Budapest Kőbányai Önkormányzat Képviselő-testülete a helyi önkormányzatokról szóló, 1990. évi LXV. törvény 16. § (1) bekezdés, valamint az épített környezet alakításáról és védelméről szóló módosított 1997. évi LXXVIII. tv. 7. § (3) bekezdés c) pontjában foglaltak felhatalmazása alapján az alábbi rendeletet alkotja:

ÁLTALÁNOS ELŐÍRÁSOK

A rendelet hatálya és alkalmazása

1. §

(1) A rendelet területi hatálya kiterjed Budapest, X. kerület Maglódi út – (42414/188) hrsz-ú közterület – Kovakő utca - 42414/176 hrsz.-ú ingatlan – 42414/175 hrsz-ú ingatlan – Korall utca – Zsombék utca által határolt területre.

(2) Jelen előírások a mellékelt Szabályozási Tervvel és keretövezet átsorolási tervvel együtt érvényesek.

(3) A rendelet hatálya alá tartozó területen az Országos Településrendezési és Építési Követelményekről szóló 253/1997. (XII. 20.) kormányrendelet (továbbiakban: OTÉK), a Fővárosi Szabályozási Kerettervről szóló 46/1998. (X.15.) sz. Főv. Kgy. rendelet (továbbiakban: FSZKT), a Budapesti Városrendezési és Építési Keretszabályzatról szóló 47/1998. (X. 15.) sz. Főv. Kgy. rendelet (továbbiakban: BVKSZ) és a Fővárosi településrendezési eszközök összhangjához szükséges követelményekről szóló 48/1998. (X. 15.) sz. Főv. Kgy. rendelet előírásait e rendeletben foglalt kiegészítésekkel és eltérésekkel együtt kell alkalmazni.

(4) Az 1. § (1) bekezdésben meghatározott területen területet felhasználni, építési telket és területet, út és egyéb közlekedési létesítményt kialakítani, valamint beépíteni, továbbá közműhálózatot elhelyezni, épületet és más építményt (a műtárgyakat is ideértve) tervezni, kivitelezni, építeni, felújítani, átalakítani, korszerűsíteni, bővíteni, lebontani, használni, valamint mindezekre hatósági engedélyt kiadni az általános érvényű rendelkezések és hatósági előírások mellett, kizárólag a rendelet és a hozzá tartozó szabályozási terv együttes alkalmazásával lehet.

(5) Az építési és bontási engedély köteles építmények és tevékenységek köre megegyezik az egyes építményekkel, építési munkákkal és építési tevékenységekkel kapcsolatos építésügyi hatósági engedélyezési eljárásokról szóló 46/1997. (XII. 29.) KTM rendelet 9. § (1)-(2) bekezdésében felsoroltakkal.

(6) Az építési engedély terv dokumentációjának kötelező melléklete ezen a területen a konkrét területre vonatkozó részleges állapotfelmérés, talaj illetve talajvíz esetleges szennyezésének megállapítása, melyet a Közép–Duna–Völgyi Környezetvédelmi Felügyelőség részére szakhatósági hozzájárulás céljából meg kell küldeni.

(7) A rendelet területi és tárgyi hatályát érintően minden a területen állandó vagy ideiglenes jelleggel tartózkodó, tevékenységet folytató magánszemélyekre, jogi személyre és jogi személyiséggel nem rendelkező szervezetekre nézve kötelező előírásokat tartalmaz (amelyek alól az elsőfokú építési hatóság - jegyző - csak azon a területen és csak abban a körben biztosíthat eseti eltérést, ahol és amely tárgyat érintően erre az önkormányzati rendelet kifejezetten feljogosítja).

A szabályozás elemei

2. §

(1) A Szabályozási Terven kötelezőnek kell tekinteni, és be kell tartani:

(2) A kötelezőnek jelölt elemek megváltoztatása csak a Szabályozási Terv módosításával lehetséges.

(3) Az irányadó jelleggel jelölt és a 2. § (1) bekezdésben fel nem sorolt elemek a Szabályozási Terv módosítása nélkül, a kerületi főépítész véleményének figyelembevételével, a vonatkozó építésügyi jogszabályok keretei között az építéshatósági eljárás során megváltoztathatók.

