Tápiógyörgye Község Önkormányzata Képviselő-testületének 4/2003. (IV. 7.) önkormányzati rendelete
a lakások és helyiségek bérletéről, valamint elidegenítésük szabályairól
Hatályos: 2022. 10. 17Tápiógyörgye Község Önkormányzata Képviselő-testületének 4/2003. (IV. 7.) önkormányzati rendelete
a lakások és helyiségek bérletéről, valamint elidegenítésük szabályairól
Tápiógyörgye Község Önkormányzatának Képviselő-testülete Magyarország Alaptörvénye 32. cikk (1) bekezdés a.) pontjában kapott eredeti jogalkotási jogkörében, és az Alaptörvény 32. cikk (2) bekezdésében biztosított hatáskörében eljárva az alábbi rendeletet alkotja:1
Általános szabályok
A rendelet hatálya, a lakásbérlet létrejötte
1. § (1) A rendelet hatálya kiterjed az Önkormányzat tulajdonában álló minden lakásra, továbbá a nem lakás céljára szolgáló helyiségekre.
(2) Az Önkormányzat tulajdonában álló lakások lehetnek;
a) önkormányzati bérlakások,
b) szükséglakások,
c) önkormányzati szolgálati lakások.
(3) Az Önkormányzati szolgálati lakások esetében a rendelet általános rendelkezéseit akkor kell alkalmazni, ha a rendelet eltérő szabályozást nem tartalmaz.
2. § (1) Az önkormányzat tulajdonában álló szolgálati lakások, bérlakások és szükséglakások esetében a tulajdonosi jog fenntartása mellett a bérbeadói jog gyakorlását a képviselő-testület átadja a polgármesternek.
(2) A bérbeadói jog gyakorlása kiterjed:
a) az önkormányzati bérlakások nyilvántartására, kezelésére,
b) a bérlő személyének kiválasztására,
c) a bérleti szerződés konkrét tartalmának meghatározására, a szerződés megkötésére,
d) a bérleti szerződésből következő bérbeadói jogok gyakorlására és kötelezettségek teljesítésére.
(3) A bérbeadói jogot gyakorló polgármester az (1) – (2) bekezdésben kapott felhatalmazással e rendeletben foglalt korlátozásokkal járhat el.
3. § Az önkormányzat tulajdonában lévő megüresedett vagy újonnan épült lakásokat;
a) közérdekű lakásigények kielégítésére, szolgálati jelleggel,
b) bérlakást igénylők részére kell juttatni.
4. § (1) Közérdekű igénylőnek minősül az önkormányzat közigazgatási területén dolgozó:
a) jegyző,
b) pedagógus
c) orvos, egészségügyi szakdolgozó, gyógyszerész
(2) Jelentős közszolgálatot teljesítő személynek minősül a település közigazgatási területén dolgozó:
d) a BM Rendőrkapitányság helyőrségének munkatársa,
e) állatorvos,
f) vállalkozó háziorvos.
(3) Munkaköri szolgálati jellegű lakás az (1) bekezdésben felsorolt, az önkormányzattal közszolgálati, közalkalmazotti szolgálati jogviszonyban álló személy részére biztosítható, ha a településen önálló lakással nem rendelkezik.
(4) Községi szolgálati jellegű lakás a (2) bekezdésben felsoroltak részére biztosítható, ha a településen önálló lakással nem rendelkeznek.
(5) Nem adható bérbe lakás az olyan kérelmezőnek, aki a bérbeadás szempontjából lényeges tény, körülmény elhallgatásával vagy valótlan tény, körülmény állításával a bérbeadó megtévesztésére törekszik.
5. § (1) Munkaköri szolgálati és községi szolgálati jellegű lakásra bérleti szerződés első alkalommal legfeljebb 5 évre köthető.
(2) A bérleti szerződésnek tartalmaznia kell, hogy a bérleti jogviszony megszűnése után a bérlő tarthat-e igényt, és ha igen, milyen elhelyezésre.
(3) A bérbeadó a bérleti szerződésben csak akkor vállalhat kötelezettséget a bérleti szerződés megszűnése után másik lakás biztosítására, ha a bérlő a szolgálati vagy szolgálati jellegű lakásba költözésével egyidejűleg egy másik önkormányzati bérlakást bocsátott az önkormányzat részére, illetve ha nem neki felróható okból szűnik meg a lakáshasználati jogcíme.
(4) A bérleti szerződésnek tartalmaznia kell a lakbér mértékét.
6. § (1) Szolgálati lakásba a bérlő a házastársán, élettársán és a kiskorú gyermekén (ideértve az örökbe fogadott, nevelt és mostoha gyermeket is) kívül más személyt csak a polgármester írásbeli engedélyével fogadhat be.
(2) Az (1) bekezdés szerinti engedély csak határozott időre adható.
