra területet felhasználni, közlekedési létesítményt elhelyezni, csak az OTÉK, a hatályos jogszabályok, a szakági előírások, valamint a jelen rendelet előírásai szerint szabad.
(2) A közutak (és közterületek) számára a szabályozási tervben meghatározott építési területet biztosítani kell.
(3) A közutak szabályozási szélességén belül csak a közút létesítményei, berendezési és közművek létesíthetők, illetve növényzet telepíthető.
(4) A közúthálózat elemei számára az alábbi szabályozási szélességű építési területeket kell biztosítani:
a) A 37. sz. Felsőzsolca – Szerencs - Sátoraljaújhely II. r. főút-ami csak a település külterületét érinti - számára a kialakult építési területet kell fenntartani, valamint a tengelytől számított 100 – 100 m-es védőtávolságot kell figyelembe venni.
- A 3801. j. Bodrogkeresztúr – Sárospatak összekötő út jelenlegi területe megtartandó, a Bánom utcai csatlakozásnál tervezett szabályozási korrekcióval (a szabályozási szélesség: 12,3 – 25,0 m ). A nyomvonal mentén létesítendő kerékpárút ill. az út menti egyoldali leállósáv kialakításához a csapadékvíz-elvezetés zárt megoldásával, valamint a teljes szabályozási terület ún. „faltól-falig terjedő” közterület rendezésével kell a részletes terveket elkészíteni.
- A 37251. j. olaszliszkai bekötőút kialakult építési területe megtartandó; belterületi szakaszán (Bánom u.: 15,0- 20,0 m ) egyoldali leállósávot a szükséges helyeken ároklefedéssel és közterületrendezéssel kell megoldani.
- A 37251. j. bekötő út folytatásában meglévő nyomvonalat a 37. sz. főút és a 3717. j. Erdőbénye - Tolcsva közötti ök. út között országos mellékútként kell kiépíteni. (Építési területe: 30,0 m )
- A 3705. j. Encs – Szegilong - i összekötő külterületen halad, kialakult nyomvonala, építési területe megtartandó.
- A 3802. j. Olaszliszka – Kenézlő közötti összekötő út nyomvonala csak részben marad országos mellékút (építési terület: 30 m ), az első mintegy 2,0 km-es szakaszát pedig külterületi feltáró útként kell kiépíteni (építési terület: 20 m ).
- Az országos mellékutak külterületi szakaszai mentén a tengelytől számított 50-50 m-es védőtávolságot figyelembe kell venni. Az országos közutak (főút és mellékutak) melletti védőtávolságon belül létesítményt csak a közút kezelőjének hozzájárulásával és a közúti hatóság engedélyével szabad.
c) Külterületi feltáró utak az alábbiak:
- A 37. sz. főútról a települést bekötő két nyomvonal (Ady E. u. f olytatása; a gazdasági terület feltáró útja) külterületi szakasza.
- A jelenlegi 3802. j. ök. út felhagyott szakasza a Bodrog bal partján.
- A mezőgazdasági területeket megközelítő fontosabb nyomvonalak.
A külterületi feltáró utak számára a kialakult területüket ill. a tengelytől számított 10–10 m-t kell szabadon hagyni.
d) Belterületi gyűjtőutak:
- Ady E. u.: 12,0 m – kialakult.
- Kovács u. –Petőfi S. u.: 12,0-20,0 m- kialakult.
-Táncsics M. u. –gazdasági terület feltáró útja: 12,0- 20,0 m , részben
kialakult.
- Komphoz vezető út: kialakult.
e) Lakóutcák:
- a meglévő lakóutcák területe megtartandó; kiépítés ill. átépítés során komplex közterület rendezés szükséges.
- Az új lakóutcák szabályozási szélessége 16,0m, melyben legalább egyoldali fasor telepítése kötelező.
f) A közúti csomópontok területét a szabályozási terv tartalmazza.
(5) Kerékpáros nyomvonalat kell kialakítani a település területén a következő nyomvonalon: Kossuth L. u. – árvízvédelmi töltés (Bartamási vízfolyásnál fahíddal) – Szent István u. (A kompnál kapcsolatot kell kialakítani Kenézlő felé.)
(6) - A gyalogos közlekedés számára az út-keresztmetszetekben megfelelő gyalogjárdákat kell biztosítani. Önálló gyalogos utak ill. közök biztosítása a szabályozási terv szerinti helyeken szükséges.
