Kánó Község Önkormányzata Képviselő-testületének 11/2004. (X. 27.) önkormányzati rendelete
A helyi építési szabályzatról
Hatályos: 2022. 12. 17
Kánó Község Önkormányzata Képviselő-testületének 11/2004. (X. 27.) önkormányzati rendelete
A helyi építési szabályzatról
2022.12.17.
„- Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Kormányhivatal Állami Főépítészi Iroda
- Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Kormány-hivatal Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Hulladékgazdálkodási Főosztály
- Bükki Nemzeti Park Igazgatóság
- Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság Igazgató-helyettesi Szervezet Katasztrófavédelmi Hatósági Szolgálat
- Országos Vízügyi Főigazgatóság
- Észak-magyarországi Vízügyi Igazgatóság
- Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság
- Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Kormány-hivatal Népegészségügyi Főosztály
- Budapest Főváros Kormányhivatala Országos Közúti és Hajózási Hatósági Főosztály Gyorsforgalmi Útügyi Osztály
- Innovációs és Technológiai Minisztérium Közlekedési Hatósági Ügyekért felelős Helyettes Államtitkárság Vasúti Hatósági Főosztály
- Innovációs és Technológiai Minisztérium Közlekedési Hatósági Ügyekért felelős Helyettes Államtitkárság Hajózási Hatósági Főosztály
- Innovációs és Technológiai Minisztérium Léginavigációs és Repülőtéri Hatósági Főosztály
- Honvédelmi Minisztérium Állami Légügyi Főosztály Légialkalmassági és Légiforgalmi Felügyeleti Osztály
- Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Kormány-hivatal Közlekedési, Műszaki Engedélyezési és Mérésügyi Főosztály Útügyi Osztály
- Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Kormány-hivatal Építésügyi és Örökségvédelmi Főosztály Örökségvédelmi Osztály
- Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Kormány-hivatal Földhivatali Főosztály
- Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Kormányhivatal Agrárügyi Főosztály Erdészeti Osztály
- Honvédelmi Minisztérium Hatósági Főosztály
- Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Rendőr-főkapitányság Rendészeti Igazgatóság Közlekedésrendészeti Osztály
- Szabályozott Tevékenységek Felügyeleti Hatósága Bányászati és Gázipari Főosztály Miskolci Bányafelügyeleti Osztály
- Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság Hivatala
- Országos Atomenergia Hivatal
- Budapest Főváros Kormányhivatala Népegészségügyi Főosztály Közegészségügyi Osztály 1.
- Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Önkormányzat
- A partnerségi rendeletben szereplő partnerek véleményének kikérésével a következőket rendeli el:
1. § (1) A rendelet területi hatálya kiterjed Kánó település egész közigazgatási területére.
I. Fejezet
Építési engedélyezés általános szabályai
Építési engedély kérelmek elbírálásának szabályai
(2) Azokon a területeken, ahol aterület felhasználása, vagy az építés minősége (övezete) a szabályozási terven jelöltek szerint megváltozik, építés (és telekalakítás is) csak a változásnak megfelelően engedélyezhető.
(3) A 2. bekezdésben foglaltaktól eltérően építés (ill. telekalakítás) a szabályozási tervvel nem egyező terület -felhasználás esetében akkor is engedélyezhető, ha:
a) az építés a legszükségesebb (épület, vagyon- vagy közbiztonság, esetleg egészségi szempontok miatt elengedhetetlen) munkálatok elvégzésére irányul,
b) a terv szerinti terület- felhasználás nagyobb távlatban (tíz vagy több év) válik esedékessé és végrehajtását a kérelmezett állapot nem akadályozza, és nem teszi költségesebbé (amennyiben az építtető vállalja a kártalanítás nélküli elbontási kötelezettséget, érték létrehozása is engedélyezhető, azonban az építmény ideiglenes meglétét, illetőleg az építtető kártalanítás nélküli elbontási kötelezettségét az ingatlan-nyilvántartásba be kell jegyeztetni)
(4) -Azokon a beépítésre szánt területeken, melyeken az építés feltételei (például terület előkészítés közművesítés hiánya miatt) nem biztostottak, építési engedély nem adható, elvi építési engedély esetében az építési engedély feltételeit a határozatban közölni kell.
