Rábapatona község képviselő-testülete az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. Törvény (a továbbiakban építési törvény)  6. § (3) (4) továbbá a 13. § (4) bekezdésében, és a 253/1997. (XII.20.) Korm. rendelettel közzétett Országos Településrendezési és Építési Követelményekben (a továbbiakban OTÉK) és a módosításáról szóló 36/2002. (III. 7.) Korm. rendeletben kapott felhatalmazás alapján, valamint a helyi önkormányzatokról szóló többször módosított 1990. évi LXV. tv. 8. § (1) bekezdésében és a 16. § (1) bekezdésében biztosított feladat- és jogkörében eljárva a következő helyi építési szabályzatot (továbbiakban HÉSZ) megállapítja, a TH-01-02-09 munkaszámú tervdokumentáció SZ-1 és SZ-2 jelű szabályozási terveit jóváhagyja, és ezek együttes alkalmazását elrendeli.

Az előírások hatálya és alkalmazása

1.§

/1/ Jelen rendelet hatálya kiterjed Rábapatona község teljes közigazgatási területére.

/2/ A rendelet hatálya alá tartozó területen területet felhasználni, építési telket és területet alakítani, továbbá – a bányaműveléshez szükséges földalatti építmények kivételével – műtárgyat és más építményt tervezni, építeni, felújítani, helyreállítani átalakítani, korszerűsíteni, bővíteni és lebontani, valamint mindezekre hatósági engedélyt adni az általános érvényű hatósági előírásoknak (OTÉK, ágazati szabványok stb.) és e rendeletben előírtaknak szabad.

/3/ Jelen rendelet csak TH-01-02-09 munkaszámú tervdokumentáció SZ-1 és SZ-2 számú szabályozási tervlapjaival együtt érvényes, csak ezekkel együtt módosítható.

/4/ A módosított rendelet csak a TT-1-2004. sz. tervdokumentáció PSZ-1 és MSZ-2 számú módosító szabályozási tervlapjaival együtt érvényes.

Szabályozási elemek

2.§

/1/ A szabályozási terv, valamint jelen rendelet előírásai kötelező és irányadó  szabályozási elemeket tartalmaznak.

/2/ I. rendű kötelező szabályozási elemek

• - az építési előírások a beépítésre szánt és beépítésre nem szánt területekre
• - a szabályozási vonal ( közterületet a nem közterülettől elválasztó vonal )
• - a közúti szabályozási elemek (szabályozási szélességek)
• - területfelhasználási módok határa
• - építési övezet határa
• - beépített és beépítésre szánt illetve beépítésre nem szánt területek határa
• - 10 éven túli szabályozási vonal
• - készítendő részletes szabályozási terv határa
• 
  

/3/ II. rendű szabályozási elemek a /2/ bekezdésben nem említett szabályozási elemek.

• - irányadó telekhatár
• - építési hely határa
• 
  

/4/ Az irányadó szabályozási elemek betartása ajánlott.

/5/ A TH-01-02-09 munkaszámú tervdokumentáció SZ-1 és SZ-2 jelű tervein a K jel a kialakult állapotot jelenti.

Az állattartásra vonatkozó előírások

3.§^[1]

Építési engedélyhez kötött tevékenységek

4.§

Övezeti besorolások

5.§

/1/ A szabályozási és övezeti terv Rábapatona közigazgatási területét az alábbi övezetekre bontja:

Védőtávolságok

6.§

/1/ Folyóvizek, csatornák, holtágak mentén a partéltől számított 6 méteres sávon a fenntartást akadályozó létesítményeket, építményeket elhelyezni nem lehet.

/2/ A 20 kV-os nagyfeszültségű vezetéknél külterületen a tengelytől mért 5 méteres védőtávolságon belül, belterületen a tengelytől mért 2,5 méteres védőtávolságon belül építmény nem helyezhető el.

/3/ A település 1000 méteres védőtávolságán belül dögkút, hulladéklerakó (törmeléklerakó kivételével) illetve más egyéb bűzös, fertőzésveszélyes tevékenységet folytató telephely nem létesíthető.

/4/ A mezőgazdasági üzemi terület (állattartó telep) 500 méteres védőtávolságán belül közösségi épület nem helyezhető el.

/5/ A vasút 50 méteres védőtávolságán belül építmény nem, illetve csak a kezelő hozzájárulásával helyezhető el.

