1. § (1) A rendelet hatálya kiterjed Mátramindszent község teljes igazgatási területére.

(2) A rendelet hatálya alá tartozó területen területet felhasználni, építési telket, építési területet kialakítani, az építésre szolgáló földrészleteken építési tevékenységet folytatni, valamint ilyen célra hatósági engedélyt adni - az országos érvényű rendelkezésekben foglaltak megtartása mellett - csak a szabályozási tervben és a jelen helyi építési szabályzat rendelkezéseiben foglaltaknak megfelelően szabad.

(3) Jelen rendeletben foglalt előírások csak a szabályozási terv hitelesített másolatával együtt érvényesek.

(4)¹ A szabályozási tervet a 4. melléklet tartalmazza.

2. § (1) A szabályozási terv kötelező és irányadó elemeket tartalmaz.

(2) A szabályozási terven kötelezőnek kell tekinteni és meg kell tartani:

(3) A szabályozási terven irányadónak kell tekinteni:

(4) A kötelező szabályozási elemektől való eltérés csak a rendelet, illetve a szabályozási terv előzetes módosítását követően engedélyezhető.

(5) Az irányadó szabályozási elemektől el lehet térni a rendelet, illetve a szabályozási terv módosítása nélkül is.

3. § (1) A beépítésre szánt és beépítésre nem szánt területek meglévő, megszűnő és tervezett határvonalait a szabályozási terv tartalmazza.

(2) A szabályozási tervvel beépítésre szánt területbe vonásra kerülő területek rendeltetését a szabályozási terv tartalmazza. Ezen beépítésre szánt területi határvonalak módosítása a fejlesztési és építési igények függvényében szakaszosan végrehajtható.

(3) A beépítésre szánt területi határvonal a szabályozási terven jelölteknek megfelelően az alábbiak szerint módosítható:

(4) A tartalék beépítésre szánt területek csak a legalább telektömbre készítendő szabályozási terv alapján vonhatók beépítésre szánt területbe, illetve építhetők be az alábbiak szerint:

(5) A területeket belterületbe vonásig, illetve a területfelhasználás megváltoztatásáig az eredeti (mezőgazdasági) rendeltetésének megfelelően kell használni úgy, hogy az a rendezési tervben meghatározott célok megvalósítását ne akadályozza, ne nehezítse, és ne tegye költségesebbé.

(6) A tartalék beépítésre szánt területen lévő irányadó szabályozási vonalakon belül épület nem építhető.

(7) A beépítésre nem szánt területek területfelhasználása megváltoztatható a területre készítendő szabályozási terv alapján az alábbiak szerint:

4. § (1) A beépítésre szánt területek területfelhasználási egységei építési övezetekre tagozódnak, melyek határvonalait a szabályozási terv tartalmazza. A beépítésre szánt területek építési használatuk szerint az alábbiak:

5. § (1) A falusias lakóterületek (Lf) építési övezeti határait a szabályozási terv tartalmazza. Ezen lakóterületek építési használatuk, jellegük és beépítési szintterület-sűrűségük alapján falusias lakóterületek. (OTÉK 14. §) Ezen területen alkalmazandók az OTÉK vonatkozó előírásai. A lakóterületeken legfeljebb két egységes lakóépületek helyezhetők el.

6. § Lf

7. § Lf ,

8. § Lf ,

9. § (1) A vegyes terület településközpont vegyes terület (Vt), amely több önálló rendeltetési egységet magába foglaló lakó- és olyan helyi települési szintű igazgatási, kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó, szálláshely szolgáltató, egyházi, oktatási, egészségügyi, szociális épületek, valamint sportépítmények elhelyezésére szolgál, amelyek alapvetően nincsenek zavaró hatással a lakó funkcióra. (OTÉK 16. §) Ezen a területen alkalmazandók az OTÉK vonatkozó előírásai.

(2) A településközpont vegyes terület határait a szabályozási terv tartalmazza.

10. § Vt

11. § Vt

12. § Kereskedelmi, szolgáltató gazdasági terület (Gksz ) előírásai

(1) A kereskedelmi, szolgáltató gazdasági terület elsősorban a környezetre jelentős hatást nem gyakorló gazdasági tevékenységi célú épületek elhelyezésére szolgál. Az építési övezet területén elhelyezhetők az OTÉK előírásai szerint megengedett rendeltetésű építmények.

