1. § (1) Bánk község Helyi Építési Szabályzatát (továbbiakban: HÉSZ) jelen rendelet állapítja meg.

(2)³

3. § (1) E rendelet a község közigazgatási területén építési szempontból:

(2) A további beépítésre tervezett területeket és azok rendeltetését a Szabályozási Terv határozza meg.

(3)⁵

(4) A további beépítésre tervezett területen a tervezett megvalósítás előtt

(5)⁶

(6)⁷

4. § A beépítésre nem szánt területek alapvetően a mezőgazdasági művelés, az erdőgazdálkodás, a közlekedés és a közművek, a zöldterületek, valamint a védelem céljára felhasználható területek.

5. § (1) E rendelet a Szabályozási Terv szerint a beépítésre szánt területeket az építési használatuk általános jellege szerint terület-felhasználási egységekre, azokat további építési övezetekre tagolja.

(2) A beépítésre szánt terület általános és sajátos építési használatuk szerint:

6. § (1)⁹ A falusias lakóterület legfeljebb 6,00 m-es épületmagasságú lakóépületek, a mező- és erdőgazdasági építmények, továbbá a helyi lakosságot szolgáló, nem zavaró hatású kereskedelmi, szolgáltató és kézműipari építmények elhelyezésére szolgál.

(2) A falusias lakóterületen elhelyezhető:

(3)¹⁰ A területet legalább részleges közművesítéssel kell ellátni.

(4)¹¹

(5) A területen a közművek (elektromos, távközlési, hírközlési) felszín felett - légvezetéken is - vezethetők.

(6)¹²

(7)¹³

7. § (1) Az övezet telkein az épületek oldalhatáron állóan helyezhetők el.

(2)¹⁴

(3)¹⁵ Az építési övezet építési telkeit és a beépítés feltételeit az alábbiak szerint kell meghatározni: Beépítés módja: oldalhatáron álló, övezeti jele: LF, legnagyobb megengedett beépítési sűrűség: 0,5, legkisebb területe (m2): K, legnagyobb beépítettség: 30%, legnagyobb építménymagasság: 6,00 m; a legkisebb zöldfelület mértéke: 40%; Beépítés módja: oldalhatáron álló, övezeti jele: LF, legnagyobb megengedett beépítési sűrűség: 0,5, legkisebb területe (m2): K, legnagyobb beépítettség: 30%, legnagyobb építménymagasság: K, a legkisebb zöldfelület mértéke: 40%, Beépítés módja: oldalhatáron álló, övezeti jele: LF1, legnagyobb megengedett beépítési sűrűség: 0,5, legkisebb területe (m2): 900, legnagyobb beépítettség: 30%, legnagyobb építménymagasság: 6,00 m, a legkisebb zöldfelület mértéke: 40%.(K = Csak kialakult esetben alkalmazható besorolási lehetőség, az építmény magasságot a meglévő beépítés figyelembe vételével kell meghatározni, de max.6,0 m lehet.)

(4) Lakóterületnél a gépkocsik tárolását építési telken belül kell megoldani.

(5)¹⁶¹⁷ Az állattartás céljára szolgáló létesítmények építése, bővítése esetén a minimálisan alkalmazandó védőtávolságokat az 1. számú melléklet tartalmazza.

(6)¹⁸

(7)¹⁹ Lf1 jelű építési övezetben a telek oldalhatára és az építési hely határa között legalább 1 m-t kell biztosítani.

(8)²⁰ Az építési telek legkisebb területe kialakult telek esetén sem lehet 500 m²-nél kevesebb. Ha a telek területe nem éri el az 500 m² -t, épület nem helyezhető el.

(9)²¹ Lf jelű építési övezetben elhelyezett épületben kizárólag egy lakó rendeltetési egység létesíthető.

(10)²² Lf1 jelű építési övezet építési telkein legfeljebb egy lakó rendeltetés létesíthető.

(11)²³ Lf1 jelű építési övezetben szállás és vendéglátó rendeltetés nem létesíthető

9. § (1) A településközpont vegyes területen legfeljebb 6,0 m építménymagasságú több önálló, rendeltetési egységet magába foglaló, lakó- és olyan helyi települési szintű igazgatási, kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó, szálláshely szolgáltató, egyházi, oktatási, egészségügyi, szociális épületek, valamint sportépítmények elhelyezésére szolgál, amelyek alapvetően nincsenek zavaró hatással a lakófunkcióra.

(2) A településközpont vegyes területen elhelyezhető:

(3) A településközpont vegyes területen belül csak a területen lévő építmények, önálló rendeltetési egységek, területek rendeltetésszerű használatához szükséges gépkocsi parkoló alakítható ki.

(4) A területet teljes közművesítéssel kell ellátni.

(5)²⁵

(6) A területen a közművek (elektromos, távközlési, hírközlési) felszín felett - légvezetéken is - vezethetők.

