Kisfüzes Község Önkormányzat Képviselő-testületének 4/2003. (II.11.) önkormányzati rendelete
a Helyi Építési Szabályzatáról
Hatályos: 2023. 12. 15a Helyi Építési Szabályzatáról
Kisfüzes Község Önkormányzatának Képviselő-testülete a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 42. § 1. pontjában, illetve az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény 6. § (1) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján, a Mötv. 13. § (1) bekezdés 1. pontjában meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el:
ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK
A rendelet hatálya
1. § Jelen rendelet hatálya Kisfüzes község közigazgatási területére terjed ki.
2. § (1) Az 1. §-ban meghatározott területen belül területet felhasználni, továbbá telket alakítani, rendeltetését megváltoztatni és ezekre hatósági engedélyt adni az általános hatósági előírások (OTÉK, szabványok) és jelen rendelet, valamint a Településszerkezeti Terv leírása és Településszerkezeti Terv együttes alkalmazásával szabad.
(2) A település területfelhasználásának szabályozását, és az egyes területfelhasználási egységek funkcionális meghatározását a Településszerkezeti Terv leírása és a Településszerkezeti Terv tartalmazza.
3. § Az egyes területfelhasználási egységek – melyek meghatározását a Településszerkezeti Terv leírása tartalmazza – övezeti szabályozását a Szabályozási Terv és jelen helyi Építési Szabályzat határozza meg.
4. § Az igazgatási és belterületi határokról a Településszerkezeti Terv és Településszerkezeti Terv leírása határoz.
5. § (1) A rendelet hatálya alá eső területen minden építési telekre a közterületről vagy magánútról a gépjárművel közvetlenül történő megközelítést biztosítani kell.
(2) A területfelhasználási egységhez, az azon lévő építmények rendeltetésszerű használatához szükséges rendeletben meghatározott mértékű járműtároló szinteket, nem tárolás célját szolgáló várakozó helyeket és a rendszeres teherszállításhoz szükséges rakodóhelyeket biztosítani kell.
(3) Ha az előírt számú várakozóhely saját építési telken belül nem alakítható ki, úgy az építési hatóság a területfelhasználást és beépítést akkor is engedélyezheti, ha az építtető a tervezett területfelhasználástól, beépítéstől – legfeljebb 500 méteres távolságon belül – a szükséges várakozóhely számot a közterületek közlekedésre szánt területének parkolási célra kijelölt területén, illetve a közforgalom céljára átadott magánutak területe egy részének felhasználásával az út kezelőjének hozzájárulásával biztosítja.
A telkek beépítésének feltételei
6. §1 (1)
(2)2
Építéshatósági eljárások
7. §5 (1) E rendelet hatálya alá eső területen az engedélyköteles építési munkák körét az építésügyi és építésfelügyeleti hatósági eljárásokról és ellenőrzésekről, valamint az építésügyi hatósági szolgáltatásról szóló 312/2012. (XI. 8.) Korm. rendelet határozza meg.
(2)6
A Szabályozási Terv elemei
8. § (1) A Szabályozási Terv kötelező és irányadó elemeket tartalmaz.
(2) Kötelező szabályozási elemek:
a) a közterületek és egyéb területfelhasználási egységek határvonalai,
b) az eltérő területfelhasználási egységek határvonalai,
c) a Településszerkezeti Tervben meghatározott területfelhasználási kategória, területfelhasz-nálási besorolás, valamint övezeti besorolás,
d) a legnagyobb beépítettség mértéke,
e) a megengedett építménymagasság felső határa,
f) a minimális telekméret,
g) a kötelező beépítési mód,
h) kötelező beépítési vonalak,
i) a Településszerkezeti Tervben és Településrendezési Szabályzatban meghatározott környezet-védelmi előírások.
j) A Településszerkezeti Tervben és Településrendezési Szabályzatban meghatározott tilalmak,
k) A Településszerkezeti Tervben és Településrendezési Szabályzatban meghatározott kötelező elemek.
