Fácánkert Község Önkormányzatának Képviselő-testülete a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. tv. 18. § (1) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján az alábbi Szervezeti és Működési Szabályzatot alkotja.

I. FEJEZET

ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

Az önkormányzat

[1]1. § (1) Az önkormányzat hivatalos megnevezése: Fácánkert Község Önkormányzata, székhelye: 7136 Fácánkert, Árpád utca 12.

(2) Az önkormányzat létrehozására a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény rendelkezése alapján került sor. Az alapítás dátuma: 1990. szeptember 30., a törzskönyvi nyilvántartásba bejegyzés dátuma: 1990. december 10.

(3) Az önkormányzat törzskönyvi azonosító száma: 417930.

(4) Az önkormányzat adószáma: 15417938-1-17.

(5) Az önkormányzat statisztikai számjele: 15417938-8411-321-17.

[2]1/A.§ Az önkormányzat alap-, valamint a szabad kapacitás kihasználása érdekében végzett alap-, vállalkozási tevékenységének – az államháztartási szakfeladatok rendje szerinti – szakfeladat- számmal és megnevezéssel történő felsorolását a rendelet 9. számú melléklete tartalmazza.

[3]1/B.§ (1)  Az önkormányzat fenntartói jogokat gyakorol az alábbi költségvetési szervek vonatkozásában:

1. Sióagárd-Fácánkert Községek Körjegyzősége;
2. Bogyiszló-Fácánkert Társult Általános Iskola és Óvoda;
3. Csapó Óvoda és Általános Iskola;
4. Tolnai Családsegítő Központ.

(2) Az önkormányzat tulajdonosi jogokat gyakorol az alábbi gazdálkodó szerv vonatkozásában: Tolna Víz- és Csatornamű Kft.

[4]1/C. § (1) Az önkormányzat képviselő-testülete: Fácánkert Község Önkormányzatának Képviselő-testülete. (A továbbiakban: képviselő-testület)

(2)[5] Az önkormányzat jogi személy. Az önkormányzati hatáskörök a képviselő-testületet illetik meg. A képviselő-testületet a polgármester, illetve az általa meghatalmazott személy képviseli. A képviselő-testület által a bizottságra átruházott hatáskörben hozott döntés vonatkozásában az önkormányzatot - a polgármester által adott meghatalmazás alapján - a döntést hozó bizottság elnöke, tagja képviseli.

(3)[6] [7] Az önkormányzati feladatokat a képviselő-testület és szervei: a képviselő-testület bizottságai, a polgármester, a Bogyiszlói Közös Önkormányzati Hivatal, -  a továbbiakban: Hivatal - , a jegyző, továbbá a társulások látják el.

(4)[8] A képviselő-testület egyes hatásköreit a polgármesterre, a bizottságaira, törvényben meghatározottak szerint társulására ruházhatja. E hatáskör gyakorlásához utasítást adhat, e hatáskör gyakorlására vonatkozó döntését visszavonhatja. Az átruházott hatáskör tovább nem ruházható.

Jelképek és kitüntetések

2. § (1) Az önkormányzat jelképe: a címer, a zászló és a díszpecsét, amelyekről, valamint használatuk rendjéről a képviselő-testület rendeletet alkot. [9]

(2) Az önkormányzat minden év augusztus 19-ét , valamint 20-át – az állami ünnep méltóságát tiszteletben tartva – közégi ünnepnappá nyilvánítja.

II. FEJEZET

A KÉPVISELŐ-TESTÜLET MŰKÖDÉSE

A képviselő-testület feladat- és hatásköre

3. § (1) A képviselő-testület ellát kötelező és önként vállalt helyi önkormányzati feladat- és hatásköröket.

(2) A képviselő-testület önként vállalhatja minden olyan helyi közügy megoldását, amelyet jogszabály nem utal más szerv hatáskörébe.

A képviselő-testület ülései

4. § (1) A képviselő-testület alakuló, rendes, rendkívüli és ünnepi ülést tart. Az ülést több egymást követő ülésnapra is össze lehet hívni.

(2) A képviselő-testület üléseit a polgármester hívja össze.

(3) A polgármesteri és az alpolgármesteri tisztség egyidejű betöltetlensége, illetőleg tartós akadályoztatásuk esetén a képviselő-testület összehívásával és vezetésével kapcsolatos polgármesteri feladatokat a legidősebb képviselő (korelnök), a korelnök akadályoztatása esetén a soron következő nem akadályoztatott legidősebb képviselő látja el.

A képviselő-testület megalakulása

5.§ (1) Az alakuló ülést a polgármester eskütételéig a korelnök vezeti.

(2) Az alakuló ülés első napirendi pontjaként a Helyi Választási Bizottság beszámol a helyi önkormányzati választás eredményéről.

Rendes ülés

6. § (1) A képviselő-testület - az általa elfogadott munkatervet is figyelembe véve - kéthavonta egy rendes ülést tart,  lehetőség szerint csütörtöki napon.

(2) Az ülés kezdete 17.00 óra.

Rendkívüli ülés

7. § (1) A polgármester köteles rendkívüli ülést összehívni a két képviselő, vagy a képviselő-testület bizottságának a rendkívüli ülés indokát tartalmazó indítványára.

(2) Az indítványt a polgármesternél kell előterjeszteni.

(3) A polgármester az indítvány benyújtásától számított 8 napon belül köteles az ülést összehívni. A rendkívüli ülés összehívására vonatkozó meghívóban meg kell jelölni a rendkívüli ülés összehívásának indokát és tervezett napirendjét.

(4) A polgármester rendkívüli ülést hívhat össze. A rendkívüli ülés összehívásának indokát a meghívóban fel kell tüntetni.

(5) A rendkívüli ülésre - e § (1)-(4) bekezdéseiben foglalt kivétellel- a rendes ülésre vonatkozó szabályokat kell alkalmazni.