(5) Épület Építése csak olyan telken engedélyezhető, amelynek közterületről, vagy magánútról gépjárművel közvetlenül történő megközelítése biztostt.
(6) Minden beépítésre szánt területen a z építmények. önálló rendeltetési egységek, területek rendeltetésszerű használatához a 253/1997. (XII.20.) sz. Korm. Rendelet 42. §-ában meghatározott mértékű járműtárolót, várakozó (parkoló) helyet és rendszeres teherszállítás esetén rakodó helyet kell biztosítani.
(7) Mindkét oldalhatáron álló keresztcsűr építése engedélyezhető, ha a szabályozási terven jelölt építési hely területére esik, a telken belüli csapadékvíz átvezetést nem akadályozza és alkalmazkodik anyaghasználatában és tömegképzésben a kialakult építési szokásokhoz, egyben betartja az OTÉK 36. §-ában foglaltakat.
(8) Beültetési kötelezettséggel érintett területen 25 m2-enként egy nagy lombkoronájú fa ültetendő. Építési hely nem jelölhető ki, burkolt felület (út, parkoló) fásított módon létesíthető.
II. Fejezet
Településszerkezet, terület-felhasználás
5. § A település igazgatási területe
(1) Beépítésre szánt területre (belterületre), amelyen belül az építési telkek megengedett beépítettsége legalább 10 %, és
(2) beépítésre nem szánt területre (külterületre) osztott, amelyen belül a telkek megengedett beépítettsége legfeljebb 5% lehet.
6. § A település igazgatási területének beépítésre szánt területi az alábbi terület-felhasználási egységekre osztottak:
1. Lakóterület:
1/1 1. Területegység: hrsz: 100-109
a./ Kialakítható legkisebb telekterület: 810 m2
telekszélesség: kialakult
telekmélység: 70 m
b./ Beépítési mód: oldalhatáron álló keresztcsűrös
c./ Beépítettség: 30 %
szintterület sűrűség: 0,45
d./ Építménymagasság: 4,50 m
és(lásd OTÉK
14. §. 1. bek.)
a keresztcsűr-szerű építményeknél: 7,50 m
e./ A beépítés feltételének közművesítettségi mértéke: víz, villany, szennyvíz
f./ Min.zöldfelület: 40 %
1/2.1. területegység: hrsz: 110-123/1
a./ Kialakítható legkisebb telekterület: 750m2
telekszélesség: kialakult
telekmélység: 45 m
b./ Beépítési mód: oldalhatáron álló keresztcsűrös
c./ Beépítettség: 30%
d./ Építménymagasság: 4,50 m
és (lásd OTÉK 14 §. 1. bek.)
a keresztcsűr-szerű építményeknél: 7,50m
e./ A beépítés feltételének közművesítettségi mértéke: víz, villany, szennyvíz
f./ Min. zöldfelület: 40 %
1/3.1. területegység: hrsz: 100-107
a./ Kialakítható legkisebb telekterület: 750 m2
telekszélesség: 12 m
telekmélység 40 m
b./ Beépítési mód: oldalhatáron álló
c./ Beépítettség: 30%
szintterület sűrűség: 0,45
d./ Építménymagasság: 4,50 m
és (lásd OTÉK
14. §. 1.bek.)
a keresztcsűr-szerű építményeknél: 7,50 m
e./ A beépítés feltételének közművesítettségi mértéke: víz, villany, szennyvíz
f./ Min.zöldfelület: 40 %
1./4. 1. területegység: hrsz: 119-123/1
a./ Kialakítható legkisebb telekterület: 600 m2
telekszélesség: 15 m
telekmélység: 40 m
b./ Beépítési mód: oldalhatáron álló
c./ Beépítettség: 30 %
szintterület sűrűség: 0,45
d./ Építménymagasság: 4,50 m
és(lásd OTÉK
14. §. 1. bek.)
a keresztcsűr-szerű építményeknél: 7,50 m
e./ A beépítés feltételének közművesitettségi mértéke: víz, villany, szennyvíz
f./ Min. zöldfelület: 40 %
2./1. 2. terület egység: hrsz: 84-88. 90
a./ Kialakítható legkisebb telekterület: kialakult/1200 m2
telekszélesség: kialakult
telekmélység: kialakult
b./ Beépítési mód: oldalhatáron álló keresztcsűrös
c./ Beépítettség: 30%
szintterület sűrűség: 0,45
d./ Építménymagasság: 4,50 m
és (lásd OTÉK
14. §. 1. bek.)