/6/ A Rába folyó töltésétől mért 110 méteres sáv árvizek esetén fakadóvíz veszélyes terület, ezért ezen a 110 méteres védőtávolságon belül pincék létesítése nem megengedett.

/7/ A távlati ivóvízbázis becsült védőterületén belül az irányadó jogszabály a 123/1997 (VII.18.) Korm. rendelet.

A telekalakítás szabályai

7.§

/1/  A TH-01-02-09 munkaszámú tervdokumentáció SZ-1 és SZ-2 jelű szabályozási tervein irányadó telekhatárral, megszüntető jellel, vagy a kettő együttes alkalmazásával jelölt telekalakítás ajánlás. Azok a telkek, amelyek megfelelnek az övezeti előírásoknak, telekalakítás végrehajtása nélkül is beépíthetőek.

Azok a telkek, amelyeknek valamely mérete nem felel meg az övezeti előírásoknak, csak a jelölt telekalakítások végrehajtása után építhetők be.

/2/  A TH-01-02-09 munkaszámú tervdokumentáció SZ-1 és SZ-2 tervein ’K’ jellel ellátott méretek, telekosztások a kialakult állapotot jelentik.

/3/  A falusias lakóterületeken telket összevonni 50 méteres telekszélességig lehet.

/4/ A TH-01-02-09 munkaszámú tervdokumentáció SZ-1 és SZ-2 jelű szabályozási tervein a közút céljára történő lejegyzés által érintett részeken a meglévő terület, telek –amennyiben az jelenleg is megfelel az övezeti előírásoknak- a jelölt telekalakítás végrehajtása nélkül is beépíthető. Ilyenkor a beépítésnél a kialakítandó telek paramétereinek figyelembe vételével kell az épületeket elhelyezni.

A létesítmények elhelyezésének szabályai

8.§

/1/ Azokon a területeken, ahol a TH-01-02-09 munkaszámú tervdokumentáció SZ-1 és SZ-2 jelű tervei építési hely határát jelölnek meg épületet elhelyezni csak az építési hely határa jellel körülhatárolt területen belül lehet. A terveken jelölt építési hely határán kívül eső telekrészen csak az eredeti terepszint alatti létesítmény (pince) helyezhető el.

/2/ Ahol a TH-01-02-09 munkaszámú tervdokumentáció SZ-1, SZ-2 jelű szabályozási terve nem tartalmaz építési hely határvonalat, ott az épületek elhelyezésére szolgáló területet az övezetre vonatkozó elő-, oldal-, és hátsókerti méretek betartásával kell meghatározni.

/3/ Oldalhatáron álló beépítés esetén

• - kelet-nyugati fekvésű teleknél az északi oldalhatáron
• - dél-kelet – észak-nyugati fekvésű teleknél az észak-keleti oldalhatáron
• - észak-kelet – dél-nyugati fekvésű teleknél az észak-nyugati oldalhatáron
• - észak-déli fekvésű teleknél a keleti oldalhatáron

kell az épületeket elhelyezni.

/4/ Az építmények közötti legkisebb távolságok 14 m-nél nagyobb telekszélesség esetében az OTÉK 36 §-ban foglaltak kötelezően betartandóak. A 14 m-nél kisebb telekszélességek esetében az építmények közötti megengedett legkisebb távolság egyedi tűzoltó szakvélemény alapján csökkenthető.

/5/ Az újonnan beépítésre kerülő területek beépítése előtt vízügyi szakvéleményt kell készíttetni az adott területre és a vízügyi szakvéleményben foglaltaknak megfelelően kell eljárni.

/6/ Oldalhatáron álló beépítés esetén melléképítményt (pl. garázst) a fő funkciót hordozó épülettel egybeépítve vagy a fő funkciót hordozó épülettel megegyező oldalhatáron lehet elhelyezni.

/7/ Azokon a helyeken, ahol a TH-01-02-09 munkaszámú tervdokumentáció SZ-1 és SZ-2 jelű tervei belvizes területeket ábrázolnak épületeket csak a terület feltöltése után lehet elhelyezni. A területek vízelvezetésének megoldására egyedi vízügyi szakvéleményt kell készíttetni.

/8/ Azokon a helyeken, ahol a TH-01-02-09 munkaszámú tervdokumentáció SZ-1 és SZ-2 jelű tervei 10 éven túli szabályozási vonallal tervezett utakat jelölnek, ott az utak nyomvonalában épületeket elhelyezni nem lehet.