(7) Országos közforgalmú vasút mentén a szélső vágánytól számított 50 m-es védőtávolságot kell figyelembe venni, amelyen belül építmény csak a külön jogszabályokban előírt feltételek szerint helyezhető el. A szintbeni út-vasút keresztezéseknél a rálátási háromszögek területét szabadon kell hagyni, ill. az érvényes jogszabályoknak megfelelően kell eljárni.
(8) A település tömegközlekedését biztosító autóbuszjáratok megállóhelyeit öbölben vagy leállósávon kell kijelölni.
(9) Parkolás:
- Új beruházásoknál az OTÉK –nak megfelelő parkolószükségletet saját telken belül kielégíteni.
- Közterületi parkolóhelyeket kell kialakítani közterületrendezés során-lehetőleg leállósávon elhelyezve- a központban és egyes intézmények térségében.
17. § (1) Zöldterület (közpark) a szabályozási terven szabályozott, növényzettel fedett közterület.
(2) Közpark területén az OTÉK 27. § szerint építmények helyezhetők el a terület legfeljebb 2%-a mértékig.
(3) Közpark területének legalább 60%-át növényzettel fedetten kell kialakítani, vagy fenntartani.
(4) Közpark létesítése, rekonstrukciója csak kertépítészeti terv, vagy kertészeti szakvélemény alapján kiadott építési engedély alapján történhet.
(5) Közpark építmények elhelyezése csak kertészeti szakvélemény alapján kiadott építési engedéllyel történhet.
18. § (1) Erdőterület az erdőművelési ágú és a rendezési terv szerint erdőterületként szabályozott erdők területe.
(2) Az erdőterület az építmények elhelyezése szempontjából:
(3) Védelmi rendeltetésű erdőövezetekben épületet elhelyezni nem lehet. Az OTÉK 32. §-a szerinti építmények akkor helyezhetők el, ha azok az erdőt védelmi rendeltetésének betöltésében nem zavarják.
(4) Gazdasági rendeltetésű erdőövezetben az erdő rendeltetésének megfelelő erdőgazdasági, vadgazdálkodási célú épületek helyezhetők el a következő feltételekkel:
a) beépíthető telek területe legalább 100 000 m2 ( 10 ha ),
b) a beépítés mértéke legfeljebb 0,1 %,
c) az átlagos építménymagasság legfeljebb 4,5 m ,
d) az épület szélessége legfeljebb 7,0 m ,
e) a tető csak nyeregtetős lehet 40-45o hajlásszöggel,
f) a tető héjazata természetes anyagú cserép, vagy műemléki pala lehet.
(5) Turisztikai rendeltetésű erdőövezetben a rendeltetésnek megfelelően a pihenést, testedzést és az erdőhöz kötődő rekreációt szolgáló épületnek nem minősülő építmények helyezhetők el.
(6) A Tokaj –Bodrogzug Tájvédelmi Körzetbe eső erdőterületen távközlési magas építmény, adótorony, antenna, elektromos légvezeték nem létesíthető.
Mb jelű borvidéki mezőgazdasági övezetek
19. § (1) Borvidéki mezőgazdasági övezet a Tokaj-hegyaljai borvidék szőlőkataszter szerinti I. és II. osztályú területei, ahol a szőlőtermesztés, borgazdálkodás, borturizmus építményei helyezhetők el.
(2) Az Mb 1 jelű borvidéki övezetben az (1) bekezdés szerinti építmények elhelyezésének feltételei a következők:
a) a kialakítható és beépíthető telek (földrészlet) területe legalább 3000 m2 ,
b) a kialakítható és beépíthető telek szélessége legalább 20m,
c) az épületek a telek határától legalább 5m-re szabadon állóan helyezhetők el,
d) az épületek a legfeljebb 3%-os beépítésével alakíthatók ki akkor, ha a telek legalább 80%-án művelt szőlőültetvény található,
e) az övezetben lakóépület is létesíthető, ha a telek területe legalább 20 000 m2 ,
f) csak a helyi építési hagyományoknak megfelelő, tájba illő, legfeljebb 4,5 m építménymagasságú, 40-45o -os hajlásszögű nyeregtetős épületek építhetők,
g) a tető héjazata természetes anyagú cserép, vagy műemléki pala lehet,
h) a szőlőtermesztéshez, borgazdálkodáshoz szükséges technológiai építmények, műtárgyak csak az épülten belül létesíthetők,
i) az övezetben kerítés csak a gazdasági épületek körüli művelésből kivett udvar körül létesíthető, legfeljebb 1,5 m magassággal.
