Sárfimizdó Község Önkormányzatának Képviselő-testülete Magyarország Alaptörvénye 32. cikk (1) bekezdés a) pontja, valamint Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXIX. törvény 13. § (1) bekezdése, valamint a helyi adókról szóló 1990. évi C. törvény 1. § (1) bekezdésében foglalt felhatalmazása alapján az alábbi rendeletet alkotja.

Az adókötelezettség, az adó alanya

1. § (1)  Adóköteles az önkormányzat illetékességi területén állandó vagy ideiglenes jelleggel végzett vállalkozási tevékenység. (A továbbiakban: iparűzési tevékenység).

(2) Az adó alanya a vállalkozó

(3)  Adóköteles iparűzési tevékenység: a vállalkozó e minőségben végzett nyereség-, illetőleg jövedelemszerzésre irányuló tevékenysége.

Az adókötelezettség keletkezése, változása, megszűnése

2. § (1)  Az adókötelezettség az iparűzési tevékenység megkezdésének napjával keletkezik és a tevékenység megszüntetésének napjával szűnik meg.

(2)  Az önkormányzat illetékességi területén ideiglenes (alkalmi) jelleggel végzett iparűzési tevékenység végzésének időtartama az irányadó az adókötelezettség időbeni terjedelmére.

Adómentesség

3. § (1)  Adómentes az (1) bekezdés b.) és c.) pontjában felsorolt adóalanyok közül a társadalmi szervezet, az egyház, az alapítvány, a közszolgáltató szervezet, a      köztestület, a közhasznú társaság, az önkéntes kölcsönös biztosító pénztár, a  magán nyugdíjpénztár, a költségvetési szerv és a költségvetési szervnek nem  minősülő nevelési-oktatási intézmény abban az adóévben, amelyet megelőző adó  évben folytatott vállalkozási tevékenységéből származó jövedelme (nyeresége) után  társasági adófizetési kötelezettsége, illetve-költségvetési szerv esetében-  eredménye után a központi költségvetésbe befizetési kötelezettsége nem keletkezett.  A feltételek meglétéről az adóalanyírásban köteles nyilatkozni az adóhatóságnak.

(2) Gersekarát Község Önkormányzata és társulásai.

4. §  Adórövidítésből származó adóhiány esetén az adó méltányosságból nem mérsékelhető és nem engedhető el.

Az adó alapja

5. § (1)  Állandó jelleggel végzett iparűzési tevékenység esetén az adó alapja az értékesített termék, illetőleg végzett szolgáltatás nettó árbevétele, csökkentve az eladott áruk be szerzési értékével és a közvetített szolgáltatások értékével.

(2) Az 5. § (1) bekezdésétől eltérően:

a)  a személyi jövedelemadóról szóló törvény szerint, az adóévben átalányadózó magánszemély (egyéni vállalkozó, mezőgazdasági kistermelő) vállalkozó.

b)  a 10. § (2) a)-d) pontja szerinti más vállalkozó, feltéve, hogy nettó árbevétele az adóévet megelőző adóévben – 12 hónapnál rövidebb adóévet megelőző adóév esetén napi arányosítással számítva időarányosan –nem haladja meg a 4 millió forintot, illetve a tevékenységét adóévben kezdő vállalkozó esetén az adóévben-időarányosan- a 4 millió forintot várhatóan nem haladja meg.

(3) A (2) bekezdés a) pontja szerinti vállalkozó esetében az adó alapja a személyi jövedelemadóról szóló törvény szerinti átalányadó alapjának húsz százalékkal növelt összege, azzal, hogy az adó alapja nem lehet több, mint a személyi jövedelemadóról szóló törvény szerinti –e tevékenységből származó- bevételének nyolcvan százaléka.

(4) A (2) bekezdés b) pontja szerinti vállalkozó esetében az adó alapja a nettó árbevételének nyolcvan százaléka.

(5)Ha az adóévben a személyi jövedelemadóról szóló törvény szerinti átalányadózásra való jogosultság nem munkaviszony létesítése miatt szűnik meg, vagy az (1) bekezdés b) pontjában említett vállalkozó az adóévben –időarányosan- 4 millió forintot meghaladó nettó árbevételt ért el, akkor az adó alapján –az adóév egészére- e rendelet 5. § (1)bekezdés szerint kell megállapítani. Ha az (1) a.) pontjában említett magánszemély vállalkozó a személyi jövedelemadóról szóló törvény szerinti átalányadózásra való jogosultságát munkaviszony létesítése miatt úgy veszíti el, hogy az adóévben elért árbevétele a 4 millió forintot nem haladja meg, az iparűzési adójának alapját a (3) bekezdés alkalmazásával is megállapíthatja.