10. § (1) Az övezet telkein az épületek oldalhatáron állóan helyezhetők el.

(2)²⁶

(3)²⁷ Az építési övezet építési telkeit és a beépítés feltételeit az alábbiak alapján kell meghatározni: az építési telek: beépítési módja: oldalhatáron álló, övezeti jele: Vt, legnagyobb szintterület-sűrűség: 2,4, legkisebb területe (m2): K, legnagyobb beépítettség: 40 %, legnagyobb építménymagasság: 6,0 m, a legkisebb zöldfelület 40 %; az építési telek: beépítési módja: oldalhatáron álló, övezeti jele: Vt, legnagyobb szintterület-sűrűség: 2,4, legkisebb területe (m2): K, legnagyobb beépítettség: 20 %, legnagyobb építménymagasság: 6,0 m, a legkisebb zöldfelület 40 %.

(4)²⁸ A településközpont vegyes területen állattartási melléképület nem építhető.

(5) A településközpont vegyes területen új lakóépület a Petőfi út 101-102, 108-109, 111-115, 120-123 hrsz.-ú területeken nem építhető, Meglévő lakóépületeken csak az állékonyságot, egészséget, élet- vagy közbiztonságot veszélyeztető állapot megelőzéséhez vagy megszüntetéséhez szükséges munkák végezhetők.

(6) Az építési telek legyen közterületről közvetlen megközelíthető gyalogosan és gépkocsival egyaránt.

(7) A 365/3 és 365/4 hrsz.-ú terület a Virág út felől 5 m-es előkerttel beépíthető, de a Bánki tó felől a tulajdonosok kötelesek a parkerdő jelleget megtartani.

(8) Oldalhatáron álló beépítésnél az oldalsó telekhatártól min. 1 m-re helyezhetők el az épületek (csak tervezett beépítésnél).

(9)²⁹ A Bánk belterület 121 helyrajzi számú ingatlan a meglévő 115 helyrajzi számú strand bővítési területe, melyen gépjármű parkoló is kialakítható.

(10)³⁰³¹ A Bánk belterület 122 helyrajzi számú ingatlan településfejlesztési célt szolgál.

10/A. §³² (1) Az építési övezet legfeljebb 9,5 m építménymagasságú több önálló, rendeltetési egységet magába foglaló építmény elhelyezésére szolgál, az alábbiak szerint:

(2) Az építési övezetben csak a területen elhelyezkedő építmények, önálló rendeltetési egységek, területek rendeltetésszerű használatához szükséges gépkocsi parkoló alakítható ki.

(3) A területet teljes közművesítéssel kell ellátni.

(4)³³

(5) A területen a közművek (elektromos, távközlési, hírközlési) felszín felett - légvezetéken is - vezethetők.

(6) Az építési övezet telkein az épületek oldalhatáron állóan helyezhetők el.

(7)³⁴

(8)³⁵ Az építési övezet építési telkeit és a beépítés feltételeit az alábbiak alapján kell meghatározni: az építési telek: beépítési módja: oldalhatáron álló, övezeti jele: Vt*, legnagyobb szintterület-sűrűség: 1,5, legkisebb területe (m2): 2000, legnagyobb beépítettség: 55 %, legnagyobb építménymagasság: 9,5 m, a legkisebb zöldfelület: a be nem épített terület 50%-a. A zöldfelület számítás során a műfüves sportpálya (amennyiben élettani hatása bizonyított, és megfelelő áteresztő képességgel bír), illetve a műagyag gyeprács 80 %-ban, betongyeprács 20 %-ban vehető figyelembe.

(9)³⁶ A településközpont vegyes területen állattartási melléképület nem építhető.

(10)³⁷

(11)³⁸

11. § (1) A gazdasági terület elsősorban gazdasági célú építmények elhelyezésére szolgál.

(2) A gazdasági terület lehet ipari terület, kereskedelmi, szolgáltató terület.

12. § (1) Az ipari terület gazdasági célú ipari létesítmények elhelyezésére szolgál, amelyek más beépítésre szánt területen nem helyezhetők el.

(2) Az ipari területen a nagy zajjal járó gazdasági tevékenységhez szükséges építmények, az ipari, az energiaszolgáltatási és településgazdálkodás építményei elhelyezésére szolgál.

(3)³⁹ A telkek méretét és beépítési feltételeit az alábbiak alapján kell meghatározni: az építési telek: beépítési módja: szabadon álló, övezeti jele: Gip, legnagyobb szintterület-sűrűség: 1,5, legkisebb területe (m2): K, legnagyobb beépítettség: 30 %, legnagyobb építménymagasság (m): K, a legkisebb zöldfelület 30 % (Megjegyzés: K = Csak kialakult esetben alkalmazható besorolási lehetőség, az építmény magasságot a meglévő figyelembe vételével kell meghatározni, de max. 6,00 m lehet.)

