Szenyér Község Önkormányzat Képviselő-testülete az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény 6.§. (3) bekezdésében, valamint a helyi önkormányzatokról szóló, módosított 1990. évi LXV. törvény 8.§. (1) bekezdésében biztosított feladat- és jogkörében eljárva, továbbá az Országos Településrendezési és Építési Követelményekről (továbbiakban: OTÉK) szóló 253/1997. (XII. 20.) Kormányrendelet 4.§. (3) bekezdésében biztosított felhatalmazással élve a mellékelt dokumentáció alapján az alábbi rendeletet alkotja.

Általános előírások

Az előírások hatálya

1.§.

Az előírások alkalmazása

2.§.

(1)

(2) A település területén területet felhasználni, telket alakítani, építményt tervezni, építeni, átalakítani, bővíteni, felújítani, helyreállítani, korszerűsíteni, lebontani, elmozdítani, a rendeltetését megváltoztatni, az általános érvényű előírások mellett csak a szabályozási terv és a jelen helyi építési szabályzat rendelkezéseiben foglaltaknak megfelelően szabad. E rendeletben nem szabályozott kérdésekben a magasabb szintű jogszabályok előírásai szerint kell eljárni.

A szabályozás elemei

3.§.

(1) Kötelező szabályozási elemek

a./ Beépíthető terület határvonala.

A beépített és beépítésre szánt, illetőleg beépítésre nem szánt terület határa.

b./Szabályozási vonal

A szabályozási vonal a közterületet és nem közterületet elválasztó vonal, a szabályozási    terv tünteti fel.

c./ Területfelhasználás módja és határa

d./ Építési övezet, övezet előírásai és határa

e./ Építési hely határa (építési határvonal)

(2)Irányadó szabályozási elemek

a./ Irányadó telekhatár

Az irányadó telekhatár a szabályozási terv által javasolt telekkialakítást rögzíti.

b./ Megszüntető jel

A szabályozási terv által megszüntetendő telekhatárokat jelöli.

(3)A kötelező szabályozási elemek módosítása csak a szabályozási terv módosításával hajtható végre.

(4)

(5)

Az építés általános feltételei

4.§.

(1) Építési telken és területen az egyes területfelhasználási egységek (építési övezetek és övezetek) előírásainak megfelelő építmény akkor helyezhető el, ha

a./ biztosítható az építési telek közútról, illetve magánútról gépjárművel történő közvetlen megközelíthetősége

b./ a rendeltetésszerű használathoz szükséges villamos energia, vezetékes ivóvíz (szükség esetén technológiai víz) ellátás és a megközelíthetőség,

c./ a keletkező szennyvíz ártalommentes elhelyezése, és a csapadékvíz elvezetése, a szennyvízcsatorna megépítése után a szennyvizek csatornában való elvezetése, továbbá

d./ a használat során keletkező nem veszélyes és veszélyes hulladékok elszállításának vagy ártalommentes elhelyezésének, illetőleg helyi komposztálásának lehetősége egyidejűleg biztosítható, és

e./ az építmény nem befolyásolja károsan a felszín alatti vizek szintjét, mozgását és tisztaságát,

f./ a levegő minőségét, valamint

g./ a vonatkozó zajvédelmi rendeletekben előírt határértékeknél nagyobb zajterhelést nem okoz.

A telekalakítás és az építés helyi szabályai

5.§.

(1) Telekalakítás a meglévő telekstruktúrához igazodva az övezeti előírások szerinti minimális teleknagyság betartásával és a tervezett úthálózat kötelező szabályozási vonalainak figyelembevételével engedélyezhető.

(2)

(3)

(4)

(5)

(6)Amennyiben a földrészletek tényleges és ingatlan-nyilvántartás szerinti művelési ága eltér, úgy az eltérést rendezni kell.

(7)

(8)

(9) Mélyfekvésű területeken, építmények és terepszint alatti létesítmények építését megelőzően a talajvíz helyzetét is tisztázó talajmechanikai vizsgálatokat kell végezni.

(10) Közlekedési, közműelhelyezési és hírközlési területek kialakítása után visszamaradó telek mérete kisebb is lehet, mint a vonatkozó építési övezet, illetve övezet által meghatározott legkisebb kialakítható telekméret.

Külterület és belterület

6.§.

(1)

(2)

(3) A belterületbe vonásra kijelölt területek belterületbe vonásáig nem építhetők be.

Területfelhasználás

7.§.