a keresztcsűr-szerű építményeknél: 7,50 m
e./ a Beépítés feltételének közművesítettségi mértéke: víz, villany, szennyvíz
f./ Min. zöldfelület: 40 %
2./2. 2. területegység: hrsz: 76
a./ Kialakítható legkisebb telekterület: 1715
telekszélesség: kialakult
telekmélység: kialakult
b./ Beépítési mód: oldalhatáron álló keresztcsűrös
c./ Beépítettség: 30%
szintterület sűrűség: 0,45
d./ Építménymagasság: 4,50 m
és (lásd OTÉK
14. §. 1. bek.)
a keresztcsűr-szerű építményeknél: 7,50 m
e./ a Beépítés feltételének közművesítettségi mértéke: víz, villany, szennyvíz
f./ Min. zöldfelület: 40 %
2./3. 2. területegység: hrsz: 70-74
a./ Kialakítható legkisebb telekterület: kialakult/védendő
telekszélesség: kialakult
telekmélység: kialakult
b./ Beépítési mód: oldalhatáron álló keresztcsűrös
c./ Beépítettség: 30%
szintterület sűrűség: 0,45
d./ Építménymagasság: 4,50 m
és (lásd OTÉK
14. §. 1. bek.)
a keresztcsűr-szerű építményeknél: 7,50 m
e./ a Beépítés feltételének közművesítettségi mértéke: víz, villany, szennyvíz
f./ Min. zöldfelület: 40 %
3./1. 3. területegység: hrsz: 68/3. 68/4.
a./ Kialakítható legkisebb telekterület: kb. 1800 m2/egy telek
telekszélesség: szab. terv szerint
telekmélység: szab. terv szerint
b./ Beépítési mód: oldalhatáron álló
c./ Beépítettség: 30%
szintterület sűrűség: 0,45
d./ Építménymagasság: 4,50 m
és (lásd OTÉK
14. §. 1. bek.)
a keresztcsűr-szerű építményeknél: 7,50 m
e./ a Beépítés feltételének közművesítettségi mértéke: víz, villany, szennyvíz
f./ Min. zöldfelület: 40 %
4./1. 4. területegység: hrsz: 47-61
a./ Kialakítható legkisebb telekterület: 900 m2
telekszélesség: kialakult
telekmélység: kialakult
b./ Beépítési mód: oldalhatáron álló keresztcsűrös
c./ Beépítettség: 30%
szintterület sűrűség: 0,45
d./ Építménymagasság: 4,50 m
és (lásd OTÉK
14. §. 1. bek.)
a keresztcsűr-szerű építményeknél: 7,50 m
e./ a Beépítés feltételének közművesítettségi mértéke: víz, villany, szennyvíz
f./ Min. zöldfelület: 40 %
4./2. 4. területegység: hrsz: 36-40. 42-45
a./ Kialakítható legkisebb telekterület: kialakult/ 180 m2
telekszélesség: 15 m
telekmélység: 15 m
b./ Beépítési mód: oldalhatáron álló keresztcsűrös
c./ Beépítettség: 30%
szintterület sűrűség: 0,45
d./ Építménymagasság: 4,50 m
és (lásd OTÉK
14. §. 1. bek.)
a keresztcsűr-szerű építményeknél: 7,50 m
e./ a Beépítés feltételének közművesítettségi mértéke: víz, villany, szennyvíz
f./ Min. zöldfelület: 40 %
4./3. 4. területegység: hrsz: 20-25. 27-34
a./ Kialakítható legkisebb telekterület: 1200 m2
telekszélesség: kialakult
telekmélység: kialakult
b./ Beépítési mód: oldalhatáron álló keresztcsűrös
c./ Beépítettség: 30%
szintterület sűrűség: 0,45
d./ Építménymagasság: 4,50 m
és (lásd OTÉK
14. §. 1. bek.)