(3) Az Mb2 jelű borvidéki övezetben az (1) bekezdés szerinti építmények elhelyezésének feltételei a következők:
a) a beépíthető telek (földrészlet) területe legalább 720 m2 ,
b) a kialakítható új telek területe telkek összevonása esetén 1500 m2 , telkek osztása esetén 3000 m2 ,
c) az oldalkert a telek határától szabadon álló beépítés esetén legalább 3 m , oldalhatáron álló beépítés esetén legalább 6 m ,
d) az épületek csak a közutak mellett legalább 5 m , de legfeljebb 10 m előkert biztosításával létesíthetők,
e) az övezetben telkenként egy gazdasági épület építhető a telek 3%-a mértékéig, de legfeljebb 60 m2 alapterülettel, ha a telek területének legalább 80%-án művelt szőlőültetvény található,
f) az övezetben lakóépület nem létesíthető,
g) csak a helyi építési hagyományoknak megfelelő, tájba illő, legfeljebb 3,5m építménymagasságú és 6 m szélességű, 40-45o hajlásszögű nyeregtetős épületek építhetők,
h) a tető héjazata természetes anyagú cserép, vagy műemléki pala lehet,
i) a szőlőtermesztéshez, borgazdálkodáshoz szükséges technológiai építmények, műtárgyak csak az épületben létesíthetők,
Má jelű általános mezőgazdasági övezet
20. § (1) Má jelű általános mezőgazdasági területen az OTÉK 29. § szerinti építmények helyezhetők el.
(2) Az övezet telkein gazdasági épületek akkor létesíthetők, ha a telek területe legalább 5 ha ( 50000 m2 ). Lakóépület akkor létesíthető, ha a telek területe legalább 10 ha ( 100000 m2 ).
(3) A kialakítható új telek területe 1,0 ha-nál kisebb nem lehet.
(4) A telkek beépítettsége nem lehet több 3%-nál.
(5) Az épületek a telek határától legfeljebb 10 m távolságban, legfeljebb 4,5 m átlagos építménymagassággal, szabadon állóan létesíthetők.
(6) Nagy létszámú állattartó telep az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény 35. §-a felhatalmazása alapján csak elvi engedély alapján létesíthető.
Mk jelű korlátozott funkciójú mezőgazdasági övezet
21. § (1) Az Mk jelű korlátozott funkciójú mezőgazdasági területen az ár- és belvízveszély, a táj- és természetvédelmi, ökológiai érzékenység miatt épületeket, egyéb mezőgazdasági építményt, távközlési magas építményt, adótornyot létesíteni nem lehet.
(2) Az övezetben az OTÉK 32. § szerinti építmények csak akkor alakíthatók ki, ha a természeti területeket nem károsítják.
VG jelű vízgazdálkodási övezetek
22. § (1) Vízgazdálkodási terület övezetei:
a) a Bodrog és egyéb vízfolyások (VGf),
c) a belvízelvezető csatornák (VGcs),
d) az árvédelmi töltések (VGt)
(2) Vízgazdálkodási területen a vízgazdálkodás, vízkárelhárítás létesítményei alakíthatók ki.
(3) A Bodrog vízgazdálkodási övezetként szabályozott területén elhelyezhetők az (2) bekezdés építményei továbbá a vízi közlekedés, a vízi sport és sporthorgászat, a strandolás célját szolgáló közösségi építmények is.
(4) A holtágak területén a (2) bekezdés építményein kívül a horgászat és a természeti megfigyelés közösségi építményei helyezhetők el, ha azok a természetes élőhelyeket nem károsítják.
III. Fejezet
Helyi településszerkezeti, utcaképi, illetve népi építészeti értékvédelem
23. § (1) A szabályozási terven jelölt helyen, illetve helyeken településszerkezeti, hagyományőrző, utcaképi, illetve népi építészeti értékek megőrzése céljából helyi védelmet kell biztosítani.
