Pilismarót Község Önkormányzata Képviselő-testületének 1/2004. (II. 23.) önkormányzati rendelete
PILISMARÓT KÖZSÉG HELYI ÉPÍTÉSI SZABÁLYZATÁT (HÉSZ) ÉS SZABÁLYOZÁSI TERVÉT JÓVÁHAGYÓ RENDELET
Hatályos: 2022. 12. 09
Pilismarót Község Önkormányzata Képviselő-testületének 1/2004. (II. 23.) önkormányzati rendelete
PILISMARÓT KÖZSÉG HELYI ÉPÍTÉSI SZABÁLYZATÁT (HÉSZ) ÉS SZABÁLYOZÁSI TERVÉT JÓVÁHAGYÓ RENDELET
2022.12.09.
Pilismarót Község Önkormányzata Képviselő Testületének 1/2004. (II. 23.) ÖKT. sz. rendelete Pilismarót Község Helyi Építési Szabályzatának (HÉSZ) valamint Szabályozási Tervének jóváhagyásáról
Pilismarót Község Képviselő Testülete az épített környezet alakításáról és védelméről szóló
1997. évi LXXVIII. törvény 7. §-ában, valamint a helyi önkormányzatokról szóló módosított 1990. évi LXV tv. 8. § (1) bekezdésében biztosított feladat- és jogkörében eljárva, továbbá az Országos Településrendezési és Építési Követelményekről (továbbiakban OTÉK) szóló 253/1997. (XII. 20.) Kormányrendelet 4. § (3) bekezdésében biztosított felhatalmazással élve a VÁTI KHT által 1644/98. törzsszámon készített dokumentáció alapján a jelen rendelet mellékleteként jóváhagyja Pilismarót Helyi Építési Szabályzatát (HÉSZ-t), valamint Pilismarót Szabályozási Tervét.
A rendelet hatálya és alkalmazása
1. § (1) Jelen rendelet hatálya Pilismarót község közigazgatási területére terjed ki.
3. § (1) A település közigazgatási területe építési szempontból:
a) beépítésre szánt (beépített, további beépítésre kijelölt), illetőleg
(2) A beépítésre szánt terület építési használata szerint lehet:
- lakóterület: kertvárosias lakó-,
falusias lakó-,
- vegyes terület: településközponti vegyes,
központi vegyes
- gazdasági terület: kereskedelmi szolgáltató-,
ipari (jelentős mértékben nem zavaró hatású),
mezőgazdasági üzemi (állattartó)-,
- üdülőterület: üdülőházas-,
hétvégiházas-,
- különleges terület: rehabilitációs-,
idegenforgalmi-központi-,
idegenforgalmi-sport*,
temetkezési célú-,
városüzemeltetési célú.
(3) Beépítésre nem szánt terület lehet:
- különleges terület: idegenforgalmi-sport-,
nagy kiterjedésű, sportolási célú-,
otthon-park
- közlekedési és közműterület,
- zöldterület (közpark, fásított köztér, egyéb)
- erdőterület: védelmi (védett és védő)-,
turisztikai-,
- mezőgazdasági terület: általános-,
kertes-,
korlátozott funkciójú-,
- egyéb terület (vízgazdálkodással összefüggő).
Az igazgatási terület tagozódása
4. § (1) A település közigazgatási területe a területhasználat intenzitásától, illetve a jogi állapottól függően - a terv szerint - az alábbi részekre oszlik:
b) egyéb belterületek: Dunapart, Basaharc
c) tervezett belterület: fejlesztési területek,
tartalék terület
d) külterület: meglévő, megmaradó terület,
távlatban belterületbe javasolt terület.
A belterületi határ módosítása
5. § (1) Belterületbe kell vonni a tényleges igények függvényében, ütemezhetően az alábbi területrészeket:
- A 11-es út elkerülő nyomvonala mentén tervezett település-kapu területeket,
- A meglévő és tervezett üdülőterületeket, a különleges idegenforgalmi fejlesztési területeket, kivéve a zöldfelületi jellegű (KidZ, KidSp és Ko jelű) különleges területeket
- A tervezett lakóterületeket.
(2) Nem kell belterületbe vonni a meglévő, illetve tervezett zöldterületeket, valamint a - meglévő és tervezett - vízgazdálkodási területeket .
a)
(4) Tartalék területnek kell kezelni a távlati fejlesztések területeit:
- A tervezett megváltozó területfelhasználású, beépítésre nem szánt területeket is (közpark, erdő, vízfelület)
(5) A tartalék területként jelölt területek célja a hosszú, illetve nagy távban szükséges fejlesztések területi biztosítása. A tervezett területfelhasználási kategória megvalósításáig, illetve szükség szerint belterületbe vonásáig átmenetileg a jelenlegi rendeltetésnek megfelelő besorolást kell figyelembe venni (általános mezőgazdasági terület).
III. BEÉPÍTÉSRE SZÁNT TERÜLETEK RÉSZLETES ELŐÍRÁSAI
Lakóterületek építési övezetei
6. § (1) A lakóterület sajátos építési használata szerint lehet:
a) kertvárosias lakóterület (Lke)
b) falusias lakóterület (Lf)
(2) A lakóterületek építési övezetekre való tagolását a szabályozási terv tartalmazza.
(3) A kertvárosias lakóterület jellemzően laza beépítésű, összefüggő nagy kertes, több önálló rendeltetési egységet is magába foglaló lakóépületek elhelyezésére szolgál.
A területen az OTÉK
13. és 32. §-a szerinti épületek és építmények helyezhetők el.
(4) A kertvárosias lakóterületen (Lke) telket alakítani, illetve azt beépíteni az egyes építési övezetekre az alábbiakban megállapított beépítési jellemzőkkel lehet.
Építési övezet jele |
Lkea-O/30/4,5/600 |
Lkeau-O/30/4,5/600 |
Lkem-O/30/6,5/600 |
Beépítési mód |
oldalhatáron álló |
oldalhatáron álló* |
oldalhatáron álló |
Beépítettség (%) |
max. 30 |
max. 30 |
max. 30 |
Építménymagasság (m) |
max. 4,5 |
max. 4,5 |
max. 6,5 |
Telekterület (m2) |
min. 600 |
min. 600 |
min. 600 |
Telekszélesség (m) |
min. 15 |
min. 15 |
min. 15 |
Zöldfelület (%) |
min. 50 |
min. 50 |
min. 50 |
Közművesítettség |
teljes |
teljes |
teljes |
Építési övezet jele |
Lkea*-Sz/20/4,5/1000 |
Beépítési mód |
szabadon álló |
Beépítettség (%) |
max. 20 |
Építménymagasság (m) |
max. 4,5 |
Telekterület (m2) |
min. 1000 |
Telekszélesség (m) |
min. 20 |
Zöldfelület (%) |
min. 60 |
Közművesítettség |
teljes |
a)
(4a) Kertvárosias lakóterületen a lakóépületen kívül járműtároló, háztartási tároló, kiskereskedelmi üzlet, barkácsműhely, műterem, pince, présház, kisállattartó létesíthető. Az állattartó épület beépíthető alapterülete a telek területének max. 5%-a lehet, a beépítettség előírt mértékén belül.
