Görbeháza Község Képviselő - testülete az épített környezet alakításáról és védelméről szóló többször módosított 1997. évi LXXVIII. törvény 13. §. (1) bekezdése, valamint a helyi önkormányzatokról szóló többször módosított 1990. évi LXV. törvény 8. § (1) bekezdésben és a § (1) bekezdésében, továbbá az Országos Településrendezési és Építési Követelményekről szóló, többször módosított 253/1997. (XII. 20.) Korm. számú Kormányrendelet 2. § (1) bekezdésében biztosított felhatalmazásával élve, az alábbi rendeletet alkotja:

1. Fejezet
   

ÁLTALÁNOS ELŐÍRÁSOK

1. §.
   

A  rendelet hatálya  és  alkalmazása

1. A rendelet hatálya Görbeháza Község teljes igazgatási területére terjed ki.
2. Az érvényességi területen belül építési tevékenységet folytatni, arra hatósági engedélyt adni, telket kialakítani, kötelezést előírni csak az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. tv. (a továbbiakban Étv.), valamint az e törvény módosításáról szóló 1999. évi CXV. törvény, és a törvény alapján meghatározott, az Országos Településrendezési és Építési Követelményekről szóló 253/1997. (XII. 20.) Korm. sz. rendelet (a továbbiakban: OTÉK) előírásai, valamint jelen Helyi Építési Szabályzat együttes figyelembevételével szabad.
3. A rendelet és a T-2, T-2.1, valamint a T-3 rajzszámú Szabályozási terveket együtt kell alkalmazni.

2. §

A helyi településrendezési eszközök

A helyi településrendezési eszközök:(a Külterület és a Belterület Szabályozási tervei (a továbbiakban: a tervek), és Helyi ·Építési Szabályzat (HÉSZ).

3. §

A terv értelmezése

1. A  terv kötelező  szabályozási  elemei :
   

1. az igazgatási és a belterületi határ, a beépítésre szánt és a beépítésre nem szánt területek határa
2.  a szabályozási vonal,

c) az építési övezet és az övezet határa, és a nem közterületen belüli sajátos építési használat határa, amelyek az övezeti előírások és a telekalakítási szabályok megtartása mellett módosulhatnak, ha ez nem eredményezi az érintett övezetek kialakításának ellehetetlenülését. Oldalsó telekhatáron lévőtől azonban egy meglévő, ill. legkisebb előírt telekszélességnél nagyobb mértékben nem lehet eltérni.

d)  a közterület felőli építési határvonal meghatározott előkerttel,

e)  a védőterület, védőtávolság, védősáv határa és mértéke,

6. a különleges településüzemeltetési létesítmények - üzemi területek védőtávolsága oly módon, hogy azon, mint legnagyobban belül az egyes kisebb védőtávolságot igénylő építmény fajták a jelen rendelet, illetőleg meghatározás hiányában az állat- egészségügyi hatóság előírásai szerint elhelyezhetők,
7.  a sajátos építési használat és az építési övezetek, illetőleg övezetek szerinti besorolás,

(i) az előkert mérete, (ahol nincs méret jelölve, ott az 5 méter)

10. a nyomvonalas építmények építési területének szélessége, illetőleg a tervezettek legkisebb szélessége
11. a megszüntetésre és a környezetvédelmi intézkedés szükségességére vonatkozó rendelkezés,

l)   az építési övezetek főbb mutatói, övezeti előírások, ezen beül

-     beépítési mód,

• legkisebb - legnagyobb építménymagasság      ( m-ben ),
• legnagyobb beépítettség            ( a telek területének  %-ában ),
• építési határvonal          ( m-ben ),
• az elő-, oldal, és hátsókert mérete,

13. a megmaradó nyomvonalas építmények építési területe szélességének a terv szerinti (térképen mért) értéke, amely valóságos szélességének megfelelően tartandó meg.
14. az utak tengelye, az elővásárlási joggal és a kisajátítási joggal terhelt terület határa
15. a helyi védelem alatt álló építmény és telke