(4) Irányadó szabályozási elemnek kell tekinteni:

RÉSZLETES ELŐÍRÁSOK

Területfelhasználás

3. §

(1) Az 1. § (1) bekezdésben lehatárolt terület beépítésre szánt (ezen belül munkahelyi, intézményi, telepszerű lakóterület-gépkocsiparkolók számára fenntartva), valamint beépítésre nem szánt területre (KL–KT–X övezetre és keretövezetbe nem sorolt közterületre) tagolódik.

(2) A beépítésre szánt területek az FSZKT szerint az alábbi keretövezetbe tartoznak:

"M" munkahelyi keretövezet a védőtávolságot nem igénylő üzemi jellegű tevékenységhez, raktározáshoz szükséges építmények, egyéb kereskedelmi, szolgáltató és ellátó építmények elhelyezésére szolgál.

„I ” intézmények, elsősorban közösségi, igazgatási, ellátási és irodai funkciók elhelyezésére szolgáló része, amelyben olyan építési övezet is meghatározható, ahol lakófunkció is megengedett.

„L7/P” a BVKSZ vonatkozó előírásait figyelembe véve a környező lakótelep gépjárműveinek elhelyezésére szolgáló többegységes gépjárműtároló építmények elhelyezésére szolgáló építési övezet.

(3) A beépítésre nem szánt területek:

KL–KT–X övezetbe tartozó (42508) hrsz-ú Maglódi út

Keretövezetbe nem sorolt közterületek a (42424/3) hrsz-ú Korall utca, a (42434) hrsz-ú Zsombék utca, valamint (42442/11) hrsz-ú Kovakő utca.

BEÉPÍTÉSRE SZÁNT TERÜLETEK

Általános építési előírások

4. §

(1) Új fő rendeltetés szerinti épület építési, fennmaradási tervdokumentációjának, valamint meglévő épület befoglaló méretét meghaladó bővítésre, illetve annak fennmaradására irányuló engedélyezési tervdokumentációnak útépítési és tereprendezési helyszínrajzot kell tartalmaznia a 45/1997. (XII. 29.) KTM rendelet 5. § g) pontjában meghatározott tartalommal, valamint a telken belüli forgalmi irányok jelölésével.

(2) A felszín alatti parkolók kialakításához a területileg illetékes tűzoltóparancsnok véleményét és hozzájárulását be kell szerezni, különös tekintettel a különböző hajtóanyagú gépjárművek együttes tárolására.

(3) Az épületek tetőforma képzésénél javasolt a magastetős kialakítás.

(4) Az engedélyköteles hirdetés, reklámhordozó, hirdetőtábla, cégér – a cégnév kivételével - csak az ingatlanon folyó tevékenységhez kapcsolódóan, rendeltetési egységenként egy, kizárólag az épület(ek) közterületről látható homlokzatain, kerítéseken helyezhető el, úgy hogy az szervesen illeszkedjen a meglévő és tervezett épület(ek) vízszintes és függőleges homlokzati tagolásához, a nyílászárók kiosztásához, és együttesen összhangban legyenek az épület építészeti részletképzésével, kialakításával, színezésével. Az építési engedélyhez a főépítész véleménye beszerzendő.

(5) Ha a régészeti lelőhelyen kívül eső földmunkák során váratlan régészeti lelet vagy emlék kerül elő, azt az építtető, beruházó „A kulturális örökség védelméről” szóló 2001. évi LXIV. törvény 24. §-a szerint köteles haladéktalanul bejelenteni a Budapesti Történeti Múzeumnak.

(6) Abban az esetben, ha a Szabályozási Terv szerinti kiviteli munkák polgári védelmi létesítményt (szirénát, elektromos kapcsolóját, vezérlőegységét és elektromos csatlakozó kábeleit) érintenek, akkor a motorsziréna tervezett üzemen kívül helyezését a munka megkezdése előtt 30 nappal a Fővárosi Polgárvédelmi Igazgatóságtól meg kell kérni.