7. § (1) A szolgálati lakást a bérlő albérletbe nem adhatja.
(2) Szolgálati lakásban vállalkozás csak a bérbeadói jog gyakorlójának írásbeli engedélyével folytatható.
8. § (1) A szolgálati lakás bérlőjének özvegye és gyermeke a lakást a bérlő halála után - a lakás szolgálati jellegének fenntartása mellett - legfeljebb egy évig bérlőként használhatja, feltéve, hogy a lakásban a bérlő halálának időpontjában együtt laktak.
(2) A szolgálati lakás bérlőjének házastársa a házasság jogerős felbontása után elhelyezésre, térítésre nem tarthat igényt.
9. § Szolgálati lakásra határozott időre megkötött bérleti szerződés lejártakor, vagy azt megelőzően közös megegyezéssel történő megszűntetés esetén a bérlő térítésre nem jogosult.
10. § (1) A munkaköri szolgálati lakás bérlője a meghatározott idő, illetve a kikötött feltétel bekövetkezése esetén, amelyet a bérleti szerződésben meg kell határozni, jogcím nélküli jóhiszemű lakáshasználóvá válik.
(2) A munkaköri szolgálati lakás bérlőjének halála esetén visszamaradt özvegye, illetve gyermeke a kikötött idő elteltét követően, amelynek időtartamát a bérleti szerződésben meg kell határozni, jogcím nélküli rosszhiszemű lakáshasználóvá válik.
(3) A jogcím nélküli lakáshasználó a jogcím nélküli lakáshasználat kezdetétől számított hat hónapig a lakbérrel azonos összegű lakáshasználati díjat köteles fizetni.
(4) A lakáshasználati díjat a jogcím nélküli használat kezdetétől számított:
a) 6 hónap elteltével 50 %-kal,
b) 12 hónap elteltével 100 %-kal,
c) 18 hónap elteltével 200 %-kal emelten kell megállapítani.
Önkormányzati bérlakásokra vonatkozó rendelkezések
11. § (1) Bérlakás iránt igényt nyújthat be pályázat során bárki.
(2) A bérlakást igénylőkkel bérleti szerződés 5 évre a meghirdetett pályázat elnyerését követően köthető.
(3) A pályázatot a bérbeadói jogokat gyakorló írja ki a bérlakás beköltözhetővé válását megelőzően úgy, hogy a pályázatok benyújtására a megjelenéstől számítva legalább 30 nap álljon rendelkezésre.
(4) A pályázatot a helyben szokásos módon és legalább egy napilapban kell meghirdetni, feltüntetve:
a) a lakásra jellemző adatokat,
b) a pályázatok beérkezésének határidejét,
c) a bérleti szerződés megkötésének főbb feltételeit (óvadék összege, lakbér összege, ..)
(5) A pályázatokat a bérbeadói jogokat gyakorló bírálja el.
(6) A pályázatot megnyerő természetes személy vagy gazdálkodó szervezet, az eredmény kihirdetésekor az éves bérleti díj 20 %-át köteles bánatpénz címén letenni. Amennyiben a szerződés megkötése a pályázó érdekkörében felmerülő okból meghiúsul, az adott bánatpénzt elveszíti. A szerződés megkötése esetén a bánatpénzt óvadék címén kezeli a bérbeadó, mely összeget a bérlőnek a bérleti szerződés megszűnésekor kamataival együtt kell visszafizetni.
(7) Az óvadékból a bérbeadó abban az esetben jogosult magát kielégíteni, ha a bérlő a bérleményt megrongálja, abban kárt okoz.
12. § Önkormányzati bérlakás megüresedése, új lakás lakhatóvá válása esetén a Képviselő-testület dönt határozattal arról, hogy a lakás/ok/ a rendelet 1. §. /2/ bek-ben foglaltak szerint milyen jelleggel adhatók bérbe.
13. § A lakásbérleti szerződés főbb tartalma:
a) A szerződést kötő felek személyi adatai, a jogi személy alapadatai.
b) A szerződés tárgyának, azaz a lakásnak pontos alapadatai.
c) A bérleti szerződés létrejötte kezdő időpontja, hatálya, pontos megjelölése.
d) A havi lakásbérleti díj, továbbá megfizetésének módja, feltételei.
e) A szerződés megszűnésének és megszüntetésének lehetőségei.
f) A szerződésből adódó bérbeadói és bérlői jogok és kötelezettségek.
g) A jogviták eldöntésének lehetősége.
h) A bérleti díj felülvizsgálását és módosításának lehetőségét.
14. § Önkormányzati bérlakást nem lakás céljára csak a képviselő-testület engedélyével és kivételesen közérdekű célra lehet bérbe adni:
a) közérdekű lakossági érdeket szolgáló ellátás biztosítása,
b) közérdekű kulturális hagyomány megőrzését, ápolását megvalósító cél,
c) oktatási, sport és szabadidő célok megvalósítása.
