HEJŐKERESZTÚR KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATA KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK

HEJŐKERESZTÚR ÉPÍTÉSI SZABÁLYZATÁRÓL

és

SZABÁLYOZÁSI TERVÉRŐL

szóló

1/2004. (II. 10.) számú rendelete

Egységes szerkezetben

Hejőkeresztúr község Önkormányzatának Képviselő-testülete az 1990. évi LXV. törvény 16. § (1) bekezdésében, valamint az „Épített környezet alakításáról és védelméről” szóló többször módosított 1997. évi LXXVIII. törvény 7. § (3) bekezdés c./ pontjában kapott felhatalmazása alapján az építés helyi rendjének biztosítása érdekében megalkotja Hejőkeresztúr Építési Szabályzatát és elrendeli annak alkalmazását.

Hejőkeresztúr Építési Szabályzatát és a rendelet részét képező, 1. számú melléklet szerinti „Beépítésre nem szánt területek Szabályozási Terve”, valamint a 2. számú melléklet szerinti „Beépítésre szánt területek Szabályozási Terve” rajzi munkarészeit együttesen kell alkalmazni.

1. FEJEZET
   

ÁLTALÁNOSRENDELKEZÉSEK

1. §

A rendelet hatálya

(1) Jelen rendelet hatálya Hejőkeresztúr község közigazgatási területére terjed ki.

(2) Az illetékességi területen területet felhasználni, építési telket, telket, közpark esetén területet kialakítani, az építési telken építési tevékenységet folytatni és arra hatósági engedélyt adni, valamint kötelezést előírni csak a Környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995. évi LIII. törvény, (továbbiakban Ktv.), az Épített környezet alakításáról és védelméről szóló többször módosított 1997. évi LXXVIII. törvény, (továbbiakban Étv.), valamint az Országos Településrendezési és Építési Követelményekről szóló 253/1997. (XII. 20.) Kormányrendelet (továbbiakban OTÉK) előírásai, illetőleg a Helyi Építési Szabályzat előírásainak együttes figyelembevételével lehet.

2. §

 Szabályozási elemek

(1)       A Szabályozási terv kötelező és irányadó szabályozási elemeket tartalmaz. (2)    A Szabályozási Terv kötelező szabályozási elemei:

•            Közigazgatási határvonal

•            Meglévő és tervezett belterületi határvonal

•            A beépítésre szánt terület határvonala

•            A közterületek és egyéb funkciójú területek határa

•                 Szabályozási szélesség – a közterületeknél a kötelező szabályozási vonalak közötti minimális távolság

•            A területfelhasználási egység határa

•            Az övezeti határ

•            A területfelhasználási és övezeti besorolás

•            Övezeti előírások, ezen belül

Az övezetben elhelyezhető építmények rendeltetése

A beépítés feltételei

A beépítési mód

A legnagyobb beépítettség mértéke

A telek területének és utcai homlokvonalának minimális mérete – ha azt az övezeti előírás meghatározza

A telken belüli zöldterület minimális mérete

Az építménymagasság megengedett legnagyobb, - és ha az övezeti előírás tartalmazza - az építménymagasság minimális mérete

•                 A területre, az építményekre, a természetre és az objektumokra vonatkozó védelmi előírások

•                 Az elő-, hátsó- és oldalkertek minimális méretei, valamint az építési hely, - ha azt az övezeti előírás meghatározza

•            A kötelező építési vonal, - ha azt az övezeti előírás meghatározza

•            A lakótelkek zónái

•            A közművesítés minimális előírásai

•            A terepszint alatti építmények előírásai

•            A környezetvédelmi előírások

(3)      A Szabályozási Terv irányadó elemei:

•                 Az azonos építési övezeten belüli telekhatárok, és a telekhatár változásai, ha azok az övezeti előírás feltételeit kielégítik.

(4)      A kötelező szabályozási elemek, illetőleg a településszerkezet kialakítását érintő

változások módosítása csak a Településszerkezeti Terv, a Szabályozási Terv és a

Helyi Építési Szabályzat egyidejű módosításával változtatható.

(5)    Az irányadó szabályozási elemek módosítása a településrendezési terv módosítása nélkül akkor engedélyezhető, ha a módosítás során az egyéb előírásokban meghatározott valamennyi feltétel teljesítésre kerül. A kötelező szabályozási vonalat, az övezet határvonalát nem érintő telekhatárok megváltoztatásához a településrendezési tervet nem kell módosítani, de az övezeti szabályozás kötelező elemeit be kell tartani.

3. §

A területek felhasználása

•                     településközponti vegyes terület              - Vt

Üdülőterületek (Ü)

•                     Üdülőházas üdülőterület terület               - Üü

Gazdasági terület (G)

•                     kereskedelmi szolgáltató terület               - Gksz

•                     iparterület                                                     - Gip

Különleges terület (K)

•                     sportterület                                                  - K/Sp

•                     strandterület                                                 - K/St b./ Beépítésre nem szánt területek

Közlekedési és közműterületek (Kö)

•                               közutak területe                               - Köu

•                               vasút területe                                   - Kök

Zöldterületek (Z)

•                               közpark terület                                - Z/Kp

Erdőterületek (E)

•                               védőerdő                                          - E-1

Mezőgazdasági területek (M)

•                               általános mezőgazdasági terület   - Má

•                               kertes mezőgazdasági terület       - Mk

Vízgazdálkodási területek (V)

•                               állandó vízfelületek                         - V/1

•                               ideiglenes vízfelületek                    - V/2

•                               közcélú vízilétesítmények területe - V/3

Különleges beépítésre nem szánt területek (Kk)

•                               temető terület                                   - Kk/Te

•                               nyersanyaglelőhelyek területe      - Kk/Bt

A területek övezeti határvonalait és övezeti besorolásukat a Szabályozási Tervek határozzák meg.

(2) A beépítésre szánt területek - a különleges területek között felsorolt szennyvíztisztító és hulladéklerakó területek kivételével – csak belterületen helyezhetők el.

(3)  Beépítésre nem szánt területek kül- és belterületen egyaránt kijelölhetők.

4. §

A belterületi határ módosítása

(1)  A belterület határvonalát a 3. számú melléklet tünteti fel. A határvonal a rendelet kihirdetése napján érvényes ingatlan-nyilvántartás szerinti állapot.

(2)  A belterületi határvonal lehetséges módosításainak helyét és területét, valamint a beépítésre szánt terület határvonalát a Szabályozási Terv tünteti fel.

(3)  A beépítésre szánt területek belterületbe vonásáról külön rendeletben kell intézkedni. A tervezett területhasználat szerinti közmű- és közlekedési kapcsolatok kiépítéséről, ill. egyéb terület-előkészítési tervi feladatok végrehajtásáról a belterületi határváltozásról szóló rendelettel egyidejűleg kell dönteni.

5. §

A településrendezési feladatok megvalósulását biztosító sajátos jogintézmények

(1)  A települési területek rendeltetésszerű felhasználásának biztosítása érdekében az 4. számú melléklet felhatalmazása alapján kell eljárni.

a) Telekalakítási tilalmat  kell  elrendelni  a  megjelölt  területeken  az  4/1.  számú melléklet szerinti célok megvalósulása érdekében.

b) Az önkormányzat a közérdekű célok megvalósítása érdekében a rendezett településfejlődés biztosítása érdekében a megjelölt területeken az 4/2. számú

melléklet szerinti célok teljesítéséhez elővásárlási jogot állapít meg.

c) Kiszolgáló és lakóút céljára kell lejegyezni az 4/3. számú melléklet szerinti ingatlanokat. A lakóterület kialakítás érdekében történő lejegyzést az ingatlan tulajdonosainak kell kérelmezni.

(2)  Beépítésre szánt területen kiszolgáló utak és közművek kialakítására vonatkozóan az útépítési és közművesítési hozzájárulás mértékét és arányát a Képviselő-testület a vonatkozó előírások alapján állapítja meg.

(3)  Településrendezési kötelezettség tekintetében

•                beépítési kötelezettséget kell előírni az 4/4. számú melléklet szerinti ingatlanokon

(4)  A településrendezési feladatok megvalósulása érdekében jelen önkormányzati rendelettel előírt

a) tilalmat, (vagy annak megszüntetését) jelen rendelet alapján az I. fokú építésügyi hatóság  az  érintettekkel  határozat  útján  közli  és  az  ingatlan-nyilvántartásba történő bejegyzéséről gondoskodik,

b) az elővásárlási jogot az önkormányzat az ingatlan-nyilvántartásba bejegyezteti,

c) a településrendezési kötelezettség határozattal történő elrendeléséről és az ingatlan-nyilvántartásba történő bejegyzéséről az építésügyi hatóság intézkedik.

(5)  A tilalommal terhelt ingatlanon

a) a jövőbeni rendeltetésnek megfelelő területelőkészítő építési munkák, b) a bontási munkák,

c) az építészeti örökség védelme, a régészet, illetőleg a környezet- vagy a természet-védelem érdekében szükséges építési munkák,

d) a meglévő építménynek állagmegóvási, valamint a terület jövőbeni rendelteté- sének megfelelő átalakításával, korszerűsítésével, bővítésével kapcsolatos

építési munkák, továbbá

e) a meglévő lakóépület új, önálló lakást nem eredményező átalakítása, legfel- jebb egy alkalommal 25 m2-rel történő bővítése és felújítása kivételével más építési munkát végezni nem szabad.

(6)  A településrendezési kötelezettségnek a tulajdonostól elvárható mértéken túli tel- jesítéséhez az önkormányzat a képviselő-testület külön rendelete szerinti mértékben

- a beépítésre vonatkozó kötelezettség kivételével - hozzájárul. A beépítési kötelezettség nem teljesítése esetén az önkormányzat az ingatlant kisajátíthatja.

Amennyiben az ingatlan tulajdonos a beépítési kötelezettségét nem tudja teljesíteni,

úgy kérésére az ingatlant ki kell sajátítani.

(7)  Az ingatlan rendeltetésének, használati módjának megváltozása, vagy korlátozása során keletkező károkozásért az ingatlan tulajdonosát, haszonélvezőjét külön jogszabály szerinti kártalanítás illeti meg. A kártalanítást az köteles megtéríteni, akinek tevékenysége miatt korlátozást kell elrendelni.

6. §

A telekalakítás szabályai

(1)   A település területeinek övezetein és építési övezetein belül a telekalakítás - a 8. § szerinti feltételek betartásával kialakított közterületről vagy magánútról biztosított közvetlen kapcsolat mellett – jelen előírás, a Szabályozási tervek és a vonatkozó rendelet alapján engedélyezhető.

(2)   Beépítésre szánt területen építmény csak az (1) bekezdés szerint kialakított építési telken helyezhető el.

(3)   Az építési telek kialakítható legkisebb utcai homlokvonalának szelessége legalább 14,00 m.

(4)   Az övezetre előírt legkisebb telekméretet el nem érő kialakult ingatlan csak akkor válik építési telekké és akkor építhető be, ha az ingatlan beépítésére, az épület kialakítására vonatkozó szabályok betarthatók.

(5)  Nyúlványos telek beépítésre szánt területen nem alakítható ki.

(6)   Nyúlványos telek beépítésre nem szánt területen csak akkor engedélyezhető, ha az a terület terv szerinti használatát célozza és a közterületi kapcsolat más módon nem biztosítható.

(7) Telekalakítás az önkormányzati határozattal jóváhagyott területhasználattól és a szabályozási tervtől eltérő kialakult területhasználat esetén a terv szerinti igénybevétel időpontjáig, továbbá a tartalék területeken - a 8. § vonatkozó rendelkezéseinek kivételével - csak a kialakult használat megtartásával és csak telekegyesítés illetve telekhatár-rendezés céljára, engedélyezhető.

7. §

A telkek beépítésének feltételei

(1) Az egyes építési övezetekben építésügyi hatósági engedély – a zárt rendszerű csapadékvíz-elvezetés kivételével – csak a teljes közműhálózat kiépítése, vagy az azokat pótló berendezések megléte esetén, legalább részleges közművesítés esetén adható.

(2) A szabályozási terven jelölt megváltozott területhasználatú és övezetű területeken az építés csak a változásnak megfelelően engedélyezhető.

(3) Az önkormányzati határozattal jóváhagyott területhasználattól és a szabályozási tervtől eltérő kialakult használat esetén építési tevékenység csak a 8. § vonatkozó előírásai szerint engedélyezhető.

(4) A kialakult, illetve a korábbi előírásoknak megfelelően beépített, vagy jogerős építési,- fennmaradási engedély alapján épült, jelen szabályok szerint a telek beépítettségét meghaladó további építési munka csak a meglévő és kialakult beépítettség  megtartásával, a  megengedett  legnagyobb  szintterület  sűrűség mértékéig engedélyezhető.

(5) Építmény építési helyen belül, az övezetre előírt beépíthetőség mértékéig helyezhető el.

(6) A beépítésre szánt területek építési övezeteiben a építmények az alábbi feltételek mellett helyezhetők el.

a./ megközelíthetősége - beépítésre nem szánt területen a honvédelmi és katonai, valamint nemzetbiztonsági célú épület elhelyezésére szolgáló telek kivételével - gépjárművel közterületről vagy magánútról közvetlenül,

b./ a rendeltetésszerű használathoz szükséges villamos energia, ivóvíz (szükség esetén technológiai víz),

c./  a keletkező szennyvíz és a csapadékvíz elvezetése vagy ártalommentes elhelyezése,

d./  a használat során keletkező hulladék elszállításának vagy ártalommente elhelyezésének, illetőleg házilagos komposztálásának a lehetősége, valamint

e./ a rendeltetésszerű használathoz szükséges gépkocsi elhelyezése az vonatkozó hatályos rendeletben előírtak szerint biztosítható.