A kialakult esetekre vonatkozó rendelkezések

9.§

/1/ Az építési övezeti előírásoktól eltérően kialakult telekméreteket, telekhasználatot, vagy megvalósult épületet és bármely más, a követelményeknek meg nem felelő övezeti tényezőt, ha az jogszerűen vagy jóhiszeműen valósult meg a HÉSZ közreadása előtt; továbbá, ha annak megvalósulása érvényes építési engedély alapján folyamatban van, kialakultnak kell tekinteni.

/2/ Ha a beépítettség mértéke magasabb vagy a telek területe kisebb a megengedettnél, akkor a telken meglévő épület felújítható, átalakítható, de sem a beépítettség, sem az épületek építménymagassága nem növelhető. A szintterület növelése a tetőtér beépítésével lehetséges.

/3/ Amennyiben a telek területe kisebb a megengedettnél és a telekhatár módosítása semmilyen módon nem lehetséges, valamint a rajta lévő épület elbontásra kerül, maximum az eredeti épülettel megegyező nagyságú épület építhető. Az építési hely kötelező határa az eredeti épület helyének határa. A megengedett maximális építménymagasság az eredeti épület építménymagassága.

/4/ Az övezeti előírásoknak nem megfelelő, kialakult építménymagasságok esetén az épület felújítható, átalakítható, új épület építésekor azonban az övezeti előírásoknak megfelelő építménymagasságot kell az építési telken alkalmazni.

/5/ Azokon a területeken, ahol a telekméretekre vonatkozó előírás „K” kialakult, építési telek alakítása a tömbben jellemzően kialakult telekméreteknek megfelelően – az építési telek beépítési módjára beépítettségére és az építmények között megengedett legkisebb távolságokra vonatkozó előírások figyelembe vételével – történhet. A kialakított telek területe a tömbben illetve a tömbön belüli övezetben kialakult és beépített telkek területének átlagától maximum 10 %-al térhet el.

/6/ Az építési telekre már korábban túlnyomórészt felosztott telektömb területén, amennyiben a már kialakult telek valamely mérete nem felel meg az övezeti előírásoknak a telek a beépítési mód, beépítettség és az építmények között megengedett legkisebb távolság figyelembevételével beépíthető.

/7/ Már kialakult tömbbelső estén a telekhatárok módosítása esetén, az övezeti határvonaltól max. 10 méter eltérés engedélyezett.

A közművekre vonatkozó rendelkezések

10.§

/1/ Útépítésnél, útrekonstrukciónál a csapadékvizek elvezetéséről, a közművek kiépítéséről, illetve szükséges rekonstrukciójáról gondoskodni kell.

/2/ Mindennemű építési tevékenységnél a meglévő és megmaradó közművezetékek vagy közműlétesítmények védelméről gondoskodni kell.

/3/ A közművekkel kapcsolatos mindennemű egyéb építési tevékenység során az ágazati előírásokat és a vonatkozó szabványokat kell figyelembe venni.

/4/ A teljes közművel nem rendelkező területeken a közművek kiépítéséig a szennyvíztárolást zárt szennyvíztározóban kell megoldani.

/5/ A település belterületén az ivóvízhálózaton 200 méterenként tűzcsapot kell elhelyezni.

/6/ A szabályozási előírások során a teljes közművesítettség nem foglalja magában a zárt csapadékvíz elvezetés meglétének követelményét.

Művi értékvédelem

11.§

/1/ Országos illetve helyi védelemben részesített művi érték nincs a településen.

/2/ Az ismert (azonosított) és feltételezett régészeti lelőhelyeken és a régészettel érintett területeken a 30 cm-t meghaladó talajbolygatással járó tevékenységet csak a szakhatóság hozzájárulásával lehet végezni.

/3/ A nemzeti kulturális örökség védelméről szóló törvény értelmében a település teljes közigazgatási területén leletbejelentési és leletbeszolgáltatási kötelezettség érvényes.

/4/ Amennyiben a területen régészeti emlék illetve lelet kerül elő a felfedező köteles a régészeti emléket veszélyeztető tevékenységet felfüggeszteni és a területileg illetékes múzeumhoz bejelenteni.