(6) Az adó alapjának (3) vagy (4) bekezdés szerinti megállapítása adóévre választható,az erről szóló bejelentést, az adóévet megelőző adóévről szóló bevallással egyidejűleg a tevékenységét év közben kezdő vállalkozó, illetve ha az önkormányzat az adót év közben vezeti be, akkor az adókötelezettség keletkezését, illetve az önkormányzat adót bevezető rendeletének hatályba lépését követő 15 napon belül kell megtenni az adóhatósághoz.

(7) Ha a vállalkozó több önkormányzat illetékességi területén végez állandó jellegű iparűzési tevékenységet, akkor az adó alapját –a tevékenység sajátosságaira leginkább jellemzően- a vállalkozónak kell a mellékletben meghatározottak szerint megosztania.

(8)  Ideiglenes jelleggel végzett iparűzési tevékenység esetében az adót a tevékenység végzésének naptári napjai alapján kell megállapítani. Minden megkezdett nap egy napnak számít.

(9) Állandó jellegű iparűzési tevékenység esetén az adó alapjának egyszerűsített meghatározása:

a) az egyszerűsített vállalkozói adó hatálya alá tartozó vállalkozó az adó alapját, az egyszerűsített vállalkozói adó alapjának 50 %-ában is megállapíthatja,

b) az adó alapjának az a.) pont szerinti megállapítása adóévre választható, az erről szóló bejelentést a (6) bekezdés szerint kell megtenni.

c) ha a vállalkozó az egyszerűsített vállalkozói adóról szóló törvény hatálya alól kikerül, akkor az adó alapján az egyszerűsített vállalkozói adóról szóló törvény szerinti adóévre az a.) pont szerint, a naptári év hátralévő részére az (1) bekezdés, vagy a (2) - (6) bekezdés előírásai szerint kell megállapítani, utóbbi esetén, feltéve, hogy a (2) - (6) bekezdésekben foglalt feltételek egyébként fennállnak.

d) ha a vállalkozó az egyszerűsített vállalkozói adóról szóló törvény hatálya alól kikerül, akkor köteles azt 15 napon belül bejelenteni az önkormányzati adóhatóságnak, s ezzel egyidejűleg a naptári év hátralévő részére bejelentést tenni a várható adó összegéről. A bejelentett várható adó összege alapján az adóhatóság megállapítja az adóelőleg összegét. Az egyszerűsített vállalkozói adóról szóló törvény szerinti adóévről szóló bevallást az egyszerűsített vállalkozói adóról szóló törvényben megfizetett előleg és a tényleges fizetendő adó összegének különbözetét megfizeti, illetve igényelheti vissza.

Az adó mértéke

6. § (1)  Állandó jelleggel végzett iparűzési tevékenység esetén az adó évi mértéke az adóalap 1,5 %-a.

(2)  Ideiglenes jelleggel végzett iparűzési tevékenység esetén az adó mértéke:

a) a 37.§. (2) bekezdésének a.) pontja szerinti tevékenység-végzés után naptári naponként legfeljebb 500 Ft,

b) a 37.§. (2) bekezdésének b.) és c.) pontja szerinti tevékenység-végzés után naptári naponként legfeljebb 2000 Ft.

(3)  A székhely, illetőleg a telephely szerinti önkormányzathoz az adóévre fizetendő adóból legfeljebb azonban annak összegéig terjedően – a (4) bekezdésben meghatározott módon- levonható az ideiglenes jellegű tevékenység után az adóévben megfizetett adó.

(4)  Az ideiglenes tevékenység után megfizetett adó a székhely, illetve telephely(ek) szerinti önkormányzatokhoz fizetendő adóból a vállalkozás szintjén képződő teljes törvényi adóalap és az egyes (székhely, illetve telephely(ek) szerinti) önkormányzatokhoz kimutatott törvényi adóalapok arányában vonható le.

(5)  Az a vállalkozó, aki a személyi jövedelemadóról szóló törvény szerint a tételes átalányadózást választja, iparűzési tevékenysége utáni adókötelezettségét tételes adózással is teljesítheti. A tételes adózás adóévre választható. Az erről szóló bejelentést az adóévet megelőző évről szóló bevallással, a tevékenységét év közben kezdő vállalkozó esetében az adóbejelentkezéssel egyidejűleg kell megtenni az adóhatóságnál. A tételes adó éves összege: 10.000 Ft.

