Nemeskisfalud Község Önkormányzat Képviselő-testületének 6/2003 (VI.6.) önkormányzati rendelete
Nemeskisfalud Község Helyi Építési Szabályzatáról
Hatályos: 2024. 08. 13Nemeskisfalud Község Önkormányzat Képviselő-testületének 6/2003 (VI.6.) önkormányzati rendelete
Nemeskisfalud Község Helyi Építési Szabályzatáról
Nemeskisfalud Község Önkormányzatának Képviselőtestülete az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény 6. § (3) bekezdésében, valamint a helyi önkormányzatokról szóló, módosított 1990. évi LXV. törvény 8. § (1) bekezdésében biztosított feladat- és jogkörében eljárva, az alábbi rendeletet alkotja.
Általános előírások
1. §
Az előírások alkalmazása
2. § (1)
(2) A település területén területet felhasználni, telket alakítani, építményt tervezni, építeni, átalakítani, bővíteni, felújítani, helyreállítani, korszerűsíteni, lebontani, elmozdítani, a rendeltetését megváltoztatni, az általános érvényű előírások mellett csak a szabályozási terv és a jelen helyi építési szabályzat rendelkezéseiben foglaltaknak megfelelően szabad. E rendeletben nem szabályozott kérdésekben a magasabb szintű jogszabályok előírásai szerint kell eljárni.
A szabályozás elemei
3. § (1) Kötelező szabályozási elemek
Az építés általános feltételei
4. § (1) Építési telken és területen az egyes területfelhasználási egységek (építési övezetek és övezetek) előírásainak megfelelő építmény akkor helyezhető el, ha
A telekalakítás és az építés helyi szabályai
5. § (1) Telekalakítás a meglévő telekstruktúrához igazodva az övezeti előírások szerinti minimális teleknagyság betartásával és a tervezett úthálózat kötelező szabályozási vonalainak figyelembevételével engedélyezhető.
(2) –
(3) –
(4) –
(5) Amennyiben a földrészletek tényleges és ingatlan-nyilvántartás szerinti művelési ága eltér, úgy az eltérést rendezni kell.
(6)
(7)
(8) Mélyfekvésű területeken, építmények és terepszint alatti létesítmények építését megelőzően a talajvíz helyzetét is tisztázó talajmechanikai vizsgálatokat kell végezni.
(9) Közlekedési, közműelhelyezési és hírközlési területek kialakítása után visszamaradó telek mérete kisebb is lehet, mint a vonatkozó építési övezet, illetve övezet által meghatározott legkisebb kialakítható telekméret.
Külterület és belterület
6. § (1)
(2)
(3) A belterületbe vonásra kijelölt területek belterületbe vonásáig nem építhetők be.
Területfelhasználás
7. § (1) A település területét építési szempontból
Beépített és beépítésre szánt területek
Falusias lakóterület (Lf)
8. § (1) A lakóterületen lakóépületek, mező- és erdőgazdasági (üzemi) építmények, kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó épületek, szálláshely szolgáltató épületek, kézműipari építmények, helyi igazgatási, egyházi, oktatási, egészségügyi, szociális épületek, sportlétesítmények, helyezhetők el.
(2) Az épületeket a szabályozási terven jelölt építési helyen belül, a kialakult építési vonalra kell elhelyezni. Ahol ez nem állapítható meg legalább 5 méteres előkertet kell elhagyni, és 10 méteres hátsókertet kell biztosítani. Oldalkertnek minimum 6 métert el kell hagyni.
(3) Meglévő épület a telek méretétől függetlenül felújítható, átalakítható, újjá építhető, az eredeti beépítettség mértékéig új épületre cserélhető, illetve az építési helyen (előkert, oldalkertek, hátsókert területének biztosításával) a beépítés mértékéig bővíthető.
(4) Az építési telkeken meghatározott építési helyen több épület is elhelyezhető, melyeket egymáshoz viszonyítva az OTÉK-ban és a tűzvédelmi előírásokban meghatározott módon kell elhelyezni.