/5/A közigazgatási határon belül az alábbi régészeti lelőhelyek ismeretesek:

• 1. Poroszló domb, Beszter-bánya: őskori település, népvándorlás kori sírlelet, ismeretlen korú csontvázak és edények
• 2. Meggyes úti dűlő (Poroszló II): őskori cserepek
• 3. Dénesháza: őskori cserepek
• 4. Pénzes rét - Kós domb: bronzkori sír, középkori cserepek
• 5. Pénzes rét – Kányás domb: őskori (bronzkori) település
• 6. Kishomok: őskori és római kori cserepek
• 7. Plébánia templom: tornyának építésekor sírokat találtak
• 8. Arany J. u. 40. : őskori (neolit) telepjelenség és temetkezés
• 9. Ülési földek: a Kós dombnak az országúttól délre eső nyúlványa dél-keleti részében sok cserép, tégla, terméskő, őrlőkő
• 10. Lesvár puszta: Puszta-patona névvel jelölt helyen állítólag vár állt, amit a törökök szétdúltak, helyén 1622-ből és az 1640-es évekből származó svájci pénzeket találtak. A Lesvár dűlőnév önmagában is lelőhelyre utal.

Táj-és településkép védelem

12.§

/1/ A településkép védelme érdekében az épületek földszinti padlóvonal magassága az épület és a terepszint csatlakozásától mért 0,30-0,60 méter között legyen. A már túlnyomórészt meglévő, kialakult beépítésű lakóterületeken az épületek utcai homlokzatmagasságára külön is teljesülnie kell a 4,5 méteres építménymagassági korlátozásnak az építménymagasság számítási szabályai szerint számolva.

/2/ Az előkertek mélysége a meglévő épületek többségéhez igazodjon. Új beépítés esetén az előkert mélysége minimum 5 méter legyen.

/3/ Általános esetben csak magastetős épület engedélyezhető 30-45 fokos tetőhajlásszöggel. Kivételesen ettől el lehet térni eseti engedély alapján. Eseti engedélyt önkormányzati tervtanács adhat.

/4/ Melléképítmény kivételével tetőhéjalásra szürke pala és hullámpala nem alkalmazható.

/5/ A település területén sátor, lakókocsi, mobil árusítóhely és más hasonló ideiglenes jellegű építmény csak eseti, alkalomhoz kötött és határozott időre szóló ideiglenes engedély alapján helyezhető el.  A mobil árusítóhelyet üzemen kívüli időben a területről el kell távolítani.

/6/ A település területén meglévő növényzetet kivágni (tervszerű ritkítás és csere kivételével) csak indokolt esetben és a hatályos jogszabályoknak megfelelően lehet. 

/7/ Új épület létesítésekor a helyi építési hatóság –ha indokoltnak látja- kérheti elvi építési engedély készítését.

/8/A település belterületén található vízfolyások illetve holtágak mentén futó zöldfelületeket, növénysávokat igényesen kell kialakítani.

Természetvédelem

13.§

/1/ Országos védelemben részesített természeti érték a településen nincs.

Környezetvédelem

14.§

/1/ A településen a levegőtisztaság-védelem biztosítása érdekében a 21/2001. (II. 14.) Korm. r. alapján az illetékes szakhatóságok közreműködésével egy többlépcsős zónarendszert kell kidolgozni. Helyhez kötött légszennyező források légszennyezésével kapcsolatban a hatályos környezetvédelmi jogszabályok előírásait be kell tartani. A tervezési területen létesítendő légszennyező anyagot kibocsátó források kibocsátási határértékeit ennek megfelelően kell megállapítani.

/2/ A tervezési terület az üzemi tevékenységből származó zaj szempontjából a 8/2002. (III.22.) KöM-EüM rendelet 1. sz. melléklete alapján a 2. terület-felhasználásba tartozik, kivéve a sport és szabadidős területeteket és az üdülőterületeket, melyek az 1. sz. terület-felhasználásba tartoznak. A zajkibocsátási határértékeket ennek megfelelően kell megállapítani.

/3/ A tervezési terület a közlekedésből származó zaj szempontjából a 8/2002. (III.22.) KöM-EüM rendelet 3. sz. melléklete alapján a 2. terület-felhasználásba tartozik, kivéve a sport és szabadidős területeteket és az üdülőterületeket, melyek az 1. sz. terület-felhasználásba tartoznak. A település területén építmények elhelyezése ennek figyelembe vételével történhet.

/4/ A tervezési területen az egyéb funkciójú területekkel (lakó, vegyes) határos zajkibocsátónak kell gondoskodnia a zajvédelemről. A zajt kibocsátó szükség esetén saját telkén köteles gondoskodni a zajvédelemről, és a zajt csökkentő berendezés elhelyezéséről.

/5/ A zaj kibocsátója és a levegő szennyezője indokolt esetben mérésre kötelezhető.