(1) A település területét építési szempontból

a./ beépített és beépítésre szánt

b./ beépítésre nem szánt

területbe kell sorolni.

(2) A település területe az alábbi területfelhasználási kategóriákba tagozódik:

a./ beépített és beépítésre szánt területek építési használatuk általános jellege, valamint sajátos építési használatuk szerint

1. lakóterület (falusias lakóterület), (Lf)

2. gazdasági terület

2.1. egyéb ipari (mezőgazdasági üzemi) terület, (Gü)

3. különleges terület

3.1. temető terület, (K_TE)

b./ beépítésre nem szánt területek

1. közlekedési- és közműterület, (KÖu)

2. zöldterület (közpark), (Z)

3. erdőterület,

3.1 gazdasági erdő, (E_G)

3.2 véderdő, (Ev)

4. mezőgazdasági terület,

4.1 általános mezőgazdasági terület, (Má)

4.2 kertes mezőgazdasági terület, (Mk)

5. vízgazdálkodási terület, (V)

6. különleges beépítésre nem szánt terület

6.1 turisztikai terület, (K_KTT)

Beépített és beépítésre szánt területek

Falusias lakóterület (Lf)

8.§.

(1) A lakóterületen lakóépületek, mező- és erdőgazdasági (üzemi) építmények, kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó épületek, szálláshely szolgáltató épületek, kézműipari építmények, helyi igazgatási, egyházi, oktatási, egészségügyi, szociális épületek, sportlétesítmények, helyezhetők el.

(2) Az épületeket a szabályozási terven jelölt építési helyen belül, a kialakult építési vonalra kell elhelyezni. Ahol ez nem állapítható meg legalább 5 méteres előkertet kell elhagyni, és 10 méteres hátsókertet kell biztosítani. Oldalkertnek minimum 6 métert el kell hagyni.

(3) Meglévő épület a telek méretétől függetlenül felújítható, átalakítható, újjá építhető, az eredeti beépítettség mértékéig új épületre cserélhető, illetve az építési helyen (előkert, oldalkertek, hátsókert területének biztosításával) a beépítés mértékéig bővíthető.

(4) Az építési telkeken meghatározott építési helyen több épület is elhelyezhető, melyeket egymáshoz viszonyítva az OTÉK-ban és a tűzvédelmi előírásokban meghatározott módon kell elhelyezni.

(5) Az övezet részleges közművesítettség esetén is beépíthető. A szennyvízcsatorna hálózat kiépítéséig a keletkezett szennyvizeket és szennyezett csapadékvizet ellenőrzött, zárt tárolóba kell gyűjteni, melyek ártalommentes elhelyezéséről gondoskodni kell.

(6)

(7)

(8) Lakóterületen gazdasági tevékenység csak akkor folytatható, továbbá telephely csak akkor alakítható ki, ha az a lakóterületet a vonatkozó mindenkori környezetvédelmi határértékeknél nagyobb mértékben nem terheli. 

(9)

(10) A lakóépület földszinti padlószintje az épület mellett kialakított terep legmagasabb szintje felett maximum 0,45 m-re, a legalacsonyabb szintje felett maximum 1,40 m-re lehet.

(11)

9.§.

(1) Az                                                            

jellel ellátott falusias lakóterület (Lf₁) építési övezetben az épületek oldalhatáron álló beépítési móddal, a kialakult bépítés figyelembevételével alakítható ki.

(2) Az övezetben található kialakult telkek beépíthetők, amennyiben területük eléri a 400 m²-t. A beépíthető telek minimális szélessége a homlokvonalon 12 m.

(3) Az övezetben kialakítható telek területe nem lehet kisebb a 1200 m²-nél, szélessége nem lehet kevesebb 16 méternél.

(4) A területen megengedett építési használat határértékei:

a./

b./ Megengedett legnagyobb beépítettség: 30%.

c./ Megengedett legnagyobb építménymagasság: 4,5 m

d./ Megengedett legkisebb zöldfelület: 40 %

10.§.

(1) Az                                                            

jellel ellátott falusias lakóterület (Lf₂) építési övezetben az épületek oldalhatáron álló beépítési móddal alakíthatóak ki.

(2) Az övezetben található kialakult telkek beépíthetők, amennyiben területük eléri a 200 m²-t. A beépíthető telek minimális szélessége a homlokvonalon 12 m.

(3) Az övezetben kialakítható telek területe nem lehet kisebb a 400 m²-nél, szélessége nem lehet kevesebb 16 méternél.

