A lakások és helyiségek bérletére, valamint az elidegenítésükre vonatkozó egyes szabályokról szóló 1993. évi LXXVIII. törvényben - a továbbiakban Lt. - kapott felhatalmazás alapján a Győr Megyei Jogú Város Önkormányzatának Közgyűlése a következőket rendeli:

A rendelet hatálya

1.§

/1/ A rendelet hatálya - a /3/ bekezdésben foglaltak kivételével - kiterjed a Győr Megyei Jogú Város Önkormányzatának (továbbiakban: önkormányzat) tulajdonában álló és rendeltetésénél fogva nem lakás céljára szolgáló önálló helyiségre, vagy műszakilag összefüggő helyiségcsoportra (továbbiakban együtt: helyiség).

/2/ E rendelet rendelkezéseit kell alkalmazni akkor is, ha a helyiségnek a /3/ bekezdésben említett rendeltetése vagy használatának jellege bármely okból megszűnt.

/3/ Nem terjed ki a rendelet hatálya:

a./ a közterületeken lévő - nem a bérbeadó hasznosítására bízott - személygépkocsi-tárolókra, árusító és szolgáltató helyiségekre,

b./ a vásárcsarnok és piac területén lévő árusítóhelyekre,

c./ a lakó- és vegyes rendeltetésű épületekben lévő, a lakók közös használatára szolgáló helyiségekre,

d./ a Polgármesteri Hivatal által átmenetileg hasznosított helyiségekre.

Értelmező rendelkezések

2.§

/1/ E rendelet szempontjából tulajdonos a 4.§, 10.§ /2/ bekezdés c./ pontja, 12.§ /1/ bekezdés c./ pontja, 13.§ /3/ bekezdése, 16.§ /3/ bekezdése, 16.§ /1/ bekezdése, 7. § /8/ bekezdése tekintetében Győr Megyei Jogú Város Önkormányzatának Közgyűlése, az 5.§ /2/ és a 16. § /8/ bekezdése tekintetében a Közgyűlés Gazdasági Bizottsága, a többi esetben a Lakás és Helyiség Iroda.

/2/ E rendelet szempontjából bérbeadó az INSZOL RT.

A helyiségbérlet létrejötte

3.§

/1/ A helyiségbérleti jogviszonyt - a tulajdonos értesítése, vagy jegyzőkönyve alapján - a bérbeadó és a bérlő szerződése hozza létre.

/2/ A szerződést határozott időre, legfeljebb 5 évre, illetőleg feltétel bekövetkeztéig lehet megkötni, kivéve:

a meglévő határozatlan idejű szerződések esetén létrejövő bérlőtársi szerződéseket,

az épület teljes felújításával egyidőben kialakuló helyiségekre, a felújítási hozzájárulást viselő bérlővel az e rendelet 5.§ /4/ és /6/ bekezdése alapján kötött bérleti szerződéseket,

az e rendelet 12.§-a alapján kötött határozatlan idejű bérleti szerződéseket,

a bérlővel történt megállapodás alapján határozatlan idejű szerződés módosítása során legfeljebb 25 évre kötött szerződéseket.

/3/ A helyiségbérleti jogviszony a helyiséghez tartozó földterületre akkor terjed ki, ha a szerződés ezt külön tartalmazza.

/4/ Ha a bérbeadó és a bérlő jogaira, kötelezettségeire a felek megállapodása az irányadó, a megállapodás megkötésénél figyelemmel kell lenni az e rendeletben rögzített bérlői kötelezettségek vállalására is.

/5/ A szerződés megkötése előtt a leendő bérlőnek lehetőséget kell biztosítani a helyiség helyszínen történő megtekintésére.

4.§

Önkormányzati bérlakás nem lakás céljára történő bérbeadását a mindenkor hatályos, az önkormányzati tulajdonú lakások bérletéről, valamint a lakásvásárlás és építés támogatásáról szóló önkormányzati rendelet szabályozza.