(7) Beépítésre szánt és beépítésre nem szánt területek övezeteiben ellátó és közüzemi közművek (továbbiakban: közmű) létesítéséhez, a hozzá kapcsolódó műtárgy kialakításához és elhelyezéséhez, meglévő közmű területének bővítéséhez, továbbá ezek védőterületéhez szükséges telekalakítás az alkalmazott technológia szerinti követelmények betartása mellett az érintett övezet telekalakítási feltételeitől eltérően is megállapíthatók.^[1]

8. §

Építéshatósági eljárások

(1) Azokon a területeken, ahol a terület felhasználása és építési övezete a Szabályozási terv szerint megváltozik, telekalakítás és építés csak a változásnak megfelelően engedélyezhető.

(2) A (2) bekezdésben foglaltaktól eltérően az építés és telekalakítás a szabályozási tervtől eltérő területhasználat esetén csak akkor engedélyezhető, ha:

a./ az építés a legszükségesebb (élet-, vagyon-, közbiztonság, vagy egészségügyi szempontok miatt elengedhetetlen) munkálatok elvégzésére irányul,

b./ a terv szerinti területfelhasználás a terv távlatán túl (10, vagy több év) válik esedékessé, és annak végrehajtását a kérelmezett állapot nem akadályozza és

nem teszi költségesebbé, a területen építmény ideiglenes jelleggel, visszavonásig

érvényes hatállyal, kártalanítási igény kizárásával engedélyezhető.

(3) Az építési övezetekben a kivételesen elhelyezhető építmények akkor helyezhetők el, ha  az  építmény  az  adott  területre  vonatkozó  övezeti  előírásoknak,  továbbá  a rendeltetése szerinti külön hatósági előírásoknak megfelel, valamint a más rendeltetési használatból eredő sajátos hatások nem korlátozzák a szomszédos telkeknek az övezeti előírásoknak megfelelő beépítését, használatát.

(4) Állattartó épület építése, és a tevékenységhez kapcsolódó építmények létesítése az övezeti előírások és az állattartási rendelete együttes alkalmazásával engedélyezhető.

(5) Az övezetre előírt legkisebb telekméret területi mértékétől legfeljebb 10 %

mértékig lehet eltérni.^[2]

II. FEJEZET

TERÜLETFELHASZNÁLÁSI EGYSÉGEK ÖVEZETI SZABÁLYOZÁSA BEÉPÍTÉSRE SZÁNT TERÜLETEK

9. §

Beépítési mód, építési hely

(1) A telkek beépítésének módját az építési övezetek előírásai határozzák meg. (2) Az övezetek, építési övezetek tagolódása:

-   kialakult állapot (K) legalább 75 %-ban beépült telektömb

-   tervezett állapot (T)

(3) Hejőkeresztúr területén a telkek beépítési módja az ábra szerint:

a) oldalhatáron álló,

b) szabadonálló,

lehet

Beépítési mód                                                  Közbenső telek                     Saroktelek

Szabadonálló beépítés

Oldalhatáronálló beépítés

Jelölések:

                 A telek épület elhelyezésére szolgáló területrésze

-------               Építési határvonalak (elő-, oldal-, hátsókerti)

EK                   előkert OK  oldalkert HK            Hátsókert

(4) Az övezetek beépítési jellemzőit az övezeti előírások tartalmazzák.

(5) Az építési övezetben a tervezett és kialakult ingatlan épület elhelyezésre szolgáló területre (építési hely) és udvar telekrészre tagolódik. Az építési hely mélysége lakóövezet esetén legfeljebb 30,0 m, gazdasági övezet esetén legalább 50,0 m.

(6) Az épületek az építési helyen belül a kötelező jellegű szabályozási elemek betartásával szabadon elhelyezhetők. Az építési hely – amennyiben a szabályozási terv másképp nem rendelkezik – az alábbi ábra szerint az elő,- oldal- és hátsókerttel csökkentett telekméret.

(7) Az elő,- oldal,- és hátsókertek szabályozása

a)  Előkertek:

1. az előkert legkisebb mélysége

a) lakó terület esetén az utcai telekhatártól számított:

- 5 m, illetve

- a kialakult állapothoz illeszkedő

b) kereskedelmi szolgáltató övezet telkein az utcai telekhatártól 10,0 m c) ipari gazdasági terület esetén az építési hely határvonalától 25 m

2. Ha a terep-, vagy telekadottságok indokolják a kötelező előkert mérete új beé- pítésű területek esetében ettől eltérő érték is lehet.   Az eltérés mértékét egyedileg kell megállapítani, de az övezetben alkalmazott előkerti méret legfeljebb 3,0 m-el módosítható.

3. Kialakult beépítésű terület esetében az övezetben jellemző értékeket a kiala- kult állapothoz (beépítés, illetve telek geometriája) igazodóan, az övezet területén jellemző feltételekkel egyedileg az illeszkedés szabályai alapján kell alkalmazni. Ha a telek szélességének értéke meghaladja a telek mélységének értékét „kismélységű” (fekvő telek) és a telek méreteinél fogva az elő- és hátsókertre vonatkozó előírások betartása a beépítést lehetetlenné teszi, az előkert mélysége 3 m-re csökkenthető.

b) Oldalkertek:

1. Az oldalkert legkisebb szélessége a telepítési és tűztávolság alapján

 szabadonálló és ikresen csatlakozó beépítési mód esetén – a kialakult állapotra vonatkozó eltérésekkel – legalább az építési telekre előírt (megengedett) legnagyobb építménymagasság mértékének fele, de legalább 3 méter;

 oldalhatáron álló beépítési mód esetén – a kialakult állapotra vonatkozó eltérésekkel – legalább az építési telekre előírt (megengedett) legnagyobb építménymagasság mértéke, de legalább 6 méter;

2. Kialakult állapot esetén, ha a telekszélesség ≤ 16 m, az oldalkert legkisebb mérete a beépítésre és építménymagasságra vonatkozó egyéb feltételek mellett 4,0 m-ig csökkenthető.

c) Hátsókertek:

1. A hátsókert mérete a tényleges építménymagasság mértéke, de legalább 6,0 m.

2. Kialakult állapot esetén a „kismélységű” (fekvő) telkekre vonatkozó előírá- sok.

 Ha a kismélységű telek vége nem a szomszédos telek építési oldalához csatlakozik, hátsó kertet nem kell tartani, az építési hely a hátsó telekhatárhoz csatlakozik, az épületet a hátsó telekhatár vonalig ki lehet építeni. Ha a szomszédos telken már épület található az épületek között

tűztávolságot, de minimum 3 m távolságot kell tartani.

 Ha a kismélységű telek vége a szomszédos telek építési oldalához csatla- kozik, a betartandó hátsó kert mérete megegyezik az övezetben előírt tűztávolság mértékével.

   Amennyiben a hátsó telekhatárhoz csatlakozó telek is jelen előírások szerinti „kismélységű” (fekvő) teleknek minősül, a hátsó telekhatárra kerülő épületet tűzfallal kell a szomszédos telekhatárhoz csatlakoztatni.

(8) Az építési övezetben előírt vagy kialakult legkisebb telekmélységet kétszeresen meghaladó mélységű telek esetében az építési hely elő és hátsókert közötti területe nem haladhatja meg:

1. az építési övezetben jellemző építési hely mélységi méretének megfelelő mértéket.

2. a 30 métert

(9) Az építési vonal meghatározása:

a)  Az   építési   vonal   új    beépítés   esetén    azonos    az    építési   hely    előkerti határvonalával.

b) Oldalhatáron álló saroktelek esetén az építési vonal az útszakaszok előkerti határvonalával kerül megállapításra, de ez az érték egyik esetben legalább 3,0 m.

c) Kialakult beépítés esetén az építési vonalat saroktelek esetén is az illeszkedés szabályai szerint kell megállapítani.

épület elhelyezés esetei

(11) Telektömbben épület csak az övezetben megállapított beépítési mód szerint helyezhető el.

(12) Oldalhatáron álló beépítés esetén az építési hely egyik határvonalaként:

a) az északi, vagy a keleti telekhatár

b) a már túlnyomó részben beépített telektömbben egységesen a tömb érintett utcaszakaszán a beépített vagy jellemzően beépített telekhatár vonalat kell figyelembe venni.

c) a kialakult telektömbben:

foghíj és saroktelek esetében az építési vonal illeszkedjen a csatlakozó szomszédos telkek beépítésének utcai (közterületi) építési vonalaihoz, kivéve, ha egyéb előírás ettől eltérő beépítést nem ír elő.

ha a közbenső telek egyik csatlakozó szomszédos telke beépítetlen, az építési vonal illeszkedjék legalább két szomszédos beépített telek, illetve az érintett utcaszakasz beépítésének utcai (közterületi) építési vonalaihoz, kivéve, ha egyéb előírás ettől eltérő beépítést nem ír elő.

(13) Az építési helyet sarok helyzetű telken az alábbiak szerint kell megállapítani:

a)  oldalhatáron álló beépítési mód esetén a csatlakozó szomszédos építési hely figyelembe vételével, az oldal,- és hátsókertek helyi építési szabályzatban rögzített feltételeivel – az utcakép egységességének megőrzése érdekében – elvi építési engedélyben meghatározott módon kell megállapítani.

b)  szabadon álló beépítési mód esetén az építési helyet a csatlakozó szomszédos építési helyek utcai építési vonalainak metszésvonalaival és az oldalkertek helyi  építési  szabályzatban rögzített  feltételeivel elvi  építési  engedélyben

meghatározott módon kell megállapítani.

(14) Kialakult állapot esetén az oldalkerti méretek és az épület elhelyezés megállapítása. ha a telekszélesség ≤ 12,0 m.

Ha a meglévő telek szélessége kisebb, vagy egyenlő mint 12 méter, akkor az

építendő új épületet a telek oldalhatárára kell építeni, a kötelezően megtartandó oldalkerti méret 4,0 méter. Ez esetben az oldalkertre néző tényleges homlokzatmagasság nem haladhatja meg az 5 métert, illetve a tényleges építménymagasság mértékét.

Ha a beépítési oldal felőli szomszédos telken az oldalkertben 0-1 méteren belül épület, épületrész áll, akkor az új épület átfedő homlokzatszakaszát nyílás nélküli tűzgátló falként kell megépíteni. („A” jelű ábra szerint)

ha a telekszélesség ≤ 14 m, de > 12 m.

Ha a meglévő, szabályosan beépíteni kívánt telek szélessége nagyobb, mint 12 méter, de kisebb, vagy egyenlő mint 14 méter és az építési oldallal szomszédos telken az építési oldallal ellentétes oldalon a telekhatártól számított 0-3,0 méteren belül épület, épületrész áll, úgy az újonnan építendő épületet vagy 1 méteres csurgótávolságra kell elhelyezni, vagy az új épület átfedő homlokzatát nyílás nélküli tűzgátló falként kell megépíteni.

Ha az újonnan épült épület nem tűzgátló falként épül ebben az esetben a kötelezően megtartandó oldalkerti méret legalább 4 méter, az oldalkertre néző tényleges homlokzatmagasság nem haladhatja meg az 5 métert, illetve a tényleges építménymagasság mértékét. („B” jelű ábra szerint)

ha a telekszélesség > 14 m, de ≤ 16 m.

Ha a meglévő, szabályosan beépíteni kívánt telek szélessége nagyobb, mint

12,0 méter, de kisebb egyenlő, mint 16,0 méter és az építési oldallal ellentétes oldalon a telekhatártól számított 0-4,0 méteren belül épület, épületrész állt, úgy az újonnan építendő épület és a meglévő épületrész között legalább 4,0

Az ábra értelmezése:

Az oldalkerti méret csökkentése csak az újonnan beépíteni kívánt telekre érvényes, melyet az ábra középső telke szemléltet.

A kialakult állapotokat az ábra jobb és baloldali telke szemlélteti.

Az oldalkertbe épületet építeni nem lehet, az ábra csak a kialakult állapotot szemlélteti.

A beépíteni kívánt telek oldalkerti méretének csökkentése és a csurgótávolság megtartása csak az átfedő homlokzatszakaszok távolságára, vagy a tervezett épület egészére terjed ki.

(15) Kialakult telektömb területén lévő telek akkor is beépíthető, ha az övezeti szabályo- zásban megadott alakítható legkisebb telekterület a minimális telekszélesség és telekmélység értékeinek nem felel meg, de azon épület a szükséges telepítési távolságok, valamint a sajátos övezeti előírások betartásával elhelyezhető.

(16) A kialakult telektömbben a legnagyobb építménymagasság:

a)  foghíj esetében nem haladhatja meg:

1. a csatlakozó szomszédos épületek legnagyobb építménymagasságát,

2. az érintett utcaszakasz súlyozott – a beépített telkeken álló épületek figye- lembe vételével számított – építménymagasságát.

b)  saroktelek esetében, vagy ha a közbenső telek egyik csatlakozó szomszédos telke beépítetlen, nem haladhatja meg:

1. a csatlakozó szomszédos épületek legnagyobb építménymagasságát,

2. az érintett utcaszakasz átlagos építménymagasságát.

