I. FEJEZET
ÁLTALÁNOS ELŐÍRÁSOK

A rendelet hatálya
1.§^[1]

1. Jelen rendelet (Veszprém MJV Helyi Építési Szabályzat továbbiakban HÉSZ) és a Szabályozási Terv (továbbiakban SZT) hatálya Veszprém Megyei Jogú Város közigazgatási területére terjed ki.
2. A HÉSZ csak mellékletével és a SZT-vel együtt érvényes.
3. A HÉSZ melléklete:

Értelmező rendelkezések (fogalom-meghatározások).............................. (1. számú melléklet)

4. ^[2]Területet felhasználni, továbbá telket alakítani, építményt, építményrészt, épületegyüttest építeni, átalakítani, bővíteni, felújítani, helyreállítani, korszerűsíteni és lebontani, elmozdítani, a rendeltetését megváltoztatni (továbbiakban együtt építési munka) és ezekre hatósági engedélyt adni az OTÉK és mellékletei, valamint a HÉSZ rendelkezései szerint szabad.

A szabályozás eszközei
2.§

1. Jelen SZT méretaránya belterületen M=1:2.000, külterületen M=1:10.000.
2. A SZT kötelező elemei:

1. belterületi határvonal,
2. szabályozási vonal 1. (az SZT-n folytonos vonallal jelölve),
3. ^[3]szabályozási vonal 2. a minimális szélességi méretet illetően (az SZT-n hosszú szaggatott vonallal jelölve),
4. különböző övezeteket elválasztó övezeti határvonal,
5. az építési övezet és övezet övezeti jele,
6. a létesítmények védőterülete (védősávok és védőövezetek),
7. a védelemre kijelölt területek és objektumok (természeti, régészeti és épített környezet területi- és egyedi védelem alatt álló elemei).

3. ^[4]A SZT irányadó eleme a szabályozási vonal 2. egyéb esetekben. A (2) bekezdés alatti irányadó szabályozási vonal 2-től (az SZT-n hosszú szaggatott vonallal jelölve) – az érintett telkek tulajdonosainak egyetértése esetén – mindkét irányban szakhatósági hozzájárulás alapján szabad eltérni az SZT módosítása nélkül, helyi közút létesítése, illetve bővítése esetén, a meglévő építmények és/vagy közművek védelme érdekében.
4. A HÉSZ hatályba lépését követően az SZT-n meghatározott szabályozási elemek megváltoztatása érdekében, illetve a terület sajátosságai alapján részletesebb szabályozást igénylő területekre készülő Szabályozási Terv méretaránya beépítésre szánt területen, illetve belterületen M=1:2.000, illetve indokolt esetben 1:1.000, beépítésre nem szánt területen, illetve külterületen általában M=1:2.000 ma. kell, hogy legyen.
5. Közterületrendezési Tervben (KRT) lehet meghatározni a közterület egységes kiépítésének (magassági és vízszintes csatlakozások, tereprendezés), egységes műszaki megoldásainak (vízelvezetés, gyalogos-, kerékpáros- és gépjármű-közlekedés, területlehatárolás) és összehangolt megjelenésének (utcaberendezés, köztárgyak és növények kihelyezése) feltételeit.

1. A KRT a közterület szabályozási vonalak közötti területének kialakítására vonatkozó, önkormányzati rendelettel jóváhagyott terv.
2. A KRT méretaránya az értelmezhetőséghez szükséges léptékű kell, hogy legyen.
3. A tervben ki kell térni legalább a közterület szélességének (helyszínrajzi kialakításának), magassági elrendezésének (hossz-szelvény, jellegzetes keresztmetszetek) kialakítására, a közmű- és közlekedési építmények, köztárgyak elhelyezésének módjára.
4. A terv kitérhet a portálok, homlokzatok ki-, illetve átalakítására, az épületek tömegképzésének ki-, illetve átalakítására, a reklámok elhelyezésére, és további, az illetékes építésügyi hatóság által meghatározott elemek kialakítására.
5. KRT nem módosíthatja a SZT vagy a HÉSZ valamely kötelező érvényű elemét.
6. A közterületekre vonatkozó előírásokat kell alkalmazni a közhasználat céljára megnyitott magánutakra és a telkek közhasználat céljára megnyitott részére.

(6)^[5] a) ^[6]A szabályozási terv szerint be nem épített, de beépítésre szánt – alább felsorolt - területek esetében telekalakítás csak a rendezési terv szabályozási tervének (SZT), valamint a helyi építési szabályzatának (HÉSZ) módosítása és kiegészítése után engedélyezhető, a fejlesztés programjának megfelelően:

-    Veszprém-Kádárta, Gelemér, Hidegkút utcák folytatásában levő kertvárosi lakóterületi besorolású,

-    Veszprém-Kádárta, Lánczi utca folytatásában levő kertvárosi lakóterületi besorolású,

-    Veszprém-Gyulafirátót, Pásztor utca, feletti kertvárosias lakóterületi besorolású,

-    Veszprém, József A. utca északkeleti részén levő Takácskert további kertvárosi, gazdasági kereskedelmi, településközpont vegyes területi besorolású,

-    Veszprém, Pápai úttól délre eső, Sósköves lakóterületi, településközpont vegyes területi besorolású,

-    Veszprém, Csererdő, volt Bakony Művek területén levő kisvárosi lakóterületi besorolású, fejlesztési területeken

b)   ^[7][8]A módosításhoz és kiegészítéséhez alátámasztó munkarészt kell készíteni, amelynek minimális tartalmi követelménye: környezetalakítási terv, amely feltünteti a közlekedési területeket, az épületek elvi kontúrjait, a jellemző tömegképzést, a burkolt- és zöldfelületeket, a közműellátási javaslatot a domborzat figyelembe vételével.

c)   A módosítás és kiegészítés során a szabályozási terven (SZT) fel kell tüntetni a „javasolt telekhatár”-t (tájékoztató elem). A környezetalakítási javaslat jellemző elemei közül kerüljenek rögzítésre a szabályozási terven (SZT) az építési hely határa, szükség esetén az építési vonal, a párkánymagasság, illetve a helyi építési szabályzatban (HÉSZ) a homlokzati kialakítás (szín) a tetőkialakítására vonatkozó előírások, lejtésszög, héjalás anyaga, napkollektorok kialakítása.”

Alkalmazási előírások
3.§

1. A telek közlekedési terület céljára fenntartandó részén építményt csak abban az esetben szabad elhelyezni, ha az egyéb általános előírásoknak és az építési övezetre és övezetre szabályozási jellemzőknek – különösen a megengedett legnagyobb beépítettségnek – megfelelő építmény a telken belül más helyen nem lenne elhelyezhető.
2. Az SZT-n lehatárolt „telek zöldfelületként fenntartandó része” jelöléssel ellátott területet zöldfelületként kell kialakítani, azon kerti lépcső, rézsű és 0,5 méternél nem magasabb kerti támfal helyezhető el. A források 50 m-es körzetében, illetve a dolomit sziklagyep területeken az eredeti növényállományt fenn kell tartani. Csak az Lk-30 övezetben zajvédő domb és garázs kombinációja is elhelyezhető, amennyiben a garázs feletti termőtalaj vastagsága több mint 50 cm, és azt cserjékkel, valamint a dombi részt fákkal és cserjékkel betelepítik.
3. Az SZT-n lehatárolt „telek erdőterületként fenntartandó része” jelöléssel ellátott területet az ingatlan-nyilvántartásban önálló alrészletként kell nyilvántartani, és erdőterületként kell fenntartani, ahol az erdőterületekre vonatkozó előírásokat kell alkalmazni, ettől eltérő használathoz az erdészeti hatóság engedélye szükséges.
4. Az SZT-n lehatárolt ”Főutak és egyéb szerkezeti jelentőségű utak, vasutak területbiztosítása” jelöléssel ellátott területen építmény nem helyezhető el.
5. ^[9]A városkép előnyösebb kialakítása, illetőleg megóvása érdekében – a SZT-ben lehatárolt helyi értékvédelmi terület és műemléki jelentőségű terület (továbbiakban: védett terület, SZT-n he és MJ jelöléssel) területen az a)-h) pontok alatti jellemzőket is meghatározó szabályozási terv, illetve előírások keretén belül – a helyi építészeti- műszaki tervtanács, annak hiányában a főépítész és az illetékes műemléki felügyelő közreműködésével kell meghatározni:

1. az építmények elhelyezési módját,
2. az építmények alaprajzi méreteit, illetve tagolását,
3. az épületek homlokzatának kialakítását (anyaghasználat, színezés),
4. az épületek tetőzetének kialakítását,
5. a közterületek mentén az épületek földszinti kialakítását (üzlet, árkád, stb.),
6. az építmények takaratlanul maradó és közterületről közvetlenül látható határfelületeinek kialakítását,
7. a telkek és építési területek tereprendezési- és kertészeti munkáinak elvégzését,
8. a kerítések és a támfalak kialakítását.

A tervtanács állásfoglalását és a jogszabály szerinti tervezői válaszokat, illetve a főépítésszel lefolytatott egyeztetés dokumentumát mellékelni kell az építésügyi hatósági engedély iránti kérelemhez.

6. A terepszint alatti beépítettség mértéke az építési övezetben az övezetre előírt beépítettség mértékét legfeljebb 25%-kal haladhatja meg.
7. ^[10]Az igazgatási területen felszín feletti közműpótló gáztartály nem helyezhető el.
8. Egyéb rendelkezés hiányában lakóterületen az építési hely előkert felőli vonala egyben építési vonal is.
9. Meglévő beépítés esetén az átalakítás, bővítés során a kialakult oldalkert szélessége vehető figyelembe. ^[11]A kiegészítő épület a hátsókertben is elhelyezhető, legfeljebb bruttó 30 m² alapterülettel.
10. ^[12]Az övezetre előírt telekszélességnél keskenyebb telek abban az esetben osztható meg, ha a kialakuló telkek egyéb paraméterei (telekterület, telekmélység, beépítettség, stb.) megfelelnek az építésügyi előírásoknak és mind a megosztás során kialakuló telek (telkek), mind pedig a szomszédos telek (telkek) beépíthetősége biztosított (oldalkert, telepítési távolság, épület méreteinek megfelelő aránya, stb.). Ezen rendelkezés nem vonatkozik a 10 méter szélességet el nem érő telkekre. A telekalakítás során a telekszélesség nem csökkenhet.
11. ^[13]Főépítészi egyeztetést igénylő területek: városképi szempontból kiemelkedő helyen, ^[14]he-n belül, főforgalmi, forgalmi és gyűjtőutak mentén, védett épület és műemléki környezet esetén.
12. Az SZT-n lehatárolt „bányászati joggal érintett terület” jelöléssel ellátott területen a területileg illetékes bányakapitányság által engedélyezett bányatelek található. A terület építési szempontból korlátozott, mely korlátozást a telek tulajdonosai a bányatelek kialakítása során tudomásul vették és kártérítési igénnyel a bányaművelést folytatóval szemben élhetnek. A területen a területre vonatkozó övezet paramétereinek betartása mellett, a bányaművelés időtartamára vonatkozó fennmaradási időkorláttal, a bányászati tevékenységhez, a kitermelt nyersanyag feldolgozásához szükséges gazdasági épület, iroda és szociális épület létesíthető.
13. A SZT-n lehatárolt „H-1” jelöléssel ellátott területeken építési hatósági engedély csak a honvédelmi szakhatóság egyedi hozzájárulása esetén adható. E rendelet hatályba lépése után indított telekalakításhoz történő hozzájárulás egyidejűleg a telek beépítéséhez való hozzájárulás is. A területek beépítése esetén HM felé kártérítési igény nem érvényesíthető. Az ingatlan tulajdonosai kötelesek tűrni a gyakorló- és lőtér rendeltetésszerű használatából adódó zaj-, rezgés-, por- és egyéb hatásokat.
14. Az SZT-n megszüntetendő hulladéklerakó 500 m-es védőtávolságán belül a terület beépítése esetén a hulladéklerakó vonatkozásában kártérítési igény nem érvényesíthető.
15. ^[15]A HÉSZ és az SZT kötelező elemeit az alábbi eltérésekkel kell alkalmazni:

1. Az építési hely SZT-ben meghatározott határvonalát abban az esetben, ha a telekalakítással a telekhatárok módosulnak, a kialakuló új telekhatároktól kell értelmezni.
2. Az építési hely a) pontjában foglaltaktól – építészeti-, városképi- vagy természeti érték megőrzése, védelme érdekében eltérő – a telekalakítástól független határvonalát a SZT-en kell jelölni.

16. ^[16]Az SZT-n lehatárolt „telek zöldterületi jelleggel fenntartandó része” jelöléssel ellátott területet legalább 50%-ban zöldfelületként, a háromszintű növénytelepítési előírásoknak megfelelő módon kell kialakítani.
17. ^[17]A torony, toronyjellegű és technológiai építmények (kilátó, siló, hiradástechnikai berendezések) magassága meghaladhatja az övezeti előírásokban megállapított, megengedett legnagyobb építménymagasságot, az általános érvényű előírások betartása mellett. Minden ilyen esetben építmény, vagy műtárgy elhelyezése csak tájesztétikai és településképi vizsgálattal alátámasztott módon lehetséges. Kivételt képez a Gksz-21 és Gksz-22 övezetek területén lévő tornyokra és torony jellegű építményekre vonatkozó speciális előírás
18. ^[18]Önkormányzati- és magán tulajdonban levő közlekedési területen teljes körű infrastruktúra kiépítésére is vonatkozó településrendezési szerződés köthető, amely tartalmazza a telket, vagy legalább egy tömbben levő telekcsoportot kiszolgáló út, úthálózat megépítésének kötelezettségét végleges burkolattal, járdával, zöldsávval, közvilágítással, kapubehajtókkal és a HÉSZ vonatkozó övezeteinek előírásaiban meghatározott közműhálózattal.
19. ^[19]A helyi építési szabályzat előírásainak alkalmazása szempontjából az építési telek gépjárművel történő közvetlen megközelíthetősége, a gépjármű-közlekedésre alkalmassága alatt – az előírt közművek elhelyezését követően, - a közvilágítással, az előírt szükséges keresztmetszeti elemekkel (járda, zöldsáv, nyílt árok, stb.) és berendezésekkel kialakított szilárd útburkolatot kell érteni.
20. ^[20]Az építési engedélyezési eljárás során a (18), (19) bekezdésben meghatározott gépjármű-közlekedésre való alkalmasság (végleges, szilárd burkolatú út) feltétele figyelmen kívül hagyható az alábbi kivételes esetekben:

a)    ha a beépítendő telek, vagy telkek foghíj-szerűen helyezkednek el egy már kialakult állapotú, beépített területen, ahol a szilárd burkolatú út teljes körű kiépítésére vonatkozó feltételek még nem teljesültek,

b)    a belső útgyűrű Roboz utca és Roboz híd közti szakaszától északra elhelyezkedő telektömb beépítésénél, a gyűjtőút és csatlakozásai megépítéséig.

c)^[21]  Veszprém–Gyulafirátót városrészben a 9155 hrsz-ú Kövesdombi,- Alsóharaszt,- Sóskaárok,- Kisvölgyi utcákhoz csatlakozó magánutak esetében, a 9155 hrsz-ú közlekedési terület önkormányzati tulajdonba kerüléséig.

Kialakult állapot (K)
4.§

1. A építési helyre vonatkozó előírásokat kialakult állapot esetén a (2), (3) és (4) bekezdésekben foglalt eltérésekkel kell alkalmazni (lásd még: 17-18.§).
2. A kialakult beépítésű telektömbben az épületek elhelyezésének módját (az épület építési helyen belüli elhelyezésének módját) a vonatkozó előírások és az illeszkedés szabályai szerint kell meghatározni.
3. Az illeszkedés általános szabályai szabadonálló beépítés esetén:

1. Az előkert mérete az építési övezet, illetve az övezet területén, de legalább a tömb érintett utcaszakaszán a kialakult állapothoz (beépítés, illetve telek geometriája) igazodó kell, hogy legyen.
2. Az oldalkert mérete:
   1.    ^[22]Az övezetre előírt legnagyobb építménymagasság fele, de legalább 3,0 m kell, hogy legyen, mely távolság kialakult állapot esetén legfeljebb az előírt távolság 2/3-áig csökkenthető, a szomszédos ingatlanok beépíthetőségének korlátozása nélkül.        
   2.    Abban az esetben, ha az oldalkert mérete nem éri el az övezetre előírt legnagyobb építménymagasság felét, de nagyobb, mint 3,0 méter, az épület oldalkert felőli építménymagassága legfeljebb az oldalkert kétszerese lehet.
3. A hátsókert mérete a tényleges építménymagasság mértéke kell, hogy legyen, amely az előírt érték 2/3-ára csökkenthető (de legalább 6,0 m kell, hogy legyen), ha ahhoz a tűzvédelmi szakhatóság hozzájárult.
4. Az építési övezetben, illetve az övezetben előírt vagy kialakult legkisebb telekmélységet kétszeresen meghaladó mélységű telek esetében az épület mélysége nem haladhatja meg:
   1.  az építési övezetben, illetve az övezetben előírt vagy kialakult telekmélységnek a        megengedett építménymagasság mértékével csökkentett értékét,
   2.  a 30 métert.

4. Az illeszkedés általános szabályai oldalhatáron álló beépítés esetén:

1. ^[23]Ott, ahol az övezeti előírások oldalhatáron álló beépítési módot írnak elő, de a kialakítható közterületi telekhatár felőli homlokzat hossza (épület szélessége) nem haladja meg a 6,5 m-t – az övezeti előírások keretei között – zártsorú beépítési mód létesítése is megengedett.
2. ^[24]Az Lk-05 jelű övezet területén, Védett területen belül és a Pápai út – Semmelweis utca – Tummler Henrik utcák által határolt tömbben elhelyezkedő Lk-02 jelű építési övezetek területén:

1. hátsókert nélkül is kialakítható,
2. legfeljebb földszintes vagy földszint + tetőtérbeépítéses,
3. jellemzően az utcai (közterületi) telekhatárra merőleges gerincvonalú nyeregtetős épület helyezhető el.

5. Az illeszkedés általános szabályai zártsorú beépítés esetén:

1. Ott, ahol zártsorú beépítés alakult ki:

1. ^[25]A szabályozási terv eltérő rendelkezése hiányában a hátsó telekhatáron a telekhatár 50%-át meghaladó szélességű épületrész nem építhető.
2. Az új tetőidomot a szomszédos tetősíkokhoz igazodva kell kialakítani.

2. ^[26]Védett területen belül, ahol zártsorú beépítés alakult ki – a kialakult utcakép védelme érdekében – új épület elhelyezése esetén épület-hézag létesítése is megengedett.
3. Zártudvaros (a hátsó telekhatárig terjedő) beépítés csak védett épület, illetve védett terület településszerkezeti értékeinek megőrzése érdekében létesíthető. A zártudvaros beépítés engedélyezési tervéhez mellékelni kell az Önkormányzati Tervtanács, annak hiányában a főépítész állásfoglalását.