(4) A területen megengedett építési használat határértékei:

a./

b./ Megengedett legnagyobb beépíthetőség: 20%.

c./ Megengedett legnagyobb építménymagasság: 4,5 m

d./ Megengedett legkisebb zöldfelület: 40 %

Gazdasági terület

Egyéb ipari terület

(Mezőgazdasági üzemi terület, G_Ü)

11.§.

(1) A mezőgazdasági üzemi terület építési övezet növénytermesztés és állattartás, és azokat kiszolgáló létesítmények, a mezőgazdasági üzemi tevékenységgel összeegyeztethető ipari építmény, valamint a gazdasági tevékenységi célú épületen belül a tulajdonos, a használó és a személyzet számára szolgáló lakások, igazgatási, egyéb irodaépületek, üzemanyagtöltő, sportlétesítmény helyezhető el.

(2) A Gü övezeti jelű mezőgazdasági üzemi terület építési övezetben épületek szabadonálló beépítési móddal alakíthatók ki.

(3) Az övezet beépíthető telkeinek minimális mérete 2000 m². A beépíthető telek minimális szélessége a homlokvonalon 20 m.

(4) Az övezetben az építési hely 10 méteres előkert, 6 méteres oldalkert, illetve 10 méteres hátsókert elhagyásával állapítható meg.

(5) Az övezet részleges közművesítettség esetén is beépíthető. A szennyvízcsatorna hálózat kiépítéséig a keletkezett szennyvizeket és szennyezett csapadékvizet ellenőrzött, zárt tárolóba kell gyűjteni, melyek ártalommentes elhelyezéséről gondoskodni kell.

(6) A területen megengedett építési használat határértékei:

a./

b./ Megengedett legnagyobb beépítettség: 30%

c./ Megengedett legnagyobb építménymagasság: 7,5 m,

d./ Megengedett legkisebb zöldfelület: 40 %.

(7) A mezőgazdasági üzemi terület határai mentén az ingatlan tulajdonosának legkésőbb a használatbavételig többszintes növényállománnyal fedett, legalább 10 méter széles védősávot kell kialakítani.

(8) A területeken elhelyezett létesítmények parkolási igényeit saját területen belül kell biztosítani.

(9)

(10) Környezetszennyező hulladékok és melléktermékek ártalommentes elszállításáról és tárolásáról az üzemeltetőnek folyamatosan gondoskodni kell.

Különleges terület (K)

12.§.

(1) Különleges terület területfelhasználási kategóriájú területbe kell sorolni:

(2) A temető területén csak a temetésekhez tartozó, illetve azt kiszolgáló épületek és létesítmények (kápolna, halottasház, ravatalozó, sírépítmények, kripták, urnahelyek), valamint úthálózat, közművek, utcabútorok, képzőművészeti alkotások és növényzet helyezhető el.

(3)

(4) A temető kerítése mentén 10 méter távolságon belül új koporsós temetkezés nem engedhető meg, e sávban csak növényzet (fasor) telepíthető.

Beépítésre nem szánt területek

Közlekedési- és közműterület (KÖu)

13.§.

(1) A közlekedési és közműterületek (utcák, terek, gyalogutak) a község közterületein a gépjármű, kerékpár és gyalogos közlekedés és kapcsolódó létesítményei elhelyezésére szolgáló területek, melyeket a szabályozási terv tüntet fel.

(2) A közlekedési és közműterületeket és létesítményeket, azok szabályozási szélességeit és védőtávolságait a szabályozási terv ábrázolja.

(3)

(4) Az utak szabályozási területébe eső, illetve a szabályozási vonal korrigálása következtében a közlekedési területbe került épületrészeken - az utak fejlesztésének várható idejét, az épületnek az út szabályozási területében elfoglalt helyét, az épület sajátosságait (eszmei és gazdasági értékét) mérlegelve, - csak karbantartás, felújítás jellegű munkálatok hajthatók végre. Ezen épületek bővítése az utak szabályozási területén belül nem lehetséges.

(5) A közutak elhelyezésére az OTÉK-ban megállapított, illetve alábbi szabályozási, építési szélességű területeket kell biztosítani:

a./ helyi gyűjtőutak: minimum 22 m, illetve a kialakult állapot szerint

b./ kiszolgáló utak: minimum 12 m, illetve a kialakult állapot szerint.

c./ kerékpár és gyalogos utak minimum 3 m.

d./ egy telket feltáró magán és közutak minimum 4 m.

e./ külterületi dűlőutak min 4 m.