(17) Új magastető létesítése, magastető átalakítása esetén a tetőzet magassága az utca- vonalon vagy az épület közvetlen környezetében álló épületek gerincvonala fölé legfeljebb 1 m-el nyúljon túl és illeszkedjék az utcaképhez. Szabadon álló és oldalhatáron álló beépítés esetén az új magastető hajlásszöge - megközelítőleg - legyen azonos az épület közvetlen környezetében álló szomszédos épület(ek) tetősíkjának lejtésszögével. Ahol a szomszédos épület(ek) tetősíkjának hajlásszöge kisebb, mint 35 fok vagy nagyobb, mint 45 fok, ott a tömbben jellemző meglévő épületekhez kell alkalmazkodni.

(18) A helyi építési szabályzat hatályba lépésekor már kialakult telek esetében az ingat- lanon lévő építmények az építési övezeti előírásoknak megfelelően bővíthetők, átalakíthatók az alábbiak figyelembevételével:

a)  a bővítés csak a megengedett legnagyobb építménymagasság és a csatlakozási előírások keretei között hajtható végre,

b)  a szintterületi mutató [Σ bruttó épületszint (m2)/telek (m2)] értéke legfeljebb 20

% mértékig túlléphető,

c)  a meglévő építmények saját tömegen belüli átalakítása abban az esetben is megvalósítható, ha:

- a telek meglévő beépítettsége meghaladja az építési övezetben megengedett legnagyobb beépítettség mértékét és a beépítettség nem növelhető,

- a telek zöldfelületi aránya nem éri el az építési övezetben előírt legkisebb mértéket.

(19) Védelmi célú erdő területén már meglévő épület:

a) az eredeti rendeltetésnek megfelelően megtartható és – a vonatkozó környezetvédelmi előírások keretei között – működtethető, illetve

b)  rendeltetése az övezetnek megfelelő használat keretei között megváltoztatható

c) az épületek bővítése nem megengedett, kivételt képez a meglévő, beépítetlen magastető beépítése. Gazdasági épület bővítéséhez az illetékes környezetvédelmi hatóság hozzájárulása szükséges.

(20) Ha a meglévő épület kialakult építménymagassága nagyobb, mint az övezeti szabályozás-ban megadott építménymagasság értéke, építési munka végzés a kialakult állapot megtartásával engedélyezhető.

10. §

A területre vonatkozó általános előírások

(1) Az építési övezet építési telkein az elsődleges rendeletetés szerinti főépületek és jelen szabályzat szerinti egyéb főépületek, valamint kiegészítő, illetőleg kiszolgáló épületek helyezhetők el.

(2) Telekalakítás és épületek építési helyen belül történő elhelyezése csak jelen rendelet kötelező jellegű szabályozási elemeinek betartásával lehet.

(3) Terepszint alatti építmények, az építési övezetekben, illetve az övezetekben megengedett beépítettség mértéke - támfal garázs kivételével - legfeljebb 1,25- szörösen meghaladó mértékben az építési hely határain belül, a telekre vonatkozó legkisebb zöldfelület megvalósításával csak akkor engedélyezhetők, ha a terepszinttől számított magassága az 1,0 m-t nem haladja meg.

(4) Tetőtér beépítés esetén a tetőtérben önálló rendeltetési egység nem alakítható ki és csak egy hasznos tetőtéri építményszint létesíthető.

(5) Az építési telken a telek beépített területébe beszámított módon az alábbi kiegészítő

épületek és létesítmények helyezhetőek el az övezeti szabályoknak megfelelően:

jármű- (gépkocsi, motorkerékpár, munkagép stb.) tároló a háztartással, lakófunkcióval kapcsolatos

o nyári konyha, mosókonyha, szárító

o tároló építmények (tüzelőanyag- és más tároló, szerszámkamra, szín, fészer,

magtár, góré, csűr, pajta stb.)

o az állattartás céljára szolgáló épületek és építmények, ahol ezt az övezeti szabályozás és az állattartási rendelet lehetővé teszi

o kisipari vagy barkácsműhely, műterem, kiskereskedelmi üzlet

fűtés céljára szolgáló melléképület (kazánház)

kisipari vagy barkács műhely, műterem, kiskereskedelmi üzlet,

a  falusi    turizmushoz   kapcsolódó   funkciók   (idegenforgalmi,    kereskedelmi, szolgáltató, szálláshely-szolgáltató funkciók),

pince, pince felépítménye

a terület rendeltetésszerű használatához tartozó egyéb épület

(6) Az építési telkeken belül a telek beépített területébe be nem számítandóan az alábbi kiszolgáló létesítmények helyezhetők el, a biztonságos gépjárművel való beközlekedés biztosítása - 3,00 m - megtartása mellett:

a) elő- és oldalkertben:

közmű becsatlakozási műtárgy,

hulladéktartály tároló (legfeljebb 1,50 m-es magassággal),

kirakatszekrény  (legfeljebb  0,50  m-es  szélességgel,  és  1,5  méteres magassággal

b) oldal- és hátsókertben:

kerti építmény (hinta, csúszda, szökőkút, a  terepszintnél 1  m-nél nem magasabbra emelkedő lefedés nélküli terasz),

kerti víz- és fürdőmedence 10 m3, térfogatig, napkollektor,

kerti épített tűzrakó hely, lugas, kerti szabadlépcső és lejtő,

c) hátsókertben:

kerti építmény (hinta, csúszda, szökőkút, a  terepszintnél 1  m-nél nem magasabbra emelkedő lefedés nélküli terasz),

kerti víz- és fürdőmedence, napkollektor,

kerti épített tűzrakó hely, lugas, háztartási célú kemence kerti tető, legfeljebb 20 m2 vízszintes vetülettel,

kerti szabadlépcső és lejtő,

szabadon álló és legfeljebb 6 m magas szélkerék, antennaoszlop.

(7) Az egyes építési övezetekben megadott övezési előírások az újonnan kialakított telkekre, és újonnan létesített épületekre, funkciókra vonatkoznak.

(8) Saroktelek és átmenő telek esetében a megengedett legnagyobb beépítettség és szintterület mutató mértéke legfeljebb 10 %-kal növelhető.

(9) Lakóövezet saroktelkein csak sarokház épülhet, az utcák felé egyenrangú homlokzatokkal. Oldalhatáron álló beépítési mód esetén a tömbsarkok beépítése legalább 20 m, telekszélesség esetén szabadon álló beépítés szerint

(10) A megengedett igénybevételi, kibocsátási határértékeket (környezetterhelési határértékeket) a hatályos országos és helyi jogszabályok alapján kell meghatározni.

(11) Az építési szabályzat szempontjából a környezetet zavaró hatású építménynek kell tekinteni minden olyan létesítményt, ahol a létesítmény rendeltetésszerű üzemelése közben keletkező - elsősorban – zajterhelés és légszennyezés, nem haladja meg a területre előírt határértéket, de a tevékenység másodlagos következményei meghaladhatják a területen elvárható káros környezeti hatások mértékét.

a)   Nagy szállítási forgalmú létesítmény - a lakóterület gyűjtőút vagy annál magasabb rendű út melletti részének kivételével - még akkor sem helyezhető el, ha egyébként a létesítmény az övezeti előírásoknak megfelelően elhelyezhető lenne.

b)   Autós étterem, gyorsétterem, zenés vendéglátó létesítmény, diszkó, stb. csak a lakókörnyezet zavarása nélkül helyezhetők el.

c)   Kerthelyiséggel üzemelő közösségi szórakoztató építmény a gyűjtőút vagy annál magasabb rendű út mentén is csak abban az esetben létesíthető, ha a zaj elleni megfelelő védelem méretezett védőtávolság kialakításával biztosítható.

d)   Kereskedelmi, illetve raktározási célú helyiségeket is magában foglaló építmény úgy létesíthető, ha a rakodási zaj elleni megfelelő védelem zárt és fedett rakodóudvarral vagy méretezett védőtávolság kialakításával biztosítható.

11. §

Építmények elhelyezése közterületen

(1) Közterületen elhelyezhető építmények:

a)  a közterület rendeltetésszerű használatához szükséges építmények, b)            a köztárgyak,

c) a  megfigyelést, regisztrálást,adatrögzítést és –közvetítést szolgáló létesítmények építményei (az üzemi jellegűek kivételével),

d)   a honvédelmet és a belbiztonságot szolgáló építmények (az önálló területet, illetve védőterületet igénylő építmények kivételével),

e)  a közművek és műtárgyaik,

f)   a közműpótlók (a szennyvíztisztító és komposztáló telepek kivételével), g)  a nyomvonal jellegű vezetékek a külön jogszabályok keretei között,

h)  távközlés,   telekommunikáció   és   informatika   vezetékei   (GSM    és    egyéb

hírközlő-, hírtovábbító torony szabályozási terv alapján helyezhető el),

i) a vízgazdálkodás építményei,

j)  a nyilvános illemhelyek,

k)  hulladékgyűjtők (az illetékes szakhatóságok előzetes engedélyével),

l)   geodéziai jelek, továbbá

m)  a terepszint alatti építmény,

n)   a mobil árusító hely (csak közterületi árusításra szóló engedély alapján),

o)  a közterületi terasz (csak közterületi árusításra szóló engedély alapján),

p)  a reklámhordozók, a helyi önkormányzati rendelet előírásai szerint.

(2) Épület, építmény, melléképítmény, köztárgy és a közterületen elhelyezhető építmények között nem említett egyéb építmény közterületen az illetékes szakhatóságok és üzemeltetők hozzájárulásával, elvi építési engedély alapján létesíthető.

(3) A közterületen elhelyezhető építmények kialakítása során figyelembe kell venni a környező beépítés jellemzőit (méretek, karakter, élet- és vagyonbiztonság, stb.).

(4) Az országos közutak védőtávolságán belül építményt elhelyezni csak az illetékes közúti szakhatóság állásfoglalása alapján szabad.

(5) Az építmény(rész) a terepszint alatt, a közterület alá 50 cm-en túl csak elvi építési engedélyben meghatározott feltételekkel nyúlhat.

12. §

Kerítés, támfal elhelyezése

(1) A telek közterület felöli határán álló kerítés a csatlakozó közterület szintjétől számított magassága legfeljebb 2,0 m lehet. Ettől eltérni csak elvi építési engedélyben meghatározott feltételekkel szabad.

(2) A közterület felöli telekhatáron tömör kerítés csak településképi, illetve zajvédelmi szempontból indokolt esetben, valamint a kialakult állapothoz igazodóan létesíthető.

(3) A település területén zárt, tömör kerítés az útcsatlakozások belátási háromszögén belül nem építhető. Zárt tömör kerítés építése esetén hullámpala, műanyag vagy fém hullámlemez, trapézlemez nem alkalmazható, a kerítés magassága legfeljebb 2,0 m lehet.

(4) Mezőgazdasági és erdőterületeken – az illetékes vadgazdálkodási szakhatóság állásfoglalásának előzetes kikérése mellett – csak 2 m-nél nem magasabb drótháló és/vagy sövénykerítés létesíthető az övezetekben meghatározott legkisebb kialakítható telekterület megléte esetén, vagy – megállapodás alapján – több, egymással szomszédos telkek körül közösen, amennyiben azok együttes területe meghaladja az övezetben beépíthető legkisebb telekméretet. Amennyiben a kerítés nem telekhatáron létesül, akkor sem lehet a bekerített terület kisebb, mint az övezetben beépíthető legkisebb telek területe.

(5) Az épületek terepszintre való illesztésekor tilos a természetes terepszint +1,5 m-nél nagyobb méretű megváltoztatása.

(6) Kerítés a szabályozási terv szerinti övezeti határvonalon áttört kivitelben helyezhető el.

LAKÓTERÜLETEK (L)

13. §

 Övezeti tagolódás

(1)        A település területén az L jellel jelölt lakóterület övezeteiben az alábbi alövezetek kerülnek kialakításra és felhasználásra.

• Kertvárosias lakóterület – Lke

• Falusias lakóterület - Lf

14. §

Kertvárosi lakóterület - Lke

(1) A kertvárosi lakóterület laza beépítésű, összefüggő nagy kertes, több önálló rendeltetési egységet magába foglaló lakóépületek elhelyezésére szolgál.

(2) A szabályozási tervben az Lke jellel jelölt kertvárosias lakóterület alövezeteiben az alábbi építési övezetek kerülnek kialakításra:

- Lke-1 jelű O-K/30-4,50 – oldalhatáron álló beépítés kialakult ingatlanon 4,50 m építménymagassággal

- Lke -2 jelű O-800/30-4,50 – oldalhatáron álló beépítés 4,50 m építménymagas- sággal

(3) A kertvárosias lakóterületen ingatlanonként legfeljebb két önálló rendeltetési egységben elhelyezhető:

lakóépület, (telekösszevonás esetén - az összevonásra kerülő ingatlanok számától függetlenül - mindösszesen legfeljebb négy lakás)

szálláshely                    szolgáltató    épület,   rendeltetési   egységenként   legfeljebb   négy vendégszoba nagyságrendig,

a helyi lakosság ellátását szolgáló kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó épület legfeljebb 500 m2 összesített hasznos alapterület nagyságig,

egyházi, oktatási, egészségügyi, szociális épület,

a terület rendeltetésszerű használatát nem zavaró hatású kézműipari épület, amennyiben beépített földszinti szintterülete nem haladja meg az 500 m2-t.