(6) Melléképítmények közül kerti építmény, növényház, terepszint alatti építmény, hulladéktartály-tároló, kirakatszekrény, közműcsatlakozó, közműpótló, kemence, jégverem létesíthető.
(7) A falusias lakóterület jellemzően alacsony laksűrűségű, a beépített telekrészhez kapcsolódó, vagy önálló - mezőgazdaságilag hasznosított kertterülettel is rendelkezik és amely lakóépületen kívül mező- és erdőgazdasági építmények elhelyezésére szolgál. A területen az OTÉK
14. és 32. §-a szerinti építmények helyezhetők el.
(8) A falusias lakóterületen (Lf) telket alakítani, illetve azt beépíteni az egyes építési övezetekre az alábbiakban megállapított beépítési jellemzőkkel lehet.
Építési övezet jele |
Lfa-O/30/4,5/1000 |
Lfau-O/30/4,5/1000 |
Lfm-O/30/6,5/1000 |
Beépítési mód |
oldalhatáron álló |
oldalhatáron álló* |
oldalhatáron álló |
Beépítettség (%) |
max. 30 |
max. 30 |
max. 30 |
Építménymagasság (m) |
max. 4,5 |
max. 4,5 |
max. 6,5 |
Telekterület (m2) |
min. 1000 |
min. 1000 |
min. 1000 |
Telekszélesség (m) |
min. 18 |
min. 18 |
min. 18 |
Zöldfelület (%) |
min. 40 |
min. 40 |
min 40 |
Közművesítettség |
min. részleges |
min. részleges |
min. részleges |
a)
(9) Falusias lakóterületen lakóépületen kívül járműtároló, háztartási tároló, kiskereskedelmi üzlet, műhely, műterem, pince, présház, állattartó, gabonatároló, pajta létesíthető. Az állattartó épület beépíthető alapterülete a telek területének max. 10%-a lehet, a beépítettség előírt mértékén belül.
(10) Lakóterületen utcavonalon álló beépítési előírás esetén általában előkert nélküli, utcavonalon álló építhető.
Ennek értelmében az utcai homlokzaton sem tornác, sem emeleti ki- vagy visszaugrás, erkély, oromfali loggia, vagy a történetileg kialakult utcaképnek megfelelő méretnél nagyobb ablak nem engedélyezhető.
(11) Az épületek tetőgerince nem lehet az építménymagasság+3,0m-nél magasabban. A tetőidom csak szimmetrikus nyeregtető lehet 38°- 45° közötti tetőhajlásszöggel.
(12) Lakóövezetben üdülőépület nem létesíthető.
(13) A lakóövezetekben a használatbavételi engedélytől számított 60 évnél régebbi épületek a jelenlegi épületforma megtartásának kötelezésével üdülő ingatlanná átminősíthetők.
(14) A melléképítmények közül kerti építmény, növényház, terepszint alatti építmény, hulladéktartály-tároló, kirakatszekrény, közműcsatlakozó, közműpótló, kemence, jégverem létesíthető.
(15) A szabályozási tervben házikertként (HK) megjelölt telekrészen semmilyen építmény sem létesíthető.
Vegyes területek építési övezetei
7. § (1) A község területén a vegyes területek sajátos építési használat szerint településközpont vegyes és központi vegyes terület –re tagozódnak.
(2) A településközpont vegyes terület több önálló rendeltetési egységet magába foglaló, lakó- és olyan helyi települési szintű igazgatási, kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó, egyházi, oktatási, egészségügyi, szociális épületek, valamint sportépítmények elhelyezésére szolgál, amelyek alapvetően nincsenek zavaró hatással a lakófunkcióra. A területen az OTÉK 16. és 32. §-a szerinti építmények helyezhetők el.
(3) A központi vegyes terület több önálló rendeltetési egységet magába foglaló, regionális szintű intézmények elhelyezésére szolgál. A területen az OTÉK 17. és 32. §-a szerinti építmények helyezhetők el.
(4) A vegyes területek építési övezetekre való tagolását a szabályozási terv tartalmazza.
(5) Településközpont vegyes területen (Vt) telket alakítani, illetve azt beépíteni az egyes építési övezetekre az alábbiakban megállapított beépítési jellemzőkkel lehet.
Építési övezet jele |
Vta-O/40/4,5/600 |
VtaZu-Z,O/50/4,5/600 |
Vtm*-O/50/5,5/800 |
Beépítési mód |
oldalhatáron álló |
zártsorú vagy
oldalhatáron álló |
oldalhatáron álló |
Beépítettség (%) |
max. 40 |
max. 50 |
max. 50 |
Építménymagasság (m) |
max. 4,5 |
max. 4,5 |
max. 5,5 |
Telekterület (m2) |
min. 600 |
min. 600 |
min. 700 |
Telekszélesség (m) |
min. 14 |
min. 14 |
min. 16 |
Zöldfelület (%) |
min. 20 |
min. 20 |
min. 20 |
Közművesítettség |
teljes |
teljes |
teljes |
Építési övezet jele |
Vtm*Zu-Z,O/50/5,5/800 |
Vtal-Sz/30/7,5/3000 |
|
Beépítési mód |
Zártsorú vagy
oldalhatáron álló |
Szabadon álló |
|
Beépítettség (%) |
max. 50 |
max. 30 |
|
Építménymagasság (m) |
max. 5,5 |
max. 7,5 |
|
Telekterület (m2) |
min. 800 |
min. 3000 |
|
Telekszélesség (m) |
min. 18 |
min. 30 |
|
Zöldfelület (%) |
min. 20 |
min. 50 |
|
Közművesítettség |
teljes |
teljes |
|
*nagyobb belmagasságú földszint és tetőtér beépítés lehetséges
a) A Településközpont vegyes területen (Vt) nagyobb belmagasságú földszint és tetőtér beépítés is lehetséges
(6) Az építési övezetben állattartási, illetve növénytermesztést szolgáló építmény nem helyezhető el.
(7) Vegyes, településközponti övezetekben utcavonalon álló beépítési előírás esetén általában előkert nélküli, utcavonalon álló, a történetileg kialakult épülettömegeknek megfelelő épület építhető.
(8)
(9) Az épületek tetőgerince nem lehet az építménymagasság + 3,2 m-nél magasabban. A tetőidom csak szimmetrikus nyeregtető lehet 38°- 45° közötti tetőhajlásszöggel.
