1. § (1)¹² A rendelet csak a hozzá tartozó 4. - 6. mellékletét képező szabályozási tervével együtt alkalmazható. Jelen építési szabályzat mellékletei: 2. melléklet: A növényzet telepítésére vonatkozó előírások, 3. melléklet: fogalom-meghatározások, 4. melléklet: SZ-1, SZ-2, SZ-3, SZ-4 jelű belterületi szabályozási tervek, 5. melléklet: SZ-5 jelű Nagybaráti-puszta szabályozási terve, 6. melléklet: SZK-1 jelű külterületi szabályozási terv.

(2) A rendelet hatálya alá tartozó területen területet alakítani, épületet és más építményt (a műtárgyakat is ide értve) tervezni, kivitelezni, építeni, felújítani, átalakítani, korszerűsíteni, bővíteni, lebontani, használni, valamint mindezekre hatósági engedélyt adni az általános érvnyű előírások mellett csak és kizárólag e rendelet (és a hozzátartozó szabályozási terv együttes) alkalmazásával szabad.

(3) A rendelet területi és tárgyi hatályát érintően minden természetes és jogi személyre nézve kötelező előírásokat tartalmaz.

(4)³⁴ A szabályozási terven kötelező és irányadó szabályozási elemek jelöltek. A kötelező erejű szabályozási elemektől az engedélyezési eljárások és építési tevékenységek során nem lehet eltérni.

(5)⁵⁶ A szabályozási tervben kötelezőnek kell tekinteni:

(6)⁷ Irányadó szabályozási elemek:

(7)⁸ A község közigazgatási területén megvalósuló épületek parkoló szükségletét az OTÉK előírásai alapján kell meghatározni, és az építési telken belül elhelyezni.

(8)⁹¹⁰ Minden lakás önálló rendeltetési egység után legalább egy személygépkocsi elhelyezését telken belül biztosítani kell.

(9)¹¹ Az építészeti-műszaki tervdokumenációhoz mérnökgeológiai és geotechnikai vizsgálat készítése szükséges, ha az új építmény 2 m-nél nagyobb szintkülönbségű rézsű, partfal koronaszintjén, vagy lábvonalán létesül, és ha az új építmény 2 m-t meghaladó természetes, vagy mesterségesen kiképzett fallal közvetlenül érintkezik.

(10)¹² Az építmények engedélyezésénél a tűzrendészeti szabályrendeleteket be kell tartani. A tűzi vízellátást az előírásoknak megfelelően kell biztosítani.

(11)¹³

(12) A kivitelezéshez szükséges ásványi nyersanyagokat (homok, kavics, agyag, stb.) érvényes hatósági engedéllyel rendelkező kitermelőhelyről (bányából) kell beszerezni.

(13) A növényzet telepítésére vonatkozó előírásokat a 2. számú melléklet tartalmazza.

(14)¹⁴ A szabályrendeletben és a szabályozási tervben előírt építmény magasságok nem vonatkoznak a technológiai jellegű építményekre és műtárgyakra és a sajátos építmény fajtákra.

(15) A község belterületén új hírközlési adótorony nem létesíthető.

(16)¹⁵ A község területén a csapadékvíz elvezetéséről, valamint az avar és kerti hulladék égetéséről a vonatkozó törvény ^{(1995. évi LIII. Tv.}47. §^{. (1) és}48. §^{. (3))} alapján kell gondoskodni.

(17) Ahol a terv kötelező építési vonalat, vagy építési határvonalat nem tartalmaz, ott a kialakult állapothoz igazodva kell a tervezett épületet elhelyezni.

(18)¹⁶ Az állattartással kapcsolatos előírásokat külön rendelet szabályozza ^{(1993. évi XLVIII. tv.}1. §^{. (5), b) és}44/A. §^.) .

(19) E rendeletben nem szabályozott kérdésekben az OTÉK előírásait kell figyelembe venni.