A képviselő-testület összehívása

8. § (1) A képviselő-testületet a polgármester írásbeli meghívóval hívja össze.

[10](2) A képviselő-testületi és a bizottsági ülés előterjesztéseit az ülésre meghívottak számára a polgármester elektronikus úton küldi meg. A zárt ülés előterjesztését úgy kell megküldeni, hogy ahhoz illetéktelenek ne férjenek hozzá, amennyiben ez elektronikus úton nem biztosítható, a zárt ülés előterjesztéseit postázni kell.  Az előterjesztéseket a képviselők legalább három nappal az ülés előtt kapják meg. Azon napirendek írásos anyagát, amelyet a képviselők korábban megkaptak, a meghívóval együtt részükre ismételten nem kell megküldeni, de a meghívóban utalni kell arra, hogy mikor küldték meg azokat.

(3) A meghívónak tartalmaznia kell az ülés helyének és napjának, kezdési időpontjának, a tervezett napirend tárgyának és előadójának, valamint a tervezett napirend tárgyalásához tanácskozási joggal külön meghívottak megjelölését is.

(4) A rendkívüli ülésre szóló meghívót legalább egy nappal az ülés megkezdése előtt kell kézbesíteni, a tervezett napirendek írásos anyagaival együtt. Kivételes esetben, ha a képviselő-testület döntésének késedelme az önkormányzati érdek jelentős sérelmével járna, a képviselő-testület az írásbeliség mellőzésével, rövid úton – telefonon – is összehívható

(5) A képviselő-testület ülésének időpontjáról és a napirendjéről a település lakosságát a Hivatal hirdetőtábláján történő kifüggesztéssel kell értesíteni.

[11] [12]9. § (1) A képviselő-testület ülésére tanácskozási joggal meg kell hívni

a) a jegyzőt,

b) Bogyiszlói Kistarisznya Óvoda intézményvezetőjét,

c) az ifjúsági referenst,

d) a Fácánkert Községért Közalapítvány Kuratóriumának elnökét,

d) azokat, akiknek jelenlétét jogszabály kötelezővé teszi, illetve akiknek a meghívását a polgármester az egyes napirendek megtárgyalásához indokoltnak tartja.

 (2) A tanácskozási joggal meghívottak részére – a körjegyzőt kivéve – csak az őket érintő előterjesztéseket kell megküldeni.

Az ülések nyilvánossága

10. § (1) A képviselő-testületi ülések - a (2) bekezdésben meghatározott esetek kivételével - nyilvánosak.

(2)[13] A képviselő-testület

a) zárt ülést tart választás, kinevezés, felmentés, vezetői megbízás adása, illetőleg visszavonása, fegyelmi eljárás megindítása, fegyelmi büntetés kiszabása és állásfoglalást igénylő személyi ügy tárgyalásakor, ha az érintett a nyilvános tárgyalásba nem egyezik bele; továbbá önkormányzati hatósági, összeférhetetlenségi és kitüntetési ügy tárgyalásakor, valamint vagyonnyilatkozattal kapcsolatos eljárás esetén;

b) zárt ülést rendelhet el a vagyonával való rendelkezés és az általa kiírt pályázat tárgyalásakor, ha a nyilvános tárgyalás üzleti érdeket sértene.

(3) A zárt ülésen a képviselők, a körjegyző, továbbá meghívása esetén az érintett és a szakértő vesz részt.

(4)[14] A képviselő-testület a döntéseit nyílt szavazással hozza. Jogszabályban kötelezően előírt esetben titkos szavazást tart. Bármely képviselő javaslatára titkos szavazást tarthat a (2) bekezdésben foglalt ügyekben. Az e §-ban foglaltak a bizottságra is vonatkozik.

A képviselő-testület munkaterve

11. § (1) A képviselő-testület éves munkaterv szerint dolgozik. A képviselő-testület a munkatervtől eltérő időpontban is összehívható.

(2) A képviselő-testület - a polgármester előterjesztése alapján - éves munkatervet fogad el.

12. § A munkatervnek tartalmaznia kell:

a) a képviselő-testület által meghatározott éves feladatokat és a végrehajtásukkal összefüggő tennivalókat,

b) a jogszabály, valamint e rendelet által a kötelezően előírt napirendeket,

c) a képviselő-testületi ülés várható időpontját, a napirendek címét, az előkészítésért felelős megjelölését, a napirendhez kapcsolódó kiegészítő jelentések megjelölését,

d) a közmeghallgatás időpontját,

e) a lakossági fórumokat, valamint azok tervezett napirendjét.

13. § (1) A munkaterv összeállításához a polgármester köteles javaslatot kérni:

a) a képviselőktől,

b) a  bizottságtól,

c) a körjegyzőtől.

(d) Hatályát vesztette[15])

A rendes ülés napirendje

14. § (1) A képviselő-testület ülésének napirendjére a polgármester tesz javaslatot, amelynek alapján a napirendet a képviselő-testület állapítja meg.

(2) A napirendi pontok tárgyalási sorrendjét az alábbiak szerint célszerű meghatározni:

a) tájékoztatók

b) rendeleti javaslatok,

c) határozati javaslatok, ezen belül a beszámoló jellegű, de határozati javaslatot is tartalmazó előterjesztéseket hátrébb sorolva,

d) interpellációk,

e) kérdések,

f) bejelentések.

(3) A (2) bekezdés a) pont szerinti tájékoztatók keretében a polgármester beszámol

a) a lejárt határidejű testületi határozatok végrehajtásáról;

b) az előző ülés óta tett fontosabb intézkedésekről, valamint a jelentősebb eseményekről;

c) az átruházott hatáskörben hozott döntésekről.

 (4) A napirendek megtárgyalását követően napirend utáni felszólalásokra kerülhet sor legfeljebb fél órában.