(7) A telekfelosztás és telekegyesítés irányadó jelleggel a Szabályozási Terv iránymutatásainak megfelelően engedélyezhető, attól eltérő módon csak a hatályos jogszabályok, illetve építésügyi előírások betartásával lehetséges.

Korlátozásokkal beépíthető területek

5. §

(1) A 120 kV-os távvezeték biztonsági övezete által érintett ingatlanokra vonatkozó javasolt előírások:
a) Építési tevékenység és üzemeltetés során maradéktalanul be kell tartani a 11/1984 (VIII. 22.) IpM. Sz. rendelet vonatkozó előírásait.
b) A biztonsági övezeten belül építendő létesítményekre a tervezés, kivitelezés megkezdése előtt külön üzemeltetői hozzájárulást kell kérni, biztonsági övezeten belüli létesítmények esetén keresztezési tervet kell készítetni.
c) A távvezeték feszültség alatt álló sodronyait az építés és használat során semmilyen körülmények között, sem géppel, sem eszközzel nem szabad 4,0 m-nél jobban megközelíteni.
d) Amennyiben az előző feltétel nem tartható, úgy az e szempontból kritikus munkák idejére feszültségmentesítést és szakfelügyeletet kell kérni, a munkák megkezdése előtt min. 15 nappal. Az érintett távvezeték feszültségmentesíthetősége az ELMŰ Rt. főelosztó-hálózatának aktuális üzemviteli állapotától függ.
e) Karbantartás, üzemzavar-megelőzés és üzemzavar-elhárítás céljából a távvezetékek nyomvonalainak megközelíthetőségét, az áramvezető sodronyok esetlegesen szükségessé váló leengedését minden időpontban lehetővé kell tenni. Az érintett oszlopok tehergépkocsival, illetve daruval történő megközelíthetőségét minden időpontban biztosítani kell.
f) Az előzőekben meghatározottak betartása a biztonsági övezetben végzett mindenfajta tevékenység folytatása a kivitelezés, majd üzemeltetés során kötelező, és kötelező a létesítményt használó személyekre is. 
g) A biztonsági övezeten belüli létesítmények használatbavétele után a biztonsági övezeten belül minden új tevékenység megkezdése esetén üzemeltetői hozzájárulást kell kérni az ELMŰ Rt.-től.
h) A távvezeték biztonsági övezetében végzett kivitelezési munkák megkezdése előtt min. 1 héttel a kezdésről értesíteni kell az ELMŰ Rt.-t.
i) A biztonsági övezet terjedelme a 11/1984. (VIII.22.) IpM rendelet 5. § (1) szerint a vezeték mindkét oldalán a szélső, nyugalomban lévő áramvezetőktől vízszintesen és nyomvonalukra merőlegesen mért 13-13 m távolságra lévő függőleges síkokig terjed. 
(2) Gázvezeték védőtávolsága által érintett ingatlanokra vonatkozó előírások:
A vezeték nyomvonalára illetve a vezeték nyomvonalától mért védőtávolságon 7–7 m belülre építeni nem lehet. Növényzet csak sekély gyökérmélységgel telepíthető az említett részen. Út, parkoló esetén a fedlapokat szintben kell elhelyezni.
(3) Vízvezeték védőtávolsága által érintett ingatlanokra vonatkozó előírások:
A vezeték védőtávolsága felett és a vezeték nyomvonalától mért 5-5 m védőtávolság felett építeni nem lehet. Növényzet csak sekély gyökérmélységgel telepíthető az említett részen. Út, parkoló esetén a fedlapokat szintben kell elhelyezni.
(4) Csatorna védőtávolsága által érintett ingatlanokra vonatkozó előírások:
A vezeték védőtávolsága felett és a vezeték nyomvonalától mért 3-3 m védőtávolság felett építeni nem lehet. Növényzet csak sekély gyökérmélységgel telepíthető az említett részen. Út, parkoló esetén a fedlapokat szintben kell elhelyezni.