(20)¹⁷

2. § A település igazgatási területe tagozódik:

3. § (1) A lakóterület elsősorban lakóépületek elhelyezésére szolgál.

(2) A község területén az alábbi lakóterületek szabályozására kerül sor:

(3) A beépítési mód meghatározását, az építmény magasságot, a beépítettség mértékét, és a minimális teleknagyságot és méreteket a szabályozási terv tartalmazza.

(4) A kialakult (K) beépítési módnál, vagy telekszélességnél a meglévő telekszélességet és beépítési módot adottságnak kell tekinteni, az előírások bővítés esetén sem léphetők túl.

(5)¹⁸

(6) A területeket teljes közművesítéssel kell ellátni, ahol ennek műszaki feltételei nem biztosíthatók, ott a részleges közművesítés is megengedhető, de a szennyvíz gyűjtése ez esetben is csak zárt szennyvíztározókba történhet.

(7)¹⁹

4. § (1)²⁰

(2) A megengedett legnagyobb szintterület sűrűség 0,5, a legkisebb zöldfelület 40%.

5. § (1)²¹

(2) A megengedett legnagyobb színterület sűrűség 0,6, a legkisebb zöldfelület 50%.

6. § (1) A vegyes terület lakó- és kereskedelmi, szolgáltató gazdasági épületek vegyesen történő elhelyezésére szolgál.

(2) A község területén az alábbi vegyes területek szabályozására kerül sor:

(3) A területeket teljes közművesítéssel kell ellátni, ahol ennek műszaki feltételei nem biztosíthatók, ott a részleges közművesítést is megengedhető, de a szennyvíz gyűjtése ez esetben is csak zárt szennyvíztározókba történhet.

7. § (1) A településközpont vegyes terület (Vt) igazgatási, oktatási, kereskedelmi és szolgáltató épületek elhelyezésére szolgál.

(2)²²

(3) A beépítési mód meghatározását, az építmény magasságot, a beépítettség mértékét, és a minimális teleknagyságot a szabályozási terv tartalmazza. A meglévő állapotot adottságnak kell tekinteni.

(4) A meglévő, de az előírásoknak nem megfelelő beépítettségű telkeken építési, felújítási és korszerűsítési munkák végezhetők, de a meglévő építmények nem bővíthetők. A túlépített ingatlanokon lévő épület lebontása után új épület az eredeti beépítettség szerint visszaépíthető a terület-felhasználási egységre érvényes többi paraméter betartása mellett.

(5) A megengedett legnagyobb szintterület sűrűség 0,8, a legkisebb zöldfelület 30%.

8. § (1) A központi vegyes terület (Vk) több önálló rendeletetési egységet magába foglaló, elsősorban központi igazgatási, oktatási, kereskedelmi és szolgáltató gazdasági épületek elhelyezésére szolgál.

(2)²³

(3) A beépítési mód meghatározását, az építmény magasságot, a beépítettség mértékét, és a minimális teleknagyságot a szabályozási terv tartalmazza. A meglévő állapotot adottságnak kell tekinteni.

(4) A meglévő, de az előírásoknak nem megfelelő beépítettségű telkeken építési, felújítási és korszerűsítési munkák végezhetők, de az építmények nem bővíthetők. A túlépített ingatlanokon lévő épület lebontása után új épület az eredeti beépítettség szerint visszaépíthető a terület-felhasználási egységre érvényes többi paraméter betartása mellet.

(5) A megengedett legnagyobb szintterület sűrűség 1,5, a legkisebb zöldfelület a be nem épített terület 50%-a.

9. § (1) A gazdasági terület elsődlegesen gazdasági célú építmények elhelyezésére szolgál.

(2)²⁴ A község területén:

(3) A területeket legalább részleges közművesítéssel kell ellátni, a szennyvízhálózat kiépítéséig zárt szennyvíztározók alkalmazandók.