TERÜLETFELHASZNÁLÁSI EGYSÉGEK ÖVEZETI SZABÁLYOZÁSA
BEÉPÍTÉSRE SZÁNT TERÜLETEK
A területre vonatkozó általános előírások
9. § (1) A terv területén építési telket alakítani a terv vonatkozó kötelező erejű szabályozási elemeinek betartásával lehet.
(2) Az építési telken a telek beépített területébe be nem számíthatóan az alábbi melléképítmények helyezhetők el:
a) Elő- és oldalkertben:
aa) közműbecsatlakozási műtárgy,
ab) hulladéktartály tároló (legfeljebb 1,50 m-es magassággal),
ac) kirakatszekrény (legfeljebb 0,40 m-es szélességgel)
b) Oldal- és hátsókertben:
ba) kerti építmény (hinta, csúszda, szökőkút, a terepszintnél 1 m-nél nem magasabbra emelkedő lefedés nélküli terasz),
bb) kerti víz- és fürdőmedence, napkollektor,
bc) kerti épített tűzrakó hely, lugas,
bd) kerti tető legfeljebb 20 m2 vízszintes vetülettel,
be) kerti szabadlépcső és lejtő,
bf) szabadon álló és legfeljebb 6 m magas szélkerék, antennaoszlop
(3) Az építési telken a telek beépített területében beszámított módon az alábbi melléképületek helyezhetőek el az övezeti szabályoknak megfelelően:
a) jármű (gépkocsi, motorkerékpár, munkagép, stb.) tároló,
b) nyári konyha, mosókonyha, szárító
c) tárolóépítmények – tüzelőanyag- és más tároló, szerszámkamra, szín, fészer, magtár, góré, csűr, pajta, stb.
d)7
e) kisipari vagy barkácsműhely, műterem, kiskereskedelmi üzlet,
f) a turizmushoz kapcsolódó épületek – idegenforgalmi, kereskedelmi, szolgáltató, szálláshely szolgáltató funkciók.
LAKÓTERÜLETEK
Falusias lakóterület - FL
10. § (1) A falusias lakóterületen legfeljebb 7,50 m-es épületmagasságú lakóépületek, a mező- és az erdőgazdasági építmények, továbbá a helyi lakosságot szolgáló, nem zavaró hatású kereskedelmi, szolgáltató és kézműipari építmények helyezhetők el.
(2) A falusias lakóterületen elhelyezhető:
a) legfeljebb 2 lakásos lakóépület,
b) mező- és erdőgazdaság (üzemi) építmény,
c) kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó épület,
d) szálláshely szolgáltató épület,
e) kézműipari építmény,
f) helyi igazgatási, egyházi, oktatási, egészségügyi, kulturális, szociális épület, amennyiben beépített szintterületük nem haladja meg az 500 m2-t,
g) sportlétesítmény és közmű terület, amennyiben területe nem haladja meg az 1000 m2-t.
(3) A falusias lakóterületen belül nem helyezhető el önálló parkolóterület és garázs 3,5 t önsúlynál nehezebb gépjárművek és szállító járműveik számára.
(4) Az övezetet legalább részleges közművesítéssel kell ellátni. Szennyvízcsatorna hiányában a szennyvizet zárt rendszerű szennyvíztárolóban kell tárolni és időszakosan elszállítani.
(5) Az övezetben nem alakíthatóak ki tömb méretű telkek.
Az építési övezet funkcionális besorolása: falusias lakóterület – FL |
||||
---|---|---|---|---|
Az építési telek |
Beépítési módja |
Legkisebb terület (m2) |
Legnagyobb beépítettség (%) |
Építménymagasság legnagyobb értéke (m) |
FL |
Oldalhatáron álló |
*K (550) |
30 |
*K (7.50) |
(*Ahol: K-kialakult állapot)
MEZŐGAZDASÁGI IPARI – FARMERGAZDASÁG (FG)
11. § (1) A mezőgazdasági terület a növénytermesztés és az állattenyésztés, továbbá az ezekkel kapcsolatos termékfeldolgozás és tárolás építményének elhelyezése céljára szolgáló terület.