Az adó bevallása

7. §  Az iparűzési adóról az adóévet követő május 31-ig kell bevallást tenni. A naptári évtől eltérő üzleti évet választó adózó adóbevallását az adóév utolsó napját követő 150. napig nyújtja be.

Az adóelőleg megállapítása és az adó megfizetése

8. § (1)  A vállalkozó – a (4) bekezdésben foglaltak kivételével- a helyi iparűzési adóra adóelőleget köteles fizetni.

(2)  Az adóelőleg összege:

a) ha az adóévet megelőző adóév időtartama tizenkettő hónapnál nem rövidebb az adóévet megelőző adóév adójának megfelelő összeg;

b) ha az adóévet megelőző adóév tizenkettő hónapnál rövidebb, akkor a megelőző adóév adójának az adóévet megelőző adóév naptári napjai alapján adóévre számított összege;

c) az adóköteles tevékenységét az önkormányzat illetékességi területén az adóév közben kezdő vállalkozónál, vagy ha az önkormányzat az adó első alkalommal vagy év közben vezeti be, az adóévre bejelentett várható adó összege.

(3)  Ha a jogszabályi változás miatt az adó alapja vagy mértéke az adóévre módosul, az előleg összegét ennek figyelembevételével kell megállapítani.

(4)  Nem köteles adóelőleget fizetni az előtársaság, továbbá az adóköteles tevékenységet jogelőd nélkül kezdő vállalkozó, az adókötelezettség keletkezésének adóévében. Nem alkalmazható ez a rendelkezés a már működő, de az önkormányzat illetékességi területén első ízben adóköteles tevékenységet kezdő vállalkozó esetében.

(5)  Az adóhatóság a fizetendő adóelőleg mértékét az éves adóbevallás, illetve a várható adó bejelentése alapján fizetési meghagyásban közli.

(6)  Az adóévben az adóévre vonatkozó fizetési meghagyás jogerőre emelkedéséig a (2) bekezdés a.) – b.) pontjában említett vállalkozó az adóelőleget az előző fizetési meghagyás alapján fizeti.

(7)  Az adóévben az adóévre vonatkozó fizetési meghagyás jogerőre emelkedéséig a (2) bekezdés a.)-b.) pontjaiban említett vállalkozó az adóelőleget az előző fizetési meghagyás alapján fizeti.

(8)  A vállalkozó adóelőleget félévi részletekben az adóév március 15-ig, illetve szeptember 15-ig fizet.

(9)  A vállalkozónak az iparűzési adóelőleget – az egyszeres könyvvezetésre kötelezett kivételével- a várható éves fizetendő adó összegére az adóév december 20. napjáig kell kiegészítenie.

(10)  Az ideiglenes (alkalmi) jelleggel végzett tevékenység utáni iparűzési adót legkésőbb a tevékenység befejezése napján kell megfizetni.

(11)  Az adózó az év folyamán befizetett adóelőleg és az éves tényleges kötelezettség különbözetét az éves adóbevallás benyújtásával egyidejűleg fizeti meg, illetve igényelheti vissza a túlfizetést. Az adóbevallást az erre rendszeresített nyomtatványon az adóévet követő év május 31-ig kell teljesíteni.

(12)  Az adózó az adóelőleget és az éves tényleges kötelezettség különbözetét 100 forintra kerekítve fizeti  meg, illetve igényelheti.

(13) Az önkormányzati adóhatóság készpénzfizetést nem fogad el.

Értelmező rendelkezések

E rendelet alkalmazásában

9. § (1) Vállalkozó: a gazdasági tevékenységet saját nevében és kockázatára haszonszerzés céljából, üzletszerűen végző:

a)a személyi jövedelemadóról szóló törvényben meghatározott egyéni vállalkozó,

b) a személyi jövedelemadóról szóló törvényben meghatározott mezőgazdasági őstermelő, feltéve, hogy őstermelői tevékenységéből származó bevétele az adóévben a 600.000 forintot meghaladja,

c) a jogi személy, ideértve azt is, ha a felszámolás vagy végelszámolás alatt áll

d) egyéb szervezet, ideértve azt is, ha a felszámolás vagy végelszámolás alatt áll,

e) jogi személy, ideértve a felszámolás vagy végelszámolás alatt lévő jogi személyt is,

f) egyéb szervezet , ideértve a felszámolás vagy végelszámolás alatt lévő szervezetet is.