(6) A rálátás biztosítása érdekében a szabályozási vonalak csatlakozásánál 5-5 méteres lesarkítás szükséges, a szabályozási terven ábrázolt módon.

(7)

(8) A közlekedési területen műtárgyakat, közvilágítást, közterületi építményeket, növényzetet úgy kell elhelyezni, hogy azok a közlekedést és az utak láthatóságát, a sarkok beláthatóságát ne akadályozza.

(9) A közösségi létesítmények parkolási igényeit elsősorban saját telken belül kell kielégíteni. Amennyiben ez nem lehetséges, a parkolóhely a létesítménytől számított 500 m-en belül közterületen, vagy magántelken biztosítható. Négy gépjárműnél nagyobb befogadó képesség esetén a parkolót fásítással kell kialakítani.

(10) A település utcái mentén, ahol nincs akadályozó tényező, fasor telepíthető. A zöldsáv fenntartását, gyommentesítését tulajdonosának, illetve kezelőjének folyamatosan meg kell oldani.

(11)

14.§.

(1) Nyomvonal jellegű közműlétesítmény elsősorban a közlekedési területen, közterületen, vagy a közművet üzemeltető szerv területén helyezhető el. Amennyiben ez nem oldható meg, a közművezetékek magánterületen, a tulajdonosok hozzájárulásával is elhelyezhető az egyéb hatályos jogszabályokban leírtak figyelembevételével.

(2) A közművezetékek védelme érdekében az előírt védőtávolságokat be kell tartani.

(3) Épületet, építményt közműves, vagy házi vízellátó rendszerbe csak akkor lehet bekötni, ha a szennyvíz elvezetése, illetve tárolása, ürítése a jelen jogszabályban előírtaknak megfelelően biztosítható. A szennyvízcsatorna hálózat kiépüléséig csak zárt és szigetelt szennyvízgyűjtő alkalmazható.

(4) Tilos a szennyvizet, szemetet felhagyott kutakba, a csapadékvíz-elvezető rendszerbe gyűjti, illetve bevezetni.

(5) Az ivóvíz minőségű víz beszerzésére, kezelésére, tárolására, továbbítására és szétosztására szolgáló létesítmények védőterületein csak a rendeltetésszerű üzemeltetés érdekében végzett építési tevékenység folytatható.

(6) A település területén a villamos energia ellátás és közvilágítás hálózati elemeit új hálózat kiépítése, illetve a meglévő hálózat átépítése során csak földkábellel építhetők tovább.

(7) A meglévő 20 kV-os elektromos légvezetékek szabad megközelítését, védőtávolságát – magasabb szintű jogszabály szerint – biztosítani kell.

(8) A település csapadékvíz elvezetését nyílt árokhálózatban, csapadékvíz csatornahálózatban kell elvezeti.

(9) Az ingatlanok előtt húzódó csapadékvíz-elvezető árkokat az ingatlantulajdonosok kötelesek tisztítani, karbantartani.

(10)

Zöldterületek (Z)

15.§.

(1) A zöldterület az állandóan növényzettel fedett közterület (közkert, közpark).

(2) A zöldterületen víz- és zöldfelületek, gyalogutak, játék, sport, pihenés célját szolgáló területek, közművek, a szabadidő eltöltéséhez szükséges létesítmények helyezhetők el.

(3) A zöldterületen épületek legfeljebb 2 %-os beépítettséggel helyezhetők el.

(4) A zöldterületen bármilyen építmény csak úgy helyezhető el, hogy a kivágott fákat pótolni kell.

(5) A szabályozási tervlapok szerinti zöldterületeket más célra felhasználni nem szabad.

(6) Közpark zöldfelületi kialakítása előtt a területre vonatkozó kertészeti tervet kell készíteni.

Erdőterület (E)

16.§.

(1) Az erdőterület más területfelhasználási egységbe nem sorolható.

(2)

(3) Az erdőterüket az erdő elődleges rendeltetése szerint:

a./ gazdasági (E_G),

b./ védelmi (E_V)

rendeltetésű lehet.

(4) A védelmi rendeltetésű erdő területen út, közmű és távközlési nyomvonalas létesítmény, távközlési tororny csak a terület kezelőjének hozzájárulásával lehetséges, a területeken egyéb létesítmények nem helyezhető el.

(5) Védelmi rendeltetésű erdőket kivágni csak akkor lehet, ha állapota miatt rendeltetése betöltésére nem alkalmas.