(5) Az övezet részleges közművesítettség esetén is beépíthető. A szennyvízcsatorna hálózat kiépítéséig a keletkezett szennyvizeket és szennyezett csapadékvizet ellenőrzött, zárt tárolóba kell gyűjteni, melyek ártalommentes elhelyezéséről gondoskodni kell.
(6) A főépületek csak magastetővel létesíthető, melynek hajlásszöge 30°-nál alacsonyabb, 45°-nál meredekebb nem lehet. Az épületek tetőfedése cserép, betoncserép, nádtető, cserepes lemez és a korcolt síklemez fedés is lehet. A melléképületek akár önállóan, akár a főépülettel egy tömegben, alacsonyabb tetőhajlásszöggel is építhetők. A melléképületek tetőfedése cserép, betoncserép, nádtető, cserepes lemez, korcolt síklemez, és trapézlemez fedés is lehet.1
(7)
(8) Lakóterületen gazdasági tevékenység csak akkor folytatható, továbbá telephely csak akkor alakítható ki, ha az a lakóterületet a vonatkozó mindenkori környezetvédelmi határértékeknél nagyobb mértékben nem terheli.
(9) A lakóterület telkeit legfeljebb 2,0 m magas átlátható kerítéssel, vagy maximum 1,80 m magas nem átlátható kerítéssel lehet bekeríteni.2
(10) A lakóépület földszinti padlószintje az épület mellett kialakított terep legmagasabb szintje felett maximum 0,45 m-re, a legalacsonyabb szintje felett maximum 1,40 m-re lehet.
(11)
9. § (1) Az
Lf1 |
0 |
20 |
4.5 |
1500 |
10. § (1) Az
Lf2 |
0 |
30 |
4.5 |
900 |
Gazdasági terület
10/A. § (1) A gazdasági terület elsősorban a gazdasági célú építmények elhelyezésére szolgál.
(2) A kereskedelmi, szolgáltató területen elhelyezhető:
GKSZ. jelű építési övezet |
|
Beépítési mód |
szabadon álló |
Kialakítható telek legkisebb területe |
2000 m2 |
Kialakítható telek legkisebb szélessége |
20 m a telek homlokvonalán |
Megengedett legnagyobb beépítettség |
30 % |
Megengedett legnagyobb építménymagasság |
5,5 m |
Megengedett legkisebb zöldfelület |
20 % |
Különleges terület (K)
11. § (1) Különleges terület-felhasználási kategóriájú terület:
KID. jelű idősek otthona terület |
|
Beépítési mód |
szabadon álló |
Kialakítható telek legkisebb területe |
10000 m2 |
Megengedett legnagyobb beépítettség |
20 % |
Megengedett legnagyobb építménymagasság |
5,5 m |
Megengedett legkisebb zöldfelület |
60 % |
Az övezetben az idősek otthona funkció kiszolgálásához szükséges építmények helyezhetők el: szálláshely szolgáltató épület, vendéglátó épület, gazdasági épület, gépjárműtároló. |
|
Az övezetben több épülettömeg is elhelyezhető. |
|
Az övezetben a zöldfelületet kertépítészeti terv alapján, legkésőbb a használatbavételig ki kell alakítani. |
|
Az övezeten belül kialakítandó utak csak természetes anyagokkal burkolhatók. |
Beépítésre nem szánt területek
Közlekedési- és közműterület (KÖu)
12. § (1) A közlekedési és közműterületek (utcák, terek, gyalogutak) a község közterületein a gépjármű, kerékpár és gyalogos közlekedés és kapcsolódó létesítményei elhelyezésére szolgáló területek, melyeket a szabályozási terv tüntet fel.
(2) A közlekedési és közműterületeket és létesítményeket, azok szabályozási szélességeit és védőtávolságait a szabályozási terv ábrázolja.