10. § (1) A területre vonatkozó előírásokat – beépítési mód, maximális építménymagasság, maximális beépítettség, minimális telekterület, (Gksz jelű területek) a szabályozási terv tartalmazza.

(2) A területen kialakításra kerülő telkek minimális szélessége 25 m , mélysége 50 m .

(3) A területen megengedett legnagyobb szintterület sűrűség 1,5.

(4) A telken belüli legkisebb zöldfelület 20%.

(5)²⁷

(6) Az utak mentén, a telken belül minimum 5,0 m-es előkertet kell kialakítani.

(7)²⁸ A létesítmények parkoló szükségleteit az OTÉK alapján teljes egészében a telken belül kell kielégíteni.

(8) A lakóterületekkel szomszédos területeken csak olyan tevékenység folytatható, amely megfelel a lakóterületi környezetterhelés követelményeinek.

11/B. § (1) Az ipari és mezőgazdasági üzemi terület és állattartó telep a szabályozási terven Gip-M3 jellel szabályozott építési övezet, mely elsősorban a nagyüzemi állattartást szolgáló majorok, valamint egyéb jelentős környezeti hatással járó mezőgazdasági üzemi létesítmények elhelyezésére szolgál.

(2) Az építési övezet területén az OTÉK 20. §-a alapján önálló épületként helyezhetők el:

(3) Az ipari gazdasági terület mezőgazdasági területén kivételesen elhelyezhető parkolóház és üzemanyagtöltő állomás.

(4) A nagyüzemi állattartó épületek 800 m-es környezetén belül – az egyedi elbírálás kivételével – új lakóépület nem helyezhető el.

(5) Az építési övezet területén csak olyan technológiájú üzem hozható létre, amely a vonatkozó hatályos környezetvédelmi és talajvédelmi jogszabályoknak megfelel.

(6) Az építési övezet területén több fő funkciójú épület is elhelyezhető.

(7)³² A területen létesülő technológia és sajátos építmények magassága legfeljebb 25 méter.

(8) Az építési övezet beépítésére vonatkozó előírások a következők:

(9) A terület beültetési kötelezettségét 10 és 20 m-es szélességben a szabályozási terv tartalmazza.

(10) A területen áthaladó 20 kV-os villamos vezeték 5-5 m-es védőtávolságát a beépítés során biztosítani kell.

12. § (1)³⁴ A különleges területek közé a község területén a temető (Kt), a sportterület (Ks), a megszűnt hulladék-lerakóhely (Kh) és a mezőgazdasági üzemi terület (Kmü) soroltak.

(2) A sportterületen a sportolással kapcsolatos építmények, a temető területén belül csak a temető üzemeltetéséhez szükséges építmények és egyházi építmények helyezhetők el.

(3)³⁵ A parkolóhelyek az OTÉK alapján a telek területen belül, illetve a környezetükben lévő közterületen alakíthatók ki.

(4) A sportterület és a temető szabad területeit fásítani kell.

(5) A megszűnt hulladék-lerakón hulladék nem helyezhető el. Szakszerű rekultivációjáról gondoskodni kell.

12/A. §³⁶ (1) A különleges mezőgazdasági üzemi terület a Szabályozási terven Kmü jellel szabályozott építési övezet, mely elsősorban a nagyüzemi állattartást szolgáló építmények elhelyezésére szolgál.

(2) A Kmü építési övezet területén az alábbi rendeltetésű építmények helyezhetőek el:

(3) A Kmü építési övezet területén lakó és szállás épület nem létesíthető, a meglévő tulajdonosi lakóépület bővíthető, a lakó rendeltetési egység számának növelése nélkül.

(4) A Kmü építési övezet telkeire vonatkozó építési követelmények a következők:

(5) A telek zöldfelületén a növénytelepítést e rendelet 2. mellékletének megfelelően, a beültetési kötelezettséggel érintett területsávban e rendelet 21. § (2) bekezdésének megfelelően kell kialakítani.