(6) A védelmi erdőterületeken csak olyan erdőgazdasági és egyéb tevékenységek folytathatók, amelyek az erdőt rendeltetésükben nem zavarják.

(7) Az erdőterületeken kerítést létesíteni csak természetvédelmi, vadgazdálkodási, illetve erdőgazdálkodási célból szabad.

(8) Gazdasági erdőterületeken a faállomány kitermelése után a területeket fel kell újítani. A faállomány kitermelésénél fokozottan kell ügyelni a természetes növény és állatállomány védelmére. 

Mezőgazdasági terület (M)

17.§.

(1) A mezőgazdasági területen a növénytermesztés és az állattenyésztés, valamint az ezekkel kapcsolatos termékfeldolgozás és tárolás építményei helyezhetők el a következő funkciókkal:

a./ állattartó létesítmények (ha a talajt nem szennyezik),

b./ nem állattartó mezőgazdasági üzemi létesítmények

c./ mezőgazdasági termeléssel összefüggő lakó és szállásépületek

d./ a falusi turizmust szolgáló építmények.

(2)

(3) Állattartó épületet felszíni vizektől 200 méternél közelebb elhelyezni nem szabad.

(4) Mezőgazdasági területeken található meglévő erdők területén épület nem helyezhető el.

(5)

(6)

(7) Mezőgazdasági területen – a kertes mezőgazdasági terület kivételével

a./ a létesíthető épület magassága maximum 6,5 m,

b./ új épület elhelyezése a meglévő épületekhez csatlakozóan, vagy – önálló elhelyezés esetén – szabadonálló beépítési móddal történhet,

c./ az épületek tetőfedése cserép, betoncserép, illetve formájában és karakterében a cseréphez igazodó fedés vagy fémlemez fedés lehet. A tető hajlásszöge 30^o-45^o közötti – a 6 méternél nagyobb fesztávú tetőszerkezetek esetében alacsony hajlásszögű is – lehet.

(8) Az építmények termőföldön (kül- és belterületen) történő elhelyezése során érvényre kell juttatni azt, hogy az elhelyezés a környező területen a talajvédő gazdálkodás feltételeit ne rontsa.

Má₀ jelű mezőgazdasági övezet

18.§.

(1) Az Máo jelű általános mezőgazdasági övezetben épület nem helyezhető el.

(2) Az Máo jelű általános mezőgazdasági övezetbe kell sorolni azon mezőgazdasági rendeltetésű területeket, ahol a település és tájkarakter védelme érdekében épület kialakítása nem támogatható.

(3) A település rét, nádas, mocsár művelési ágú területeit az Máo övezetbe kell sorolni..

(4) Telekosztással az övezetben 1 ha-nál kisebb földterület nem alakítható ki.

Má₁ jelű általános mezőgazdasági övezet

19.§.

(1) Az Má₁ jelű általános mezőgazdasági övezetben

a./ szántóföldi művelés esetén, legalább 10 ha-nál nagyobb területű telken, a terület rendeltetésszerű használatát szolgáló és a lakófunkciót is kielégítő épület építhető, és a beépített alapterület a telek a 0,3%-át, illetve az 600 m2-t nem haladhatja meg;

b./ gyep, rét és legelő művelési ágú, legalább 5 ha-nál nagyobb területű telken, hagyományos, almos állattartó és a lakófunkciót is kielégítő épület építhető, és a beépített alapterület a telek 0,5%-át, illetve a 400 m2-t nem haladhatja meg;

c./ szőlőműveléssel hasznosított területen legalább 1 ha-nál nagyobb területű telken, a termelést és a borturizmust szolgáló és a lakófunkciót is kielégítő épület építhető, és a beépített alapterület a telek 2%-át, illetve az 500 m2-t nem haladhatja meg;

d./ művelt gyümölcsültetvény esetén legalább 1 ha-nál nagyobb területű telken a mezőgazdasági termelést, feldolgozást szolgáló és a lakófunkciót is kielégítő épület építhető, és a beépített alapterület a telek 2%-át, illetve a 1000 m2-t nem haladhatja meg;

(2) Építmény a mezőgazdasági földrészleteket feltáró utak, dűlőutak tengelyétől mért 10 méteren belül nem helyezhető el. Az építési hely az utak tengelyétől 10 méterre mért, maximum 100 méter mély területsáv, a minimális 8 méter hátsókert betartása mellett. Oldalkert minimális mérete 8 méter.