(3)
(4) Az utak szabályozási területébe eső, illetve a szabályozási vonal korrigálása következtében a közlekedési területbe került épületrészeken - az utak fejlesztésének várható idejét, az épületnek az út szabályozási területében elfoglalt helyét, az épület sajátosságait (eszmei és gazdasági értékét) mérlegelve, - csak karbantartás, felújítás jellegű munkálatok hajthatók végre. Ezen épületek bővítése az utak szabályozási területén belül nem lehetséges.
(5) A közutak elhelyezésére az OTÉK-ban megállapított, illetve alábbi szabályozási, építési szélességű területeket kell biztosítani:
13. § (1) Nyomvonal jellegű közműlétesítmény elsősorban a közlekedési területen, közterületen, vagy a közművet üzemeltető szerv területén helyezhető el.
Zöldterületek (Z)
14. § (1) A zöldterület az állandóan növényzettel fedett közterület (közkert, közpark).
(2) A zöldterületen víz- és zöldfelületek, gyalogutak, játék, sport, pihenés célját szolgáló területek, közművek, a szabadidő eltöltéséhez szükséges létesítmények helyezhetők el.
(3) A zöldterületen épületek legfeljebb 2 %-os beépítettséggel helyezhetők el.
(4) A zöldterületen bármilyen építmény csak úgy helyezhető el, hogy a kivágott fákat pótolni kell.
(5) A szabályozási tervlapok szerinti zöldterületeket más célra felhasználni nem szabad.
(6) Közpark zöldfelületi kialakítása előtt a területre vonatkozó kertészeti tervet kell készíteni.
Erdőterület (E)
15. § (1) Az erdőterület más területfelhasználási egységbe nem sorolható.
(2)
(3) Az erdőterület az erdő elődleges rendeltetése szerint:
Mezőgazdasági terület (M)
16. § (1) A mezőgazdasági területen a növénytermesztés és az állattenyésztés, valamint az ezekkel kapcsolatos termékfeldolgozás és tárolás építményei helyezhetők el a következő funkciókkal:
Má0 jelű általános mezőgazdasági övezet
17. § (1) Az Má0 jelű általános mezőgazdasági övezetben épület nem helyezhető el.
(2) Az Má0jelű általános mezőgazdasági övezetbe kell sorolni azon mezőgazdasági rendeltetésű területeket, ahol a település és tájkarakter védelme érdekében épület kialakítása nem támogatható.
(3) A település rét, nádas, mocsár művelési ágú területeit az Má0 övezetbe kell sorolni..
(4) Telekosztással az övezetben 1 ha-nál kisebb földterület nem alakítható ki.
Má1 jelű általános mezőgazdasági övezet
18. § (1) Az Má1 jelű általános mezőgazdasági övezetben
Má2 jelű általános mezőgazdasági övezet
19. § (1) Az Má2 jelű általános mezőgazdasági övezetben építmény csak 6000 m2-nél nagyobb földrészleteken helyezhetők el, maximum 3 %-os beépítettséggel.
(2) Építmény a mezőgazdasági földrészleteket feltáró utak, dűlőutak tengelyétől mért 10 méteren belül nem helyezhető el. Az építési hely az utak tengelyétől 10 méterre mért, maximum 100 méter mély területsáv, a minimális 8 méter hátsókert betartása mellett. Oldalkert minimális mérete 8 méter.
MK jelű mezőgazdasági kert övezet
20. § (1) A mezőgazdasági kert övezetben a növénytermesztés, az ezzel kapcsolatos terménytárolás és feldolgozás gazdasági épületei helyezhetők el.
(2) A mezőgazdasági kert (MK) övezetben oldalhatáron álló beépítési móddal telkenként maximum egy épület helyezhető el.
(3) Az övezet beépíthető telkeinek minimális mérete 2000 m2. A beépíthető telek minimális szélessége a homlokvonalon 10 m.
(4) Az övezetben kialakítható földrészletek területe nem lehet kisebb a 2000 m2-nél, szélessége nem lehet kevesebb 10 méternél. Nyeles telek nem alakítható ki.