13. § (1) A közlekedési, közmű és hírközlési létesítményeket és azok területeit a szabályozási terv tünteti fel. (KÖu – közutak, KÖk – vasút, KÖ – közmű)

(2)³⁷

(3) A közutak, a vasút és a közművek védőtávolságait a vonatkozó szabvány előírások alapján kell figyelembe venni.

(4)³⁸

(5)³⁹

(6) Az újonnan nyitott utcákban a közvilágítás kiépítése és az utcai fásítás telepítése kötelező. A közmű vezetékek, a műtárgyak, a közvilágítási berendezések létesítése nem károsíthatja a tervezett és meglévő fákat.

14. § (1) A község igazgatási területén a zöldterületek közé a közparkok (Z) soroltak.

(2) A közparkok (Z) a község állandóan növényzettel fedett közterületei, amelyeknek közútról, köztérről közvetlen megközelíthetőnek kell lennie.

(3)⁴¹

(4) Meglévő zöldterültek nem csökkenthetők.

(5) Az utcai fásításnál ültetett fák a lakóépületek síkjától minimum 6,0 m-re kerülhetnek.

15. § (1) A község igazgatási területén gazdasági erők (Eg), véderők (Ev) és honvédségi véderők (Ev_h) területei kerültek kijelölésre.

(2)⁴²

(3) A véderdő területeken (Ev) épület nem helyezhető el, egyéb műszaki beavatkozás csak a Duna-Dráva Nemzeti Park Igazgatóságával egyeztetve végezhető.

(4) A honvédelmi érdekeket szolgáló véderdő területeken (Ev_h) az Etv és a hozzá kapcsolódó külön jogszabályok szerint kell eljárni.

16. § (1) A mezőgazdasági területeken a növénytermesztés, állattenyésztés, halászat, továbbá az ezekkel kapcsolatos termékfeldolgozás és tárolás, a kert és szőlőgazdálkodás építményei helyezhetők el.

(2) A község igazgatási területén az alábbi mezőgazdasági területek kialakítására került sor:

(3)⁴³

(4) A területen vízi közművel ellátott építmény szennyvíz elvezetése korszerű közműpótló alkalmazásával történhet (szakszerű zárt tároló, kisberendezés, stb.).

(5) A területen beépítésre szánt terület kijelölése, vagy a szabályozási terven jelölttől eltérő terület-felhasználás programozása, megváltoztatása a rendezési terv módosításával lehetséges.

17. § (1) A mezőgazdasági árutermelő területek a szabályozási terven jelöltek (Má).

(2) A területeken kialakítható földrészlet minimális nagysága 3.000 m², amelynek megközelítését közhasználatú, vagy magán úttal kell biztosítani.

(3)⁴⁴ A minimális nagyságú, vagy azt meghaladó földrészleteken a terület 3%-os beépítettségéig gazdasági épület és terepszint alatti pince építhető, a birtokközpontként minősített földrészlet kivételével.

18. § (1) A kert, szőlő és gyümölcsös területek a szabályozási terven jelöltek (Mk).

(2) A területeken kialakítható beépíthető legkisebb földterület 1.500 m², legkisebb szélesség 12 m.

(3) A már korábban kialakított:

(4) Az 1500 m²-es, vagy azt meghaladó területeken maximum 3%-os beépítettséggel egytömegű építmény helyezhető el.

(5) A szőlő, gyümölcs és kert művelési ágú területeken lakóépület 3000 m²-t meghaladó minimum 16,0 m széles földrészleten helyezhető el, maximum 3%-os beépítettséggel 4,5 m-es építménymagasság mellett.

(6)⁴⁵

19. § (1) A be nem építhető mezőgazdasági területek a természetvédelem és vízvédelem érdekeit szolgálják. A területek a szabályozási terven jelöltek (M0).

(2) A művelési ág elsősorban erdősítés céljára megváltoztatható.

