Károlyháza Község Önkormányzata Képviselő-testületének 9/2003. (VII. 22.) önkormányzati rendelete
A helyi környezet védelméről, a közterületek és ingatlanok rendjéről, a település tisztaságáról
Hatályos: 2003. 08. 01- 2008. 06. 30Károlyháza Község Önkormányzata Képviselő-testületének 9/2003. (VII. 22.) önkormányzati rendelete
A helyi környezet védelméről, a közterületek és ingatlanok rendjéről, a település tisztaságáról
Károlyháza Község Képviselő-testülete a helyi önkormányzatokról szóló módosított 1990. évi LXV. törvény 16. § (1.) bekezdésében, 1995. évi LIII. tv. 46. § (1) bekezdés c) pontjában, 48. §-ában és a hulladékgazdálkodásról szóló 2000. évi XLIII. törvény 13. § és 31. § (2) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján Károlyháza község tiszta, esztétikus képének, valamint a környezet rendjének és tisztaságának kialakítása, fenntartása és védelme érdekében, a helyi körülmények figyelembe véve, az alábbi rendeletet alkotja.
Általános rendelkezései
1. § (1) A rendelet célja, hogy Károlyháza község közigazgatási területén a köztisztaságot fenntartsa, az ezzel kapcsolatos feladatokat, kötelezettségeket és tilalmakat a helyi sajátosságoknak megfelelően rendezze.
(2) A rendelet hatálya a község közigazgatási területén állandó vagy ideiglenes jelleggel tartózkodó, illetve tevékenységet folytató magánszemélyekre, jogi személyekre, valamint jogi személyiséggel nem rendelkező magánszemélyekre, jogi személyekre, valamint jogi személyiséggel nem rendelkező egyéb szervezetekre egyaránt kiterjed. Nem terjed ki a rendelet hatálya a veszélyes hulladékokra, a települési folyékony hulladékokra és az azokkal összefüggő tevékenységre.
(3) A köztisztasági és települési környezet fenntartása elsőrendű közegészségügyi érdek, ezért ennek előmozdításában mindenki köteles hathatósan közreműködni, a szennyeződést. fertőzést eredményező tevékenységtől, illetőleg magatartástól tartózkodni.
(4) Az egyes ingatlanok tisztán tartásáról az ingatlan tulajdonosának, használójának (haszonélvezőjének, másnak a használatában levő ingatlanok tisztántartásáról pedig a használati joggal rendelkező a bérlőnek kell gondoskodni.
(5) A település egész területén a szervezett szemétszállítástól az önkormányzat gondoskodik.
2. § (1) Alapfogalmak:
a) települési szilárd hulladék: a háztartási hulladék (szemét) és az egyéb szilárd hulladék;
b) háztartási hulladék (szemét): a lakásokban, valamint a lakás, üdülés, pihenés céljára használt egyéb helyiségekben, valamint a lakás közös használatra szolgáló helyiségekben és területeken keletkezett szilárd hulladék, így pl.: a salak (beleértve a központi fűtésből keletkezett salakot is), a rongy, söpredék, hamu, korom, edény, eszköz, ablaküveg, papír konyhai hulladék (ideértve a műanyag konzervdobozt, üveget), a kerti és gazdasági hulladék, falomb, nyesedék, valamint a lakásban folytatott vállalkozási tevékenység gyakorlásából keletkezett hulladék, ha a naponta keletkező mennyisége nem haladja meg a rendelet alkalmazása szempontjából szokásosnak minősülő mennyiséget, mely 15 liter,
c) nem háztartási szemét: az emberi ürülék, az állati hulla és trágya, a jég, a sár, az épület vagy egyes részeinek megrongálódásából, bontásából vagy javításából származó nagyobb mennyiségű anyag, továbbá tűz- vagy robbanásveszélyes, mérgező, illetve fertőző anyag, valamint a nem lakás céljára szolgáló épületekben (irodánkban, intézményekben, üzemekben, üzletekben stb.) és a hozzájuk tartozó területen, továbbá vegyes (részben lakás, részben egyéb) célra szolgáló épületekben keletkezett hulladék, tekintet nélkül arra, hogy az a működési tevékenység gyakorlása során keletkezett-e, vagy sem;
d) egyéb szilárdhulladék: a lakásban és az emberi tartózkodásra szolgáló más helyiségekben felhalmozódott szilárd hulladék (nagyobb mértékű berendezési tárgy, lom, bútor, ágybetét, háztartási berendezés és készülék stb., valamint az azokhoz tartozó területeken, illetőleg közterületeken keletkezett szilárd hulladék, szemét) az ipari tevékenység során keletkező, a b) pontot meghaladó mennyiségű hulladék, építési törmelék;
e) köztisztasági szolgáltatás: megbízás, illetve megrendelés alapján a köztér tisztántartása, a települési szilárd hulladék kezelése;
f) tisztántartás: az egyes ingatlanok és közterületek rendszeres tisztítása, hó- és síkosság mentesítése, illetőleg pormentesítése;
g) kezelés: a települési szilárd hulladék összegyűjtése, átmeneti tárolása és a kijelölt lerakóhelyre való elszállítása.