Az előterjesztések rendje

15. § (1) Az előterjesztések a polgármesternél írásban nyújthatók be. Indokolt esetben a polgármester engedélyezheti az írásos előterjesztésnek az ülésen történő ismertetését, kiosztását.

(2) A képviselő-testület elé előterjesztést tehetnek:

a) a képviselők,

b) a polgármester és az alpolgármester,

c) a bizottság,

d) a körjegyző,

(e) Hatályát veszetette[16])

(3) A képviselő-testület ülésén önálló napirendi pontként olyan előterjesztés tárgyalható, amely egyébként megfelel az előterjesztésekkel szemben támasztott általános követelményeknek.

(4) Az előterjesztésekkel szemben támasztott általános követelményeket és az előterjesztések benyújtásának rendjét e rendelet 1. számú melléklete tartalmazza.

(5) A (2) bekezdés b) és d) pontjaiban említett előterjesztők a Hivatal köztisztviselői közül az előterjesztés előadójaként más személyt is megnevezhetnek.

Interpelláció

16. § (1) Az önkormányzati képviselő az Önkormányzat feladat- és hatáskörébe tartozó minden ügyben a polgármesterhez, az alpolgármesterhez, illetve a körjegyzőhöz és az állandó bizottság elnökeihez interpellációt intézhet. Az interpellációt és az ezzel kapcsolatos tényleírást legkésőbb az ülés előtt három nappal a polgármesternél kell benyújtani.

 (2) Ha az interpelláló képviselő az ülésen nincs jelen, az interpellációt elnapoltnak kell tekinteni.

 (3) A válasz elhangzása után - az írásban adott válasz esetében a képviselő-testület következő ülésén - az interpelláló képviselőnek kettő perces viszontválaszra van joga, ennek keretében nyilatkozik arról, hogy a választ elfogadja-e. Ezt követően a képviselő-testület dönt a válasz elfogadásáról.

(4) Ha a képviselő-testület a választ nem fogadta el, a polgármester vizsgálat céljából kiadja az illetékes bizottságnak, illetve a Hivatalnak.

(5) A képviselő-testület az interpelláció tárgyában a jelentés alapján a jelentést követő rendes ülésen az interpellációt benyújtó képviselő meghallgatása után vita nélkül szavaz.

Kérdés

17. § (1) A képviselő a testületi ülésen a polgármesterhez, az alpolgármesterhez, a körjegyzőhöz, a bizottság elnökéhez önkormányzati ügyekben kérdést intézhet, amelyre az ülésen - vagy legkésőbb tizenöt napon belül írásban - érdemi választ kell adni.

(2) A kérdésekre az interpellációra vonatkozó szabályokat kell megfelelően alkalmazni, azzal az eltéréssel, hogy a képviselő-testület a válasz elfogadásáról nem szavaz.

Napirend utáni felszólalás

18. § (1) Az önkormányzat feladat- és hatáskörébe tartozó, a napirenden nem szereplő  települési jelentőségű, halaszthatatlan és rendkívüli ügyben a napirendek megtárgyalását követően bármely képviselő felszólalhat.

(2) A napirend utáni felszólalások tárgyát annak tartalmára egyértelműen utaló módon a testületi ülés kezdetéig a polgármesternél jelezni kell.

(3) A polgármester, az alpolgármester, valamint a körjegyző a napirend utáni felszólaláshoz két-két percben észrevételt tehetnek. Egyebekben vitának és szavazásnak helye nincs.

A képviselő-testület tanácskozási rendje

19. § (1) A képviselő-testület ülését a polgármester, akadályoztatása esetén az alpolgármester mint az ülés elnöke vezeti, akinek a munkáját a körjegyző segíti.

(2) Az ülést a polgármester nyitja meg, megállapítja a jelen lévő képviselők számát, az ülés határozatképességét. Az ülés tartama alatt a jelenlévők száma szempontjából az "igen", "nem", "tartózkodom" szavazatok összesített száma irányadó.

(3) A képviselő-testületi ülésen részt vevő képviselők, illetve minden jelen lévő személy köteles a tanácskozás méltóságát tiszteletben tartani.

(4) A polgármester gondoskodik az ülés rendjének fenntartásáról.

(5) A tanácskozás rendjének megtartása érdekében a polgármester

a) a tárgytól eltérő, illetve e rendelet eljárási szabályait megsértő felszólalót figyelmezteti, ismétlődő esetben megvonja tőle a szót,

b) rendre utasítja azt a képviselőt, aki a testület tekintélyét sértő kifejezést használ, súlyos esetben jegyzőkönyvi megrovásban részesíti,

c) rendzavarás esetén figyelmezteti a rendbontót. Ha a rendzavarás a tanácskozás folytatását lehetetlenné teszi, a polgármester az ülést határozott időre félbeszakíthatja, vagy elhagyja a  székét, és ezzel az ülés a visszatéréséig félbeszakad.

(6) A polgármesternek a rendfenntartás érdekében tett - e rendeletben szabályozott - intézkedései elleni felszólalásnak vagy ezzel kapcsolatban vitának helye nincs.

20. § (1) A képviselő-testület nyilvános ülésén megjelenő állampolgárok a részükre kijelölt helyen foglalhatnak helyet.

(2) A megjelent állampolgárokat a tanácskozás rendjének bármilyen módon történő megzavarása esetén a polgármester rendreutasíthatja.

(3) Ismétlődő rendzavarás esetén a polgármester az érintetteket a terem elhagyására kötelezheti.

Vitavezetési szabályok

21. § (1) A polgármester minden napirendi pont felett vitát nyit. Nem nyithat vitát a tájékoztató jellegű napirendek esetében.

(2) A testületi ülésen napirendenként elsőként az adott napirendi pont előadóját, másodikként a bizottság előadóját illeti meg a szó. A napirend előadóját a vita lezárását követően a zárszó joga is megilleti.

