1. § (1) A Képviselő-testület a lakások és helyiségek bérletére, valamint elidegenítésükre vonatkozó egyes szabályokról szóló 1993. évi LXXVIII. törvényben kapott felhatalmazás alapján az önkormányzati tulajdonú, nem lakás céljára szolgáló helyiségek bérletének és elidegenítésének feltételeit a következők szerint szabályozza.

(2) A rendelet hatálya az önkormányzat tulajdonában levő nem lakás céljára szolgáló helyiségekre terjed ki.

(3) E rendeletben nem szabályozott kérdésekben a lakások és helyiségek bérletére, valamint elidegenítésükre vonatkozó egyes szabályokról szóló 1993. évi LXXVIII. törvény (a továbbiakban Ltv.) és a Magyar Köztársaság Polgári Törvénykönyvéről szóló 1959. évi IV. törvény (a továbbiakban Ptk.) rendelkezéseit kell alkalmazni.

(4) A Képviselő-testület tulajdonosi jogainak gyakorlására és kötelezettségeinek teljesítésére a polgármestert hatalmazza fel, aki e feladatait megbízott személy vagy szervezet (a továbbiakban megbízott) útján is elláthatja.

2. § A Képviselő-testület döntése alapján elidegenítésre kijelölt lakóházakban, vegyes tulajdonú épületekben lévő, illetve a földhivatali ingatlan-nyilvántartásban önálló ingatlanként bejegyzett, az önkormányzat tulajdonában lévő, nem lakás céljára szolgáló helyiségek idegeníthetők el.

3. § (1) A bérlő az általa bérelt helyiséget a forgalmi értéken vásárolhatja meg. A vételárat egy összegben, készpénzben kell megfizetni.

(2) Az (1) bekezdéstől eltérő esetekben a helyiséget licit útján kell értékesíteni. A vételárat egy összegben, készpénzben kell megfizetni.

4. § (1) A helyiségekre a bérbeadó határozott időtartamú, legfeljebb öt évre szóló bérleti szerződést köthet.

(2) A bérbe adó a bérleti szerződésben a bérlőnek elő-bérleti jogot biztosíthat.

5. § (1) A bérbe adó a (6) bekezdésben foglalt kivétellel a megüresedett helyiségek bérleti jogára a helyben szokásos módon meghirdetett pályázatot köteles kiírni. Megüresedett helyiségnek minősül az a helyiség is, amelynek a bérleti szerződése lejárt.

(2) A helyiségekre a bérleti szerződést azzal az igénylővel lehet megkötni, aki a legkedvezőbb ajánlatot, a meghirdetett pályázaton pedig a legmagasabb összegű bérleti díj ajánlatot tette.

(3) A licit induló összegét a bérbe adó állapítja meg.

(4) A pályázat eredménytelensége esetén ismételt pályázatot kell kiírni. Amennyiben ez is eredménytelen, úgy a Pénzügyi Bizottság javaslatot tesz a helyiség esetleges további pályáztatására és a licit összegére, illetve a helyiség további hasznosítási módjára.

(5) A hasznosítási mód meghatározása a polgármester hatásköre.

(6) A helyiség bérleti szerződés pályáztatás nélkül meghosszabbítható, ha a szerződés lejártakor:

6. § Helyiség nem adható bérbe jogszabály által tiltott vállalkozás céljára.

7. § (1) A bérbe adó előzetesen megállapodhat a bérlővel abban, hogy a helyiséget a bérlő teszi rendeltetésszerű használatra alkalmassá. A bérleti jogviszony folytatása során a bérlő javára - a hitelt érdemlően igazolt költségek erejéig - biztosítható bérbeszámítási jog.

(2) Az (1) bekezdésben foglalt bérbeszámításnál a bérlő a helyiségbérleti díj 50 %-ának megfelelő összeget fizet mindaddig, amíg költségei beszámításra nem kerülnek.

(3) A bérbeadással megbízott szerv a szerződés fennállásának idejére évenként a KSH által közzétett infláció figyelembe vételével emelkedő bérleti díjban állapodik meg a bérlővel.

(4) A helyiségek kedvezményes áron történő bérbeadásáról a Képviselő-testület dönt.

8. § A helyiségekre bérlőtársi szerződés nem köthető, kivéve:

9. § (1) A bérbeadó a helyiség albérletbe adásához nem járulhat hozzá.

(2) A helyiség bérleti jogának átruházásához a bérbeadó akkor járul hozzá, ha:

(3) A bérbeadó az önkormányzati helyiségek közötti bérleti jog elcseréléséhez hozzájárul, amennyiben az új bérlők az eredetileg megkötött szerződést kölcsönösen, teljes egészében átvállalják, és a korábbi helyiségek után nincs bérleti díj tartozásuk.

10. § (1) A bérleti szerződés időtartama alatt a bérleményben folytatott tevékenység megváltoztatásához a bérbe adó előzetes írásbeli engedélye szükséges.

(2) A bérlő - a megfelelő hatósági engedélyek birtokában - csak a bérbe adó előzetes írásbeli engedélye alapján végezhet a helyiségben szerkezeti átalakítást. Az engedélyben rendelkezni kell az átalakítás sorsáról a bérleti jogviszony megszűnése esetére.

(3) A bérlő felelős minden olyan kárért, amely a rendeltetésellenes vagy e rendelet 10. §. (1) és (2) bekezdéseiben kikötöttekkel ellentétes használat következménye.

11. § A Ltv. 24. §.(1) bekezdés b. pontjának a helyiségbérletekre való alkalmazása során lényeges kötelezettség nem teljesítésének minősül, és a bérbe adó felmondását vonja maga után, ha a bérlő jelen rendelet szabályaival ellentétesen használja a helyiséget, vagy más olyan szerződésszegő magatartást tanúsít, melynek esetére a felmondás lehetőségében a bérbe adóval a szerződésben megállapodott.

12. § (1) Az 1. §. (4) bekezdés szerint megbízott bérbe adó megbízási szerződésének tartalmaznia kell a helyiségek listája mellett azok elvárt (minimális) bérleti díjait, valamint azokat a feltételeket, amelyek a beszedett bérleti díjtömeg elszámolását a szerződő felek között meghatározzák.

(2) A megbízási szerződés tervezetének elfogadásához szükséges - az (1) és (2) bekezdésben foglaltakra tekintettel - az önkormányzat illetékes bizottságának (pénzügyi bizottság) egyetértése.

13. § (1) Jelen rendelet az alábbi (2) bekezdés kivételével a kihirdetés napján lép hatályba, ezzel egyidejűleg az önkormányzati tulajdonban lévő nem lakás céljára szolgáló helyiségek bérletéről és elidegenítéséről szóló 7/1997. (IV. 30.) ÖK rendelet, valamint az azt módosító 19/1997. (X. 29.), 13/1998. (IX. 30.), valamint a 25/1998. (XII. 16.) ÖK sz. rendeletek hatályukat vesztik.

(2) E rendelet a belső piaci szolgáltatásokról szóló, az Európai Parlament és a Tanács 2006/1236/EK irányelvének a figyelembe vételével készült, és azzal összeegyeztethető szabályozást tartalmaz.