(2) a) Az állandó és ideiglenes jelleggel végzett iparűzési tevékenység.

b) A vállalkozó állandó jellegű iparűzési tevékenységet végez az önkormányzat illetékességi területén, ha ott székhellyel, telephellyel rendelkezik, függetlenül attól, hogy tevékenységét részben vagy egészben székhelyén (telephelyén) kívül folytatja.

(3) Ideiglenes jellegű az iparűzési tevékenység, ha az önkormányzat illetékességi területén az ott székhellyel, telephellyel nem rendelkező vállalkozó.

a) Piaci és vásározó kiskereskedelmet folytat,

b) Építőipari tevékenységet folytat, illetőleg természeti erőforrást tár fel vagy kutat, feltéve, hogy a folyamatosan vagy megszakításokkal végzett tevékenység időtartama adóéven belül a 30 napot meghaladja, de nem éri el a 181 napot. Ha a tevékenység folytatásának időtartama a 180 napot meghaladja, akkor a tevékenység végzésének helye telephelynek minősül,

c) Bármely  - az a.) és b.) pontba nem sorolható- tevékenysége, ha annak folytatásából közvetlenül bevételre tesz szert, feltéve ha egyetlen önkormányzat illetékességi területén sem rendelkezik székhellyel, telephellyel.

(4) Nettó árbevétel:

a) a számviteli törvényben meghatározott értékesítés nettó árbevétele (egyszeres könyvvitelt vezető vállalkozó esetében: a pénzügyileg rendezett nettó árbevétel és a nem pénzben kiegyenlített értékesítés nettó árbevételének együttes összege), növelve a befektetett pénzügyi eszközök után kapott (járó) kamatok, valamint az egyéb kapott (járó) kamatok és  kamatjellegű bevételek üzleti évben kimutatott összegének 50 %-ával, továbbá a kamat fedezeti ügyletek –ráfordítást csökkentő tételként elszámolt realizált teljes nyeresége 50 %-ával, illetve az olyan alapügyletek (fedezett ügyletek) realizált teljes nyeresége összegének 50 %-ával, amelyet kamatfedezeti ügylet vesztesége csökkent, csökkentve a jövedéki adó,

fogyasztási adó fizetésére kötelezett vállalkozó esetében az adóhatósággal elszámolt egyéb szolgáltatások értékeként, illetve az egyéb ráfordítások között kimutatott- jövedéki adó, fogyasztási adó összegével, továbbá az egyéb ráfordítások között kimutatott, az adóhatósággal elszámolt regisztrációs adó, energiaadó összegével, feltéve, ha az így elszámolt  regisztrációs adó, energiaadó összege az értékesítés nettó árbevételét növelte, a b.)-j.) alpontokban foglalt eltérésekkel.

b) a hitelintézeteknél és pénzügyi vállalkozásoknál: a kapott kamatok és kamatjellegű bevételek csökkentve a fizetett kamatok és kamatjellegű ráfordításokkal, növelve az egyéb pénzügyi szolgáltatás bevételeivel, a befektetési szolgáltatások bevételeivel és a nem pénzügyi és befektetési szolgáltatás nettó árbevételével, továbbá,

c) biztosítóknál: a biztosítástechnikai eredmény növelve a nettó működési költségekkel, a befektetésekből származó biztosítástechnikai ráfordításokkal (csak életbiztosítási ágnál) az egyéb biztosítástechnikai ráfordításokkal, a kapott kamatokkal és kamatjellegű bevételekkel, a biztosítási állományhoz kapcsolódó tárgyi eszközök bevételeivel, a  befektetési értékesítésének árfolyamnyereségével és az egyéb befektetési bevételekkel (nem életbiztosítási ágnál), az életbiztosításból allokált befektetési bevétellel, valamint a nem biztosítási tevékenység bevételeivel, az olyan fedezeti ügyletek realizált nyerségével, mely a ráfordítások értékét csökkenti, illetve az olyan alapügyletek (fedezett tételek) realizált nyereségével, amelyet fedezeti ügylet vesztesége csökkent, valamint csökkentve a Kártalanítási Számlával szemben ráfordításként elszámolt összeggel, a tűzvédelmi hozzájárulásként elszámolt összeggel, és a biztosítottaknak visszajuttatandó befektetési eredménnyel,

d) befektetési vállalkozásoknál:  a befektetési szolgáltatási tevékenység bevételei növelve a nem befektetési szolgáltatási tevékenység bevételeivel, valamint a kapott kamatokkal és kamatjellegű bevételekkel, továbbá az olyan fedezeti ügyletek realizált nyereségével mely a ráfordítások értékét csökkenti, illetve az olyan alapügyletek (fedezett tételek) realizált nyereségével, amelyet fedezeti ügylet vesztesége csökkent,

