Sarkadkeresztúr Község Önkormányzata Képviselő-testületének 11/2004. (VII. 9.) önkormányzati rendelete

a település helyi építési szabályairól

Hatályos: 2026. 04. 24

Sarkadkeresztúr Község Önkormányzata Képviselő-testületének 11/2004. (VII. 9.) önkormányzati rendelete

a település helyi építési szabályairól

2026.04.24.

Sarkadkeresztúr Község Önkormányzata az 1990. évi LXV. tv. 8. §. (1) bekezdés szerinti feladatkörben, az 1990. évi LXV. tv. 16. (1) bekezdés szerinti jogkörben, az 1997. évi LXXVIII. tv. 7. §. (3) bekezdés szerinti hatáskörben eljárva, valamint a 36/2002. ( III. 7. ) Korm. rendelettel módosított 253/1997. ( XII. 20. ) Korm. rendelet alapján a településrendezési terv megvalósítása érdekében a következőket rendeli el:

I. Fejezet

ÁLTALÁNOS ELŐÍRÁSOK

1. § (1) E rendelet hatálya Sarkadkeresztúr község teljes közigazgatási területére, valamint a közigazgatási területen végzett, jelen rendelet 1. §. /3/ bekezdésében részletezett tevékenységekre terjed ki.

(2)1 Jelen rendelet csak a település közigazgatási területére 2026. évben készített

(2a)2 1. melléklet: SZ-1 jelű külterületi szabályozási terv

(2b)3 2. melléklet: SZ-2 jelű belterületi szabályozási terv

(2c)4 3. melléklet: állattartó létesítmények védőtávolságai

(2d)5 4. melléklet: 4223 jelű út szabályozásának magyarázata

(3) A település közigazgatási területén területet felhasználni, telket alakítani, beépíteni, utat és egyéb közlekedési létesítményt, közműhálózatot és bármely más épületet, építményt létesíteni, bővíteni, lebontani valamint ezekre hatósági engedélyt adni csak az országos érvényű szabályoknak, a területre készített szabályozási tervnek és jelen önkormányzati rendeletnek megfelelően szabad.

(4) A szabályozási terven jelölt szabályozási elemek kötelezőek, azokat csak az érvényes módosítási eljárási folyamat keretében lehet megváltoztatni. Az irányadó jelleggel meghatározott szabályozási elemek a szabályozás egy lehetséges változatára utalnak vagy továbbtervezést igényelnek, így:

a) részletes tervvel módosíthatóak ill. pontosíthatóak.

(5) Irányadó jellegűnek kell tekinteni:

a) a védő erdők határvonalát a védett területek felől; ebbe az irányba a védő erdők szükség szerint szélesíthetők,

b) az irányadó szabályozási vonalakat.

2. § (1) Az 1. § (3) bekezdésben részletezett tevékenységeket e rendelet előírásain túl akkor lehet engedélyezni, ha:

a) az vészhelyzet elhárítását szolgálja,

b) karbantartásra, állagmegóvásra irányul,

c) környezetvédelmi szempontok miatt válik szükségessé.

(2) Karbantartásnak, állagmegóvásnak minősül az az építési tevékenység, mely nem érinti az épületek, építmények szerkezetét és nem jár együtt azok korszerűsödésével, élettartamának meghosszabbodásával.

(3) Azokon a területeken, ahol a területfelhasználás vagy az övezeti besorolás megváltozik, a 2. §./1/ bekezdésben felsoroltakon túl építés akkor is engedélyezhető ideiglenes jelleggel, ha:

a) az a szabályozási terv szerinti felhasználás megvalósulását nem akadályozza meg.

(4) Azokon a területeken, ahol az építés feltételei a területelőkészítés, vízrendezés, előközművesítés, stb. miatt nem biztosítottak, építési engedély csak akkor adható, ha:

a) azok az engedély kiadása előtt elkészülnek, vagy

b) legkésőbb a tárgyi beépítéssel egyidejűleg biztosíthatóak és a használatbavételig elkészülnek.

(5)6 Beépítési módok kötelező értelmezése a településen:

a) Oldalkertes beépítési mód esetén az építési vonal azonos magával az oldalkerti telekhatárral.

b) Előkertes beépítés esetén az előkertek mérete:

ba) ha az építési vonalat adó telekhatár merőleges az utcai telekhatárra vagy attól a találkozási pontnál és azt követő legalább 13m-es hosszon legfeljebb +5°-kal tér el, az előkert kisebb mérete 3,0m

bb) ha az építési vonalat adó telekhatár az utcai telekhatárral 90°-nál kisebb szöget zár be, az előkert kisebb mérete 1,5m, a nagyobb méret a bezárt szög és az épületszélesség függvényében alakul ki.

bc) Az Szu jelű „szabadonálló” beépítési mód esetén az előkert mérete 0,0m.

bd) Amennyiben bármely tömb valamely utcaszakaszán azonos jellegűen alakult ki előkert, akkor az előző ba) bb) és bc) pontok alkalmazása helyett elsődlegesnek kell tekinteni a kialakult előkertmérethez történő illeszkedést.