(4) Az építmények, önálló rendeltetési egységek és azok részeinek építése, bővítése, felújítása, átalakítása, helyreállítása, korszerűsítése során az országos építési szakmai követelmények (a mechanikai ellenállás és stabilitás, a tűzbiztonság, a higiénia, égészség- és környezetvédelem, a használati biztonság, a zaj és rezgés elleni védelem, az energiatakarékosság és hővédelem, az élet- és vagyonvédelem, valamint katasztrófavédelem) érvényre juttatása figyelembe vételével a kertvárosias lakóterületen kivételesen elhelyezhető:

a helyi lakosság közbiztonságát szolgáló építmény, sportlétesítmény,

közmű létesítmények és felépítményeik, amennyiben beépített szintterületük illetve területük nem haladja meg az 200 m2-t.

(5) A kertvárosias lakóterületen nem helyezhető el:

egyéb 300 m2-t meghaladó szintterületű közösségi szórakoztató, kulturális épület,

önálló parkolóterület és garázs a 3,5 t önsúlynál nehezebb gépjárművek és az ilyeneket szállító járművek számára,

üzemanyagtöltő állomás,

egyéb gazdasági építmény, 200 m2-t meghaladó szintterület esetén.

(6) Az övezetet legalább részleges közművesítéssel kell ellátni. Szennyvízcsatorna hiányában a szennyvizet zárt rendszerű szennyvíztárolóban kell tárolni, és időszakosan elszállíttatni.

(7) Az övezetben nem alakíthatóak ki tömb méretű telkek.

(8) Az övezetben haszonállat tartását külön önkormányzati rendelet szabályozza.

(9) A zöldfelületi fedettség mértéke min. 50 %.

(10) Levegőtisztasági szempontból védett I. kategóriájú.

(11)  Zajvédelmi besorolás: lakó és intézményterület laza beépítéssel.

(12)  Terepszint alatti létesítmények - amennyiben a terepszinttől mért magasságuk nem haladja meg a + 1,00 métert - korlátozás nélkül építhetők, a zöldterületi fedettség figyelembevételével.

(13)^[3] Az övezet építési telkeinek kialakítása során alkalmazandó legkisebb telekméreteket, azok legnagyobb beépítettségét, továbbá az építhető legnagyobb. építménymagasság mértékét az alábbi táblázat tartalmazza:

(14)  A táblázatban megadott legkisebb telekméreteket minden újonnan kezdeményezett telekalakításnál figyelembe kell venni. Telekalakítással a táblázatban minimálisan megadott értéknél kisebb telek nem alakítható ki. Az előkertek az egyes tömbökben, és utcákban kialakult helyzet szerint kell dönteni.

15. §

Falusias lakóterület – Lf

(1) A falusias lakóterületen legfeljebb 4,5 m épületmagasságú lakóépületek, a mező- és az erdőgazdasági építmények, továbbá a helyi lakosságot szolgáló, nem zavaró hatású kereskedelmi, szolgáltató és kézműipari építmények helyezhetők el.

(2) A szabályozási tervben az Lf jellel jelölt falusias lakóterület alövezeteiben az alábbi építési övezetek kerülnek kialakításra:

• Lf–1- oldalhatáron álló beépítés kialakult ingatlanon legfeljebb 4,50 m-es épít- ménymagassággal

• Lf–2 - oldalhatáron álló beépítés max. 4,50 m-es építménymagassággal^[4]

(3) A falusias lakóterületen 500 m2 összesített szintterület mértékig elhelyezhető:

legfeljebb 2 lakásos lakóépület,

mező- és erdőgazdasági (üzemi) építmény, kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó épület,

szálláshely szolgáltató épület,

kézműipari építmény,

helyi igazgatási, egyházi, oktatási, egészségügyi, kulturális, szociális épület,

sportlétesítmény és közmű terület, amennyiben területe nem haladja meg 1000 m2-t.

(4) A falusias lakóterületen belül nem helyezhető el önálló parkolóterület és garázs 3,5 t önsúlynál nehezebb gépjárművek és szállító járműveik számára.

(5) Az övezetet legalább részleges közművesítéssel kell ellátni. Szennyvízcsatorna hiányában a szennyvizet zárt rendszerű szennyvíztárolóban kell tárolni, és időszakosan elszállíttatni.

(6) Az övezetben nem alakíthatók ki telektömb méretű telkek.

(7) Az övezetben haszonállat tartását külön önkormányzati rendelet szabályozza.

(8) A zöldfelületi fedettség mértéke min. 40 %.

(9) Levegőtisztasági szempontból védett I. kategóriájú.

(10)  Zajvédelmi besorolás: lakó és intézményterület laza beépítéssel.

(11) Az övezet építési telkeinek kialakítása során alkalmazandó legkisebb telekméreteket, azok legnagyobb beépítettségét, továbbá az építhető építménymagasság mértékét az alábbi táblázat tartalmazza:

ahol K – kialakult állapot^[5]

(12)  Terepszint alatti létesítmények amennyiben a terepszinttől mért magasságuk nem haladja meg a + 1,00 métert, korlátozás nélkül építhetők, a zöldterületi fedettség figyelembevételével.

(13)  A táblázatban megadott legkisebb telekméreteket minden újonnan kezdeményezett telekalakításnál figyelembe kell venni. Telekalakítással a táblázatban legkisebb megadott értéknél kisebb telek nem alakítható ki.

(14)  Az előkertek megállapításánál az egyes tömbökben és utcákban kialakult helyzet szerint kell dönteni.

VEGYES TERÜLETEK (V)

16. §

 Övezeti tagolódás

(1) A település területén a V jellel jelölt vegyes terület övezeteiben az alábbi alövezetek kerülnek kialakításra és felhasználásra.

•            Településközpont vegyes terület – Vt

17.§

 Településközpont vegyes terület –Vt

(1) A településközpont vegyes terület több önálló rendeltetési egységet magába foglaló, lakó és olyan helyi települési szintű igazgatási, kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó, szálláshely-szolgáltató, egyházi, oktatási, egészségügyi, szociális épületek, valamint sportépítmények elhelyezésére szolgál, amelyek alapvetően nincsenek zavaró hatással a lakófunkcióra.

(2) A szabályozási tervben az Vt jellel jelölt településközpont vegyes terület alövezeteiben az alábbi építési övezetek kerülnek kialakításra:

• Vt–1- oldalhatáron álló beépítés kialakult ingatlanon legfeljebb 4,50 m-es építménymagassággal

• Vt–2 - oldalhatáron álló beépítés legfeljebb 6,00 m-es építménymagassággal

(3) A településközpont vegyes területen elhelyezhető:

lakóépület,

igazgatási épület,

kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó, szálláshely szolgáltató épület, egyéb közösségi szórakoztató épület,

egyházi, oktatási, egészségügyi, szociális épület, sportépítmény,

parkolóház, üzemanyagtöltő.

(4) A településközpont vegyes területen kivételesen sem helyezhető el:

nem zavaró hatású egyéb gazdasági építmény, termelő kertészeti építmény.

(5) A településközpont vegyes területen nem helyezhető el önálló parkolóterület és garázs a 3,5 t önsúlynál nehezebb tehergépjárművek és az ilyeneket szállító járművek számára.

(6) Az övezetet teljes közművesítéssel kell ellátni.

(7) Az övezetben egyedi vagy több rendeltetési egységet, épületcsoportot magába foglaló, zöldterületekkel, közterültekkel kiegészített, funkcionálisan eltérő alövezeteket is magába foglaló - telektömb méretű - telkek egyaránt kialakíthatók.

(8) Az övezetben haszonállat tartása nem engedélyezhető.

(9) Zöldterületi fedettség mértéke legalább 20 %.

(10) Levegőtisztasági szempontból védett I. kategóriájú.

(11) Zajvédelmi besorolás: Lakó és intézményterület laza beépítéssel.

(12)  Terepszint alatti létesítmények, amennyiben a terepszinttől mért magasságuk nem haladja meg a + 1,00 métert, korlátozás nélkül építhetők a zöldterületi fedettség figyelembevételével.

(13)  Amennyiben a szintalatti építmény zöldtetővel készül, azt a zöldterületi fedettségbe be kell számolni, de a zöldterületi fedettségi érték legalább 50 %-át faültetés számára szabadon kell hagyni.

(14)  Az övezet építési telkeinek kialakítása során alkalmazandó legkisebb telekméreteket, azok legnagyobb beépítettségét, továbbá az építhető építménymagasság mértékét – a beépítési mód függvényében – a következő táblázat szerint kell meghatározni.

ahol K – kialakult állapot

٭lakóterületi felhasználás esetén

ÜDÜLŐTERÜLETEK (Ü)

18. §^[6]

Övezeti tagolódás

(1) A település területén az Ü jellel jelölt üdülőterület övezeteiben az alábbi alövezetek kerülnek kialakításra és felhasználásra.

• Üdülőházas üdülőterület – Üü

19. §^[7]

Üdülőházas üdülőterület - Üü

(1) Az üdülőházas területen olyan üdülőépületek, üdülőtáborok és kempingek helyezhetők el, amelyek elhelyezésük, méretük, kialakításuk és felszereltségük, valamint infrastrukturális ellátottságuk alapján az üdülési célú tartózkodásra alkalmasak, és amelyek túlnyomóan változó üdülői kör hosszabb tartózkodására szolgálnak.

(2) A szabályozási tervben az Üü jellel jelölt üdülőházas üdülőterület alövezeteiben az alábbi építési övezetek kerülnek kialakításra:

a)  Üü–1 - szabadonálló  beépítés  kialakult  ingatlanon  legfeljebb  4,50  m építménymagassággal

(3) Az üdülőterületen elhelyezhető:

-               a terület rendeltetésszerű használatához kapcsolódó épületek

-               a terület igényei szerinti parkolók legfeljebb 3,5 t önsúly határig

-               a terület rendeltetésszerű használatához kapcsolódó sportlétesítmények

(4) A védőpillér felszíni vetületén lévő üdülőterületen építmény csak a bányatelek határvonalon kívül helyezhető el.

(5) Zöldterületi fedettség mértéke legalább 40 %.

(6) Az övezet építési telkeinek kialakítása során alkalmazandó legkisebb telekméreteket, azok legnagyobb beépítettségét, továbbá az építhető építménymagasság mértékét – a beépítési mód függvényében – a következő táblázat szerint kell meghatározni.

GAZDASÁGI TERÜLETEK (G)

20. §

 Övezeti tagolódás

(1) A település területén a G jellel jelölt gazdasági területek övezeteiben az alábbi alövezetek kerülnek kialakításra és felhasználásra.

•            Kereskedelmi szolgáltató terület – Gksz

•            Ipari terület – Gip

21. §

Kereskedelmi, szolgáltató terület - Gksz

(1) A kereskedelmi gazdasági szolgáltató terület elsősorban nem jelentős zavaró hatású gazdasági tevékenységi célú létesítmények elhelyezésére szolgál.

(2) A szabályozási tervben az Gksz jellel jelölt kereskedelmi szolgáltató területek alövezeteiben az alábbi építési övezetek kerülnek kialakításra:

•            Gksz-1    -    szabadonálló    beépítés    kialakult    ingatlanon    legfeljebb    4,50 m építménymagassággal

•            Gksz-2    -    szabadonálló    beépítés    kialakult    ingatlanon    legfeljebb    4,50 m építménymagassággal

(3) A kereskedelmi, szolgáltató területen elhelyezhető:

- mindenfajta, nem jelentős zavaró hatású gazdasági tevékenységi célú épület,

- a gazdasági tevékenységi célú épületen belül a tulajdonos, a használó és a személyzet számára szolgáló lakások,

- igazgatási, egyéb irodaépület,

- parkolóház, üzemanyagtöltő,

- sportlétesítmény.

(4) A kereskedelmi, szolgáltató területen kivételesen elhelyezhető:

- egyéb közösségi szórakoztató épület

(5) Az övezetet teljes közművesítéssel kell ellátni.

(6) Az övezetben mind egyedi, mind tömb méretű telkek kialakíthatóak.

(7) Az övezetben haszonállat tartását külön önkormányzati rendelet szabályozza.

(8) Zöldterületi fedettség értéke min. 20 %.

(9) Levegőtisztasági szempontból a terület védett I. besorolású.

(10) Zajvédelmi besorolás: lakó és intézményterület laza beépítéssel.

(11) Terepszint alatti létesítmények, amennyiben a terepszinttől mért magasságuk nem haladja meg a + 1,00 métert, korlátozás nélkül építhetők a zöldterületi fedettség figyelembevételével.

(12) A zöldterület legalább 50 % -át faültetés számára szabadon kell hagyni.

(13)^[8] Az övezet építési telkeinek kialakítása során alkalmazandó legkisebb telekméreteket, azok legnagyobb beépítettségét, továbbá az építhető építménymagasság mértékét az alábbi táblázat tartalmazza:

(14)  Az előkertek megállapításánál az egyes tömbökben és utcákban kialakult helyzet szerint kell dönteni.