(3) Bármelyik képviselő napirendi pontonként egy-egy alkalommal legfeljebb egy perces felszólalási időtartamban a vitát megelőzően az előadóhoz a témához kapcsolódó kérdéseket intézhet. Az összes kérdés elhangzása után azokra - a vita megnyitása előtt - a napirendi pont előadója válaszol legfeljebb tíz perc időtartamban. Az előadó a válaszok megadásánál igénybe veheti a tanácskozási joggal nem rendelkező szakértők, meghívottak segítségét is.

A felszólalások és hozzászólások szabályai

22. § (1) A polgármester, az alpolgármester, a körjegyző, a képviselők és a bizottság előadója az ülésteremben kijelölt állandó helyükről, az ülés más résztvevői a számukra biztosított üléshelyről szólalnak fel  .

(2) A képviselő-testület felszólalási jogot adhat a nem tanácskozási joggal meghívottaknak. E kérdésben vita nélkül egyszerű szótöbbséggel dönt.

A felszólalások típusai

23. § A képviselő-testületi ülésen az alábbi felszólalásokra kerülhet sor:

a) felszólalás ügyrendi kérdésben,

b) napirendhez kapcsolódó felszólalás,

c) napirend utáni felszólalás,

d) interpelláció,

e) kérdés.

Felszólalás ügyrendi kérdésben

24. § (1) Ügyrendi kérdésben bármelyik képviselő az e rendelet által szabályozott keretek között soron kívül szót kérhet. Az ügyrendi javaslatok felett a képviselő-testület vita nélkül határoz.

 (2) Ügyrendi javaslat az ülés vezetésével, rendjével összefüggő, a tárgyalt napirendi pontot érdemben nem érintő, döntést igénylő eljárási kérdésre vonatkozó javaslat.

Napirendhez kapcsolódó felszólalás

25. § (1) A képviselők és a tanácskozási joggal megjelentek a napirendhez való hozzászólási szándékukat a polgármesternek kézfelemeléssel jelzik. A felszólalásra a képviselőknek a jelentkezés sorrendjében, a tanácskozási joggal megjelenteknek az általa megállapított sorrendben a polgármester adja meg a szót.

(2) A napirend előadójának felszólalási ideje legfeljebb tíz perc, az érintett bizottság többségi és kisebbségi véleményét előadóké legfeljebb öt-öt perc.

(3) A képviselők és más megjelentek napirendhez való hozzászólásának ideje legfeljebb öt perc, ismételt szókérés esetén kettő perc.

(4) A napirend előadója és törvényességi észrevétel esetén a körjegyző a vitában soron kívül felszólalhatnak több alkalommal is.

A vita lezárása

26. § Ha a napirendhez több felszólaló nincs, az elnök a vitát lezárja. A vita lezárását bármelyik képviselő javasolhatja, e kérdésben a képviselő-testület felszólalás és vita nélkül határoz.

A döntéshozatal szabályai

27. §[17] A képviselő-testület döntéshozatalából kizárható az, akit vagy akinek a hozzátartozóját az ügy személyesen érinti. A képviselő köteles bejelenteni a személyes érintettséget. A kizárásról az érintett képviselő kezdeményezésére vagy bármely képviselő javaslatára a képviselő-testület dönt. A kizárt képviselőt a határozatképesség szempontjából jelen levőnek kell tekinteni.

28. § (1) A képviselő-testület akkor határozatképes, ha az ülésen a képviselőknek több mint a fele jelen van.[18] Ha az ülés kezdetekor az ülés elnöke megállapítja a határozatképtelenséget, akkor az ülést nem nyitja meg; ha az ülés folyamán bármikor, illetve a szünet után az elnök határozatképtelenséget állapít meg, akkor az ülést bezárja, vagy elnapolja. A határozatképtelenség megállapítása névsorolvasás, s a jelenlévők nevének rögzítése útján történik.

(2)[19] A képviselő-testület a döntéseit  – a (3) bekezdés szerinti kivétellel -  egyszerű szótöbbséggel, - az ülésen jelenlevő képviselők több mint felének – „igen” szavazatával hozza

(3) Minősített többség szükséges az e rendelet 2. számú mellékletében meghatározott kérdésekben hozott döntésekhez.

(4)[20] A minősített többséggel hozott döntéshez a megválasztott képviselők több mint felének „igen” szavazata szükséges

A szavazás módja

29. § (1) A szavazás úgy történik, hogy az ülésen jelen lévő képviselő kézfelemeléssel tartott szavazás esetén a kezét felemeli, titkos szavazás esetén a szavazólapot saját kezűleg kitölti, név szerinti szavazás esetén saját maga nyilatkozik.

(2) A szavazás nyíltan vagy titkosan történhet, a nyílt szavazás név szerinti is lehet.

(3) A polgármester a vita során elhangzott javaslatokkal érintett részeket külön-külön bocsátja szavazásra úgy, hogy előbb a vitában elhangzott módosító és kiegészítő, majd az eredeti javaslatot bocsátja szavazásra. Ha a módosító vagy kiegészítő javaslatot az előterjesztő befogadja, a módosító vagy kiegészítő javaslatról az eredeti javaslatnak módosítással, kiegészítéssel, javaslattal nem érintett pontjaival együtt kell a szavazásra vonatkozó szabályok megfelelő alkalmazásával szavazni.

(4)   A szavazás számszerű eredményének megállapítása után a polgármester kihirdeti a döntést.

Nyílt szavazás

30. § (1) A nyílt szavazás a polgármester által kihirdetett, illetve elrendelt döntés szerint vagy kézfelemeléssel, vagy  név szerint történik.

(2) Ha a szavazás kézfelemeléssel történt, a polgármester köteles a szavazatokat megszámlálni. Kétség esetén a szavazást kézfelemeléssel meg kell ismételni.

(3) A szavazatok összeszámlálása után a polgármester megállapítja a javaslat mellett, majd ellene szavazók, végül a szavazástól tartózkodók számát.