(4)⁴⁰

(5)⁴¹

(6)⁴²

(7) A telken belül biztosítani kell a terület zöldövezettel való körbevételét (védő fasor telepítése)

13. § (1) Kereskedelmi, szolgáltató terület elsősorban nem jelentős zavaró hatású gazdasági tevékenységi célú épületek elhelyezésére szolgál.

(2) A kereskedelmi, szolgáltató területen elhelyezhető:

(2a) A kereskedelmi szolgáltató területen kivételesen elhelyezhető:

(3)⁴³

(4)⁴⁴ A telkek méreteit és beépítési feltételeit az alábbiak alapján kell meghatározni: az építési telek: beépítési módja: szabadon álló, övezeti jele: Gksz, legnagyobb szintterület-sűrűség: 2,0, legkisebb területe (m2): 1000, legnagyobb beépítettség: 40 %, legnagyobb építménymagasság: 6,0 m, a legkisebb zöldterület 30 %.

(5) A kialakított telekméretek az épületek elhelyezésén túl biztosítsák a rendeltetés területigényét, valamint a parkolási igény (OTÉK 42. §.) saját telken belüli elhelyezését.

(6)⁴⁵

(7)⁴⁶ A kereskedelmi, szolgáltató területen – tervezett beépítésnél - az előkert 3 m kell, hogy legyen.

(8)⁴⁷ Az épületeket szabadon állóan kell elhelyezni. Az oldalkert mérete 3-3 m kell, hogy legyen.

(9)⁴⁸ A kereskedelmi szolgáltató területen új állattartási építmények nem építhetők.

14. § (1) Az üdülőterület elsősorban üdülőépületek elhelyezésére szolgáló terület.

(2) Az üdülőterület lehet:

15. § (1) Az üdülőházas területen olyan üdülőépületek, üdülőtáborok és kempingek helyezhetők el, amelyek elhelyezésük, méretük, kialakításuk és felszereltségük, valamint infrastrukturális ellátottságuk alapján az üdülési célú tartózkodásra alkalmasak.

(2) Az üdülőházas terület egyedi telkes 4,50 m építménymagasságot meg nem haladó épületekkel beépíthető terület.

(3) Az üdülőterületet teljes közművesítéssel kell ellátni.

(4)⁴⁹ A telkek méretét és a beépítés feltételeit az alábbiak alapján kell meghatározni: az építési telek: beépítési módja: szabadon álló, övezeti jele: Üü, legnagyobb szintterület-sűrűsége: 1,0, legkisebb területe (m2): K, legnagyobb beépítettsége: 10 %, építmények legnagyobb építménymagassága (m): 4,50, a legkisebb zöldfelület 40 %.

(5) Az üdülőterületen állattartó épület és különálló árnyékszék, továbbá állatkifutó, trágyatároló, komposztáló, siló és ömlesztett anyag-, folyadék- és gáztároló melléképítmény - a terepszint alatti, fedett kialakítású kivételével - nem helyezhető el.

(6)⁵⁰⁵¹

16. § (1) A hétvégi házas területen egy üdülőegységes üdülőépületek helyezhetők el.

(2) A hétvégi házas terület egyedi telkes 6,00 m építménymagasságot meg nem haladó épületekkel beépített terület.

(3) A hétvégi házas területet legalább részleges közművesítéssel kell ellátni. A Bánki tó védelme érdekében szorgalmazni kell a területen a szennyvízcsatorna hálózat kiépítését és az arra való rákötést.

(4)⁵² A telkek méretét és a beépítés feltételeit az alábbiak alapján kell meghatározni: az építési telek: beépítési módja: szabadon álló, övezeti jele: Üh, legnagyobb szintterület-sűrűsége: 0,2, legkisebb területe (m2): K, legnagyobb beépítettsége: 15 %, építmények legnagyobb építménymagassága (m): K* (6,00), a legkisebb zöldfelület 60 % (*= A hétvégi házas terület már beépült, de a még meglévő beépítetlen telkeknél az építménymagasság nem lehet több 6,00 m-nél.)

(5)⁵³

(6) A hétvégi házas területen állattartó épület, különálló árnyékszék, továbbá állatkifutó, trágyatároló, komposztáló, síló és ömlesztett anyag-, folyadék- és gáztároló melléképítmény – a terepszint alatti, fedett kialakítású kivételével – nem helyezhető el.

(7)⁵⁴

17. § (1) A különleges terület sajátos beépítettségű terület.

(2) Különleges területnek minősíti a Szabályozási Terv a temető területét, a sportpálya területét, a szeméttelep területét, a szennyvíztisztító telep területét

18. § (1)⁵⁵ A temetők kegyeleti helyek, rendeltetése temetkezés.

(2)⁵⁶ A temető területén minden építés tekintetében a vonatkozó jogszabályok alapján kell eljárni. A temetők területét a Szabályozási Terv jelöli.