/6/ A területen feltöltések kialakítására a környezetet károsító anyag ill. veszélyes hulladék nem használható fel. A területen esetleg található környezetet károsító anyagokat a tereprendezés során el kell távolítani.

/7/ Építési munkáknál a terület előkészítése során a termőföld védelméről, összegyűjtéséről és megfelelő újrahasznosításáról gondoskodni kell.

/8/ eljes közművel el nem látott területeken a terület tulajdonosa köteles gondoskodni a keletkező szennyvíz, kommunális és egyéb hulladék ártalommentes átmeneti tárolásáról és a hulladéktelepekre való szállításáról.

/9/ Külterületen és belterületen az eddig a lakosság által illegális szemétlerakónak használt területeken a hulladék elhelyezését meg kell szüntetni. Az eddig felhalmozott hulladékot el kell szállítani, majd a területet rekultiválni kell.

/10/ Beépítésre szánt területen az építési tevékenység csak közművesített telek esetén kezdhető meg.

/11/ A használt és szennyvizek kibocsátási határértékeiről és alkalmazásuk szabályairól a 9/2002 (III.2.) KöM-MöViM együttes rendelet rendelkezik.

/12/ A lakóterületek szennyvizeit közcsatornába kell vezetni a mindenkori hatályos előírások határértékeinek betartásával, melyek jelenleg a 204/2001 (X.26) Kormányrendelet által előírt küszöbértékek.

/13/ Rábapatona közigazgatási területe a 33/2000. (III.17.) Korm. rendelet szennyeződés érzékenységi besorolása szerint „A” fokozottan érzékeny terület. (távlati ivóvízbázis hidrogeológiai védőterülete)

BEÉPÍTÉSRE SZÁNT TERÜLETEK

Lakóterületek

15.§

Általános előírások:

/1/ Épületek elhelyezése:

• - már beépült utcák foghíjbeépítései esetén az elő- és oldalkert méreteknek az utcában már jellemzően kialakult méretekhez kell igazodni.
• - új beépítésű területeken az elő-, oldal- és hátsókert méretek meghatározásánál az OTÉK 35.§ –ban foglaltak az irányadóak
• 
  

/2/ Az oldalhatáron álló beépítés esetén az előkerti, oldalkerti, hátsókerti méretek betartásával meghatározott építési helyen, a 18 méternél nagyobb szélességű építési telken az épület szabadon állóként is elhelyezhető. A 18 méternél keskenyebb telkek esetében csak oldalhatáron álló beépítés alkalmazható.

/3/ A lakóterületek övezeti tagolását a TH-01-02-09 munkaszámú tervdokumentáció SZ-1 jelű szabályozási tervlapja tartalmazza.

/4/ Az újonnan kialakított falusias lakóterület övezeteiben az oldalkertek szélessége min. 6 m, a hátsókertek mélysége min. 10 m. Kivételt képez ez alól az a terület, ahol a TH-01-02-09 munkaszámú tervdokumentáció SZ-1 jelű szabályozási tervlapja más hátsókerti méretet nem jelölnek.

/5/ A területen melléképítmény csak a fő funkciót hordozó épülettel megegyező oldalhatáron helyezhető el. A melléképítmény építménymagassága nem haladhatja meg a fő funkciót hordozó épület építménymagasságát, minimális magassági korlát melléképítmény esetében nincs. Állattartás céljára szolgáló épület maximum 30 m² hasznos alapterületig létesíthető

/6/ A falusias lakóterület (FL) jellemzően alacsony laksűrűségű, összefüggő nagy kertes, általában egy önálló rendeltetési egységet magába foglaló telkeket tartalmazó övezet. A falusias lakóterületen telkenként egy, legfeljebb kétlakásos lakóépület, vagy két egylakásos lakóépület helyezhető el.

A részletes övezeti előírásokat az alábbi táblázatok tartalmazzák:

/7/Az L f jelű övezet területére beépítési igény esetén részletes szabályozási tervet kell készíteni. A területen a megengedett használat:

Lakóépület

Lakosságot nem zavaró kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó, szálláshely szolgáltató épület

Lakosságot nem zavaró kisipari építmény

Helyi szintű igazgatási, egyházi, oktatási, egészségügyi, szociális épület

A település dél-keleti részén található L f jelű  lakóövezet beépítését a dél felől (Rába-folyó felől) kell elkezdeni.