31. § (1) Bármely képviselő javaslatot tehet név szerinti szavazásra, melyről a képviselő-testület vita nélkül, egyszerű szótöbbséggel dönt.

(2) Ha a jelen lévő képviselők közül legalább ketten írásban kérik, név szerinti szavazást kell tartani.

(3) A név szerinti szavazás esetén a képviselők névsorát ábécé sorrendben kell felolvasni. A képviselők felállva "igen", "nem", "tartózkodtam" nyilatkozattal szavaznak. A körjegyző a szavazást a névsoron feltünteti, a szavazatokat összeszámolja és a szavazás eredményét - névsorral együtt - átadja a polgármesternek. A szavazás eredményét a polgármester hirdeti ki. A szavazási névsort a jegyzőkönyvhöz kell csatolni.

(4) Nem lehet név szerinti szavazást tartani, ha jogszabály titkos szavazást ír elő.

(5) Ha jogszabály kötelezővé teszi, a név szerinti szavazást el kell rendelni.

Titkos szavazás

32. § (1) A titkos szavazást a Szavazatszámláló Bizottság bonyolítja le.

(2) A titkos szavazás szavazólappal történik.

(3) A szavazás lebonyolításának technikai feltételeit a Hivatal biztosítja.

(4) A Szavazatszámláló Bizottság összeszámolja a szavazatokat, megállapítja az érvényes és érvénytelen szavazatok számát, a szavazás eredményét, és a szavazásról jegyzőkönyvet készít.

(5) A bizottság jegyzőkönyve tartalmazza:

a) a szavazás helyét és napját,

b) a szavazás kezdetét és végét,

c) a szavazatszámláló bizottság tagjainak nevét,

d) a szavazás során felmerült körülményeket,

e) a szavazás során tett megállapításokat és a hozott határozatokat,

f) a szavazás eredményét.

(6) A szavazásról készült jegyzőkönyvet a bizottság tagjai és a jegyzőkönyv vezetője írják alá.

(7) A szavazás eredményéről a bizottság elnöke a képviselő-testületnek jelentést tesz.

A képviselő-testület döntései

33. § (1) A képviselő-testület döntései:

a) önkormányzati rendeletek,

b) képviselő-testületi határozatok,

c) határozathozatal nélküli tudomásulvétel, egyetértés.

(2) A képviselő-testület rendelettervezeteinek előterjesztési rendjére, az előterjesztések rendjéről szóló 1. számú mellékletet kell alkalmazni.

A képviselő-testületi ülések jegyzőkönyve

34. § (1) A képviselő-testületi ülésről jegyzőkönyvet kell készíteni.

(2) A jegyzőkönyv tartalmazza:

a) az ülés helyét, időpontját;

b) a megjelent képviselők nevét;

c) az ülésen tanácskozási joggal résztvevők nevét;

d) az ülés megnyitásának időpontját;

e) az elfogadott napirendet;

f) napirendi pontonként az előadó és a felszólaló nevét, a kérdések és a hozzászólások lényegét, illetve kérelemre a szó szerint elhangzottakat;

g) a szavazás számszerű eredményét és a döntés szövegét, továbbá külön indítványra a kisebbségi véleményt;

h) a polgármester esetleges intézkedéseit;

i) a körjegyző esetleges törvényességi észrevételeit;

j) az ülésen történt fontosabb eseményeket;

k) az interpellációt;

l) az ülés bezárásának idejét;

m) a határozatképtelenség miatt félbeszakadt ülés időpontját és a jelen lévő képviselők névsorát.

(3) Ha a képviselő indokolással kéri, akkor felszólalását szó szerint kell a jegyzőkönyvbe felvenni.

(4) A képviselő kérésére az írásban is benyújtott hozzászólását a jegyzőkönyvhöz kell mellékelni, illetve a véleményét rögzíteni kell a jegyzőkönyvben.

A jegyzőkönyv elkészítése

35. §[21] (1) A jegyzőkönyv elkészítéséről a körjegyző gondoskodik.

(2) A jegyzőkönyvet a polgármester és a körjegyző írja alá.

(3) A jegyzőkönyvet az ülést követő 15 napon belül a körjegyző köteles megküldeni a Tolna Megyei Közigazgatási Hivatal vezetőjének.

(4) A zárt ülésről külön jegyzőkönyvet kell készíteni.

A jegyzőkönyvbe betekintés szabályai

36. § A választópolgárok - a zárt ülés kivételével - betekinthetnek az ülések előterjesztéseibe és a jegyzőkönyvbe.[22] Ennek feltételeiről a Hivatalnak gondoskodnia kell.

III. FEJEZET

A KÖZMEGHALLGATÁS ÉS A LAKOSSÁGI FÓRUMOK RENDJE

Közmeghallgatás

37. § (1) A képviselő-testület évente legalább egyszer - a munkaterv szerint - előre meghirdetett közmeghallgatást tart.[23]

(2) A közmeghallgatás időpontját legalább nyolc nappal korábban közhírré tétel útján ki kell hirdetni.

(3) A közmeghallgatáson elhangzott kérdésekre lehetőleg azonnal válaszolni kell.

(4) Amennyiben a közérdekű kérdés vagy javaslat az ülésen nem válaszolható meg, illetőleg nem dönthető el, a meg nem válaszolt közérdekű kérdést és javaslatot a képviselő-testület döntése alapján az általa megválasztott háromtagú ideiglenes bizottságnak, illetve a Hivatalnak meg kell vizsgálnia.

(5) A kérdést a bizottság, illetve a Hivatal 15 napon belül megválaszolja a kérdezőnek.

(6) A közmeghallgatásra egyebekben a testületi ülésre vonatkozó általános szabályok az irányadóak.

Lakossági fórum

38. § (1) A polgármester vagy a képviselő-testület előre meghatározott közérdekű kérdésben, illetőleg a jelentősebb döntések előkészítésére az állampolgárok és a társadalmi szervezetek közvetlen tájékoztatása, véleményének kikérése céljából lakossági fórumot hívhat össze.