Helyiség pályáztatása, bérleti díj megállapítása

5.§

/1/ A tulajdonos az üres vagy előre ismert időpontban megüresedő helyiségek hasznosítása céljából a /2/ és /4/ bekezdés, valamint a 6.§-ban foglaltak kivételével köteles nyílt pályázatot hirdetni.

/2/ Meghívásos pályázat akkor írható ki, ha a helyiségben folytatandó tevékenység jellege, illetve a helyiség adottságai csak meghatározott ajánlattevők részvételét teszik indokolttá.

A meghívásos pályázat kiírásáról a tulajdonos javaslatára a polgármester dönt. Meghívásos pályázat legalább három pályázó részvételével tartható, elbírálását a polgármester által jelölt 5 tagú ideiglenes bizottság végzi.

/3/ A pályázat nyertese bérlőként jogosultságot szerez a pályázati feltételeknek megfelelő tartalmú szerződés megkötésére. A bérleti szerződés megkötése nem mentesíti a bérlőt a helyiségben folytatni kívánt tevékenység gyakorlásához szükséges külön jogszabályokban előírt hatósági engedélyek megszerzése alól.

/4/ Abban az esetben, ha az önkormányzat által jóváhagyott felújítási címjegyzékben, teljes épület-felújítás címen szereplő épületben, a határozatlan idejű bérleti szerződéssel rendelkező bérlő, illetve az általa megjelölt természetes vagy jogi személy, illetőleg jogi személyiséggel nem rendelkező gazdasági társaság vállalja a bérleményre eső alapszintű kialakítás költségének 100 %-át, úgy választása szerint határozatlan, vagy 25 éves határozott idejű szerződésmódosítási, illetve szerződéskötési jogosultságot szerez a tulajdonos jóváhagyásával.

Az alapszintű kialakítás tartalmát a bérbeadó épület-felújítási szabályzata tartalmazza.

/5/ a./ Amennyiben a felújítási hozzájárulás megfizetésével szerzett határozatlan idejű bérleti szerződés, nem a bérlőnek felróható okból, a szerződéskötést követő 5 éven belül megszűnik, úgy a befizetett hozzájárulási díj - 5 évet figyelembevevőleg - időarányos részét a bérbeadó a bérlő részére visszatéríti.

b./ Amennyiben a felújítási hozzájárulás megfizetésével a szerzett határozatlan idejű bérleti szerződés, a szerződéskötést követő 5 éven túl szűnik meg, úgy a bérlő a hozzájárulási díjra nem tarthat igényt.

/6/ A bérlő és a tulajdonos a határozott idejű bérleti szerződés megszűnéséig megállapodhat abban, hogy ugyan arra a bérleményre újabb határozott idejű bérleti szerződést kössön. A megállapodás feltétele, hogy a bérlő és a bérbeadó a bérleti díj összegében közösen megegyezzenek, és a bérlő nem esik a 7. § /8/ bekezdésében foglalt kizáró feltételek alá. Amennyiben megállapodás nem jön létre a leendő bérlő kiválasztása pályázat útján történik. A pályázat nyertese az, aki a felújítási hozzájárulás megfizetése mellett a legmagasabb bérleti díj fizetését vállalja.

/7/ Ha a kialakuló helyiség adottságai nem teszik lehetővé az összes jogosult szerződéskötését, a felek megállapodásának hiányában közülük a legmagasabb bérleti díjat ajánló volt bérlő köthet helyiségbérleti szerződést.