Az ingatlanok és közterületek tisztántartása
3. § (1) A község területén lévő ingatlanok tisztántartásáról az ingatlanok tulajdonosai, tényleges használói kötelesek gondoskodni, továbbá kötelességük, hogy ingatlanukat megműveljék, rendben tartsák, gyomtól, gaztól megtisztítsák.
(2) Az önkormányzati tulajdonú közterületek szervezett, rendszeres tisztántartásáról, hó portalanításáról, általános jellegű takarításáról, síkosság-mentesítéséről, a szilárd burkolatú utak tisztántartásáról, szeméttárolók kihelyezéséről, ürítéséről az önkormányzat a polgármesteri hivata útján gondoskodik.
(3) Magánszemélyek, jogi személyek, jogi személyiséggel rendelkező egyéb szervezetek tevékenysége következtében közterületen keletkezett szennyeződés megszüntetése, a szennyeződést okozó szerv, illetve személy feladata.
(4) Köztisztasági szempontból járdának minősül az a gyalogos közlekedésre rendelt kiépített és kiépítetlen útterület, mely az ingatlan telekhatárától az úttest széléig (szegélyéig) terjed.
(5) Az ingatlan előtti járda tisztántartása az ingatlan tényleges használójának, illetve tulajdonosának kötelezettsége.
4. § (1) A közterületen lévő árkok, nyitott csatornák, folyókák, átereszek tisztántartása, a csapadékvíz akadálytalan elfolyásának biztosítása - az ingatlan előtti szakaszra terjedően - az ingatlan tényleges használójának, illetve tulajdonosának kötelessége.
(2) Járműbehajtók átereszeinek építése, jókarban és tisztántartása minden esetben az ingatlan használójának, illetve tulajdonosának kötelessége.
(3) Az ingatlanon keletkező csapadékvíz saját területen történő elhelyezéséről, illetőleg kiépített csapadékcsatorna esetén az abba történő bevezetésről - előzetes bejelentés alapján - az ingatlan tulajdonosa gondoskodik.
(4) A csapadékelvezető árokba szennyezett (olajos, vegyszeres stb.) vizet bevezetni tilos! Eldugulás vagy rongálódás okozására alkalmas anyagot (szemetet, iszapot, papírt, törmeléket, tűz- és robbanásveszélyes anyagot) a csapadékvíz-elvezető árokba szórni, beleönteni, beleseperni vagy bevezetni tilos!
5. § (1) Építési területen és az építkezés közvetlen környékén (az építkezés előtti területen) az építést végző kivitelezőnek kell biztosítani a tisztaságot.
(2) Beruházások esetén a birtokbavételtől a kivitelezés megkezdéséig a beruházónak (bonyolítónak), ezt követően a kivitelezés befejezéséig a kivitelezőnek kell gondoskodni az általa elfoglalt terület tisztántartásáról.
(3) Építésnél, bontásnál vagy tatarozásnál a munkálatokat úgy kell végezni, az építési és bontási anyagokat, a kiásott földet úgy kell tárolni, hogy por és egyéb szennyeződés ne keletkezzen.