(15)  A Gksz-2 jelű övezetben részleges közművesítés mellett csak az alábbi épületek helyezhetők el:

- mindenfajta, nem jelentős zavaró hatású gazdasági tevékenységi célú épület közül a szálláshely szolgáltatás és vendéglátás építményei, valamint a TEÁOR 2013 I 55 kódszámú tevékenységek végzésével kapcsolatos építmények,

- a gazdasági tevékenységi célú épületen belül a tulajdonos, a használó és a személyzet számára szolgáló lakások.^[9]

22. §

Ipari terület – Gip

(1) A település területén a Gip jellel jelölt ipari területek övezeteiben az alábbi alövezetek kerülnek kialakításra és felhasználásra.

                - Egyéb ipari terület – Gip-E

(2) Az egyéb ipari terület elsősorban az ipari, az energia szolgáltatási és a település gazdálkodás építményei elhelyezésére szolgál.

(3) A szabályozási tervben a Gip-E jellel jelölt egyéb ipari területek alövezeteiben az alábbi építési övezetek kerülnek kialakításra:

                - Gip-E/1 – szabadonálló beépítés legfeljebb 35, 00 m építménymagassággal

(4) Az ipari gazdasági területen kivételesen elhelyezhető:

                - A gazdasági tevékenységi célú épületen belül a tulajdonos, a használó és a személyzet    számára szolgáló lakások.

(5) Az övezeten belül teljes közművet kell biztosítani.

(6) Zöldterületi fedettség: min. 30 %.

(7) A Szarda töltésétől mért 50 m-en belül épület nem helyezhető el, illetve olyan tevékenység nem folytatható, amely a patakmeder élővilágát veszélyezteti.

(8) A gazdasági területen belül a védőövezet (védősáv) kialakítása kötelező.

(9) A beültetési kötelezettséggel jelölt területen a növénytelepítést mielőbb el kell kezdeni.

(10) A területen áthaladó közművezetékek védőtávolságát biztosítani kell.

(11) Az övezet építési telkeinek kialakítása során alkalmazandó legkisebb telekméreteket, azok legnagyobb beépítettségét, továbbá az építhető építménymagasság mértékét az alábbi táblázat tartalmazza:

23. § KÜLÖNLEGES TERÜLETEK – K

(1) A település területén az K jellel jelölt különleges területek övezeteiben az alábbi alövezetek kerülnek kialakításra és felhasználásra.

•                    Sportterület – K/Sp

•                    Strandterület – K/St^[10]

(2) A különleges területbe azok a területek tartoznak, amelyek a rajtuk elhelyezendő építmények különlegessége miatt jelentős hatást gyakorolnak a környezetükre, vagy a környezetük külső hatásaitól is védelmet igényelnek.

(3) A különleges területek területfelhasználási mód szerinti tagozódása:

a települési infrastruktúra középfokú és regionális szintű oktatási, művelődési, igazgatási, közbiztonsági, egészségügyi, szociális intézményei, valamint tartalék területei

a települési zöldterületi rendszer településszerkezeti elemei, valamint a települési infrastruktúra egyes zöldterületet igénylő intézmény területei, valamint zöldterületet igénylő tartalék területei

(4) Telekalakítás: a Szabályozási terv szerinti határokkal.

(5) Zöldterületi fedettség értéke min. 40 %.

(6) Levegőtisztasági szempontból: védett I. kategória.

(7) Zajvédelmi besorolás: Lakó és intézményterület laza beépítéssel.

(8) Az övezet építési telkeinek kialakítása során alkalmazandó legkisebb telekméreteket, azok legnagyobb beépítettségét, továbbá az építhető építménymagasság mértékét az alábbi táblázat tartalmazza:^[11]

K - kialakult telekállapot, illetve a Szabályozási Terven jelölt területi határok

III. FEJEZET

TERÜLETFELHASZNÁLÁSI EGYSÉGEK ÖVEZETI SZABÁLYOZÁSA

BEÉPÍTÉSRE NEM SZÁNT TERÜLETEK

24. §

Közterületek kialakítása, nyilvántartása és használata

(1) A rendelet hatálya alá eső területen lévő közterületeket a Szabályozási Terv határozza meg.

(2) A közterületeket rendeltetésének megfelelő célra bárki szabadon használhatja, azonban a használat mások hasonló célú jogait nem korlátozhatja.

(3) A közterület rendeltetéstől eltérő használatához a tulajdonos önkormányzat hozzájárulása szükséges.^[12]

(4) Amennyiben az eltérő használat építési tevékenységgel is összefügg, a tulajdonosi hozzájáruláson túl az építési hatóság engedélyét is be kell szerezni.

(5) A település közterületein engedélyezhető eltérő használat az alábbi lehet:

hirdető (reklám) berendezés elhelyezése, közúti közlekedéssel kapcsolatos építmények köztisztasággal kapcsolatos építmények (tárgyak), szobor, díszkút, egyéb műalkotások elhelyezése távbeszélő fülke elhelyezése,

építési munkával kapcsolatos létesítmények (állványok elhelyezése), építőanyag- tárolás,

zöldfelületek, fasorok közművek felépítményei

egyéb, az önkormányzat által közterület rendeletben engedélyezett funkciók.

(6) A közterületek eredeti rendeltetésétől eltérő használatának időtartamát, a közterület- használat egyéb feltételeit, illetőleg a használat díját a közterület tulajdonosa esetenként, - esetleg a tulajdonosi elvárásokat és az engedély nélküli használat szankcióit is tartalmazó - külön rendeletben szabályozza. Az építési telkek közművesítését közterületről kell megoldani.

25. §

Közlekedési és közmű területek – KÖ

(1) A település területén az KÖ jellel jelölt közlekedési területek övezeteiben az alábbi alövezetek kerülnek kialakításra és felhasználásra.

•            Közutak területe – KÖu

•            Vasút terület – KÖk

(2) A közlekedési és közműelhelyezésre szolgáló terület az országos és a helyi közutak, a kerékpárutak, a gépjármű várakozóhelyek (parkolók) – a közterületnek nem minősülő telkeken megvalósulók kivételével -, a járdák és a gyalogutak, mindezek csomópontjai, vízelvezetési rendszere és környezetvédelmi létesítményei, a közforgalmú vasutak, továbbá a közművek és a hírközlés építményeinek elhelyezésére szolgál.

(3) A szabályozási tervben KÖ jellel jelölt közlekedési és közmű területek övezeteiben az alábbi alövezetek kerülnek kialakításra:

Közúti közlekedés (Köu)

(a) gyorsforgalmi utak

(b) meglévő és tervezett országos mellékutak

(c) belterületi utak

- települési főút (országos mellékutak belterületi szakaszai)

- települési gyűjtőút

- települési kiszolgáló és lakóútak

- kerékpár és gyalogút

Kötöttpályás közlekedés (Kök)

(4) A közlekedési területen elhelyezhető a közlekedést kiszolgáló:

közlekedési építmények,

kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó, szálláshely szolgáltató épület, igazgatási épület,

a gazdasági tevékenységi célú épületen belül a tulajdonos, a használó és a személyzet számára szolgáló lakás.

(5) A közlekedési területeket és létesítményeket, azok szabályozási szélességeit és védőtávolságait a Szabályozási Terv ábrázolja.

(6) A település közlekedési területeinek hierarchiája és tervezési osztályba sorolása:

a.) Közúti közlekedés

Gyorsforgalmi utak:

• M30 autópálya (tervezési osztály K.I.A.) Országos mellékút:

• 3307. számú Nyékládháza-Tiszacsege összekötő út (tervezési osztály K.V.A.)

• 3308. számú Hejőkeresztúr-Muhi összekötő út (tervezési osztály K.VI.A.) Települési főutak: szabályozási szélesség kialakult 18-25 m

• Petőfi S utca (a 3308 számú Hejőkeresztúr-Muhi összekötő út belterületi szakasza, tervezési osztály B.IV.b.B.)

Települési gyűjtőutak: szabályozási szélesség kialakult állapot

• Berecske u. – Deák F. u. (tervezési osztály B.V.c.B.)

Kiszolgáló és lakóutak: (tervezési osztály B. VI. d.B.)

szabályozási szélesség a kialakult állapot szerint, új esetén min 12,0 m

Tervezett és meglévő gyalogos és kerékpár utak: szabályozási szélesség: 3 m.

Jelentősebb csomópontok:

•                            Meglévő:

D                           M30 gyorsforgalmi út – 3307. számú országos mellékút különszintű kereszteződése,

D                           3307. számú országos mellékút. – 3308. számú országos mellékút szintbeni csomóponti csatlakozása

b.) Vasúti közlekedés

•                88. számú Hejőkeresztúr-Mezőcsát diesel vontatású vasúti szárnyvonal

•                 89. számú Nyékládháza-Tiszapalkonya villamosított vasúti mellékvonal

Jelentősebb csomópontok:

•                                 Meglévő:

D                               M30   gyorsforgalmi    út   –   88.   számú    vasútvonal   különszintű kereszteződése,

D                               M30  gyorsforgalmi    út.   –   89.   számú  vasútvonal  különszintű

kereszteződése

(7) Az utak szabályozási szélességgel meghatározott területsávjai mentén létesítményt elhelyezni csak a területsáv megtartásával szabad.

(8) A (2) bekezdés szerinti területsávba eső meglévő épületeken végezhető mindennemű építési tevékenység – csak a területsáv kialakulásának várható idejét, az épületnek a területsávba elfoglalt helyét, az épület sajátosságait (eszmei és gazdasági értékét)  mérlegelve, az  illetékes közlekedési szakhatóság állásfoglalásának figyelembevételével – engedélyezhető.

(9) Az országos gyorsforgalmi mentén az út tengelyétől számított 100-100 m, országos mellékút külterületi szakaszán az út tengelyétől számított 50-50 m, vasút esetében a szélső vágánytól számított 25-25 m széles védősávon belül épület nem helyezhető el.

(10)  Mezőgazdasági rendeltetésű területen 6,00 m-nél kisebb szabályozási szélességű

közlekedési terület magánútként sem alakítható ki.

(11) A gyalogos közlekedés számára a közlekedési területen belül a megfelelő gyalogjárdákat kell biztosítani. Ez a települési főutak és a gyűjtőutak mentén mindkét oldalon min. 1,50 m, a lakóutcákban legalább egyoldali járda kiépítése szükséges kiépítés esetén mindkét oldalon elhelyezett járda esetén 0,75 m szélességű járdát kell kialakítani.

(12) Gyalogos gerinchálózati utat kell kialakítani és fenntartani a Szarda patak parti sávjában és a Hejő ősmedre mentén az állóvizek idegenforgalmi célú hasznosításának megközelítése érdekében.

(13)  Közcélú parkolót kell létesíteni:

•            a  tervezett  településközpontok meglévő  és  tervezett  közösségi  létesítmények rendeltetésszerű használatához

26. §

Mozgásukban korlátozott emberek igényeit figyelembe vevő előírások

(1) A közterületen minden esetben biztosítani szükséges a szintkülönbségek rámpával történő áthidalását. (gyalogos átkelőhelyeknél döntött szegélysávval).

(2) A tömegközlekedési eszközök megállóinál lehetővé kell tenni megemelt szintekkel és azokat összekötő lejtőkkel, kihelyezett információs táblákkal a kerekesszékkel közlekedő fel- és leszállását a tömegközlekedési járművekre.

(3) A létesítmények rendeltetésszerű használatához szükséges számú parkoló kialakítása esetén a vonatkozó jogszabály szerinti kerekesszékkel is igénybe vehető a hivatkozott jogszabály szerinti méretű gépkocsi parkoló létesítését biztosítani kell, melyet kizárólagos használatot biztosító táblával kell jelezni.

27. §

A közművesítés területei és létesítményei

(1) A beépített és a beépítésre szánt területeken a beépítés a feltétele az érintett ingatlanok közműellátásának a megvalósítása.

(2) A rendelet hatálya alá eső területet teljes, de legalább részleges közművesítéssel kell ellátni. A közművesítés a beépítés feltétele. Az egyes beépítésre szánt terület- felhasználási egységek közműellátásának mértéke:

Beépítésre szánt területen

o részleges közművesítés

Beépítésre nem szánt területen

o a közterületi   nyílt   csapadékvíz   elvezető   rendszerre   kiterjedő   hiányos közművesítés

(3) A fejlesztési területek előkészítési fázisában egyidejűleg készülő, összehangolt tervezéssel kell megtervezni és megvalósítani a terep rendezését, a felszíni vízelvezetést, az útburkolatokat, a járdákat és a zöldfelületek kialakítását,

valamint a többi, a terület közművesítettségi besorolása szerint építendő közművezetéket.

(4) Az ingatlanok közműellátásának biztosítására a közterületi hálózathoz közvetlen önálló bekötésekkel és mérési helyekkel kell csatlakozni. Azoknál a telkeknél, amelyeknél a közvetlen rákötés az érintett közműhálózatra nem biztosítható, a csatlakozáshoz a közműhiányos ingatlant ellátó, más telkén átvezetett bekötővezetéket szolgalmi jog igénybevételével - az ágazati előírások figyelembe vételével - kell megépíteni. A szolgalmi jogot az illetékes földhivatalnál be kell jegyeztetni.