e) a magánszemélyek jövedelemadójáról szóló törvény hatálya alá tartozó vállalkozók esetében a tevékenységükkel (termékeladás, szolgáltatás) összefüggésben kapott általános forgalmi adó nélküli készpénz, jóváírás, természetben kapott juttatás vagy bármilyen vagyoni érték, növelve az árkiegészítéssel és csökkentve a fogyasztási adóval, továbbá az adóhatósággal elszámolt regisztrációs adó összegével, feltéve, ha a regisztrációs adó összege a termék ellenértéke részeként bevételként került kimutatásra.

(5) Közszolgáltató szervezet: a Magyar Posta Részvénytársaság, a Magyar Rádió részvénytársaság, a Magyar Televízió Részvénytársaság, a Duna Televízió Részvénytársaság, a Magyar Távirati Iroda Részvénytársaság, továbbá a helyi és helyközi menetrend szerinti tömegközlekedést lebonyolító szervezetek, a közüzemi ellátást alapellátásként végző szervezetek közül a villamos-és gázenergia-, távfűtés-, melegvíz-, ivóvíz-, csatornaszolgáltatást (a továbbiakban: szolgáltatás) nyújtók, ideértve a vízi közműtársulatot is. Alapellátásként az a szervezet végez közüzemi ellátást, melynek nettó árbevétele legalább 75 %-ban közvetlenül a fogyasztók számára történő szolgáltatás nyújtásából származik.

(6) A vállalkozás első éve a június 30-a előtt kezdett tevékenységnél az adott naptári év végéig, július elseje után kezdett tevékenységnél a következő naptári év végéig terjed.

(7) A vállalkozás átalakulása, szétválása egyesülési tevékenységi körének bővülése esetén az adómentesség akkor kezdődik újra, ha az árbevétel több, mint 50 %-a új tevékenységből származik. Egyéni vállalkozók társas vállalkozásba tömörülése akkor minősül kezdő vállalkozásnak ha az árbevétel több, mint a fele új tevékenységi körből származik.

(8) Eladott áruk beszerzési értéke: a kettős könyvvitelt vezető vállalkozások esetében a vásárolt és változatlan formában eladott anyagoknak, áruknak – a számvitelről szóló törvény szerint az eladott áruk beszerzési értékenként elszámolt bekerülési (beszerzési) értéke. Az egyszeres könyvvitelt, valamint –a személyi jövedelemadóról szóló törvény hatálya alá tartozó- pénzforgalmi nyilvántartást vezető vállalkozók esetében a tárgyévi árubeszerzésre fordított kiadás, csökkentve a kifizetett árukészlet leltár szerinti záró értékével, növelve a kifizetett árukészlet leltár szerinti nyitó értékével. Csökkenti az eladott áruk beszerzési értékét az az érték, amellyel az adóalany a (9) bekezdés szerint anyagköltségként, a (12) bekezdés szerint közvetített szolgáltatások értékeként nettó árbevételét csökkentette.

(9) Anyagköltség: a kettős könyvvitelt vezető vállalkozások esetében a vásárolt anyagoknak - a számvitelről szóló törvény szerint- anyagköltségként elszámolt bekerülési (beszerzési) értéke. Az egyszeres könyvvitelt, valamint – a személyi jövedelemadóról szóló törvény hatálya alá tartozó- pénzforgalmi nyilvántartást vezető vállalkozók esetében a tárgyévi anyagbeszerzésre fordított kiadás, csökkentve a kifizetett anyagkészlet leltár szerinti záró értékével, növelve a kifizetett anyagkészlet leltár szerinti nyitó értékével. Csökkenti az anyagköltséget a saját vállalkozásában végzett  beruházáshoz használt anyagok bekerülési (beszerzési)  értéke, továbbá az az érték, amellyel az adóalany (8) bekezdés szerint az eladott áruk beszerzési értékeként, a (12) bekezdés szerint a közvetített szolgáltatások értékeként nettó árbevételét csökkentette;

(10) Anyag, áru: számvitelről szóló törvény szerinti vásárolt készletekből az anyagok, az áruk;

(11) Alvállalkozói teljesítések értéke: az adóalany által tovább számlázott, olyan alvállalkozói teljesítés értéke, amelynek végzése során az adóalany mind megrendelőjével, mind alvállalkozójával a Polgári Törvénykönyv szerinti vállalkozási szerződés kapcsolatban áll, valamint a továbbszámlázott közvetített szolgáltatások értéke, feltéve, hogy az eladott áruk beszerzés értékeként vagy anyagköltségként nem vette figyelembe.