Má₂ jelű általános mezőgazdasági övezet

20.§.

(1) Az Má₂ jelű általános mezőgazdasági övezetben építmény csak 6000 m²-nél nagyobb földrészleteken helyezhetők el, maximum 3 %-os beépítettséggel.

(2) Építmény a mezőgazdasági földrészleteket feltáró utak, dűlőutak tengelyétől mért 10 méteren belül nem helyezhető el. Az építési hely az utak tengelyétől 10 méterre mért, maximum 100 méter mély területsáv, a minimális 8 méter hátsókert betartása mellett. Oldalkert minimális mérete 8 méter.

M_K kertes mezőgazdasági terület

21.§.

(1) A kertes mezőgazdasági területen a növénytermesztés, az ezzel kapcsolatos terménytárolás és feldolgozás gazdasági épületei helyezhetők el.

(2) A kertes mezőgazdasági (M_K) területen oldalhatáron álló beépítési móddal telkenként maximum egy épület helyezhető el.

(3) A övezet beépíthető telkeinek minimális mérete 2000 m². A beépíthető telek minimális szélessége a homlokvonalon 10 m.

(4) Az övezetben kialakítható földrészletek területe nem lehet kisebb a 2000 m²-nél, szélessége nem lehet kevesebb 10 méternél. Nyeles telek nem alakítható ki.

(5) Az épületeket a szabályozási vonaltól mért 10 méteres előkert elhagyásával kell elhelyezni. A hátsó építés határvonal távolsága a szabályozási vonaltól 50 méter. Oldalkertnek minimum 6 métert kell hagyni.

(6) A kertes mezőgazdasági  területen építeni csak a legalább 80 %-ban mezőgazdasági műveléssel hasznosított földrészleten lehet. A földrészletek be nem épített, és burkolattal el nem látott területeket zöldfelületként kell kialakítani és fenntartani. A földrészleteken gépjármű várakozóhely csak az előkertben helyezhető el.

(7) Az övezetben pince, vagy földszintes, pince + földszintes magastetős épületek alakíthatók ki maximum 3 %-os beépítettséggel úgy, hogy az épület alapterülete nem haladhatja meg a 60 m²-t. Az építménymagasság a 3,5 m-t nem haladhatja meg. Az épületekben a gazdasági funkción kívül elhelyezhető szociális helyiség, illetve pihenést szolgáló helyiség is.

(8) Az épületek – pincék kivételével - csak magastetővel, a kialakult állapotnak megfelelően létesíthetők. A tető hajlásszöge 40°-nál alacsonyabb, 45º-nál meredekebb nem lehet. A tetőhéjazatként lemez, hullámlemez fedések alkalmazása nem megengedett.

(9) Az övezet részleges közművesítettség esetén is beépíthető. A szennyvízcsatorna hálózat kiépítéséig a keletkezett szennyvizeket és szennyezett csapadékvizet ellenőrzött, zárt tárolóba kell gyűjteni, melyek ártalommentes elhelyezéséről gondoskodni kell.

(10) Az Mk0 övezeti jelű – építési lehetőség nélküli belterületi kert – kertes mezőgazdasági területen épületet építeni nem lehet, azon csak a nyomvonal jellegű építmények és műtárgyaik – külön jogszabály előírása alapján – helyezhetők el.

Vízgazdálkodási terület (V)

22. §.

(1) A vízgazdálkodással összefüggő terület:

- a folyóvizek medre és parti sávja,

- az állóvizek medre és parti sávja,

- a közcélú nyílt csatornák medre és parti sávja,

- a vízbeszerzési területek (védett vízbázis).

(2)

(3) A vizek és a közcélú vízi létesítmények fenntartására vonatkozó feladatok meghatározásánál a vonatkozó magasabb szintű jogszabályokat kell figyelembe venni.

(4) A vízpartok mentén egyoldali (minimum 6 méter széles) fenntartási sávot kell biztosítani. A fenntartási sávban semmiféle tevékenység nem folytatható, növényzet nem telepíthető.

(5)

22/A §

Különleges beépítésre nem szánt terület (K)

(1) Különleges beépítésre nem szánt terület területfelhasználási kategóriájú területek:

a./ KKTT övezeti jelű turisztikai terület.

(2) A különleges beépítésre nem szánt területen a terület rendeltetésszerű használatát szolgáló építmények helyezhetők el.