(5) A meglévő és a tervezett közüzemi vízellátás és szennyvízelvezetés, energiaellátás (villamosenergia-, földgázellátás), valamint a hírközlés hálózatai és létesítményei, továbbá azok ágazati előírások szerinti biztonsági övezeteik számára közterületen vagy közműterületen kell helyet biztosítani. Ettől eltérő esetben - ha azt egyéb ágazati előírás nem tiltja - a közművek és biztonsági övezetük helyigényét szolgalmi jogi bejegyzéssel kell fenntartani. Már szolgalmi joggal terhelt telekrészen mindennemű (építési és egyéb) tevékenység csak a szolgalmi joggal rendelkező érintett hozzájárulásával engedélyezhető. A szolgalmi jogot az illetékes földhivatalnál be kell jegyeztetni a szolgáltató javára.

(6) Az utak szabályozási szélességében a közművek elrendezésénél a távlati összes közmű elhelyezési lehetőségét kell biztosítani. A középtávon történő közműfejlesztéseket a közterületrendezés hosszú távú igényei figyelembe véve kell megvalósítani. A közművek elrendezését úgy kell megtervezni, hogy fasor illetve zöldsáv részére helyet kell biztosítani.

(7) Útépítésnél, útrekonstrukciónál a tervezett közművek egyidejű kiépítéséről, a csapadékvizek elvezetéséről és a meglevő közművek szükséges egyidejű rekonstrukciójáról gondoskodni kell. A hálózatfejlesztéseket az összes érintett közműtulajdonossal egyeztetni szükséges.

(8) A vezetékes ivó, használati és tűzoltóvíz-ellátás kiépítése és üzemképes állapotban tartása a terület-felhasználás feltétele. Az ivóvízhálózat bővítése során a körvezetéki rendszerben történő átépítést biztosítani kell. Körvezetéki rendszer hiányában az ágvezetéken közkifolyót kell kialakítani. A tűzcsapok a vonatkozó előírásokban rögzített távolságokra telepítendők. A csatlakozó és házi bekötővezetékek ingatlanonként elkülönítve épüljenek. A fogyasztásmérők ingatlanon belül az üzemeltető előírásai szerint valósítandók meg.

(9) A település felszíni vízelvezetésének megoldására vízrendezési tervet kell készíteni.

A csapadékvizek befogadója a Hejő és Szarda csatorna.

(10) A település területén a csapadékvíz-elvezetés nyílt, burkolt medrű csapadékvíz elvezető árokkal kell megoldani. A csapadékvíz elvezető árok legkisebb mélysége 40 cm. A csapadékvíz elvezető árkok és a befogadó közötti kapcsolatot a vízrendezési tervben előírtak szerint kell kialakítani.

(11) A csapadékvíz elvezető árok fenntartása és karbantartása, vízszállító képességének biztosítása az árokkal érintett ingatlan teljes közterületi hosszán az ingatlan tulajdonosának feladata és kötelessége.

(12) A Hejő ősmedrét időszakos vízelvezető csatornaként kell fenntartani és kialakítani.

(13) A közművek építéséről, átépítéséről és kiváltásáról az utak építése előtt kell gondoskodni.

(14) A közműépítés számára szükséges felépítményeket a terven kialakított építési területen kell megvalósítani.

(15) A területigényes közmű létesítmények kialakítása során az alábbi távolságokat kell betartani:

•            A szennyvízcsatorna hálózatra telepített tervezett körzeti átemelőknek a 25,0 m- es védőtávolságát biztosítani kell. Beépítésre szánt területek környezetében az átemelők szagmentesítését a legszigorúbb előírások figyelembe vételével kell megoldani.

•            A belvízcsatornák partélétől számított 3,0 m-t fenntartási célokra szabadon kell hagyni, ezeken a területeken csak gyepgazdálkodás folytatható.

•            Az önkormányzati kezelésben lévő árkok partéleitől 2-2  m, a már elépített helyeken a nyílt árkok karbantartására az egyik oldalon legalább 2 m, a másik

oldalon legalább 1 m szélességű sávot fenn kell tartani.

•            400 kV-os nagyfeszültségű villamos távvezetékek mentén a nyugalomban levő

szélső száltól mérve a villamosmű biztonsági szabályzatáról szóló rendelet alapján 28-28 m, a 120 kV-os nagyfeszültségű villamos távvezetékek mentén a nyugalomban levő szélső száltól mérve 13-13 m, 1-35 kV névleges feszültségszint között külterületen 5 m, belterületen 2,5 m biztonsági övezetet kell tartani. A biztonsági övezeten belül építési tevékenység végzése csak a szolgáltató hozzájárulásával engedélyezhető.

•            A gázátadó biztonsági övezete a veszélyességi övezethatártól mérten 15 m és a gázfogadóké 5m.

•           A gázvezetékek biztonsági övezetében tilos:

-    mindennemű építési tevékenység,

-   tűzrakás, illetve anyagok égetése (Pl. tarlóégetés),

-   bányaművelés,

-   a vezeték anyagát veszélyeztető maró, tűz és robbanásveszélyes anyagok ide- iglenes és állandó tárolása,

-   a robbantásos bányaművelés és ezzel járó terület előkészítés,

-   5-5 m távolságon belül fák ültetése,

-   szőlő és egyéb kordonok elhelyezése,

-   3-3 m-en belül bokrok és cserjék ültetése,

-   50 cm-nél mélyebb talajművelés.

28. §

Közművesítés, közműhálózatok és létesítmények

 (1) Közműlétesítmények és közműhálózatok elhelyezésére vonatkozólag a helyi építési szabályzat és az OTÉK előírásait, valamint a megfelelő ágazati szabványokat és előírásokat figyelembe kell venni. Az előírások szerinti védőtávolságokat biztosítani kell. A védőtávolságon belül mindennemű tevékenység csak az illetékes üzemeltető, az érintett szakhatóság hozzájárulása esetén lehetséges.^[13]

(2) A meglévő és a tervezett közcélú vízellátás, vízelvezetés (szenny- és csapadékvíz), energiaellátás (villamosenergia ellátás, földgázellátás, távhőellátás) és elektronikus hírközlés (vezetékes és vezeték nélküli) hálózatai és létesítményei, továbbá azok ágazati előírások szerinti biztonsági övezeteik számára közműterületen, vagy közterületen kell helyet biztosítani. Ettől eltérő esetben - ha azt egyéb ágazati előírás nem tiltja- a közművek és biztonsági övezetük helyigényét szolgalmi (vezetékjogi) jogi bejegyzéssel kell fenntartani.

(3) Felhagyott, feleslegessé vált közművet fel kell bontani, felhagyott vezeték nem maradhat sem föld felett, sem föld alatt. A műszaki okokból indokoltan a földben maradó funkcióvesztett vezetéknek a lezárását, az eltömedékelését szakszerűen el kell végezni.

(4) Az utak szabályozási szélességében a közművek horizontális elrendezésénél, a fásítási terv, illetve lehetőség biztosításának figyelembe vételével, mindig a távlati összes közmű elhelyezési lehetőségét kell biztosítani. A fejlesztési területeken, új utca, közterület kialakításánál, illetve valamennyi tereprendezéssel járó területrendezésnél egyidejűleg kell meghatározni a tervezett terepszintet, - a felszíni vízelvezetést, szennyvízcsatorna hálózatot, és a többi nem terepfüggő közművezeték vertikális elhelyezésétet. Utak és egyéb közterületek építésekor, valamint a felújításakor a közművek egyidejű megépítéséről vagy egyidejű rekonstrukciójáról gondoskodni kell.

(5) A település beépített, illetve beépítésre szánt területén új építés és funkcióváltás csak akkor lehetséges, ha e szabályzatban rögzített közművesítettség mértéke a beépítésre szánt, és a beépítésre nem szánt területek esetén biztosított.

(6) A település beépítésre nem szánt területén lakás céljául szolgáló, vagy kereskedelmi, vendéglátási célú, vagy szállásférőhelyet nyújtó, vagy gazdasági célú tevékenységre szolgáló új épület elhelyezése, ill. meglevő épület felsorolt célra történő funkció váltása csak akkor valósítható meg, ha az ÁNTSZ által is elfogadott egészséges ivóvízellátás és a szükséges tűzivíz ellátás, a villamosenergia ellátás, valamint a jelen szabályzat szennyvízre és csapadékvízre vonatkozó előírásai teljesülnek.

(7) Telekalakítás, meglevő, vagy kialakításra kerülő telkek funkcióváltása, övezeti átsorolása, csak akkor lehetséges, ha valamennyi telek önálló, független közhálózati csatlakozással, az övezeti besorolásnak megfelelő közműbekötésekkel ellátható, s az egyedi mérőhelyek kialakíthatók.

(8) Magánút közművesítési szempontból be nem építhető magánteleknek minősül, a magánút telkén haladó közmű bekötővezetéknek minősíthető, a mérőhely kialakítása a közhálózati csatlakozási helynél alakítandó ki.

(9) Az épületek valamennyi homlokzatára szerelt bárminemű vezeték, kapcsoló szekrény és csatlakozó doboz helyét - a kezelhetőség biztosításával - az épületek falsíkjába történő süllyesztéssel, a vezetékek, a szerelvények, a csatlakozó dobozok esztétikus takarásával, lefedésével kell megoldani.

(10) Az épületek utcai homlokfalára közmű, vagy hírközlési létesítmény (füstgáz elvezető kémény, klímaberendezés, bármilyen antenna), vagy annak tartozéka nem szerelhető.

29. § Zöldterületek – Z

(1) A szabályozási tervben Z jellel jelölt zöldterületek övezeteiben az alábbi alövezetek kerülnek kialakításra:

• Közpark területe – Z/Kp

(2) A zöldterületnek az állandóan növényzettel fedett közterületek minősülnek.

(3) A zöldterületnek közútról, köztérről közvetlenül megközelíthetőnek kell lennie.

(4) A zöldterületnek kerekesszékkel és gyermekkocsival is megközelíthetőnek és használhatónak kell lennie.

(5) A zöldterületen elhelyezhető:

a pihenést és a  testedzést szolgáló építmény (sétaút, pihenőhely, tornapálya, gyermekjátszótér stb.),

vendéglátó épület,

a terület fenntartásához szükséges épület.

(6) A zöldterületen épületek legfeljebb 2%-os beépítettséggel helyezhetők el.

30. §

Közpark –Z/Kp

(1) Az övezet területén elhelyezhető:

a)  a pihenést és testedzést szolgáló műtárgy (pl. játszótér, pihenőhely stb.),

b)  hírlap, virágárúsító pavilon, kerti építmény

c)  sétaút (legfeljebb 1,50 m szélességben),

d)  pihenőpad,

e)  hulladékgyűjtő edény,

f)   növénykazetta

(2) Közpark területén a funkciónak megfelelő épületek legfeljebb 2% beépítéssel és 3,50 m építménymagassággal helyezhetők el.

(3) Közpark területén a felszíni vizek nyílt árkos elvezetése megengedett.

31. § Erdőterületek -E

(1) A szabályozási tervben E jellel jelölt erdőterületek övezeteiben az alábbi alövezetek kerülnek kialakításra:

•            Védelmi célú erdőterületek – E-1

(2) Az erdőterület erdő céljára szolgáló terület. Az ingatlan-nyilvántartásban erdő művelési ágú területek túl, a nem  erdő művelési ágban nyilvántartott, de erdővel borított területek és fásítások tekintetében, fákkal és cserjékkel legalább 30%-ban borított 1500 m2 térmértéket meghaladó területrészeken is kötelezően alkalmazandók a vonatkozó törvény előírásai.

(3) Erdőterület igénybevételéhez az erdészeti hatóság előzetes engedélye szükséges. Az erdőterület kizárólag az engedélyben meghatározott célra vehető igénybe.

(4) Az erdő rendeltetésszerű használathoz és fenntartáshoz az alábbi építmények helyezhetők el:

a)  a területfelhasználási egységhez tartozó közutak, közterek és gépjármű várakozó- helyek,

b) közművek               és     közműpótlók    (szennyvíztisztító   és     komposztáló    telepek kivételével),

c)  a nyomvonal jellegű vezetékek (a külön jogszabályok keretei között),

d) a vízgazdálkodás (vízkárelhárítás, vízkivétel, vízhasznosítás) létesítményei, e)  geodéziai, turisztikai jelek, köztárgyak,

f)  nyilvános illemhelyek, hulladékgyűjtők,

g) a kutatás és az ismeretterjesztés építményei,

h) a fegyveres erők, a fegyveres testületek és a rendészeti szervek honvédelmet és belbiztonságot szolgáló építményei.

i)  a biztonsági okból szükséges őrházak és ezek melléképületei, melléképítményei,

j)  a vadgazdálkodás célját szolgáló létesítmények,

k) a termékvezetékek és műtárgyai a védőtávolság biztosításával.

l)  Erdőterületen épületek, építmények, új funkciók elhelyezése csak az erdészeti hatóság jóváhagyásával történhet.

(5) Az erdőterületen építmények elhelyezése számára telket, építési területet kialakítani, új építményt elhelyezni, illetőleg meglévő épület esetében épületbővítésre vagy használati mód változásra hatósági engedélyt adni csak teljes közművesítés vagy azzal egyenértékű műszaki megoldás esetén szabad.

(6) Az erdő egyes rendeltetései egymástól elválaszthatatlanok, ezért az erdőgazdálkodási tevékenység során e rendeltetésekre egyidejűleg kell tekintettel lenni.