(12) Közvetített szolgáltatások értéke: az adóalany által saját nevében vásárolt és a  harmadik személlyel (a megrendelővel) írásban kötött szerződés alapján, a szerződésben rögzített módon részben vagy egészben, de változatlan formában  továbbértékesített (továbbszámlázott) szolgáltatás értéke. Közvetített szolgáltatásnál az adóalany vevője és nyújtója is a szolgáltatásnak, az adóalany a vásárolt szolgáltatást részben vagy egészben közvetíti úgy, hogy a megrendelővel kötött szerződésből a közvetítés lehetősége,  a számlából a közvetítés ténye, vagyis az, hogy az adóalany nemcsak a saját, hanem az általa vásárolt szolgáltatást is értékesíti változatlan formában, de nem feltétlenül változatlan áron, egyértelműen megállapítható. Ide sorolandó továbbá a közvetített szolgáltatások közé nem tartozó, az adóalany mind megrendelőjével, mind alvállalkozójával a Polgári Törvénykönyv szerinti –írásban kötött- vállalkozási szerződéses kapcsolatban áll, feltéve, hogy azzal az adóalany (8) bekezdés szerint eladott áruk beszerzési értékeként vagy a (9) bekezdés szerint anyagköltségként nettó árbevételét nem csökkentette.

(13) Székhely: belföldi szervezet esetében az alapszabályában (alapító okiratában) a cégbejegyzésben (bírósági nyilvántartásban), az egyéni vállalkozó esetében a vállalkozói igazolványban ekként feltüntetett hely, ilyen hely hiányában vagy ha több ilyen hely van, akkor a központi ügyvezetés helye, a magánszemélyek esetében az állandó lakóhely. A külföldi székhelyű vállalkozás magyarországi fióktelepe vonatkozásában a székhely alatt a cégbejegyzésben a fióktelep helyeként megjelölt helyet kell érteni.

(14) Piaci és vásározó kiskereskedelem: piacokon, vásárokon folytatott kicsinybeni, közvetlenül a végső fogyasztónak történő értékesítés.

(15) Építőipari tevékenység: a Gazdasági Tevékenységek Egységes Osztályozási Rendszere (TEÁOR) 2003. január 1-jén hatályos besorolása szerint az Építőipari nemzetgazdasági ágba tartozó tevékenységek összessége.

(16) Vezetékes gázszolgáltatás, villamos energiaszolgáltatás, ( a továbbiakban ezen alpont alkalmazásában együtt: szolgáltatás) közvetlenül a végső fogyasztónak történő nyújtása esetén azon önkormányzat illetékességi területe, ahol a szolgáltatás nyújtása a végső fogyasztó számára történik. E szolgáltatás nyújtása esetén –a melléklet 1. pontja és 2. pontjában foglaltaktól eltérően – a helyi iparűzési adó alapját (39.§. (1) bekezdés) az önkormányzat illetékességi területén folytatott szolgáltatás nyújtásából származó számviteli törvény szerinti nettó árbevételének a szolgáltatás nyújtásából származó összes számviteli törvény szerinti nettó árbevételben képviselt arányában kell megosztani a székhely, telephely szerinti önkormányzatok között.

Záró rendelkezések

10. § (1) Ez a rendelet 2004. január 1. napjával lép hatályba.

(2) Egyidejűleg a 2/1998./XII.1./ számú rendelet hatályát veszti.

Sárfimizdó, 2003. december 15.

Bodnár Endréné                                                                           Hári Antalné dr.

polgármester                                                                                    körjegyző

Kihirdetve:

2003. december 19.

Hári Antalné dr.

körjegyző

Egységes szerkezetbe foglalva Sárfimizdó Község Önkormányzata Képviselő-testülete 11/2014. (XI. 28.) önkormányzati rendelete a helyi iparűzési adóról szóló 7/2003.(XII. 19.) önkormányzati rendelet módosításáról.

Sárfimizdó, 2014. november 26.

              Tompa Péter                                                             Kissné Mátyás Éva

              polgármester                                                                      jegyző

Jelen rendelet kihirdetésre került:

Sárfimizdó, 2014. november 28.

                                                                                              Kissné Mátyás Éva

                                                                                                        jegyző