(2) E területen bármilyen építési tevékenység csak a telek, a beépítés és lehetőség az eredeti épület megtartása és megőrző revitalizálása, esetén engedélyezhető. A felújítás, s építési tevékenység csak az eredeti állapot megőrzésével egyidejűleg történhet, illetve annak visszaállítását jelentheti mind építészeti arculatában, mind anyaghasználatában, fragmentumaiban.
(3) A helyi védelem területei:
- Esze Tamás utca és Bodrog utca által határolt tömb a múzeum telkével bezárólag,
- A Kossuth Lajos utca páros oldala a Kovács utcától a gátig, páratlan oldala a Bodrog utcától ugyancsak a gátig.
(4) Helyi védelemre javasolt épület:
- a volt „Traktérépület” a Kossuth Lajos út 39.sz., hrsz: 967.
Országos régészeti védelem
24. § (1) A nyilvántartott régészeti lelőhelyek a kulturális javak védelméről szóló 1997. évi CXL. törvény rendelkezései szerint országos védelemben részesülnek. Az 1. § -ban meghatározott területen nyilvántartott lelőhely:
- a Római katolikus templom kertjén kívül a süllyesztett, szintű főútvonal déli oldalánál késő középkori templom, temető.
(2) A régészeti lelőhelyek védelmét, az ismeretlen régészeti lelőhelyek esetére vonatkozó feltárási feladatokat fenti törvény szerint kell biztosítani.
Országos műemléki védelem
25. § (1) A tervezési területen belül az alábbi műemlékek nyilvántartottak:
- Római katolikus templom - 1324 sz. - Szent István u., hrsz: 1
- Kossuth ház - 1323 sz. - Esze Tamás u. 3., hrsz: 906
- Református templom - 1325 sz. - Szent István u., hrsz: 44
- Kőhíd - 1327 sz. - Szent István u., hrsz 500411/958
- Lakóház - 1326 sz. - Szent István u. 27., hrsz: 65
Ezek műemlék védelemre vonatkozó törvény és általános érvényű előírások megtartásával országos védelemben részesülnek.
(2) A műemléki telekkel érintkező, szabályozási terven ábrázolt műemléki környezetben az országos előírások szerint kell eljárni.
Táj - és természet védelem
26. § (1) A Tokaj- Bodrogzúg Tájvédelmi Körzet területén, továbbá természeti területen építmények elhelyezése jelen rendelet övezeti előírásai szerint a természetvédelmi hatóság egyetértésével történhet.
(2) A tájvédelmi körzet területén légvezeték nem létesíthető.
(3) Adótorony, távközlési magasépítmény csak mezőgazdasági, üzemi gazdasági területen, általános mezőgazdasági területen és gazdasági erdőövezet területén létesíthető.
(4) Borvidéki mezőgazdasági területen a hagyományos történelmi tájkarakter védelme érdekében csak a helyi építési hagyományoknak megfelelő tájba illő épületek építhetők.
(5) Közparkokban és egyéb közterületeken levő fák kivágása, csonkolása csak akkor engedélyezhető, ha
c) vagy közegészségügyi szempontok
azt feltétlenül szükségessé teszik.
(6) Mezőgazdasági és erdőterületen önálló reklámtábla nem helyezhető el.
(7) A tájkarakter védelme érdekében a mezőgazdasági területek telekszerkezetét meg kell őrizni- a területek korlátlan mértékű felaprózódását meg kell akadályozni.
27. § (1) A település igazgatási területén kizárólag olyan létesítmények üzemeltethetők, építhetők, illetve olyan tevékenységek folytathatók, amelyek levegő szennyezőanyag-kibocsátása a környezetvédelmi hatóság által megállapított kibocsátási határértékeket nem haladja meg.
(2) Zaj és rezgés elleni védelem érdekében bármely zajt kibocsátó, vagy rezgést okozó létesítmény csak akkor üzemeltethető, vagy építhető, illetve bármely tevékenység csak akkor folytatható, ha az okozott zajterhelés vagy rezgés mértéke a környezetében a vonatkozó rendeletben foglalt határértékeket nem haladja meg.
(3) Zajvédelmi szempontból érzékeny területek a temetők, közparkok, iskolák, üdülőterület, amelyek telekhatárán az üzemi, kereskedelmi és szolgáltatási tevékenységekből származó zajterhelés nem lehet több
(4) Lakóterületen és vegyes területen az üzemi, kereskedelmi és szolgáltatási tevékenységből származó zajterhelés nem lehet több
(5) A vasúti eredetű zaj elleni védelem érdekében a vágányoktól mért 50m védőtávolságon belül lakóépület csak akkor létesíthető, ha a vasúti eredetű zaj elleni védelem zajgátló fallal megoldott.