6. Új magastető létesítése, magastető átalakítása során

1. szabadonálló beépítés esetén az új magastető hajlásszöge - megközelítőleg - legyen azonos az épület közvetlen környezetében álló szomszédos épület(ek) tetősíkjának lejtésszögével. Ahol a szomszédos épület(ek) tetősíkjának hajlásszöge kisebb, mint 30 fok vagy nagyobb, mint 45 fok, ott a meglévő épület(ek)hez kell alkalmazkodni.
2. zártsorú beépítés esetén a magastető tömege csökkentse a csatlakozó szomszédos épületek takaratlan tűzfalait, és a tetősík(ok) hajlásszöge - megközelítőleg - legyen azonos a takarandó tűzfal(ak) oromvonalának hajlásszögével. Ott, ahol a csatlakozó szomszédos épületek oromvonalának hajlásszöge kisebb, mint 30 fok vagy nagyobb, mint 45 fok a csatlakozás módját esetileg kell meghatározni a szomszédos épületekhez illeszkedve.

7. Védelmi célú erdő (Ev) területén már meglévő, 10 évesnél régebbi épület:

1. rendeltetése megváltoztatható a csatlakozó lakóterületi építési övezetnek megfelelően.
2. Meglévő lakóépület legfeljebb egy alkalommal bruttó 20 m²-rel bővíthető, ha az nem eredményezi, hogy a bővítés önállóan, vagy az épület összességében meghaladja az előírt környezetterhelési határértékeket.
3. a helyi védettség alatt álló épület telkén a jelenlegi beépítettség az építési helyen belül legfeljebb 50 m² bruttó szintterülettel növelhető.

8. ^[27]A kialakult állapot előírásainak alkalmazása esetén be kell szerezni az Önkormányzati Tervtanács, annak hiányában a főépítész állásfoglalását.

II. FEJEZET
TERÜLETFELHASZNÁLÁSI EGYSÉGEK ÖVEZETI ELŐÍRÁSAI

Területi változások (igazgatási terület, bel- és külterület)
5.§

1. A meglévő és tervezett belterületi határvonalakat SZT rögzíti.

Az építési övezetek és övezetek rendeltetése
6.§

1. A területen – a terület nyugalmának biztosítása érdekében – a környezetet zavaró hatású tevékenységre szolgáló új építmény nem helyezhető el, meglévő bővítése, átalakítása, vagy meglévő épület használati módjának ilyen célú megváltoztatása nem megengedett az alábbi terület-felhasználási egységek területén:

1. lakóterületek:           

1. nagyvárosias lakóterület,
2. kisvárosias lakóterületek,
3. kertvárosias lakóterületek,

2. különleges területek 
   területe.

Beépítésre szánt területek
Lakóterületek
7.§

1. A lakóterületi terület-felhasználási egységek és építési övezetek az alábbiak:   

1. Ln     nagyvárosias lakóterületek:  Ln-01 – Ln-09
2. ^[28]Lk   kisvárosias lakóterületek:     Lk-01 – Lk-55
3. Lke    kertvárosias lakóterületek:    Lke-01 – Lke-23
4. Lf      falusias lakóterületek            Lf-01 – Lf-02

2. A nagyvárosias lakóterületen

1. elhelyezhető:

1. lakóépület
2. közösségi célú (a lakosság ellátását szolgáló kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó, egyházi, egészségügyi, szociális és oktatási, sport) építmények, (legfeljebb F1T szint),
3. többszintes parkolóház,

de az építési övezet területének (az építési övezetben fekvő telkek összterületének) beépítettsége nem haladhatja meg a 30%-ot.

2. nem helyezhető el:

1. önálló parkolóterület és garázs a 3,5 t önsúlynál nehezebb gépjárművek és az ilyeneket szállító járművek számára,
2. önálló kiegészítő épületek – kivéve: támfalgarázs
3. üzemanyagtöltő.

3. A korábbi jogszabályok alapján kialakított úszótelkes lakótelepen az épületek telkei közötti területet közterületi kapcsolatként kell figyelembe venni. Ilyen területen – a szabályozási terv módosítása nélkül – csak az a) és b) pont szerinti építményeket szabad elhelyezni.

3. A kisvárosias lakóterületen

1. elhelyezhető:

1. ^[29]egy lakóépület, legfeljebb nyolc lakással,
2. a helyi lakosság ellátását szolgáló kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó épület,
3. egyházi, oktatási, egészségügyi, szociális épület,
4. sportépítmény
5. kereskedelmi szállásépület, szolgáltató és igazgatási épület

2. nem helyezhető el:
   1. a 3,5 t önsúlynál nehezebb gépjárművek és az ilyeneket szállító járművek számára önálló parkolóterület és garázs,
   2. üzemanyagtöltő.
3. ^[30]Telkenként legfeljebb két különálló épülettömeg helyezhető el.
4. Kisvárosias lakóterületen a „telek zöldfelületként fenntartandó része”-ként jelölt telekrész nem számítható be sem a telek beépítettségének, sem a telek legkisebb zöldfelületének számítása során.
5. ^[31][32]Az Lk-02, Lk-05, Lk-37, Lk-38, Lk-43, Lk-55 jelű övezetekben telkenként 1 db legfeljebb kétlakásos lakóépület helyezhető el.

4. A kertvárosias lakóterületen

1. elhelyezhető:

1. ^[33]egy lakóépület, legfeljebb két lakással,
2. a helyi lakosság ellátását szolgáló kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó épület,
3. egyházi, oktatási, egészségügyi, szociális épület,
4. a helyi lakosság ellátását, helyi lakosság közbiztonságát szolgáló építmény,
5. sportépítmény,
6. a terület rendeltetését nem zavaró hatású kézműipari és egyéb gazdasági építmény,
7. gépjárműtároló.

2. nem helyezhető el:

1. kereskedelmi szállásépület szolgáltató épület a megengedett lakásszámot meg nem haladó vendégszoba számú egyéb kereskedelmi szállásépület kivételével,
2. egyéb közösségi szórakoztató, kulturális épület,
3. önálló parkolóterület és garázs a 3,5 t önsúlynál nehezebb gépjárművek és az ilyeneket szállító járművek számára,
4. üzemanyagtöltő.

3. ^[34]Telkenként legfeljebb két különálló épülettömeg helyezhető el.
4. ^[35]Telkenként legfeljebb 3 rendeltetési egység alakítható ki.

5. A falusias lakóterületen

1. elhelyezhető:
   1. ^[36]egy lakóépület, legfeljebb két lakással,
   2. a helyi lakosság ellátását szolgáló kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó épület,
   3. egyházi, oktatási, egészségügyi, szociális épület,
   4. a helyi lakosság ellátását, helyi lakosság közbiztonságát szolgáló építmény,
   5. sportépítmény,
   6. a terület rendeltetését nem zavaró hatású kézműipari, gazdasági és kiegészítő építmény,
2. nem helyezhető el:

1. kereskedelmi szállásépület, szolgáltató épület a megengedett lakásszámot meg nem haladó vendégszoba számú kereskedelmi szállásépület  kivételével,
2. egyéb közösségi szórakoztató, kulturális épület,
3. önálló parkolóterület és garázs a 3,5 t önsúlynál nehezebb gépjárművek és az ilyeneket szállító járművek számára,
4. üzemanyagtöltő.

6. A lakóterületek közmű ellátottsága:

1. Az Ln és új beépítéseknél az Lk, az Lke és az Lf jelű lakóövezetek területét teljes közművesítéssel (a termikus energiaellátás villamos-energiával is kiváltható) kell ellátni.
2. A keletkező szennyvíz elhelyezése ideiglenes jelleggel – a közcsatorna megépítéséig – zárt szennyvíztároló alkalmazásával és a szolgáltatóval kötött szennyvízszállítási szerződéssel igazoltan kizárólag részleges közművesítéssel ellátott vagy közművesítetlen területen fekvő foghíjtelek esetében megengedett.

7. ^[37][38]Az Lk-, Lke-, Lf lakóövezetek területén az épületek meghatározó tetőhéjazata pikkelyszerű lehet. Táblás jellegű fedés – korcolt, sík fémlemez fedés kivételével – nem alkalmazható. Gyulafirátót, Kádárta és Szabadságpuszta városrészek esetében - védett területeken és bevezető utak mentén elhelyezkedő területek, telkek kivételével a lakó- és melléképületek fedéseként kivételesen táblás fedés is alkalmazható, abban az esetben, ha az épületre, épületegyüttesre kerülő, összefüggő tetőidom tényleges felülete nem haladja meg a 100 m²-t. A táblás fedés színe a településrészeken alkalmazott természetes cserép- és palafedés színeivel harmonizáló legyen.
8. Az Lk-, Lke-, Lf lakóövezetek területén a tetőfelület legfeljebb 20%-a bontható meg tetősík-ablakkal vagy tetőfelépítménnyel.
9. Egyedi előírások:
   1. ^[39]Az Almádi út melletti új beépítésű területen az Ln-07 és Lk-47 övezetek területén:
      1. A kerítés a telekhatárokon lakóterületen, egységesen, maximum 1,60 m magasságú lehet. Természetes alapanyagokból (fa, kő, tégla) készüljön.
      2. Lakótelek oldalhatárán az utcai kerítéssel megegyező anyagú és kialakítású, épített jellegű kerítés legalább az építési vonalig, az előkert teljes mélységében létesüljön.
      3. ^[40]Az előkert mélysége 2,0 méter. Az előkertben kerítés nem építhető, csak alacsony, maximum 0,5 méter magas fal, vagy virágágy szegély. A gépkocsi tárolók előtt 5,0 méter mélységű beállási lehetőség biztosítandó.
      4. Az Lk-47 övezet területén a saroktelek beépíthetősége 60 %.
   2. Takácskert területén a tömbök közötti 5 m szabályozási szélességű gyalogos átjárókkal szomszédos telkek esetében az átjáró felől 3,00 m előkertet kell biztosítani.
   3. Takácskert és az Lke 22 övezet területén:
      1. A kerítés a telekhatárokon, egységesen, maximum 1,60 m magasságú lehet.
      2. Az utcai kerítéssel megegyező anyagú és kialakítású, épített jellegű kerítés legalább az építési vonalig, az előkert teljes mélységében létesüljön.
      3. Tömör kerítés szabályozási vonalon csak ott építhető, ahol a telek szabályozási vonala (utcai telekhatára) előtt gépjárműközlekedésre alkalmas út van. Ennek hiányában a kerítés tömör része legfeljebb 0,6 m lehet.
      4. Telken belül az országos rendelkezésnek megfelelően csak nem tömör kerítés építhető, és maximum 1,5 m magasan.
      5. ^[41]A Gulyadombi sétány - Kard köz –Takácskert u. - Jogar köz által határolt tömbben a telkenként megengedett maximális lakásszám 4 db.
      6. ^[42]Takácskert II. ütem beépítésének feltétele a feltárásához tervezett - a Vt-46 övezeti jelű tömb nyugati oldalán húzódó - út megépítése.
10. Az Lke-22 övezet területén:

1. Az épületeket magas, legalább 36^o és legfeljebb 50^o-os lejtésű tetővel kell fedni.
2. A tető alapterületének 30%-a lehet lapos tető, ha azt teraszként vagy zöldtetőként alakítják ki.
3. A 7 m-nél szélesebb oromfal minimum 50%-át be kell számítani az építménymagasságba (elkerülendő a túl terjengős oromfalas megoldásokat).
   5. ^[43]A Sólyi úttal szomszédos Ln-03 övezet közpark felöli oldalán az előkert 3,00 m.
   6. ^[44]A Pajtakert területén az Lk-32 jelű övezetben a telkenként megengedett maximális lakásszám 12 db.
   7. A Fenyves utca 2299 hrsz. (egykori Vágóhíd) Lke-04 övezetű ingatlanon a meglévő épület kontúrján és építménymagasságán belül helyezhető el a műszakilag kialakítható maximális lakásszám.
   8. A Hajlat utca és a temető között az Lke-04 övezet területén az előkert 8,00 m.
   9. A nyugati záportározó mentén az 5249 és az 5248/2 hrsz. telket feltölteni, ezzel a tározó befolyási keresztmetszetét csökkenteni nem szabad, a záportározó működéséből származó káreseményt (a terület esetleges elöntése) a tulajdonos tűrni köteles, kárigénnyel nem él.
   10. ^[45]Aranyosvölgy területén

1. A területen telkenként legfeljebb két lakás helyezhető el.
2. A közterületek felé eső homlokzati szakaszokon a párkánymagasság 5,0 m.
3. Az épületeket magas, legalább 30^o és legfeljebb 45^o-os lejtésű tetővel kell fedni.
4. A tető vízszintes vetületének 30%-a lehet lapos tető, ha azt teraszként vagy zöldtetőként alakítják ki.
5. ^[46]Az egyes telkeket elválasztó kerítés, maximum 1,80 m magasságú lehet. A kerítés természetes alapanyagokból (fa, kő, tégla) készüljön.
6. Lakótelek oldalhatárán az utcai kerítéssel megegyező anyagú és kialakítású, épített jellegű kerítés legalább az építési vonalig, az előkert teljes mélységében létesüljön.
7. Az előkertben kerítés nem építhető, csak alacsony, maximum 0,8 méter magas fal, vagy virágágy szegély. A gépkocsi tárolók előtt 5,0 méter mélységű beállási lehetőség biztosítandó.

k)     ^[47]A Galamb utca és Árva utca találkozásánál levő tömbben, az Lke-09 övezetben a Galamb utca felöli párkánymagasság legfeljebb 4,5 m, az Árva utca felöli párkánymagasság legfeljebb 7,5 m lehet.

l)       ^[48]A Budapest u. – Diófa u. – Ady E. u. – Viola u. által határolt területen az Lk-16 övezetben a párkánymagasság legfeljebb 5,40 m lehet.

m)     ^[49]Veszprém Csererdő városrész területén az Lk-12 jelű építési övezetben a telkenként megengedett maximális lakásszám 2 db.

n)      ^[50]az 5733 hrsz.-ú telken lévő épület tetőterében- az épületben lévő jelenlegi lakásszámot meghaladóan- legfeljebb további két lakás alakítható ki.

o)      ^[51]a Csererdő Lk-14 jelű építési övezetben tömör kerítés nem létesíthető.

p)      ^[52]A Veszprémvölgyi út melletti Lke-14 jelű építési övezetben:

1.    Kerti építmények az oldalkertben - a zöldfelületként fenntartandó telekrészen is elhelyezhetők

2.    Tömör kerítés nem létesíthető

3.    Épületek homlokzatain élénk színű vakolatok, nyílászárók, továbbá nem természetes hatású, élénk színű tetőhéjazatok nem alkalmazhatók

10. ^[53]A lakóövezetek telekalakítási, építési előírásai:

„K” – kialakult állapothoz igazodó

Vegyes területek
8.§

1. A vegyes területek építési övezetei az alábbiak:

1. Vt      településközpont vegyes területek:     Vt-01; - Vt-58.
2. Vk     központi vegyes területek:      Vk-01; - Vk-11.

2. A településközpont vegyes területen

1. elhelyezhető:

1. lakóépület,
2. igazgatási épület,
3. kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó, kereskedelmi szállásépület szolgáltató épület,
4. egyéb közösségi szórakoztató épület,
5. egyházi, oktatási, egészségügyi, szociális épület,
6. sportépítmény,
7. parkolóház, többszintes parkoló-építmény kizárólag az SZT-ben meghatározott helyen,
8. nem zavaró hatású gazdasági építmény.

2. nem helyezhető el:

önálló parkolóterület és garázs a 3,5 t önsúlynál nehezebb gépjárművek és az ilyeneket szállító járművek számára.

3. A központi vegyes területen

1. elhelyezhető:

1. igazgatási épület,
2. kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó, kereskedelmi szállásépület  szolgáltató épület,
3. egyéb közösségi szórakoztató épület,
4. egyházi, oktatási, egészségügyi, szociális épület,
5. sportépítmény,
6. parkolóház, többszintes parkoló-építmény kizárólag az SZT-ben meghatározott helyen,
7. nem zavaró hatású gazdasági építmény, továbbá
8. lakás rendeltetési egység kizárólag a földszint feletti szinteken.,

2. nem helyezhető el:

parkolóterület és garázs a 3,5 t önsúlynál nehezebb gépjárművek és az ilyeneket szállító járművek számára.

4. A vegyes területek építési övezeteinek területén építmény csak teljes közművesítéssel (a termikus energiaellátás villamos-energiával is kiváltható) helyezhető el.
5. A Déli Intézményterület Vt-12, Vt-13, Vt-14, Vt-22, Vt-27 és Vk-03 övezeteiben lakóépület nem helyezhető el, legfeljebb 1 db, a tulajdonos, a használó és a személyzet számára szolgáló lakás.
6. Egyedi előírások:

1. Veszprém, D-i intézményközpont:

Előkertek:

• a Füredi út mentén                              min. 30 m
• É-D-i gyűjtőút mentén                         min. 40 m
  (kivéve a KV4 jelű területet)
• Egyéb utak mentén                              min. 10 m
• További tömbbelső feltárására
  szolgáló magán, vagy közterületi
  kiszolgáló út mentén                                 min. 5

2. ^{[56] [57]}A Jutasi út városrész-központ Vt-62 és Vt-63 jelű építési övezeteinek területén:

1. A területen kötelezően alkalmazandó a szintterület-mutató.
2. A területen lakás nem létesíthető.
3. Az egybefüggő, tagolatlan épület homlokzati hossz nem haladhatja meg a 30,0 m-t.
4. Homlokzatokat burkolattal (tégla, kő, fém, fa) tagolt felületekkel kell kialakítani. Homlokzaton a fém és a fa felületek aránya legfeljebb 20-20% lehet.
5. A területen magastető legfeljebb 20% arányban létesíthető, sík fémlemez és/vagy üvegfedéssel.
6. A lapostetők legalább 50 % -n zöldfelületet tetőkertként kell kialakítani. A telepíthető növényállomány szerkezete: a tetőkert legfeljebb 60% -n kétszintes gyepszinten zárt, cserjeszinten részben zárt növényállomány, legalább 40 % -n háromszintes, gyep-, cserje-, és lombkoronaszinttel képzett növénytelepítés.
7. Biztosítani kell a tetőfelületek min. 20 % -n a gyalogos felület kialakítási lehetőségét, valamint azok akadálymentes megközelítését legalább a Jutasi út felől.
8. A párkánymagasságot a SZT-n feltüntetett magassági értékhez (szintvonal) képest kell meghatározni.
9. A párkánymagasság felett létesíthető tetőfelépítmények között legalább 10 m széles közt kell biztosítani. A tetőfelépítmények homlokzati felületét legalább 50 %-ban üvegezett módon kell kialakítani.
10. A területen a gépészeti épületelemek az épület részeként, építészetileg egységes módon, takartan kerülhetnek kialakításra.
11. A Vt-62 jelű építési övezet területén, építési helyén átvezetett út és a nyugati építési határvonal közötti területen gépkocsitároló csak terepszint alatt, vagy épülettömegen belül létesíthető.
12. A Vt-62 jelű építési övezet területén legfeljebb 500 parkolóhely létesíthető, melynek 90%-a (450) épülettömegen belül, vagy terepszint alatt alakítandó ki. A felszínen legfeljebb 50 parkolóhely helyezhető el. A Vt-63 jelű építési övezet területén felszíni parkolás céljára a minimális zöldfelület és a megengedett legnagyobb beépítés területén felül megmaradó rész használható. Parkolás célját szolgáló terület: a parkolóállás, és a hozzá vezető kiszolgáló út együttese.
13. Az Lk-14 jelű építési övezet keleti határa mentén a SZT-en feltüntetett helyen legkésőbb a szomszédos VT-62 övezetben tervezett létesítmény használatba vételi engedélyéig a létesítmény építtetőjének, beruházójának költségére, zajvédelmi létesítmény helyezendő el. A zajvédelmi létesítményt a szomszédos út forgalmi terhelésének megfelelően kell méretezni, úgy, hogy a területi zajterhelési határértékek biztosítottak legyenek.
14. Az Lk-14 jelű építési övezet keleti határa mentén a SZT-en feltüntetett helyen legkésőbb a használatba vételi engedélyig zajvédelmi létesítmény helyezendő el.