(3) Épületek az alábbiak szerint kialakított építési helyen belül helyezhetők el: 

a./ előkert mértéke minimum 5,0 méter,

b./ oldalkert mértéke nem lehet kisebb az OTÉK szerint meghatározott legkisebb távolságnál, sem 5,0 méternél,

c./ a hátsókert mértéke nem lehet kisebb sem az OTÉK szerint meghatározott legkisebb távolságnál, sem 5,0 méternél. 

(4) A különleges beépítésre nem szánt terület építési övezeteiben a kialakult beépítés figyelembevételével az alábbi telekalakítási és beépítési előírásokat kell alkalmazni:

(5) Az épületek a helyi építészeti hagyományoknak megfelelően vakolt homlokzati megjelenéssel, a településre jellemző halvány (fehér, sárga, barna és árnyalatai) színezéssel alakíthatók ki.

(6) Az épületek csak magastetővel létesíthetők, a tetőhajlásszög 30-45° közötti éreték lehet. Tetőhéjazatként nem alkalmazható mesterséges pala, hullámpala, műanyag hullámlemez, alu. trapézlemez, bitumenzsindely. A kiegészítő tetőelemek a fent rögzítettől eltérő hajlásszögben és formában is kialakíthatók.

(7) A be nem épített, és burkolattal el nem látott területeket zöldfelületként kell kialakítani és fenntartani.

Környezetszabályozás

Környezetvédelem

23.§.

(1) A föld védelme,

a./ A települési hulladékot csak szervezett szemétgyűjtéssel, az e célra rendszeresített edényzetben lehet elhelyezni.

b./ Mindenfajta kereskedelmi, vendéglátó, szolgáltató (gazdasági) tevékenység csak a talajszennyezés kizárásával történhet.

c./

d./

e./

f./

g./ A nemzeti ökológiai hálózatba tartozó földrészletek helyrajzi számos felsorolását a 4. sz. függelék tartalmazza.

(2) A levegő védelme

a./

b./

c./ Tilos a környezeti levegő olyan mértékű terhelése, amely légszennyezést, vagy határértéken felüli légszennyezettséget okoz, valamint a környezeti levegő bűzzel való terhelése.

d./ A légszennyező források létesítése során megvalósított műszaki megoldásnak meg kell felelni az elérhető legjobb technika alapján meghatározott levegővédelmi követelményeknek és előírásoknak.

e./

f./

g./

h./

i./

j./

k./ A lakó-, különleges- és gazdasági- területektől közegészségügyi szempontok figyelembevételével 1000 méter védőtávolságon belül szagos-bűzös és fertőzőveszélyes tevékenység nem folytatható, ilyen építmény nem építhető.

l./ A településen csak olyan létesítmények üzemeltethetők, amelyek a kiemelten védett kategória levegőtisztaság-védelmi előírásait teljesítik

(3) Zaj és rezgés elleni védelem

a./

b./ A közlekedési területeken szabadon maradó sávokat zajcsökkentő hatású zöldsávval kell betelepíteni.

c./ A 68. sz. út mentén új lakóépület, vagy közintézmény épület homlokzatát az út középvonalától legalább 12 m-re kell elhelyezni.

(4) A vizek védelme

a./

b./

c./ A parkolófelületekről a szennyezett csapadékvizet összegyűjtésük után, illetve befogadóba vezetésük előtt meg kell tisztítani.

d./

e./ Tilos a szennyvizet felhagyott kutakba, árkokba bevezetni, gyűjteni, vagy elhelyezni.

f./ A vízminőség védelme érdekében a vízfolyások és víznyerő helyek közelében lévő ingatlanokon talajjavításra csak érett komposzt vagy tőzegtermék használható.

g./

h./

i./ A község közigazgatási területén a szennyvízcsatorna-hálózat megépülését követően az arra való rákötés kötelező.

j./ Tilos hígtrágya, trágyalé, továbbá a trágyatárolók csurgalékvizeinek bevezetése a vizekbe

k./ Állatartó telephez trágyatároló nem létesíthető felszíni víztől számított legalább 100 m-en belül.