(6) Az országos közutak szabályozási terven jelölt védőtávolságán belül mezőgazdasági területen lakóépület nem létesíthető.
(7) Nagy létszámú állattartó telep a belterülettől, nem gazdasági célú beépítésre szánt területtől legalább 500m távolságban létesíthető.
(8) A vízfolyások legalább 50 m védőtávolságán belül épület nem létesíthető.
(9) A szabályozási terven jelölt árvízzel veszélyeztetett terület határán belül, továbbá a Bodrog menti mentett oldal belvízzel veszélyeztetett területén épület nem létesíthető.
(10) A közcsatornával ellátatlan területeken, illetve a külterületen keletkező szennyvizek csak zárt gyűjtőben helyezhetők el. A zárt gyűjtőket a csatornahálózat kiépítésével a rákötések után fel kell számolni.
(11) Veszélyes hulladékok ártalmatlanítását végző telephely, kommunális hulladéklerakó telep, hulladékégető a település közigazgatási területén nem létesíthető.
(12) Dögkonténer a település belterületétől, beépítésre szánt területeitől legalább 500 m távolságban létesíthető.
Közművesítés, közműépítmények
28. § (1) A közművek elhelyezésnél az OTÉK előírásait, valamint a megfelelő ágazati szabványokat és előírásokat be kell tartani.
(2) A közműhálózatokat, a közműépítményeket és azok védőtávolságát közterületen, vagy közmű üzemeltető telkén belül kell elhelyezni. Ettől eltérő esetben a közművezeték nyomvonalára és közműépítmény helyére a szolgalmi jogot a Földhivatalnál be kell jegyeztetni. A szolgalmi jogot és a szükséges védőtávolságot az építési engedély kiadásánál figyelembe kell venni.
(3) A tervezett telkeknek a közterületi hálózathoz önálló bekötésekkel és mérési helyekkel kell csatlakozni. Közműhiányos ingatlant ellátó, más telkén átvezetett bekötővezeték nyomvonalára a szolgalmi jogot a Földhivatalnál be kell jegyeztetni. A szolgalmi jogot és a szükséges védőtávolságot az építési engedély kiadásánál figyelembe kell venni.
(4) Új útépítésénél a tervezett közművek egyidejű megépítéséről, a csapadékvizek elvezetéséről, belterületen a közvilágítás megépítéséről, útrekonstrukciónál a meglevő közművek szükséges egyidejű felújításáról gondoskodni kell.
(5) A meglevő közművek egyéb építési tevékenység miatt szükségessé váló kiváltásakor, a kiváltandó feleslegessé vált közművet el kell bontani, indokoltan földben maradó vezetéknek az eltömedékelését szakszerűen meg kell oldani.
(6) A közművezeték átépítésekor és új vezeték fektetésekor a gazdaságos területhasználatra figyelmet kell fordítani. Utak alatt a közművek elrendezésénél mindig a távlati összes közmű elhelyezési lehetőségét kell biztosítani. A beépítésre szánt területeken a területet kiszolgáló közművezetékek nyomvonalát és helyét úgy kell elrendezni, hogy az utcákban egy oldali, kedvező esetben kétoldali fasor telepítését nem akadályozzák meg.
(7) A közterületi víziközmű vezetékek építése, a vízrendezés és az árvízvédelem megvalósítása vízjogi létesítési terv alapján engedélyezhető.
(8) A föld felett megjelenő közműberendezések elhelyezése ne csak funkcionális legyen, hanem segítse elő az igényes, esztétikus környezet kialakítását és az érdekelt terület szépítését.
(9) A település beépített, illetve beépítésre szánt területén épület építésére építési engedély kiadható akkor, ha a telek számára biztosított a vezetékes víz, a szennyvízcsatorna, a villamos energia, valamint a szabályozási szélességhez alkalmazkodó felszíni vízelvezetés. Az építési engedély kiadásakor kell meghatározni az építés közműfeltételeit.