2. Ahol a terv szerint a sajátos építési használat, a rendeltetés vagy az építési övezet illetőleg övezet szerinti használat megváltozik a jelenlegihez képest, ott az építési munkák a tervnek és a helyi építési szabályzatnak megfelelően engedélyezhetők. A változást megelőzően e területe­ ken az építési munkák az Étv. 22. §. (2) bekezdése és a 36.§. előírásai szerint engedélyezhetők.
3. Az építési engedélyezési eljárást megelőzően elvi építési engedélyezési eljárást kell lefolytatni a környezetbe illeszkedés igazolására minden olyan esetben, amikor az adott sajátos használat, építési övezet illetőleg övezet területén nem annak elsődleges rendeltetése szerinti építmény épülne, továbbá, a gazdasági, a mezőgazdasági - üzemi, és a beépítésre nem szánt területeken a birtokközpont, vagy az  azzá  alakítható építmények építéséhez, valamint a kivételesen elhelyezhető építmények esetében.
4. A 40/1999.(IV.23.)FVM. rendelet szerint a terv alapján Területi  Tervtanácsi bemutatásra kötelezett minden, a településközpontban tervezett legalább   1500 m2  -épített szintterületet  meghaladó   intézményi   hasznosítású épület, valamint az 5000 m2 - épített

5. A szabályozás elemei az alábbiak szerint módosíthatók:

1. a terület-felhasználás változtatásával nem járó kötelező szabályozási elemek módosításához a szabályozási terv módosítása szükséges;
2. az elsőrendű / közlekedési és nem közlekedési célú közterületek meg­ változtatásával járó, vagy az általános használat megváltozatásával járó szabályozási terv módosítása csak a szerkezeti terv módosítása után lehetséges.

4. §.

Az általános felhasználás  szerinti tagolódás  és építési használatuk mértéke, valamint az építési övezeti, illetve övezeti tagolódás

1. A település igazgatási területének általános és sajátos használat szerinti tagolódását a terv szerinti térbeli rendben kell alkalmazni.  Ezek az általános és a sajátos építési használatuk szerint az alábbiak:

a.,         a beépítésre  szánt területek és ép. övezeteik:                              jele

• lakóterület:            - kertvárosias                                                  Lke

- falusias                                                          Lf

• vegyes terület:
• gazdasági terület:

• településközpont vegyes terület                    Vt
• egyéb gazdasági

kereskedelmi és szolgáltatási                        Gksz

• nem zavaró  hatású ipari gazdasági Gip
• mezőgazdasági üzemi                                    Gmig

•   különleges   terület:            - sportolási, szabadidős, turisztikai                                K-sp
• temetőterület                                                                                                  K-t
• kegyeleti park                                                                                                K-kep
• településüzemeltetési
•  szennyvíztiszító                                                                                              K-szt
• b) a beépítésre nem szánt területek és övezeteik:
• közlekedési és közműterület
• elsőrendű közlekedési célú közterület
• autópálya                                                                                                       KÖ-ap
• országos főút                                                                                                  KÖ-of
• országos mellékút                                                                               KÖ-om
• másodrendű közlekedési célú közterületek
• hagyományos kiszolgáló út                                                                  KÖ-k
• gyalogút                                                                                             KÖ-gy
• jelentősebb kiszolgáló mezőgazdasági út                                              KÖ-mg
• elsőrendű nem közlekedési célú közterület
• 
  

           zöldterület                                                        közpark                       Z-kp

                                                                                  díszpark, dísztér           dt

            erdőterület                                                      védelmi (védő) Ev

                                                                                  gazdasági         Eg

            Mezőgazdasági terület  általános védett területen                      Má-1

                                                           általános nem védett területen               Má-2

                                                           általános időszaki belvíztároló

                                                           területen                                              Má-3

                                                           kertgazdasági                                      Mk

-Vízgazdálkodási terület:                 - közcélú nyílt csatornák

medre és partja, árok, tó                 V

  = legalább három szintes  növényállomány telepítése  esetén az előírt  legkisebb,

de legalább (20) 25 %-os zöldterületi arány az egynegyedével csökkenthető.

** = egyházi építmények és rendeltetés esetén az építménymagasság az övezetben kialakult legnagyobb.

Védett épület melletti telken K=kialakult, ahol az illeszkedés elvét kell alkalmazni úgy, hogy a tervezett új épület a védett épület építménymagassága irányába „lefelé" az övezetre vonatkozó építménymagasságtól 1 m-t el­ térhet

*** = az építménymagasság csak a sportolás alapépítményei, mint fedett csarnok, ugrótorony, hálótartó építmény és szerkezete, lelátó és a rá helyezett eredményjelző tábla építménye elhelyezhetősége esetén alkalmazható, egyébként 4,5 m.