a keresztcsűr-szerű építményeknél: 7,50 m
e./ a Beépítés feltételének közművesítettségi mértéke: víz, villany, szennyvíz
f./ Min. zöldfelület: 40 %
4./4. 4. területegység: hrsz: 1-19
a./ Kialakítható legkisebb telekterület: 1200 m2
telekszélesség: 11 m
telekmélység: kialakult
b./ Beépítési mód: oldalhatáron álló keresztcsűrös
c./ Beépítettség: 30%
szintterület sűrűség: 0,45
d./ Építménymagasság: 4,50 m
és (lásd OTÉK
14. §. 1. bek.)
a keresztcsűr-szerű építményeknél: 7,50 m
e./ a Beépítés feltételének közművesítettségi mértéke: víz, villany, szennyvíz
f./ Min. zöldfelület: 40 %
2 Vegyes terület (ami lakö és kereskedelmi, szolgáltató gazdasági épületek vegyesen történő elhelyezésére szolgál).
a vegyes terület:
a./ településközponti vegyes
0.0. területegység: hrsz: 92/1. 92/3. 92/4. 93. 94. 96. 97. 98
a./ Kialakítható legkisebb telekterület: kialakult
telekszélesség: kialakult
telekmélység: kialakult
b./ Beépítési mód: kialakult, zártsorú
c./ Beépítettség: 80%
szintterület sűrűség: 2,0
d./ Építménymagasság: 4,50 m
és (lásd OTÉK
14. §. 1. bek.)
a keresztcsűr-szerű építményeknél: 7,50 m
e./ a Beépítés feltételének közművesítettségi mértéke: víz, villany, szennyvíz
f./ Min. zöldfelület: 25 %
3./2. 3. területegység: hrsz: 66/2. 68/3
a./ Kialakítható legkisebb telekterület: szabályozási terv szerint
telekszélesség: szabályozási terv szerint
telekmélység: szabályozási terv szerint
b./ Beépítési mód: szabályozási terv szerint
c./ Beépítettség: 80%
szintterület sűrűség: 2,0
d./ Építménymagasság: 4,50 m
és (lásd OTÉK
14. §. 1. bek.)
a keresztcsűr-szerű építményeknél: 7,50 m
e./ a Beépítés feltételének közművesítettségi mértéke: víz, villany, szennyvíz
A gazdasági terület központilag kötött feltételrendszerét az OTÉK 18-20 §-a fogalmazza meg.
4./7. 4. területegység: hrsz: 46/4. 46/5.
a./ Kialakítható legkisebb telekterület: kialakult
telekszélesség: kialakult
telekmélység: kialakult
Helyi védelem alatt áll az Almássy-kúria épülete, a telek beépítése kizárólag jóváhagyott beépítési terv alapján történhet, kizárólag az Önkormányzat által jóváhagyott közösségi kulturális funkcióval.
6./2. 6. területegység: hrsz: 125 és a külterületi 03 egy része
a./ Kialakítható legkisebb telekterület: -
telekszélesség: -
telekmélység: -
Beépítési terv készítendő. Javasolt funkció: kereskedelmi, vendéglátás, szolgáltatás, igazgatás.
3. Gazdasági terület (elsősorban gazdasági célú építmények elhelyezésre szolgál)
A gazdasági terület
a./ kereskedelmi szolgáltató terület:
A gazdasági területtel szembeni elvárások: a gazdasági terület központilag kötött feltételrendszerét az OTÉK
18-20. §-a fogalmazza meg.
4. Különleges terület: ( ide azuok a területek tartoznak, amelyek a rajtuk elhelyezendő építmények különlegessége miatt nem sorolhatók más terület-felhasználási egységbe).
A különleges területek: temető és ravatalozó
4/A Különleges beépítésre szánt terület – mezőgazdasági üzemi terület
a) Az övezetben elhelyezhetők:
aa) a növénytermesztés, az állattenyésztés, továbbá az ezekkel kapcsolatos termékfeldolgozás és -tárolás építményei.
bb) az övezetben lakófunkció, szolgálati lakás kivételével nem megengedett.
cc) az értékes gyepterületek legeltetéssel történő természetvédelmi célú kezeléséhez szükséges állattartási infrastruktúra fejlesztését szolgáló gazdálkodási központ.”
b) kialakítható legkisebb telekterület: 10000 m2
c) beépítési mód: szabadonálló
d) legnagyobb beépítettsége: 30 %
e) építménymagasság: 7,5 m
f) a közművesítettség mértéke: részleges közművesítettség,”
7. § A beépítésre szent területek építési használatának megengedett felső határát az OTÉK 25. §-a táblázatban tartalmazza.