(10) A település beépíttetésre nem szánt területén épület építésére építési engedély kiadható akkor, ha a telek számára biztosított az egészséges ivóvíz, a villamos energia, az egyedi szennyvíz közműpótló berendezés (zárt gyűjtő-tároló) és a nyíltszelvényű vízelvezetés. Az építési engedély kiadásakor kell meghatározni az építés közműfeltételeit.
(11) A beépített ill. beépítésre szánt területen építési engedély csak a vezetékes vízellátás biztosításával adható.
(12) A beépítésre nem szánt területen lakás, kereskedelem, szolgáltatás vagy gazdasági célú épület elhelyezése és meglevő épület felsorolt célra történő funkció váltása csak akkor engedélyezhető, ha az ÁNTSZ által is elfogadott egészséges ivóvízellátás biztosítható.
(13) A tervezett és a rekonstrukcióra kerülő vezeték hálózatról az oltóvíz kivételét földfeletti tűzcsapokkal kell biztosítani. A tűzcsapokat a védendő épülettől mérten 100 méternél közelebb kell elhelyezni. Azokban az építményekben, ahol az oltóvíz mennyisége meghaladja a hálózatból kivehető vízmennyiséget, az építmények oltóvíz ellátását a meglevő vezeték keresztmetszetének bővítésével, illetve helyi megoldással kiegészítve, oltóvíztároló építésével kell megoldani.
(14) A nyílt árokba, időszakos, vagy állandó vízfolyásba való szennyvízrákötéseket, valamint a felhagyott kutakba történő szennyvíz bevezetéseket meg kell szüntetni.
(15) A területen a szikkasztás nem engedélyezhető.
(16) A település beépítésre szánt csatornázatlan területein a csatornahálózat megépítéséig átmenetileg szigorúan vízzáró szennyvíz gyűjtő-tároló berendezés létesíthető, de a csatornahálózat megépítésekor be kell kötnie a teleknek a hálózatba és a bekötés megvalósítását követően a helyi szennyvízgyűjtőt szakszerűen fel kell számolni. Az építési engedélyben meghatározott feltételek szerint kell biztosítani a közcsatorna hálózatra a rákötést.
(17) A település beépítésre szánt területén keletkező szennyvizeket egyedi közműpótló berendezésben (zárt szennyvíztároló) kell összegyűjteni és a szippantott szennyvizeket a kijelölt, engedéllyel rendelkező lerakóhelyre ill. tisztítótelepre kell szállítani.
(18) Vállalkozási, gazdasági, ipari területről (lakótelkeken engedélyezett vállalkozások esetén is!) a kibocsátott szennyvíz a közcsatornára csak abban az esetben köthető, ha a szennyezettsége megfelel a közcsatornára rákötött szennyvíz vízminőségi követelményeinek. Ettől eltérő szennyezettségű vizet a telken belül létesítendő szennyvízkezeléssel –a megengedett szennyezettség mértékéig- elő kell tisztítani.
(19) A tervezett új beépítésre szánt területek előkészítési fázisában a tereprendezéssel összehangoltan meg kell tervezni a felszíni vízelvezetést. Az elvezetésre kerülő csapadékvíz hálózatot a befogadóig (árok, vízfolyás) az illetékes vízügyi hatóság előírásai szerint kell megtervezni.
(20) Csapadékvíz a szennyvízcsatorna hálózatba nem vezethető
(21) A település közigazgatás területén a Bodrog folyó mentén a partéltől mérten 10- 10 m , a Határ ároknak és az időszakos vízfolyásoknak a partéltől mérten 6- 6 m , az önkormányzati kezelésben lévő árkok part-éleitől 3- 3 m , a már elépített helyeken a nyílt árkok karbantartására az egyik oldalon legalább 3 m , a másik oldalon legalább 1m szélességű sávot fenn kell tartani. A karbantartási sáv nem építhető be és nem engedélyezhető olyan növényzet (fák) telepítése sem, továbbá olyan tevékenység, amely a szakfeladatok elvégzését akadályozza.
(22) Vízgazdálkodási területként lejegyzett területet (árok, vízfolyás, horhos stb.) egyéb célra hasznosítani csak vízjogi létesítési engedély alapján a VIZIG engedélyével szabad. A vízminőség védelme érdekében a bevezető árkok vizét hordalékfogón keresztül kell a vízfolyásokba vezetni.