15. § (1) Önkormányzati bérlakás bérlője a saját maga által használt lakásnak egy részét vállalkozás céljára csak a bérbeadó előzetes írásbeli engedélyével használhatja, mely engedély akkor adható meg, ha a végzett tevékenység a lakosság érdekeit nem sérti.
(2) Az (1) bekezdés alapján kiadott engedély esetén a bérleti szerződést módosítani kell.
Bérlők, bérlőtársak, társbérlők
16. § (1) Bérlőtársi jogviszony csak a Ltv-ben és a rendeletben meghatározott és kivételesen indokolt esetben létesíthető.
a) A bérleti szerződés megkötésekor fel kell hívni az érintettek figyelmét arra, hogy bérlakás esetén közös kérelmükre bérlőtársi szerződés megkötésére van lehetőségük.
b) Bérlőtársi szerződés köthető a lakásban lakók (lakást igénylők) együttes kérelmére testvérek vagy egyeneságbeli rokonok esetében.
(2) Megüresedett társbérleti lakrész esetén a lakásban visszamaradó társbérlőnek fel kell ajánlani a bérleti lehetőséget azzal, hogy amennyiben arra igényt nem tart, úgy az társbérletként más személynek nem adható bérbe.
(3) Elfogadás esetén a megüresedett lakrészt a bérlő részére az általa addig bérelt lakrésszel együttesen önálló bérleményként biztosítani és a lakásbérleti szerződést e szerint módosítani kell.
A felek jogai és kötelezettségei
A lakás átadása
17. § (1) A bérleti szerződés aláírását követően a bérbeadó 3 napon belül köteles a lakást a bérlő részére a lakás komfortfokozatának megfelelő berendezési tárgyakkal együtt birtokba adni.
(2) A birtokbaadásról jegyzőkönyvet kell készíteni, melyet bérbeadó és bérlő együttesen írnak alá két tanú jelenlétében.
(3) A jegyzőkönyv tartalmi követelménye:
a) a lakás állagára vonatkozó fontosabb megállapítások,
b) a lakásberendezések és tartozékok, valamint azok állapota, a víz és villany, valamint gázóra állása,
c) közös udvar, kert használat esetén valamennyi bérlő használati jogosultságának terjedelme.
18. § A szerződés megszűnésekor a rendelet 17. §-ának rendelkezéseit értelemszerűen alkalmazni kell.
19. § A felek megállapodása tekintetében bérlő részére e rendelet az alábbi követendő szabályozást határozza meg.
a) Ha a bérlő a lakás átadásakor vállalja, hogy a lakást rendeltetésszerű használatra maga teszi alkalmassá és látja el a komfortfokozatának megfelelő berendezésekkel, az így beinvesztált költségeket csak lakbérbeszámítás útján lehet megtéríteni.
b) A bérlő kötelessége:
c) az épület folyosóinak tisztántartása,
d) a háztartási szemétszállítás költségeinek megfizetése,
e) az udvar, az ingatlan előtti járda és útszakasz (útszegély közepéig) rendszeres tisztántartása az időjárási viszonyok következményeinek megfelelően (hó, jég eltakarítás, stb.)
f) A lakbér megfizetése lakbértartozás esetén a bérbeadó legfeljebb két hónapra adhat haladékot, részletfizetés csak a hátralékra adható, maximum 6 hónapra.
g) Több bérlő által lakott egy udvar, kerthez tartozó lakások esetén biztosítani kell az udvar és a kert közös, illetve arányos használatát.
h) A lakás burkolatainak, ajtóinak, ablakainak és berendezéseinek karbantartásáról, felújításáról, pótlásáról, illetve cseréjéről a bérlő gondoskodik.
i) Átalakítás, korszerűsítés esetén a bérlő kezdeményezésekor annak költségei a bérlőt terhelik, melynek esetleges lakbér útján történő lelakhatását (megtérítését) a képviselő-testület egyedi határozatban engedélyezheti. Átalakítás, korszerűsítés, nagyobb felújítás és karbantartási munkák esetén a kölcsönös értesítési kötelezettség a munkák megkezdése előtt 30 nap mindkét fél esetében.
20. § (1) Az önkormányzati bérlakás jogcím nélküli használója a jogcím nélküli használat kezdetétől számított hat hónap elteltével - a lakásra megállapított lakbérrel azonos összegű lakáshasználati díjon felül - emelt összegű használati díjat köteles fizetni.
(2) Az emelt összegű lakáshasználati díj mértéke alapdíjon felül, annak:
a) 6 hónap elteltével 50 %-a
b) 12 hónap elteltével 100 %-a
c) 18 hónap elteltével 200 %-a
(3) Ha a lakás jogcím nélküli használója az elhelyezéséről maga köteles gondoskodni, a kiköltözés végrehajtását a bíróságtól - a jogcím nélküli használat kezdetétől számított - 30 napon belül bérbeadónak kérni kell.