(2) A területen 720 m2-t el nem érő területű telken építményt elhelyezni nem szabad.
(3) A 720-1500 m2 területnagyságú telken – a nádas, a gyep és a szántó művelési ágban nyilvántartottak kivételével – 3 % -os beépítettséggel egy gazdasági épület és terepszint alatti építmény (pince) helyezhető el.
(4) Az 1500 m2-t meghaladó területű telken építmény 3 %-os beépítettséggel helyezhető el.
(5) Lakóépület, szőlő, gyümölcsös és kert művelési ág esetén 3000 m2, egyéb művelési ág esetén 6000 m2 telekterület felett helyezhető el, és az a (4) bekezdésben megengedett beépítettség felét nem haladhatja meg. Különálló lakóépület építménymagassága legfeljebb 7,5 m lehet.
(6) Ha a telek területe nem éri el az építmény elhelyezhetőségéhez szükséges területnagyságot, úgy a tulajdonosok megállapodása alapján a közvetlenül szomszédos telkek együttes területe szerint számított, egy közös építmény elhelyezhető.
(7) A területen elhelyezhető építményt az adott terület építési hagyományainak megfelelően kell kialakítani.
Az építési övezet funkcionális besorolása: mezőgazdasági ipari farmergazdaság – FG |
||||
---|---|---|---|---|
Az építési telek |
Beépítési módja |
Legkisebb terület (m2) |
Legnagyobb beépítettség (%) |
Építménymagasság legnagyobb értéke (m) |
FG |
szabadon álló |
720 |
3 |
7,5 |
GAZDASÁGI TERÜLETEK
Ipari gazdasági terület – IG
12. § (1) Az ipari terület olyan gazdasági célú ipari építmények elhelyezésére szolgál, amelyek más beépítésre szánt területen nem helyezhetők el.
(2) Az ipari területek besorolása a településen: környezetbarát iparterület.
(3) A környezetbarát iparterület nem zavaró hatású, elsősorban könnyűipari gazdasági tevékenységhez szükséges építmények elhelyezésére szolgál, jelentős zöldterületi környezetbe helyezve. A településen a helyi mezőgazdaságra alapozott termékfeldolgozási és ipari raktározási létesítmények telepítése várható.
(4) Az ipari gazdasági területen az OTÉK 31. § (2) bekezdésében előírtak figyelembevételével kivételesen elhelyezhető:
a) a gazdasági tevékenységi célú épületen belül a tulajdonos, a használó – és a személyzet számára szolgáló lakások,
b) oktatási, egészségügyi, szociális épületek.
(5) Az övezetet teljes közművesítéssel kell ellátni, és az egyes iparterületeken belül a technológiához kapcsolódó helyi környezetvédelmi berendezéseket meg kell valósítani.
Az építési övezet funkcionális besorolása: ipari terület – IG |
||||
---|---|---|---|---|
Az építési telek |
Beépítési módja |
Legkisebb terület (m2) |
Legnagyobb beépítettség (%) |
Építménymagasság legnagyobb értéke (m) |
IG |
szabadon álló |
1000 |
50 |
6.0 |
KÜLÖNLEGES TERÜLETEK - KÜ
13. § (1) A különleges területbe azok a területek tartoznak, amelyek a rajtuk elhelyezendő építmények különlegessége miatt jelentős hatást gyakorolnak a környezetükre, vagy a környezetük külső hatásaitól is védelmet igényelnek.
(2) Telekalakítás: a Szabályozási terv szerinti határokkal.
(3) Zöldterületi fedettség értéke minimum: 40 %.
(4) Levegőtisztasági szempontból: védett I. kategória.