(7) Erdő természetbeni megosztásához, művelési ág változtatásához, a kezelői jog változásához, belterületbe csatoláshoz, fakivágáshoz, erdőtelepítéshez, felújításhoz, erdőterület igénybevételéhez az erdészeti hatóság előzetes engedélye szükséges.

(8) Az erdőterületek telepítése, fenntartása, üzemeltetése, felújítása csak erdészeti üzemterv alapján és az Erdészeti Hatóság előzetes engedélyével történhet.

(9) Az erdősítés elsősorban honos fafajokból álló elegyes, ökológiai és gazdasági szempontból egyaránt értékes erdők létesítésével történhet.

(10) A meglévő erdők felújítását a termőhelynek legjobban megfelelő természetközeli erdőállománnyal kell végezni. Az erdőtelepítésnél, fenntartásnál a mozaikosságra kell törekedni. A monokultúrákat vegyes lombhullató társulások telepítésével lehet ellensúlyozni. Kerülni kell a tájidegen örökzöld fenyvesek telepítését az erózióveszélyes területeken (talajvédelmi erdők) is.

(11) Az odvas és az elszáradt fákat az odúlakó madarak fészkelésének biztosítására meg kell őrizni, ha azok nem jelentenek az erdő egészségi állapotára veszélyt és nem balesetveszélyesek.

(12) Tilos tarvágást alkalmazni sziklás, kőfolyásos, deflációs és erózió által veszélyeztetett területen.

(13) Tilos erdőterületen bármilyen szemetet és hulladékot elhelyezni.

(14) Az övezetben önálló reklámtábla, reklámépítmény nem helyezhető el.

32. §

Védelmi célú erdőterületek (E-1)

(1) A terület védelmi rendeltetésű (védett és védő) erdők elhelyezésére szolgál, melyek országos jelentőségű természetvédelmi területen helyezkednek el.

(2) A védelmi   rendeltetésű   erdőterületen   épület    nem    helyezhető   el,    gépjármű várakozóhely nem létesíthető.

(3) Az övezetben a művelési ágváltoztatáshoz, a földnyilvántartási földrészletek alakjának és terjedelmének megváltoztatásához, valamint a terület hasznosításához, telekalakításhoz, építmény elhelyezéséhez és használatbavételi engedélyezéséhez a védelmet elrendelő hatóság (önkormányzat jegyzőjének) előzetes hozzájárulása szükséges.

(4) Védelmi rendeltetésű erdő elsődleges rendeltetésének megváltoztatása, az erdőterület bármilyen jellegű igénybevétele kizárólag a természetvédelmi és az erdészeti hatóságok együttes hozzájárulásával valósulhat meg.

(5) Az erdőtelepítésnél, fenntartásnál a mozaikosságra kell törekedni. A monokultúrákat vegyes lombhullató társulások telepítésével lehet ellensúlyozni.

(6) Meglévő védelmi erdőben – kiemelten a védett erdőben – ahol jelenleg jellemzően tájidegen fajok az állományalkotók, a véghasználat után a termőhelyi adottságoknak megfelelő fajok telepítésével ökológiailag stabil és egészséges növényközösséggé nevelhető erdők kialakítása szükséges.

33. §

Mezőgazdasági rendeltetésű területek – M

(1) A település területén M jellel jelölt mezőgazdasági rendeltetésű övezetben az alábbi alövezetek kerülnek kialakításra:

•  Általános mezőgazdasági területek – Má

•  Kertes mezőgazdasági területek - Mk

(2) A mezőgazdasági terület a növénytermesztés, az állattartás és állattenyésztés és a halászat, továbbá az ezekkel kapcsolatos termékfeldolgozás és tárolás építményeinek elhelyezése céljára szolgáló terület.

(3) A mezőgazdasági rendeltetésű területen

a) a 720 m2-t el nem érő területű telken építményt elhelyezni nem szabad,

b) a 720-1500 m2 közötti területnagyságú telken - a nádas, a gyep és a szántó művelési ágban nyilvántartottak kivételével - 3%-os beépítettséggel elsősorban a tárolás célját szolgáló egy gazdasági épület és terepszint alatti építmény (pince) helyezhető el,

c) az 1500 m2-t meghaladó területű telken építmény 3%-os beépítettséggel helyezhető el.

(4) Mezőgazdasági területen az ingatlan legfeljebb 3 % mértékig építhető be, de a lakóépülettel beépített ingatlan területe nem haladhatja meg a 1,5 % mértéket. Különálló lakóépület építménymagassága legfeljebb 6,00 m lehet.

(5) Korlátozott funkciójú mezőgazdasági területként kell fenntartani az állandó vízfolyástól 100 m-en belüli mezőgazdasági rendeltetésű területeket. E területeken az ökológiai, táj- és természetvédelmi, vízvédelmi prioritások érvényesítése érdekében a mezőgazdasági használat, a telekalakítás és az építés korlátozást igényel. Az állandó vízfolyással határos és attól 100 m.en belüli ingatlanok területe nem megosztható, a fenti sávban épület, építmény nem helyezhető el. A területen alkalmazható kemikáliák körének és a korlátozott mezőgazdasági használatra vonatkozó feltételek meghatározását az érdekelt szakhatóságok bevonásával kell kidolgozni és elrendelni.

(6) A mezőgazdasági rendeletetésű területen az alábbi építmények helyezhetők el:

a) nem mezőgazdasági jellegű építmények:

a köztárgyak,

a terület-felhasználási  egységhez    tartozó   közutak   (kiszolgáló   utak, kerékpár- és gyalogutak), közterek és gépjárművárakozóhelyek,

a kutatás   és   az    ismeretterjesztés   építményei   (az    üzemi   jellegűek kivételével),

a fegyveres   erők,   a   fegyveres   testületek   és   a    rendészeti   szervek honvédelmet és belbiztonságot szolgáló építményei,

a közművek és a közműpótlók (a szennyvíztisztító és komposztáló telepek kivételével),

a nyomvonal jellegű vezetékek (a külön jogszabályok keretei között), a távközlés létesítményei,

a vízgazdálkodás     (különösen     a     vízkárelhárítás,     a     vízkivétel, vízhasznosítás),

a nyilvános illemhelyek, hulladékgyűjtők, a geodéziai jelek.

b) a mezőgazdasági termeléssel kapcsolatos üzemi építmények c) terményfeldolgozó, tároló, mezőgazdasági gépjavító

présház,          mezőgazdasági     terményfeldolgozó,     állattartó,     szerszám-, vegyszer-,  kisgép-,  terménytároló  (a  továbbiakban:  gazdasági  épület), komposztáló telep építményei és pince, biztonsági okokból szükséges őrház (gát-, mezőőrház)

(7) A mezőgazdasági rendeletetésű területet elsődleges rendeltetése szerint kell felhasználni. A mezőgazdasági rendeletetésű területet más célra felhasználni csak a vonatkozó törvény előírása alapján lefolytatott engedélyezési eljárást követően lehet. azaz rendeltetésének megfelelő hasznosítást kell folytatni.

(8) Az 1000 m²-nél kisebb földrészleten az épületek és építmények közül csak a növénytermesztés célját szolgáló fóliasátor helyezhető el.

(9) Külterületen a vízfolyások partjától számított 50 méter széles védősávon belül épület nem helyezhető el, növény-védőszerek, nitrogén alapú műtrágyák nem helyezhetők ki.

(10)  Az egyes övezetekre előírt minimálisan szükséges telekméret mértéket el nem érő

ingatlanok nem építhetők be.

(11)  Épületek, létesítmények elhelyezésekor a terület előkészítése során a beruházónak a termőföld védelméről, összegyűjtéséről, megfelelő kezeléséről és újrahasznosításáról gondoskodnia kell.

(12)  A mezőgazdasági rendeltetésű területeken keletkező hulladékok ártalmatlanításához szükséges műszaki feltételeket egyénileg kell biztosítani. A mezőgazdasági területen szennyvíz keletkezését eredményező létesítmény, a szennyvíz gyűjtésének és átmeneti tárolásának zárt, szivárgásmentes tárolóban történő, elhelyezésével, vagy más korszerű közműpótló berendezés üzemeltetésével építhető.

A keletkező kommunális eredetű szennyvizek zárt rendszerű szennyvízgyűjtő medence kialakításával kerülnek ártalmatlanítása. A szippantott szennyvíz csak a kijelölt szennyvíztisztító-telepre szállítható.

Egyéb szennyvizek, csurgalékvizek ártalmatlanítási lehetőségéről eseti vízügyi szakhatósági állásfoglalást és környezetvédelmi engedélyt kell beszerezni. Ha a keletkező szennyvizeket egyénileg működtetett kisberendezéssel kell tisztítani, a

tisztított szennyvíz vízjogi engedélyekben rögzített befogadóig történő elvezetése az

engedélyes feladata. Tisztítatlan szennyvíz közvetlen szikkasztása tilos.

(13)  A kerítés külterületen lábazat nélküli, fa vagy fém oszloprendszerű, áttört kapuzatú és kialakítású, a környező tájba semleges látvánnyal illeszkedő lehet. A kerítés építését kiváltó, cserjéből telepített határoló cserjesáv telepítését a hatósági engedélyezésnél előnyben kell részesíteni.

(14)  Az övezetben önálló reklámtábla, reklámépítmény nem helyezhető el.

34. §

Általános mezőgazdasági területek – Má

(1) A település területén Má jellel jelölt általános mezőgazdasági területek övezeteiben az alábbi alövezetek kerülnek kialakításra:

•            szántó                                      - Má/1

•            rét terület                                  - Má/2

•            üzemi méretű állattartási terület  - Má/3

(2) Általános mezőgazdasági területen elhelyezhetők az alábbi építmények:

a gazdálkodást szolgáló termelő, tároló, feldolgozó épületek állattartást és növénytermesztést szolgáló épületek

a mezőgazdasági termeléshez szükséges lakóépületek

(3) Az övezetben árutermelési céllal kialakítható legkisebb ingatlan területe 30000 m2

(4) Általános mezőgazdasági területen lakóépület 6000 m2 telekterület nagyságot meghaladó területen – tanyatelken - helyezhető el.

35. §

 Mezőgazdasági birtoktest

(1) A mezőgazdasági területen több önálló telekből a vonatkozó hatályos előírások szerint birtoktest alakítható ki.

(2) Tanyatelek és birtokközpont a település belterületi határvonalától számított 1000 m- en belül nem létesíthető.

36. §

Kertes mezőgazdasági területek – Mk

(1) A település területén Mk jellel jelölt kertes mezőgazdasági területek övezeteiben az alábbi alövezetek kerülnek kialakításra:

•            kertes mezőgazdasági terület - Mk/1

(2) A kertes mezőgazdasági területen elhelyezhetők az alábbi építmények:

a gazdálkodást szolgáló termelő, tároló, feldolgozó épületek

növénytermesztést szolgáló épületek

a mezőgazdasági termeléshez szükséges lakóépületek

(3) Kertes mezőgazdasági   területen   lakóépület   3000   m2     telekterület   nagyságot meghaladó területen helyezhető el.

(4) Az övezetben árutermelési céllal kialakítható legkisebb ingatlan területe 20000 m2

(5) A kertes mezőgazdasági területen 500 m2 beépített területnél nagyobb területet elfoglaló létesítmény nem alakítható ki.

37. §

Mezőgazdasági területek övezeteinek telekre vonatkozó összefoglaló szabályozása

Ahol:

٭ építési beruházási célra kivett legkisebb nagyságú mezőgazdasági terület

1  a terület elsődleges rendeltetésének megfelelő termelési, tárolási létesítmények

(állattartó épület, takarmánytárolók, üvegház, szerszámtároló stb.)

2 a területen kialakítható lakóépület

3  a területen elhelyezhető feldolgozó, tároló, kiszolgáló és egyéb épület (gépszín, szálas és szemes tárolók, technológiai létesítmények stb.)

38. § Vízgazdálkodási területek - V

(1) A település területén V jellel jelölt vízgazdálkodási területek övezeteiben az alábbi alövezetek kerülnek kialakításra:

- állandó vízfelületek (V-1)

•                állóvizek medre és partja V-1/1

•                folyóvizek medre és partja V-1/2

- ideiglenes vízfelületek medre és parti sávja (V/2)

- közcélú vízilétesítmények területe (V/3)

•                saját célú vízilétesítmények területe V-3/1

•                vízszolgáltatási vízilétesítmények területe V-3/2

(2) A területen csak vízkárelhárítási, vízisport és a sporthorgászat célját szolgáló épít- mények, valamint a vízellátással, vízgazdálkodással kapcsolatos vízilétesítmények és technológiai épületek helyezhetők el.

2. A V jelű övezetek területén a (2) bekezdésben felsoroltakon túlmenően a terület rendeltetését nem zavaró hatású, szabadidő eltöltését szolgáló közösségi építmények is elhelyezhetők.

39. §^[14]

Különleges beépítésre nem szánt terület (Kk)

(1) A település területén Kk jellel jelölt különleges beépítésre nem szánt területek övezeteiben az alábbi alövezetek kerülnek kialakításra:

- temető területe (Kk/Te)

kegyeleti park területe Kk/Te-1 köztemető területe Kk/Te-2

- nyersanyaglelőhelyek területei (Kk/Bt)

(2) Az övezet területein építmények legfeljebb 2 % beépítettséggel helyezhetők el.