(5) Az épületeket a szabályozási vonaltól mért 10 méteres előkert elhagyásával kell elhelyezni. A hátsó építés határvonal távolsága a szabályozási vonaltól 50 méter. Oldalkertnek minimum 6 métert kell hagyni.
(6) Mezőgazdasági kert területen építeni csak azon a földrészleten lehet, melynek művelési ága az ingatlan-nyilvántartás adatai szerint legalább 80 %-ban mezőgazdasági rendeltetésű földnek minősül és a hasznosítási kötelezettség teljesítésre került. A földrészletek be nem épített, és burkolattal el nem látott területeket zöldfelületként kell kialakítani és fenntartani. A földrészleteken gépjármű várakozóhely csak az előkertben helyezhető el.
(7) Az övezetben pince, vagy földszintes, pince + földszintes magastetős épületek alakíthatók ki maximum 3 %-os beépítettséggel úgy, hogy az épület alapterülete nem haladhatja meg a 60 m2-t. Az építménymagasság a 3,5 m-t nem haladhatja meg. Az épületekben a gazdasági funkción kívül elhelyezhető szociális helyiség, illetve pihenést szolgáló helyiség is.
(8) Az épületek – pincék kivételével - csak magastetővel, a kialakult állapotnak megfelelően létesíthetők. A tető hajlásszöge 40°-nál alacsonyabb, 45º-nál meredekebb nem lehet. A tetőhéjazatként lemez, hullámlemez fedések alkalmazása nem megengedett.
(9) Az övezet részleges közművesítettség esetén is beépíthető. A szennyvízcsatorna hálózat kiépítéséig a keletkezett szennyvizeket és szennyezett csapadékvizet ellenőrzött, zárt tárolóba kell gyűjteni, melyek ártalommentes elhelyezéséről gondoskodni kell.
(10)
Vízgazdálkodási terület (V)
21. § (1) A vízgazdálkodással összefüggő terület:
21/A. § (1) A különleges beépítésre nem szánt területbe azok a területek tartoznak, amelyek a rajtuk elhelyezkedő épületek különlegessége miatt (helyhez kötöttek, jelentős hatást gyakorolnak a környezetükre vagy a környezetük megengedett külső hatásaitól is védelmet igényelnek) más beépítésre szánt, illetve beépítésre nem szánt területfelhasználású területektől eltérnek.
(2) Különleges beépítésre nem szánt terület terület-felhasználási kategóriájú terület:
|
|
Beépítési mód |
szabadon álló |
Kialakítható telek legkisebb területe |
2.000 m2 |
Kialakítható telek legkisebb szélessége |
40,0 m |
Megengedett legnagyobb beépítettség |
2 % |
Megengedett legnagyobb építménymagasság |
4,5 m |
Megengedett legkisebb zöldfelület |
50 % |
A temető területén csak a temetésekhez tartozó, illetve azt kiszolgáló épületek és létesítmények (kápolna, halottasház, ravatalozó, sírépítmények, kripták, urnahelyek), valamint úthálózat, közművek, utcabútorok, képzőművészeti alkotások és növényzet helyezhető el. |
|
Kápolna, harangláb, harangtorony esetén legfeljebb 10,0 m megengedett legnagyobb építménymagasság is engedélyezhető. |
|
A temető kerítése mentén 10 méter távolságon belül új koporsós temetkezés nem engedhető meg, e sávban csak növényzet (fasor) telepíthető |
Környezetszabályozás
Környezetvédelem
22. § (1) A föld védelme,
23. § (1) A műemlékvédelem alatt álló épületek az 1. sz. függelékben, a régészeti védelem alatt álló területek a 2. sz. függelékben kerültek felsorolásra.
(2) A műemlékek fenntartásáról, felújításáról a vonatkozó magasabb szintű jogszabályok alapján kell gondoskodni és eljárni.
(3) A település műemlékeit és régészetileg védett területeit e rendelet mellékletét képező bel- és a kül- területi szabályozási terv tájékoztató jelleggel tünteti fel.