(2) A lakossági fórum meghirdetésére, lebonyolítására a közmeghallgatás szabályai alkalmazandók.

IV. FEJEZET

A KÉPVISELŐ-TESTÜLET  TAGJAI

A képviselő jogai és kötelezettségei

 39.§ A képviselők névjegyzékének nyilvántartásáról a körjegyző gondoskodik. (1. számú függelék)

 40. § (1) A képviselő jogai:

a)[24] részt vehet a képviselő-testület döntésének előkészítésében, végrehajtásában, végrehajtásuk szervezésében és ellenőrzésében;

b)[25] kezdeményezheti, hogy a képviselő-testület vizsgálja felül bizottságának, a polgármesternek - a képviselő-testület által átruházott - önkormányzati ügyben hozott döntését;

c)[26] megbízás alapján képviselheti a képviselő-testületet;

d)[27] a Hivataltól igényelheti a munkájához szükséges tájékoztatást, iratbetekintést, valamint ügyviteli közreműködést, közérdekű ügyben kezdeményezheti a Hivatal intézkedését, melyre a hivatal tizenöt napon belül köteles érdemi választ adni;

e)  tanácskozási joggal részt vehet bármelyik bizottsági ülésen;

f) javaslatot tehet a bizottság elnökének a bizottság feladatkörébe tartozó ügyek megtárgyalására, amelyet a bizottság a legközelebbi ülése elé kell terjeszteni és erre a képviselőt is meg kell hívni.

(2) A képviselő köteles:

a) részt venni a képviselő-testület ülésén[28];

b) írásban vagy szóban előzetesen bejelenteni, ha az ülésen való részvételben akadályoztatva van;

c) a tudomására jutott szolgálati és hivatali, üzleti- és magántitkot megőrizni;

d) személyes érintettségét a napirendi pont vitájának megnyitása előtt bejelenteni;

e) részt venni – felkérés alapján – a döntések előkészítésében, vizsgálatok végzésében,

f) megbízólevelének átvételekor, illetve azt követően minden év január 1-jétől számított 30 napon belül vagyonnyilatkozatot tenni.

(2) Az a képviselő, aki a szabályszerűen kiküldött meghívóban megjelölt időpontban az ülésről részben vagy egészben távol marad és távolmaradását alapos indokkal nem menti ki, igazolatlanul távol lévőnek minősül.

[29](3)  A képviselő-testület a polgármesternek, bármely települési képviselőnek a javaslatára a települési képviselők közül tanácsnokokat választhat.  A tanácsnok felügyeli a képviselő-testület által meghatározott önkormányzati feladatkörök ellátását. A képviselő-testület által megválasztott tanácsnokok névjegyzékét, valamint az általuk ellátandó feladatok felsorolását a függelék tartalmazza.

A képviselő díjazása

41. § [30]A képviselő-testület a települési képviselőnek, a bizottsági elnöknek, a bizottság tagjának, a tanácsnoknak - törvény keretei között - rendeletében meghatározott tiszteletdíjat, természetbeni juttatást állapíthat meg.[31]

V. FEJEZET

A KÉPVISELŐ-TESTÜLET BIZOTTSÁGAI

A bizottság jogállása és az állandó bizottság

42. § (1) A képviselő-testület döntéseinek előkészítésére, a döntések végrehajtásának szervezésére, valamint ellenőrzésére állandó bizottságokat, valamint ideiglenes bizottságokat hozhat létre.

(2) A bizottság működésének szabályait jelen  Szervezeti és Működési Szabályzat határozza meg.

(3) Az állandó bizottság általános feladatai:

a) dönt a hatáskörébe utalt ügyekben;

b) a képviselő-testület döntéseinek előkészítése érdekében megvitatja és állást foglal a feladatkörébe tartozó ügyekben, beleértve az előterjesztések véleményezését is;

c) előkészíti a munkatervben meghatározott előterjesztéseket;

d) közreműködik a feladatkörébe tartozó önkormányzati rendeletek és határozatok előkészítésében;

e) feladatkörében ellenőrzi a Hivatalnak a képviselő-testület döntéseinek az előkészítésére, illetőleg végrehajtására irányuló munkáját;

f) javaslatot tesz a képviselő-testület hatáskörébe tartozó és a bizottság feladatkörét érintő személyi kérdésekben.

(4) A bizottság elnökét és tagjait a képviselő-testület választja meg.  Az állandó bizottságot, maximális létszámát e rendelet 3. számú melléklete tartalmazza. A bizottság elnöke és tagjai névjegyzékének naprakész nyilvántartásáról a körjegyző gondoskodik. ( 2. számú függelék) Az állandó bizottság részletes feladat- és hatásköreit, a bizottságra a képviselő-testülettől átruházott hatáskörök jegyzékét e rendelet 4. számú melléklete tartalmazza.

(5) A képviselő-testület a bizottságra átruházott hatáskör gyakorlásához utasítást adhat, e hatáskört visszavonhatja.

Ideiglenes bizottság

43. § (1) A képviselő-testület indokolt esetben általa meghatározott feladatok ellátására ideiglenes bizottságot is létrehozhat. A bizottság részletes feladatait a képviselő-testület határozza meg.

(2) Az ideiglenes bizottság megbízatása feladatának elvégzéséig tart.

(3) Az ideiglenes bizottság feladata különösen:

a) esetenként jelentkező, mérlegelést és körültekintést igénylő feladatok végrehajtásának előkészítése;

b) egyes rendeletek vagy döntések előkészítése, végrehajtásának ellenőrzése;

c) társulási megállapodások előkészítése;

d) vizsgálatok, ellenőrzések lefolytatása.