(3) A területen kialakítható legkisebb földrészlet 3.000 m².

(4) A területen csak köztárgyak, közutak, közterek, nyomvonal jellegű vezetékek, közmű és közműpótló berendezések (a szennyvíztisztító és komposztáló telepek kivételével), a vízgazdálkodás létesítményei, geodéziai jelek, vadász lesek és a természetvédelem jutató, bemutató építményei helyezhetők el.

(5) A természetvédelmi területként is kijelölt M0 besorolású területeken létesítmény elhelyezése és mindennemű egyéb műszaki beavatkozás csak a Duna-Dráva Nemzeti Park Igazgatóság előzetes egyetértése mellett végezhető.

(6) A területen már meglévő építmény a 3%-os beépítettség mellett, legfeljebb egy alkalommal, 25 m²-rel bővíthető.

20. § (1) A vízgazdálkodási területeket a szabályozási terv jelöli (V).

(2) A „V” területeken a közforgalmi vízi közlekedési építmények, a vízkár elhárítási, a vízi sport és a sporthorgászat közösségi építményei a halastavak mentén a halászattal annak értékesítésével, feldolgozásával, tárolásával kapcsolatos építmények helyezhetők el.

(3) A vízfolyások partszélei mentén mindkét oldalon a karbantartás részére 6-6 m-es sávot szabadon kell hagyni.

(4) A vízfolyások, vízelvezető árkok rendszeres tisztításáról, karbantartásáról gondoskodni kell.

20/A. § (1) A különleges beépítésre nem szánt övezet trágyatároló építmény elhelyezésére szolgál (Kb-t).

(2)⁴⁷ A Kb-t jelű övezetben szereplő telek megengedett legnagyobb beépítettsége 9,9 %.

(3) A Kb-t jelű trágyatároló építmény elhelyezésére szolgáló övezetben a kialakítható legkisebb telekméret 10.000 m2.

(4) A telek területének 50 %-át fásítással kell fedni, melynek során 250 fa/hektár mennyiségű sor- vagy parkfa méretű egyed telepítendő.

21. §⁴⁸ (1) A környezet-, táj-, természet-, műemlék és helyi védelemmel kapcsolatos szabályozást, lehatárolást, a védőtávolságokat és a levegővédelmi övezetek határának jelölését a szabályozási terv tartalmazza.

(2) A szabályozási terven jelölt beültetési kötelezettséggel érintett területsávot fás növényzettel fedetten kell kialakítani, meglévő fásítás esetén azt fenn kell tartani. E területen közmű- és kapuépítmények elhelyezhetőek, a fásítás a telek megközelítését szolgáló út helyén legfeljebb 10 méter széles szakaszon megszakítható. A beültetési kötelezettséggel érintett területen a fásítást 100 m2 beépített területet meghaladó építési tevékenység esetén, az új épülethez kapcsolódó területen a használatbavételig meg kell valósítani, inváziós és termőhely-idegen növényfajok kivételével, legalább 200 fa/ha mennyiségű, legalább kétszer iskolázott egyed felhasználásával, kétszintes növényállomány kialakításával.

22. § (1) A környezetvédelmi előírások a település igazgatási területére érvényesek.

(2) A környezetvédelem külön szabályozási rendeltében e rendezési terv előírásait is figyelembe kell venni.

(3)⁴⁹

(4) Állati hullát más település területén kijelölt helyre, illetve a rendezési terven jelölt hatósági engedéllyel kiépítésre kerülő dögkútba kell elszállítani.

(5)⁵⁰

(6)⁵¹

(7) A község területén veszélyes hulladék az üzemek és szolgáltató létesítmények területén átmeneti jelleggel a vonatkozó jogszabályok és hatósági előírások szerint gyűjthető.

(8) Külterületen bármely szennyvizet és trágyát termelő meglévő létesítmény csak akkor üzemeltethető, ha szivárgásmentes zárt tárolóban történik a szennyvíz, illetve trágya, trágyalé átmeneti gyűjtése.