(3) A különleges területbe azok a területek tartoznak, amelyek a rajtuk elhelyezendő építmények különlegessége miatt jelentős hatást gyakorolnak a környezetükre, vagy a környezetük külső hatásaitól is védelmet igényelnek.

(4) A Kk/Te-1 jelű övezetben építmény nem helyezhető el.

(5) A Kk/Te-2 jelű övezetek (temető) területén

- elhelyezhető:

szolgálati lakás, egyházi épület,

kizárólag a működéshez szükséges gazdasági tevékenységi célú épület,

- nem helyezhető el:

önálló lakóépület.

(6) A Kk/Bt jelű övezetek (nyersanyag lelőhely, bányaművelés) területén:

- elhelyezhető:

szolgálati lakás,

kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó épület,

kizárólag a működéshez szükséges gazdasági tevékenységi célú épület,

- nem helyezhető el:

önálló lakóépület.

40. §^[15]

Különleges beépítésre nem szánt területek övezeteinek telekre vonatkozó összefoglaló szabályozása

III. FEJEZET

AZ ÉPÍTETT KÖRNYEZET VÉDELMI ELŐÍRÁSAI

41. §

Általános előírások

(1) Valamennyi területfelhasználás, létesítés, beavatkozás során érvényre kell juttatni a környezetvédelem előírásait, a környezethasználatot úgy kell megszervezni, hogy az

a)  a legkisebb mértékű környezetterhelést és igénybevételt idézze elő, b) megelőzze a környezetszennyezést,

c)  kizárja a környezetkárosítást.

(2) A településszerkezeti terven meghatározott zöldterületek kialakításáról és fenntartásáról folyamatosan gondoskodni kell.

42. §

A föld védelme

(1) A mezőgazdasági termőföldek minőségének megóvása, a termőképesség fenntartása, rendeltetésszerű használata a földtulajdonosok ill. használók kötelessége.

(2)  Termőföld terv szerinti igénybevételéhez a művelési ág változása szükséges.

Beépítésre szánt területen a belterületbe vonásról a beruházó kezdeményezésére az önkormányzat dönt.

(3)  A beruházás során a beruházó köteles a termőréteg megmentéséről, védelméről, összegyűjtéséről, megfelelő kezeléséről és újrahasznosításáról gondoskodni.

(4)  A település közigazgatási területén a termőföldek védelme érdekében, pangóvizek, belvizek kialakulásának elkerülése érdekében gondoskodni kell a csapadékvíz megfelelő elvezetéséről.

(5) Az építmény terepszint alatti és feletti helyiségeit úgy kell kialakítani, hogy a használatukkal összefüggésben keletkező folyékony települési és veszélyes hulladék a talajba ne kerülhessen.

43. §

A vizek védelme

(1) A csapadékvizek befogadója a Hejő csatorna A felszíni vizekbe táplált vizek minőségének meg kell felelni a vonatkozó rendeletekben előírt minőségi követelményeknek.

(2) A település belterületi vízrendezési tervét el kell készíteni. A belterületi csapadékvizek befogadója a Hejő csatorna, valamint az e célra kijelölt tárolók területe. A befogadóban a kotrási, mederrendezési munkák végzését a szükséges gyakorisággal ez üzemeltetőnek kell elvégezni.

(3) Hejőkeresztúr felszín alatti vízminősége szennyeződés érzékenység alapján szennyeződésre érzékeny besorolású terület. A település területén csak olyan tevékenység létesítésére és végzésére adható engedély, mely szennyezettség szempontjából illeszkedik a terület besorolásához.

(4) Hejőkeresztúr területén a vizek mezőgazdasági nitrát-szennyezéssel szembeni védelméről szóló előírást fokozottan be kell tartani.

(5) A felszín alatti vizek védelme érdekében a használaton kívül helyezett kútba hulladékot betölteni, szenny- és csapadékvizet bevezetni tilos!

(6) A bányató parti sávja a bányatavak hasznosításával kapcsolatos jogokról és kötelezettségekről szóló rendelet alapján a partvonaltól számított, azzal párhuzamosan húzódó 3,00 m széles területsáv.

(7) A bányató településrendezési tervben megállapított hasznosításának megfelelő üzemeltetéséhez szükséges vízjogi üzemeltetési engedélyt a bányatóval érintett ingatlan tulajdonosának a bányabezárással összefüggő tájrendezési feladatokat meghatározó bányahatósági határozat kézhezvételétől számított egy éven belül kell kérni.

(8) A felszíni vizek minősége védelmének szabályairól, valamint a felszíni vizeket szennyező egyes veszélyes anyagok környezetminőségi határértékeiről és azok alkalmazásáról szóló rendelet betartása, a felszíni vizek állapotának megőrzése, az állapot megőrzésére szolgáló intézkedések megtétele a kibocsátó kötelessége. Ha a kibocsátó a térszínen lefolyó, illetve a használt és a keletkező szennyvizek vízminőségére vonatkozó rendeletekben megállapított kibocsátási határértéket túllépi, köteles az ingatlanán előtisztításról, előtisztító műtárgy létesítéséről gondoskodni.

44. §

Árvízvédelem, folyószabályozás

(1)  A Hejő csatorna mindkét oldali partvonala mentén 6-6 m-es parti sávot kell szabadon kell hagyni. A parti sáv külterületi szakaszán a vonatkozó rendelet előírásait kell alkalmazni.

(2) A csatorna védőtöltésének mindkét oldalán a töltéslábtól számított 10-10 m szélességű védősávot szabadon kell hagyni.

45. §

A levegőtisztaság védelme

(1) A levegőtisztaság védelme a Ktv., valamint a levegő védelmével kapcsolatos vonatkozó rendelet, továbbá a helyhez kötött légszennyező pontforrások kibocsátási határértékei és a légszennyezési határértékek a vonatkozó rendelet előírásai szerint kerül megállapításra.

(2) A település területén kizárólag olyan tevékenység folytatható és olyan épületek helyezhetők  el,  amelyek  légszennyezőanyag  kibocsátása,  légszennyezésre gyakorolt hatása e rendeletek előírásait teljesíti és környezetveszélyeztetést nem okoz, továbbá melyek használata során a tényleges kibocsátás az illetékes környezetvédelmi felügyelőség által kiadott technológiai, illetve eljárás specifikus határértékei alatt marad.

(3)  A környezetvédelmi hatóság a levegőterhelést okozó forrásokra, tevékenységekre, technológiákra, létesítményekre (továbbiakban: légszennyező forrás) az elérhető legjobb technika alapján, a jogszabályban, illetőleg az egyedi hatósági eljárás keretében kibocsátási határértéket, levegő-tisztaságvédelmi követelményeket állapít meg.

(4)   A diffúz levegőterhelés elkerülése érdekében a helyhez kötött diffúz légszennyező forrás rendszeres karbantartásáról és tisztántartásáról az ingatlan tulajdonosa, kezelője, illetve használója köteles gondoskodni.

(5) A kibocsátási határértékek túllépése, vagy a levegőtisztaság védelmi követelmé- nyeknek a környezet állapotát veszélyeztető be nem tartása esetén a környezetvédelmi hatóság a légszennyezőt intézkedési terv kidolgozására és végrehajtására kötelezi, melynek mulasztása esetén a légszennyező forrás működését korlátozhatja, felfüggesztheti, vagy betilthatja, és a hatósági intézkedéséről a települési önkormányzatot is értesíti.

(6)  Hulladék hagyományos háztartási energiatermelő berendezésben, valamint nyílt térben történő égetése tilos. Kis mennyiségben keletkező háztartási papírhulladék és veszélyesnek nem minősülő fahulladék háztartási tüzelőberendezésben történő égetése külön engedély nélkül végezhető. A helyi védelem alatt álló területeken nádas és más növények égetése, továbbá a nem védett területeken tarlóégetés csak a vonatkozó rendeletben szabályozott módon lehetséges.

46. §

Zaj és rezgés elleni védelem

(1) A település belterületének a zaj és rezgésterhelési határértékei a vonatkozó rendelet alapján kerül meghatározásra.

(2) A zaj- és rezgés elleni védelem érdekében bármely zajt kibocsátó létesítmény csak abban az esetben üzemeltethető, illetve bármely tevékenység csak abban az esetben folytatható, ha az általa kibocsátott zaj mértéke környezetében a vonatkozó rendelet szerinti határértéket nem haladja meg.

(3) A szórakoztató és sportlétesítmények környezetének védelme érdekében meg kell tenni a szükséges intézkedéseket az intézményhez kapcsolható, de azon kívül keletkező zajterhelés kialakulása ellen.

(4) A közlekedéstől származó zaj új tervezésű és megváltozott területfelhasználású területeken megengedett egyenértékű A-hangnyomásszintjeit az alábbi táblázat tartalmazza:

47. § Hulladékgazdálkodás, ártalmatlanítás

(1) A települési hulladék ellenőrzött és előírt módon történő gyűjtését, szállítását, elhelyezését és ártalmatlanítását önkormányzati rendelet szabályozza.

(2)   A település területén végzett tevékenységek során képződő a vonatkozó rendelet szerinti veszélyes hulladékokat elkülönítve, a környezet károsítását kizáró módon, az e célra kijelölt gyűjtőhelyen kell összegyűjteni.

(3) A keletkezett veszélyes hulladékok kezeléséről a veszélyes hulladékkal kapcsolatos tevékenységek végzésének feltételeiről szóló vonatkozó rendelet előírásai szerint kell gondoskodni.

(4)   A közterületek tisztántartásáról, takarításáról, hulladék és gyommentesítéséről az önkormányzat külön rendeletében intézkedik.

48. § Sugárzás

(1)        A sugárzás tekintetében a vonatkozó törvényekben foglaltakat kell figyelembe venni. (2)             A    település   területén   az   1    W-nál    kisebb   adóteljesítményű,   kereskedelmi

frekvencián üzemelő nagyfrekvenciás mikrohullámú átjátszók és adóvevők 1 m-nél

nem hosszabb tartóoszlopai a település beépítésre szánt területén lévő építmények tetőfelületén elhelyezhetők.

(3)   Az 1 m-nél hosszabb tartóoszlopokon elhelyezésre kerülő átjátszók és adóvevők csak beépítésre nem szánt területen létesíthetők.

49. §

 Környezeti biztonság

(1)  A műszaki biztonság betartásának érdekében a kazánok, nyomástartó edények, tüzelőberendezések, 1 kV feszültség feletti villamos vezetékek, távhővezetékek, veszélyes folyadéktárolók létesítését, bontását a vonatkozó előírások betartásával kell végezni.

IV. FEJEZET

A TERMÉSZETI KÖRNYEZET VÉDELMI ELŐÍRÁSAI

50. §

A természet értékeinek védelme

(1)  A település területén helyi egyedi természeti értékként kell kezelni és fenntartani a 5. számú melléklet szerinti facsoportot.

(2)  A helyi táji- és természetvédelmi értékek védelmét, a területek kezelését az Önkormányzat megalkotandó külön rendeletében szabályozza.

V. FEJEZET

ÉPÍTETT KÖRNYEZET VÉDELMI ELŐÍRÁSOK

51. §

Általános előírások

(1) A fejezet hatálya kiterjed a település egyedi védett építményeire és műszaki létesítményeire és azok környezetére.

(2) Közterületet érintő településrendezési tervek készítésekor - a védett közterületeken - az alábbi szempontok kell figyelembe venni:

a) A mikroarchitektúra elemei és az utcabútorok egy tárgyegyüttest alkossanak, egyedi tervezésű, időtálló kivitelű legyen.

b) A védett területeken el kell kerülni a stíluskeveredést, az épített környezethez és a terek, közterületek karakteréhez nem illő tárgyak elhelyezését.

c) A védett közterületekre került tárgy önmagában is a tér, a közterület karakteréhez illeszkedő legyen, összhangban legyen a mikroarchitektúra elemeivel és a többi

tárggyal.

d) A védett közterületre kihelyezett tárgyegyüttes, utcabútor család terveinek része az egyes épületekre elhelyezett feliratok, reklámhordozók, arculatterve is.

e) A védett közterület alakítására rendezési tervet kell készíteni.

52. §

Építészeti értékvédelem

(1) Az önkormányzat az építészeti örökség helyi védelme érdekében megalkotja a helyi értékek védelméről szóló rendeletét

(2) A település területén az építészeti örökség helyi védelme biztosítása érdekében helyi egyedi védelem alatt kell kezelni és nyilvántartani az 6. számú melléklet szerinti építményeket.

(3) A település területén a tetők anyaga szürke hullámpala, illetve régi típusú üvegszál- betétes műanyag, áttetsző hullámlemez nem lehet.

53. §

Régészeti örökség védelme

(1) A beépítésre szánt területen lévő beépítetlen ingatlanán a beruházás megkezdése előtt a befektetőnek el kell készíttetni a régészeti lelőhelyek topográfiáját, a veszélyeztetett régészeti lelőhelyek feltárását, és biztosítani azok anyagának megfelelő elhelyezését.

(2) A régészeti emlékek és leletek előkerülése esetén a leletmentést a vonatkozó törvény és kapcsolódó rendeletek alapján kell biztosítani.

54. §

Területi értékvédelem

(1) A területi helyi értékvédelem:

a településszerkezet (utcahálózat, telekszerkezet, beépítési mód, építési vonalak és helyek)

a településkép és településkarakter védelmére terjed ki.