(10) Vegyes, településközponti övezetben üdülőépület nem létesíthető, de a használatbavételi engedélytől számított 80 évnél régebbi épületek a jelenlegi épületforma megtartásának kötelezésével üdülő ingatlanná átminősíthetők.
(11) Központi vegyes területen (Vk) telket alakítani, illetve azt beépíteni az egyes építési övezetekre az alábbiakban megállapított beépítési jellemzőkkel lehet.
Építési övezet jele |
Vka-Sz/40/4,5/3000 |
Vkm-Sz/30/7,5/3000 |
|
Beépítési mód |
szabadon álló |
szabadon álló |
|
Beépítettség (%) |
max. 40 |
max. 30 |
|
Építménymagasság (m) |
max. 4,5 |
max. 7,5 |
|
Telekterület (m2) |
min. 3000 |
min. 3000 |
|
Telekszélesség (m) |
min. 30 |
min. 30 |
|
Zöldfelület (%) |
min. 40 |
min. 50 |
|
Közművesítettség |
teljes |
teljes |
|
(12) Az építési övezetben állattartási, illetve növénytermesztést szolgáló építmény nem helyezhető el.
Gazdasági területek építési övezetei
8. § (1) A gazdasági terület sajátos építési használata szerint:
a) kereskedelmi, szolgáltató gazdasági terület (Gk) lehet.
(2) A gazdasági területek építési övezetekre való tagolását a szabályozási terv tartalmazza.
(3) A kereskedelmi, szolgáltató gazdasági terület elsősorban nem jelentős zavaró hatású gazdasági tevékenységi célú épületek elhelyezésére szolgál. A területen az OTÉK 19. és 32. §-a szerinti építmények helyezhetők el.
(4) A kereskedelmi, szolgáltató gazdasági terület építési telkei az alábbi táblázat szerinti beépítési jellemzőkkel építhetők be.
Építési övezet jele |
Gk1a-SZ/40/4,5/3500 |
Gk1m-SZ/40/7,5/3500 |
Gk2a-SZ/40/5,5/3000 |
Beépítési mód |
Szabadon álló |
Szabadon álló |
Szabadon álló |
Beépítettség (%) |
max. 40 |
max. 40 |
max. 40 |
Építménymagasság (m) |
max. 4,5 |
max. 7,5 |
max. 5,5 |
Telekterület (m2) |
min. 3500 |
min. 3500 |
min. 3000 |
Telekszélesség (m) |
min. 30 |
min. 30 |
min. 30 |
Zöldfelület (%) |
min. 30 |
min. 30 |
min. 30 |
Közművesítettség |
teljes |
teljes |
teljes |
Üdülőterületek építési övezetei
9. § (1) Az üdülőterület sajátos építési használata szerint lehet:
a) üdülőházas üdülőterület (Üü)
b) hétvégiházas üdülőterület (Üh)
(2) Az üdülőterületek építési övezetekre való tagolását a szabályozási terv tartalmazza.
(4) Az üdülőházas üdülőterület építési telkeinek beépítési jellemzői:
Építési övezet jele |
Üü1a-Sz/10/4,0/10000 |
Üü1m-Sz/10/7,0/10000 |
Üü2a-Sz/15/4,0/5000 |
Beépítési mód |
szabadonálló |
szabadonálló |
szabadonálló |
Beépítettség (%) |
max. 10 |
max. 10 |
max. 15 |
Építménymagasság (m) |
max. 4,0 |
max. 7,0 |
max. 4,0 |
Telekterület (m2) |
min. 10000 |
min. 10000 |
min. 5000 |
Telekszélesség (m) |
min. 50 |
min. 50 |
min. 30 |
Zöldfelület (%) |
min. 40 |
min. 40 |
min. 40 |
Közművesítettség |
teljes |
teljes |
teljes |
Építési övezet jele |
Üü2m-Sz/15/7,0/5000 |
Üü3a-Sz/20/4,0/2000 |
Üü3m-Sz/20/7,0/2000 |
Beépítési mód |
szabadonálló |
szabadonálló |
szabadonálló |
Beépítettség (%) |
max. 15 |
max. 20 |
max. 20 |
Építménymagasság (m) |
max. 7,0 |
max. 4,0 |
max. 7,0 |
Telekterület (m2) |
min. 5000 |
min. 2000 |
min. 2000 |
Telekszélesség (m) |
min. 30 |
min. 20 |
min. 20 |
Zöldfelület (%) |
min. 40 |
min. 40 |
min. 40 |
Közművesítettség |
teljes |
teljes |
teljes |
(5) Üdülőházas üdülőterület alakítható ki a 11. sz. főközlekedési úttól északra eső területen.
(6) Üdülőházas üdülőterület kialakításának feltétele a kotrással érintett területek rehabilitálása. Az üdülőterületek kialakításának további feltétele a területek telekviszonyainak rendezése, az övezeti előírásnak megfelelő építési telkek kialakítása. A jelenlegi, beépítésre nem szánt (külterületi besorolású), mezőgazdasági hasznosítású földrészletek nem minősülnek építési teleknek.
(7) A hétvégiházas üdülőterület alacsony építménymagasságú és legfeljebb két üdülőegységes üdülőépületek elhelyezésére szolgál.
(8) A hétvégiházas üdülőterület építési telkeinek beépítési jellemzői:
Építési övezet jele |
Üh1a-SZ/20/4,5/800 |
Üh2a-SZ/20/4,5/500 |
Üh3a-SZ/20/3,5/300 |
Üh4-SZ/20/3,5/300 |
Beépítési mód |
szabadonálló |
szabadonálló, |
szabadonálló, |
szabadonálló, |
Beépítettség (%) |
max. 15 |
max. 15 |
max. 20 |
max. 4 |
Építménymagasság (m) |
max. 4,0 |
max. 4,0 |
max. 3,5 |
max. 4,5 |
Telekterület (m2) |
min. 800 |
min. 500 |
min. 300 |
min. 2200 |
Telekszélesség |
min: 16m |
min. 14m |
min..12m |
min..20m |
Zöldfelület (%) |
min. 50 |
min. 50 |
min. 50 |
min. 50 |
Közművesítettség |
min. részleges |
min. részleges |
min. részleges |
min. részleges |
(9) Hétvégiházas üdülőterületbe sorolandók a volt zártkerti területek nagy része a Duna-parton és a basaharci már meglévő üdülőterületek mellett.
(10) Az üdülőterületek építési övezeteiben állattartó épület, műhely, különálló épületben elhelyezett garázs, nem létesíthető, kivéve a lovasturizmust szolgáló lóistállókat.