L= lakás, Int. = intézményi rendeltetés

**** iskola, oktatási  nevelési  létesítmény, és  egyéb  létesítmény  kivételével, ahol  ettől a vonatkozó előírások szerinti alacsonyabb érték a figyelembe veendő

! = teljes közművesítettség esetén, egyébként csak 10 %- kal kisebb érték alkalmazható.

3. Az egyes terület-felhasználási egységek további, a beépítésre szánt területek esetében építési övezetek szerinti, a beépítésre nem szánt területek esetében pedig övezet szerinti tagolódását a terv szerint kell alkalmazni.

5. §.

Telekalakítás, építmények elhelyezése és kialakítása

1. A település területén telket alakítani a helyi településrendezési eszközök szerint szabad.
2. Nyúlványos (nyeles) telek nem alakítható.
3. Meglevő, korábban kialakított telek - az egyéb szabályok betartásával - telekalakítási kényszer nélkül beépíthető, ha azon legalább 6,0 m széles épület elhelyezhető.
4. Telek bővítésekor nem kell feltétlenül elérni a legkisebb telekmutató értékeket (beépíteni azonban csak az (6) bekezdést is betartva lehet).
5. A telek csökkentésekor nem alakítható a legkisebbtől is kisebb mutatójú telek, kivéve, ha a telek egyben meg is szűnik. A közérdekből (pl. utca­ szélesítés miatt) történő telek-csökkenést nem telekalakításnak, hanem meglevő teleknek kell tekinteni, és beépítéskor rá a (3) bekezdés szabályai vonatkoznak, de csak akkor, ha az így kialakítható telek szélessége a rá vonatkozó övezeti előírások szerint alakítható új telek legkisebb szélességének kétharmadát (67 %- át) eléri.
6. Meglevő telek megosztásakor a megosztás által érintett telkek telek­ mutatóira vonatkozóan az előírást be kell tartani. A telekmutató mértéke ilyen esetben azonban legfeljebb az övezetre előírt 15 %-ával csökkenthető, ha más mód a telek megosztására nincs.
7. Az építménymagasságot ott ahol csak a maximális építménymagasság van meghatározva, mint legnagyobbat kell megtartani, és attól 1,5 méternél nagyobb mértékben – és csak lefelé – nem lehet eltérni.
8. Ahol a terv az előkert nagyságát nem jelzi, ott az a már beépült utcákon a kialakult (általában 0, vagy 3, vagy 5 méter), míg új utcákon 5 méter, kivéve az új, még be nem épült utca északi oldalán lévő falusias lakóterületet, ahol pedig 5, illetve 10 méter. Az előkert vonala egyúttal kötelező építési vonal is. A tényleges beépítési vonal azonban az építési hely határvonalának 1/3 hosszán a telek hátsókertje, saroktelek esetén az oldalkertjei irányába visszaléphet. Amennyiben az előírások szerint előkert nem alakítható, a telekhatár és a tényleges építési vonal közötti területet a közhasználat elől nem szabad elzárni, és rá a közterületi építési szabályokat kell alkalmazni.
9. Az állattartó épületek előírt védőtávolságait a szomszédos telkek építési helyének, lakótelkek esetében annak lakás elhelyezésére szolgáló építési határától is meg kell tartani.
10. A terv építési telkein önálló terepszint alatti építmény a legnagyobb beépítés nagyságát meghaladó mértékben csak az építési hely határain belül, a telekre vonatkozó legkisebb zöldfelület megvalósításával és csak akkor engedélyezhető, ha annak a terepszinttől számított magassága az 1,0 m-t nem haladja meg.
11. Az elő- és oldalkertben az OTÉK 1. számú melléklet 54. pontjában meg­ határozottak közül csak az a, c, d, e, szerinti melléképítmények helyezhetők el.
12. Az előírt építménymagasság értéket - ha sajátos előírás másként nem rendelkezik - az utcai homlokzatmagasságra is teljesíteni kell.
13. Épületrész kinyúlása az építési helyen kívülre a saját telekrész fölé leg­ feljebb 120 cm ehet. Ez alól kivétel az eresz, az előtető és az áttört korlátú erkély.
14. Az építmények közötti legkisebb távolság az 1-111. tűzállósági fokozatú és D-E tűzveszélyességi osztályba tartozó (nem éghető anyagú térelhatároló szerkezetű, falazatú, burkolatú, héjazatú) és legfeljebb 5 m építmény­ magasságú épületeknél:

- 4,0 m-ig csökkenthető, ha az egymást átfedő szemben fekvő homlokzatok közül legalább az egyik homlokzaton a meglévő nyílások nyílófelülete helyiségenként nem nagyobb 0,4 m -nél, illetve  az . át  nem

alakítható meg nem szüntethető, és az ettől nagyobb nyílásos  szemben fekvő homlokzat a magasabb, és  a  korábban  épült  épület  10 évnél régebbi. Gazdasági és különleges rendeltetési zónában az előírt építménymagasság alsó korlátját nem kell figyelembe  venni.