(4) A képviselő-testület egyedi határozattal úgy is rendelkezhet, hogy
a) a jogcím nélküli részére a lakást értékesíti,
b) más lakást ajánl fel a jogcím nélküli részére függetlenül annak komfortfokozatától.
21. §
A lakásbérlet megszűnése
22. § Közös megegyezés esetén a bérleti szerződés akkor szüntethető meg másik lakás bérbeadásával, ha a bérlő:
a) vállalja az új lakásra vonatkozó feltételeket,
b) a másik lakás bérbevétele mellett pénzbeli térítést nem igényel,
c) a korábban használt lakást rendeltetésszerű használatra alkalmas állapotban a bérbeadónak üresen átadja,
d) a község területén nincs másik beköltözhető lakása.
23. § (1) A bérbeadó az önkormányzat tulajdonában lévő lakás bérlőjével határozatlan időre kötött bérleti szerződést közérdekből felmondhatja, ha:
a) átkívánja alakítani,
b) korszerűsíteni akarja,
c) leszándékozik bontani vagy a
d) társbérletet kívánja megszüntetni.
(2) A szerződés írásban mondható fel, amelyből világosan kitűnik a felmondás oka, időpontja, tartalmazza továbbá:
a) azt a felajánlást, hogy a bérbeadó a bérlőnek hol és milyen minőségű cserelakást ajánl fel, milyen feltételekkel,
b) pénzbeli térítés lehetőségét, melyre e rendelet 26. §-ban foglaltakat kell alkalmazni.
24. § (1) Önkormányzati bérlakás bérleti joga kizárólag másik lakásra cserélhető.
(2) A cseréhez a bérbeadó hozzájárulását a jegyző írásbeli igazolása alapján adhatja meg.
(3) Az eljárás során e rendelet 13-14. §-ait értelemszerűen alkalmazni kell.
(4) Az eljárásban pontosan ki kell deríteni a csere valós okait, körülményeit.
25. § (1) Az önkormányzati bérlakásban a szerződés lejárta után visszamaradt személy másik lakásban történő elhelyezését a bérbeadó önállóan nem vállalhatja.
(2) Kivételesen indokolt esetben a visszamaradt elhelyezéséről a képviselő-testület jogosult dönteni, ha a bérlő lakáselhagyása esetén a visszamaradt személy jóhiszeműen tartózkodik a lakásban, egészségi állapota, szociális helyzete vagy más méltányolható ok miatt elhelyezéséről saját maga nem képes gondoskodni.
A lakásbérleti jog folytatása
26. § (1) A bérlő halála esetén a lakásbérleti jogot a jogosult azzal folytathatja, hogy a lakásban lakók részére köteles lakáshasználatot vagy más elhelyezést biztosítani.
(2) A bérbeadó az (1) bekezdés esetében a bérlőtársakra vonatkozó rendelkezést alkalmazza.
Az albérlet
27. § (1) Az önkormányzati bérlakás albérletbe adásához a bérbeadó hozzájárulása szükséges.
(2) A hozzájárulás akkor adható meg, ha
a) a bérlő által albérletbe adni kívánt lakásban van olyan különálló, lakószobának minősülő helyiség, melyet a bérlő és a vele együtt lakók a lakáskörülményük szintjének megtartása mellett nélkülözni tudnak.
b) A bérlő írásbeli nyilatkozatban vállalja az albérlő elhelyezését, illetve az albérleti jogviszony időbeni felmondását a lakásbérleti jogviszony bármely okból történő megszűnése, illetve megszüntetése esetén.
A lakbérek mértéke, a különszolgáltatások díja
28. § (1)2 Az önkormányzati tulajdonban lévő lakások bérleti díjára a lakások komfortfokozatára, egyéb helyi adottságaira figyelemmel az alábbi díjtételt állapítja meg az Önkormányzat: bruttó 950,- Ft/m2/hó.
a) A költségalapon meghatározott lakbérű bérlakások bérleti díja: bruttó 410,- Ft/m2/hó
b) lakáshoz tartozó garázsépület bruttó 6.500,-Ft/hó
(2) A lakbér mértéke a lakások területi fekvésében és műszaki állapotában, illetve a 4. §-ban megjelölt jellegükben lévő eltérések realizálására – növelhető, illetve csökkenthető. A növelő, illetve csökkenő százalékos számítás alapja az (1) bekezdés szerint meghatározott lakbér összege.
a) lakbérnövelő tényező:
aa) ha a lakás különálló házasingatlanon van, a megállapított lakbér 10 %-ával,
ab) ha a lakás a település központjában van, a megállapított lakbér 10 %-ával,
ac) ha a lakás meghatározott részét a bérlő a bérbeadó engedélyével nem lakás céljára kívánja felhasználni, a megállapított lakbér 50 %-ával,
ad) lakáshoz tartozó garázsépület esetében 2.540 Ft + ÁFA
b) lakbércsökkentő tényezők:
ba) ha a lakás a település nehezen megközelíthető területén a megállapított lakbér 20 %-ával.
bb) ha a lakás szükséglakásként kerül hasznosításra, a megállapított lakbér 20 %-ával.