(4) Az ideiglenes bizottságokról és azok tagjairól a körjegyző nyilvántartást vezet. (3. számú függelék)

A bizottságok szervezete és működési rendje

44. § (1) A bizottság elnökét és tagjainak több mint a felét a települési képviselők közül kell választani.[32]

(2) A bizottság tagjaira bármelyik képviselő javaslatot tehet.

(3) Bármelyik képviselő javaslatot tehet a képviselő-testületnek a bizottság elnöke és tagjai személyének megváltoztatására.

(4) A bizottsági tagság megszűnik

a) a képviselői megbízatás lejártával, illetve a képviselői megbízatás megszűnésével,

b) felmentéssel,

c) lemondással.

45. §[33] A képviselő tanácskozási joggal részt vehet bármelyik bizottság ülésén [34]

A bizottság ülései

46. § (1) A bizottság ülését az elnök hívja össze és vezeti.

(2) Az elnök akadályoztatása esetén e feladatokat valamely tag látja el.

(3) Az elnök köteles a határozatban, indítványban megjelölt határidőn belülre összehívni a bizottságot:

a) a képviselő-testület határozatára;

b) a polgármester indítványára;[35]

c) a bizottsági tagok legalább felének indítványára.

(4) Indokolt esetben a bizottság sürgősen is felvehet saját napirendjére előterjesztéseket.

(5)[36] A bizottság határozatképességére és határozathozatalára a képviselő-testületre vonatkozó szabályokat kell alkalmazni.

47. § (1) Bármely képviselő javasolhatja a bizottság elnökének a bizottság feladatkörébe tartozó kérdés megtárgyalását, amelyet a bizottság legközelebbi ülése elé kell terjeszteni. A tárgyalásra az indítványozó képviselőt meg kell hívni.[37]

(2) A képviselő javaslatát a bizottság a soron következő ülésen köteles megtárgyalni.

(3) Bármely képviselő kezdeményezheti a képviselő-testületnél a bizottsági döntés felülvizsgálatát.[38]

48. § (1) A bizottság üléséről jegyzőkönyvet kell készíteni, amely tartalmazza a megjelent bizottsági tagok és meghívottak nevét, a tárgyalt napirendi pontokat, a tanácskozás lényegét, a szavazás számszerű eredményét és a hozott döntéseket, elkülönítve az átruházott hatáskörben hozott határozatokat.

(2) A polgármester felfüggesztheti a bizottság döntésének a végrehajtását, ha az ellentétes a képviselő-testület határozatával, vagy sérti az önkormányzat érdekeit. A felfüggesztett döntésről a képviselő-testület következő ülésén határoz.[39]

(3)[40] A bizottság ülésére az írásos anyagok megküldésével egyidejűleg meg kell hívni a polgármestert és a körjegyzőt is

Kizárás a bizottsági döntéshozatalból

49. § [41](1) A bizottsági döntéshozatalból kizárható az, akit, vagy akinek a hozzátartozóját személyesen érinti az ügy.

(2) A személyes érintettséget a bizottság tagja köteles bejelenteni. A kizárásról az elnök esetén a polgármester, a bizottsági tag esetén a bizottság dönt.

VI. FEJEZET

A  KISEBBSÉGI ÖNKORMÁNYZAT

[42]50. § Hatályát vesztette.

VII. FEJEZET

A POLGÁRMESTER, AZ ALPOLGÁRMESTER  ÉS A JEGYZŐ [43]

A polgármester

51. § (1) A polgármester tekintetében a munkáltatói jogokat a képviselő-testület gyakorolja.

(2)[44] A polgármester feladatát foglalkoztatási jogviszonyban, főállású polgármesterként látja el

(3) A képviselő-testület egyes hatásköreinek gyakorlását a polgármesterre ruházza. E hatáskörök jegyzékét e rendelet 5. számú melléklete tartalmazza.

(4) A képviselő-testület a polgármesterre átruházott hatáskör gyakorlásához utasítást adhat, e hatáskört visszavonhatja.[45]

A polgármester feladatai

52. § (1) A polgármesternek a képviselő-testület működésével összefüggő feladatai különösen:

a) segíti a képviselők munkáját;

b) összehívja és vezeti a képviselő-testület üléseit;

c) képviseli az önkormányzatot;

[46]d) az önkormányzati rendeleteket, valamint a képviselő-testület üléséről készült jegyzőkönyvet a jegyzővel együtt aláírja.

(2) A polgármesternek a bizottságok működésével összefüggő jogkörei:

a) kötelező jelleggel indítványozhatja a bizottság összehívását;

b) felfüggesztheti a bizottság döntésének végrehajtását, ha az ellentétes a képviselő-testület határozatával vagy sérti az önkormányzat érdekeit;

c) a bizottsági döntéshozatalnál a bizottsági elnök esetében dönt a kizárásról, ha az ügy a bizottság elnökét vagy hozzátartozóját személyesen érinti;

(3)[47] A polgármester egyéb jogkörei:

[48]a) a jegyző javaslatainak figyelembevételével – Bogyiszló község polgármesterével, a Hivatal létrehozásáról szóló megállapodásban szabályozottak figyelembe vételével - meghatározza a Hivatal feladatait az önkormányzat munkájának szervezésében, a döntések előkészítésében és végrehajtásában;

b) dönt a jogszabály által hatáskörébe utalt államigazgatási ügyekben, hatósági jogkörökben, egyes hatásköreinek a gyakorlását átruházhatja;

[49]c) a jegyző javaslatára – Bogyiszló község polgármesterével, a Hivatal létrehozásáról szóló megállapodásban szabályozottak figyelembe vételével - előterjesztést nyújt be a képviselő-testületnek a hivatal belső szervezeti tagozódásának, munkarendjének, valamint ügyfélfogadási rendjének meghatározására;

d) a hatáskörébe tartozó ügyekben szabályozza a kiadmányozás rendjét;

[50] [51]e) Bogyiszló község polgármesterével együtt gyakorolja  a jegyző feletti munkáltatói jogkör körében a kinevezési és a felmentési jogkört, a döntéshez a két polgármester lakosságszám-arányos többségi döntése szükséges.   