Az M – X/ SZ jelű építési övezetre meghatározott előírások

6. §

(1) A szabályozás paraméterei:
A szabályozási tervlapon alkalmazott jelölés:

(2) Az épületek rendeltetésére vonatkozó előírások:
A fő rendeletetési módú épületek közül:
- védőtávolságot nem igénylő üzemi jellegű tevékenység, raktározás építményei,
- kereskedelem építményei,
- ellátó, szolgáltató építmények,
- kutatás, fejlesztés építményei,
- amennyiben az építési övezetben, illetve környezetében teljesülnek az építési övezetre vonatkozó határértékek, valamint a korábbi funkció zavaró környezeti hatása, illetve a terület szennyezettsége megszűnt, önálló irodai épületek és intézményi épületek, bemutatótermek,
- autómosók,
- üzemanyagtöltő építményei
helyezhetők el.
Az elsődleges rendeltetést kiegészítő kiszolgáló épület, melléképítmény elhelyezhető.
(3) Az épületek kialakítására vonatkozó előírások:
- Az építmények között, továbbá az ezekkel szomszédos más rendeltetésű építmények egymással szembenálló oldalhomlokzatai közötti távolságot a tűzvédelmi szakhatóság előírásai alapján, véleményük figyelembevételével kell meghatározni.
- Új beépítés esetén az építési övezetre meghatározott 25% minimális zöldfelületi arány biztosítása érdekében akkor adható építési illetve a későbbiekben használatbavételi engedély, ha az új épület környezetére előírt zöldfelületet is kialakították.
- Meglévő beépítés esetében a bontandó épület, épületrész, illetve szilárd burkolatú felület telekterületre vetített arányában fokozatosan zöldfelületet kell kiképezni az építési övezetre meghatározott 25% minimális zöldfelület eléréséig.
(4) Zöldfelületek telken belüli kialakítására vonatkozó előírások:

- A telkek be nem épített, tárolásra és közlekedésre igénybe nem vett részét zöldfelületként kell kialakítani és fenntartani, az építési övezetekben meghatározott zöldfelületi minimum értékek betartása mellett.
- Minimum zöldfelület kialakítását a 6. § (1) bekezdésben foglaltak szerint kell biztosítani a használatbavételi engedély megkéréséig.
- Minden 10 gépjárműnél nagyobb befogadóképességű felszíni várakozó- (parkoló-) helyet fásítani kell. A fásítást minden megkezdett 4 db várakozó- (parkoló-) hely után egy darab, nagy lombkoronát növelő, környezettűrő, faiskolában előnevelt fa telepítésével kell megoldani.

Az I–X/SZ-1 jelű építési övezetre meghatározott előírások

7. §

(1) A szabályozás paraméterei:

A szabályozási tervlapon alkalmazott jelölés:

Az I–X/SZ-2 jelű építési övezetre meghatározott előírások

8. §

(1) A szabályozás paraméterei:
A szabályozási tervlapon alkalmazott jelölés:

- a beépítés módja:                                                                 szabadonálló

- beépítettség megengedett legnagyobb mértéke:                 35%

- szintterületi mutató megengedett legnagyobb mértéke:       1,0 m²/m²

- minimális építménymagasság:                                              3,0 m,

- maximális építménymagasság:                                             7,5 m,

- kialakítható legkisebb telekterület mérete:                            1500 m²

- zöldfelület legkisebb mértéke:                                               35%

- közművesítettség mértéke:                                                    teljes közművesítettség

- az ingatlanokon - a Szabályozási Tervlapon jelölt építési helyen belül – több épület is elhelyezhető.

(2) Az épületek rendeltetésére vonatkozó előírások:

A fő rendeletetési módú épületek közül:

helyezhetőek el.

(3) Munkahelyi funkcióhoz tartozó raktárépület az övezetben nem helyezhető el.

(4) Az épületek kialakítására vonatkozó előírások:

- Az építmények között, továbbá az ezekkel szomszédos más rendeltetésű építmények egymással szembenálló oldalhomlokzatai közötti távolságot a tűzvédelmi szakhatóság előírásai alapján, véleményük figyelembevételével kell meghatározni.

- Új beépítés esetén az építési övezetre meghatározott 35% minimális zöldfelületi arány biztosítása érdekében akkor adható építési illetve a későbbiekben használatbavételi engedély, ha az új épület környezetére előírt zöldfelületet is kialakították.