15. Közművezeték fölött· vagy az alatt új építési telek nem alakítható.
16. Építési telket érintő nyílt árok vagy vízfolyás mederrézsűjének élétől 6-6 m.- es sávban, közmű esetén annak védőtávolságán belül építmény nem helyezhető el.
17. Új épület építése csak az építési helyen kívül lévő, illetőleg azon túlnyúló épületek, épületrészek elbontását (a rendezett telek kialakítását) követően engedélyezhető, kivéve, ha a tervlap a kialakulttól nagyobb elő­ kertet szabályoz.
18. Az építési helyen kívül álló, vagy azon túlnyúló épület, illetőleg épületrész rendeltetése nem módosítható. Az ilyen épületen csak az élet­ veszély elhárítását szolgáló építési munka végezhető. Ez alól kivételek a helyi védelem alatt lévő és  az  utcai telekhatáron  álló  épületek, amelyek a jelenlegi helyükön, méretükben és megjelenésükben újraépíthetők, rendeltetésük módosítható. A kivételesen elhelyezhető építményekre építési engedély csak az építési feltételeit és a környezetbe illeszkedést igazoló elvi építési engedély alapján adható.
19. A környezetbe illeszkedés szempontjából az előírásoknak meg nem felelő beépítés és beépítési jellemzők nem vehetők figyelembe

II. FEJEZET

ÖVEZETI ELŐÍRÁSOK

A beépítésre szánt területek  építési övezeti előírásai

6. §.

A lakóterületek

(1) A terv lakóterületei elsődlegesen lakóépületek elhelyezésére szolgálnak.

(2) A falusias (Lf jelű) lakóterületen az OTÉK 14. §. (2) bekezdésének 2. és 8. pontja szerinti építmények, a kertvárosias (Lke jelű) lakóterületen az OTÉK 13.§. (3) bekezdésének 4. és 5. pontja  szerinti  építmények  nem  helyezetők  el. Haszonállat-tartó épület csak a lakóterületen  és  csak  legfeljebb a saját szükségletű állattartáshoz szükséges mértékben helyezhető el, az alábbiak  szerint:

Falusias /Lf jelű/ lakóterületen

• 400 m2 telekterület  alatt állattartó épület nem helyezhető  el
• 400-600 m2 telekterületig csak baromfi
• <800 m2 telekterület esetén sertés is tartható Kertvárosias /Lke jelű/ lakóterületen
• >600 m2   telekterületig  csak lakás építhető
• <600 m2 -t meghaladó telekterület esetén a saját szükségletű állattartás megengedhető, ha egyéb előírások is betarthatók, az alábbiak szerint:

600 m2-800 m2   között csak  baromfi

1.000 m2-t  meghaladó  telekterület  esetén  sertés is tartható.

(3)Azon a telken, ahol állattartás is van legfeljebb két rendeltetési egység építhető.

4. Lf övezetben lévő lakótelken kétlakásos lakóépülettől több nem építhető, kivéve az átmenő telket, ahol az az egyéb szabályok betartásával elhelyezhető, akkor 2x2 lakásos épület is épülhet.
   
5. A lakóterületen elhelyezhető nem lakás célú rendeltetési egységeket és épületeket „kivételesen elhelyezhető"-ként kell kezelni.
6. A lakóterületek saroktelkein oldalhatáron álló beépítési mód esetén építmény szabadonállóan is elhelyezhető, az övezeti egyéb előírások betar­ tásával.
7. Utcafronton lakóépület S5 m előkert esetén  önálló  garázsépítménnyel, még akkor nem kezdődhet, ha a lakóépület és a garázs egy  épületet képez, azzal össze van építve. Ha a garázs az épület tömegében, annak utcafronti szélességének max. felét foglalja  csak el és nem nagyobb, mint 2 m tömegmozgatással jelenik meg a közterület felől, akkor annak építése engedélyezhető.
8. Lakótelek lakás elhelyezésére szolgáló része a teleknek az utca felől számított max. 25 m telekrésze
9. Előkert és oldalkert felőli megközelítéssel süllyesztett garázs nem  építhető.