8. § A település közigazgatási területének beépítésére nem szánt területei:
(1) Közlekedési és közmű elhelyezési, hírközlési területei:
A közutak, vasutak elhelyezése céljára szükséges építési területi météket az OTÉK
26. §-a
határozza meg. A település közlekedési területei:
a./ országos mellékút
b./ helyi gyűjtőutak
c./ kiszolgáló út
d./ vegyesforgalmú út
e./ gyalogút
(2) Zöldterületek: (állandóan növényzettel fedett közterületek, melyeket közútról, köztérről közvetlenül — kerekesszékkel és gyermekkocsival – meg lehet közelíteni)
A zöldterületen elhelyezhető építmények:
a./ pihenést és a testedzést szolgáló építmények
b./ vendéglátó épület
c./ a terület fenntartásához szükséges épület
Zöldterületen épületek legfeljebb 2 %-os beépítettség mellett helyezhetők el.
(3) Erdőfelületek: (erdő céljára szolgáló terület ek).
Az erdőterületek rendeltetésük szerint:
a./ gazdasági célt szolgáló erdők
(4) Mezőgazdasági terület:
a ./ a 720 m2-t el nem érő területen építményt elhelyezni nem szabad
b./ a 720-1500 m2 nagyságú területen 3 %-os beépítettséggel egy gazdasági épület és terepszint alatti építmény helyezhető el
c./ 1500 m2-t meghaladó nagyságú terület beépítettsége is mx. 3 %-os lehet
d./ a 3000 m2- nél nagyobb szőlő, gyümölcsös és kert művelési ágú területen lakóépület ís létesíthető, melynek építménymagasága a 7,5 m-t nem haladhatja meg, aterület beépítettsége max 3 %-os lehet
e./ a 6000 m2-nél nagyobb egyéb művelési ágú területen is létesíthető lakóépület, melynek építménymagassága a7,5 m-t,a terület beépítettsége a 3 %-ost nem haladhatja meg.
(5) Egyéb területek:
a./ folyóvizek medre és partja
b./ közcélú nyílt csatornák medre és partja
c./ vízbeszerzési területek és védőterületek
9. § A település közigazgatási területén lévő terület-felhasználási egységek szintterület- sűrűségét az alábbi táblázat tartalmazza:
Sorszám: |
Terület- felhasználás egység |
Szintterület- sűrűség |
|
Beépítésre szánt |
|
1.
2.
3.
4.
5.
6.
7.
8.
9.
10.
11. |
Lakóterület
nagyvárosias lakóterület
kisvárosias lakóterület
kertvárosias lakóterület
falusias lakóterület
Vegyes terület
településközponti terület
központi vegyes terület
Gazdasági terület
kereskedelmi szolgáltató terület
ipari terület |
0,45
0,45
1,30
1,30
0,45
0,45 |
Sorszám |
Terület- felhasználási egység |
Szintterület-sűrűség |
12.
13.
14.
15.
16.
17.
18.
19.
20. |
Üdülőterület terület
üdülőházas terület
hétvégi házas terület
Különleges terület
Beépítésre nem szánt
közlekedési terület
zöldterület
erdőterület
mezőgazdasági terület
egyéb terület |
0,1
0
0,01
0,001
0,03
0
|
(Szintterület: valamennyi építményszint területének összege. Szintterület- sűrűség: a területfelhasználási egység területének és a rajta elhelyezhető épületek összes szintterületének a viszonyszáma.)
10. § Közterületek kialakítása, nyilvántartása és használata.
(1) A település igazgatási területén az alábbi (ingatlan nyilvántartásban is ekként bejegyzett)
közterületek találhatók:
helyrajzi szám |
rendeltetés |
35
38/1
46/2
64
65
75
91/1
91/2
99/1
99/2
99/3
99/4
123/2
124
071
072
073
074
075
077
080
081
082/1
082/2
083
085
086
087
089
090
091
092
093 |
út-köztér
közút(országos)
közút
út-köztér
út-köztér
út-köztér
közút (országos)
út-köztér
közút (országos)
köztér
köztér
közút (országos)
út-köztér
út-köztér
közút
közút
közút
közút
közút
közút
közút
közút
közút
közút
közút
közút
közút (országos)
közút
közút
közút
közút
közút
közút
|
(2) A közterületek rendeltetésének megfelelő célra bárki szabadon használhatja, azonban a használat mások hasonló célú jogait nem korlátozhatja.