- Meglévő beépítés esetében a bontandó épület, épületrész, illetve szilárd burkolatú felület telekterületre vetített arányában fokozatosan zöldfelületet kell kiképezni az építési övezetre meghatározott 35% minimális zöldfelület eléréséig.

(5) Zöldfelületek telken belüli kialakítására vonatkozó előírások:

- A telkek be nem épített és közlekedésre igénybe nem vett részét zöldfelületként kell kialakítani és fenntartani, az építési övezetekben meghatározott zöldfelületi minimum értékek betartása mellett.

- Minimum zöldfelület kialakítását a 8. § (1) bekezdésben foglaltak szerint kell biztosítani a használatbavételi engedély megkéréséig.

- Minden 10 gépjárműnél nagyobb befogadóképességű felszíni várakozó- (parkoló-) helyet fásítani kell. A fásítást minden megkezdett 4 db várakozó- (parkoló-) hely után egy darab, nagy lombkoronát növelő, környezettűrő, faiskolában előnevelt fa telepítésével kell megoldani.

Az L7–X/P jelű építési övezetre meghatározott előírások

9. §

(1) A szabályozás paraméterei:

A szabályozási tervlapon alkalmazott jelölés:

Zsombék utca

10. §

A Zsombék utca (keretövezetbe nem sorolt közterület) Szabályozási Tervlapon jelölt területe csak hatósági engedély alapján és az ELMŰ Rt. hozzájárulásával vehető igénybe közcélú kereskedelmi és szolgáltatói létesítmények elhelyezése céljából.

BEÉPÍTÉSRE NEM SZÁNT TERÜLETEK

Közlekedés területei

11. §

(1) A beépítésre nem szánt területek KL–KT–X övezetre, valamint keretövezetbe nem sorolt közterületekre tagolódnak a Szabályozási Tervlapon jelölt határral.

(2) Az 1. § (1) bekezdésben lehatárolt területen a közterületek a jármű és gyalogos közlekedés, valamint a közművek elhelyezését szolgálják. A közterületek számára a rendelet mellékletét képező Szabályozási Terv szerinti szabályozási szélességek biztosítandók.

(3) A KL–KT–X jelű övezet a közlekedés célú közterületek céljára kijelölt terület.

Az övezetben csak közlekedést szolgáló:

(4) A területen meglévő növényállomány és a természeti elemek fokozott figyelembevételével lehet csak a közlekedés műtárgyait elhelyezni.

(5) A (42508) hrsz.-ú Maglódi út II rendű főút. Szabályozási szélessége 40 m-re változik.

(6) A keretövezetbe nem sorolt közterületekre vonatkozó előírások:

a) A (42434) hrsz-ú Zsombék utca lakóút szabályozási szélessége a Szabályozási Terven jelöltek szerint változik.
b) A (42424/3) hrsz-ú Korall utca szabályozási szélessége 15 m.
c) Az újonnan létesített utak közül a területet feltáró út szabályozási szélessége 12,0 m.
d) Panka utca szabályozási szélessége megtartandó.
e) Az építmények, önálló rendeltetési egységek rendeltetésszerű használatához szükséges járműveket telekingatlanon belül kell elhelyezni az OTÉK 42. §-ának megfelelően.
f) A közterületeken a köztárgyak közül utcabútor, közvilágítási, közlekedésirányítási, távközlési, postai műtárgy, önálló reklámhordozó, illetőleg geodéziai jel helyezhető el.
g) A közterületeken az önálló reklámhordozó közül maximum, 1,0 m átmérőjű hirdetőoszlop, valamint 1,0 m2 felületű reklám-, cég-, vagy címtábla elhelyezése megengedett.
h) Közterületen pavilon építése, elhelyezése – a 10. §-ban foglaltak kivételével - nem megengedett.
i) Az új útcsatlakozások, közúti csomópontok kiépítéséről az érdekelt tulajdonos köteles gondoskodni.
j) Az (f) bekezdésben foglalt köztárgyak, illetve berendezések, korlátok a gyalogossáv és az úttest felöli biztonsági sáv közötti berendezési sávban és csak akkor létesíthetők, ha a gyalogossáv visszamaradó szélessége minimum 2,0 méter, rendeltetésszerű használatuk a közlekedést, közművek elhelyezését, üzemeltetését, karbantartását nem zavarja, illetve nem veszélyezteti. További feltétel, hogy gyalogos-átkelőhely nélküli forgalmi csomópontban az úttest szegélyének sarokpontjától mért 50 méteren belüli részén csak 0,5 méternél kisebb építmény, köztárgy, berendezés, illetve növényzet telepíthető.
k) Közterület kialakításánál biztosítani kell az útpályával párhuzamos kétoldali zöldfelület kialakítását.
l) A gyalogos közlekedésre szolgáló közterületek építése, felújítása, korszerűsítése során biztosítani kell az akadálymentesség követelményeit.