A terv lakóterületein az alábbi táblázat szerinti „jellemzőjű" építési övezeteket lehet alkalmazni a terv szerinti térbeli  rendben :

10. A  közművesítés fokát az alábbiak  szerint kell kialakítani :

új rendeltetési egységet építeni a falusias lakóterületen lakás rendeltetés esetén meglevő építési telken csak a legalább részleges közművesítettséggel,

míg a falusias lakóterület terv  szerinti  új utcák  menti, a vegyes  területi és a kertvárosias lakóterület telkein csak teljes közművesítettséggel  az OTÉK  8. §. szerint  lehet.

Nem lakás rendeltetésű épületet minden területen csak a teljes közművesítettséggel lehet engedélyezni.

A (6) bekezdés szerinti építési övezetekben a telekalakításra, az épület elhelyezésre és a beépítés karakterére vonatkozóan az alábbi előírásokat is be kell tartani, illetve az alábbiak szerint  is lehet építeni :

1. az oldalhatáron álló beépítési módú övezet saroktelkei szabadon állóan is beépíthetők, s közbenső telkein is lehet szabadon állóan építeni, de csak akkor és úgy, ha a telken a szomszédos telek  kialakult oldalsó építési oldalától az övezetre előírt legnagyobb építmény­ magasságnak megfelelő, de legalább 6 méter oldalkert biztosított.
2. a lakóterületen elhelyezhető épületeket az utcai teleksávban kell elhelyezni, kivéve a falusias lakóterületen a mezőgazdasági építményeket, amelyeket a telek gazdasági sávjában kell elhelyezni. Utóbbiak  építmény  magassága  legfeljebb  5,0 méter  lehet. Utcai teleksávon a  homlokvonaltól  mért  25 m  mélységű, míg  gazdasági  sávon  a  homokvonaltól mért 50 métertől a hátsókertig, de legfeljebb 80 m  mélységig terjedő sávot kell érteni. (Ezt az előírást átmenő telek esetében mindkét közterület felől alkalmazni kell.) Saroktelek esetében utcai teleksávon a közterület felőli  telekhatártól

   mért  max. 25 m mélységű, az övezetre előírt maximális építménymagasságú, de min. 6,0 m oldalkertet a szomszédos telek telekhatárától kell érteni. A telek gazdasági teleksávja csak  a  hosszabbik  közterületi telekhatáron  mért, a vele szöget bezáró másik közterület felőli  telekhatártól  számított max. 50,0 m az oldalkertig. Ennek az oldalkertnek a minimális mérete az övezetre előírt maximális építménymagasság, de min. 6,0 m.

c)  az előkertben lejtő vagy rámpa, amely 0,5 m-nél nagyobb szintkülönbséget küzdene le, nem helyezhető el. A telek  utcai építési  sávjában a földszinti  padló pedig nem lehet 90 cm-nél magasabban a telek előtti járdaszinttől.

d)  Az OTÉK 1. számú mellékletének 54. pontja szerinti melléképítményeket az alábbiaknak megfelelően kell elhelyezni :

- A  gazdasági  sávban  helyezhető  el az  állatkifutó, a trágyatároló, a komposztáló  és a siló,

az előkertben nem helyezhető el a  közműpótló  műtárgy, a szélkerék, az ömlesztett anyag-, folyadék- és gáztároló, továbbá a természetes (meglevő) terepszinttől és a telek előtti járdaszinttől 90 cm-nél magasabb terasz sem. Az elő és oldalkert felőli építési helyen nem helyezhető el pavilon, egyéb elárusító építmény, valamint parkoló és garázs.

7. §.

A vegyes terület

1. A  terv     vegyes        területe       a  sajátos      építési  használata  szerint  település­ központ vegyes terület, ezt a terv szerinti térbeli rendben kell alkalmazni.
2. A vegyes területen elhelyezhető építmények az alábbiak :

a.,- a településközpont vegyes terület általában  több  rendeltetési  egységet magába foglaló igazgatási, kiskereskedelmi , szolgáltatási, vendég­ látási, szálláshely szolgáltató, egyházi, oktatási, egészségügyi és szociális rendeltetésű épületek, valamint lakóépületek, illetőleg ezekkel vegyes funkciójú épületek elhelyezésére szolgál. Az ilyen területen nem helyezhetők el az OTÉK 16. §. (2) bekezdésének 7. pontja szerinti építmények.