(3) A közterület rendeltetésről eltérő használathoz a tulajdonos önkormányzat hozzájárulása szükséges.
(4) Amennyiben az eltérő használat építési tevékenységgel is összefügg, a tulajdonosi hozzájáruláson túl az építési hatóság engedélyét is be kell szerezni.
(5) A település közterületein engedélyezhető eltérő használat az alábbi lehet:
a) hirdető berendezés elhelyezése
b) árusítópavilon létesítése
c) közúti közlekedéssel kapcsolatos építmények
d) közbiztonsággal kapcsolatos építmények
e) szobor, díszkút elhelyezése
f) távbeszélő fülke elhelyezése
g) építési munkával kapcsolatos létesítmények, építőanyag tárolás
h) stb.
(6) A közterületek eredeti rendeltetéstől eltérő használatának időtartalmát, a közterület-használat egyéb feltételeit, illetőleg a használat díját a közterület tulajdonosa esetenként pályázat útján, esetleg a tulajdonosi elvárásokat és az engedély nélküli használat szankcióit tartalmazó külön rendeletben szabályozza.
11. § Közművek elhelyezésének, üzemeltetésének rendje:
(1) A közművek területigénnyel járó létesítményeit, továbbá a működésük által megkövetelt védőterületeket a településszerkezeti tervben feltüntetett területeken elhelyezni.
(2) A szennyvizek elhelyezésére vonatkozóan a mindenkori hatályos előírások mérvadók.
(3) A közművek elhelyezésével érintett területeken belül építmény elhelyezésére csak az illetékes szakhatóság eseti előírásai szerint kerülhet sor.
12. § (1) A település védelem alatt álló építményei:
a) Református templom, hrsz: 97
b) Faragott fejfák a temetőben, hrsz: 46/3
c) Almássy-kúria, hrsz: 46/5, 46/4
d) Keresztcsűrös beépítés a Petőfi utca nyugati oldalán (hrsz: 70,71, 72, 73, 74, 76)
(2) A védelem biztosítása érdekében a tulajdonos számára nyújtható kedvezmények:
Környezet és természetvédelmi szabályok
13. § Általános előírások:
(1) A környezethasználatot úgy kell megszervezni és végezni, hogy
a) a legkisebb mértékű környezetterhelést és igénybevételi idézze elő,
b) megelőzze a környezetszennyezést,
c) kizárja a környezetkárosítást.
(2) Valamennyi terület-felhasználás engedélyezéséhez meg kell követelni a várható hatások vizsgálatát a dokumentálást.
(3) Új beruházások, létesítések engedélyezéséhez meg kell követelni a várható hatások vizsgálatát a dokumentálást.
(1) Az erózió elleni védelem érdekében az erdőterületeken környezetkímélő gazdálkodást kell folytatni, éspedig
(2) Műtrágyázás és növényvédő vegyszer felhasználás szempontjából különösen védendő területek.
(3) Az épített környezet alakítása során gondoskodni kell a humuszos termőréteg megmentéséről.
(4) A csapadékvíz elvezetését úgy kell megoldani, hogy az a környező termőterületeken belvizet, pangóvizet ne okozzon.
(5) Az építés és üzemeltetés, valamint a használat során gondoskodni kell arról, hogy a létesítmények használata, üzemeltetése a környező termőtalajok minőségben kárt ne okozzanak.
15. § Vízkészletek minőségvédelme
A vízfolyások medrét rendszeresen karban kell tartani. A vízgyűjtő területeken hordalékfogókákat kell létesíteni, melyek tisztántartásról rendszeresen gondoskodni kell.
16. § Levegőtisztaság-védelem: (kiterjed a légkör egészére, annak folyamataira és összetételére, valamint a klímára).