Közműellátás

12. §

(1) A rendelet 1. § (1) bekezdésében lehatárolt területen új épületet, építményrészt elhelyezni, vagy meglévő épületet átalakítani, bővíteni, illetve rendeltetési módját megváltoztatni csak az OTÉK 8. § (2) bekezdés a) pontjában meghatározott teljes közművesítettség mellett lehet.

(2) Közműnyomvonal kiépítését, közműlétesítmény elhelyezését, közműbekötéseket a vonatkozó szabványoknak, ágazati és eseti üzemeltetői előírásoknak megfelelően kell végrehajtani.

(3) Az újonnan létesítendő közművezetékeket térszín alatt kell elhelyezni. A közművezetékek térszín alatti elhelyezkedését az MSZ 7487/2-80 számú szabvány tartalmazza.

(4) A tervezés és építés során az OTÉK, valamint a 35/1996. (XII. 29.) sz.  az Országos Tűzvédelmi Szabályzatról szóló BM rendelet vonatkozó előírásait be kell tartani.

(5) A szükséges oltóvíz mennyiségét a 35/1996. (XII. 29.) sz. BM rendelettel kiadott Országos Tűzvédelmi Szabályzat értelmében a föld feletti tűzcsapokról kell biztosítani, melynek telepítési helyét a hivatásos önkormányzati tűzoltósággal egyeztetni kell.

(6) A területen valamennyi föld feletti és alatti tűzcsap helyét, a vonatkozó jogszabályban meghatározott „D” jelű tűzcsapot jelző táblával kell megjelölni.

(7) A tűzoltóság vonulása és működése céljára – ha arról jogszabály, illetve nemzeti szabvány másként nem rendelkezik – az építményhez olyan utat, illetőleg területet kell biztosítani, amely alkalmas a tűzoltó gépjárművek nem rendszeres közlekedésére és működtetésére.

(8) A közművezetékeknél az ingatlan nyilvántartásba a szolgalmi jogot be kell jegyeztetni.

(9) A tervezési területen kiépítendő közművek tervezésekor a közműszolgáltatók elvi nyilatkozatát, tájékoztatását meg kell kérni.

(10) A keletkező szennyvizeket közcsatornába kell vezetni, és be kell tartani a 203/2001. (X. 26.) sz. és a 204/2001. (X. 26.) sz. Korm. rendelet előírásait.

(11) A rendelet hatálya alá tartozó területen a szennyvíz elszikkasztása, zárt szennyvíztároló építése, valamint közműpótló berendezések alkalmazása nem lehetséges.

(12) A szennyvízcsatorna hálózat tervezésénél a gravitációs csatornarendszer kialakítására kell törekedni.

(13) Gázvezeték védőtávolságait az MSZ 4078 számú szabvány határozza meg.

(14) Építési munka engedélyezése során az 1992. évi LXXII. törvény 28. § (1) bekezdése értelmében biztosítani kell a közcélú távközlő eszközök elhelyezésének lehetőségét, a meglévő nyomvonal védelmét.

(15) Épülettől különállóan, attól független szerkezetként sem közterületen, sem építési telken nem létesíthető antenna és antennatartó építmény.