3. ^[58]A Tersánszky J. Jenő utca menti Vt-52 övezetben a beépítési vonal megegyezik az utcai szabályozási vonallal.
4. ^{[59] [60]}A Cholnoky Jenő utca, Lóczy Lajos utca, Dornyai Béla utca által határolt Vt-33 jelű övezetben a megengedett építménymagasság 16,0 m.
5. ^[61]A Kopácsi út és Jutasi út csatlakozásánál, a két út között elhelyezkedő, Vt-08 jelű övezetben levő 2375, 2376, 2377/8, 2388, 2389, 2390/1, 2390/2 hrsz-ú területek összevonása után az övezeti határon és szabályozási vonalon belüli terület tovább nem osztható.
6. ^[62]A Budapest utca, Kabay János utca és Ady Endre utca által határolt tömbben a telkenként megengedett maximális lakásszám 4 db.
7. ^[63]Gyulafirátóton a Kastély utca által határolt Vt-03 jelű építési övezet területén nem kell előkertet tartani.
8. A Petőfi Színház színházkertben elhelyezkedő terepszint alatti építményei felett építési hely nem létesíthető, a terület közkerti jellegét meg kell őrizni.
9. ^[64]A Vt-64 jelű övezetben a hátsókert mérete legalább 10 m.

7. ^[65]A vegyes területek telekalakítási, építési előírásai:

„K” – kialakult állapothoz igazodó

*Csak parkolóház építése esetén a max. beépítettség=100%

Gazdasági területek
9.§

1. A gazdasági területek építési övezetei az alábbiak:

1. Gksz- kereskedelmi, szolgáltató területek:   ^[71]Gksz-01 - Gksz-21;
2. Gip- ipari területek:

egyéb ipari területek: ^[72]Gip-01; - ^[73]Gip-12;.

2. A kereskedelmi szolgáltató területen

1. elhelyezhető:

1. mindenfajta nem jelentős zavaró hatású gazdasági tevékenységi célú épület,
2. a gazdasági tevékenységi célú épületen belül legfeljebb 1 db, a tulajdonos, a használó és a személyzet számára szolgáló lakás,
3. igazgatási, egyéb irodaépület,
4. sportépítmény,
5. parkolóház, üzemanyagtöltő,
6. ^[74]egyházi, oktatási, egészségügyi, szociális épület
7. egyéb közösségi szórakoztató épület.^[75]

3. Az egyéb ipari területen

1. elhelyezhető:

1. nem zavaró hatású ipari épület^[76] és gazdasági tevékenységi célú épület,
2. az energiagazdálkodás és a településgazdálkodás építményei,
3. a gazdasági tevékenységi célú épületen belül legfeljebb 1 db a tulajdonos, a használó és a személyzet számára szolgáló lakások,
4. oktatási, egészségügyi és szociális épületek
5. üzemanyagtöltő,
6. ^[77]egyéb közösségi szórakoztató épület.^[78]

4. A gazdasági területek építési övezeteinek területén szennyvizet kibocsátó építmény csak teljes közművesítéssel helyezhető el.
5. Egyedi előírások a Gksz-16 és Gksz-18 övezetek területén:
   1. 200 m-nél hosszabb épület:

1. nem építhető,
2. homlokzati vonalát meg kell törni, az egy síkban nem futhat.
   2. Az épületek nagy homogén homlokzati felületeit előtetőkkel, 200 m²-nél nagyobb felületeket síkból kilépő negatív, vagy pozitív tagozatokkal, anyagválasztással, különböző textúrák használatával oldani kell. A tetőkön lévő gépészeti berendezéseket – a szükséges mértékben – osztott felületekkel megjelenő elemekkel (ráccsal, lamellákkal, stb.) takarni kell. Az épületre kerülő cégér és reklámfeliratokat a környezet és épület léptékének megfelelő mértékben lehet elhelyezni. A 4,5 m-nél magasabb homlokzatot vízszintes elemekkel (előtető, árnyékoló) oldani kell.
   3. A Gksz-18 jelű építési övezetben az építési hely a szabályozási tervben jelöltek szerint az alábbi módon alakítható ki:

1. a 8.sz. főközlekedési út és az elkerülő gyűrű melletti telekhatároknál 30 m szélességben,
2. a 82.sz. főközlekedési út melletti telekhatártól 50 m szélességben,
3. a GK-2 jelű építési övezet melletti telekhatártól 10 m szélességben épület nem építhető.

6. ^[79]Egyedi előírások az Almádi út melletti Gksz-12 övezet területén:
   1. a területen a kerítés a telekhatárokon maximum 2,00 m magasságú lehet és minimum 80%-ban áttört jellegű.
7. ^{[80] [81]}
8. ^[82]Egyedi előírás a Gksz-06 övezet területén: új garázsok építése esetén a megközelítő út és a garázsépület számára min. 12,5 m területszélesség szükséges.
9. ^[83]Egyedi előírás a „G” garázsváros jelöléssel érintett Gksz-09 jelű övezet területén: a beépítési mód zártsorú, az egyéb paraméterek megtartásával.
10. ^[84]Egyedi előírások a 8-as főközlekedési út - Pápai út csomópont menti, a város nyugati kapuját képező - Gksz-13 övezet területén:
    1. Az önkormányzati tervtanács véleményének kikéréséhez - 7,5 m-nél magasabb építmény vagy műtárgy elhelyezése esetében - tájesztétikai vizsgálatot tartalmazó munkarészt is be kell nyújtani.
    2. Olyan – elsősorban egyedi tervezésű – épületek és építmények építhetők, illetőleg engedélyezhetők, amelyek építészeti megjelenésükben a városképbe harmonikusan illeszkednek, középületekre jellemző igényes tömegalakítással, tetőformával, homlokzati felülettel, színvilággal, jellemzően természetes anyagok (fa, fém, kő, tégla) használatával készülnek.
    3. Az üzletportálokat, cégtáblákat, feliratokat, előtetőket, nyílászáró-rácsokat és az egyéb díszítéseket, berendezéseket az egész épület tömegformájához, homlokzati jellegéhez és részletmegoldásaihoz illeszkedő anyagokból, formai megoldásokkal és színezéssel kell kialakítani.
    4. Az épületek homlokzatain a műszaki berendezéseket (pl. parabolaantennákat, hírközlési eszközöket, légkondicionáló egységeket, napelemeket) úgy kell elhelyezni, hogy azok illeszkedjenek a homlokzat képébe, továbbá a legalább öt önálló rendeltetési egységet magába foglaló, többszintes épületek esetében azonos rend szerint legyenek elhelyezve az épület minden részén.
    5.  A beépítés módjának, mértékének meghatározásánál – az OTÉK által előírt építési hely által biztosított beépítési lehetőségen túl – figyelembe kell venni a területet érintő nagyfeszültségű elektromos vezeték miatti védőtávolságot, korlátozást
11. ^[85], ^[86] A repülések biztonságos lebonyolítása érdekében a szabályozási terven az akadálysíkokkal érintett területeken – a repülőtér közvetlen környezetében - az OTÉK szerinti szabályozási paramétereken kívül a legnagyobb megengedett építménymagasság balti feletti értékben is korlátozott, ezért itt az akadálykorlátozási felületek feletti légtér akadálymentességét biztosítani kell. A meghatározott balti magasság feletti értéket meghaladó magasságú bármely építmény – épület, épületrész, torony, oszlop, kémény, híradástechnikai építmény, gépészeti vagy villamossági berendezés, stb. - nem létesíthető, ezt kifejlett állapotában meghaladó magasságú növényzet nem ültethető, nem tartható fenn.
12. ^[87]Egyedi előírások a Gksz-21 és Gksz-22 jelű övezetek területén:
    1. ^[88]A telek zöldfelületei háromszintű növényzet telepítésével alakítandók ki.
    2. ^[89] 10 m-nél magasabb építmény vagy műtárgy elhelyezése csak tájesztétikai vizsgálattal alátámasztott módon lehetséges.
    3. ^[90] Csak olyan – elsősorban egyedi tervezésű – építmények építhetők, illetőleg engedélyezhetők, amelyeket a környezetük jellegének, a telek adottságainak, a rendeltetésük követelményeinek, az építőanyagok sajátosságainak megfelelően, a táj- és a városképbe illeszkedő módon, esztétikusan formáltak meg. Az építmények tömegformájának, homlokzatképzésének, részletmegoldásainak illeszkedniük kell az építési övezetben, illetőleg övezetben, tömbben, utcában, szűkebb környezetben, illetőleg tájban kialakult építészeti formai megoldásokhoz.
    4. ^[91]A 200 m-nél szélesebb homlokzatokat építészeti elemekkel tagolni kell.
    5. ^[92] Az üzletportálokat, cégtáblákat, feliratokat, előtetőket, nyílászáró-rácsokat és az egyéb díszítéseket, berendezéseket az egész épület tömegformájához, homlokzati jellegéhez és részletmegoldásaihoz illeszkedő anyagokból, formai megoldásokkal és színezéssel kell kialakítani.
    6. ^[93] Az épületek homlokzatain csak úgy szabad műszaki berendezéseket (pl. parabolaantennákat, hírközlési eszközöket, légkondicionáló egységeket, napelemeket) elhelyezni, hogy azok illeszkedjenek a homlokzat képébe, továbbá a legalább öt önálló rendeltetési egységet magába foglaló többszintes épületek esetében azonos rend szerint legyenek elhelyezve az épület minden részén.
    7. ^[94] A homlokzatok építészeti egységét részleges átalakítással vagy átfestéssel megbontani nem szabad.
    8. ^[95] A tornyok és toronyjellegű építmények építménymagassága kivételesen meghaladhatja az övezetben egyébként megengedhető építménymagasságot a repülőtér magassági akadálysíkjait figyelembe véve, de a helyüket, a méreteiket és a formájukat úgy kell meghatározni, hogy azok jól illeszkedjenek a környezet (a környező épületek, az utcakép, a várossziluett, a növényzet, a domborzat, a táj) adottságaihoz.
    9. ^[96] Az egy telken lévő építmények tömegeit és homlokzatait úgy kell kialakítani, hogy azok egymáshoz illeszkedjenek és formai szempontból egységes építmény-együttes hatását keltsék. Háromnál több épület egy telken való elhelyezése esetén az egész telekre kiterjedő beépítési tervet is kell mellékelni az építési engedély iránti kérelemhez. E tervnek be kell mutatnia az épületek összképét és funkcionális kapcsolatait, valamint tartalmaznia kell a később tervezendő és építendő épületek telken való elhelyezésének és összehangolt kialakításának elveit is.
    10. ^[97]Gksz-21, Gksz-22 építési övezetekben a különálló közműépítményeket a város-, illetve tájképbe illeszkedően kell megépíteni, és tájhonos növényzettel kell takarni.
    11. A GKSZ-21 és GKSZ-22 építési övezetekben a Légiközlekedésről szóló 1995. évi XCVII. Törvény 37. § (1) bek. a) és aa) pontjában szabályozott polgári-, nyilvános-, kereskedelmi repülőtér, legalább ICAO I. besorolású precíziós műszeres pályával együtt történő üzembehelyezését megelőzően kizárólag a meglévő épületek felújítására, átalakítására és legfeljebb az adott övezethez tartozó beépíthetőség határán belül a meglévő bruttó alapterület 10%- os mértékéig terjedő bővítésére, valamint a repülőtér üzemeltetéséhez szorosan kapcsolódó új épületre, építményre adható ki építési engedély
    12. A (12) bekezdés a)–l) pontjainak rendelkezéseit alkalmazni kell a közműépítmények építése, valamint minden meglévő építmény átalakítása, bővítése esetén is, amennyiben a meglévő építmény műszaki, formai adottságai lehetővé teszik.
13. ^[98]A 82-es út Gyulafirátót – Kádárta belső út csomópontjában található Gksz-13 övezet területén kizárólag üzemanyagtöltő állomás és a hozzá kapcsolódó létesítmények helyezhetők el.

(13a)    ^[99]A Csererdő területén a Gip-11 jelű építési övezetben:

a)    az előkert mérete min. 5,0 m, az Lk-14 övezettel határos telekhatár mentén az oldalkert mérete 8,0 m,

b)    melléképítmények közül építési helyen belül helyezhető el:

ba)  hulladéktartály-tároló

c)    kerti építmények elő- és oldalkertben, a zöldfelületként fenntartandó telekrészen is elhelyezhetők,

d)    épület legmagasabb pontja 12,5 m lehet,

e)    tömör kerítés nem létesíthető,

f)    épületek homlokzatain élénk színű vakolatok, nyílászárók, továbbá élénk színű tetőhéjazatok nem alkalmazhatók,

g)    épületek tetejére épületgépészeti kültéri egységek, csoportosított elrendezésben, takaró szerkezet által rejtve helyezhetők el,

h)    a meglévő torony jellegű építmények (kémény, víztorony) reklámozási célra nem használhatók,

i)     a lakóterülettel határos kerítés mellett, elválasztó, az üzemi épületeket takaró, fasoros növényzetet kell telepíteni, jó pormegkötő képességű, nagy lombkoronájú fafajok alkalmazásával,

j)     az üzemeltető befogadói nyilatkozatában szereplő csapadékvíz mennyiségen felül elvezetni kívánt vizeket telken belül kell tartani. A telken belül tározott víz késleltetett módon a nyilatkozatban szereplő mértékben a közüzemi hálózatba bevezethető, vagy nem ivóvízként hasznosítható.”

k)    a telephelyen bármely üzembővítés feltétele, hogy a környezetvédelmi határértékek (zajkibocsájtás, levegőminőség) az összes meglevő és tervezett épület, építmény, technológiai berendezés esetében együttesen feleljenek meg az országos és helyi előírásoknak, figyelembe véve a közvetlenül szomszédos lakóterületeket.

(13b)   ^[100]A Házgyári út melletti Gip-12 jelű építési övezetben:

a) Tömör kerítés nem létesíthető

b) Épületek homlokzatain élénk színű vakolatok, nyílászárók, továbbá élénk színű tetőhéjazatok nem alkalmazhatók

c) Épületek tetejére épületgépészeti kültéri egységek összefogott takaró szerkezet által rejtve helyezhetők el.

(13c) ^[101]A Csererdő területén levő Gksz-15 jelű építési övezetben:

a) Tömör kerítés nem létesíthető

b) Épületek homlokzatain élénk színű vakolatok, burkolatok, nyílászárók, továbbá élénk színű tetőhéjazatok nem alkalmazhatók

c) Épületek tetejére épületgépészeti kültéri egységek csak összefogottan, takaró szerkezettel rejtve helyezhetők el.

(13d) A Csererdő területén levő Gksz-18 jelű építési övezetben:

a) Tömör kerítés nem létesíthető

b) Épületek homlokzatain élénk színű vakolatok, burkolatok, nyílászárók, továbbá élénk színű tetőhéjazatok nem alkalmazhatók

c) Épületek tetejére épületgépészeti kültéri egységek összefogott takaró szerkezet által rejtve helyezhetők el.”

14. ^[102], ^[103]A gazdasági területek telekalakítási, építési előírásai:       

 „K” – kialakult állapothoz igazodó

Különleges területek
10.§

1. A különleges területek építési övezetei az alábbiak:

1. Kkut      Kutatás-fejlesztés építményeinek területei
2. Ksp        sportolási célú területek
3. ^[107]Kk      nem közlekedési területen lévő légi közlekedési építmények (repülőtér, logisztika)
4. Kt          temetők területei
5. Kv         vásárok, kiállítások, kongresszusok területei
6. Khon     honvédelmi területek
7. Kánk      állat és növénykert területei
8. Ko         oktatási központok területei
9. Kszv      hulladékkezelők, -lerakók területei
10. Ke          egészségügyi területek
11. ^[108]Kb      nyersanyaglelőhelyek (bányák) területei

2. Kkut jelű övezet (kutatás-fejlesztés építményeinek) területén

1. elhelyezhető:

1. oktatási építmény,
2. egyházi épület,
3. egészségügyi épület,
4. lakóépület,
5. kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó épület,
6. kereskedelmi szállásépület,
7. sportépítmény,
8. pihenést, testedzést szolgáló építmény,
9. kizárólag a működéshez szükséges gazdasági tevékenységi célú épület.

2. nem helyezhető el:

1. önálló parkolóterület és garázs a 3,5 t önsúlynál nehezebb gépjárművek és az ilyeneket szállító járművek számára,
2. üzemanyagtöltő.

3. ^[109]A Kkut-2 jelű övezet (kutatás-fejlesztés építményeinek) területén elhelyezhető:
   1. oktatási építmény,
   2. kizárólag a működéshez szükséges gazdasági tevékenységi célú épület, építmény és

azok működtetésére szolgáló műtárgy.

4. A Ksp jelű övezet (sport) területén
   1. elhelyezhető:

1. telkenként legfeljebb 1 db lakás az övezetben megengedett más rendeltetésű épületben,
2. kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó épület,
3. kereskedelmi szállásépület,
4. sportépítmény,
5. pihenést, testedzést szolgáló építmény,
6. kizárólag a működéshez szükséges gazdasági tevékenységi célú épület,
7. lovassportot szolgáló építmények.
   2. nem helyezhető el:

1. önálló parkolóterület és garázs a 3,5 t önsúlynál nehezebb gépjárművek és az ilyeneket szállító járművek számára,
2. üzemanyagtöltő.

5. A Kk jelű övezet (nem közlekedési területen lévő közlekedési építmények, repülőtér, RO-LA) területén

1. elhelyezhető:

1. közlekedési építmény,
2. telkenként legfeljebb 1 db lakás,
3. kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó építmény,
4. kereskedelmi szállásépület,
5. szociális épület,
6. kizárólag a működéshez szükséges gazdasági tevékenységi célú épület.

2. nem helyezhető el:

önálló lakóépület.

6. A Kt jelű építési övezet (temető) területén

1. elhelyezhető:

1. telkenként legfeljebb 1 db lakás,
2. egyházi épület,
3. kizárólag a működéshez szükséges gazdasági tevékenységi célú épület.

2. nem helyezhető el:

önálló lakóépület.

7. A Kv jelű építési övezet (vásárok, kiállítások, kongresszusok) területén

1. elhelyezhető:
   1. mindenfajta, nem jelentős zavaró hatású gazdasági tevékenységi célú épület,
   2. kereskedelmi szállásépület,
   3. vendéglátó épület,
   4. kereskedelmi épület,
   5. egészségügyi épület,
   6. kulturális épület,
   7. legfeljebb 1 db szolgálati lakás,
   8. sportépítmény.