[52]f) Bogyiszló község polgármesterével egyetértetésben meghatározza a Hivatal köztisztviselőinek azon körét, akik kinevezéséhez, vezetői megbízásához, felmentéséhez, vezetői megbízásának visszavonásához, jutalmazásához egyetértése szükséges.”

Az alpolgármester

53. § (1) A képviselő-testület - a saját tagjai közül a polgármester javaslatára, titkos szavazással, a képviselő-testület megbízatásának időtartamára - a polgármester helyettesítésére, munkájának a segítésére alpolgármestert választ.[53] Az alpolgármester a polgármester irányításával látja el feladatát.[54]

(2) Az alpolgármester tisztségét  társadalmi megbízatásban látja el.[55]

A jegyző[56]

[57]54. § (1) A jegyzőt Bogyiszló és Fácánkert községek polgármesterei nevezik ki. A döntéshez a polgármesterek lakosságszám-arányos többségi döntése szükséges.

(2) A jegyző

a)  dönt a jogszabály által hatáskörébe utalt államigazgatási ügyekben;

b)  gyakorolja a munkáltatói jogokat a közös önkormányzati hivatal köztisztviselői és munkavállalói tekintetében, 

c)  gondoskodik az önkormányzat működésével kapcsolatos feladatok ellátásáról;

d)  tanácskozási joggal vesz részt a képviselő-testület, a képviselő-testület bizottságának ülésén;

e)  jelzi a képviselő-testületnek, a képviselő-testület szervének és a polgármesternek, ha a döntésük, működésük jogszabálysértő;

f)  évente beszámol a képviselő-testületnek a hivatal tevékenységéről;

g)  döntésre előkészíti a polgármester hatáskörébe tartozó államigazgatási ügyeket;

h)  dönt azokban a hatósági ügyekben, amelyeket a polgármester ad át;

i)  dönt a hatáskörébe utalt önkormányzati és önkormányzati hatósági ügyekben;

j)  a hatáskörébe tartozó ügyekben szabályozza a kiadmányozás rendjét.

(3) A jegyző vagy megbízottja köteles mindegyik képviselő-testület ülésén részt venni, és ott a szükséges tájékoztatást megadni.

VIII. FEJEZET

A HIVATAL

[58]55.§ (1) A képviselő-testület – Bogyiszló Község Önkormányzata Képviselő-testületével együtt – Bogyiszlói Közös Önkormányzati Hivatal elnevezéssel egységes hivatalt hoz létre. A hivatal létrehozásáról szóló megállapodás jelen szabályzat 5. számú függeléke.

(2) A Hivatal ellátja az önkormányzat működésével, valamint a polgármester vagy a jegyző feladat- és hatáskörébe tartozó ügyek döntésre való előkészítésével és végrehajtásával kapcsolatos feladatokat, és közreműködik az önkormányzatok egymás közötti, valamint az állami szervekkel történő együttműködésének összehangolásában.

(3) A képviselő-testület véleményezi a jegyzőnek a Hivatal belső szervezeti tagozódását, munkarendjét, valamint az ügyfélfogadás rendjét tartalmazó javaslatát, melyről Bogyiszló Község Önkormányzatának Képviselő-testülete dönt.  (6. számú függelék)

(6) A Hivatal önállóan működő és gazdálkodó költségvetési szerv.

IX. FEJEZET

AZ ÖNKORMÁNYZAT GAZDASÁGI ALAPJAI

A költségvetés

56. § (1) A képviselő-testület meghatározza gazdasági programját és évenként költségvetéséről rendeletet alkot.[59]

[60](2) Amennyiben a költségvetés megtárgyalása két fordulóban történik, az első fordulóban a költségvetési irányelvek kerülnek a képviselő-testület elé, a második fordulóban a hatályos jogszabályoknak megfelelően, a költségvetési rendelet tervezetének megtárgyalására kerül sor.[61]

(3) A polgármester a zárszámadásról szóló rendelettervezetet a költségvetési évet követő négy hónapon belül terjeszti a képviselő-testület elé.[62]

[63](4) Hatályát vesztette.

[64][65]

Az önkormányzat vagyona

57. §  Az önkormányzat törzsvagyonára és a tulajdonosi jogok gyakorlására vonatkozó szabályokat külön rendelet szabályozza.

X. FEJEZET

ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

58. § (1) E rendelet 2003. szeptember 1-jén lép hatályba.

(2) A rendelet mellékletei az alábbiak:

a)  az előterjesztések rendje és a rendeletalkotás általános szabályai; (1. számú melléklet)

b) a minősített szavazattöbbséget igénylő kérdések jegyzéke; (2. számú melléklet)

c) az állandó bizottság, maximális létszáma; (3. számú melléklet)

d) az állandó bizottság feladat- és hatásköre, a képviselő-testület által bizottságra átruházott hatáskörök jegyzéke; (4. számú melléklet)

e) a képviselő-testület által a polgármesterre átruházott hatáskörök jegyzéke; (5. számú melléklet)

f) a Hivatal belső szervezeti tagozódása, munkarendje, valamint az ügyfélfogadás rendje; (6. számú melléklet)

g) a vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettséggel járó munkakörök jegyzéke; (7. számú melléklet)

h) képzettségi pótlékra jogosító munkakörök és képzettségek (8. számú melléklet)

(3) A rendelet függelékeinek karbantartásáról a körjegyző gondoskodik.

(4) Jelen rendelet hatálybalépésével egyidejűleg hatályát veszti a 4/1999. (II.15.) számú önkormányzati rendelet, valamint az azt módosító 8/2000. (III.06.), 3/2002. (III.01.), a 9/2002. (XI.15.) számú önkormányzati rendeletek.