(3) A temetők területén csak olyan építmények helyezhetők el, amelyeknek funkciója összefügg a rendeltetésével (ravatalozó, kripta, WC-mosdó) szerszámkamra, hulladékgyűjtő, stb.)

(4)⁵⁷ A kerítés és a bejárati kapu fából vagy drótfonatból készüljön.

(5)⁵⁸ Sírbolt párkánymérete ne haladja meg a 2,5 m-t.

(6)⁵⁹

(7) A temetőnél a megengedett legnagyobb beépítettség 5 %, a legkisebb zöldfelület 40 % lehet.

(8) A temető és a Petőfi út 97. hrsz.-ú terület között védő zöldsávot kell kialakítani.

19. § (1) A sportpálya területét a Szabályozási Terv jelöli.

(2) A sportpálya területén csak a funkcióval összefüggő építmények helyezhetők el (öltöző, szertár, lelátó, klubház) max. 10 %-os beépítéssel.

(3) Gépkocsi parkolót a sportpálya területén kell kialakítani.

(4) A sportpályánál a megengedett legnagyobb szintterület-sűrűség 2,0 lehet.

(5) A legkisebb zöldfelület 40 % kell, hogy legyen.

20. § (1) Körzeti szeméttelep üzemel a község K-i részén (047 és 044/4 hrsz), melynek helyét a szabályozási terv jelöli.

(2) Távlatban a szeméttelep megszűnése várható. Ebben az esetben a terület rekultivációjáról gondoskodni kell.

(3) A szeméttelep területét – annak működéséig - védő zöldsávval körbe kell venni.

21. § (1) A község közigazgatási területén a szemétteleptől D-re található a községi szennyvíztisztító telep (048, és 049. hrsz), helyét a Szabályozási terv jelöli.

(2) A területen csak a technológiai igényeinek megfelelő létesítmények építhetők.

(3) A szennyvíztisztító területét védő zöldsávval kell körbevenni.

(4) A szennyvíztisztító telep átépítését (igény esetén) a jelenlegi helyén kell megvalósítani.

22. § (1) A beépítésre nem szánt terület:

(2) A terület-felhasználási egységek övezetekre tagozódnak.

23. § (1) A közlekedési terület az utak, gépjármű várakozóhelyek (parkolók, autóbuszmegállók) - a közterületnek nem minősülő telkeken megvalósulók kivételével - a járdák, gyalogutak, mindezek csomópontjai, vízelvezetési rendszere és környezetvédelmi létesítményei, továbbá a közművek és a hírközlés építményeinek elhelyezésére szolgál.

(2)⁶⁰

(3)⁶¹

24. § (1)⁶² Bánk község területén halad a 76. sz. Diósjenő - Romhány vasútvonal.

(2) A vasút területét a Szabályozási Terv jelöli.

(3)⁶³ Országos közforgalmú vasútvonal szélső vágányától számított 50 m, továbbá a környezeti hatástanulmányhoz kötött vasúti létesítmény esetében 100 m távolságon belül csak a külön jogszabályban előírt feltételek szerint helyezhető el létesítmény.

(4)⁶⁴

25. § (1) Bánk közigazgatási területén halad keresztül a 2. sz. Budapest - Hont I. rendű főút. Az út részére 40 m szabályozási szélességet biztosítunk.

(2)⁶⁵

(3) Országos közutak melletti telken építmény csak a külön jogszabályok szerint helyezhető el.

26. § (1) Bánk közigazgatási területén halad keresztül a 22. sz. Rétság - Salgótarján II. rendű főút. Az út részére 40 m-es szabályozási szélességet biztosítunk.

(2)⁶⁶

(3) Országos közutak melletti telken építmény csak a külön jogszabályok szerint helyezhető el.

27. § (1)⁶⁷ A község területén halad keresztül a 2115. sz. Rétság - Galgaguta összekötő út, belterületen Petőfi út. Az út részére belterületen 18 m-es, külterületen 22 m-es szabályozási szélességet biztosítunk.

(2)⁶⁸ A község területén halad keresztül a 2116. sz. Rétság - Nógrádkövesd összekötő út. Az út részére külterületen 22 m-es szabályozási szélességet biztosítunk.

(3) Országos közutak melletti telken építmény csak a külön jogszabályok szerint helyezhető el.

28. § (1)⁶⁹ A község belterületén az alábbi utak gyűjtőutak Sallai út és annak folytatása a Petőfi útra, Móricz Zs. út, Hősök tere, 153. hrsz-ú út. A gyűjtőutak szabályozási szélessége 16 m.

(2)⁷⁰ Külterületi gyűjtőutak 015 –018/3 hrsz-ú út. A külterületi gyűjtőutak szabályozási szélessége 20 m.

(3)⁷¹ Egyéb utak - a forgalmi utak külterületi szakasza és a külterületi gyűjtőutak kivételével - a többi külterületi földutak (mezőgazdasági utak), szabályozási szélességük 16 m kell legyen.