(16) Telefonfülke közvetlenül az épület homlokzati fala elé nem telepíthető, helyét a járda berendezési sávjában kell biztosítani. 

Zöldfelület

13. §

(1) A területen fakivágás csak engedéllyel lehetséges, pótlási kötelezettség mellett. A kivágott fák pótlását – 1,2-szeres törzsátmérő szorzó alkalmazásával - az engedélyező hatóság által előírt mennyiségben és módon kell teljesíteni.

(2) A zöldfelületek kialakítása során részben honos, a speciális környezeti feltételeket kedvelő fajokat kell használni a várostűrő fajok mellett. A zöldfelületeket többszintűen, intenzíven kell kialakítani.

Környezetvédelem

14. §

Zaj–és rezgés elleni védelem

(1) A tervezett épületek kialakításánál a meglévő védendő épületek zajvédelmére tekintettel kell lenni, azaz a tervezett új létesítményektől származó zajterhelés (rakodás, áruszállítás, épületgépészeti berendezések stb.) a védendő épületek környezetében nem lépheti túl a 8/2002. (III. 22.) sz. KöM – EüM  együttes rendeletben előírt értékeket.

(2) Az építési övezetben, a II rendű főút kategóriájú Maglódi út mentén 8/2002. (III.22.) sz. KöM–EüM együttes rendelet szerint a közlekedéstől származó zajterhelési határérték nappal (6-22 óra) 65 dB, éjjel (22-6) 55 dB.

(3) Az építési övezetben, 8/2002. (III. 22.) sz. KöM–EüM együttes rendelet szerint a üzemi létesítményektől származó zajterhelési határérték nappal (6-22 óra) 55 dB, éjjel (22-6 óra) 45 dB.

(4) Meglévő üzemi létesítmény rendeltetését, használatát megváltoztatni, zajt, illetve rezgést előidéző új üzemi létesítményt, berendezést, technológiát, és egyéb helyhez kötött zajforrást létesíteni, üzemeltetni csak a létesítményre, tevékenységre megengedett zaj- és rezgésterhelési határértékek betartásával, a határértékek teljesülését igazoló zajvédelmi tervezés alapján lehetséges. Az építési engedélyezési eljárás során a zaj és rezgésvédelmi követelmények teljesülését részletes számításokkal igazolni kell az engedélyezési tervdokumentáció zaj – és rezgésvédelmi fejezetében.

Levegőminőség védelem

(1) A levegő védelmével kapcsolatos egyes szabályokról szóló 21/2001. (II.14.) sz. Korm. rendelet és a légszennyezettségi határértékekről, a helyhez kötött légszennyező pontforrások kibocsátási határértékéről szóló 14/2001. (V. 9.) sz. KÖM-EüM-FVM együttes rendelet előírásait kell alkalmazni.

Talaj-és felszín alatti vízminőség védelem

(2) A rendelet hatálya alá tartozó területen kontakt talajszennyezést okozó tevékenység nem folytatható.

(3) A felszín alatti vizek minőségét érintő tevékenységekkel összefüggő egyes feladatokról szóló 33/2000. (III. 17.) sz. Korm. rendeletben foglaltak betartása kötelező.

(4) A 33/2000. (III.17.) sz. Korm. rendelet Területek szennyeződés érzékenységi besorolását megállapító 2/1. számú melléklete szerint jelen rendelet 1. § (1) bekezdésben lehatárolt terület a „B” érzékeny területek kategóriába sorolt, ahol az intézkedési szennyezettségi határérték „C_i” = „C₂”.

Közművek

(5) A szennyvízcsatornába csak a 204/2001. (X. 26.) sz. Korm. rendelet határértékeinek megfelelő víz vezethető, szükség esetén előkezelőt kell építeni. Ez esetben a felfogott szennyezést a hulladékkezelés szabályai szerint kell gyűjteni.

(6) A csapadékcsatornába csak a 33/1993. (XII. 23.) KTM rendeletet módosító 203/2001. (X. 26.) Korm. rendelet határértékeinek megfelelő víz vezethető, szükség esetén előkezelőt kell építeni. Ez esetben a felfogott szennyezést a hulladékkezelés szabályai szerint kell gyűjteni.