(3) A lakások bérének változásáról a képviselő-testület az adott évre vonatkozó költségvetési rendeletében dönt.
(4) Több növelő, illetve csökkentő tényező figyelembevétele esetén sem haladhatja meg a növelés, illetve csökkenés együttes mértéke a 25 %-ot.
(5) A (3) bekezdés korlátozása nem vonatkozik arra az esetre, ha a bérlő a lakás egy részét nem lakás céljára (pl. vállalkozás) kívánja használni.
(6) A jelenleg meglévő lakásbérleti szerződésekben meghatározott bérleti díjakat a képviselő-testület rendeletével módosíthatja.
29. § (1) A lakbért módosítani kell, ha a lakás alapterületében vagy komfortfokozatában, vagy a lakbér mértékét növelő, illetve csökkenő tényezőkben változás következik be. Erre nézve a feleket kölcsönös tájékoztatási kötelezettség terheli.
(2) Ha a bérlő a lakást saját költségén - a bérbeadó hozzájárulásával úgy alakítja át, vagy korszerűsíti, hogy annak alapterülete, vagy komfortfokozata megváltozik, a lakbér e jogcímen nem módosítható - feltéve, hogy a bekerülés költségét a bérbeadó nem vállalja át lelakhatás formájában sem.
30. § A lakbért a bérlő havonta előre, minden hónap 15-ig köteles megfizetni a bérleti szerződésben megjelölt módon.
31. § Az önkormányzati bérlakás azon bérlői, akik a bérleti szerződésben meghatározott lakbért szociális helyzetük miatt megfizetni részben vagy egészben nem tudják, lakásfenntartási támogatásban részesülhetnek.
A helyiségbérlet szabályai
A bérbeadó jogai
32. § A bérbeadói jogok gyakorlásának átadása nem érvényesül, ha a helyiséget a Képviselő-testület kívánja önkormányzati feladatok ellátására vagy vállalkozás céljára igénybe venni.
33. § (1) A megüresedett vagy újonnan létesült helyiség bérleti jogát a bérbeadói jogokat gyakorló által meghirdetett pályázat útján lehet megszerezni.
(2) A pályázati hirdetményt a helyben szokásos módon kell közzétenni és a Polgármesteri Hivatal hirdetőtábláján legalább 15 napig ki kell függeszteni.
(3) A pályázati hirdetmény tartalmazza, hogy a részletes pályázati kiírás hol, mikor, illetve meddig vehető át.
(4) A részletes pályázati kiírás tartalma:
a) A hasznosításra meghirdetett helyiség fekvési helye (település, utca, házszám) alapterület, rendeltetése.
b) A helyiség felhasználásának célja, az abban folytatható tevékenység megjelölése.
c) A bérlet feltételei, a bérlet határozott időre vagy határozatlan időre szóló jellege.
d) Az érdekelt szakhatóságoknak a helyiség használatára vonatkozó szakhatósági véleménye, kikötései.
e) A helyiség használatra alkalmassá tételéhez esetleg szükséges, a leendő bérlő által a saját költségén elvégzendő, illetve elvégezhető építési, felújítási munkák, és azok elvégzésének határideje
f) A fizetendő egyszeri igénybevételi díj alsó határa és a helyiség megállapított minimum bérleti díja azzal a felhívással, hogy a helyiség bérleti jogát - az előírt egyéb feltételek fennállása esetén - az a pályázó szerzi meg, aki a pályázati tárgyalás során a legmagasabb összegű igénybevételi díj és a legmagasabb havi bérleti díj megfizetésére tesz ajánlatot.
g) A pályázati ajánlat benyújtásának módja, helye, határideje.
h) A pályázati tárgyalás megtartásának helye, időpontja.
34. § (1) A pályázati tárgyaláson a bérbeadó képviseletében a pénzügyi bizottság tagjai, a polgármester és a jegyző vesznek részt.
(2) A pályázati tárgyaláson döntés egyszerű szótöbbségi szavazattal hozható. A jegyző törvényességi felügyeletet gyakorol, véleményező joggal vesz részt, de nem szavaz.
(3) A pályázatot megnyerő természetes személy vagy gazdálkodó szervezet, az eredmény kihirdetésekor az éves bérleti díj 20 %-át köteles bánatpénzt címén letenni. Amennyiben a szerződés megkötése a pályázó érdekkörében felmerülő okból meghiúsul, az adott bánatpénzt elveszíti. A szerződés megkötése esetén a bánatpénzt óvadék címén kezeli a bérbeadó, mely összeget a bérlőnek a bérleti szerződés megszűnésekor kamataival együtt kell visszafizetni.