3. A vegyes területen teljes közművesítettséget  kell kialakítani .
4. A terv vegyes területén az alábbi táblázat szerinti jellemzőjű építési övezeteket kell alkalmazni, a terv szerinti térbeli rendben:

 intézmény !       VT-SZ            K                K               K              25        !       K*              K

Megjegyzés:  0 = oldalhatáron  álló, SZ = szabadon  álló K = kialakult / arra  a mutatóra, mely mellett található /

Az 500 m2-től kisebb területű kialakult telkeken csak egy, az 1OOO m2-től kisebb területű telkeken  pedig csak max. kettő db. épület helyezhető el.

K= az övezetben  kialakult, már meglévő  legnagyobb, de 40%-tól  nagyobb beépítettség  újonnan nem engedélyezhető.

* oktatási-nevelési  intézmények esetén az ott engedélyezhető  max. 25%.

5. A K kialakult méretű telek az övezeti szabályok betartásával, új épülettel úgy építhető be, ha a területén a személygépjármű parkolók az előírás szerinti mértékben elhelyezhetők, és a szomszédos telken építhető maximális építménymagasságú épület építését nem akadályozza.
6. A kialakult K építménymagasság alkalmazása a védett épületek szomszédos 1-1 telkein, valamint a már meglévő és megmaradó magasabb épületek melletti telkeken ( 1-1 szomszédos telken ) alkalmazható, az illeszkedés érdekében, és az övezetre előírt max. építménymagasságtól max. 1,5 m-el, a magasabb épület irányába el lehet térni.
7. A településközpont vegyes területen intézmény rendeltetésűnek kell tekinteni az épületet illetőleg  a  telket, ha  a  szintterület  legalább  2/3 része intézményi funkciójú,  egyébként a rendeltetés :     lakás.
8. A Vt övezetben az alábbiakat is alkalmazni  kell :
   1. ., - az utcai épületeket a terv szerinti előkerttel, vagy előkert nélkül és szabadon állóan, oldalhatáron állóan lehet illetőleg kell elhelyezni (az építtetői szándék szerint), az övezeti előírások betartásával.
   2. ., - a tényleges építési vonal (amely az a. pont értelmében a szabá­ lyozási vonalon fekszik) a telek hátsókertje irányába elmozdulhat (pl. bejárati előtér), ám  a  közöttük  így  kialakuló  területet  közhasználatra át kell adni, és arra a közterületi szabályokat  kell alkalmazni.
   3. ., - az utcai épület ( ek ) mögötti épület (ek) et  az  oldalsó  telekhatárra, kell elhelyezni (benyúló szárny), továbbá keresztszárny is építhető, míg a  25  méternél  szélesebb  telken  vagy  belső  udvarban  szabadon állóan is elhelyezhetők.  Legalább az övezetre előírt szabályozott legnagyobb építménymagasságnak megfelelő távolságot, de legalább 6,0 m-t kell megtartani a telken szemközt fekvő homlokzatok között is (a benyúló szárnyak között, az utcai épület és a keresztszárnyak között, és átmenő teleknél a két utcai épület között).
   4. ., - Épületrész nem nyúlhat ki a közterület fölé.
   5. ., - A közterület felől garázsbejárat nem nyílhat. (de üzletbejárat és portál több is)
   6. ., - az intézményi rendeltetéshez szükséges ügyfélparkoló csak a saját telken biztosítható.
   7. ., - oldalhatáron álló beépítési mód előírás esetében az épületeket az építési helyen belül szabadon állóan és oldalhatáron állóan is el lehet helyezni akkor, ha az adott telek mérete azt úgy teszi  lehetővé, hogy a szomszédos telek övezet szerinti előírt beépítését nem korlátozza.

8. §

A gazdasági területek

(1)    A terv gazdasági területe  a  sajátos  használata  szerint  nem  zavaró  e­ gyéb I kereskedelmi és szolgáltató I (Gksz) és nem zavaró ipari gazdasági (Gip, Ge) felhasználású, valamint  mezőgazdasági-üzemi (Gmig) lehet a terv szerinti térbeli rendben. Ipari és mezőgazdasági-üzemi felhasználás  ese­ tén a telekalakítás is csak az illetékes környezetvédelmi hatóság hozzá­ járulásával  végezhető  és engedélyezhető.