/8/

A lakóterületeken belül az OTÉK 14 §. (2) (3) szerinti építmények helyezhetők el, a lakóterületi övezetekhez tartozó táblázatokban szereplő, az elhelyezhető funkciókra vonatkozó „megengedett használat” és „nem helyezhető el” rubrikák törlésre kerülnek.

OTÉK és HÉSZ értelmezése szerint.

Vegyes területek

16.§

 /1/ A TH-01-02-09 munkaszámú tervdokumentáció SZ-1 jelű szabályozási tervlapján Vt jellel jelölt településközpont-vegyes területeken a következő övezeti előírások érvényesek:

Gazdasági területek

17.§

/1/ A kereskedelmi, gazdasági terület elsősorban nem jelentős zavaró hatású gazdasági tevékenységi célokat szolgáló telephelyek ill. szolgáltató létesítmények elhelyezésére kijelölt terület.

/2/ A G ksz jelű övezetekben a telkek korlátlanul összevonhatóak.

/3/ A kereskedelmi gazdasági területek esetében a TH-01-02-09 munkaszámú tervdokumentáció Sz-1 és Sz-2 jelű szabályozási tervein jelölt helyeken, telken belüli kötelező védőfásítást kell telepíteni.

A részletes övezeti előírásokat a következő táblázatok mutatják:

/4/ A G ksz-2 gazdasági területen beépítési illetve telekalakítási igény felmerülése esetén a teljes területre részletes szabályozási tervet kell készíteni.

Üdülőterületek

18.§

/1/ Az üdülőterületekbe jelen esetben a hétvégi házas területek tartoznak.

/2/ A hétvégi házas területen elhelyezhetők:

Hétvégiházak, legfeljebb két üdülőegységes üdülőépületek

A terület rendeltetését nem zavaró, az üdülési használatot szolgáló épületek

Kereskedelmi létesítmények

A sporthorgászathoz kapcsolódó létesítmények

Sport és szabadidős létesítmények

/3/ A területre beépítés előtt részletes szabályozási tervet kell készíteni.

Különleges területek

19.§

/1/ A sport és szabadidős területek a TH-01-02-09 munkaszámú tervdokumentáció SZ-1 jelű tervlapján KÜ _SP jellel ellátott területek.

/2/A temető területén maximum 2%-os beépítettség mellett a terület funkcióját szolgáló épület, építmény helyezhető el. A fő funkciót hordozó épület megengedett építménymagassága 6,0 méter. Az övezetben szabadon álló és oldalhatáron álló, magastetős épület helyezhető el a TH-01-02-09 munkaszámú tervdokumentáció Sz-1 jelű tervlapján megadott építési helyen belül.

/3/A temető kerítése csak természetes anyagból (kő, tégla, fa) készíthető. A kerítés kegyeleti szempontból minimum 50 %-ban tömör építésű és 1,80-2,50 m közötti magasságú kell legyen. A kerítés belső oldalán cserjét ill. fát kell telepíteni.

/4/A temetőben lévő sírjelek magassága nem haladhatja meg 3,0 métert. A temetési helyek a temető területének max. 65 %-át foglalhatják el. Egyéb kérdésekben a 145/1999.(X.1.) Korm. rendelet betartása kötelező.

/5/ A TH-01-02-09 munkaszámú tervdokumentáció SZ-2 jelű tervlapján K rsz jellel jelölt területen a hulladék lerakását meg kell akadályozni. A területet a hulladék elszállítása után fásítani, rekultiválni kell. A hulladéklerakó felszámolása során a 2000. évi XLIII. tv. 30. §-ának előírásai az irányadóak.

Közlekedési- és közműterületek

20.§

/1/ A közlekedési és közmű elhelyezési területbe a községen áthaladó országos közutak, az önkormányzati fő- és gyűjtő utak, kerékpárutak, gyalogutak, járdák valamint ezek csomópontjai tartoznak.

/2/ A tervezési területen az utak szabályozási szélességét a TH-01-02-09 munkaszámú tervdokumentáció SZ-1 és Sz-2 jelű szabályozási tervlapjai, valamint az út mintakeresztszelvények tartalmazzák. A külterületi utak szabályozási szélessége csak irányadó jellegű, a konkrét szabályozási szélességek csak engedélyezési szintű úttervek alapján határozhatók majd meg.

/3/ Az utak területsávjai mentén létesítményt elhelyezni csak a biztonságos közlekedés feltételeinek fenntartása mellett az út kezelőjének hozzájárulásával és a vonatkozó ágazati szabványok, előírások betartásával lehet.