(4) Közterületen 48 órán túl építési anyagot csak a polgármester által kiadott közterület-használati engedélyben meghatározott területen, az engedélyben megjelölt módon és időtartamig szabad tárolni. Magánterületen engedély nem szükséges, de csak olyan anyagot szabad tárolni, amely közegészségügyi szempontból veszélytelen.
(5) Közterületen bárminemű burkolat (úttest, járda stb.) felbontása csak jegyző, az országos közúthálózatba tartozó utak tekintetében a közút kezelőjének hozzájárulásával lehetséges.
(6) Amennyiben a munkálatok végzése során építési törmelék, illetve hulladékanyag keletkezik, úgy azt folyamatosan, legkésőbb a munka befejezésétől számított 48 órán belül a kivitelezést végző szervnek vagy személynek el kell szállítani, és a közterületet helyre kell állítani, illetőleg meg kell tisztítani.
(7) Tilos közútra, útpadkára salakot, építési törmeléket, illetve szemetet szállítani és helyezni! Közterületre kihordott szemetet vagy építési törmeléket az érintett ingatlan tulajdonosa köteles felszólításra 24 órán belül saját költségén összetakarítani, illetve elszállítani.
6. § (1) Közterületen szennyező anyagot (szemetet, rongyot, egyéb hulladékot) csak olyan módon szabad szállítani, hogy a szállításból semmi ki ne hulljon, por és csepegés ne keletkezzen. Ha a szállítás közben a terület szennyeződnék, a szennyeződés előidézője köteles azt eltávolítani és a további szennyeződés megakadályozásáról gondoskodni.
(2) Ha bármilyen szállítmány fel- vagy lerakásánál, a köz- vagy magánterület szennyeződik, a szennyeződés előidézőjét azt a fel- vagy lerakás elvégzése után nyomban meg kell tisztítani.
7. § (1) A község közterületén tilos járművet mosni, olajcserét vagy más olyan tevékenységet végezni, amely szennyeződést okoz.
8. § (1) Közterületen hirdetményt, plakátot csak az e célra rendszeresített helyen szabad elhelyezni. Tilos az építményeket, kerítéseket, élőfákat bármilyen felirattal megrongálni. A közszemérmet és közízlést sértő feliratokat a tulajdonos 24 órán belül köteles saját költségén eltávolítani.
(2) Épületen (kapun, ablakon stb.) egyéb létesítményben lévő, idejét múlt hirdetményt az elhelyező köteles eltávolítani, legkésőbb a felhívás kézhezvételétől számított 3 napon belül, köteles továbbá az így keletkezett hulladék összegyűjtéséről és elszállításáról is gondoskodni.
9. § (1) A közterületek, a sportolás céljára szolgáló területek, valamint a kiránduló- és táborozóhelyek beszennyezése tilos!
10. § (1) Vállalkozói tevékenység ellátásához, magángazdálkodáshoz szükséges gépek, járművek tárolása közterületen tilos!
(2) Alkalmi jelleggel igénybe vett közterület és az azt körülvevő 10 méteres területsáv tisztántartása az alkalmi használó kötelessége.
11. § (1) Az épület tulajdonosa gondoskodik arról, hogy az épület tetőzetéről az esővíz, hólé a járdára ne csorogjon.
(2) A település területén lévő tavakba, holtágakba, élő vízfolyásokba, belvízelvezető árkokba tisztítatlan szennyvizet, trágyalevet levezetni, partjait szemét vagy egyéb hulladék lerakásával beszennyezni tilos!
12. § (1) A járdáról letakarított jeget, havat a közút és a járda között úgy kell elhelyezni, hogy se a gyalogos, se a gépjármű forgalmat ne akadályozza.
Az avar és kerti hulladékok nyílttéri égetése
13. § (1) Avart és kerti hulladékot csak jól kialakított tűzrakó helyen és telken szabad égetni úgy, hogy az az emberi egészséget és a környezetet ne károsítsa, és az égetés hősugárzása kárt ne okozzon.
(2) Az égetendő kerti hulladék nem tartalmazhat más kommunális, illetve ipari eredetű hulladékot (PVC, veszélyes hulladék)
(3) A szabadban tüzet gyújtani, tüzelőberendezést használni csak úgy lehet, hogy az a környezetére tűz -és robbanásveszélyt ne jelentsen.