8. A Khon jelű építési övezet (honvédelmi terület) területén kizárólag a Honvédség építményei és azokat kiszolgáló, ellátó építmények, valamint a terület működéséhez szükséges gazdasági építmények elhelyezhetők el. ^[110]A SZT-n Beépíthető HM eseti engedélye alapján jelű területek beépítése során a HM felé kártérítési igény nem érvényesíthető.
9. A Kánk jelű építési övezet (állat és növénykert) területén

elhelyezhető:

1. kiállítási építmény,
2. legfeljebb 1 db lakás,
3. kereskedelmi, vendéglátói építmény,
4. kulturális épület,
5. szociális épület,
6. a fő rendeltetést kiegészítő irodaépület,
7. kereskedelmi szállásépület,
8. kizárólag a működéshez szükséges gazdasági tevékenységi célú épület.

10. Ko            jelű építési övezet (oktatási központok területei)

elhelyezhető:

1. oktatási építmény,
2. telkenként 1 db lakás,
3. kereskedelmi, vendéglátó építmény
4. kulturális épület,
5. szociális épület,
6. a fő rendeltetést kiegészítő irodaépület,
7. kereskedelmi szállásépület,
8. sportlétesítmények,
9. kizárólag a működéshez szükséges gazdasági tevékenységi célú épület.

11. Kszv jelű építési övezet (hulladékkezelők, -lerakók területei)

elhelyezhető:

1. kizárólag a működéshez szükséges gazdasági tevékenységi célú épület (hulladékkezelő létesítmények),
2. a fő rendeltetést kiegészítő irodaépület,
3. szociális épület,
4. legfeljebb 1 db szolgálati lakás.

12. A Ke jelű övezet (egészségügyi terület, kórház) területén

elhelyezhető:

1. egyházi, oktatási, egészségügyi, szociális épület,
2. igazgatási épület, a fő rendeltetést kiegészítő épületként
3. szolgáltató, vendéglátó épület,
4. kulturális épület,
5. sportépítmény,
6. pihenést, testedzést szolgáló építmény,
7. kizárólag a működéshez szükséges gazdasági tevékenységi célú épület.

13. A különleges területeken az építési övezetek területét teljes közművesítéssel (a termikus energia-ellátás villamos-energiával is kiváltható) kell ellátni. Az építési övezetek területén a felszíni vizek nyílt árkos elvezetése –szakhatósági hozzájárulással- átmeneti megoldásként megengedett.
14. ^[111]A Kb jelű övezet nyersanyaglelőhelyek (bányák) területén

elhelyezhető:

1. kizárólag a működéshez szükséges gazdasági tevékenységi célú épület (nyersanyag feldolgozó, osztályozó és félkész termék előállító létesítmények),
2. a fő rendeltetést kiegészítő irodaépület,
3. szociális épület.

15. ^[112], ^[113]A különleges területek telekalakítási, építési előírásai:

Beépítésre nem szánt területek
Közlekedési területek
11.§

1. A közlekedési területek övezetei az alábbiak:

1. KÖu    közúti
2. KÖk    kötöttpályás (vasútterület)
3. KÖl     légi (repülőtér)
4. ^[115]KÖu-2 közúti övezet

2. A közlekedési területek és létesítmények szabályozási szélességeit a szabályozási tervlap ábrázolja.
3. A szabályozási szélességen belül csak a közút, gyalogút, kerékpárút, parkoló és annak létesítményei, berendezései és közművek létesíthetők, illetve növényzet telepíthető.
4. ^[116]A KÖu-2 szabályozási szélességen belül csak a közút, gyalogút, kerékpárút, parkoló valamint a közlekedési oktatás és kutatás célját szolgáló létesítmények, építmények, berendezések, burkolt felület és közművek létesíthetők, illetve növényzet telepíthető.
5. 
   

^[117]A közlekedési területek telekalakítási, építési előírásai:

6. A közlekedési és közterületek összefüggő hálózatot kell, hogy alkossanak.
7. ^[118][119]Magánút legkisebb szélessége – amennyiben a SZT nem határozza meg – 8,5 méter lehet. Magánút közúttá csak akkor minősíthető át, ha annak műszaki paraméterei a mindenkori műszaki előírásoknak, szabványoknak megfelelnek. Legfeljebb 150 m hosszú zsákutca, vagy 6 önálló rendeltetési egységnél többet kiszolgáló út esetén 12x12 m-es fordulót kötelező kialakítani
8. A vasúti területen belül kizárólag a pálya és kereskedelmi vasút üzemeltetéséhez, működtetéséhez elsődlegesen szükséges létesítmények (vágányok, energiaellátási létesítmények, üzemi-utasforgalmi épületek, szolgálati lakások) helyezhetők el.
9. A belterületi közutak elhelyezése céljára – más előírás, vagy a keresztmetszeti elemek helyszükségletének méretezése hiányában – legalább a következő szabályozási szélességű területeket kell biztosítani:

Tervezett forgalmi utak:                     30 m

Tervezett gyűjtőutak:                          22 m

Tervezett lakó és kiszolgáló utak:       12 m

1. Belterületi főforgalmi és forgalmi utak:

Meglévő, kialakult utcák esetén – ott, ahol a közlekedési területek méretei csak aránytalan ráfordítás mellett növelhetők az egyéb indokolt méretre – a biztonságos közlekedés feltételeit forgalomtechnikai eszközökkel, illetve a forgalom korlátozásával (súly, méret időszak, stb.) kell biztosítani.           
Az alábbi minimális, útkategóriának megfelelő szabályozási szélesség biztosítandó az egyes főúthálózati elemeken:       

Budapest utca, Brusznyai Árpád utca, Óvári Ferenc utca, Dózsa György utca ....... 22,0 m

Jutasi út, Cholnoky Jenő utca ................................................................................. 24,4 m

Mártírok útja, Bajcsy-Zsilinszky E. utca ................................................................. 15,0 m

Füredi utca, Almádi út, Pápai út, József Attila utca ................................................ 20,4 m

Haszkovó utca........................................................................................................ 18,7 m

Cserepes utca, Stadion utca .................................................................................... 17,4 m

Tervezett belterületi forgalmi utak:

• Jutasi út keleti ága a Budapest út és a Kopácsi utca között
• Belső körút a Pápai út és a Jutasi út között.

b)  Belterületi gyűjtőutak

^[120]Meglévő, kialakult utcák esetén – ott, ahol a közlekedési területek méretei csak aránytalan ráfordítás mellett növelhetők az egyéb indokolt méretre – a biztonságos közlekedés feltételeit forgalomtechnikai eszközökkel, illetve a forgalom korlátozásával (súly, méret időszak, stb.) kell biztosítani.           

Az alábbi minimális, útkategóriának megfelelő szabályozási szélesség biztosítandó az egyes főúthálózati elemeken:       

Egry József utca, Március 15. utca, Lóczy Lajos utca, Aradi vértanúk útja ............ 18,7 m

Tüzér utca, Kistó utca............................................................................................. 21,7 m

Egyetem utca, Petőfi Sándor utca, Endrődi Sándor utca,
Munkácsy Mihály utca, Kisréti utca ....................................................................... 18,0 m

Tervezett gyűjtőutak:

• Észak-dél irányú gyűjtőút (Mester u.) a Budapest út és a tervezett déli intézményterület között,
• gyűjtőút a Takácskert II. fejlesztési területen,
• gyűjtőút a Sós-köves fejlesztési területen,
• gyűjtőút a déli intézményterületen,
• gyűjtőutak a tervezett Tudományos Park területén.

c)  Külterületen az alábbi útszakaszok mentén az út tengelyétől

gyorsforgalmi út, valamint I. és II. rendű főút esetében ................................... 100-100 m

összekötő út esetében: ......................................................................................... 50-50 m

kiszolgáló út esetében: ......................................................................................... 30-30 m

védősáv biztosítandó.

10. A belterületi főutak szabályozási vonala és a közterületi telekhatár közötti terület be nem építhető terület. A közterület előírt szabályozási szélességét komplex útrekonstrukció során kell kialakítani. Addig a közterületi telekhatáron későbbi kártérítés kizárásával kerítés létesíthető.
11. Parkolás: a szabályozási terven jelölt parkolókat meg kell tartani, illetve helyüket biztosítani kell.
12. Beépített területen a gyalogos közlekedés számára – a vegyeshasználatú utcák, gyalogos-, pihenő övezetek kivételével – legalább az út egyik oldalán járdát kell kialakítani. Ha erre nincs lehetőség a közúti forgalom lassítását forgalomcsillapító létesítményekkel kell megoldani (sebesség-csökkentő borda beépítése, illetve sáv-elhúzás).
13. A kerékpárút-hálózati fejlesztéseket a város jóváhagyott kerékpáros koncepciójával összhangban kell elvégezni.
14. ^[121]Az erdőtörvény hatálya alá tartozó erdőterületeket érintő utak nyomvonalának tényleges tervezése során törekedni kell az erdőterület legkisebb igénybevételére. Ezekben az esetekben egyeztetni kell az erdészeti szakhatósággal és a terület tulajdonosával.
15. ^[122]A KÖl közlekedési területek-légi közlekedés (repülőtér) területeinek légi közlekedést szolgáló közlekedési létesítményekkel, kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó, szálláshely szolgáltató, igazgatási épülettel, a gazdasági tevékenységi célú épületen belül a tulajdonos, a használó és a személyzet számára szolgáló lakással történő beépíthetősége legfeljebb 5 %, előírt minimális zöldterületi mutató 70%.
16. ^[123]A repülőtéri üzem megindulása időpontjára a 8. sz. főút és repülőtéri bekötőút csomópontjának fejlesztését – az elsőbbséggel rendelkező főúton külön balra kanyarodó- és felálló-befogadósáv kiépítését, mellékirányban balra és jobbra kanyarodósáv kiépítését el kell végezni.
17. ^[124]Amennyiben repülőtér melletti fejlesztési területek beépülése után a 8. sz. főútra vezető út  forgalma az F_max: 7000 Ej/nap és a 7217. sz. főút felé vezető bekötő utakon mért forgalom meghaladja az F_max: 8500 Ej/nap értéket, a 8. sz. főút és a repülőtéri bekötőút szintbeni csomópontja nem fejleszthető tovább. A 7217. j. összekötő út felé vezető (később az M8 gyorsforgalmi út közvetlen kapcsolataként) működő bekötőút továbbépítését, a 7217. j. összekötő úttal alkotott körforgalmi csomópontjának kiépítését meg kell valósítani. Ezen útfejlesztés alternatívájaként a 7217. j. út felé, a repülőtértől nyugatra elhelyezkedő területekről induló bekötőút kiépítése lehetséges.
18. ^[125]Amennyiben a 8. sz. főúttól délre eső, a repülőtértől keletre elhelyezkedő, Veszprém város szerkezeti tervében szereplő, korábbiakban „Tudományos Park” néven kiszabályozott fejlesztési területek beépítése is megkezdődik, a 8. sz. főúton új, külön szintű kapcsolat kiépítése szükséges, a szintbeni kapcsolat egyidejű felszámolása mellett.
19. ^[126]Az utak építésének ütemezésére, forgalmi alátámasztására külön közlekedési vizsgálatokat kell készíteni!
20. ^[127]A 8. sz. főút csomópontjainak minőségi paraméterei:

1. 8.sz. főút – 72. sz. főút – különszintű csomópont
2. 8.sz. főút – 82. sz. főút – Budapest út - különszintű csomópont-rendszer
3. 8.sz. főút – 7217.j. mellékút – különszintű csomópont
4. 8.sz. főút – 73. sz. főút – különszintű csomópont
5. 8.sz. főút – 7301.j. mellékút – különszintű csomópont
6. 8.sz. főút – Pápai út – különszintű csomópont

21.  ^[128]A Székesfehérvár – Veszprém – Boba vasútvonal közúti átjáróinak minőségi paraméterei:

1. 379+000 kmsz, földút – különszintű keresztezés, közúti felüljáróval
2. 82. sz. főút új nyomvonala – különszintű közúti keresztezés
3. 411+54 kmsz, 82106.j. mellékút – szintbeni keresztezés, útátjáró
4. 418+70,5 kmsz, 82. sz. főút jelenlegi nyomvonala – különszintű keresztezés, közúti felüljáróval
5. 428+22,97 kmsz, földút – különszintű keresztezés
6. 452+51 kmsz, Jutas utca (belterületi gyűjtőút) – szintbeni útátjáró
7. 468+77 kmsz, földút, szintbeni keresztezés, útátjáró.

Közmű területek
12.§

1. Felhagyott, feleslegessé vált közművet el kell bontani, felhagyott vezeték nem maradhat sem föld felett, sem föld alatt.

Vízelvezetés

2. A környezetet, illetve a sérülékeny vízbázist szennyezni tilos, ezért:

1. A vízbázis védelme, a talaj és a talajvíz védelme érdekében a szennyvizek szikkasztása a település teljes közigazgatási területén tilos, az még átmenetileg ― rövid időre ― sem megengedett.
2. Az esetleg előforduló nyílt árkokra, patakra, egyéb időszakos, vagy állandó vízfolyásba való szennyvízrákötéseket, valamint a felhagyott kutakba történő szennyvíz bevezetéseket fel kell kutatni, meg kell szüntetni.
3. A csatornázásra kerülő utcákban az érintett telkeket a csatorna kiépítését követően egy éven belül rá kell kötni a közcsatornára.
4. Beépítésre nem szánt területén elhelyezhető építményben keletkező szennyvizeket ha:
   1. a napi keletkező szennyvíz mennyisége nem haladja meg a 3 m³-t, a közcsatorna hálózathoz csatlakozni 100 m-en belül nem tud, akkor a térség közcsatorna hálózatának kiépítéséig, a szennyvizeket szigorúan ― ellenőrzötten ― zárt szennyvízgyűjtő medencébe kell összegyűjteni és szippantó kocsival a városi szennyvíztelepre szállítani, ha ezt egyéb előírás, ágazati rendelkezés nem tiltja.

Építményt csak abban az esetben létesíthető, ha a szennyvízgyűjtő medence szippantó-kocsival történő megközelítési lehetősége (a feltáró út megfelelő kialakítása) biztosítható.

Ha a közcsatorna-hálózat kiépítése a beépítésre nem szánt területet 100 m távolságon belülig megközelíti, akkor az érintett ingatlanokat kötelezni kell a közcsatornára való rákötésre.

2. a napi keletkező szennyvíz mennyisége meghaladja a 3 m³-t, a közcsatorna hálózathoz csatlakozni 200 m-en belül nem tud és megfelelő befogadó rendelkezésre áll, egyéb előírások nem tiltják, az illetékes hozzájárul a keletkező szennyvizek tisztítására szennyvíztisztító kisberendezés alkalmazása megengedett.

A kisberendezés védőtávolsága csak abban az esetben nyúlhat túl a létesítés szerinti telken, ha a védőtávolsággal érintett ingatlanok tulajdonosai előzetesen ehhez hozzájárulnak.

A tisztítóberendezéssel azt a tisztítási hatásfokot kell teljesíteni, amit a befogadóhoz igazítva az illetékes hatóság meghatároz.

3. A település hosszú távú arculatformálása, az urbanizációs igény és a kedvezőbb terület-gazdálkodás érdekében a csapadékvíz elvezetésére:
   1. zárt csapadékvíz elvezető rendszert kell építeni a burkolt utakkal feltárt beépített, illetve beépítésre javasolt területen a sérülékeny vízbázisok belső-, külső, illetve a hidrológiai „A” védőterületeken. Ezeken a területeken a meglévő nyílt árkos felszíni vízelvezetés az útburkolat kiépítéséig, illetve a már burkolt utak soron következő rekonstrukciójáig fennmaradhat. A szilárd burkolat megépítését megelőzően kell a zárt csapadékvíz csatornát kiépíteni.
   2. A sérülékeny vízbázis belső-, külső, illetve hidrogeológiai „A” védőterületein a 20, illetve annál több gépkocsit befogadó parkolókat kiemelt szegéllyel és szilárd burkolattal kell megépíteni. Ezekről a nagyobb parkolófelületekről és a 300 m²-nél nagyobb ingatlanon belüli burkolt területeken összegyűlő csapadékvizet csak hordalék- és olajfogó műtárgyon keresztül szabad a csatornahálózatba vezetni.
   3. A sérülékeny vízbázis vízpótlásának elősegítésére nyílt, burkolat nélküli árkos csapadékvíz elvezetési rendszer kiépítése is megengedett a városi beépítésre szánt, körgyűrűn kívüli területein, amelyek a sérülékeny vízbázis hidrogeológiai „B” és „C”, valamint a sérülékeny vízbázis védőterületein kívüli területeken vannak.
4. A csapadékvíz elvezetését biztosító rendszer szállítóképességét egész a végbefogadóig ellenőrizni kell minden nagyobb (5.000 m²-t meghaladó telekterületű) beruházás engedélyezése esetén. A beruházás csak akkor valósítható meg, ha a többlet felszíni víz megfelelő biztonsággal továbbvezethető a befogadóig.

Villamos-energia ellátás

5. ^[129]A telekről csapadékvizet a közterületi nyílt vízelvezető árokba csak zártszelvényű vezetékben és az utcai járdaszint alatt szabad kivezetni. Amennyiben a vízelvezető árok a közút tartozéka, a csapadékvíz bevezetése csak az út kezelőjének hozzájárulásával történhet.
6. Burkolat nélküli utakkal feltárt területeken, valamint beépítésre nem szánt területeken a villamos-energia ellátás hálózatainak földfeletti vezetése fennmaradhat, területgazdálkodási okokból, valamint az utca fásítási és utca-bútorozási lehetőségének a biztosítására a villamos-energia elosztási, a közvilágítási és a távközlési szabadvezetéket közös egyoldali oszlopsorra kell fektetni, amelyre egyben a közvilágítást szolgáló lámpafejek is elhelyezhetőek.

(6a) ^[130]A magas talajvízállású településrészeken a terepszint alatti építkezéseknél a víz áramlás útját nem szabad elzárni, a talaj- illetve rétegvizek továbbvezetési lehetőségét meg kell oldani.

(6b) ^[131][132]Településesztétikai és területgazdálkodási szempontból - a külső út-gyűrűn kívüli területek kivételével - beépített és beépítésre szánt területen új (120 kV-os nagyfeszültségű, közép-, kisfeszültségű, valamint közvilágítási) villamos-energia ellátási hálózatot építeni, meglevő hálózat átépítésével járó rekonstrukciót végezni csak földkábeles elhelyezéssel szabad.

7. Reklám- és térvilágítással kápráztatást, vakítást, vagy ártó fényhatást okozni, egyéb ingatlan használatát zavarni, korlátozni nem szabad.

Földgáz- és távhőellátás

8. Távhő és földgázvezetéket közterületen és telken belül is csak föld alatti elhelyezéssel szabad kivitelezni. Közterület felől látható homlokzaton távhő és földgázvezeték nem létesíthető.