(4) Az óvadékból a bérbeadó abban az esetben jogosult magát kielégíteni, ha a bérlő a bérleményt megrongálja, abban kárt okoz.
(5) Ha a pályázat nyertese a szerződés megkötése előtt bejelenti, hogy a helyiséget nem kívánja használatba venni, a bizottság a pályázaton részt vett másodiknak rangsorolt pályázót nyilvánítja nyertesnek, új pályázat kiírása nélkül. Amennyiben a szerződéskötés vele is meghiúsul, új pályázatot kell kiírni.
(5a) A pályázatok elbírálásáról az Áe. szabályainak megfelelő jegyzőkönyvet kell felvenni.
35. § Nem kell pályázatot hirdetni, ha az üres helyiséget:
a) a település rendezési tervében megjelölt célra,
b) a szomszédos bérlő helyiségének indokolt célú bővítésére, a rendőrség, társadalmi szervezetek elhelyezési igényeinek kielégítésére kívánja az önkormányzat hasznosítani.
36. § (1) Az önkormányzat tulajdonában lévő nem lakás céljára szolgáló helyiségek bérleti joga csak az önkormányzat tulajdonában lévő másik helyiség bérleti jogára cserélhető el, a bérbeadó előzetes írásbeli hozzájárulásával.
(2) A bérbeadó a helyiségek cseréjéhez akkor adhat hozzájárulást, ha
a) a cserepartnerek becsatolják nyilatkozatukat és a szerződés hiteles példányát, mely szerint mindennemű követelésüket egymással rendezik,
b) becsatolják nyilatkozatukat kötelezettség vállalásról, mely szerint a bérleti szerződés megszűnése esetén a helyiséget a tulajdonos önkormányzatnak az eredeti használatra alkalmas állapotban adják át.
(3) A helyiség bérlőkkel csere esetén új bérleti szerződést kell kötni.
(4)3 Az önkormányzat feladatai ellátásához átmenetileg vagy tartósan nem igénybe vett épületeit, helyiségeit bérbeadással hasznosítja. A bérbeadás díjait az 1. számú melléklet tartalmazza.
(5) Egyéb helyiségek esetén az alkalmazandó bérleti díj (Tápiógyörgye, Szent István tér 4.) 60.000 Ft+ÁFA/hó
(6)4 Községi Könyvtár és Művelődési Ház helyiségeinek bérleti díja:
a) nagyterem
aa) fűtési idényen kívül 11.000 Ft+ÁFA/óra, fűtési idényben: felfüggesztve
ab) lakodalom vagy hasonló jellegű rendezvény, fűtési idényen kívül 100.000 Ft+ÁFA /alkalom + rezsiköltség., fűtési idényben 100.000 Ft+ÁFA /alkalom + rezsiköltség.
b)5 egyéb termek, nagyterem előtti előtér fütési idényen kívül 5.000.-Ft+ÁFA /óra, fűtési idényben: felfüggesztve
c) Egyéb helyiségek (emeleti közösségi terem, földszinti irodahelyiség) iroda célra történő igénybevétele esetén irodahelyiségenként 40.000 Ft + ÁFA/hó
(7)6 Községi Konyha és Étterem helyiségének bérleti díja:
a) egy étkezésre (eszköz és teremhasználat)
aa) fűtési idényen kívül 30.000 Ft + ÁFA/ alkalom + rezsiköltség
ab) fűtési idényben 30.000 Ft+ÁFA/alkalom + rezsiköltség
b) lakodalom vagy hasonló jellegű alkalmi rendezvény
ba) fűtési idényen kívül 100.000 Ft+ÁFA/alkalom + rezsiköltség
bb) fűtési idényben 100.000 Ft+ÁFA/alkalom + rezsiköltség
c) Az igénybevétel péntek délután és vasárnap délután közötti időtartam alatt lehetséges. A bérlőt terheli a fenti díjon felül a szükség szerint igénybe vett konyhai dolgozók munkabére.