(4)⁷² Az utak szabályozási szélességét - a mezőgazdasági utak kivételével - a Szabályozási Terv jelöli.

29. § (1)⁷³ A HÉSZ 24 - 27 §-aiban felsorolt utak kivételével a község többi útja lakóút. A lakóutak szabályozási szélessége 12 m.

(2)⁷⁴ A kerékpárút helyét a Szabályozási Terv jelöli. A kerékpárút szabályozási szélessége 3 m.

(3)⁷⁵ A patak mellett a kerékpárút 10 m - re vezethető.

(4) A forgalmi utak részére biztosított 22 m-es szabályozási szélességen belül biztosítható a nyomvonal kerékpárút részére.

30. § (1) A közlekedési utak mentén a gyalogos forgalom céljára - ahol még nincs - legalább az egyoldali járdát ki kell építeni.

(2)⁷⁶ A meglévő és tervezett gyalogutak nyomvonalát és szabályozási szélességét a Szabályozási Terv jelöli. A gyalogút szabályozási szélessége 3 m.

30/A. §⁷⁷ A 3. melléklet közúti közlekedési területein nem kell alkalmazni

31. § (1)⁷⁸ A gépkocsik részére parkolót, gépjárműtárolót - lakóépületeknél, intézményépületeknél, kereskedelmi, szolgáltató, ipari gazdasági területeknél stb. - saját telken belül kell megoldani. Ahol erre nincs lehetőség ott közterületen is kialakítható a vonatkozó jogszabályok szerint.

(2) Közterületen gépkocsi parkoló részére az alábbi helyeken biztosítunk területet: Meglévő: Petőfi úton a 169 hrsz-ú területen, a Petőfi úton a strand előtt, a Hősök terén a Polgármesteri Hivatal előtt a Hősök terén a 132. hrsz-on. Tervezett: Petőfi úton a 150, 151, 152. hrsz-on

(3) A gépkocsi parkolók helyét a Szabályozási Terv jelöli.

32. §⁷⁹ A meglévő és megmaradó, valamint a tervezett buszmegállók helyét a Szabályozási Terv jelöli.

33. § (1) A zöldterület állandó növényzettel fedett közterület, közpark.

(2) A település zöldfelületi rendszerét a közparkok, játszóterek, valamint az intézményi zöldterületek (temető, sportpálya, az intézmények körüli zöldterületek) alkotják.

(3)⁸⁰

(4) Tervezett zöldterületek: Tóparti sétány 106/1 és 107 hrsz-ú terület, Hősök tere 142, 146 és 147. hrsz-ú területek, a Sallai úton a 937. hrsz-ú terület, a Mély úton lévő 940 hrsz.-ú közterület

(5) A meglévő és tervezett közparkok területeit a Szabályozási Terv jelöli.

34. § (1) Az erdő a település külterületének legalább 1500 m² nagyságú, erdei fákkal és cserjékkel borított része.

(2) Az erdőterület elsődleges rendeltetése szerint:

(3)⁸¹

(4)⁸² 100.000 m2-t (10 ha) meghaladó nagyságú területen – amennyiben az övezeti előírások másként nem rendelkeznek

(5)⁸³

(6)⁸⁴

35. § (1) Gazdasági rendeltetésű erdőnek minősül az az erdő, amelyben a gazdálkodás elsődleges célja - külön törvényben meghatározva - az erdei termékek előállítása és hasznosítása.

(2) A külterületen a gazdálkodás számára szükséges létesítmények helyezhetők el.

(3)⁸⁵

(4)⁸⁶

(5) Természeti területen lévő erdőben bárminemű tevékenység, beruházás (fakitermelés, építmény elhelyezés, stb.) csak a természetvédelmi előírásoknak megfelelően végezhető.

36. § (1) A védelmi célú erdőterület a települést védő, belterületi erdő, melyet a Szabályozási Terv jelöli.

(2)⁸⁷ A védelmű célú erdő területén építményt elhelyezni nem lehet, az alábbiak kivételével:.

37. § (1) A terület elsősorban pihenésre kijelölt erdőterület (erdei sétány, erdei tornapálya, pihenőpark alakítható ki).

(2) A területen építményt elhelyezni nem lehet.

(3) A 365/3 és 365/4 hrsz.-ú terület a Virág út felől 5 m-es előkerttel beépíthető, de a parkerdő jelleget kötelező megtartani.

38. § (1) A mezőgazdasági területen a növénytermesztés, az állattenyésztés, továbbá az ezekkel kapcsolatos termékfeldolgozás és tárolás (továbbiakban: mezőgazdasági hasznosítás) építményei helyezhetők el.

(2) A mezőgazdasági rendeltetésű területet más célra felhasználni nem lehet, azon rendeltetésének megfelelő hasznosítást kell folytatni.