(9) A szippantott szennyvizek csak a hatóság kijelölt szennyvízürítő helyre szállíthatók.

(10) A település szennyeződés érzékenységi besorolása „B” fokozatú; érzékeny területnek minősül. A településen belüli M0-ás minősítésű és tájvédelmi körzetre javasolt területeket „A” fokozatú; fokozottan érzékeny területekként kell kezelni.

(11) A zaj és rezgésvédelmi előírásokat a szabályozási terv területi és övezeti kijelölésének alapján kell alkalmazni. A környezeti zajt keltő és attól védendő létesítményeket úgy kell elhelyezni, hogy a hatályos jogszabályokban előírt zajterhelési határértékek teljesüljenek.

(12) A mezőgazdasági művelésből kivonásra kerülő földrészleteken, az épületek megvalósítása előtt a felső 30 cm vastag humuszos talajréteget el kell távolítani. A humuszos földet az építkezés idején deponálni kell, és a munkálatok befejezését követően azt a környezet tereprendezésére lehet felhasználni.

24. § (1) A település beépítésre szánt területén épület csak építési telken helyezhető el. Kivételt képeznek ez alól a közterületen, zöldterületen történő építések.

(2) A település beépítésre nem szánt területén új építményt építeni, meglévőt átalakítani és bővíteni, rendeltetését, vagy használatát megváltoztatni, az e rendeletben szabályozott keretek között csak akkor szabad, ha:

25. § (1) A szabályozási terv által javasolt helyi közút létesítése, bővítése, vagy szabályozása érdekében, az építési hatóság kisajátítási eljárás nélkül – a kártalanítás szabályai szerinti kártalanítás mellett – az érdekeltek hozzájárulás nélkül az önkormányzat javára lejegyeztetheti a szükséges területet.

(2) Ha a telek alakítási eljárásra, vagy a közút kialakítására az érdekeltek kérelme alapján kerül sor, a lejegyzésért nem jár kártalanítás.

(3) Amennyiben a lejegyzéssel érintett ingatlan a rendeltetésének megfelelő használatra alkalmatlanná válik, úgy a tulajdonos kérelmére az egész telket igénybe kell venni.

(4) Az ingatlan helyi közút céljára igénybe vett részéért járó kártalanítás összegénél figyelembe kell venni a helyi közút megépítéséből, illetve az ezzel összefüggő közművesítésből eredő ingatlan érték-növekedésének összegét.

26. § (1) A helyi közutakat és közműveket legkésőbb az általuk kiszolgált építmények használatba vételéig meg kell valósítani.

(2)⁵⁴

27. § (1) A tervszerű telekgazdálkodás érdekében az önkormányzat beépítési kötelezettséget írhat elő. Amennyiben a tulajdonos a beépítési kötelezettségének nem tesz eleget, úgy az önkormányzat az ingatlant kisajátíthatja.

(2)⁵⁵

(3) Az önkormányzat a közérdekű környezetalakítás céljából az ingatlan meghatározott időn belüli és módon, növényzettel történő beültetési kötelezettségét írhatja elő.

(4) Az előző bekezdésben írt kötelezettségeket az engedélyezési eljárás keretében kell érvényesíteni és az ingatlan nyilvántartásba be kell jegyeztetni.

28. § (1)⁵⁶

(2)⁵⁷

(3) E rendelet kihirdetése napján lép hatályba, kihirdetéséről a helyben szokásos módon, hirdetőtáblán való közzététellel a körjegyző gondoskodik.

(4) A rendelet egy-egy példányát a községi könyvtárban, valamint a körjegyzőség hivatalában hozzáférhető helyen kell elhelyezni.

(5)⁵⁸ E rendelet a belső piaci szolgáltatásokról szóló, az Európai Parlament és a Tanács 2006/123/EK irányelvnek való megfelelést szolgálja.