13. § Egyéb ipari építési övezet (Gip)

14. § (1) Különleges terület a különleges temető terület (Kt),'a különleges házikert terület (Kh), a különleges sport terület (Ks), a különleges gazdasági terület (Kg), a különleges pincés terület (Kp), és a különleges nyersanyaglelőhely (bánva) terület (Kb).

(2) A különleges terület építési övezeti határait a szabályozási terv tartalmazza.

15. § Kt

16. § Kh

17. § Ks

18. § Kg

19. § Kp

20. § Kb

21. § (1) A beépítésre nem szánt területek területfelhasználási egységei övezetekre tagolódnak, melyek határvonalait a szabályozási terv tartalmazza.

(2) A beépítésre nem szánt területek használatuk szerint az alábbiak :

22. § (1) A közúti közlekedési terület (KÖu) és a vasúti közlekedési terület (KÖk) határvonalait a szabályozási terv tartalmazza.

(2) A szabályozási terven megjelölt tervezett útszélesítéseket az út által kiszolgált terület működőképességének és hasznosításának érdekében el kell végezni.

(3) A közlekedési és közműelhelyezésre szolgáló terület az országos és a helyi közutak, a gépjármű várakozóhelyek (parkolók) - a közterületnek nem minősülő telkeken megvalósulók kivételével -, a járdák és a gyalogutak, mindezek csomópontjai, vízelvezetési rendszere és környezetvédelmi létesítményei, a közforgalmú vasutak, továbbá a közművek és a hírközlés építményeinek elhelyezésére szolgál. (OTEK 26. §)

(4) A közlekedési területek út mintakeresztszelvényeit a helyi építési szabályzat 1. melléklete tartalmazza.

23. § KÖu

24. § KÖv

25. § (1) A zöldterületek határvonalait a szabályozási terv tartalmazza.

(2) A zöldterület (Z) az állandóan növényzettel fedett közterület (közkert, közpark). (OTÉK 27. §) Ezen a területen alkalmazandók az OTÉK vonatkozó előírásai.

(3) A zöldterületen elhelyezhető épületek beépítési módja: szabadon álló. (Az épületek elhelyezését a vonatkozó jogszabályok betartásával egyedileg kell meghatározni. )

(4) A zöldterületen épületek legfeljebb 2 %-os beépítettséggel helyezhetők el.

(5) A megengedett legnagyobb építménymagasság: 4,5 m.

(6)⁸

26. § (1) Az erdőterület az erdő rendeltetése szerint: gazdasági erdő (Eg), illetve védő erdő (Ev). (OTÉK 28. §) Ezen a területen alkalmazandók az OTÉK vonatkozó előírásai.

(2) Az erdőterületek övezeteinek határvonalait a szabályozási terv tartalmazza.

(3) A védő erdő területen építményt elhelyezni nem szabad. A gazdasági erdőövezetben elhelyezhető:

(4) Az övezetben a telek beépítési módja: szabadon álló.

(5) A beépíthető telek megengedett legkisebb területe: 100.000 m2 ( 10 ha )

(6) A beépítettség megengedett legnagyobb mértéke: 0,5 %

(7) A megengedett legnagyobb építménymagasság: 5,5 m.

27. § (1) A mezőgazdasági terület általános mezőgazdasági övezet (Má), melynek határvonalait a szabályozási terv tartalmazza.

(2) A mezőgazdasági terület a növénytermesztés és az állattenyésztés, továbbá az ezekkel kapcsolatos termékfeldolgozás és tárolási építményei elhelyezése céljára szolgáló terület. (OTÉK 29. §) Ezen a területen alkalmazandók az OTÉK vonatkozó előírásai.

(3) A beépíthető telek megengedett legkisebb területe: 6000 m2

(4) Az övezetben a telek beépítési módja: szabadon álló.

(5) A beépítettség megengedett legnagyobb mértéke: 3 %

(6) A megengedett legnagyobb építménymagasság: 7,5 m.

(7)⁹

(8) Állattartás csak körbekerített területen folytatható.