6.§

/1/ A tulajdonos nem köteles pályázatot hirdetni, ha:

a./ a bérleti jogviszony hatósági határozat miatti szünetelésének időtartamára, vagy felmondás esetén cserehelyiségként biztosítja a tulajdonos a bérlőnek a helyiséget,

b./ elemi csapás, vagy más ok következtében megsemmisült helyiség volt bérlőinek elhelyezéséhez, illetve az építésügyi hatóság életveszély miatt elrendelt kiürítése folytán keletkezett határozott időtartamú elhelyezéshez szükséges a helyiség,

c./ közös megegyezéssel történő szerződés megszűnésekor a megegyezés eredményeként a tulajdonos másik helyiséget biztosít,

d./ hatósági határozat folytán megszűnt bérleti jogviszony volt bérlőjének adja bérbe a helyiséget a bérbeadó,

e./ a helyiséget a szomszédos bérlő bérleményének indokolt bővítésére kapja, amelyre azonban egyszeri vissza nem térítendő hozzájárulási díjat kell fizetnie,

f./ a helyiségre már kétszer meghirdetett pályázat eredménytelen maradt,

g./ a bérbeadás közérdekű vagy várospolitikai célt szolgáló helyiségnek önkormányzati feladat, önkormányzati intézmény alapító okiratában megjelölt alap és kiegészítő tevékenységének ellátáshoz, 100%-os önkormányzati tulajdonú gazdasági társaság működéséhez szükséges,

h./ a meghatározott időre szóló bérleti szerződés lejárt, és az 5 §. /6/ bekezdése szerinti megállapodás megkötésre került,

i./ az 5. § /4/ bekezdése alapján kötött szerződések esetében.

/2/ A 6.§ (1) bekezdés a.) pontja alapján történő csereelhelyezések esetében a helyiségek bérleti jogának értéke közötti különbözet elszámolása során az e rendelet 1. sz. mellékletében foglaltakat kell alkalmazni.

7.§

/1/ A helyiségpályázati hirdetménynek tartalmaznia kell:

a./ a helyiség fekvését (utca, házszám, helyrajzi szám), alapterületét, rendeltetését, felszereltségét, műszaki állapotát,

b./ a helyiségben folytatandó tevékenységet, üzletkör megjelölést, a szakhatóságoknak a helyiség használatával kapcsolatos kikötéseit, észrevételeit, illetve utalást arra, hogy ilyen megkötés nincs,

c./ a bérleti jogviszony időtartamát,

d./ a bérleti díj alsó határát, - azzal a figyelmeztetéssel, hogy a szerződéskötési jogosultságot a pályázati tárgyaláson a legmagasabb bérleti díjra ajánlatot tevő szerzi meg - az emelés legkisebb és legnagyobb mértékét, az inflációs hatás érvényesítésének az idejét és módját,

e./ az egyéb szerződési feltételeket (pl. a helyiség rendeltetésszerű használatra alkalmassá tételéhez szükséges, a leendő bérlő által a saját költségén elvégzendő építési munkák tételes felsorolását, annak várható költségeit),

f./ a pályázati ajánlat benyújtásának módját, helyét és határidejét,

g./ a pályázni jogosultak körét,

h./ a pályázati tárgyalás időpontját és helyét,

i./ a bánatpénz összegét, befizetésének esetleges visszafizetésének feltételeit, módját,

j./ a meghirdetett helyiség helyszínen történő megtekintésének időpontjait,

k./ a felújítási hozzájárulás esetleges mértékét.

/2/ A pályázati hirdetményt, a tulajdonos és a bérbeadó hirdetőtábláján és a meghirdetett helyiségen legalább 15 napig kifüggesztve közszemlére kell tenni, és közhírré tétel céljából a helyi napilapban és a Városi Televízióban is meg kell jelentetni.

/3/ A pályázati ajánlatot formanyomtatványon írásban kell benyújtani. Ennek tartalmaznia kell a pályázó nevét, címét, továbbá nyilatkozatát arról, hogy a pályázati feltételeket magára nézve kötelezőnek ismeri el.

/4/ A tulajdonos az érvényesen pályázók együttes részvételével pályázati tárgyalást tart.