(23) Településrendezési szempontból a csapadékvíz elvezetés felülvizsgálata javasolt. Zárt szelvényben történő vízelvezetés szükséges a szűk keresztmetszetű közterületi szakaszokon a kerékpáros nyomvonal és a leállósáv kialakításához.
(24) A 20, illetve annál több gépkocsit befogadó, kiemelt szegéllyel építendő parkoló felületektől és a szennyezéssel veszélyeztetett gazdasági területek belső útjairól az összegyűjtő csapadékvíz csak olajfogó műtárgyon keresztül vezethető a befogadó csatornába.
(25) A közigazgatási területen áthaladó Tiszalök - Kisvárda 120 kV-os nagyfeszültségű villamos távvezeték védőterülete a tengelytől mérten 18-18m. A biztonsági övezeten belül bárminemű építési tevékenység csak a szolgáltató hozzájárulásával végezhető.
(26) Az új beépítésre szánt területen új (közép-, kisfeszültségű és közvilágítási) villamosenergia ellátási hálózatot csak földkábeles elhelyezéssel szabad építeni. A már beépített területeken a meglevő hálózat rekonstrukciójakor ill. a hálózat építéssel járó felújítás során, a földalatti vezetést lehet csak engedélyezni.
(27) A beépítésre nem szánt területeken a villamosenergia-ellátás hálózatainak földfeletti vezetése fennmaradhat területgazdálkodási okokból. A villamos kisfeszültségű és közvilágítási, továbbá a távközlési szabadvezetékeket közös, egyoldali oszlopsoron kell vezetni.
(28) Új közvilágítási hálózat létesítésekor, meglevő közvilágítási hálózat rekonstrukciója során csak energiatakarékos lámpatestek elhelyezése engedélyezhető.
(29) A középnyomású földgázhálózatról vételező ingatlanok gázellátására egyedi nyomásszabályozókat kell elhelyezni. A tervezett gáznyomás-szabályozók csak az épületek alárendelt homlokzatára szerelhetők fel, vagy a telkek udvarán helyezhetők el térszín feletti vagy térszín alatti kivitelezéssel.
(30) A közigazgatási területen áthaladó Bodrogkeresztúr – Sárazsadány nagyközépnyomású gázvezeték védőtávolságát, a csőszéltől mért 5–5 m-t biztosítani kell.
(31) A közigazgatási területen áthaladó Szerencs – Sárospatak nagynyomású szállítóvezeték biztonsági övezetében (csőszéltől mérten 28- 28 m , út és patak keresztezéseknél 14- 14 m ) tilos:
- mindennemű építési tevékenység,
- 5- 5 m távolságon belül fák ültetése,
- 3-3 m-en belül bokrok és cserjék ültetése és
- 50 cm-nél mélyebb talajművelés,
- tűzrakás, illetve anyagok égetése,
- anyagok ideiglenes vagy állandó tárolása és
- veszélyes anyagok kiöntése, kiszórása,
- 15- 15 m távolságon belül árasztásos öntözés,
- szőlő és egyéb kordonok elhelyezése,
- rizstelep, halastó és víztározó létesítése.
(32) Településrendezési szempontból a tervezett és a rekonstrukcióra kerülő távközlési hálózatokat földkábelbe, illetve alépítménybe helyezve föld alatti vezetéssel kell megépíteni. Ahol a földfeletti vezetés, egyelőre területgazdálkodási okból fennmarad, a távközlési szabadvezetéket a 0,4 kV-os és a közvilágítási vezetékkel közös oszlopsoron kell vezetni.
(33) Közcélú és egyéb 6,0 m-t meghaladó hírközlési építmény (antenna, antennatorony) csak építési engedéllyel helyezhető el. Az engedély kiadásának feltétele, hogy településképi és látványtervi vizsgálatokkal alátámasztott helykiválasztás történjen, és az önkormányzattal egyeztetett helykijelölési eljárás lefolytatásra kerüljön.
(1) A Bodrog folyó partéleitől számított 10-10-m szélességű sávot mindenkor szabadon kell hagyni (még ideiglenes építményt, kerítést, stb. sem lehet elhelyezni) a meder megközelítésére és az elvégzendő vízgazdálkodási –árvízvédelmi és karbantartási- szakfeladatok ellátására. A folyó partoldalán levő magaspart fenntartása, megcsúszás elleni védelme, gondozása, kezelése a mindenkori parti tulajdonos feladata, az okozott károkért a tulajdonos teljeskörű anyagi felelősséggel tartozik. A rév környéki partbiztosítás és meder fenntartása a komp kezelőjének a feladata.