28. § (1) Az egyéb területek (V) a vízgazdálkodással összefüggő területek. (OTÉK 30. §) Ezen a területen alkalmazandók az OTÉK vonatkozó előírásai.

(2) A vízgazdálkodási területek határvonalait a szabályozási terv tartalmazza.

29. § (1) Az építési telkeken, beépítési módjuktól függően - ha azt a jelen rendelet építési övezeti és övezeti előírásai, vagy a szabályozási terv nem tartalmazzák - az építési határvonalakat és az építési vonalat az alábbiak szerint kell megállapítani.

30. § (1) Az élőkért legkisebb mélysége a Béke út 1.-53. és 2.-74. számú ingatlanok előtti szakasza és a Rákóczi út mindkét oldalához kapcsolódó építési telkeken az úttengelytől mért 13 méteres távolság és az úttengelytől mért utcai telekhatár távolságának különbsége.

(2) Az élőkért legkisebb mélységét az (1) bekezdésben nem említett építési telkeken az utcában kialakult előkertek mélysége határozza meg az alábbiak szerint: az élőkért mélysége a két szomszédos beépített építési telek előkerü mélységének átlaga.

31. § (1) Az oldalkert legkisebb szélessége nem lehet kisebb:

32. § (1) A hátsókért méretének meghatározására az OTÉK 35. § (4)-(5) bekezdését kell alkalmazni.

(2) Az építési hely hátsó határvonala az (1) bekezdésben foglaltakat is figyelembe véve az építési telek utcai telekhatárától maximum 45 méter távolságra lehet. Az építési teleknek az építési hely hátsó határvonala mögötti területére a hátsókért előírásait kell alkalmazni.

33. § (1) Az építési vonalat az élőkért építési határvonalán, és az utcában az építési telkek jellemző beépítési oldalhatárán kell megállapítani. Az oldalsó építési vonal az építmények közötti megengedett legkisebb távolság betartása érdekében ettől eltérően is megállapítható. Az oldalsó építési vonal az oldalsó telekhatártól 1 m-re is megái lapítható, ha azt a telek szabályos csapadékvíz elvezetése indokolja.

34. § (1) A műemlékeket és a műemléki környezet lehatárolását a szabályozási terv és a helyi építési szabályzat 2. melléklete tartalmazza. Az ezekkel kapcsolatos építési munkát csak a vonatkozó jogszabályok betartásával lehet végezni.

(2) A régészeti lelőhely területének lehatárolását a szabályozási terv és a helyi építési szabályzat 2. melléklete tartalmazza. A régészeti lelőhely területén csak a vonatkozó jogszabályok betartásával lehet földmunkával járó beruházást megvalósítani. Amennyiben régészeti lelőhelynek nem minősülő területen földmunkák során váratlan régészeti lelet vagy emlék kerül elő, a 2001. évi LXIV tv. 24. §-ába foglaltak szerint eljárva haladéktalanul értesíteni kell a Nógrád Megyei Múzeumok Igazgatóságát.

(3)¹⁰

(4)¹¹

(5)¹²

(6)¹³

(7)¹⁴

(8)¹⁵

35. § (1) A természeti területek lehatárolását a szabályozási terv és a helyi építési szabályzat 3. melléklete tartalmazza. A területek vonatkozásában szigorúan betartandók az alábbi jogszabályok: a természet védelméről szóló 1996. évi Lili. törvény, es a tájvédelmi szakhatósági hatáskörbe tartozó engedélyezési eljárásokról szóló 166/1999 (XI. 19.) Korm. rendelet.

(2)¹⁶

37. § (1) Levegőtisztaság védelmi szempontból kiemelten védett kategóriába tartoznak az országos és a helyi jelentőségű védett természeti területek.

(2) „Védett I.” levegőtisztaság védelmi kategóriába tartozik a település közigazgatási területének többi része.

(3) A település közigazgatási területén kizárólag olyan tevékenységek folytathatók, olyan létesítmények helyezhetők el, melyek légszennyező anyag kibocsátása az azok helye szerinti védettségi kategóriára vonatkozó kibocsátási határértékeket nem haladja meg, illetve a 21/2001. (11.14.) Korm. rendelet szerinti környezeti levegő minőségére vonatkozó határértékek túllépését nem okozza.