/5/ A pályázati tárgyaláson résztvevők közül a legmagasabb összegű bérleti díj fizetésére ajánlatot tevő lesz a pályázat nyertese.

/6/ Ha a pályázat nyertese, a szerződés írásba foglalása előtt, vagy után a jogügylettől eláll, a bérbeadó a helyiségbérleti szerződést a pályázati tárgyaláson részt vett következő legmagasabb ajánlattevővel kötheti meg.

/7/ A bérbeadó a pályázati tárgyaláson köteles részt venni, az ott készült jegyzőkönyv alapján a nyertessel köteles a bérleti szerződést megkötni. A pályázat nyertesének egyszeri vissza nem térítendő hozzájárulási díjat nem kell fizetni.

/8/ Nem jogosultak a pályázaton történő részvételre azok a személyek és gazdasági társaságok, amelyeknek a bérbeadóval vagy a tulajdonossal szemben lejárt bérleti díj, adó, vagy adók módjára behajtható tartozása áll fenn. E rendelkezést kell alkalmazni azon gazdasági társaságokra is, amelyek tulajdonosai között olyan tag van akinek a bérbeadóval vagy a tulajdonossal szemben lejárt bérleti díj, adó, vagy adók módjára behajtható tartozása áll fenn.

8.§

E rendelet hatályba lépését követően pályázati eljárás keretében hasznosított helyiségek bérleti díja a legmagasabb erre vonatkozó ajánlatnak a bérbeadó részéről történő elfogadásával alakul ki.

A felek jogai és kötelezettségei

9.§

/1/ A bérbeadó a helyiséget a bérleti szerződésben megjelölt időpontban, állapotban, felszereltséggel, esetleges helyiség-berendezésekkel, leltár szerint köteles a bérlőnek átadni.

/2/ Ha a Lt. 2. sz. mellékletének 15. pontjában megjelölt vagy a rendeltetésszerű használathoz szükséges egyéb berendezések leltárral kerülnek átadásra, azok a bérleti jogviszonyban helyiség-berendezésnek minősülnek.

/3/ A bérlő nem követelheti a bérbeadótól, hogy a helyiséget az abban folytatni kívánt tevékenységének gyakorlásához szükséges módon alakítsa ki, szerelje fel, illetőleg rendezze be.

/4/ Külön szolgáltatások nyújtásában a bérbeadó és a bérlő megállapodhat.

/5/ A bérbeadó szavatolja, hogy a helyiség - az átadáskor - megfelel a bérleti szerződésben foglaltaknak.

/6/ A bérlő a helyiség átadását követően jogosult a helyiséget és a helyiségben lévő berendezési tárgyakat rendeltetésszerűen, a szerződésben foglaltaknak megfelelően használni.

/7/ Ahol a Lt. a felek jogai és kötelezettségei vonatkozásában a felek megállapodására utal, és e rendelet másként nem rendelkezik, a bérbeadó jogosult ajánlatának tartalmát meghatározni.

/8/ A bérlőt terhelik a helyiséghasználattal összefüggő közüzemi, közszolgáltatási díjak.

/9/ A közüzemi és más közszolgáltatásért, továbbá a bérbeadó által nyújtott külön szolgáltatásért fizetendő díjakra a vonatkozó jogszabályokban foglaltak, illetve a felek megállapodásai az irányadók.

/10/ Ha a feltételek engedik, a bérlő a közüzemi szolgáltatásra irányuló szerződést közvetlenül a szolgáltatást végzővel köti meg.

/11/ A bérlő a helyiség használatáért bérleti díjat köteles fizetni.

A bérleti díj megállapításánál a helyiség épületszerkezetekkel (falakkal) körülhatárolt teljes alapterületét kell figyelembe venni. Az alapterületbe a helyiségben állandó jelleggel kialakított közbenső szint (galéria) és a helyiséghez tartozó kirakat vetületét is be kell számítani.