(3)⁸⁸ A mezőgazdasági terület:

(4)⁸⁹⁹⁰ A mezőgazdasági területen

(5)⁹¹⁹²⁹³ Az „M” jelű mezőgazdasági területen csak mezőgazdasági művelés folytatható, épület nem helyezhető el.

(6)⁹⁴⁹⁵

(7)⁹⁶ Az ökológiai folyosó területén a patakok mentén lévő mezőgazdasági területen a patak partélétől számított 50 méteren belül építmény csak különleges esetben helyezhető el. Ezen sávon belül a területet az eredeti állapotában kell megtartani.

(8)⁹⁷

(9) Építmény elhelyezésének feltétele a közterületről való megközelítés lehetősége. Ha a telek közterületről közvetlenül nem közelíthető meg, akkor az önálló hrsz-on útként nyilvántartott magánútról kell megközelítőnek lenni.

(10)⁹⁸⁹⁹ Nagyüzemi állattartó telep és lakóövezet között minimum 500 méter védőtávolságot kell biztosítani.

(11)¹⁰⁰ A belterületen "házikertként" jelölt terület a telek 50 m-en túlnyúló része, melyen építmény nem helyezhető el, csak művelés céljára használható.

(12)¹⁰¹ Bánk külterület 088 helyrajzi számú területen burkolt parkoló létesíthető (nem önálló parkoló területként, hanem a terület területfelhasználásának megfelelő építmények, önálló rendeltetési egységek, területek rendeltetésszerű használatához szükséges gépkocsi parkoló alakítható ki.)

39. § (1) A vízgazdálkodási területek a vízgazdálkodással kapcsolatos területek:

(2) A területen csak a vízkár-elhárítási, a vízisport és a sporthorgászat céljára szolgáló közösségi építmények helyezhetők el.

(3) Az élő vízfolyások (patakok) partélétől mindkét oldalon 6 - 6 m-es sávot szabadon kell hagyni (kezelősáv), azon belül építményt elhelyezni nem lehet.

(4)¹⁰²

40. § Az építményeket úgy szabad elhelyezni, hogy az feleljen meg a településrendezési-, táj- és természetvédelmi, továbbá a rendeltetési, az egészség-, a tűz-, a köz- és más biztonsági, az akadálymentességi követelményeknek, valamint a geológiai, éghajlati, illetőleg a talaj, a terep, a talajvíz fizikai, kémiai és hidrológiai adottságainak, illetve azokat ne befolyásolják károsan.

41. § (1) Az építési telek épület elhelyezésére szolgáló területrészét a Szabályozási Terv határozza meg.

(2) Az előkert legkisebb mélysége új beépítés esetén 5 m kell, hogy legyen. Foghíjbeépítésnél a meglévő beépítési vonalat kell figyelembe venni. A Petőfi út mentén a tervezett kereskedelmi, szolgáltató területen – a kis telekmélység miatt – az előkert mértéke 3 m.

(3)¹⁰³

(4) Oldalhatáron álló beépítésnél az oldalkert nem lehet kevesebb sem a megengedett legnagyobb építménymagasság mértékénél, sem 6,0 m-nél. A hátsókert legkisebb mélysége nem lehet kisebb sem 6,0 m-nél, sem az építmény hátsókertre néző tényleges építménymagasságának mértékénél.

(5)¹⁰⁴

(6) A Szabályozási Tervben megadott közterület felőli építési vonal kötelező szabályozási elem.

41/A. §¹⁰⁵ (1) A település területén tömör kerítés – gazdasági terület kivételével - nem építhető, a kerítése átláthatóságát biztosítani kell.

(2) Az utcafronti kerítés magassága – a (3)-(4) bekezdésben foglaltak kivételével - legfeljebb 1,8 m lehet, legfeljebb 0,6 m tömör lábazattal.

(3) Lakó- és üdülőterületen az utcafronti kerítés magassága legfeljebb 1,4 m, gazdasági területen az utcafronti kerítés magassága legfeljebb 2,0 m lehet.

(4) Sportpályát határoló labdafogó háló, kerítés 6,0 m magassági építhető.

(5) Külterületen, beépítésre nem szánt területen - különleges beépítésre nem szánt terület és birtokközpont kivételével - kizárólag drótfonatos kerítés, vadvédelmi háló létesíthető.

42. § (1)¹⁰⁶ Közterületen építményt elhelyezni a (2)–(3) bekezdésben foglalt kivételektől eltekintve nem szabad.

(2)¹⁰⁷ Telefonfülke, a tömegközlekedés megállóhelye számára várakozó - az esővédő pavilon közterületen elhelyezhető, ha a telepítés kielégíti a gyalogos közlekedésre vonatkozó előírásokat.

(3) Meglévő épület átalakítása során létesített - ha műszakilag indokolt - előlépcső, akadálymentes közlekedést biztosító rámpa és előtető 1,0 m-ig benyúlhat, ha az a gyalogos forgalmat nem akadályozza, kialakítása révén könnyen észlelhető és balesetveszélyt nem jelent.