(11) Az Üh1a övezet területén meglévő az övezeti előírásnál kisebb, de 400m2-nél nagyobb, legalább 12 m szélességű üdülőtelken 10%-os beépítettséggel 4,5 m homlokzatmagasságú üdülőépület helyezhető el.
(12) Az Üh1a és Üh2a övezetben 400 m2-nél kisebb, de 300 m2-nél nagyobb, legalább 10 m szélességű üdülőtelken csak pontszerűen alapozott faház helyezhető el, max. 10%-os beépítéssel és 4,0 m-es homlokzatmagassággal.
(13) Hétvégiházas üdülőövezet 300 m2-nél kisebb, vagy 10 m-nél keskenyebb telkein semmilyen épület nem helyezhető el.
(14) Az övezetek szomszédos telkei bármely esetben összevonhatók.
(15) A hétvégiházas üdülőövezetekben kialakítható épületek:
a) Az üdülőépületet szimmetrikus max. 45-os nyeregtetővel kell kialakítani.
b) Az épületek egy homlokzatának építménymagassága sem haladhatja meg az övezeti előírásban szereplő (átlag) értéket 20%-nál többel.
c) A tetőhéjazat anyaga természetes színű (barna, terrakotta), nád, cserép, vagy palalemez lehet.
d) Hullámlemez, szürke, vagy élénk (piros) színű palalemez alkalmazása tilos.
e) A tetőtér beépíthető, de oromfalon erkély, loggia kialakítása tilos.
(16) Épületet csak a telek szabályozási terven – építési tilalommal meg nem jelölt – részén lehet elhelyezni.
(17) Huzamos tartózkodásra alkalmas helyiség padlószintjét min. 109 mBf. magasságban lehet kialakítani.
Különleges területek építési övezetei
10. § (1) A különleges terület sajátos használata szerint lehet:
- Beépítésre szánt különleges terület
a) -rehabilitációs-,(Kr)
b) -idegenforgalmi-központi-,(Kidk)
c) -idegenforgalmi-sport-,(Kidz)*
d) -temetkezési célú-, (Kt)
e) -városüzemeltetési célú.(Kvü),
f) -honvédségi.(Kh),
- Beépítésre nem szánt különleges terület
g) -idegenforgalmi-sport-,(Kidz)
h) -nagy kiterjedésű, sportolási célú-,(Ksp)
területek.
(2) A különleges területek építési övezetekre való tagolását a szabályozási terv tartalmazza.
(3) A különleges területek építési övezetekre való tagolását a 7/1990. (IV.19.) tanácshatározattal elfogadott Pilismarót Község Összevont Rendezési Tervének Pilismarót Református Domb Részletes Szabályozási Tervlapja tartalmazza.
(4) A különleges idegenforgalmi központi terület az idegenforgalom ellátására szolgál. Területén kereskedelmi, vendéglátó, szolgáltató és szórakoztató létesítmények valamint kereskedelmi szálláshelyek épületei valamint az azok funkcionális működéséhez szükséges további létesítmények helyezhetők el.
(5) A különleges idegenforgalmi, - sport-terület nagy kiterjedésű a közforgalom számára részben megnyitott sportolási célú és a szabadidő eltöltésével kapcsolatos, illetve azt kiszolgáló építmények valamint lakóépületek helyezhetők el (OTÉK
24. §).
(6)
(7) A különleges sport-területen kizárólag a sportolással és a szabadidő eltöltésével kapcsolatos, illetve azt kiszolgáló építmények helyezhetők el (OTÉK
24. §).
(8) A különleges temető, illetve kegyeleti park rendeltetésű terület a sírhelyek, síremlékek, ravatalozó(k) építményeinek elhelyezésére szolgál (OTÉK
24. §).
(9) A különleges városgazdálkodási terület nagy kiterjedésű, zöldterületi jellegű terület, alacsony beépítettségű, a település fenntartásának kiszolgálását célozza.(kertészet, parkfenntartás).
(10) Különleges honvédségi terület.
(11) A különleges területek építési telkeinek beépítési jellemzői:
Építési övezet jele |
Kr1-O/30/3,5/500 |
Kr2-O/30/3,0/300 |
Krp-Z,O/0/2,5/K |
Beépítési mód |
oldalhatáron álló |
oldalhatáron álló |
földbe vájt pince |
Beépítettség (%) |
max. 30 |
max. 10 |
- |
Építménymagasság (m) |
max. 3,5 |
max. 3,0 |
max. 2,5 |
Telekterület (m2) |
min. 500 |
min 300 |
kialakult |
Zöldfelület (%) |
min. 40 |
min. 40 |
min. 40 |
Közművesítettség |
teljes |
teljes |
teljes |
Építési övezet jele |
Kidka-SZ/20/4,5/2000 |
Kidkm-SZ/20/7,5/2000 |
Kt3-SZ/4/3,5/3 000 |
Beépítési mód |
Szabadon álló |
Szabadon álló |
Szabadon álló |
Beépítettség (%) |
max. 30 |
max. 20 |
max. 4 |
Építménymagasság (m) |
max. 4,5 |
max. 7,5 |
max. 3,5 |
Telekterület (m2) |
min. 2000 |
min. 2000 |
min. 3000 |
Zöldfelület (%) |
min 60 |
min 60 |
min 60 |
Közművesítettség |
teljes |
teljes |
részleges |
Építési övezet jele |
Kidz1*-SZ/10/6,0; 12,0/100000 |
Kidz1**-SZ/10/ 12,0(15)/50000 |
Kidz1-SZ/5/4,5/10 000 |
Beépítési mód |
Szabadon álló |
Szabadon álló |
Szabadon álló |
Beépítettség (%) |
max. 10 |
max. 10 |
max. 5 |
Építménymagasság (m) |
max. 6,0 és 12,0 |
max. 12, 0 |
max. 4,5 |
Gerincmagasság (m) |
|
max. 15,0 |
100000 |
Telekterület (m2) |
100000 |
50000 |
min. 80 |
Zöldfelület (%) |
min. 70 |
min. 70 |
teljes |
Közművesítettség |
teljes |
teljes |
Szabadon álló |
Építési övezet jele |
Kidz2-SZ/5/4,5/5000 |
Kvü-Sz/6/4,5/10000 |
Ksp1-SZ/5/4,5/10 000 |
Beépítési mód |
Szabadon álló |
Szabadon álló |
Szabadon álló |
Beépítettség (%) |
max. 5 |
max. 6 |
max. 5 |
Építménymagasság (m) |
max. 4,5 |
max. 4,5 |
max. 4,5 |
Telekterület (m2) |
5000 |
10000 |
min. 1,0 |
Zöldfelület (%) |
min. 80 |
min. 60 |
min. 80 |
Közművesítettség |
teljes |
részleges |
részleges |
Építési övezet jele |
Ksp2-SZ/5/4,5/5 000 |
Kt1-SZ/4/3,5/10 000 |
Kt2-SZ/4/3,5/5 000 |
Beépítési mód |
Szabadon álló |
Szabadon álló |
Szabadon álló |
Beépítettség (%) |
max. 5 |
max. 4 |
max. 4 |
Építménymagasság (m) |
max. 4,5 |
max. 3,5 |
max. 3,5 |
Telekterület (ha) |
min. 1,0 |
min 1,0 |
min 0,5 |
Zöldfelület (%) |
min. 80 |
min. 60 |
min. 60 |
Közművesítettség |
részleges |
részleges |
részleges |
(12) A Kr1 jelű övezet a Református domb egyedi szabályozású műemléki környezete.