/12/ A bérlő köteles gondoskodni a következőkről:

a./ helyiség burkolatainak, berendezéseinek karbantartásáról, felújításáról, pótlásáról, illetőleg cseréjéről, külső-belső nyílászáróinak karbantartásáról, felújításáról, cseréjéről.

b./ a helyiséghez tartozó üzlethomlokzat, (portál), kirakatszekrény, védő (elő) tető, ernyőszerkezet, biztonsági berendezések karbantartásáról, valamint a bérlő tevékenysége érdekében szükséges felújításáról, pótlásáról, illetőleg cseréjéről,

c./ az épület olyan központi berendezéseinek, berendezés-részeinek  karbantartásáról és cseréjéről, amelyeket a bérlő kizárólagosan használ, illetőleg tart üzemben,

d./ az épület, továbbá a közös használatra szolgáló helyiségek és területek tisztításáról és megvilágításáról, ha ez a bérlő tevékenysége miatt vált szükségessé,

e./ a tevékenységével kapcsolatban keletkezett szemét elszállításáról.

/13/ A bérbeadó és a bérlő megállapodhat a helyiség közművesítésében, rendeltetésszerű használatra alkalmassá tételében, romos helyiség helyreállításában, a helyiség alapterületének építés útján való bővítésében, használhatóságát növelő egyéb építési, szerelési munkák elvégzésében, és annak esetleges elszámolásában.

/14/ A helyiség bérleti szerződésben foglalt rendeltetése és az abban folytatott tevékenység megváltoztatása a tulajdonos írásbeli hozzájárulásával történhet.

/15/ A bérbeadó szükség szerint jogosult bérleményellenőrzést tartani, és arról a tulajdonost köteles tájékoztatni.

A bérleményellenőrzést a bérlő zaklatása nélkül köteles a bérbeadó végezni, és ez esetben a bérlő köteles tűrni azt.

Bérlőtársi jogviszony

10.§

/1/ A helyiségre bérlőtársi szerződés a bérlő kérelmére - a tulajdonos hozzájárulása alapján - köthető.

/2/ A bérlőtársi jogviszony létesítéséhez történő tulajdonosi hozzájárulás feltételei:

a./ a bérlő részéről nem állhat fenn a bérbe adóval szemben bérleti díj, az önkormányzattal szemben igénybevételi díj, adó- vagy adók módjára behajtható köztartozás,

b./ a bérlőtárs rendelkezik az általa a helyiségben végzendő tevékenység gyakorlásához szükséges okiratokkal (pl. vállalkozói igazolvány, cégbejegyzés, társasági szerződés),

c./ az új bérlőtárs vállalja - a tulajdonos részére - a helyiség beköltözhető forgalmi értéke e rendelet 1. számú mellékletében meghatározott mértékének (a továbbiakban: egyszeri, vissza nem térítendő hozzájárulási díj) a /3/ bekezdésben foglaltak szerinti megfizetését,

d./ bérlőtársi szerződés időtartama - határozott idejű bérleti szerződések esetében - nem lehet hosszabb az eredeti szerződésben meghatározott időtartamnál,

e./ a bérlőtársak tevékenysége a lakókörnyezet nyugalmának zavarása nélkül gyakorolható.

/3/ A /2/ bekezdés d./ pontjában foglaltak alapján kötött bérlőtársi szerződés esetében a /2/ bekezdés c./ pontjában meghatározott egyszeri, vissza nem térítendő hozzájárulási díj

5 éves bérleti szerződés esetében 50 %-át,

5 évnél hosszabb bérleti szerződés esetében 100 %-át kell megfizetni.

/4/ Bármilyen ok miatt szűnik meg a bérlőtársi jogviszony e rendelet hatályba lépését követően, a visszamaradt bérlőtárs bérleti jogviszonya az egész helyiségre kiterjed.