(8a) ^[133]A középnyomású gázhálózat a 0111/16, a 1963/26, a 1963/27, a 1963/29, a 1963/30, a 1963/35, a 1963/36, a 1963/70, a 8709/5, a 8709/6, a 8710/1, a 8710/2 és a 8712 hrsz-ú ingatlanokon épült ki, amelyeknek biztonsági övezete a vezeték tengelyétől mérve 5-5 méter. Az ingatlanok tulajdonosainak mélyépítési munkák előkészítése során egyeztetni szükséges a vezeték tulajdonosával (E-ON Közép-dunántúli Gázhálózati Zrt.

Hírközlés

9. ^[134]Településesztétikai és területgazdálkodási szempontból beépített és beépítésre szánt területen, új vezetékes hírközlési hálózatot létesíteni, ill. meglevő rekonstrukcióját megvalósítani csak föld alatti (földkábel, alépítmény) elhelyezéssel szabad, kivéve
   1. a szilárd burkolattal nem rendelkező utcákat, ahol a földfeletti vezetés egyelőre fennmarad, ezért területgazdálkodási okokból, valamint az utca fásítási és utca-bútorozási lehetőségének a biztosítására a 0,4 kV-os, a közvilágítási és a távközlési szabadvezetéket közös oszlopsoron kell vezetni,
   2. e rendelkezés hatályba lépésétől számítva, további, legfeljebb egy hírközlési vezeték elhelyezése már meglevő oszlopra, oszlopsorra - ahol az épületekhez kiépített csatlakozás légvezetékkel megoldott, ott a meglevő légkábellel egy feszítőszerkezeten vezetve, ahol az épülethez földkábeles bekötés van, ott föld alatti kiépítéssel.

(9a) ^[135]A nem használt, felhagyott légvezetékeket és tartóelemeiket a szolgáltatónak, vagy a vezeték tulajdonosának az oszlopokról, oszlopsorokról el kell távolítani, valamint az épületekhez való becsatlakozást el kell bontani.

10. Beépítésre nem szánt területeken a vezetékes távközlési hálózatok földfeletti vezetése fennmaradhat, területgazdálkodási okokból, valamint az utca fásítási és utca-bútorozási lehetőségének a biztosítására a távközlési szabadvezetéket, légkábelt és a villamos-energia elosztási, a közvilágítási szabadvezetékeket, légkábeleket közös egyoldali oszlopsorra kell fektetni, amelyre egyben a közvilágítást szolgáló lámpafejek is elhelyezhetőek.
11. Adótornyok elhelyezésének feltétele:
    1. beépítésre szánt területen önálló építményként nem helyezhetők el.
    2. beépítésre nem szánt területen csak a tájat, környezetet nem zavaró módon helyezhetők el.

(12) ^[136], ^[137]Amennyiben közműépítés létesítménye nem közterületen kerül elhelyezésre, úgy kizárólag ezen létesítmények részére – a műszaki paraméterek figyelembevétele mellett – az adott övezet min. telekméreténél kisebb telek is kialakítható. Az ilyen célra kialakított telekre építési korlátozást kell az ingatlan nyilvántartásba bejegyeztetni a telekalakítással egy időben.

Erdőterületek
13.§

1. Az erdőterületek övezetei az alábbiak:

1. Ev        védelmi rendeltetésű erdőterület (védett és védő),
2. Eg        gazdasági rendeltetésű erdőterület,
3. Ee        egészségügyi-szociális, turisztikai rendeltetésű erdőterület,

2. Ev jelű övezet

1. A terület védelmi rendeltetésű (védett és védő) erdők fenntartására és létesítésére szolgál.
2. Az övezetben a művelési ág változtatáshoz, a földnyilvántartási földrészletek alakjának és terjedelmének megváltoztatásához a természetvédelmi hatóság előzetes hozzájárulása szükséges.
3. Az övezetben a területfelhasználás, telekalakítás, építmény elhelyezése és használatbavételi engedélyezése a természetvédelmi hatóság hozzájárulása alapján történhet.

3. Eg jelű övezet

1. A terület gazdasági rendeltetésű erdők fenntartására és létesítésére szolgál.
2. Az övezetben 100.000 m²-t meghaladó területnagyságú telken, lakást is magában foglaló erdőgazdálkodás célját (erdőgazdasági fatermesztés) szolgáló épület elhelyezhető:

1. 0,5 %-os beépítettséggel, de egy épület legfeljebb 300 m² alapterületű lehet,
2. legfeljebb 4,5 m-es építménymagassággal,
3. a zöldfelület mértéke a telek területének legalább 90%-a kell, hogy legyen.

4. Ee jelű övezet

1. A terület egészségügyi-szociális, turisztikai rendeltetésű erdők fenntartására és létesítésére szolgál.
2. Az övezetben közlekedési és közműépítmények (utak, parkolók, sétautak), a bármely területfelhasználási egység területén elhelyezhető építmények, továbbá csak turisztikai célokat szolgáló építmények (pihenőhely, esőbeálló) helyezhetők el a kialakult telkeken:

1. 1 %-os beépítettséggel,
2. legfeljebb 4,5 m-es építménymagassággal,
3. a zöldfelület mértéke a telek területének legalább 90%-a kell, hogy legyen.

3. Az övezet területén a d) pontban foglaltak kivételével lakó- és gazdasági épület, valamint gyógy-és vendéglátó szállásférőhely, kereskedelmi épület, üdülőtábor és kemping nem létesíthető.
4. ^[138]A Gulya-domb és Betekints-völgy területén – az állatkert bővítéséhez szükséges állattartó és bemutató építmények, vagy erdei iskola kialakítása esetén – az erdészeti hatóság hozzájárulásával legfeljebb 5%-os beépítettség is megengedett.

Zöldterületek
14.§

1. A zöldterületek övezetei az alábbiak:

1. Zkk   fásított köztér
2. Zkp   közpark

2. Az övezet telkei nem oszthatók meg.
3. A zöldterület övezeteinek területén vízvételi lehetőséggel ellátott építmény csak teljes közművesítéssel (a termikus energiaellátás villamos-energiával is kiváltható) helyezhető el.
4. Zöldterületen felszíni parkoló csak fásított parkoló-ként alakíthatók ki, melynek területén csak a zöldterületet igénybe vevők számára előírt parkoló-férőhely helyezhető el. Terepszint alatti parkoló létesítése esetén annak tetőfödémét – legalább 50 cm-es talajfeltöltéssel ellátott – tetőkertként kell kialakítani.
5. Zkk jelű övezet

1. A terület a szilárd vagy szilárdított burkolatú, közlekedési, séta és pihenő funkciójú, vagy közlekedési pályák által közbezárt városi terek kialakítására szolgál.
2. Az övezetben elhelyezhető:

1. pihenést, testedzést szolgáló építmény (sétaút, pihenőhely, tornapálya, gyermekjátszótér),
2. vendéglátó építmény
3. hírlap és virágárusító pavilon

3. Az övezetben

1. a megengedett legnagyobb beépítettség: ........................................................ 2%,
2. a legkisebb zöldfelület mértéke: ................................................................... 50%,
3. a megengedett legnagyobb építménymagasság: ............................................. 4,5 m.

6. Zkp jelű övezet

1. A terület – a döntően zöldfelülettel kialakított – pihenést, kikapcsolódást szolgáló területek kialakítására szolgál.
2. Az övezetben elhelyezhető:

1. pihenést, testedzést szolgáló építmény (sétaút, pihenőhely, tornapálya, gyermekjátszótér, csónakház),
2. vendéglátó építmény
3. hírlap és virágárusító pavilon,
4. a terület fenntartásához szükséges épület.

3. Az övezetben

1. a megengedett legnagyobb beépítettség:...................................................... 2%,
2. a legkisebb zöldfelület mértéke:................................................................. 80%,
3. a megengedett legnagyobb építménymagasság:........................................... 4,5 m,
4. 2.000 m²-nél kisebb telek nem alakítható ki.

Mezőgazdasági terület
15.§

1. A mezőgazdasági területek övezetei az alábbiak:

1. Má-1      általános rét, legelő (szántó, gyümölcsös) művelésű 
   mezőgazdasági övezet
2. Má-2      általános szántóföldi (rét, legelő, gyümölcsös) művelésű
   mezőgazdasági övezet
3. Mk         kertes termelésre kialakított
   mezőgazdasági övezet

2. A területen építésre kerülő új épületeket az adott terület építési hagyományainak megfelelően kell kialakítani.
3. A mezőgazdasági területen önálló lakóépület, illetve lakást magában foglaló épület, építmény az övezeti előírásokon túl akkor helyezhető el, ha:

1. az épületek rendeltetésszerű használatához szükséges ivóvíz, szükség esetén technológiai vízellátás is biztosított,
2. a villamosenergia (vezetékes vagy helyi) ellátás biztosított,
3. a felszíni vizek nyílt árkos elvezetése, illetve megfelelő szikkasztása biztosított,
4. a használat során keletkező hulladékok rendszeres, közüzemi elszállítása és fogadása biztosított,
5. a terület megközelíthetősége biztosított (az egyes beépíthető földrészletek gépjárművel közútról közvetlenül, de legalább magánútról megközelíthetők).

4. Az Má-1 és Má-2 jelű övezetekben már kialakult beépítés esetén, amennyiben a telek mérete legalább 10.000 m² (1 ha), akkor az egyéb övezeti mutatók megtartása mellett a beépítettség mértéke legfeljebb 300 m² lehet.
5. Az Má-1 és Má-2 jelű övezetekben több önálló telekből birtoktest alakítható ki. Amennyiben a birtokközpont Veszprém közigazgatási területén helyezkedik el, úgy a birtoktesthez tartozó 3%-os beépíthetőség a birtokközponton is kihasználható az alábbi feltételekkel:

1. a birtokközponti telek területe legalább 50.000 m² kell, hogy legyen,
2. a birtokközpont telkén a beépítettség nem haladhatja meg a 30%-ot,
3. a telken legfeljebb két építmény helyezhető el,
4. a telken egy darab, legfeljebb 2 lakásos, legfeljebb 300 m² bruttó alapterületű lakóház is elhelyezhető,
5. a birtoktesthez tartozó földrészletek 50%-nak Veszprém közigazgatási területén kell lennie,
6. birtoktesthez tartozó földrészletek 25%-nak a birtokközponttal egy tagban (telkeknek egymással szomszédosan) kell lenniük,

6. A területen építési engedély alapján épült építmény átalakítható és rendeltetése megváltoztatható az övezetben engedélyezhető rendeltetésre.
7. Má-1 jelű övezet

1. Az övezet jellemzően a gyepgazdálkodásra szolgál. Az övezetben ehhez kapcsolódó tevékenységek végzéséhez szükséges gazdasági építmények helyezhetők el.
2. Az övezetben lakóépület, vagy lakófunkciót magába foglaló épület nem helyezhető el.
3. Az övezetben építmény elhelyezéséhez a természetvédelmi hatóság engedélye szükséges.
4. A területen a gyepgazdálkodáshoz szükséges építmények a beépíthető legkisebb telekterület megléte esetében helyezhetők el, vagy több, egymással szomszédos telek tulajdonosa által közösen, amennyiben telkeik együttes területe meghaladja a beépíthető legkisebb telekterület nagyságát.

8. Má-2 jelű övezetek

1. Az övezet jellemzően szántóföldi mezőgazdasági termelés és az ezzel kapcsolatos termékfeldolgozás, tárolás és állattartás céljára szolgál.
2. Az övezetben gazdasági épület, terepszint alatti építmény (pince) elhelyezhető a 100.000 m²-t meghaladó területű telken, az egyéb előírások keretei között.
3. Az övezetben a (7) bekezdésben foglaltak kivételével egy darab, legfeljebb 2 lakásos, legfeljebb 300 m² bruttó alapterületű lakóház is elhelyezhető a 100.000 m²-t meghaladó területű telken, az egyéb előírások keretei között.

9. Mk jelű övezet

1. Az övezet jellemzően a szőlő, gyümölcs és kert művelési ágú területek művelés céljára szolgál. A területeken ezzel kapcsolatos terményfeldolgozás és tárolás építményei helyezhetők el.
2. A a) ponttól eltérő rendeltetésű épület nem helyezhető el, attól eltérő rendeltetésre hatósági engedély nem adható.
3. A beépíthető legkisebb földrészlet területe kialakult állapot esetén 720 m².
4. Az 1.500 m²-nél kisebb földrészleten 3%-os beépítéssel, egy db tájba illő, de legfeljebb bruttó 30 m²-es gazdasági épület és terepszint alatti építmény (pince) helyezhető el, melynek építménymagassága legfeljebb 3,0 m, tetőhajlásszöge legfeljebb 45 fok. A földrészleten a beépített 30 m²-en túl legfeljebb 5 m² burkolt felület alakítható ki.
5. Az 1.500 m²-nél nagyobb földrészleten 3%-os beépítéssel, egy db tájba illő, de legfeljebb 60 m² alapterületű gazdasági épület és terepszint alatti építmény (pince) helyezhető el, melynek építménymagassága legfeljebb 3,0 m, tetőhajlásszöge legfeljebb 45 fok. A földrészleten a beépített 60 m²-en túl legfeljebb 10 m² burkolt felület alakítható ki.
6. Az épület tetőtere nem építhető be. Az épület szélessége az 5,0 m-t nem haladhatja meg.
7. Az övezetek földrészletein az épületeket szabadonállóan, minimum 5,0 m-es előkerttel és min. 3,0 m-es oldalkerttel kell elhelyezni.
8. Az övezetek földrészletein tömör kerítés, 50 cm-nél magasabb támfal nem építhető, továbbá tilos a természetes talajszint 1,5 m-nél nagyobb méretű megváltoztatása. A kerítés tömör lábazata legfeljebb 20 cm lehet. A kerítés drótháló, élő sövény vagy vesszőfonatos kialakítású lehet.
9. A területen parabolaantenna, klímaberendezés kültéri egysége nem helyezhető el.
10. Az övezetekben építeni csak a táj képét nem rontó építési anyagokból lehet. Fém és szürke azbesztcement építési anyagok, továbbá táblás faanyagok használata tilos.
11. Faburkolatú felület, látszó faszerkezet az épületen csak másodlagos szerkezetként jelenhet meg.
12. A meglévő, a táj megjelenését, látványát zavaró hatású épületek növényzettel történő takarását az építésügyi hatóság elrendelheti.
13. Az övezetek vízmosással, árokkal érintkező földrészletein, azok partszélein legalább 5,0 m szélességben talajmegkötő, terjedő tövű növényzetet kell telepíteni.
14. Az övezetek területén gyomirtó szer használata tilos, környezetbarát növényvédő szerek, valamint a műtrágyák a jogszabályban meghatározott mennyiségben alkalmazhatók.
15. Az övezetek területén az erózió megakadályozása érdekében csak talajkímélő, talajvédő művelési módok alkalmazhatók, a talajforgatás kizárásával (rétegvonalas művelés lejtőre merőleges növénysorokkal, gyümölcsösben talajvédő gyepsorok kialakítása, fenntartása).
16. Az övezetek földrészletein különálló űrgödrös árnyékszék, továbbá vízöblítéses WC nem építhető.
17. A Csatár-hegyi Kápolna környéki (15490/1, 15490/2, 15490/3, 15490/4, 15491/1, 15491/2, 15492, 15493, 15494 és 15659 hrsz-ú) ingatlanok nem oszthatók meg, nem építhetők be, és e területen lévő önkormányzati tulajdonban lévő ingatlanok nem idegeníthetők el.

10. A mezőgazdasági területek telekalakítási, építési előírásai:        
    
    

*A csillaggal jelölt méretű telek akkor alakítható ki, ha az ennél kisebb osztatlan közös tulajdonrészt létrehozó jogügylet földhivatali bejegyzését 1993. április 30. előtt kérték. Ebben az esetben sem lehet azonban 720 m²-nél kisebb, 14 m-nél keskenyebb telket kialakítani.

Vízgazdálkodási területek
16.§

1. Az egyéb, vízgazdálkodással kapcsolatos területek övezetei az alábbiak:

1. VG-1     folyóvizek medre és partja,
2. VG-2     állóvizek medre és partja,
3. VG-3     közcélú nyílt csatornák medre és partja,
4. VG-4     vízbeszerzési területek (védett vízbázis),
5. VG-5     vízjárta, valamint a fakadó vizek által veszélyeztetett területek

2. Az övezetek területén a közforgalmú közlekedési építményeken kívül csak vízkár-elhárítási építmények, valamint a sporthorgászat célját szolgáló stég, móló, csónakkikötő hely, valamint az övezet területén legfeljebb egy, 30 m²-t meg nem haladó alapterületű, 3,5 m legnagyobb építménymagasságú, közösségi építmény (büfé) helyezhető el, – egyéb korlátozó jogszabályok figyelembevételével – az illetékes szakhatóságok hozzájárulásával, kivéve a VG-4 jelű övezetet, ahol csak az ivóvízellátás biztosításához szükséges építmények helyezhetők el.
3. A VG-1 és VG-3 övezetben és az ezekkel szomszédos beépítésre nem szánt övezetű telkeken a vízgazdálkodási övezeti határtól mért 50 m-en belül, a VG-2 és VG-5 övezetek esetében 100 m-en belül meglévő épületek, építmények, létesítmények, vízi és halászati célú hasznosítást szolgáló létesítmények, kikötők átépítéséhez, átalakításához, funkciójuk megváltoztatásához, illetve a beépítésre nem szánt övezetben létesíthető egyéb épületek, építmények elhelyezéséhez az illetékes természetvédelmi és vízügyi hatóságok hozzájárulása szükséges.
4. ^[139]A vízmedrek feliszapolódását, kedvezőtlen változását okozó, a vízmedrek természetes állapotát vagy funkcionális működését befolyásoló területhasználat, építési tevékenység nem folytatható.
5. ^[140]A VÍZIG, önkormányzati és a társulati kezelésű vízfolyások, nyílt árkok partélétől 6-6 m szélességű sávot karbantartás számára szabadon kell hagyni.
6. ^[141]Azokon a partszakaszokon, ahol az (5) bekezdés szerinti előírás nem biztosítható, a vízfolyás és nyílt árkok medrének kézi úton történő karbantartásához a hozzáférhetőséget a karbantartás és havária esetére biztosítani kell.
7. ^[142]Az önkormányzati kezelésben lévő árkok partéleitől, a már elépített helyeken a nyílt árkok karbantartására az egyik oldalon legalább 2 m, a másik oldalon legalább 1m szélességű sávot fenn kell tartani. A karbantartó számára szolgalmi jog biztosítandó.
8. ^[143]A vízfolyások és nyílt árok partélén lévő épület bontás-újraépítés esetén csak az árok kezeléséhez szükséges 6 m-es karbantartósáv megtartásával épülhet újra.

^[144]Természetközeli terület
16/A. §

1. A természetközeli területek övezete az alábbi:

Tk       ősgyep

2. A természetközeli területen épületet elhelyezni nem lehet.

^[145]Különleges beépítésre nem szánt terület

16/B. §

1.  A különleges beépítésre nem szánt terület övezete az alábbi:

KbKf   Kutatás-fejlesztés céljára szolgáló terület.