(4) Lakóövezetben csak olyan kisipari tevékenység folytatható, amely nem jár jelentős légszennyezéssel, illetve amely tevékenység során nem keletkezik felületi légszennyező forrás. Ezen övezetben telepengedélyhez kötött, illetve bűzös tevékenység sem folytatható. A belterületben légszennyezéssel járó tevékenység ( pl.: fafürészelés ) nyílt téren nem engedélyezhető, autófényező tevékenység egyáltalán nem végezhető.

(5) A település területén kommunális és ipari hulladékot égetni tilos, betartandó továbbá a 21/2001 (II. 14.) Korm. rendelet.

38. § (1) A zaj és rezgés elleni védelem szempontjából csendes övezetbe tartozik a település (Kt) temető különleges területe.

(2) A település közigazgatási területén a zajt kibocsátó létesítmények működése során az alábbi megengedett legnagyobb „A” hangnyomás szintet be kell tartani:

39. § (1) A szennyvízcsatorna-hálózat kiépítéséig az azzal nem rendelkező területen új építményt csak a műszaki és környezetvédelmi követelményeknek megfelelő - a településekről származó szennyvizek szennyvíztisztító kis műtárgyai és kisberendezései létesítési feltételeiről szóló MI-10-127/9-84 előírásait is figyelembe vevő - vízzáróan megépített szennyvízgyűjtő akna létesítésével lehet használatba vermi. A szennyvíztárolók engedélyezett módon történő használatát folyamatosan ellenőrizni kell.

(2) A közcsatorna-hálózat kiépítése után a rákötés kötelező, a korábbi közműpótlók egyidejű, szakszerű megszüntetésével. Új közműpótló szennyvíztároló ezt követően nem építhető az érintett területen.

(3) A kommunális és technológiai eredetű szennyvizet tilos az élővizekbe, felhagyott kutakba, csapadékelvezető árkokba és csatornákba bevezetni, illetve gyűjteni, vagy a talajba elhelyezni, talajra kilocsolni, illetve a telken kívülre szabálytalanul kivezetni.

(4) A település ,3” szennyeződés érzékenységi besorolásba tartozik a 33/2000 (III. 17.) Korm. rendelet alapján. A természetes vizek, patakok vízminőségének megőrzése érdekében a területen fekvő ingatlanokon talajjavításra csak érett komposztot vagy tőzegterméket lehet használni.

(5) Valamennyi vízelvezető árokba, patakba növényvédőszer, szerves vagy műtrágya bejutását, bármilyen hulladék elhelyezését meg kell akadályozni.

(6) A felszíni vizek elvezetését biztosító nyílt árokhálózatot ki kell építeni és fenntartásáról folyamatosan gondoskodni kell.

(7) A külvizek eróziós hatásának kiküszöbölésére a településszerkezeti terven jelölt nyomvonalon övárkokat kell létesíteni.

(8) A termőföld használó - választása szerint - köteles a termőföldet művelési ágának megfelelő termeléssel hasznosítani, vagy a termelés folytatása nélkül a talajvédelmi előírásokat betartani.

40. § (1) Települési kommunális, illetve veszélyes és ipari termelési hulladékot csak szervezett szemétgyűjtéssel az e célra kijelölt kistérségi regionális lerakóhelyen szabad elhelyezni.

(2) A veszélyes hulladékok környezetszennyezést kizáró módon és szelektíven történő gyűjtéséről és ártalmatlanításáról a 98/2001 (VI. 15.) Korm. rendelet szerint, a hulladék termelőjének (beleértve a lakosságot is) kell gondoskodnia. A veszélyes hulladékok kezelésre való átadása esetén meg kell győződni az átvevő kezelésre vonatkozó jogosultságáról.

(3) Tilos a hulladékok illegális lerakása és égetése, valamint a veszélyes hulladék kommunális hulladék közé juttatása. A felszámolt kommunális hulladéklerakót és a véglegesen felhagyott külszíni anyagnyerő hely területét a vonatkozó jogszabályok betartásával rekultiválni kell.

41. § (1) A település igazgatási területén lévő patakok, valamint az egyéb vízfolyások mindkét partján, a partéltől számított 6-6 méter szélességben fenntartási területsávot kell biztosítani, ezen belül állandó építmény nem létesíthető.