/4/ A közlekedési területen elhelyezhetőek az OTÉK 26. § (3) bekezdésében foglalt létesítmények.

/5/  közutakra rácsatlakozást kialakítani csak az út kezelőjének hozzájárulásával lehet.

/6/ A területen az útkategóriák alábbiak:

KÖ f                      Országos gyorsforgalmi főút

KÖ t                      Településközi út

KÖ gya                 Gyalogút

KÖ gy                   Gyűjtőút

KÖ                        Kiszolgáló út

KÖ m                    Mellékút

KÖ va                   Vasút

Gyalogút (B X.):

• - a 714/1 hrsz.-ú út
• - a 725 és 726 hrsz-ú telkek között kialakított új út
• - a 1130 hrsz.-ú út és annak folytatása

A belterületen települési gyűjtőút (B V.):

• - a Zrínyi utca a Kossuth utcától és a folytatásában kiépítendő út

• - a Kossuth utca
• - a Rákóczi Ferenc utca és a Külső Rákóczi utca
• - a Tabán utca
• - a Győri utca
• - az Arany János utca Petőfi utca és Győri utca közötti szakasza
• - a Petőfi Sándor utca az arany János utcáig
• - az Árpád utca

Településközi út (K VIII.):

• - a töltésen Mérges felé kiépítendő út
• - az Ikrény felé vezető településközi út, melynek tervezett nyomvonala a vasút mellett halad a keleti felüljáróig és innen kanyarodik Ikrény irányába
• - a 0210, 0222 és 0228 hrsz.-ú utak nyomvonalában kiépítendő út (Ikrény felé vezető, régi győri út)
• - a 058/4 hrsz.-ú út (Koroncó felé)

Országos gyorsforgalmi út (K II.):

• - a 85-ös főút tervezett új nyomvonala

/7/ A gyorsforgalmi út szabályozási területén belül épületet elhelyezni csak a TH-01-02-09 munkaszámú tervdokumentáció SZ-2 jelű tervlapján jelölt épületek elhelyezésére szolgáló területen belül lehet.

/8/ Az M85 út tervezett csomópontjának kialakítására vonatkozó előírások:

• - külön szintű csomópont kialakítása, mely biztosítja a lehajtást Rábapatona felé, illetve az M1 autópálya, Börcs és Enese felé vezető településközi utak számára egyaránt
• - a tervezett felüljáró biztosítsa a kereszt irányú kerékpáros közlekedést a gyorsforgalmi út felett
• - a távolsági buszok (átmenő járatok) számára megállót kell kiépíteni a csomópont közelében
• - az építés alatt is állandó bejáratot kell biztosítani a településre
• 
  

/9/ A 8. sz. vasúti fővonal és a településre bevezető településközi út (ill. a településen belül gyűjtőút) kereszteződését közúti aluljáróval kell megoldani.

/10/Jelen rendeletmódosítás PSZ-1 tervlapján a  a  KÖ gy jellel ellátott út szabályozási szélessége 16,0 m (Zrínyi u. folytatása).

Zöldterületek

21.§

/1/ Zöldfelület az állandó növényzettel fedett közpark területe.

/2/ A közpark területén elhelyezhetőek a pihenést, testedzést, gyermekek szórakoztatását szolgáló létesítmények (térbútorok, játszóterek) illetve a fenntartást szolgáló létesítmények.

/3/ Az övezetben maximum 2% beépítési százalék mellett 3,0-3,5 m-es építménymagasságú építmény építhető szabadon álló módon.

/4/ A 205 és 207 hrsz.-ú közpark területen elhelyezhetőek a szociális létesítmények illetve a vásárokkal és egyházi ünnepek alkalmával rendezett búcsúval kapcsolatos létesítmények, árusító helyek és  kiszolgáló létesítmények illetve a fenntartást szolgáló létesítmények, valamint hulladék udvar és kiszolgáló létesítményei.

/5/ A zöldterületen az OTÉK 27 § (2)-(3)bekezdés előírásait alkalmazni kell.

/6/ A területen a zöldterületi kategóriák az alábbiak:

Z kp                 Közpark

Z ft                   Fásított terület

/7/ A fásított terület a közparknál kevésbé igényesen kialakított –inkább természet közeli állapotban meghagyott- zöldterület.