(2)     A különleges beépítésre nem szánt területek telekalakítási, építési előírásai:

III. FEJEZET
ÉPÍTMÉNYEK ELHELYEZÉSÉNEK ELŐÍRÁSAI

Beépítési mód, építési hely
17.§

1. Oldalhatáron álló beépítés esetén az építési hely egyik határvonala:

1. az északi, észak-keleti, észak-nyugati, telekhatár, vagy
2. a keleti, észak-keleti, dél-keleti telekhatár vagy
3. a már túlnyomó részben beépített telektömbben a kialakult telekhatár

kell, hogy legyen egységesen az építési övezet, illetve az övezet területén, de legalább a tömb érintett utcaszakaszán.

2. Az építési vonalat – szabályozási terv eltérő előírása hiányában – a kialakult állapot alapján az építési hatóság határozza meg.
3. ^[146]Az épület-, illetve terepszint alatti gépkocsitároló (garázs) megközelítését szolgáló le- és felhajtó rámpa lejtése legfeljebb 15%, az építési helyen legfeljebb 10,0 méterrel túlnyúlhat az elő- vagy oldalkertben az egyéb szabályok megtartásával.
4. Oldalhatáron álló beépítés esetén a telekhatár mentén terasz csak a földszinten alakítható ki. A földszint felett a telekhatártól 3,0 méteren belül erkély, terasz nem alakítható ki.

Elő-, oldal- és hátsókert
18.§

1. Az előkert jogszabályban meghatározott legkisebb mélységétől eltérő méretét az övezeti előírások tartalmazzák vagy az SZT jelöli.
2. A telek közterületi telekhatárán támfalgarázs – engedélyben meghatározott feltételekkel – abban az esetben helyezhető el, ha az eredeti terep átlagos lejtése – a közterület felőli homlokzatsík és a támfalgarázs hátsó falának külső síkja között – indokolttá teszi, és a támfalépítmény terepszint alatti építményként növényzettel fedett tetőkerttel kerül kialakításra, továbbá az eredeti terepviszonyok legfeljebb 1,0 m-rel változnak meg.
3. Az oldalkert legkisebb szélessége:

1. szabadonálló és ikresen csatlakozó beépítési mód esetén – a kialakult állapot kivételével – legalább az építési telekre előírt (megengedett) legnagyobb építménymagasság mértékének fele, de legalább 3,0 méter kell, hogy legyen.
2. ^[147]oldalhatáron álló beépítési mód esetén – a c) pontban foglaltak és kialakult állapot kivételével eltérésekkel – legalább az építési telekre előírt (megengedett) legnagyobb építménymagasság mértéke.
3. ^[148]nyílás nélküli kialakítású vagy csak az egyik, nem huzamos tartózkodás célját szolgáló helyiség nyílásait tartalmazó homlokzatú épületek között is legalább 3,0 m távolságot kell biztosítani.

4. A hátsókert legkisebb mélysége:

1. az építmény hátsókerti homlokzatára értelmezett építménymagasságának mértéke, de legalább 6,0 méter, kell, hogy legyen egységesen a tömb érintett utcaszakaszán, de legalább az építési övezet területén;
2. kizárólag műemléki vagy városképi okokból védett területen a védett településszerkezet megőrzése érdekében oldalhatáron álló beépítési mód esetén oldalhatáron álló épület(rész) hátsókert nélkül is létesíthető, ha az a környezetre jellemző, a szomszédos épülethez csatlakozik, illetve a szomszédos épületek használatát nem korlátozza.

Építmények elhelyezése közterületen
19.§

1. Közterületen elhelyezhető építmények:

1. közterület rendeltetésszerű használatához szükséges építmények,
2. köztárgyak,
3. megfigyelést, regisztrálást, adatrögzítést és –közvetítést szolgáló létesítmények építményei (az üzemi jellegűek kivételével),
4. honvédelmet és a belbiztonságot szolgáló építmények (az önálló területet, illetve védőterületet igénylő építmények kivételével),
5. közművek és műtárgyaik,
6. közműpótlók (a szennyvíztisztító és komposztáló telepek kivételével),
7. nyomvonal jellegű vezetékek a külön jogszabályok keretei között,
8. távközlés, telekommunikáció és informatika vezetékei (GSM és egyéb hírközlő-, hírtovábbító torony szabályozási terv alapján helyezhető el),
9. vízgazdálkodás építményei,
10. nyilvános illemhelyek,
11. hulladékgyűjtők,
12. geodéziai jelek,
13. terepszint alatti építmény,
14. ^[149]pavilon jellegű árusító hely,
15. közterületi terasz,
16. reklámhordozók, a helyi önkormányzati rendelet előírásai szerint

Melléképítmények elhelyezése
20.§

1. Állattartás céljára szolgáló építményt, melléképítményt csak az állattartásról szóló helyi önkormányzati rendelet előírásait is betartva szabad létesíteni.
2. 5 m³ –t meghaladó hasznos térfogatú kerti, valamint épületen belüli víz- és fürdőmedence csak olyan építési telken létesíthető, ahol a szennyvízelvezetés zárt közcsatorna hálózattal, vagy azzal egyenértékű műszaki megoldással (korszerű szennyvíztisztító kisberendezés) biztosított. 10 m³-nél nagyobb térfogatú kerti tó vagy medence csak olyan területen létesíthető, ahol teljesülnek a teljes közművesítettség feltételei.

Kerítés, támfal elhelyezése
21.§

1. ^{[150] [151]}A kerítés egységesen, maximum 1,80 m magasságú lehet. Lejtős területen lépcsőzetes kialakítású kerítés létesítése esetén a kerítésmező átlagos magassága nem haladhatja meg az 1,80 m-t.
2. Mezőgazdasági és erdőterületeken csak drótháló és/vagy sövénykerítés létesíthető az övezetekben meghatározott legkisebb beépíthető telekterület megléte esetén, vagy – megállapodás alapján – több, egymással szomszédos telkek körül közösen, amennyiben azok együttes területe meghaladja az övezetben beépíthető legkisebb telekméretet.
3. ^{[152] [153]}Veszprém-Gyulafirátót hrsz. 01011/20 és 01011/28 területen a mezőgazdasági területek, valamint az igazgatási határ felé eső övezethatáron egységesen kialakított 2,50 m magas vagyonvédelmi kerítés létesítendő.

IV. FEJEZET
KÖRNYEZETALAKÍTÁSI ÉS –VÉDELMI ELŐÍRÁSOK

KÖRNYEZETVÉDELMI ELŐÍRÁSOK

Védelem a káros környezeti hatások ellen
22.§

1. A környezetükre káros hatású létesítmények védőterületeit az SZT tartalmazza:
2. A gazdasági-, különleges-, közlekedési- és közműterület övezeteinek területén:

1. új építmény létesítése esetén a környezetvédelmi határértékeknek, a közlekedési zaj kivételével, a telek határán teljesülniük kell.
2. meglévő építmény átalakítása vagy használati módjának megváltozása esetén a környezet-védelmi határértékeknek a gazdasági területhez legalább a csatlakozó lakóterületi építési hely határán teljesülniük kell.

A települési környezet védelme
23.§

1. A belterületen, belterület és beépítésre szánt terület 1.000 m-es környezetében nagyüzemi méretű állattartótelep – az állattartásra vonatkozó rendelettel összhangban - nem létesíthető.
2. Az egyes építési övezetekben tartható haszonállatok és ebek tartására és elhelyezésére szolgáló építményekkel kapcsolatos szabályokat, közegészségügyi, állategészségügyi és környezetvédelmi követelményeket, valamint az állattartás céljára szolgáló épületek és építmények elhelyezésének, valamint fenntartásának feltételeit önálló önkormányzati rendelet szabályozza.
3. Vízfelülethez (patakok, tavak, stb.) 500 m-nél közelebb állattartótelep, komposztálótelep nem létesíthető.
4. A gazdasági területek (kereskedelmi, szolgáltató (Gksz) és egyéb ipari területek (Gip)) meglévő és tervezett 5.000 m²-t meghaladó méretű telkein – a települési környezet védelme érdekében – a telek belső határa mentén védelmi célú fásítás szükséges a telekhatár mentén.
5. A temető kerítése mentén legalább dupla fasort kell telepíteni, vagy többszintű növényzet telepítendő.
6. ^[154]Hírközlési tornyok, kilátó építmények létesítési paraméterei:

a) A terepszint feletti elektronikus hírközlési építmény engedélyezési tervében látványtervvel kell bizonyítani a városképhez és a tájképhez való illeszkedést. ^[155]Hírközlési torony a természeti és épített környezettel összhangban a SZT-n jelölt helyeken helyezhető el.

b) Kilátó csak a SZT-n jelölt helyeken, kőből és fából építhető. A kilátó legmagasabb pontja nem haladhatja meg a SZT-n jelölt értéket.

c) Kisméretű távközlési antenna (legfeljebb 60x50x30 cm) csak közterületen meglévő (közvilágítási, felsővezeték-tartó) oszlopokra helyezhető el. Az antenna környezetéhez illeszkedően, egyszínű kivitelben készülhet és feliratot, ábrát nem tartalmazhat.

d) SZT-n jelölt kilátóban táv- és hírközlési berendezés rejtett módon elhelyezhető.

e) ^[156]Egy ingatlanon – közterület felől látható módon – csak annyi hírközlési egység (parabolaantenna) létesíthető, ahány önálló rendeltetési egység megközelítését biztosító terepszinti kapcsolata van az ingatlannak. A belső elosztóhálózat kültéri egységeit közterületről nem látható módon kell kiépíteni.

A levegő védelme
24.§

1. A város közigazgatási területén csak olyan tevékenységeket lehet folytatni, csak olyan új építmények helyezhetők el, illetve csak olyan rendeltetési egységek alakíthatók ki, amelyek teljesítik a technológiai kibocsátási határértéket, valamint üzemelésük mellett legalább a kijelölt védőövezet szélén teljesülnek a területre vonatkozó légszennyezettségi határértékek is.
2. ^[157]A város közigazgatási területén kellemetlen szagot, bűzt okozó, új, gazdasági célú, termelő, szolgáltató vagy raktározó tevékenységet szolgáló építmény nem helyezhető el, kivéve a közműveknek, közszolgáltatásoknak a település és térsége ellátásához szükséges létesítményeit, továbbá a jogszabályoknak megfelelő állattartás létesítményeit.
3. ^[158]Veszprém a légszennyezettségi agglomerációk szempontjából a 4-es zónába tartozik.

A föld védelme
25.§

1. Termőföld hasznosítás, illetve deponálás esetén annak megvalósításához az építés megkezdése előtt be kell szerezni a talajvédelmi hatóság szakhatósági hozzájárulását.
2. Bontás-építés során előkerülő talajszennyező anyagot, vagy szennyezett talajt az építtetőknek meg kell vizsgáltatni. A kimutatott szennyezettség mértékének megfelelően a szennyezett anyagot ártalmatlanítani kell.
3.  ^[159]A 230/4 hrsz.-ú területen (Veszprém-Szentkirályszabadja volt katonai repülőtér) a Szabályozási terven „szénhidrogénnel szennyezett talaj előfordulásának lehetősége” jellel jelölt területen az építési munkálatok előkészítésekor a talaj szénhidrogén-szennyezettsége vizsgálandó, kimutatott szennyezettség esetén az építési munkálatokat megelőzően a kármentesítést a beruházónak el kell végeznie.

A vizek védelme
26.§

1. A város területe vízminőség-védelmi szempontból a 3. általános vízminőség-védelmi területi kategóriába tartozik a hatályos jogszabályok szerint.^[160]
2. ^[161]A város területe a felszín alatti víz szempontjából fokozottan érzékeny terület, valamint a kiemelten érzékeny felszín alatti vízminőség-védelmi területen helyezkedik el.
3. A területen a vízfolyások, holtágak, tavak, a vízbázis védelme érdekében azok szennyezését okozó létesítmény elhelyezése tilos.
4. A csatornázott területeken a keletkező szennyvizeket a csatornahálózatba kell vezetni. A hálózatba csak az előírt határértékek betartása mellett szabad szennyvizet bevezetni. Előtisztító berendezések (pl.: olaj és zsírfogó műtárgyak) csak a jogszabályban előírt ellenőrzés mellett üzemeltethetők. Az ezekben felfogott szennyezést a hulladékkezelés szabályai szerint kell gyűjteni és ártalmatlanítani.
5. A csatornarendszerbe, a szennyvíztisztító-telepre káros, illetve veszélyes anyagokat tartalmazó szennyvizek nem vezethetők, illetne nem szállíthatók. A káros, illetve veszélyes anyagokat tartalmazó szennyvizek előtisztítását, kezelését a keletkezés helyén, közvetlen közelében a csatornahálózatba, illetve a zárt tárolóba vezetés előtt kell biztosítani, a vonatkozó jogszabályok szerint.
6. A felszíni vizek elvezetésének módját – legalább az összefüggően kezelendő területre vonatkozóan – a tereprendezésre, a felszíni vízelvezető-rendszerre és a szivárgórendszerre vonatkozó terv(ek)ben kell meghatározni.
7. Terepszint alatti építmények csak a talajvíz mozgását nem akadályozó, az érintett térség vízháztartását nem befolyásoló módon létesülhetnek.
8. ^[162]A vízbázisok belső védőterületén belül építményeket, létesítményeket elhelyezni, a területet használni – vízellátási szolgáltatáshoz kapcsolódó funkciókon kívül – tilos, a külső védőterületén belül pedig a vonatkozó jogszabályban előírt feltételekkel, korlátozásokkal lehet.

Környezeti zaj és rezgés elleni védelem
27.§

3. ^[163]A területen a jogszabályokban meghatározott határértékeket kell betartani.
4. A város zajvédelmi övezeti besorolását a hatályos önkormányzati, zajvédelemről szóló rendelet tartalmazza.
5. A település területén az üzemi tevékenységből és építési munkákból eredő zajterhelés nem haladhatja meg a vonatkozó jogszabály szerinti határértéket. Amennyiben építési tevékenység következtében határérték túllépés következik be, a szükséges zajvédelmi intézkedések megtétele az építkezés generálkivitelezőjének, ennek hiányában az építési tevékenység végzőjének feladata. A szükséges zajcsökkentést az illetékes környezetvédelmi hatósággal történő egyeztetés és annak előírásai szerint kell elvégezni.
6. ^[164]A Veszprém-Szentkirályszabadjai repülőtér Szabályozási terven feltüntetett 65dB-es izophon görbén belül eső területen lakó- és üdülőépület nem helyezhető el. A Szabályozási terven feltüntetett 60dB-es és 65dB-es izophon görbék közötti területen lakóépület, lakás, üdülőépület a repülési zaj területre jellemző speciális tulajdonságainak figyelembevételével létesíthető. A belső téri zajterhelési határértékek teljesülését biztosító akusztikai védelmet az engedélyezési tervnek tartalmaznia kell, a használatbavétel akkor engedélyezhető, ha az akusztikai védelem tervek szerinti kivitelezése megtörtént.

TERMÉSZETI KÖRNYEZET VÉDELME

A táji értékek és a vízpartok védelme
28.§

1. Táj- és természetvédelmi szempontból a város az alábbi övezetekbe tartozik:
   1. „Kiemelten védett táj” kategóriába tartoznak a városban található országos és helyi jelentőségű természetvédelmi területek védőövezetükkel együtt, ahol a hatályos természetvédelmi jogszabályok betartása szükséges.
   2. „Védett táj” kategóriába tartoznak a város külterületei – a kiemelten védett táj kategóriájú területek kivételével – ahol a hatályos természetvédelmi jogszabályok betartása szükséges.
2. A „kiemelten védett táj” kategóriába tartozó területeken a művelési ág változtatáshoz, telekalakításhoz, építmény elhelyezéshez a természetvédelmi hatóság hozzájárulása szükséges.
3. Védett természeti területen építményt elhelyezni csak az illetékes természetvédelmi szakhatóság hozzájárulásával szabad.
4. A tájhasználat során biztosítani kell a táji jellegzetességek (esztétikai, természeti értékek), a tájra jellemző természeti rendszerek és egyedi tájértékek megóvását. Ennek megfelelően a város területén a táj jellegét, esztétikai, természeti értékeit veszélyeztető, károsító tevékenység folytatására alkalmas építményt elhelyezni tilos.
5. A patakok, vízfolyások part menti fás, ligeterdő növényzetét meg kell őrizni.
6. A vízfolyások, patakok, csatornák, kavicsbánya tavak karbantartását, a vízpart és a meder rendezését a természeti, táji értékek károsítása nélkül, tájba illő módon kell elvégezni.