Az övezet minimum 300 m2-es kialakult telkein max. 30%-os beépítéssel, melléképület létesítésének kizárásával, a nevezőben szereplő max. 3,0, vagy 3,5 m-es- építménymagassággal, oldalhatáron álló, vagy szabadon álló üdülő- és lakóépületek egyaránt építhetők.
A tetőtér beépítése esetén a világítás és a szellőzés megoldására a településen található szénafeldobó padlásablak építhető.
A tetőhéjazat anyaga csak nád, cserép és műemléki palalemez lehet. Kerítés létesíthető. Tömör lábazat tégla vagy kő. A kerítés anyaga fa vagy drótháló lehet.
Az épület tömege csak lejtőre merőlegesen elhelyezett szimmetrikus, kontyolás nélküli nyeregtetővel kialakított max. 5,6 m széles téglatest lehet, kereszt irányú mellékszárnnyal.
(13) A Kr2 jelű övezet a Református domb egyedi szabályozású műemléki környezetében található nagyobb pincehelyek területe, amelyre présház építhető.
A meglevő beépítésnél, vagy különleges terepadottságoknál a kedvezőbb falukép kialakítása miatt egyes helyeken a már kialakult szomszédos helyzet szerint alakítandó
- a beépítési vonal,
- a magas tető gerince és hajlásszöge,
de az övezeti előírások megtartásával.
(14) A Krp jelű övezet a Református domb egyedi szabályozású műemléki környezetében található történetileg kialakult pincesorok területe, ahol csak földdel borított (földbe vájt) pince építhető, amelynek terméskő vagy tégla oromfala max. 2,5 m magas lehet, amelyen 1 ajtó helyezhető el.
(15) A Kidz1* jelű övezet a minőségi idegenforgalom fejlesztési területe. A legkisebb 10ha-os telken az idegenforgalmat kiszolgáló, a kultúrált szórakozást biztosító ellátási (vendéglátás, szolgáltatás) létesítmények, a szabadidő eltöltését biztosító sportlétesítmények és lakások (az ellátó komplexummal közös telken) létesíthetőek.
A több szabadon álló épület egyenként is tartalmazhat több lakó-, kiszolgáló- és üdülő-egységet.
A megengedett beépítés (10%) területének egyharmada sport és kiszolgáló létesítmény, kétharmada lakó funkciójú létesítmény lehet.
A megengedett legnagyobb építménymagasság építési helyhez kötött. Az „1” jelű építési helyen legfeljebb 12,0 m építmény-magasságú épületek, a „2” jelű építési helyen pedig legfeljebb 6,0m építmény-magasságú épületek helyezhetők el.
(16) A Kidz1** jelű övezet a minőségi idegenforgalom fejlesztési terület övezete. A legkisebb 5ha-os telken az idegenforgalmat kiszolgáló, a kultúrált szórakozást biztosító ellátási (vendéglátás, szolgáltatás, szállás) létesítmények, a szabadidő eltöltését biztosító sportlétesítmények létesíthetőek.
A több szabadon álló épület egyenként is tartalmazhat több szállás- és kiszolgáló-egységet.
A megengedett beépítés (10%) lehet.
A megengedett legnagyobb építménymagasság 12,0 m a megengedett legnagyobb tetőgerinc-magasság 15 m.
Az új övezetben a +5% beépítettségi többlet biológiai egyenérték kompenzálására a telekterület 2%-án háromszintű növényzettel fedett új védőzöld felületet kell létesíteni. Ennek kialakítására kertépítészeti terv készítése szükséges.
Az övezetben az épületek és építmények árvízmentesítéséről gondoskodni kell, állandó tartózkodásra szolgáló helyiséget csak a mértékadó árvízszint fölötti padlószinttel lehet kialakítani, úgy, hogy az esetleges elöntés az épületszerkezeteket ne veszélyeztesse.
Az övezetben az építési helyet az alábbiak szerint kell meghatározni:
a) talajmechanikai szakvélemény alapján nem csúszásveszélyes, beépíthető
b) természetvédelmi szakhatóság szerint ökológiai hálózat övezetét nem érinti
Az övezetben építési engedélyt kiadni a megyei vagy a regionális (területi) tervtanács véleményének birtokában lehet.
Építési övezetek általános előírásai
11. § (1) Az építési övezetekben a nem kialakult (még nem vagy jellemzően nem beépített, illetve átalakításra szánt) területeken a telkek kialakításának, illetve beépítésének szabályait a vonatkozó építési övezeti előírások szerint kell betartani.
(2) Az építési övezetekben a már kialakult területeken az (1) bekezdésben hivatkozott előírásoktól az alábbiak szerint lehet eltérni.
a) Ha a telek jelenlegi beépítettsége meghaladja az övezetre előírtat, akkor a meglévő épület felújítható, de sem a beépítettség, sem az építménymagasság nem növelhető. Ha az épület lebontásra kerül, a telket beépítetlen teleknek kell tekinteni és az (1) bekezdés előírásait kell alkalmazni.
b) Ha a telek jelenlegi területe kisebb, mint az övezetre előírt (azaz a kialakítható telekterület), akkor a telek csak akkor építhető be, ha az épület elhelyezésekor a tűztávolság, oldal-, elő-, és hátsókert méretek betarthatók. A jelenlegi telekméretek - közterületi határrendezést kivéve - tovább nem csökkenthetők.
c) Ha a telek jelenlegi építményeinek magassága meghaladja az övezetre előírtat, akkor a meglévő épület felújítható, de átépítés esetén az új épület magassága nem haladhatja meg a szomszédos épületek építménymagasságának átlagát.
d) Ha a telek jelenlegi beépítési módja nem felel meg az övezetre előírtnak, vagy az előírás szerinti beépítési mód a szomszédos telken kialakult állapot miatt átépítésnél, vagy új épület elhelyezésénél nem érvényesíthető, akkor a jelenlegi beépítési mód szerint kell az épületet elhelyezni a telekre vonatkozó egyéb építési előírások betartása mellett.