(5) Zajvédelmi besorolás: Lakó- és intézményterület laza beépítéssel.
(6) Az övezet építési telkeinek kialakítása során alkalmazandó legkisebb telekméreteket, azok legnagyobb beépítettségét, továbbá az építhető építménymagasság mértékét az alábbi táblázat tartalmazza:
Az építési övezet funkcionális besorolása: különleges terület – KÜ |
|||||
---|---|---|---|---|---|
Az építési telek |
Funkcionális besorolása |
Beépítési módja |
Legkisebb terület (m2) |
Legnagyobb beépítettség (%) |
Építménymagasság legnagyobb értéke (m) |
KÜ- TE |
Működő temető |
Csak kiszolgáló épület |
K |
10 |
7.5 |
BEÉPÍTÉSRE NEM SZÁNT TERÜLETEK
Közterületek kialakítása, nyilvántartása és hasznosítása
14. § (1) A rendelet hatálya alá eső területen lévő közterületeket a Szabályozási Terv határozza meg.
(2) A közterületeket rendeltetésének megfelelő célra bárki szabadon használhatja, azonban a használat mások hasonló célú jogait nem korlátozhatja.
(3) A közterület rendeltetéstől eltérő használatához a tulajdonos önkormányzat hozzájárulása szükséges.
Közlekedési területek - K
15. § (1) A közlekedési és közműelhelyezésre szolgáló terület az országos és a helyi közutak, a kerékpárutak, a gépjármű várakozóhelyek (parkolók) – a közterületnek nem minősülő telkeken megvalósulók kivételével – a járdák és a gyalogutak, mindezek csomópontjai, vízelvezetési rendszere és környezetvédelmi létesítményei, továbbá a közművek és a hírközlés építményeinek elhelyezésére szolgál.
(2) A közlekedési területen elhelyezhető a közlekedést kiszolgáló:
a) közlekedési építmények,
b) kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó, szálláshely szolgáltató épület,
c) igazgatási épület,
d) a gazdasági tevékenységi célú épületen belül a tulajdonos, a használó és a személyzet számára szolgáló lakás.
(3) A közlekedési területeket és létesítményeket, azok szabályozási szélességeit és védőtávolságait a Szabályozási Terv ábrázolja.
(4) A közlekedési területek funkcionális besorolása a tervben: K - közutak területe.
(5) Az utak szabályozási szélességgel meghatározott területsávjai mentén létesítményt elhelyezni csak a területsáv megtartásával szabad.
(6) A (2) bekezdés szerinti területsávba eső meglévő épületeken végezhető mindennemű építési tevékenység – csak a területsáv kialakulásának várható idejét, az épületnek a területsávban elfoglalt helyét, az épület sajátosságait (eszmei és gazdasági értékét) mérlegelve, az illetékes közlekedési szakhatóság állásfoglalásának figyelembevételével – engedélyezhető.
(7) A közlekedéstől származó zaj új tervezésű és megváltozott területhasználású területeken megengedett egyenértékű A –hangnyomásszintjeit az alábbi táblázat tartalmazza:
|
Megengedett egyenértékű A-hangnyomásszint (db) |
|||||
Üdülő-, lakóépületek és közin-tézmények közötti forgalomtól elzárt területen |
Lakóutakon, átmenő |
Gyüjtő és főforgalmi utakon |
||||
Lakóterület és intézményterület laza beépítéssel |
|
|
|
|
|
|
Erdőterületek - E
16. § (1) Az erdőterület erdő céljára szolgáló terület.
(2) Az erdőterület az erdő elsődleges rendeltetése szerint – gazdasági erdő lehet. Az erdő egyes rendeltetései egymástól elválaszthatatlanok, ezért az erdőgazdálkodási tevékenység során e rendeltetésekre egyidejűleg kell tekintettel lenni.