Az élővilág védelme - zöldfelületek
29.§

1. A külterületi közutak mentén tájképi és ökológiai érdekek érvényesítése céljából legalább egyoldali fasor telepítése szükséges.
2. A városkép, a település zöldfelületi rendszerének és növényállományának megóvása érdekében:
   1. A település közcélú zöldfelületein (parkok, erdők, fasorok) élő fát kivágni csak fakivágási szakvélemény figyelembevételével szabad.
   2. ^{[165] [166][167][168]} A közterületen végzett út- és közmű beruházások, rekonstrukciók, hibaelhárítások következtében szükségessé vált fapótlás során lombegyenérték szerinti, de legalább a kivágott fák kétszeresének megfelelő darabszámú, kétszer iskolázott 16-18 cm törzskörméretű facsemetét kell elültetni, megfelelően kikarózva és kikötve. Ettől eltérni csak Veszprém Megyei Jogú Város Önkormányzatának Közterületek használatáról szóló mindenkor hatályos közgyűlési rendeletében szabályozott esetekben lehet. Fasor rekonstrukciók esetében legalább a kivágott fák számának megfelelő darabszámú, kétszer iskolázott 16-18 cm törzskörméretű facsemetét kell elültetni, megfelelően kikarózva és kikötve.
   3. ^[169]A fapótlásra vonatkozó előírások a közterületen álló gyümölcsfákra is vonatkoznak azzal, hogy gyümölcsfát csak lombhullató díszfával lehet pótolni.
   4. ^[170]Úszótelkes beépítésű lakóövezetekben a közterületen az épületek falától 4 méter távolságon belül oszlopos örökzöld és fenyő, 6 méter távolságon belül lombos fa nem telepíthető.
3. ^[171]Újonnan létesülő és kialakuló utak mentén, továbbá útrekonstrukcióval, útfelújítással érintett utak mellett minimum egyoldali, átlagosan 10 méter tőtávolságot meg nem haladó fasor telepítendő. A fasor létesítéséhez fánként legalább 1m²-nyi burkolatlan felület, vagy legalább 1,0 m széles, az útburkolattal párhuzamos zöldsávot kell kialakítani és fenntartani.
4. ^[172]A település fasorainak védelme és fejlesztése érdekében fasor-fejlesztés a városi főkertész szakvéleménye alapján, faültetési terv elkészítését követően végezhető.
5. ^[173]Az utcai fasorok telepítéséhez, az utca egyéb műszaki kialakítását is figyelembe véve elsősorban a területen jellemzően előforduló, táji adottságoknak megfelelő, táji karaktert hangsúlyozó fás növényzet alkalmazható.
6. A természetes környezet tudatos fejlesztése érdekében a védett területeken, továbbá a gazdasági (Gip, Gksz), különleges (Kkut, Ksp, Kk, Kt, Kv, Khon, Kánk, Ko, Kszv, Ke) és zöldterületeken (Zkp, Zkk) az építési engedélyezési tervhez kertépítészeti engedélyezési tervet is be kell nyújtani, melyet a jegyző, illetve az átruházott jogkörben eljáró hatóság hagy jóvá. Ennek tartalmi követelményei: az építési engedélyezési terv helyszínrajzával azonos méretarányú helyszínrajz, a jellemző tereppontok magasságának megjelölése, a tervezett növényelrendezés, fafelmérés és fakivágás, a domináns növényfajok, műtárgyak, burkolatok ábrázolása, műszaki leírás terület kimutatási számításokkal. ^[174]A használatbavételi engedély a műszaki átadást követően kiadható, ha építtető az engedélyezett kertépítészeti tervben számára előírt növénytelepítést elvégezte, vagy azt legkésőbb a használatbavételi engedély megszerzését követő növényültetési időszak végéig elvégzi.
7. A kötelező legkisebb zöldfelület számításánál a növényzettel fedett terület alatt a szilárd burkolatú felületek nélküli, gyeppel, cserjékkel, fákkal betelepített beépítetlen terület sík vetülete értendő, ahol a nem szilárd burkolattal (pl. kavicsburkolat, homok, stb.) ellátott felület nem haladhatja meg a számított zöldfelület ¼-ét. A műanyag gyepráccsal kiépített felületek 50%-kal, valamint a gyephézagos betonburkolatú felületek 20%-kal vehetők figyelembe.
8. A terepszint alatti építmény tetőkerti zöldfelülete csak akkor számítható be teljes mértékben a legkisebb zöldfelület értékébe, ha a síknak tekinthető terep esetén a terepszint alatt kialakított létesítmény felett legalább 2,0 m-es földtakarású zöldfelület kerül kialakításra.
9. ^[175]Új építési munkánál vagy meglévő épület bővítésénél a terepszint alatti járműtároló, illetőleg használati szint feletti tetőkert kialakított zöldfelülete folyamatos fenntartásáról és a födémének vízelvezetéséről a tulajdonosok gondoskodnak.
10. ^[176][177]A gazdasági (Gip, Gksz) övezetek területén a legkisebb zöldfelület kialakítása során minimális követelmény, hogy a zöldfelület területének minden megkezdett 100 m²-ére:
    1. legalább 1 db nagy vagy közepes lombtömeget növesztő lombos fa és
    2. legalább 35 db lombhullató vagy örökzöld cserje és
    3. a további nem burkolt felületet gyep vagy talajtakaró növényzet fedjen.
11. ^[178][179]Az építési engedélyezési eljárás során igazolni kell, hogy a telek zöldfelületére teljesül az OTÉK szerinti háromszintű növénytelepítés előírása, mely szerint a telek zöldfelületének minden megkezdett 100 m²-ére számítva legalább az alábbi növénymennyiségeknek kell együttesen jelen lenniük:

• legalább 1 db nagy vagy közepes lombkoronát nevelő lombos fa,
• legalább 35 db lombhullató vagy örökzöld cserje
• a többi, nem burkolt felületen gyep vagy talajtakaró cserje.

Azon telkek esetében, ahol a telek minimális zöldfelülete kisebb mint 100 m², ott területarányosan csökkentve kell a cserje és gyepfelületi arányokat biztosítani. ^[180]A 100 m²-nél kisebb, de 70m²-nél nagyobb zöldfelületek esetében legalább két közepes lombkoronát nevelő lombos fa telepítése, míg a 70 m²-nél kisebb, de 40 m²-nél nagyobb zöldfelületek esetében legalább egy közepes lombkoronát nevelő lombos fa telepítése is szükséges.

12. ^[181]Építési telken, építési területen meglévő faállomány ritkítása, cseréje céljából – kertészeti vélemény alapján indokolt esetben – a fák kivágása részleges pótlás és megváltás mellett engedélyezhető, ha a ritkítást követően a teljes telekterület minden 100 m²-re után legalább egy db fa megmarad. Amennyiben felmerül, hogy a fákkal benőtt terület az erdőtörvény hatálya alá tartozik^[182], akkor a faállomány ritkításához, fák kivágásához az erdészeti hatóság véleményét is mellékelni kell. Az építési helyet a meglévő értékes állomány figyelembe-vételével kell pontosítani.

A természet védelme
30.§

1. Az országos védettségű természetvédelmi terület lehatárolását a SZT tartalmazza.
2. Az országos jelentőségű természeti területek lehatárolását a SZT tartalmazza.
3. ^[183]A Natura 2000 különleges természet megőrzési területen —„Szabadja (HUBF20031)” hrsz.: 023/1, 023/5, —az élőhely védelme érdekében a Köl és a Kk-3 övezetben és építési övezetben az alábbi előírásokat kell betartani:

a) Gyepek kezelésekor:

aa) A természetes és természetszerű élőhelyeket, társulásokat, különös tekintettel a területen található száraz gyeptípusokra meg kell őrizni, ezek egyéb mesterségesen létrehozott zöldfelületekké nem alakíthatók át.

ab) Az élőhely és a területen előforduló védett, ill. Natura 2000 jelölő faj, az ürge (Spermophilus citellus) állományának megtartása szempontjából a legeltetés a legoptimálisabb kezelési mód. A birkával történő legeltetés a gyepeknél csak mint hajtásos legeltetés történhet. A terület túllegeltetése és a tartós egy területen éjszakáztatás tilos. Az optimális állatlétszám 0,5 számosállat/ha.

ac)  Megfelelő legeltetés hiányában május hónapban a gyepek felét sávokban kaszálással vagy szárhúzással, július-augusztus hónapban a gyepek egészét szárhúzással vagy kaszálással kell kezelni. A kaszálékot le lehet hordani a területről.

ad) A cserjésedő gyepekről a cserjéket kézi erővel el kell távolítani, de ez nem érintheti az itt található teljes cserjeállományt (cserjesávok meghagyása) és az őshonos hagyásfákat. A cserjétől mentesített területeket szárzúzással és legeltetéssel kell kezelni, és így potenciális ürge élőhellyé alakítani.

ae) A gyepek trágyázása, szintetikus szerekkel való gyomirtózása, felülvetése és öntözése tilos. Tilos a területen a rágcsálóirtás.

af)   A területen nem gyepgazdálkodásból származó anyagot tárolni tilos.

ag) A potenciális ürgés gyepek területe nem csökkenhet. A potenciális ürgés gyepek igénybevétele esetén azonos területnagyságban kell ürge élőhelyet kialakítani a meglévő ürge által kolonizált területek közvetlen bővítése által.

ah) A potenciálisan ürgés gyepek művelésétől eltérő tartós igénybevétel esetén, a repülőtér létesítményeinek elhelyezésekor a gyepek és az ürgés élőhelyek fragmentálódását el kell kerülni.

ai)   Az ürgék által kolonizált területeken a gyepműveléstől eltérő igénybevétel esetén, az ürgéket szakemberek segítségével maradéktalanul ki kell fogni és az ab)-ag) pontokban meghatározottak szerint kialakított új, ürgék megtelepedése számára alkalmas vagy alkalmassá tett, de ürge által eddig nem foglalt területre kell helyezni. A befogásokat érvényes engedély birtokában csak július harmadik hete és augusztus első két hete közötti időszakban lehet végrehajtani. Engedély nélküli befogások esetén haladéktalanul értesíteni kell az érintett hatóságot, ill. a Balaton-felvidéki Nemzeti park Igazgatóság őrszolgálatát.

b) Egyéb terület- és földhasználat esetén:

ba) Minden építési tevékenységet csak az ürgék éves ciklusához igazodva szabad folytatni. Az ürgék szaporodási időszakában (április első két hete) kizárólag az élőhely fenntartásához kapcsolódó tevékenységek folytathatók.

bb) Nem folytatható olyan tevékenység, ill. nem helyezhető el olyan létesítmény, amely a terület természeti értékeit veszélyezteti.

bc) A földutakon és a gyepeken földfelszíni technikai sporttevékenység nem folytatható.

bd) Közlekedni csak a meglevő utakon lehet, kivétel a terület kezelésével, a repülőtér üzemeltetésével és haváriák megszüntetésével kapcsolatos közlekedést.

be) A földmunkákat megelőzően a deponálási területek, az azokhoz vezető útvonalak a kizárólag természetvédelmi szakhatósággal egyeztetetten jelölendők ki és vehetők igénybe.

(4)     ^[184]A 0230/1, 0230/2, 0230/3, 0230/4 hrsz.-ú területekről ürgeállomány kizárólag természetvédelmi szakhatóság engedélyével, - és a szakhatóság által meghatározott módon és helyre telepíthető át.

AZ ÉPÍTETT KÖRNYEZET VÉDELME

Régészeti területek védelme
31.§

2. A területen lévő védett régészeti területek lehatárolását a SZT feltünteti.

Értékvédelem
32.§

1. A település kiemelkedő értékei országos és helyi védettséget élveznek. A védett értékeket (épület, építmény, terület, műemléki környezet) a SZT feltünteti.
2. Az országos védelem kiterjed:

1. műemlékre

2. műemléki területre („Műemléki Jelentőségű Terület”)
3. természetvédelmi területre - nemzeti parkra
4. fokozottan védett (természetvédelmi) területre
5. védett, illetve védelemre javasolt régészeti területre.

3. A helyi védelem vonatkozik a vonatkozó önkormányzati rendelet eltéréseivel:

1. épület, építmény teljes tömegére
2. épület, építmény részértékeire
3. területre (védett terület)
4. táji és természeti értékekre („helyi természetvédelmi terület”).

4. Az országos építészeti és természeti értékek vonatkozásában az országos rendelkezéseknek megfelelően kell eljárni, míg az építészeti és természeti értékek helyi védelméről a vonatkozó önkormányzati rendeletek gondoskodnak.
5. Védett területen telekalakítás, építmény elhelyezése az illetékes műemlékvédelmi hatóság véleménye alapján történhet.
6. ^[185]Helyi védettség alatt álló építményt érintő építési munka esetében be kell szerezni az önkormányzati tervtanács állásfoglalását, annak hiányában a főépítész szakmai véleményét.
7. A városkép védelme érdekében minden, a domborzatból (terepszintből) kiemelkedő, növényzettel nem takart építmény engedélyezése esetén a városképhez történő illeszkedést városképi vizsgálatban, utcakép (legalább a két szomszédos épület feltűntetésével), fotómontázs, stb. készítésével igazolni kell. Szükség esetén az építési hatóság előírhatja, hogy az építési engedély mellékletét képező műleírás mutassa be a tervezett építmény illeszkedésének megítéléséhez szükséges jellemzőket, különösen a rálátásban érvényesülő látványt, a tömegképzést, külső megjelenést (homlokzatképzést) és a színezést.
8. Az engedélyezési terveken fel kell tüntetni az épület megjelenését befolyásoló gépészeti és közműellátási szerelvények elhelyezési módját és kialakítását.

Védett terület beépítésének általános előírásai
33.§

1. Védett területen egyedi védelem alatt nem álló épület részleges vagy teljes bontással járó átépítése, új épület létesítése esetén a történeti építési vonalakra utalni kell (homlokzatképzés, tömegtagolás, elhelyezés, stb.).
2. Védett területen, a település helyi karakterének kialakítása, a hagyományőrző arculatteremtés érdekében a környezettől idegen formai, szerkezeti stb. építészeti megoldások nem alkalmazhatók, meglévő épületek, építmények közterület felőli részleges homlokzati felújítása nem megengedett.
3. ^[186]Védett területen belül bontási engedély azon esetekben, ahol a bontás következtében utcai foghíj jön létre, csak a keletkező foghíj beépítésére vonatkozó építési engedéllyel együtt adható ki. A bontással létrehozott foghíjat 3 éven belül be kell építeni
4. Az SZT-n lehatárolt, a védett terület jelöléssel ellátott területen új épületek elhelyezése, a meglévő épületek átalakítása, illetve bővítése esetén a történeti (kialakult) beépítési vonalat kell követni. Új építmény(rész) építésénél a meglévő beépítéshez igazodva kell meghatározni (kialakítani):

1. az építménymagasságot,
2. a tető hajlásszögét,
3. a tetőgerinc irányát,
4. a nyílászárók méretét és formáját,
5. a kerítést,
6. az alkalmazott építőanyagokat,
7. az építmények színezését.

5. Védett területen az udvari szárnyak építménymagassága nem haladhatja meg az utcaiét. Az épületek tömegeinek jellemző szélessége a tömbben található épülettömegek jellemző szélességének átlagát legfeljebb 10 %-kal haladhatja meg.
6.  ^[187], ^[188]Törekedni kell a hagyományos anyagok és szerkezetek használatára (vakolt architektúra, festett homlokzatfelület, fa nyílászárók, kő vagy vakolt lábazatok az utcaképbe illeszkedő fal-nyílás arányok), figyelembe véve a szomszédos és környező épületek jellegét, építészeti megjelenését és anyaghasználatát. Védelem alatt álló épület homlokzati nyílászáróinak cseréje esetén, az épület homlokzatán alkalmazott nyílászárók jellemző belső osztását meg kell tartani. Ha az épület minden nyílászárója cserére kerül, az új nyílászárók jellemzői kövessék az eredeti nyílászárók osztását, ritmusát, jellemző profil kialakítását. Homlokzati nyílászárók, biztonsági rácsok, zsalugáterek, árnyékolók felújítása esetén – a teljes homlokzatra kiterjedő felújítás kivételével – csak az épületen meglévő nyílászárókkal azonos színek alkalmazhatók.
7. Az épületeket jellemzően magastetősen kell kialakítani. Az épület meghatározó tömegén a tetőfelületek hajlásszöge 30-45° között változhat. Ettől eltérő hajlásszög az épület tömegének megjelenésében nem dominálhat.
8. Az épületek tetőhéjalása a területen jellemzően alkalmazott síkjellegű cserépfedés (hornyolt vagy kettős fedés) lehet. 2 cm hullámméretet meghaladó cserépfedés nem alkalmazható.
9. Tetőfelépítmény alkalmazását kerülni kell. Tetőfelépítmény vagy tetősíkablak alkalmazása esetén a tetősík felületének legfeljebb 20%-át szabad megbontani.
10. A kémények részletképzésénél, anyaghasználatánál törekedni kell a hagyományos kéményformák és építőanyagok alkalmazására. Fémburkolatú és/vagy külső fémvázas kémény nem építhető.

Védett épületekre vonatkozó előírások
34.§

1. ^[189]Védett épület vagy épületrész csak a gazdaságossági indokokon túl műszaki indokokkal is megalapozott esetben és csak a védettségből való törlés után bontható el.
2. Felújítás, átalakítás esetén az építési engedélyezési terv mellékletét képező leírásban az épület és a környezet kölcsönhatása keretében vizsgálni kell az építmény értékelemző állapotrögzítő adatait.

1. Ezen épületek szerkezetei, homlokzati részletei, tartozékai megőrzendők, hiány esetén pótlandók.
2. ^[190]Ezen épületek felújítása, átalakítása csak az épület eredeti formavilágának megtartásával engedélyezhető. Ennek elbírálása az Önkormányzati Tervtanács, vagy a városi főépítész szakvéleményének, illetve a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal véleményének figyelembe vételével történik.
3. ^[191]Ezen épületek környezetében lévő, védelem alatt nem álló épületeknek, építményeknek - az országos védelem alatt álló épületek mellett - a helyi védelem alatt álló épületekhez is igazodniuk kell. Ennek érdekében az ezekkel kapcsolatos építési tevékenység csak a városi főépítész szakvéleményének figyelembe vételével valósulhat meg.

V. FEJEZET
EGYÉB ELŐÍRÁSOK

Vegyes rendelkezések
35.§^[192]

1. Az SZT-n „feltételhez kötött beépítés ” jelöléssel ellátott:

1. a hidrogeológiai védőidom területén belül kijelölt – az SZT-n lehatárolt – területeken a jelenleg hatályos, az adott védőterületre vonatkozó előírásoknak megfelelően kell eljárni. A védőterületek határainak csökkenése, vagy megszűnése esetén az SZT-n feltüntetett építési övezetekre, illetve övezetekre vonatkozó előírások szerint beépíthetők, a SZT módosítása nélkül.
2. ^[193]
3. ^[194]
4. ^[195]A BMX pálya és környéke B1, B2 azonosítóval jelölt Zkp jelű közpark területe - amennyiben az érintett tulajdonosok és az önkormányzat között a BMX pálya és a közpark tulajdoni kérdéseiben megállapodás születik- az alábbi táblázat szerint változik:

e)      ^[196]A Csererdő települési egység fejlesztéssel érintett lakóterületeinek beépítésére csak a Csererdő - Házgyári út csomópont teljes átépítése (körforgalommá, vagy jelzőlámpás forgalomirányításúvá) után kerülhet sor. Amennyiben a 2007. december 31.-i állapothoz képest a lakásszám növekmény eléri, illetve meghaladja a 300 lakást, úgy további lakás csak a zsákjelleg megszüntetése után építhető a településszerkezeti terven jelölt - a csererdei városrészt a Házgyári úthoz nyugati irányból kapcsoló - hurok nyomvonal kiépítésével. A terület fejlesztésének további feltétele a víziközműveknek városi hálózatra történő csatlakoztatása.

2. ^[197]Az önálló, helyi jelentőségű természeti értékekről „Veszprém Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének a helyi jelentőségű védett természeti értékek védettségének fenntartásáról” szóló 62/2007.(XII.27.) önkormányzati rendelete és „Veszprém Megyei jogú Város Önkormányzata közgyűlésének a helyi védett természeti területté nyilvánításról” szóló 7/2011.(II.24.) önkormányzati rendelete rendelkezik:

1. Séd völgye – Betekints-völgy déli oldalán lévő megmaradt vízparti és hegylábi fás társulások. Hrsz: 6438/3, 6417, 6390, 6391/1, 6382, 6383.
2. Volt vidámpark területe – A régi vidámparki területen fennmaradt őshonos fás társulások. Hrsz: 6385, 6384, 6389/3, 6386, 6387.
3. Fenyves utcai parkerdő: Fenyves utca K-i oldalán meglévő parkerdő részben őshonos lombos, részben tűlevelű faállománnyal. Hrsz: 2370/1, 2369, 2364/8.
4. Kálvária- domb és környezete (Komakút tér /Erzsébet sétány/ Egyetem között) – A Kálvária domb megmaradt dolomit sziklagyep és karsztbokor-erdő vegetációja. Hrsz: 5043, 5049.
5. Benedek hegy – A Benedek-hegyi kálvária oldalában lévő sziklaalakzatok, nyílt dolomit sziklagyep és karsztbokor-erdő társulás. Hrsz: 589, 299, 314.
6. Szerelem sziget – A Séd-patak belvárosi részén természetes állapotú vízparti növénytársulások és műemlékek területe. Hrsz: 477, 479, 480, 481, 485, 475, 450.
7. Színház kert – Védelemre különösen érdemes rész az „elnöki emlékfák ligete”. A régi belvárosi kert gazdag növényállománnyal. Hrsz: 5039, 5040.
8. Erzsébet sétány – A sétány jobbára értékes fákból áll, melyek egy része sajnos mára cserére szorul, de városi szempontból kiemelt szerepű és értékű zöldfelület. Hrsz: 5050, 5046.
9. Sintér-domb – A dombnak a Dózsa György utcától K-re eső része a Séd-patakig. Itt értékes dolomit sziklagyep társulás maradt fenn, mely sziklaoldalakkal és fenyőfaállománnyal meghatározó jelentőségű a városkép alakításában. Hrsz: 791, 793, 790/3.
10. Betekints-völgy – A völgy északi oldalán lévő sziklakibúvásos nyílt dolomit sziklagyep és karsztbokor-erdő. A Betekints-völgy képét alapvetően meghatározó tájképi és természeti elem. Hrsz: 6418, 6533.
11. Dózsavárosi temető fái – A temetőben található idős, habitusos, értékes fák. Hrsz: 1919/1, 1940/2.
12. Vámosi úti temető fái – A temetőben álló idős, habitusos, értékes fák. Hrsz: 6143/3.
13. Vörösmarty tér 4754 hrsz-on álló kettő darab tiszafa.
14. ^[198]Jutas-puszta bevezető út végén 2066/1 hrsz-on álló szikla (malom és az út között).