(3) Az egyes telkeken az épületek elhelyezésekor a szabályozási tervben vagy jelen szabályzatban meghatározott jelölt építési helyet kell figyelembe venni; ezek hiányában az OTÉK 35. §-ának vonatkozó előírásait kell alkalmazni. Előkert esetén az utcában kialakult jellemző állapotot kell irányadónak tekinteni.
(4) Terepszint alatti építmény a telek - építési előírásokban meghatározott - beépíthető területének 100%-a, és a telek nem beépíthető (szabad) területének 30% alatt létesíthető.
(5) Az építési övezetek területén a gépjárművek elhelyezésére az OTÉK
42. §-ának előírásait kell alkalmazni.
(6) Az épületek homlokzat színezésénél csak pasztell színek alkalmazhatóak. A település meglévő utcáiban a történetileg kialakult színezési hagyományokhoz alkalmazkodni kell.
IV. BEÉPÍTÉSRE NEM SZÁNT TERÜLETEK
Közlekedési és közműterületek övezetei
12. § (1) A közlekedési és közműterület rendeltetése, illetve használata szerint lehet:
a) általános közlekedési és közműterület (jelölés nélkül)
(2) Az általános közlekedési és közműterületek a közlekedés, közmű és hírközlés céljára kijelölt terület. Az övezetben az OTÉK 26. §-a szerinti építmények helyezhetők el.
13. § (1) Zöldterület az állandóan növényzettel fedett közterület, amely nagyságától, elhelyezkedésétől és kiépítettségétől függően lehet közpark (Kp) illetve közlekedési területekhez kapcsolódó szélesebb köztér.
(2) A Kp jelű közpark területen az OTÉK 27. § (4) bekezdésben felsorolt építmények helyezhetők el, illetve a 27. § (2), (3), (5) bekezdés előírásait kell alkalmazni.
(3) A közpark területének legalább 60%-át fás növényzettel fedetten kell kialakítani, illetve fenntartani.
(4) Közpark létesítése, rekonstrukciója, azokban építmények elhelyezése csak kertépítészeti terv vagy kertészeti szakvélemény alapján történhet.
(6) Közhasználatú zöldterületként biztosítani kell a Pilismaróti Új tó (öblök) gyalogos körbejárhatóságát és gondozott zöldterületi kialakítását.
14. § (1) Erdőterület a földhivatali nyilvántartás szerint erdő művelési ágban nyilvántartott, továbbá a településszerkezeti terv alapján erdő területfelhasználásra tervezett terület.
(2) A tervezett erdők területén a mezőgazdasági használat korlátozás nélkül folytatható, a mezőgazdasági termeléshez kapcsolódó épületek azonban nem létesíthetők.
(3) Az erdőterület az építmények elhelyezése szempontjából
elsődleges rendeltetésű övezetekbe tartozik.
(6) Turisztikai rendeltetésű erdőterület övezetében elhelyezhető:
- az erdei sport és szabadidő eltöltését szolgáló, épületnek nem minősülő építmények
- a természetvédelmi oktatást, kutatást, bemutatást szolgáló épület
- erdőhöz kapcsolódó, a turizmust szolgáló kereskedelmi szállásépület (kemping, turistaház, menedékház)
- sátorozó hely (táborhely)
a következő feltételekkel:
Beépíthető telek területe: min 10 ha (100 000 m2)
Beépítési mód: szabadon álló
Beépítettség: max. 1,0%
Építménymagasság: max. 4,5 m
Közművesítettség: részleges
15. § (1) Mezőgazdasági terület az azonos tájjelleg, földhasználat, a beépítettség intenzitása, a sajátos építési használata, továbbá tájképi és környezetvédelmi érzékenysége szerint a következő területfelhasználási egységekbe tartozik:
a) általános mezőgazdasági terület (Má)
b) kertes mezőgazdasági terület (Mzk)
c) korlátozott funkciójú mezőgazdasági terület (Mk)
16. § (1) Általános mezőgazdasági területen (Má) a növénytermesztés és az állattenyésztés, az ezekkel kapcsolatos termékfeldolgozás, és tárolás gazdasági épületei helyezhetők el.
(2) Általános mezőgazdasági terület övezetében az (1) bekezdés szerinti építmények kialakításának feltételei:
Beépíthető telek területe:
Szántó, kert- művelési ágban: min. 10 ha
Szőlő, gyümölcsös,
Gyep, nádas, stb művelési ágú telkek nem építhetők be.
Kialakítható legkisebb telek területe: 2 ha
Beépítési mód: szabadonálló
Beépítettség mértéke: max. 0,5%
Építménymagasság: max. 4,5 m
Építési terület: előkert: min. 10 m
oldalkert: min. 10 m
Kertes mezőgazdasági terület
17. § (1) Kertes mezőgazdasági területen (Mzk) - amely a volt zártkertek mezőgazdasági területként megmaradó részeit foglalja magában - pince, ideiglenes tartózkodásra is alkalmas gazdasági épület, (présház, szerszám-, vegyszer-, kisgép-, terménytároló) helyezhető el. Nem létesíthető állattartó építmény, továbbá lakóépület. Egy telken egy épület létesíthető
a) a 1500 m2-nél kisebb területű telken építményt elhelyezni nem szabad,
b) a legalább 1500 m2 területnagyságú szőlő, gyümölcsös vagy kert művelési ágban nyilvántartott telken egy, max. 3,5m építménymagasságú gazdasági épület és terepszint alatti építmény (pince) helyezhető el. Az épület alapterülete 90 m2-nél nagyobb nem lehet.
c) Szántó, gyep, stb. művelési ágú telkek a kertes mg.-i területen nem építhetők be.
Korlátozott funkciójú mezőgazdasági terület
18. § (1) Korlátozott funkciójú mezőgazdasági területen (Mk) a felszíni vizek védelme és a természet- és tájképvédelem érdekében épületek nem létesíthetők.
19. § (1) Az egyéb területek a vízgazdálkodással kapcsolatos összefüggő területek (Evg) a vízfolyások, tavak, tározók vízmedre, vízbeszerzési területek és védő területeik (OTÉK 30. §).
Közlekedési létesítmények
(2) A közutak és közterületek számára a szabályozási tervben meghatározott építési területet kell biztosítani.
(3) A közúthálózat elemei számára az alábbi szélességű területeket kell biztosítani.
a) A 11. sz. főút tervezett nyomvonala min. 40,0 m
Mindaddig, amíg a 11 sz. főút új nyomvonala nem valósul meg, a jelenlegi nyomvonalat főútként kell kezelni.
b) Országos mellékutak
11. sz út jelenlegi nyomvonala 18,0-22,0 m
11324 j. Hajóállomási hozzájáró út min. 22,0 m
11325 j. Szobi komphoz vezető út min. 22,0 m
c) Gyűjtőutak, feltáróutak
Új üdülőterületi feltáró út 22,0 m
Egyéb meglévő gyűjtőutak kialakult
Táncsics út 14,0 m
Ady Endre utca 14,0 m
min. 12m
d) Lakóutak
Meglévő lakóutak min. 12,0 m
tervezett lakóutak 12,0-14,0 m
A Református domb településszerkezetileg védett területén az ennél kisebb kialakult utcák szélessége is megtartandó
(4) A szabályozási szélességgel meghatározott területsávok mentén létesítményt elhelyezni csak az út szabályozási szélességének megtartásával szabad.