(4) A szabadban tüzet, üzemeltetett tüzelőberendezést őrizetlenül hagyni nem szabad, s veszély esetén, vagy ha arra szükség nincs, a tüzet azonnal el kell oltani.
(5) A tüzelés, a tüzelőberendezés használatának színhelyén olyan eszközöket és felszereléseket kell készenlétbe helyezni, amelyekkel a tűz terjedése megakadályozható, illetőleg a tűz eloltható.
14. § A községgazdálkodási körbe tartozó parkfenntartási feladat magában foglalja a község területén lévő parkok, játszóterek, sorfák, sövények gondozását.
A közterülethasználat
15. § (1) A közterület-használat engedélyezése a jegyző hatáskörébe tartozik. A közterület-használat engedélyezésével egyidejűleg díjfizetési kötelezettséget kell megállapítani az engedélyes részére.
(2) A közterület-használatért megállapítandó díj mértékét jelen rendelet 1. számú melléklete tartalmazza.
(3) Az engedély iránti kérelmet a jegyző által biztosított formanyomtatványon kell benyújtani.
(4) A közterület rendeltetéstől eltérő használatára előírt rendelkezések betartásának ellenőrzésére a jegyző vagy annak megbízottja jogosult. Feladatkörében külön jogszabályok szerint jogosult intézkedéseket tenni, valamint az e rendeletben foglalt jogkövetkezményeket alkalmazni.
(5) A közterület-használatért megállapított díjat Károlyháza Község Önkormányzatának költségvetési elszámolási számlájára kell befizetni.
(6) A ki nem egyenlített közterület-használati díjak és járulékainak behajtása az adózás rendjéről szóló jogszabály rendelkezései szerint történik.
(7) A közterület-használati díj megfizetése alól mentesítés adható:
a) a közterületen folytatni kívánt tevékenység közösségi alapellátás szolgál
b) az önkormányzat hivatalos rendezvényeivel és költségvetése terhére megvalósuló bármilyen építési munkával összefüggő közterület-használat esetén
c) az önkormányzat költségvetési intézményei által kért közterület-használat esetén
d) lakossági közmű létesítése összefüggő közterület használat esetén
16. §
A közterület engedély nélküli használata
17. § (1) Aki a közterület-használattal kapcsolatban meghatározott magatartási szabályokat kötelezettségeket és tilalmakat megszegi - amennyiben súlyosabbnak minősülő cselekmény nem valósul meg - szabálysértést követ el és 30000 Ft-ig terjedő pénzbírsággal sújtható.
(2) Szabálysértést követ el az, a vele szemben az (1) bekezdés szerint kell eljárni, aki
a) az általa használt, illetve tulajdonát képező ingatlant nem műveli meg, nem tartja tisztán, gyomtól, gaztól nem tisztítja meg,
b) szemetet felhalmoz,
c) a szemétgyűjtő edénybe mérgező, robbanó, folyékony vagy a szolgáltatást végző dolgozó testi épségét, egészségét vagy a gépjárművet veszélyeztető anyagot helyez el,
d) a szemétgyűjtőedény és környékének tisztántartásáról (takarításáról, fertőtlenítéséről) nem gondoskodik,
e) az ingatlan és az ingatlan előtti járda tisztántartásáról (hó eltakarításáról, síkosság mentesítéséről) nem gondoskodik,
f) az ingatlan előtti árkot, folyókát, csatornanyílást, átereszt nem tisztítja, vagy a csapadékvíz zavartalan lefolyását nem biztosítja,
g) a beépített, illetve beépítetlen belterületi ingatlan előtti járdán, illetve mellette nőtt gazt nem nyírja, a kinyúló ágak és bokrok nyeséséről nem gondoskodik,
h) az ingatlanán keletkezett csapadékvizet nem a saját területén helyezi el, illetve azt bejelentés nélkül a kiépített csapadékcsatornába vezeti,
Záró rendelkezések
18. § Ez a rendelet 2003. augusztus 1-én lép hatályba, kihirdetéséről a körjegyző a helyben szokásos módon gondoskodik.