Új létesítmények elhelyezésénél érvényesíteni kell az átszellőzés szempontjait, és meg kell követelni a kibocsátási határértékek betartását (betarthatóságát)
17. § Élővilág, táj és természet védelme: (kiterjed valamennyi élő szervezetre, azok életközösségeire és élőhelyeire).
Erdőgazdálkodás: csak olyan fajok és egyedek telepíthetők, melyek megfelelnek a „természeti táj” kategória elvárásainak.
18. § Az épített környezet védelme: (kiterjed a településre, az egyedi építményekre és műszaki létesítményekre).
Célja, hogy az ember egészségét védje, a jövő nemzedékek életfeltételeit javítsa, és ennek érdekében alapvető szabályokat állapítson meg.
(1) Biztosítani kell az épített környezetben élők egészségének védelmét, életfeltételeik folyamatos javítását, törekedni kell a különböző tevékenységek káros hatásainak megszüntetésére, vagy a hatályos előírások szerinti visszavonására.
(2) Fejlesztéseknél, beavatkozásoknál meg kell követelni a funkciókból adódó védőtávolságokat és a szükségek védőterület kialakításokat.
(3) Szorgalmazni kell a település szennyező forrásainak központi területekről történő kitelepítését. (Pl. a megszüntetett dögkút, melynek védőtávolsága 1000 m)
19. § Hulladékgazdálkodás, áramtalanítás
(1) A települési hulladék ellenőrzött és előírt módon szervezett gyűjtés és szállítás (szerződés alapján az Észak-Magyarországi Hulladékgazdálkodási Rt. Kazincbarcika végzi) útján kerül a térség szeméttelepére.
(2) Veszélyes hulladék a szeméttelepre nem kerülhet. (A település közigazgatási területén belül veszélyes hulladék lerakására, kezelésére nincs és a későbbiek során sem lesz lehetőség.)
(3) A veszélyes hulladék gyűjtésről, biztonságos átmeneti tárolásról, elszállításról, illetőleg ártalmatlanításról a hulladéktermelőnek kell gondoskodni.
20. § Zaj és rezgés elleni védelem: (kiterjed mindazon mesterségesen kellett energia kibocsátásokra, melyek kellemetlen, zavaró, beszélyeztető, vagy károsító hang-, illetve rezgésterhelést okoznak).
(1) A legnagyobb zajkibocsátási határértékek az alábbiak:
|
|
Terület-felhasználási egység |
Határértékek (db) |
|
nappali |
éjszakai |
belterület |
50 |
40 |
(2) A megengedett legnagyobb rezgésemissziós határértékek az alábbiak:
Terület-felhasználási egység |
Rezgésemissziós határértékek |
|
|
Rezgésterhelési h. |
Rezgéskibocsátási h. |
belterület |
nappal éjszaka |
nappal éjszaka |
|
2X10-3m/sec210x10-3m/sec2 |
- - |
(3) Zajt, illetve rezgést előidéző új üzemi létesítményt, berendezést, technológiát, telephelyet és egyéb helyhez kötött külső zajforrást csak olyan módon szabad tervezni, létesíteni, üzembe helyezni, hogy az a területre, illetve létesítményre megállapított (zaj- és rezgésterhelési) határértékeket ne haladja meg.
(4) Meglévő helyhez kötött külső zajforrást csak olyan módon szabad bővíteni, felújítani, korszerűsíteni, valamint azon építési munkát végezni, hogy azok a területre, illetve létesítményre vonatkozó (zaj- és rezgésterhelési) határértékeket ne haladja meg.
Egyes sajátos jogintézmények követelményrendszere
21. § Építésjogi követelmények
(1) A település beépítésre szánt területén épület csak építési telken helyezhető el.
(2) A település beépítésére nem szánt területein új építményt építeni, építményt átalakítani, bővíteni, rendeltetését vagy használati módját megváltoztatni csak akkor szabad, ha
a) a terület rendeltetésszerű használatát szolgálja,
c) az építmények csak a hozzájuk tartozó terület jelentéktelen hányadát veszik igénybe és biztosított, hogy az építmények a telek területe nélkül nem idegeníthetőek el.
22. § Tilalmakkal, korlátozásokkal érintett területeket, területegységeket a szabályozási terv tartalmazza.