(5) Hulladékgazdálkodás

a./ A település területén új hulladéklerakó, hulladéktároló, hulladékkezelő telep - kivéve a biológiailag lebomló szerves anyagok lebontását és további felhasználására alkalmassá tételét végző telepek (komposztüzemek), valamint a hulladékátrakó állomás - és vegyszertároló nem létesíthető

b./

c./

d./

e./

f./

g./

h./

i./

(6) A természetvédelem előírásai:

a./

b./ Az ingatlanok és az épületek kialakítása és fejlesztése során a kialakult tájkarakterhez kell illeszkedni.

c./ A területre jellemző építészeti megoldások alkalmazására kell törekedni.

d./A település beépítésre nem szánt területén 10 méternél magasabb építményeket a környezethez (a domborzati és növényzeti adottságokhoz) illeszkedően kell elhelyezni.

d./

e./

f./

(7)

Magterület

23/A.§

(1) Az övezetben közművezetékeket és járulékos közműépítményeket tájba illesztett módon, a természetvédelmi célok megvalósulását nem akadályozó műszaki megoldások alkalmazásával - beleértve a felszín alatti vonalvezetést is - kell elhelyezni.

(2) Az övezetben a közlekedési infrastruktúra-hálózatok elemeinek nyomvonala a magterület természetes élőhelyeinek fennmaradását biztosító módon, az azok közötti ökológiai kapcsolatok működését nem akadályozó műszaki megoldások alkalmazásával helyezhető el.

(3)

(4) A kialakult tájhasználat csak a természetközeli állapothoz való közelítés érdekében változtatható meg.

(5) A látványvédelem (kilátás, rálátás) szempontjait mind a településrendezési és építészeti tervezés, mind pedig az egyes építmények megvalósítása során kiemelten kell érvényesíteni.

(6) A közlekedési építmények a terepi adottságokhoz alkalmazkodva, tájba illesztve helyezhetők el.

(7) Új építmény elhelyezése tájba illesztve, a helyi építészeti hagyományok figyelembevételével történhet.

(8) 10 m magasságot meghaladó építmény - kápolna, kizárólag kilátó rendeltetésű építmény, víztorony kivételével - nem létesíthető, csarnok jellegű épület, reklámcélú hirdető építmény nem helyezhető el.

(9) Erdőtelepítés, erdőfelújítás, külterületi fásítás kizárólag őshonos fafajokkal végezhető.

Ökológiai folyósok övezete

23/B. §

(1) Az ökológiai folyosók területén csak természet- és környezetkímélő terület-felhasználás, ill. tevékenység fenntartása javasolható.

(2) A kialakult tájhasználat csak a természeti értékek sérelme nélkül változtatható meg, a meglévő természetszerű művelési ágakat (erdő, gyep, nádas) meg kell tartani.

(3)

(4) A szárazföldi ökológiai folyosók megőrzése érdekében erdőtelepítés, erdőfelújítás őshonos fafajokkal, természetkímélő módon a termőhelytípusra jellemző elegyarányoknak megfelelően végezhető.

Kultúrális örökség védelme

24.§.

Tűzvédelem

25.§.

(1)

(2)

(3) A tűzoltóság vonulása és működése céljára olyan utat, illetőleg területet kell biztosítani, amely alkalmas a tűzoltógépjárművek nem rendszeres közlekedésére és működésére.

(4) Az építmények közötti legkisebb távolság szabályozása az OTÉK építmények közötti legkisebb távolsága című fejezetében foglaltak szerint történik.

(5)

(6) Az építmények közötti legkisebb távolság tovább nem csökkenthető, amennyiben az a kialakult állapot szerint nem éri el a 6,0 métert.

Sajátos jogintézmények követelményrendszere,

Építésjogi következmények

26.§.

Kiszolgáló és lakóút céljára történő lejegyzés

27.§.

(1)

(2)

(3)

(4)

Útépítés és közművesítési hozzájárulás

28.§.

(1)

(2)

Településrendezési kötelezettségek

29.§.

(1)

(2)

(3)

A rendelet szabályozási terv mellékletei

29/A.§

1. melléklet: Sz-1 jelű Külterületi Szabályozási Terv;

2. melléklet: Sz-2 jelű Belterületi Szabályozási Terv;

Záró rendelkezések

30.§.

(1) Jelen rendelet a kihirdetés napján lép hatályba.

(2) A rendelet kihirdetéséről a körjegyző a helyben szokásos módón gondosodik.

(3)

(4)

(5)

kmf.

                        Bogdán Imre                                                                                      Vezér Ákos

                         polgármester                                                                                         jegyző

1. melléklet

6/2003. (IV. 7.) önkormányzati rendelethez

Sz-1 jelű Külterületi Szabályozási Terv;

2. melléklet

6/2003. (IV. 7.) önkormányzati rendelethez

Sz-2 jelű Belterületi Szabályozási Terv;