A bérleti jog cseréje

11.§

/1/ Helyiségbérleti jog cseréjéhez a tulajdonos által történő hozzájárulás feltételei:

a./ helyiségbérleti jog kizárólag azonos rendeltetésű helyiség bérleti jogára cserélhető,

b./ a feleknek a bérbe adóval szemben bérleti díj, az önkormányzattal szemben igénybevételi díj, adó- vagy adók módjára behajtható tartozása nem lehet,

c./ a helyiségre szóló szerződési feltételek - a bérleti díj kivételével - nem változhatnak,

d./ egyszeri, vissza nem térítendő hozzájárulási díj megfizetésének vállalása, a /4/ bekezdésben foglaltak szerint,

e./ a hozzájárulás előtt - ha szükséges - a helyiségbér piaci értékhez történő módosításában a feleknek meg kell állapodniuk a bérbe adóval,

f./ a helyiségbérleti jogviszony megszüntetésére nem lehet eljárás folyamatban,

g./ a szolgáltatóval szerződött helyiség bérlőjének a bérleti jogviszonnyal összefüggő közüzemi díj hátraléka nem lehet, a helyiség és a helyiség-berendezések karbantartásával, felújításával, pótlásával, cseréjével kapcsolatosan hibás teljesítése nem állhat fenn.

/2/ A helyiség bérleti joga nem az önkormányzat tulajdonában álló helyiség bérleti, illetve tulajdonjogára nem cserélhető.

/3/ A bérlőtárs bérlőtársi joga nem cserélhető el.

/4/ Helyiségbérleti jogok egymás közti cseréjénél a helyiségekre külön-külön kiszámított egyszeri, vissza nem térítendő hozzájárulási díjak különbözetét kell megfizetni.

/5/ A cserélő felek egyszeri, vissza nem térítendő hozzájárulási díj fizetési kötelezettsége egyetemleges.

/6/ A cserélő felek az egyszeri, vissza nem térítendő hozzájárulási díjat a hozzájárulás írásbeli közlését követő 15 napon belül kötelesek befizetni a Győr Megyei Jogú Város Önkormányzat költségvetési elszámolási számlájára.

A helyiségbérleti jog átruházása

12.§

/1/ A bérleti jog átruházás tulajdonosi hozzájárulásának feltételei:

a./ azonosak a 11.§ /1/ bekezdés b./, d./, e./, f./, g./ pontokban foglaltakkal,

b./ amennyiben a bérleti jogot átadó bérlő bérleti szerződése határozatlan idejű volt, az új bérlővel a bérleti szerződést ugyancsak határozatlan időre kell megkötni. Határozott idejű vagy feltételhez kötött bérleti szerződés esetén az eredeti bérleti szerződés lejártáig köthető az új bérlővel bérleti szerződés.

c./ a felek vállalják a köztük kikötött bérleti jog ellenérték 20 %-ának, de legalább az egyszeri, vissza nem térítendő hozzájárulási díjnak a megfizetését a tulajdonos részére.

/2/ Az önkormányzati tulajdonú helyiség bérleti joga átruházásának minősül és a jelen rendelet alkalmazandó, amennyiben a bérlő a mindenkor hatályos gazdasági társaságokról szóló törvény alapján a helyiség bérleti jogát nem vagyoni hozzájárulásként gazdasági társaság rendelkezésére bocsátja.

Önkormányzati helyiség albérletbe adása

13.§

/1/ A helyiség a bérbeadó és a tulajdonos hozzájárulásával albérletbe adható, a bérlő írásbeli - az albérletbeadás tervezett időpontja előtt legalább 30 nappal benyújtott - kérelmére.

/2/ A határozott idejű, vagy feltétel bekövetkeztéig kötött bérleti szerződés esetén, az albérleti szerződés időtartama legfeljebb az eredeti bérlővel kötött szerződés lejártáig szólhat.

Határozatlan idejű bérleti szerződés esetében az albérleti szerződés időtartama legfeljebb 5 év.