23. § Telekalakítás szabályai:
Telket csak úgy szabad alakítani, hogy a terület rendeltetésének megfelelő használatra alkalmas legyen, továbbá annak alakja, terjedelme, beépítettsége a szabályozási tervnek és a vonatkozó jogszabályoknak megfeleljen.
24. § Elővásárlási jog illeti meg a települési önkormányzatot az alábbi ingatlanok esetében:
Helyrajzi szám |
|
100-123/1
03
03
|
A tulajdonosok megegyezése esetén: tömbfeltáró út
közút
belterület kiegészítés
|
Elővásárlási jog gyakorlására a költségvetés elkülönített fejezetet tartalmaz, melynek felhasználásáról a képviselő-testület – 60 napon belül-határoz.
25. § Kisajátítására tervezett ingatlanok: nincsenek.
26. § Helyi közút céljára történő lejegyzés
Ingatlan
hrsz-a |
Közút neve |
Lejegyzés célja (építés, szabályozás) |
Terület nagyság |
Eljárás várható
időpontja |
100
101
102
103
104
105
106
107
108
109
110
111
112
113
114
115
116
117
118
119
120
121
122
123/1
03
03 |
tömbfeltáró út
tömbfeltáró út
tömbfeltáró út
tömbfeltáró út
tömbfeltáró út
tömbfeltáró út
tömbfeltáró út
tömbfeltáró út
tömbfeltáró út
tömbfeltáró út
tömbfeltáró út
tömbfeltáró út
tömbfeltáró út
tömbfeltáró út
tömbfeltáró út
tömbfeltáró út
tömbfeltáró út
tömbfeltáró út
tömbfeltáró út
tömbfeltáró út
tömbfeltáró út
tömbfeltáró út
tömbfeltáró út
tömbfeltáró út
közút
belterület kieg. |
-
-
-
-
-
-
-
-
-
-
-
-
-
-
-
-
-
-
-
-
-
-
-
-
-
- |
220 m2
130 m2
250 m2
145 m2
170 m2
170 m2
180 m2
218 m2
680 m2
390 m2
350 m2
180 m2
220 m2
104 m2
190 m2
210 m2
235 m2
360 m2
610 m2
380 m2
380 m2
380 m2
380 m2
580 m2
900 m2
6400 m2 |
-
-
-
-
-
-
-
-
-
-
-
-
-
-
-
-
-
-
-
-
-
-
-
-
középtáv
középtáv |
27. § Útépítési és közműépítési hozzájárulást kell fizetni azoknak az ingatlan tulajdonosoknak, akiknek ingatlanjukat érintően a települési önkormányzat helyi közutat, közművet létesít.
Az útépítési és közművesítési hozzájárulás mértékét, arányát, az érintett ingatlan tulajdonosok körét, a fizetés módját és időpontját a települési önkormányzat külön szabályozza.
28. § A tervszerű gazdálkodás, a beépítés helyes sorrendje és a településkép előnyösebb kialakítása érdekében településrendezési kötelezések nincsenek.
29. § Az elrendelt településrendezési kötelezettségeket az ingatlan-nyilvántartásba be kell jegyezni.
30. § Településrendezési intézkedések következtében okozott károk esetében a tulajdonost, haszonélvezőt korlátozási kártalanítás illeti meg, melynek eljárási rendjét, mértékét és rendszerességét az 1197.év LXXVIII. tv. 30. §-a szabályozza.
A korlátozási kártalanítást az köteles megfizetni, akinek az érdekében a településrendezési intézkedés történt.
30/A. § (1) A rendelet mellékletét képező Szabályozási terv módosul a jelen rendelet 1. melléklete szerint.
(2) A Szabályozási Tervben a módosítással nem érintett területrészek szabályozása változatlanul érvényben marad.”
(1) Ez a rendelet kihirdetése napján lép hatályba.
(2) A rendelet kihirdetésről a jegyző gondoskodik.
(3)
(4) Építési bírsággal sújtható az az építtető, aki
a) építési, vagy bontási engedélyhez kötött munkát engedély nélkül végez,
b) építési, vagy bontási engedélyhez kötött építési munkát az engedélytől eltérő módon végeztet, illetőleg végez.
(5) A jóváhagyás után a Szabályozási Tervet a módosításokkal egységes szerkezetbe kell foglalni.