(2) A közművek és védőidomaik szakági szabványokban meghatározott védőtávolságait, védősávjait és védőterületeit - tekintettel a 123/1997 (VII. 18.) Korm. rendelet előírásaira is - a beépítésnél figyelembe kell venni.

(3) A temető szabályozási terven feltüntetett 50 m-es védőtávolságát be kell tartani, ezen belül csak urnahelyes temetkezés engedélyezhető, új építési telek vagy épület csak 50 m-nél távolabb létesíthető.

(4) A településen építendő állattartó építmények és melléképítmények elhelyezésére vonatkozó védőtávolságokat Mátramindszent község Önkormányzat Képviselőtestületének az állattartásról szóló rendelete szabályozza.

(5) Az ivóvíz kutak védőterületeinek határát a szabályozási terv tartalmazza. Ezen a területen csak a vízügyi szakhatóság szakvéleménye alapján, illetve a vonatkozó jogszabályok betartásával lehet építési munkát végezni.

42. § (1) Az újonnan létesítendő, illetve működő, a környezetet terhelő beruházások esetében szükség esetén a módosított 20/2001. (11.14.) Korm. rendelet előírásai szerint környezeti hatásvizsgálatot kell végezni.

(1) A szennyvízcsatorna-hálózat kiépítését követően a 38/1995 (IV.5.) Korm. rendelet 13. § (5) bekezdésében foglaltak szerint a települési önkormányzat jegyzője az ingatlan tulajdonosát a szennyvízelvezető mű káros szennyezése esetén, ill. ilyen szennyezés megelőzése érdekében a szennyvíz előzetes tisztításához szükséges berendezés létesítésére, korszerűsítésére, megfelelő üzemeltetésére kötelezheti.

(2) A település szükséges tűzoltóvíz ellátását biztosítani kell. Közterületen építményt elhelyezni csak a tűzvédelmi előírások betartásával lehet.

43. § (1) A tervezési területtel összefüggő településrendezési feladatok megvalósítását az Étv. 17–30. § szerinti általános szabályokon túlmenően az alábbi helyi előírások biztosítják.

44. § (1) Elővásárlási jog illeti meg az önkormányzatot:

45. § (1) A beépítésre szánt területen kialakítandó építési telkek előírás szerinti megközelítésének biztosítása érdekében a szabályozási terven jelölt kiszolgáló utak igény szerint fokozatosan kiépíthetők, az Étv. 27. § (1) bekezdése szerinti lejegyzést követően.

(2) A szabályozási terv és a helyi építési szabályzat által meghatározott telekalakítás csak az érintett telek kiszolgálásához szükséges út egyidejű kialakítása idején engedélyezhető.

46. § (1) A szabályozási tervben a területre tervezett kiszolgáló utakat és közműveket az újonnan beépítésre szánt területeken a tervezett épületek építési engedélyének kiadása előtt, illetve rehabilitációra kijelölt területeken legkésőbb az általuk kiszolgált építmények használatbavételéig kell megvalósítani.

(2) E kötelezettség teljesítése az érintett ingatlan tulajdonos érdeke, ezért a megvalósítás költségeit az Önkormányzat jelen rendeletével a mindenkori érintett ingatlanok tulajdonosaira hárítja. A kiépítés módjáról, ütemezéséről az érintett tulajdonos és az Önkormányzat külön megállapodást kötnek.

47. § (1) Szabálysértést követ el, aki a jelen építési szabályzat előírásait megszegi.

(2) A helyi építési szabályzatot a szabályozási tervvel, és mellékleteivel együtt kell alkalmazni.

(3) A település közigazgatási területén az állattartást Mátramindszent község Képviselő- testületének az állattartásról szóló rendelete szabályozza.

(4) A település közigazgatási területén az épített és természeti környezet helyi védelmét külön rendeletben kell szabályozni.

(5) A település közigazgatási területén a helyi lakosság zavartalan életvitele érdekében a kereskedelmi, szolgáltató és kézműipari építmények üzemeltetési feltételeit külön rendeletben kell szabályozni.

(6) A jelen helyi építési szabályzat és mellékletei a kihirdetést követő 60. napon lépnek