(2) A nyílt ártéri területen, a hullámtéren és a töltés mentett oldali lábvonalától számított 110,0 m széles sávon belül tervezett létesítmények tervezésekor az ÉVIZIG Árvízvédelmi és Folyamszabályozási Osztályánál egyeztetni szükséges, valamint az építési engedélyezési eljárás során a szakhatóság hozzájárulását meg kell szerezni, függetlenül attól, hogy mély-fekvésű, illetve magas-partipozícióban van az érintett sáv.
(3) A hajózható Bodrog folyón, vízállások nem létesíthetők. Úszóstégek telepítési igénye esetén, a folyami veszteglő helyek kijelölésére el kell járni és a telepítéshez az ÉVIZIG hozzájárulását meg kell szerezni.
(4) A külterületek hasznosítása során az esetleges vízkivételek, ill. vízvisszavezetések csak az élőmeder állandósításával, illetve torkolati műtárgy kialakításával az ÉVIZIG engedélye alapján valósulhatnak meg.
(5) Az érintett folyamszakaszon folyami szabad fürdőhely nem létesíthető.
Árvízvédelmi töltés mentett oldali területe
(6) a Bodrog folyó kiépített árvízvédelmi töltésének a mentett oldali területsávja (védőtöltés mögötti terület) változó szélességben fakadó vizes területnek minősül, melyet az építési engedélyezés eljárás során figyelembe kell venni.
(7) A mentett oldali töltéslábtól mért 10,0-es fenntartási sávon belül csak gyepművelést lehet folytatni, oda semmiféle építmény nem helyezhető el, továbbá olyan tevékenység nem végezhető, amely a szakfeladatok elvégzését akadályozza.
(8) Az árvízvédelmi töltés biztonsága érdekében a mentett oldal lábvonalától mért 110,0 m-en belül anyaggödröt megnyitni és az épületek alá pincét, térszín alatti garázst építeni tilos. A 110 m-es sávon belül levő MÁSZ+ 1,0 m árvízi biztonság feletti területeken garázs és pince építése esetén méretezéssel igazolni kell, hogy a tervezett beavatkozás a töltés állékonyságára nincs kihatással, azt nem veszélyezteti.
Árvízvédelmi töltés vízoldali területe
(9) A vízoldali töltéslábtól mért 10,0 m-es fenntartási sávon belül csak gyepművelést lehet folytatni, oda semmiféle építmény nem helyezhető el.
(10) A vízoldali töltéslábtól mért 60,0 m-en belül anyaggödröt nyitni tilos.
(11) Az épületek alsó síkját a MÁSZ+1,0 m-es szint fölé kell helyezni.
(12) Az épületeket lábakon álló kivitelben kell megépíteni, a lábakat kihajlásra és a jeges árvíz torlónyomására méretezni kell, az épületek alatti lábak terepszinthez viszonyított magassága településképi szempontból max. 2,0 m lehet.
(13) Az épületek lábainak beépítése és a térben nagyobb tárgyak elhelyezése tilos.
(14) A beépítet területen a telkeket be kell kötni a szennyvízcsatona hálózatba, a beépítésre nem szántterületen szennyvizet –elvezető rendszer hiányában- zárt árvízi nyomásra méretezett tartályban kell gyűjteni, és rendszeres ürítéséről gondoskodni kell.
(15) Nyílt ártereken és a hullámtereken a levonuló árhullámok által esetlegesen okozott károkért az ÉVIZIG kártérítésre nem kötelezhető, az ingatlanon keletkező károk teljes mértékben a tulajdonost terhelik.
30. § (1) Jelen Helyi Építési Szabályzat és a hozzá kapcsolódó szabályozási terv 2004. május 1.-én lép hatályba, mellyel egyidejűleg hatályát veszti az 1985.-ben jóváhagyott Olaszliszka Összevont Rendezési Tervének módosítása.
(2) A belterületbe vonással és a művelés alóli kivonással ütemezetten igénybe vehető fejlesztési területeket, valamint a beépítetlen belterületeket, a tényleges igénybevételt megelőző átmeneti időszakban, a földtörvény vonatkozó előírásai szerint, a jelenlegi használati módjuknak megfelelően kell művelni, hasznosítani.