3. ^[199]Új épület az övezetre előírt maximális beépítettséget meghaladhatja legfeljebb a bontás előtti arány mértékéig. Az ilyen körülmények közötti építés esetén a telepítési távolság a tűzrendészeti szakhatóság által elfogadott mértékig csökkenthető (az egyéb – pl. benapozási – feltételek megléte esetén).

Záró rendelkezések
36.§

1. A rendelet 2004. január 1-én lép hatályba, rendelkezéseit a hatályba lépést követően indított államigazgatási ügyekben kell alkalmazni. Az OTÉK alóli felmentést igénylő szabályozási elemek csak a felmentés engedélyezésével egyidejűleg lépnek hatályba.

2. E rendelet hatályba lépésével egyidejűleg hatályát veszti:

a) Veszprém Megyei Jogú város Önkormányzatának 13/1993.(IV.30.) Kr.sz. rendelete Veszprém Város Általános Rendezési Tervéről és módosításai:

33/1993.(X.7.) Kr.sz. rendelet

45/1993.(XII.17.)Kr.sz. rendelet

22/1995.(V.26.) Kr.sz. rendelet

39/1996.(IX.6.) Kr.sz. rendelet

47/1996.(XI.1.) Kr.sz. rendelet

2/1998.(II.13.) Kr.sz. rendelet

16/1999.(IV.30.) Kr.sz. rendelet

13/2000.(V.2.) Kr.sz. rendelet

17/2000.(V.26.) Kr.sz. rendelet

41/2002.(XII.17.) Kr.sz. rendelet

b) Veszprém Megyei jogú Város Önkormányzatának hatályban lévő rendezési tervei:

1./ 41/1997.(X.31.) Kr.sz. rendelet Veszprém – Kádárta, Lánczi u. melletti terület Részletes Rendezési Terve szabályozási előírásairól

2./ 36/1999.(XI.26.) Kr.sz. rendelet Veszprém, Pajtakert területére vonatkozó helyi építési szabályzatáról és szabályozási tervéről

3./ 16/2000.(VI.01.) Kr.sz. rendelet Veszprém, Fenyves u. 2311-2330/2 hrsz-ú ingatlanok helyi építési szabályzatáról és szabályozási tervéről

4./ 28/2000.(IX.15.) Kr.sz. rendelet Veszprém, Baláca utca déli folytatása helyi építési szabályzata és szabályozási előírásairól

5./ 32/2000.(X.15.) Kr.sz. rendelet Veszprém, Külső-Kádártai út melletti kertvárosi lakóterület helyi építési szabályzatáról és szabályozási tervéről

6./ 33/2000.(X.15.) Kr.sz. rendelet Veszprém, Kemecse u. 5290/164 és 5290/165 hrsz-ú ingatlanok helyi építési szabályzatáról és szabályozási tervéről

7./ 31/2001.(XI.05.) Kr.sz. rendelet Veszprém, Baláca és József A. u. közötti lakóterület szabályozási tervéről

8./ 12/2002.(IV.30.) Kr.sz. rendelet Veszprém Séd melletti közterületek rendezése a Vidámparktól a Margit romokig helyi építési szabályzatáról és szabályozási tervéről

9./ 20/2002.(VII.01.) Kr.sz. rendelet A Veszprém Tudományos Park helyi építési szabályzatáról és szabályozási tervéről

10./ 26/2002.(IX.16.) Kr.sz. rendelet A Veszprém Déli Intézményterület helyi építési szabályzatáról és szabályozási tervéről

11./ 42/1999.(XII.17.) Kr.sz. rendelet a Veszprém 8-as főközlekedési út, 82-es főút és a keleti körgyűrű által határolt terület helyi építési szabályzatáról és szabályozási tervéről

12./ 21/2002.(VII.01.) Kr.sz. rendelet a Veszprém 8-as főközlekedési út, 82-es főút és a keleti körgyűrű által határolt terület helyi építési szabályzatáról és szabályozási tervéről szóló 42/1999.(XII.17.) Kr.sz. rendelet módosításáról

13./ 37/1999.(XI.26.) Kr.sz. rendelet a Veszprém, Takácskert József A.u. 6146 hrsz út – 6352 hrsz út – Állatkert – Kiskőrösi utca által határolt terület helyi építési szabályzatáról és szabályozási tervéről

14./ 10/2001.(IV.03.) Kr.sz. rendelet a Veszprém, Takácskert József A. u. – 6146 hrsz út – 6352 hrsz út – Állatkert – Kiskörösi utca által határolt terület helyi építési szabályzatának és szabályozási tervének módosításáról

15./ 18/2000.(V.26.) Kr.sz. rendelet Veszprém, Jutasi út 2364 és 2368 hrsz-ú ingatlanok helyi építési szabályzatáról és szabályozási tervéről

16./ 5/2002.(IV.08.) Kr.sz. rendelet Veszprém, Jutasi út 2364/2-2370/1 hrsz alatti területek helyi építési szabályzatáról és szabályozási tervének módosításáról

17./ 49/1997.(XI.28.) Kr.sz. rendelet Veszprém város Északi Iparterület Részletes Rendezési Terv szabályozási előírásairól

18./ 34/2000.(X.06.) Kr.sz. rendelet Veszprém Város Északi Iparterület Részletes Rendezési Terv szabályozási előírásainak és szabályozási tervének részleges módosításáról

19./ 17/2003.(V.30.) Kr.sz. rendelet Veszprém Város Északi Iparterülete Részletes Rendezési Terv szabályozási előírásainak és szabályozási tervének részleges módosításáról

20./ 46/1996.(XI.01.) Kr.sz. rendelet a Veszprém város Budapest út – Nap utca közötti terület helyi építési szabályzatáról és szabályozási tervéről

21./ 28/2001.(IX.20.) Kr.sz. rendelet Veszprém város Budapest út – Nap utca közötti terület helyi építési szabályzatáról és szabályozási tervéről

22./ 46/2001.(XII.03) Kr.sz. rendelettel módosított 28/2001.(IX.20.) Kr.sz. rendelete veszprém város Budapest út – Nap utca közötti terület helyi építési szabályzatáról és szabályozási tervéről

23./ 40/2002.(XII.18.) Kr.sz. rendelet Veszprém város Budapest út – Nap utca közötti terület helyi építési szabályzatáról és szabályozási tervéről szóló többször módosított 46/1996.(XI.01.) Kr.sz. rendelet kiegészítéséről

24./ 5/2001.(II.16.) Kr.sz. rendelet Veszprém, Almádi út melletti gazdasági terület bővítése Almádi út – Cholnoky J. utca (belső körút) – Lóczy Lajos utca – 4274/141 hrsz földrészlet északi lakóterületi határa – 8.sz. főút (külsőgyűrű) által határolt terület helyi építési szabályzatáról és szabályozási tervéről

25./ 4/2003.(II.5.) Kr.sz. rendelet Veszprém, Almádi út melletti gazdasági terület bővítése Almádi út – Cholnoky J. utca (belső körút) – Lóczy Lajos utca – 4274/141 hrsz földrészlet északi lakóterületi határa – 8.sz. főút (külsőgyűrű) által határolt terület helyi építési szabályzatáról és szabályozási tervéről

26./ 26/1995.(VI.30.) Kr.sz. rendelet a Veszprém, Jutasi út volt szovjet laktanya Részletes Rendezési Terv szabályozási előírásairól

27./ 52/1997.(XII.19.) Kr.sz. rendelettel módosított 26/1995.(VI.30.) Kr.sz. rendelete Veszprém Város Jutasi út volt szovjet laktanya Részletes Rendezési Terv jóváhagyási előírásairól

28./ 35/2000.(X.06.) Kr. sz. rendelettel módosított 26/1995. (VI.30.) Kr. sz. rendelete Veszprém Város Jutasi út volt szovjet laktanya Részletes Rendezési Terv szabályozási előírásairól.

29./ 32/2001. (XI.05.) Kr. sz. rendelete a Veszprém, Jutasi út volt szovjet laktanya Részletes Rendezési Terv szabályozási előírásairól szóló többször módosított 26/1995. (VI.30.) Kr. sz. rendelet módosításáról

30./ 13/2002.(IV.30.) Kr.sz. rendelettel módosított 26/1995.(VI.30.) Kr.sz. rendelete Veszprém Város Jutasi út volt szovjet laktanya Részletes Rendezési Terv Jóváhagyási előírásairól

31./ 7/2003.(III.26.) Kr.sz. rendelet a Veszprém, Kisfaludy S. utca – Hunyadi J. utca – Füredi út – Cserepes utca – Mester utca – 8.sz. főközlekedési út által határolt terület (záportározók) építési szabályzatáról és szabályozási tervéről

c) 6/2002.(III.28.) Kr.sz. rendelet a városszerkezetileg, városképileg védett területek és épületek átmeneti szabályozásáról

3. A rendelet kihirdetéséről a helyben szokásos módon a Jegyző gondoskodik.
4. ^[200]E rendelet a belső piaci szolgáltatásokról szóló, az Európai Parlament és a Tanács 2006/123/EK irányelvének figyelembe vételével felülvizsgálatra került és azzal összeegyeztethető szabályozást tartalmaz.

Veszprém, 2003. december. 22.

                  Dr.Büki Szilvia s.k.                                                           Dióssy László

             jegyző, címzetes főjegyző                                                       polgármester

Záradék: 2004. január. 1-én kihirdetésre került.

1. MELLÉKLET

Értelmező rendelkezések

1. építési telek: az Étv. fogalom meghatározásán túl a telek jelen rendeletben meghatározott legkisebb szélességgel és mélységgel rendelkezik. A kialakult telekszerkezet esetén a szélesség utcára merőlegesen is, illetve a mélység utcával párhuzamosan is értelmezhető.
2. épület-hézag: zártsorú beépítési mód esetén az előkert nélkül lehatárolt építési helyen belül, a zárt homlokzattal kialakított épület és az oldalsó telekhatár közötti legfeljebb 3 m széles be nem épített terület.
3. érintett utcaszakasz: az a közterület, utak közötti utcaszakasz ahol a tervezett telek, illetve épület áll.
4. fásított parkoló: olyan parkoló, melynek                                                                
   a) a parkoló szegélye mentén (a parkoló területének kontúrja mentén, illetve attól legfeljebb 1,5 méter távolságban) egymástól legfeljebb 12,5 méterenként vagy                                                                             
   b) szegélyre merőleges parkolás esetén legfeljebb minden ötödik parkolóhely helyén vagy 
   c) szegéllyel párhuzamos parkolás esetén legfeljebb minden harmadik parkolóhely helyén telepített fákkal kialakított és fenntartott parkoló.                                                                                                                           
   A kihelyezendő fák faját, illetve tőtávolságát úgy kell meghatározni, hogy azok tőtávolsága nem nagyobb a fák idős korában várható korona átmérőjének a kétszeresénél.
5. határérték: a jogszabályban megállapított, megengedett környezetterhelés mértéke (emisszió, imisszió)
6. használati mód: a létesítményben, építményben, helyiségben vagy területen folytatott tevékenység jellemzője (a fentiek használatának jellemző módja).
7. kereskedelmi építmény: javak és szolgáltatások cseréjét (kereskedelmét) szolgáló építmény             
8. kereskedelmi szállásépület: szálloda, gyógyszálloda, motel, panzió
9. kialakult telektömb: közterületekkel, beépítésre nem szánt területtel vagy igazgatási határral határolt telkek összessége.
10. kialakult beépítésű telektömb (kialakult állapot): az a kialakult telektömb, ahol a telkek legalább 75%-a beépített. A beépített telkek arányának számítása során csak azok a telkek vehetők figyelembe, melyeken az építés – építésügyi hatósági engedély alapján – megkezdődött.
11. kiegészítő épület: az építési övezet, illetve övezet elsődleges rendeltetését kiegészítő, földszintes épület: jármű (gépkocsi, motorkerékpár, csónak, munkagép, egyéb) tároló, a háztartással kapcsolatos nyári-konyha, mosókonyha, szárító, tárolóépítmények (tüzelőanyag, szerszámkamra, továbbá szín, fészer, magtár, góré, csűr, pajta és más tároló), állattartás céljára szolgáló építmény, ahol az állattartásról szóló helyi rendelet megengedi, kisipari vagy barkácsműhely, árusítópavilon, kazánház.
12. közlekedési terület: a szabályzat szempontjából a város közhasználatra szánt részeként (közterület) kell kezelni minden olyan közhasználatra szolgáló területet, amelyet a rendeltetésének megfelelően bárki használhat, és amelyet az ingatlan-nyilvántartás is közterületként tart nyilván.
13. közúthálózat: az országos közutak és az önkormányzati közutak összefüggő rendszere.
14. lakóépület: kizárólag, vagy túlnyomó részben (a szintterület legalább 50%-ában) lakást tartalmazó épület
15. meglévő épület: a szabályozási terv és a HÉSZ szempontjából az építési vagy fennmaradási engedély alapján, illetve engedély nélkül épült, de legalább tíz éve a területen álló épület.
16. nagy szállítási forgalmú létesítmény: ahol a napi tehergépkocsi-forgalom meghaladja a létesítményre előírt parkolók számának 5%-át.
17. övezeti határvonal: a különböző övezeteket elválasztó (határ)vonal, melyet telekhatárként is értelmezni kell. Övezeti határvonal választja el a szabályozási vonalakkal határolt területen belül az eltérő építési övezetbe, illetve övezetbe sorolt területeket. Az övezeti határvonal – kizárólag olyan szakaszon, amely nem értelmezhető szabályozási vonalként – a telekalakításra vonatkozó szabályok keretei között módosítható. Egyéb módosítás csak szabályozási terv keretében megengedett. (Telekhatár módosításával övezeti határvonal, illetve szabályozási vonal nem módosulhat, kivételt képez a telekalakítás kapcsán – az övezeti előírások megtartásával – történő módosítás, de két eltérő övezetbe sorolt telkek összevonása csak szabályozási terv alapján megengedett.)
18. ^[201]Párkánymagasság: a homlokzati sík és a tető metszésvonala (lapostető esetén az attikafal felső éle) illetve a homlokzati sík és a járdatővonal (rendezett terepszint) metszése között függőlegesen mért távolság.
19. szabályozási vonal: a telek közterületi és út felőli telekhatára. A szabályozási vonalat övezeti határvonalként és telekhatárként is értelmezni kell.
20. ^[202]szintterület mutató: az összes szintterület és a telekterület hányadosa
21. takaró fásítás: szabályozási terv eltérő rendelkezése hiányában – az épületek közterületről látható homlokzatsíkja előtt, az építési hely határán vagy a telekhatár mentén, legfeljebb 10 m telepítési távolsággal kihelyezett fák sora.
22. Telek legkisebb szélessége: a beépítési vonalon mérendő és legalább a telekszélesség átalagértékével meg kell egyeznie.
23. Telek legkisebb mélysége: legalább a telekmélység átalagértékével meg kell egyeznie.
24. teljes közművesítéssel egyenértékű műszaki megoldás: az a szennyvíz ártalmatlanítására szolgáló műszaki
25. megoldás (közműpótló-, illetve helyettesítő műszaki megoldás, például: egyedi szennyvíztisztító kisberendezés), melyet az érintett szakhatóságok annak elfogadnak.
26. terhelési határérték: a környezetet terhelő káros hatások (légszennyező, sugár, zaj- és rezgéshatású stb.) jogszabályi rendelkezésben vagy hatósági előírásban meghatározott eltűrhető mértéke.
27. ^[203]telek zöldfelületként fenntartandó része: a telek szabályozási tervben lehatárolt része, melyet zöldfelületként kell kialakítani és abban építményt – közmű vezeték, műtárgy, és a (4) pontban szereplő fásított parkoló kivételével – elhelyezni nem szabad.
28. tömbbelső: a meglévő közterület mentén már túlnyomó részben beépült telkek – újabb telkek kialakítására alkalmas – beépítetlen részének építési telkekké alakítása új közterület(ek) kialakításával.
29. ^[204]Telek játszótérként, játszóhelyként kialakítandó része: az a terület, ahol csak játszótér létesítéséhez szükséges építmények (gyalogos burkolatok, tárolók, játszóeszközök, utcabútorok, a játszóhelyet határoló kerítés), valamint zöldfelület alakítható ki.

(30)  ^[205]Épület legmagasabb pontja: az épület a terepcsatlakozástól mért azon legfelső pontja, melynek meghatározásánál a tetőszerkezet azon díszítő elemei, amelyek huzamos tartózkodásra szolgáló helyiséget nem tartalmaznak (különösen kupola, saroktorony) valamint a tetőfelépítmények és az épület tetőzetén elhelyezett antenna, villámhárító, kémény és szellőző figyelmen kívül hagyandók.

1. FÜGGELÉK

^[206]Veszprém Megye Területrendezési Terve (Veszprém Megyei Önkormányzat Közgyűlése 5/2005.(V.27.) sz. rendelete) megyei területfelhasználási kategóriái és megyei övezeteire vonatkozóan Veszprém MJV Közgyűlése a településrendezési eszközök általános módosításakor elfogadottak szerint az alábbi pontosításokkal élt.

A megyei területfelhasználási kategóriák és megyei övezetek pontosítását a területfejlesztésről és a területrendezésről szóló 1996. évi XXI tv. 23/A.§-a teszi lehetővé, amelyeket a területrendezési hatósági eljárásokról szóló 134/2005. (VII.14.) korm. rendelet szerint, a településrendezési terv keretei között kerültek egyeztetésre és végrehajtásra.

 „Ökológiai (zöld) folyosó övezet”:

Veszprém MJV közigazgatási területén „Ökológiai (zöld) folyosó övezet”-be sorolt területek nagysága: 279,74 ha.

„Ökológiai (zöld) folyosó övezet”-ből kikerült területek:

Veszprém-Szentkirályszabadja polgári repülőtér területén (0230/3 és 0230/4hrsz.-ú területek egy része) 13,987ha, ami Veszprém MJV közigazgatási területén az „ökológiai (zöld) folyosó övezet”-be sorolt területek 5%-a.

Eljárás időpontja: 2008.

A fenti változás következtében az „Ökológiai (zöld) folyosó övezet” területe 13,987 ha-al csökken. A változás -5%.