Mezőgazdasági rendeltetésű területek - M
17. § (1) A mezőgazdasági terület a növénytermesztés és az állattenyésztés továbbá az ezekkel kapcsolatos termékfeldolgozás és – tárolás építményei elhelyezése céljára szolgáló terület.
(2) A mezőgazdasági rendeltetésű területen elhelyezhetők az alábbi:
a) nem mezőgazdasági jellegű építmények:
aa) a köztárgyak,
ab) a területfelhasználási egységhez tartozó közutak (kiszolgáló utak, kerékpár- és gyalogutak, közterek és gépjármű várakozóhelyek,
ac) a kutatás és az ismeretterjesztés építményei (az üzemi jellegűek kivételével),
ad) a fegyveres erők, a fegyveres testületek és a rendészeti szervek honvédelmet és belbiztonságot szolgáló építményei,
ae) a közművek és a közműpótlók (a szennyvíztisztító és komposztáló telepek kivételével),
af) a nyomvonaljellegű vezetékek (a külön jogszabályok keretei között),
ag) a távközlés létesítményei,
ah) a vízgazdálkodási (különösen a vízkárelhárítás, a vízkivétel, vízhasznosítás),
ai) a nyilvános illemhelyek, hulladékgyűjtők,
aj) a geodéziai jelek.
b) a mezőgazdasági termeléssel kapcsolatos üzemi építmények,
c) terményfeldolgozó, tároló, mezőgazdasági gépjavító
ca) présház, mezőgazdasági terményfeldolgozó, állattartó, szerszám-, vegyszer-, kisgép-terménytároló (továbbiakban: gazdasági épület) és pince,
cb) biztonsági okokból szükséges őrház (gát-, mező-, őrház),
Egyéb területek – vízgazdálkodási területek – VT
18. § (1) A vízgazdálkodási terület a következő övezetekre tagozódik:
a) külterületi és belterületi vízfolyások és vízfelületek övezete,
b) vízmű terület.
(2)14 A területen csak a vízgazdálkodással és vízkárelhárítással összefüggő építmények, vízilétesítmények helyezhetők el..
AZ ÉPÍTETT KÖRNYEZET VÉDELMI ELŐÍRÁSAI
Általános előírások
19. § (1) Kiterjed a településrészekre, az egyedi építményekre, a műszaki létesítményekre és azok környezetére
(2) Biztosítani kell az épített környezetben élők (tartózkodók) egészségének védelmét, életfeltételeinek folyamatos javítását, törekedni kell a különböző tevékenységek káros hatásainak megszüntetésére, vagy a hatályos előírások szerinti visszavonására.
(3) Fejlesztéseknél, beavatkozásoknál meg kell követelni a funkciókból adódó védőtávolságokat és a szükséges védőterület kialakításokat.
(4) Szorgalmazni kell a település szennyező forrásainak megszüntetését.
(5) Szorgalmazni kell az azonos, illetve hasonló rendeltetési egységek területi átcsoportosítását.
(6) A Településszerkezeti Terven meghatározott zöldterületek kialakításáról és fenntartásáról folyamatosan gondoskodni kell.
20. §
A településszerkezet helyi védelmének szabályai
21. § (1) A meglévő úthálózat és térrendszer megtartandó.
(2) Változtatások, beavatkozások korlátozottan és csak azokon a helyeken alkalmazhatók, ahol ezt a szabályozási terv meghatározza.
(3) A terület működőképességének és hasznosításának érdekében viszont a korlátozott mértékben alkalmazott útszélesítéseket el kell végezni a szabályozási terven jelölt formában.
(4) Telekszerkezet:
a) a község területén belül védendő a kialakult telekszerkezet,
b) beavatkozások csak a szabályozási terven jelölt esetekben alkalmazhatók,
c) javasolt telekhatárok megvalósítása,
d) út céljára történő lejegyzés,
e) telekösszevonás, telekmegszüntetés esetén,
f) új telekosztás.