(8)7 Egyéb önkormányzati létesítmények bérletére vonatkozó rendelkezések, az Ifjúsági Táborban alkalmazott díjak:
a)8 kőház (komfort nélküli) április, május, szeptember, október hónapokra bruttó bruttó 25.000,-Ft//ház/éjszaka
b)9 kőház (komfort nélküli) és faház június, július és augusztus hónapokra bruttó 35.000 Ft/ház/éjszaka
c) kőház (komfort nélküli) és faház január, február, március, november és december hónapokban nem bérelhető.
d)10 sátorhely bruttó 2.500,-Ft/fő/éjszaka
e)11 Tábor területén rendezvény tartása strandszezonban, vendégéjszaka nélkül:
ea) bruttó strandbelépő/fő + területhasználati díj bruttó 1.000 Ft/fő
eb) ház használat esetén bruttó 35.000,-Ft/ház,
f)12 Tábor területén rendezvény tartása strandszezonon kívül, vendégéjszaka nélkül:
fa) terület használat bruttó 1.000,-Ft/fő
fb) ház használat esetén bruttó 25.000,-Ft/ház
g) Tornaterem bérleti díja táborosok részére bruttó 3.000 Ft/alkalom
Az önkormányzati lakások és helyiségek elidegenítéséről
37. § (1) Ha az ingatlanon létesített épületben több lakás található, illetve közös használatú, nem lakás céljára szolgáló helyiségek is vannak, elő kell készíteni az épület társasházzá történő alakítását.
(2) Az értékesítés során közös tulajdonba kerülő épületek esetében;
a) meg kell határozni a közös tulajdoni hányadokat,
b) el kell készíteni az alapító okirat tervezetét.
(3) Az adásvételről szóló szerződés aláírásával egyidejűleg a társasház tulajdon végleges alapító okiratát is el kell készíteni és az ingatlan-nyilvántartásba bejegyzésre előterjeszteni.
38. § (1) Önkormányzati szolgálati lakást elidegeníteni csak szolgálati jellegének megszüntetése és bérlakássá történő nyilvánítása után lehet.
(2) Az átminősítésnél, illetve az elidegenítésre történő kijelölésnél elsősorban azt kell mérlegelni, hogy a lakás elidegenítése nem hátráltatja-e az üres közérdekű álláshelyek betöltését, illetve a későbbiekben nem okoz-e gondot a dolgozó lakással történő ellátása.
40. § Az értékesíteni kívánt lakások vételárát a Ltv. 52. §-ában megjelölt szempontok figyelembevételével, és az arra engedéllyel rendelkező ingatlanforgalmi értékbecslést végző szakember által előterjesztett értékelés alapján kell megállapítani. A vételár feleljen meg a településen gyakorlatban kialakult forgalmi árnak.
41. § (1) Az üresen álló és pályázat útján megszerzett lakás esetében a vételárat egy összegben, a szerződés aláírásakor kell megfizetni.
(2) A vevő kérelmére az általa előadott indokok alapos mérlegelésével a tulajdonos a vételár 50 %-ának befizetését követően részletfizetést engedélyezhet a vételár hátralévő részére, maximum 6 hónap időtartamra, a tartozás esetén megállapítható kamat (a Ptk. 232. §. (2) sz. 20 %) megfizetése mellett.
(3) Részletfizetés engedélyezése esetén a tulajdonjog ingatlan-nyilvántartásba történő bejegyzésére csak a teljes vételár kifizetése után kerülhet sor.
42. § (1) Ha a lakást a bérlő, vagy a vele egy háztartásban élő egyeneságbeli rokona vásárolja meg, mint vevő a megállapított vételár 10 %-ának megfelelő összeget köteles a szerződés aláírásakor megfizetni.
(2) A vételár hátralévő összegének megfizetésére - a vevő írásbeli kérelmére - maximum 25 évig, havonta egyenlő részletekben fizetendő, részletfizetést kell adni, melyre a Ptk. 232. §. (2) bekezdés szerinti tartozás esetén megállapítható kamat megfizetését ki kell kötni.
(3) Ha a vevő a vételárat egy összegben fizeti meg:
a) a szerződés aláírásakor - ez esetben a vételár 25 %-ának megfelelő összegű árengedmény,
b) a szerződés aláírásától számított 1 éven belül – ez esetben a vételárhátralék 5 %-ának megfelelő összegű engedmény illeti meg.
43. § Pályázat kiírása után, annak elnyerésével szerezhető meg - a képviselő-testület által kijelölt - önkormányzati lakás tulajdonjoga;
a) ha a lakás üresen áll,
b) ha a vételi vagy elővásárlási joggal rendelkező a Ltv-ben és e rendeletben számára biztosított lehetőséggel nem élt, és a lakást harmadik személy lakottan kívánja megvásárolni.
44. § (1) Önkormányzati tulajdonú helyiséget elidegenítésre csak a képviselő-testület jelölhet ki.
(2) A helyiség elidegenítésére a képviselő-testület pályázatot ír ki.
(3) A helyiség bérlőjét a pályázaton kívül elővásárlási jog illeti meg.
45. § Az értékesítésre kijelölt helyiség vételárát az arra engedéllyel rendelkező ingatlanforgalmi értékbecslést végző szakember által előterjesztett értékelés alapján kell megállapítani.
46. § (1) A helyiség adásvétele esetén részletfizetés csak a bérlő által történő megvásárlás esetén biztosítható, egyébként a vevő a vételárat a szerződéskötéskor egy összegben köteles megfizetni.