43. § (1)¹⁰⁸

(2)¹⁰⁹ Új épület építése esetén garázs csak a lakóépülettel egy tömegben helyezhető el.

(3) Amennyiben a terep adottságai támfal megépítését teszi szükségessé, és annak magassági mérete a 2,0 m-t meghaladja, abban pince-, garázs elhelyezhető (elő- és oldalkerti részen).

44. § (1) Közüzemi közműhálózatok és létesítményei számára területet közterületen vagy a közmű üzemeltető telkén kell biztosítani.

(2)¹¹⁰ Amennyiben a közműhálózat nem közterületre, hanem magánterületre kerül, a közművel érintett részre szolgalmi jogot kell bejegyeztetni.

(3) Közműhálózat és létesítményei védőtávolságán belül építési tevékenység csak az illetékes üzemeltető hozzájárulásával végezhető.

(4) Közműhálózattal, illetve szolgalmi joggal érintett területrészen építményt elhelyezni tilos, és a közművek kezelési, használati, javítási lehetőségeit biztosítani kell.

(5) Új út építésénél, meglévő rekonstrukciójánál a tervezett közművek egyidejű elhelyezéséről gondoskodni kell.

(6)¹¹¹ Közművezetékek telepítésénél a gazdaságos terület felhasználásra figyelmet kell fordítani, az elrendezés tervezésénél az utak fásítási igényét is figyelembe kell venni.

(7)¹¹²

(8)¹¹³

45. § (1)¹¹⁴ Beépítésre szánt területeken új épület építése, meglévő épület rendeltetésének megváltoztatása, valamint használatba vétele csak akkor engedélyezhető, ha az egészséges vízellátás és az oltóvíz ellátás biztosított.

(2)¹¹⁵

(3)¹¹⁶

(4)¹¹⁷

(5)¹¹⁸ Közüzemi hálózatra történő csatlakozás csak abban az esetben valósítható meg, ha egyidejűleg biztosított a háztartásban keletkező szennyvizek elvezetése, elhelyezése és kezelése.

46. § (1)¹¹⁹

(2) Ahol nincs közműves szennyvízcsatorna hálózat, ott a szennyvíz elhelyezésére korszerű és szakszerű közműpótló berendezést kell alkalmazni.

(3) A közműpótló berendezést (zárt szennyvíztárolót) az érintett építési telken belül kell elhelyezni. A szennyvíztárolóban összegyűlt szennyvizek csak legális leürítő helyeken helyezhetők el.

(4)¹²⁰

(5)¹²¹

(6)¹²² Ipari technológiai szennyvizeket csak megfelelő előtisztítás után szabad a közcsatornába bevezetni.

(7) A szennyvízcsatornába csapadékvíz nem vezethető.

(8)¹²³ Távlatban a hétvégi házas területen is ki kell építeni a szennyvízcsatorna hálózatot.

47. § (1)¹²⁴ Az építési telkek, területek csapadékvíz-elvezetését a vonatkozó jogszabály rendelkezései alapján kell megoldani, illetve kezelni.

(2) Az élő vízfolyások rendezett partélétől 6 - 6 m-es sávot (kezelési sáv) szabadon kell hagyni a karbantartás számára.

(3)¹²⁵

(4)¹²⁶

48. § (1) A villamos energia ellátást a községben légvezeték hálózatról biztosítják. Új beépítésű területen is a villamos energia ellátást légvezeték hálózat kiépítésével kell biztosítani.

(2)¹²⁷ Új hírközlési hálózat a már kiépült hírközlési hálózathoz illeszkedően építhető.

(3)¹²⁸

49. § (1)¹²⁹ A háztartásokban keletkező - különleges kezelést nem igénylő - kommunális szilárd hulladékok gyűjtéséről, elszállításáról gondoskodni kell.

(2)¹³⁰

(3)¹³¹

(4) A szeméttelep megszűnése esetén a terület rekultivációjáról gondoskodni kell.

(5) Építési telken keletkezett hulladékot - annak elszállításáig - csak saját telken lehet tárolni.

50. § (1)¹³² Az értékvédelem országos jogszabály alapján kijelölt természeti vagy épített környezet elemeit részesíti védelemben.

(2)¹³³ A védelemben részesítendő területeket, építményeket és azok környezetét a Szabályozási Terv jelöli.

(3)¹³⁴

(4)¹³⁵

51. § (1)¹³⁸

(2)¹³⁹¹⁴⁰ Országos műemléki védelem alatt áll a Petőfi út 98. (77 hrsz.) tájház, volt népi lakóház.

(3)¹⁴¹

(4)¹⁴² A (2) bekezdésben meghatározott műemlék épület műemléki környezetét a Szabályozási Terv határolja le.

53. § (1) A községben tervezett országos jelentőségű természeti területeket a Szabályozási Terv jelöli.