(4)
24. § (1)
(2)
(3) A tűzoltóság vonulása és működése céljára olyan utat, illetőleg területet kell biztosítani, amely alkalmas a tűzoltógépjárművek nem rendszeres közlekedésére és működésére.
(4) Az építmények közötti legkisebb távolság szabályozása az OTÉK építmények közötti legkisebb távolsága című fejezetében foglaltak szerint történik.
(5) A kialakult oldalhatáros beépített területeken 14-m-nél keskenyebb telekszélességnél az építmények közötti legkisebb távolsági méretek – maximum 4.5 méter építménymagasság mellett – legfeljebb 4 méterig történő csökkentése akkor lehetséges, ha az épületek külső térelhatároló szerkezetét, tetőhéjazatát és párkányzatát az I.-III. tűzállósági fokozathoz tartozó tűzállósági határértékű és nem éghető anyagokból készítik, valamint a szemben álló homlokzatok egyikén sincs 0,36 m2 - nél nagyobb felületű nyílászáró kialakítva. Nem kell tűztávolságot tartani olyan két épület között, amelyek közül a magasabb átfedő homlokzat nyílásnélküli tűzfalként kerül kialakításra.
(6) -
25. § (1)
26. § (1)
(2)
(3)
(4)
27. § (1)
(2)
28. § (1)
(2)
(3)
A rendelet szabályozási terv mellékletei
28/A. §
Záró rendelkezések
29. § (1) Jelen rendelet a kihirdetés napján lép hatályba.
(2) A rendelet kihirdetéséről a körjegyző a helyben szokásos módón gondosodik.
(3)
1. melléklet a 6/2003. (VI. 6.) önkormányzati rendelethez11
2. melléklet a 6/2003. (VI. 6.) önkormányzati rendelethez
1. függelék a 2. melléklethez a 6/2003. (VI. 6.) önkormányzati rendelethez
2. függelék a 2. melléklethez a 6/2003. (VI. 6.) önkormányzati rendelethez
3. függelék a 2. melléklethez a 6/2003. (VI. 6.) önkormányzati rendelethez
1. Madarász J. u. 9. Hrsz: 44 lakóház
2. Kis utca. 1. Hrsz: 82 lakóház
3. Madarász J u. 11. Hrsz: 45 lakóház
A(z) 8. § (6)-t a(z) 6/2019. (III.29.) önkormányzati rendelet 21.§ (1)-e hatályon kívül helyezte.
A(z) (9)-t a(z) 6/2019. (III.29.) önkormányzati rendelet 21.§ (1)- e hatályon kívül helyezte.
A(z) 10/A § (8) -t a(z) 6/2019. (III.29) önkormányzati rendelet 21.§ ((2)-e hatályon kívül helyezte.
A(z) 10/A § (9)-t a(z) 6/2019. (III.29.) önkormányzati rendelet 21.§ (2)-e hatályon kívül helyezte.
A(z) (10)-t a(z) 6/2019. (III.29.) önkormányzati rendelet 21.§ (2)-e hatályon kívül helyezte.
A(z) 11.§ (5) -t a(z) 6/2019. (III.29.) önkormányzati rendelet 21.§ (3) -e hatályon kívül helyezte.
A(z) 11.§ (6)-t a(z) 6/2019. (III.29.) önkormányzati rendelet 21.§ (3) -e hatályon kívül helyezte.
A(z) 21/A § (6) -t a(z) 6/2019. (III.29.) önkormányzati rendelet 21.§ (4)-e hatályon kívül helyezte.
A(z) 21/A § (7)-t a(z) 6/2019. (III.29.) önkormányzati rendelet 21. § (4)-e hatályon kívül helyezte.
A(z) 23.§-t a(z) 6/2019. (III.29.) önkormányzati rendelet 21.§ (5) -e hatályon kívül helyezte.
Az 1. melléklet a Nemeskisfalud Község Önkormányzata Képviselő-testületének 7/2024. (VIII. 12.) önkormányzati rendelete 1. §-ával megállapított szöveg.