(2) Részletfizetés esetén a bérlő a vételár 50 %-át szerződéskötéskor köteles megfizetni, a fennmaradó összegre - maximum 6 havi időtartamra - adható részletfizetés.
(3) A vevő részletfizetési kötelezettségének havonta egyenlő részletekben köteles eleget tenni, a Ptk. 232. §. (2) bekezdése szerint a tartozásra felszámítható kamattal együtt.
Záró rendelkezések
47. § (1) A 2003. április 1. előtt megkötött és időközben nem módosított szerződésekre e rendelet 5. §. (1) rendelkezései nem érvényesíthetők.
(2) E rendelet hatálybalépése előtt keletkezett jogcímnélküli lakáshasználat esetén a lakást jogcím nélkül használó jóhiszemű személy - ha másik lakásra nem tarthat igényt - e rendelet szabályainak megfelelő használati díjat köteles fizetni.
(3) Az (1) bekezdés szerinti jogcím nélküli lakáshasználó e rendelet hatálybalépésének napjától számított 6 hónapig a megállapított lakbérrel azonos lakáshasználati díjat fizet, ezt követően vonatkoznak rá az emelés szabályai.
48. § E rendelet 2003.április 7-én kerül kihirdetésre és a kihirdetése napján lép hatályba.
A bevezető a Tápiógyörgye Község Önkormányzata Képviselő-testületének 16/2014. (XI. 28.) önkormányzati rendelete 1. §-ával megállapított szöveg.
A 28. § (1) bekezdése a Tápiógyörgye Község Önkormányzata Képviselő-testületének 16/2014. (XI. 28.) önkormányzati rendelete 2. §-ával megállapított szöveg. A 28. § (1) bekezdése a Tápiógyörgye Község Önkormányzata Képviselő-testületének 10/2019. (XII. 16.) önkormányzati rendelete 1. §-ával megállapított szöveg. A 28. § (1) bekezdése a Tápiógyörgye Község Önkormányzata Képviselő-testületének 5/2021. (XI. 15.) önkormányzati rendelete 1. §-ával megállapított szöveg. A 28. § (1) bekezdése a Tápiógyörgye Község Önkormányzata Képviselő-testületének 7/2022. (X. 17.) önkormányzati rendelete 1. §-ával megállapított szöveg.
A 36. § (4) bekezdése a Tápiógyörgye Község Önkormányzata Képviselő-testületének 7/2022. (X. 17.) önkormányzati rendelete 2. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.
A 36. § (6) bekezdése a Tápiógyörgye Község Önkormányzata Képviselő-testületének 7/2022. (X. 17.) önkormányzati rendelete 2. § (2) bekezdésével megállapított szöveg.
A 36. § (6) bekezdés b) pontja a Tápiógyörgye Község Önkormányzata Képviselő-testületének 10/2019. (XII. 16.) önkormányzati rendelete 2. §-ával megállapított szöveg.
A 36. § (7) bekezdése a Tápiógyörgye Község Önkormányzata Képviselő-testületének 7/2022. (X. 17.) önkormányzati rendelete 2. § (2) bekezdésével megállapított szöveg.
A 36. § (8) bekezdése a Tápiógyörgye Község Önkormányzata Képviselő-testületének 16/2014. (XI. 28.) önkormányzati rendelete 3. §-ával megállapított szöveg. A 36. § (8) bekezdése a Tápiógyörgye Község Önkormányzata Képviselő-testületének 7/2022. (X. 17.) önkormányzati rendelete 2. § (2) bekezdésével megállapított szöveg.
A 36. § (8) bekezdés a) pontja a Tápiógyörgye Község Önkormányzata Képviselő-testületének 5/2021. (XI. 15.) önkormányzati rendelete 2. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.
A 36. § (8) bekezdés b) pontja a Tápiógyörgye Község Önkormányzata Képviselő-testületének 5/2021. (XI. 15.) önkormányzati rendelete 2. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.
A 36. § (8) bekezdés d) pontja a Tápiógyörgye Község Önkormányzata Képviselő-testületének 5/2021. (XI. 15.) önkormányzati rendelete 2. § (2) bekezdésével megállapított szöveg.
A 36. § (8) bekezdés e) pontját a Tápiógyörgye Község Önkormányzata Képviselő-testületének 5/2021. (XI. 15.) önkormányzati rendelete 2. § (3) bekezdése iktatta be.
A 36. § (8) bekezdés f) pontját a Tápiógyörgye Község Önkormányzata Képviselő-testületének 5/2021. (XI. 15.) önkormányzati rendelete 2. § (3) bekezdése iktatta be.
Az 1. mellékletet a Tápiógyörgye Község Önkormányzata Képviselő-testületének 7/2022. (X. 17.) önkormányzati rendelete 3. §-a iktatta be.