Hulladékkezelés

(7) A korábbi tevékenységekből keletkezett hulladékot az építtetőnek el kell távolítania a vonatkozó jogszabályok szerint az új beépítés megkezdéséig.

(8) Jelen rendelet hatálya által érintett területen a hulladékok lerakása és égetése tilos.

(9) Jelen rendelet hatálya által érintett területen veszélyes hulladék keletkezése esetén a 98/2001. (VI. 15.) sz. Korm. rendeletben foglaltak betartandók.

(10) Jelen rendelet által érintett területen keletkező kommunális és ipari hulladékot ellenőrzött módon és korszerű műszaki színvonalon kell gyűjteni, szállítani a hulladékgazdálkodásról szóló 2000. évi XLIII. tv. rendelkezései szerint. 

SAJÁTOS JOGINTÉZMÉNYEK

15. §

(1) Telket alakítani csak úgy lehet, hogy az a terület rendeltetésének megfelelő használatára alkalmas legyen, továbbá annak alakja, terjedelme, beépítettsége a szabályozási tervnek és a telekalakításról szóló 85/2000. (XI. 8.) FVM rendeletnek megfeleljen.

(2) A nem kötelező érvényű elemek, megváltoztatása a 2. § (3) bekezdésben szabályozott módon történhet.

Kisajátítás

16. §

A Maglódi út szélesítése a szabályozási terven „kisajátítás”-sal jelölt területnek megfelelően – a Fővárosi Önkormányzat feladatainak ellátása érdekében szükséges.

FSZKT korrekció

17. §

(1) A 46/1998. (X. 15.) sz. Főv. Kgy. rendelet 2. § (3) f) pontja alapján az átsorolt területek a következők:

- Munkahelyi övezetből keretövezetbe nem sorolt közterületbe sorolás (42414/280 hrsz-ú ingatlan egy része).

- L7 SZGK. TÁROLÓK jelű telepszerű lakóterületek keretövezetből keretövezetbe nem sorolt közterületbe sorolás (42414/282 és 42414/283 hrsz.-ú ingatlanok egy része).

- Keretövezetbe nem sorolt közterületből M-jelű munkahelyi keretövezetbe sorolás (42414/270 hrsz-ú ingatlan, és a (42414/281) hrsz-ú, (42442/11) hrsz-ú ingatlanok egy része).

- Keretövezetbe nem sorolt közterületből I-jelű intézményi keretövezetbe sorolás (42414/269 hrsz-ú és (42442/11) hrsz-ú ingatlanok egy része).

- Keretövezetbe nem sorolt közterületből L7/P- jelű telepszerű lakóterületbe sorolás (42414/283 hrsz-ú, (42414/281) hrsz-ú, (42441/11) hrsz-ú, és a (42434) hrsz-ú ingatlanok egy része).

(2) A 46/1998. (X. 15.) sz. Főv. Kgy. rendelet 2. § (3) b) pontja alapján az átsorolt területek a következők:

- Munkahelyi területből Közlekedési célú közterületbe sorolás (42414/278 hrsz-ú és 42414/279 hrsz-ú ingatlanok egy része).

Intézményi területből Közlekedési célú közterületbe sorolás (42414/269 hrsz-ú és a (42442/11) hrsz-ú ingatlanok egy része).

- Keretövezetbe nem sorolt közterületből Közlekedési célú területbe sorolás ((42442/11) hrsz-ú ingatlan egy része).

ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

Hatálybalépés

18. §

(1) E rendelet kihirdetése napján lép hatályba, rendelkezéseit ezen időponttól induló ügyekben alkalmazni kell.

(2) A hatálybalépéssel egyidejűleg a 45/1995. (VIII. 29.) sz. önkormányzat rendelettel módosított 47/1993. (XII. 20.) sz. önkormányzati rendelettel jóváhagyott R-35607 tt. számú Részletes Rendezési Tervnek az 1. § (1) bekezdésében meghatározott területet érintő előírásai hatályukat vesztik.

      Andó Sándor                                                                                        Dr. Neszteli István

polgármester                                                                                                   jegyző