(5)
(6)
(7)
(8) 2 Önálló kerékpárutat kell kialakítani a szabályozási tervlapon jelölt helyeken:
(9) Önálló gyalogos közöket a szabályozási terven feltüntetett helyeken kell létesíteni.
(10) Az OTÉK 42. § (2) bekezdése szerint a parkolási igényt telken belül, vagy helyhiány esetében az OTÉK 42. § (10) és (11) bekezdése alapján helyi önkormányzati parkolási rendeletben rögzített feltételekhez kötve 250 m-en belül kell kielégíteni.
(11) Közterületi parkolókat kell kialakítani a szabályozási terven feltüntetett területeken.
(12) A kompok, a hajóállomás és csónakkikötő valamint a településközpont térségében várakozási lehetőséget kell biztosítani.
(13)
(14) Új utak és utcák kialakításánál legalább egyoldali fasor helyét biztosítani kell. Ahol a szabályozási szélességek és a közműadottságok lehetővé teszik, a meglévő utcákban is fasorokat kell telepíteni, illetve a meglévő fasorokat ki kell egészíteni. A fasorokat kertészeti terv alapján kell telepíteni, a tervben a balesetveszélyt okozó, szemetelő termésű és allergiakeltő hatású fafajokat ki kell zárni a telepítésből.
(15) Autóbusz tömegközlekedéssel az országos főutakon és mellékutakon kell számolni. Az autóbusz megállókat öbölben kell elhelyezni.
21. § Általános előírások
(1)
(2)
(3) A meglevő közművek egyéb építési tevékenység miatt szükségessé váló kiváltásakor, a kiváltandó feleslegessé vált közművet el kell bontani.
(4) A közművezetékek telepítésénél (átépítéskor és új vezeték létesítésekor) a gazdaságos területhasználatra figyelmet kell fordítani. Utak alatt a közművek elrendezésénél mindig a távlati összes közmű elhelyezési lehetőségét kell figyelembe venni.
(5) Közművezetékek, járulékos közműlétesítmények elhelyezésénél a városképi megjelenítésre, esztétikai követelmények betartására is figyelemmel kell lenni.
(6)
Vízellátás
(7)
(8) Dömösi vízbázis és Pilismarót távlati vízbázisának, valamint az ívóvízellátást szolgáló vízilétesítmények védelméről szóló 123/1997. (VII. 18.)-i Kormányrendelet alapján készített, öt- és ötvenéves elérési idő alapján számított - hidrogeológiai védőterületre vonatkozó előírásokat figyelembe kell venni. A számításokkal igazolt hidrogeológiai védőterület meghatározását és jóváhagyását követően a szabályozási tervbe pontosítva, kötelező elemként kell átvezetni.
(9) A településen és a létesítményekben az újonnan létesítendő vízvezeték-hálózat átmérőjét az oltóvíz intenzitás és a kifolyási nyomásigény alapján kell méretezni.
(10) A vízvezeték hálózatról a tűzi víz kivételét földfeletti tűzcsapokkal kell biztosítani.
(11) A tűzcsapokat a védendő épülettől (szabadtéri tárolótól, stb.) a megközelítési útvonaltól mérten 100 m-nél távolabb elhelyezni nem szabad.
(12) A tűzcsapoknál a tűzoltógépjárművel részére úgy kell felállási helyet biztosítani, hogy azok mellett legalább egy nyomsávú közlekedési út szabadon maradjon. Olyan utcák esetében, amely egyirányú ill. zsákutca, ott gépjármű-fordulókat kell kialakítani A fordulási sugarat úgy kell tervezni, hogy a tűzoltógépjárművek számára a közlekedés biztosítva legyen.
(13) A tervezett beruházások ismeretében a felvonulási és megközelítési útvonalak valamint az oltóvíz és tűzcsapok helyének meghatározásához az Esztergomi Hivatásos Önkormányzati Tűzoltóparancsnoksággal egyeztetni kell.
(14) A lakó- és ipari övezeteknél a tűzjelzési lehetőséget biztosítani kell.
Vízelvezetés
(15) A talaj, a talajvíz és a rétegvizek védelme érdekében a szennyvizek szikkasztása a település teljes közigazgatási területén tilos, az még átmenetileg - rövid időre - sem engedélyezhető.
(16) A nyílt árkokra, patakra, egyéb időszakos, vagy állandó vízfolyásba való szennyvízrákötéseket, valamint a felhagyott kutakba történő szennyvíz bevezetéseket meg kell szüntetni.
(17) A településen a csatornázott és a csatornázásra kerülő utcákban csak a közcsatornára csatlakozó szennyvízkezelésű épület építhető (bővíthető vagy újítható fel).
(18)
(19)
(20)
(21) Vállalkozási, gazdasági, ipari területről (lakótelkeken engedélyezett vállalkozások esetén is!) a kibocsátott szennyvíz a közcsatornára csak abban az esetben köthető, ha a szennyezettsége megfelel a közcsatornára rákötött szennyvíz vízminőségi követelményeinek. Ettől eltérő szennyezettségű vizet a telken belül létesítendő szennyvízkezeléssel - a megengedett szennyezettség mértékéig - elő kell tisztítani.
(22) A Duna folyó és tervezett vízgazdálkodási területeinek (EGYvg) partján a partéltől számított 10 m széles sáv árvízvédelmi és karbantartási munkálatok számára biztosítandó. Pilismarót vízfolyásainak partéleitől mért 6-6 m, az önkormányzati kezelésben lévő árkok partéleitől 3-3 m, a már elépített helyeken a nyílt árkok karbantartására az egyik oldalon legalább 3 m, a másik oldalon legalább 1 m szélességű sávot fenn kell tartani.
(23)
(24)
(25)
(26) 20, illetve annál több gépkocsit befogadó parkolókat kiemelt szegéllyel kell kivitelezni. A parkolók vizét olajfogó műtárgyon keresztül kell a befogadó csatornába vezetni.
Villamosenergia-ellátás
(27) A Duna-Ipoly Nemzeti Park területén településrendezési szempontból és a tájba illesztése érdekében a Visegrádi 20 kV-os gerincvezetéknek a kiváltást igénylő szakaszát földkábelben kell vezetni.