/3/ A bérlő köteles az albérletbe adáshoz történő hozzájárulást követően, határozatlan idejű szerződés esetében a teljes helyiségre megállapított bérleti díj kétszeresét fizetni, függetlenül az albérletbe adott helyiségrész nagyságától, kivéve, ha fizikailag elkülönülő helyiségrészt ad albérletbe. Ebben az esetben a bérlő az albérletbe adott helyiségrész arányában köteles a bérleti díj kétszeresét fizetni. A 10 évet meghaladó időtartamú határozott idejű szerződések esetében a bérleti díj növekményt a bérleti szerződés években számított teljes időtartamának kétszeres %-ával csökkentett mértékben kell megállapítani.

A bérleti díj növekmény egésze a bérbeadót illeti meg. A bérlőt az albérlet fennállása idejére - függetlenül attól, hogy a helyiség egy részét vagy az egészét adta albérletbe - bérleti díjkedvezmény nem illeti meg, így az alapbért csökkentő tényezőket sem lehet alkalmazni.

/4/ A gépkocsi tárolás céljára bérbe adott helyiség (garázs) albérletbe nem adható.

/5/ A kérelmező és az albérletbe vevő részéről is igazolni kell, hogy a bérbeadóval szemben bérleti díj, az önkormányzattal szembeni igénybevételi díj, adó- vagy adók módjára behajtható tartozása nem áll fenn. Igazolnia kell mindkét fél részéről a vállalkozási tevékenységhez való jogosultságot. Az albérleti hozzájáruláshoz a bérbeadó előzetes javaslatát be kell szerezni. Ezen igazolások bármelyikének hiányában az albérletbe adáshoz a hozzájárulás nem adható meg. Az albérletbe adáshoz történő tulajdonosi hozzájárulás nem pótolja az egyéb jogszabályok által előírt működési vagy szakhatósági engedélyeket.

14.§

Az önkormányzat intézményei és az egyszemélyes gazdasági társaságai által bérelt helyiségek bérleti joga nem cserélhető, nem ruházható át. E helyiségekre utólag bérlőtársi jogviszony nem létesíthető. A helyiségek albérletbe nem adhatók.

A helyiség jogcím nélküli használata

15.§

/1/ A helyiséget jogcím nélkül használó a bérbeadónak helyiséghasználati díjat köteles fizetni. A használati díjat az azonos rendeltetésű, hasonló fekvésű és felszereltségű helyiségek után fizetendő bérleti díjjal megegyezően kell megállapítani.

A helyiségbérlet megszűnése

16.§

/1/ A bérlő és a bérbeadó a határozatlan időre szóló helyiségbérleti szerződést - a bérlő és a tulajdonos előzetes egyezsége alapján - közösen megszüntethetik. Az egyezség keretében a tulajdonos pénzbeli térítés megfizetését is vállalhatja, melynek legmagasabb összege szempontjából az 1. sz. mellékletben megfogalmazott mérték az irányadó.

/2/ A volt bérlő a helyiséget a bérleti jogviszony megszűnésétől számított 90 napon belül - az Lt. 23.§ /1/ bekezdés b./ és d./ pontjaiban foglaltak kivételével - legalább az átadáskori állapotban, illetve a 9.§ /13/ bekezdésben foglaltak fennállása esetén az akkori megállapodás figyelembevétele melletti állapotban, felszereltséggel, helyiség-berendezésekkel leltár szerint köteles a bérbeadónak visszaadni.

/3/ A felek megállapodnak abban is, hogy a bérbeadó hozza a helyiséget, illetve a helyiség-berendezéseket a /2/ bekezdésben foglaltaknak megfelelő állapotba. Az ezzel kapcsolatos költségeket a bérlő köteles a bérbeadónak megtéríteni.