(2)¹⁴⁴

54. § (1)¹⁴⁵ A község közigazgatási területén levegőtisztasági szempontból a vonatkozó jogszabály előírásait kell figyelembe venni.

(2)¹⁴⁶

(3) A község közigazgatási területén csak olyan tevékenység folytatható, olyan létesítmények üzemeltethetők, amelyek légszennyező anyag kibocsátása nem haladja meg a Szabályozási Tervben meghatározott területfelhasználási egységekre a rendeletben előírt kibocsátási határértéket.

(4)¹⁴⁷ A Bánki tó vízminőségének megtartása érdekében a tó környékén különös figyelmet kell fordítani a környezetvédelemre.

55. § (1)¹⁴⁸

(2)¹⁴⁹

(3)¹⁵⁰

(4)¹⁵¹

(5) A talaj és a talajvíz védelme érdekében szennyvíz belterületen csak közcsatornába, annak kiépítéséig zárt tárolóba vezethető. Szennyvíz elszikkasztása nem megengedett.

(6) Beépítésre nem szánt területen, ha a szennyvíz közcsatornába nem vezethető, csak zárt szennyvíztároló vagy - ha a létesítés feltételei lehetővé teszik - egyedi szennyvíztisztító berendezés létesíthető.

(7)¹⁵²

(8)¹⁵³ A csapadékvizek szennyeződését el kell kerülni, azt a lehető legminimálisabb mennyiségre kell csökkenteni. A településen kizárólag tiszta, tetőfelületi csapadékvíz szikkasztható.

(9)¹⁵⁴ A területfeltöltések esetén a feltöltés talajmechanikai tulajdonságai mellett a feltöltött anyag szennyezettségét is meg kell vizsgálni. Csak olyan anyag helyezhető el, amely a talajt, talajvizet nem károsítja.

(10)¹⁵⁵ A területen potenciális szennyezési veszélyt jelentő tevékenység nem folytatható. A telepítendő technológiák és tevékenységek vonatkozásában a felszín alatti vizek védelméről szóló mindenkor hatályos rendelet előírásainak megfelelően kell eljárni.

56. § (1) A község közigazgatási területén több helyen felszínmozgásos területet tartanak nyilván, melyeket a Szabályozási Terv jelöl.

(2)¹⁵⁶ A felszínmozgással érintett területen támfalat, terepszint alatti létesítményt építeni vagy bővíteni csak geotechnikai szakvéleményt is tartalmazó kiviteli terv szerint szabad.

(3)¹⁵⁷

(4)¹⁵⁸

(5) A tó rekonstrukciója során iszaptárolóként használt területet (106/1 és 107 hrsz-ú területek egy része) rekultiválni kell. Rekultiváció után csak művelés céljára használható (házikertként), azon épület nem helyezhető el.

(6)¹⁵⁹ A külterületi dűlőutak menti kerítés építését úgy kell megvalósítani, hogy az a dűlőúton történő közlekedést ne akadályozza (különösen a mezőgazdasági gépek, haszongépjárművek, vontatók), szükség esetén a telek homlokvonalától területsávot elhagyva, ezzel az érintett terület tulajdonosa vagy használója számára is a zavartalan telken belüli parkolást, megállást, használatot biztosítva

58. § (1) Országos közutak (2. sz.,22.sz., 2115. sz. és 2116. sz. út) melletti telken építmény csak a külön jogszabályok szerint helyezhető el (az út tengelyétől számított 50 - 50 méteren belül).

(2) Országos közforgalmú vasútvonal szélső vágányától számított 50 m, továbbá a környezeti hatásvizsgálathoz kötött vasúti létesítmények esetében 100 m távolságon belül építmény csak a külön jogszabályokban előírt feltételek szerint helyezhető el.

(3)¹⁶¹

(4)¹⁶² Meglévő épületek átépítését csak a terven jelölteknek megfelelően szabad megvalósítani. Ahol a terv nem jelöl változást, ott átépítés esetén az új épületeket a régi helyére kell megépíteni.

(5)¹⁶³

60. §¹⁶⁵¹⁶⁶ A településrendezési feladatok és településfejlesztés célok megvalósításához az alábbi ingatlantok kisajátításra kerülnek:

60/A. §¹⁶⁷ (1) A képviselő-testület a Bánk községre vonatkozó szabályozási tervet e rendelet 1. számú mellékletében állapítja meg.¹⁶⁸

(2) A Bánk községre vonatkozó szabályozási tervet módosítja a 3. melléklet, az azon lehatárolt területen.

61. § (1)¹⁶⁹ E rendelet 2003. május 1-jén lép hatályba.

(1) E rendelet hatályba lépésével egyidejűleg hatályát veszti Bánk Községi Önkormányzat Képviselő-testületének a szabályozási és építési előírásokról szóló 12/1997. (X.31.) sz. rendelete (Bánk község összevont rendezési terve).