(2)A Gksz jelű kereskedelmi és szolgáltató területen nem helyezhetők el az OTÉK 19. §. (3) bekezdés 1. pontja szerinti egyházi, egészségügyi és szociális épületek.

(3) Az Gip jelű ipari területen nem helyezhetők el az OTÉK 20. §. (2) bekezdés 1. pontja és (3) bekezdése szerinti jelentős mértékű zavaró hatású, valamint a (4) bekezdés szerinti településgazdálkodási, és az (5) bekezdés

2. pontja szerinti építmények.

(4) Gksz és Gip övezetben a közművesítettség fokát az alábbiak szerint kell kialakítani : új rendeltetési egységet jelentő helyiséget építeni  csak  a teljes közművesítettség  megvalósulása esetén lehet.

A területen az alábbi táblázat szerinti „jellemzőjű"  építési övezeteket  lehet alkalmazni  a terv szerinti térbeli rendben :

(5)Az ipari gazdasági terület építési telkeit saját telkén belül legalább 10 méter szélességű és legalább háromszintes zöldterülettel kell ellátni a telekhatárok mentén.

(6)A kereskedelmi - szolgáltató építményekhez szükséges személygépkocsi parkoló igényét és az ipari és a mezőgazdasági üzemi terület építményeinek parkoló igényét az építési telken kell biztosítani.

9. §.

A különleges terület

(1)A terv különleges területeit sajátos használatuk szerint sportolási-, és temető- területek, valamint településüzemeltetési / szennyvíztisztító / területek céljára  lehet felhasználni a terv szerinti térbeli rendben.

(2)A területen új rendeltetési egységet jelentő helyiséget építeni, építményt elhelyezni csak a legalább részleges közművesítettség megléte esetén lehet, illetőleg ha legalább : a korszerű közmű-pótlóval biztosított energia­ ellátás, az illetékes szakhatóságok által elfogadott megoldással biztosított ivóvízellátás  és szennyvíztisztítás  valamint  szennyvíz  elhelyezés, továbbá a nyílt árkos csapadékvíz elvezetés biztosított.

(3)A területen az alábbi „jellemzőjű" építési övezeteket kell alkalmazni a terv  szerinti  térbeli  rendben :

*   = csak   a   rendeltetés  és  technológia    megkívánta  építmények, ugrótorony, fedett  csarnok, napozó, csúszda  ...stb. építménye  lehet 8 m max., egyébként  4 m.

** = nem megosztható, de a terv elfogadásakor meglévő telke bővíthető

***= a bánya létesítési joggal  rendelkező területen  kívül új bányatelek  nem létesíthető. A meglé­

vőben  a  bányászati  jog  lejárta  után  a  terület  rehabilitációját  el  kell  végezni, és  a  terv szerinti zöldterületet kell rajta kialakítani a tulajdonos kötelezettségével.

A terv különleges területei elsődlegesen a terület sajátos építési használatának, ill. rendeltetésének megfelelő épületek illetőleg építmények elhelyezésére szol­ gálnak. A melléképítmények közül az  OTÉK  1. melléklet  54. pont a-c., valamint a pihenés célját  szolgálóan  az e., továbbá  az m., pontjai szerintiek  helyezhetők el. .

(4)A  közművesítettség fokát az alábbiak szerint kell kialakítani :

- új rendeltetési egységet jelentő helyiséget építeni a kegyeleti park kivé­ telével csak a legalább részleges  közművesítettség  megvalósulása  ese­ tén lehet.

(5)A  sportolási       célú  területen        épületet  és építményt           csak  a  teljes        közmű­ vesítettség  megléte esetén lehet építeni.

A beépítésre nem szánt területek

10. §.

A közlekedési és közműterület

(1) A  terv  közlekedési  területét  a  terv  szerinti  térbeli nálni.