Erdőterületek

22.§

/1/ A területen az alkalmazott kategóriák az alábbiak:

E                     Gazdasági célú erdő

            E v                   Védő erdő

            E k                   Közjóléti erdő

/2/ A gazdasági célú erdő területén a 100.000m²-t (10 ha) meghaladó telken az erdő rendeltetésének megfelelő építmény helyezhető el maximum 0,5 %-os beépítés mellett. Az építmények magassága a 3,5 métert nem haladhatja meg.

/3/ A védőerdő területe elsődlegesen környezetvédelmi célokat szolgál. A területén építmény nem helyezhető el.

/4/ A közjóléti erdő területe elsődlegesen ismeretterjesztő, egészségügyi, szociális, turisztikai rendeltetésre szolgál. Területén rendeltetésének megfelelően csak a felsorolt célokat szolgáló építmények, épületek helyezhetőek el. Az építmények magassága a 3,5 métert, a beépítés mértéke az 5%-ot nem haladhatja meg.

Mezőgazdasági területek

23.§

/1/ A területen a mezőgazdasági területek alkalmazott kategóriái az alábbiak:

            M sz                Szántóterület

            M r                   Rét és legelő területe

            M n                  Nádas, mocsár

            M ü                  Mezőgazdasági üzemi terület

/2/ A mezőgazdasági területeken 10 000 m²-t el nem érő telken építményt elhelyezni nem szabad. Az 10 000 m² feletti telkeken a beépítettség nem haladhatja meg a 3%-ot. Az 10 000 m² feletti telkeken lakóépület és gazdasági épület egyaránt elhelyezhető.

/3/ A mezőgazdasági területeken meglévő a deflációs hatást csökkentő fasorokat, erdősávokat fenn kell tartani, és a fák szakszerű pótlását el kell végezni. A mezőgazdasági táblák szegélyei mentén a TH-01-02-09 munkaszámú tervdokumentáció Sz-2 jelű szabályozási tervlapján jelölt helyeken a terület tulajdonosainak új fasorokat kell ültetniük.

/4/ A mezőgazdasági területen kerítést csak ott lehet létesíteni, ahol lakóépület vagy mezőgazdasági épület került elhelyezésre.

/5/ A TH-01-02-09 munkaszámú tervdokumentáció SZ-1 és SZ-2 jelű tervein „csőkútból öntözött terület” jelölt területek csőkútból öntözhető területek, ezért az esetleges művelési ág váltásról az Észak-dunántúli Vízügyi Igazgatóságot értesíteni kell.

/6/ A TH-01-02-09 munkaszámú tervdokumentáció SZ-1 és SZ-2 jelű tervein Mü-2 jellel jelölt területekre épület elhelyezési igény felmerülésekor részletes szabályozási tervet kell készíteni.

A területen a megengedett használat: Mezőgazdasági tevékenységgel (terménytárolás, terményfeldolgozás, állattartás, növénytermesztés stb.) kapcsolatos épületek, építmények, igazgatási és irodaépületek, mezőgazdasági épek tárolására alkalmas épületek. A területeken olyan állatfajtát, állatlétszámot és technológiát lehet megengedni, mely a kijelölt 500 méteres védőtávolságot nem lépi túl. Az új állattartó épületek védőtávolságának meghatározásakor a Környezetvédelmi felügyelőség az illetékes szakhatóság. A megengedett maximális beépítettség a 30%-ot nem haladhatja meg.

Egyéb területek

24.§

/1/ Az egyéb területekbe a folyóvizek medre és partja, nyílt csatornák, vízelvezető árkok medre és partja tartoznak.

/2/ A területen az egyéb területek alkalmazott kategóriája az alábbi:

            V                     vízfelület

            V sh                 vizisport és sporthorgászat területe

            V e                  erdőterület

            V r                   rét, legelő terület

/3/ A vízgazdálkodási területen az OTÉK 30. § (2) bekezdésben foglalt építmények helyezhetőek el.

/4/ Vízgazdálkodási területen nem csak vízgazdálkodási célokat szolgáló épületet elhelyezni csak a vízisport és sporthorgászat céljára jelölt területen lehet.

Hatálybalépés

25.§

Ez a rendelet a kihirdetés napján lép hatályba, ezzel egyidejűleg a Rábapatona Községi Önkormányzat Képviselő-testületének 10/1994.(VIII.15.) és 16/1999.(X.28.) számú rendeletekkel módosított 5/1994.(IV.1.) számú rendelete Rábapatona község összevont rendezési tervéhez készült Szabályozási előírásairól.