/4/ Ha a helyiségbérleti jogviszony a bérlő halála miatt szűnt meg és az örökös nem jogosult a bérleti jogviszony folytatására, az örökös köteles a helyiségben maradt hagyatéki tárgyakat a helyiségből a volt bérlő halálát követő 90 napon belül elszállítani.

/5/ Ha az örökös a hagyatéki tárgyakat (berendezések, bútorok, stb.) a helyiségből határidőre nem szállítja el, a bérbeadó azokat az örökös költségére és veszélyére raktárba, vagy arra alkalmas más helyiségben helyezheti el.

Ennek során a hagyatékról leltárt kell felvenni, és azt az ügyiratkezelés szabályai szerint kell megőrizni.

/6/ A raktárban elhelyezett hagyatéki tárgyakat a bérbeadó 30 napig köteles megőrizni. Ha az örökösök az értesítés után a hagyatékot nem szállítják el, költségükre a bérbeadó az ingó-értékbecslést követően az értékesíthető tárgyakat áruba bocsátja, az értékteleneket a szeméttelepre szállítja.

/7/ Az értékesítésből befolyt összeg felmerült költségekkel csökkentett része a Ptk-ban meghatározott jogosultat illeti meg.

/8/ A bérbeadó Lt. 77. §.-ban meghatározott felmondási jogát a tulajdonos előzetes hozzájárulásával gyakorolhatja.

A közös megegyezéssel létrejött határozott idejű bérleti jogviszony

17.§

/1/ A bérlő és a bérbeadó - tulajdonos hozzájárulásával - megállapodhat, hogy a határozatlan időre szóló helyiségbérleti szerződést a felek közösen módosítják legfeljebb 25 évre szóló határozott időre. A szerződés feltételeinek egyéb módosítására a felek közös megegyezése az irányadó.

/2/ A határozott, legfeljebb 25 évre szóló szerződésmódosításhoz történő tulajdonosi hozzájárulás feltétele, hogy a szerződés megkötését megelőzően a bérlő vállalja a helyiség forgalmi értéke, évenként számított 1 %-ának megfelelő szerződés-módosítási díj megfizetését a bérbeadónak.

/3/ A forgalmi érték megállapítása szempontjából, a helyiség beköltözhető forgalmi értéke az irányadó.

/4/ A szerződés-módosítási díj összegéből kedvezmény nem biztosítható.

/5/ A (2) bekezdés szerinti szerződés-módosítási díjat legfeljebb a határozott bérleti idő 1/5-ének megfelelő időtartam alatt kell a bérlőnek negyedévente egyenlő részletben megfizetni.

/6/ Amennyiben a 17. § (1) bekezdése alapján kötött határozott idejű szerződés nem a bérlőnek felróható okból (Lt. 24. § a/-d/), és nem csere vagy bérleti jog átruházása alapján, a határozott idő letelte előtt megszűnik, a bérlőnek az általa befizetett szerződésmódosítási díj időarányos részét a bérbeadó visszatéríti.

/7/ Az a bérlő, aki e rendelet 17. § (1) bekezdésében foglaltak szerint kötött határozott idejű szerződést, a szerződés lejártakor kezdeményezheti ugyanezen rendelkezés szerint újabb határozott idejű szerződés megkötését.

Hatályba léptető rendelkezések

18.§

/1/ A rendelet 2003. november 1. napján lép hatályba.

/2/ Az e rendelet hatálybalépésekor fennálló albérleti szerződések esetén a díjnövekményre az albérleti szerződések megkötésének időpontjában hatályos jogszabályi rendelkezést kell alkalmazni.

/3/ E rendelet hatálybalépésével egyidejűleg az önkormányzati tulajdonú helyiségek bérletéről szóló 4/1997. (II. 1.) Ök. sz. rendelet, továbbá az azt módosító 52/1997. (XII. 1.) Ök. sz., és 3/2001. (I. 26.) Ök.sz., valamint a 26/2001. (VI. 1.) Ök. sz. rendelet hatályát veszti