(5) Beépítési mód: Az egykor telepített szerkezetű község hagyományos lakókörnyezetű részein a fésűs beépítés jellemző soros telekformával és hagyományos falusias építészeti karakterrel.
(6) A településkép és települési karakter védelme:
Helyi értékvédelem
22. § (1) Kisfüzes belterületén műemléki védelem alatt álló épület nem található.
23. §17 (1) A telekalakítás szabályait az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény 23. §-a tartalmazza.
ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK
26. § (1) Ezen rendelet kihirdetése napján lép hatályba. Rendelkezéseit a hatálybalépését követően indult eljárásokban kell alkalmazni.
(2) A rendelet hatálybalépésével egyidejűleg Kisfüzes község helyi építési előírásairól és egyes építési munkák engedélyezéséről szóló 4/1997. (IV.28.) Ör. rendelete hatályát veszti.
Hatályon kívül helyezte a 9/2016. (XI.15.) önkormányzati rendelet. Hatálytalan: 2016. december 1-től.
Hatályon kívül helyezte a 9/2016. (XI.15.) önkormányzati rendelet. Hatálytalan: 2016. december 1-től.
Hatályon kívül helyezte a 9/2016. (XI.15.) önkormányzati rendelet. Hatálytalan: 2016. december 1-től.
Hatályon kívül helyezte a 9/2016. (XI.15.) önkormányzati rendelet. Hatálytalan: 2016. december 1-től.
Módosította a 9/2016. (XI.15.) önkormányzati rendelet. Hatályos: 2016. december 1-től.
Hatályon kívül helyezte a 9/2016. (XI.15.) önkormányzati rendelet. Hatálytalan: 2016. december 1-től.
Hatályon kívül helyezte a 9/2016. (XI.15.) önkormányzati rendelet. Hatálytalan: 2016. december 1-től.
Hatályon kívül helyezte a 9/2016. (XI.15.) önkormányzati rendelet. Hatálytalan: 2016. december 1-től.
Hatályon kívül helyezte a 7/2017. (VIII.23.) önkormányzati rendelet. Hatálytalan: 2017. augusztus 24-től.
Hatályon kívül helyezte a 9/2016. (XI.15.) önkormányzati rendelet. Hatálytalan: 2016. december 1-től.
Hatályon kívül helyezte a 9/2016. (XI.15.) önkormányzati rendelet. Hatálytalan: 2016. december 1-től.
Módosította a 9/2016. (XI.15.) önkormányzati rendelet. Hatályos: 2016. december 1-től.
Módosította a 9/2016. (XI.15.) önkormányzati rendelet. Hatályos: 2016. december 1-től.
A 18. § (2) bekezdése a Kisfüzes Község Önkormányzata Képviselő-testületének 13/2023. (XII. 14.) önkormányzati rendelete 1. §-ával megállapított szöveg.
Hatályon kívül helyezte a 14/2017. (XII.15.) önkormányzati rendelet. Hatálytalan: 2018. január 1-től.
Hatályon kívül helyezte a 14/2017. (XII.15.) önkormányzati rendelet. Hatálytalan: 2018. január 1-től.
Módosította a 9/2016. (XI.15.) önkormányzati rendelet. Hatályos: 2016. december 1-től.
Hatályon kívül helyezte a 9/2016. (XI.15.) önkormányzati rendelet. Hatálytalan: 2016. december 1-től.
Módosította a 9/2016. (XI.15.) önkormányzati rendelet. Hatályos: 2016. december 1-től.
Hatályon kívül helyezte az 5/2012. (V.31.) önkormányzati rendelet. Hatálytalan: 2012. június 1-től.
Hatályon kívül helyezte a 9/2016. (XI.15.) önkormányzati rendelet. Hatálytalan: 2016. december 1-től.
A 3. mellékletet a Kisfüzes Község Önkormányzata Képviselő-testületének 13/2023. (XII. 14.) önkormányzati rendelete 2. §-a iktatta be.