(28) Esztétikai és területgazdálkodási szempontból a burkolt utakkal rendelkező területeken, új beépítésre szánt területen, illetve utak szilárd burkolatának kiépítésekor új (közép-, kisfeszültségű és közvilágítási) villamosenergia-ellátási hálózatot csak földkábeles elhelyezéssel szabad építeni.
(29) A beépítésre nem szánt területeken a villamosenergia-ellátás hálózatainak földfeletti vezetése fennmaradhat területgazdálkodási okokból. Az utca fásítási és utcabútorozási lehetőségének a biztosítására a villamos kisfeszültségű és közvilágítási, továbbá a távközlési szabadvezetéket közös, egyoldali oszlopsoron kell vezetni.
(30)
Földgázellátás
(31) Középnyomású földgázellátással rendelkező területeken telkenként egyedi nyomásszabályozókat kell elhelyezni. A tervezett gáznyomás-szabályozók az épületek utcai homlokzatára nem helyezhetőek el. A berendezések a telkek előkertjében, udvarán, vagy az épület alárendeltebb homlokzatára szerelhetők fel.
Távközlés
(32) Településrendezési szempontból a tervezett és a rekonstrukcióra kerülő távközlési hálózatokat földkábelbe, illetve alépítménybe helyezve, föld alatt vezetéssel kell megépíteni. Ahol a földfeletti vezetés egyelőre fennmarad területgazdálkodási okokból, valamint az utca fásítási és utcabútorozási lehetőségének a biztosítására a 0,4 kV-os, a közvilágítási és a távközlési szabadvezetéket közös oszlopsoron kell vezetni.
(33)
22. § (1) Az építmények és használatuk külön-külön és együttesen sem eredményezhetnek a jogszabályokban és más hatósági előírásokban megállapított terhelési határértékeket meghaladó mértékű káros hatást a környezetükre.
A terhelési határértékek zaj- és rezgésvédelem, talajvédelem, radioaktivitás, a levegő tisztaságának védelme és a vízminőség tekintetében az építési engedély megkérésekor hatályos jogszabályok alapján kell meghatározni.
(2)
(3)
(4) A belterületen olyan létesítmény nem tervezhető, amely zajvédelmi szempontból védőtávolság betartását igényli.
(5)
(6)
Föld védelme
(7)
(8)
(9) A talaj védelme érdekében a szennyvizeket elszikkasztani tilos.
Vizek védelme
(10) A keletkező szennyvizet csatornahálózatba kell vezetni, ahol erre nincs lehetőség, csak zárt rendszerű szennyvíztároló engedélyezhető.
(11) Talajvízkút létesítését a Pilismarót Polgármesteri Hivatal, rétegvízkút létesítését az ÉD VIZIG engedélyezheti.
(12) A vízminőség védelme érdekében az élővizeket terhelő szennyvízkibocsátások tekintetében a Duna szakaszhoz tartozó vízgyűjtő terület kiemelt, „egyéb védett” területnek minősül.
(14) Az utak szilárd burkolattal történő ellátásával egy időben a
csapadékvíz-elvezetést is meg kell oldani.
(15)
Levegőtisztaság-védelme
(16)
(17)
(18) Gázenergia felhasználása esetén utcafronton parapet konvektorok alkalmazása egészségügyi szempontból nem engedélyezhető.
(19)
Zaj- és rezgésvédelem
(20) Az ipari és szolgáltató tevékenységet gyakorló létesítmények a környezeti zaj- és rezgésterhelési határértékek megállapításáról szóló
27/2008. (XII. 3.) KvVM-EüM együttes rendeletben megállapított zajkibocsátási határértékeket nem léphetik túl.
(21) Lakó- és üdülőterület, valamint az oktatási, egészségügyi intézmények zajvédelmi szempontból védett területnek minősülnek.
(22) A nemzeti parki területek zajvédelmi szempontból fokozottan védettként kezelendők.
(23)
Hulladékgazdálkodás
(24)
(25)
(26) A szippantott szennyvizek ártalmatlanítása az engedélyezett fogadóállomásokon lehetséges.
(27) Dögtemető, dögkút, szennyvíziszap tároló nem létesíthető.
(2) Pilismarót közigazgatási területe a Dunakanyar tájegységnek, mint tájképileg kiemelten érzékeny és jelentős térségnek a része, ahol csak tájba illő épületek és építmények létesíthetők.
24. § (1) A építészeti értékvédelem kiterjed:
- országos műemléki védettségre,
- helyi védettségre.
(2)
(3) Országos védelemben részesülnek a jelen paragrafus
(2) bekezdése szerinti előírások megtartásával a településszerkezeti, valamint a szabályozási tervben jelölt, illetve a függelékben is felsorolt objektumok.
(4)
(5) A helyi védelem megállapítására vagy visszavonására az önkormányzat képviselő-testülete rendeletben dönt. Az egyes védelemre javasolt objektumok listájának módosítása nem jár a Helyi Építési Szabályzat rendeletének módosításával.
(6) Helyi védelemben részesülnek az
(5) bekezdés szerinti előírások megtartásával a településszerkezeti, valamint a szabályozási terven jelölt, illetve a mellékletben is felsorolt helytörténeti, településképi szempontból értéket képviselő építmények , valamint a régészeti leletmentési területek.
(7) A felújítást, átalakítást az eredeti homlokzat megtartásával lehet végezni.
(8) A védett épület csak életveszélyes műszaki állapot esetében bontható el.
(9) A helyi védettségi értékekről katasztert kell vezetni, amelynek alátámasztó anyagát a fényképes, rajzos és leíró anyag képezi. A katasztert időszakosan felül kell vizsgálni és szükség esetén módosítani kell.
(10) Helyi védelem alá helyezést vagy annak megszüntetését minden jogi vagy természetes személy írásban indoklással ellátva kezdeményezhet a polgármesternél. A helyi védelem alá helyezési kezdeményezésről a képviselő-testület dönt.
(11)
(12)
(13) Országos, vagy helyi védelem alá eső építmény telkén lévő fák szintén védettnek minősülnek, mint a kertek jellegzetes, településképileg karakteres elemei.
24/A. §3 A rendelet 4.,5.,6. melléklete Pilismarót község önkormányzat fédvénytervei.
25. § (1) Jelen rendelet a kihirdetés követő 30. napon lép hatályba.
(2) Jelen rendelet rendelkezéseit a kihirdetést követően benyújtott ügyekben kell alkalmazni.
(4) A településrendezési tervben foglaltak végrehajtása, valamint a rendezett településfejlődés biztosítása érdekében az Önkormányzatnak elővásárlási joga van a HÉSZ 2. számú mellékletében tételesen felsorolt ingatlanokra az ott feltüntetett településrendezési célok megvalósítása érdekében.
üres cím
üres cím
üres cím