(2) Az    (1) bekezdés szerinti terület sajátos                 használata szerint az alábbiak szerint tagolódik :

a, autópálya                               - az M3-as autópálya

b, országos főút:                        - a 35. sz főút c,. országos mellékutak : - a 3501. sz. út

- a 33121 sz. út

K = kialakult

d,. a  település  egyéb  utcái  kiszolgáló  utak, illetőleg a terv szerinti térbeli rendben.

e., jelentősebb  külterületi mezőgazdasági utak a: 01, 02, 048, 052, 062, 076/21, 078/21,

078/25, 079, 080/16, 089/40, 091/13-14,

093, 0101, 0109, 0116, 0182, 0186, 0202,

0343, 0355, 0357, 0364/3, 0365, 0380; 0388/27,

0406, 0415, 0420/15, 0423, 0431/4, 0436,

rendben  kell  felhasz- illetőleg  rendeltetése

60 m

30 m

18-22 (K) m

18-22 (K) m

vegyesforgalmú           utak

6, 12-16 m

0438, 0446/8 hrsz.-ú utak                                                                 14 m (ill. K)

e., kerékpárutak                        az  országos  fő- és  mellékutak  kül- és  belterületi

szakaszán, az út területén belül

3. A közlekedési területek szélességét a terv szerint biztosítani kell. Mellettük csak akkor és úgy lehet építményt elhelyezni, amennyiben annak eset­ leges védőövezete sem érinti korlátozóan az út használati értékét.

A  külterületen a közlekedési területek terv szerinti szélessége  irányadó, a­ mit  úgy  kell  értelmezni  és  alkalmazni, hogy az építési  területük  szélessé­ gét                     az           engedélyezési tervükben         kell         pontosítani                        (mindenhol        a        konkrét helyszínrajzi adottságoktól függően)  a terv szerinti szélessége ±25 % határok  között. Ezt az  utakkal  érintkező  területekre  vonatkozó          hatósági engedélyeknél  is figyelembe  kell venni (amíg az út meg nem valósult).

4. Az országos utakat kétirányú járműforgalomra alkalmas útburkolattal és a belterület-, illetőleg beépítésre szánt területek menti szakaszain kétoldali járdával, a jelenlegi 35. számú, a 3501, illetve a 33121. számú . utat önálló kerékpárúttal, a KÖ-k övezetű kiszolgáló utakat pedig egy-, vagy kétirányú járműforgalomra alkalmas útburkolattal és legalább egyoldali járdával kell kiépíteni. Területükön ( kivéve a 35.-ös számú főutat, ahol a szegéllyel párhuzamos formában ) szegély mentiként elhelyezhetők az út menti épít­ mények közforgalmú gk. parkolói. A KÖ-k övezetű kiszolgáló utcák ve­ gyes-forgalmúak is lehetnek. A KÖ-v utak vegyesforgalmú utak, melyek burkolatát az út területén belül teljes  szélességében  és  úgy  kell  kialakítani, hogy helyszínrajzi szervezése által csillapítsa a járművek haladási sebességét.

Minden  utcát  legalább  egyoldali  fásítással  kell ellátni, illetőleg  ennek  hely­ szükségletét  biztosítani  kell.

5. A terv vegyes-forgalmú útjait és a díszteret díszburkolattal kell ellátni, területükön csak térszint alatti közművek, díszparkok, képzőművészeti alkotások, szökőkutak, pihenő-helyek, fásítás, 5 méternél nem magasabb fény­ pontú közvilágítás, valamint az intézményi rendeltetés teraszai, kiülői helyezhetők el. Esetükben a 3. §. (5) m, és n, bekezdése szerinti jogot kötelezően  alkalmazni  kell.
6. A terv közlekedési és közműterületei közterületek.
7. Belterületen és beépítésre szánt területen újonnan légvezeték a falusias lakóterület közterületei, illetve gazdasági terület kivételével nem építhető. A meglévő légvezetékeket azok felújításakor, átépítésekor, kiváltásakor a fenti területeken földbe  kell helyezni.

11. §.

A zöldterületek

1. A terv zöldterületei  a közparkok és a díszparkok, területük  közterület.
2. Területükön közhasználat elől elzárt  rész  nem  alakítható  ki, és  épület nem, de a művelődést  szolgáló  ideiglenes  építmény / szabadtéri  színpad és lelátó azonban igen/ helyezhető el, s a díszparkokban a testedzést szolgáló „tornapálya,  gyermekjátszótér  stb" nem alakítható ki.

12. §.

Az erdőterület

1. A terv erdőterületei sajátos használatuk illetőleg rendeltetésük szerint védelmi (védő-), valamint gazdasági erdők.
2. A védelmi rendeltetésű erdőt tömören, 100 %-os lombkorona-fedettséggel, a gazdaságit a gazdálkodás érdekei szerint szabadon  kell  illetve  lehet beültetni.