(6) Az épületek tetőidomaira vonatkozó megkötések:

a) Utcavonalra merőleges, mindkét oldalon azonos hajlásszögű / 38°-45° közötti hajlásszöggel/ nyeregtetős épületeket kell építeni:

1. a Vörösmarty úton a belterületi határtól a Hunyadi utcáig,

2. a Rákóczi úton a Puskin utcáig,

3. a Puskin, a Zöldfa, a Vasvári, az Akácos, a Keleti, az Ady, a Petőfi, a Kossuth Lajos utcákban,

4. Varsányhely belterület jellegű, beépítésre szánt településrésze teljes területén.

b) A település többi részén a nyeregtető irányát meghatározza: két-két szomszédos épület figyelembevételével az, amelyik a többséget alkotja.

c) Helyileg védett épületek melletti két-két, az adott utcán levő szomszédos telken olyan módon kötelező a tetőidomot kialakítani, amilyen jellegű a védett épület.

d) Lapostetős épületet a belterületen tilos elhelyezni; külterületen ez csak kivételes esetben, technológiai szükségszerűség miatt engedélyezhető.

II. Fejezet

A TELEPÜLÉS TERÜLETÉNEK FELHASZNÁLÁSA

3. § (1) A település igazgatási területe – melynek határa kialakult, nem változik – a) külterületre és b) belterületre tagozódik.

(2) Az igazgatási terület határa kialakult, módosítása nem szükséges. A belterületi határvonal bővítése szükséges:

a) a központi belterületen a Puskin utcával és a Mérleg utca meghosszabbításával a 325 hrsz-ú telekig.

(3) A település mindenkori belterületi határán belül az önkormányzatot a jogszabályokban meghatározott ellátási kötelezettség terheli.

(4) A település területe építési használat szerint:

a) beépítésre szánt és

b) beépítésre nem szánt területre tagozódik.

III. Fejezet

BEÉPÍTÉSRE SZÁNT TERÜLETEK

4. § (1) A beépítésre szánt terület lehet:

a) lakóterület,

b) vegyes terület,

c) gazdasági terület,

d) különleges terület.

Lakóterületek

5. § (1) A lakóterületen elhelyezhető:

a) lakóépület,

b) mezőgazdasági (üzemi) építmény,

c) alapfokú ellátást biztosító kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó épület,

d) szálláshely szolgáltató épület,

e) kézműipari épület,

f) helyi ellátást biztosító igazgatási, egyházi, oktatási, egészségügyi, szociális épület,

g) sportépítmény.

(2)7 Jelen rendelet 5. § (1) bekezdés b), c), d), e), f) és g) pontjaiban felsorolt létesítmények csak abban az esetben helyezhetők el, ha egyetlen építési illetve környezetterhelési kibocsátási paraméterük sem haladja meg a lakóterületre előírt határértékeket.

Az egyes övezetekre vonatkozó előírások

6. §

Lf jelű építési övezetek / falusias lakóövezetek /

(1) 8 Az övezetek falusias lakóterületek. Az övezetekben valamennyi, jelen rendelet 5. § (1) bekezdésében felsorolt épület elhelyezhető. Állattartó épületek esetén be kell tartani jelen rendelet 1. számú mellékletének előírásait.Vegyes terület 50 m-es környezetben mindenfajta állattartó épület létesítése tilos. 150 m-es környezetében nagyállattartására szolgáló épületet tilos elhelyezni.
(2) Beépítés esetén betartandó építési határértékek:
a) szintterületsűrűség max.: 0,4,
b) beépítettség max.: 30%,
c) zöldfelület min.: 40%.
A telekterületet, a beépítési módot és az építménymagasságot a szabályozási terv tartalmazza, tömbönként.
(3) Az Lf1 jelű övezet a település jellemzően szabályos telekalakítású hagyományos falusias lakóövezete. Új telket kialakítani ill. telket megosztani csak úgy lehet, ha a telkek minimális szélessége legalább 20,0m. Telket összevonni csak úgy lehet, ha a kialakuló telkek szélessége nem több, mint a tömbben levő telkek átlagos szélességének kétszerese, területe nem haladja meg a tömbben levő telkek átlagos területének kétszeresét. Telkenként egy lakóépület helyezhető el, melyben legfeljebb két lakás lehet. 60m-t meghaladó telekmélység esetén a hátsókert mérete az 50m-t meghaladó telekhossz teljes egészében; ezen belül épületet tilos elhelyezni!
(4) Az Lf2 jelű övezet a település területileg helyileg védett területeinek hagyományos, oldalhatáron álló beépítésű nem szabályos telekosztású falusias lakóövezete. Az övezetben tilos a telkek további megosztása, összevonni a terv elfogadásához viszonyított állapothoz képest legfeljebb két telket lehet abban az esetben, ha az közintézmény elhelyezését szolgálja. Egy telken legfeljebb egy lakóépület helyezhető el, melyben legfeljebb két lakás alakítható ki, ha lakásonként adott legalább 1500m2 telekterület. 80m-t meghaladó telekmélység esetén a hátsókert mérete az 70m-t meghaladó telekhossz teljes egészében; ezen belül épületet tilos elhelyezni!
(5) Az Lf3 jelű övezet a település területileg helyileg védett területeinek szabadonálló beépítésű nem szabályos telekosztású falusias lakóövezete. Az övezetben tilos a telkek további megosztása, összevonása. Egy telken legfeljebb egy lakóépület helyezhető el, melyben legfeljebb két lakás alakítható ki, ha lakásonként adott legalább 1000m2 telekterület. A Bartók Béla utcán levő övezetben a 60m-t meghaladó telekmélység esetén a hátsókert mérete az 50m-t meghaladó telekhossz teljes egészében; ezen belül épületet tilos elhelyezni!
(6) Az Lf4 jelű övezet a település területileg helyileg védett területeinek kistelkes lakóövezete. Az övezetben tilos a telkek további megosztása. Összevonni a terv elfogadásához viszonyított állapothoz képest legfeljebb négy telket lehet abban az esetben, ha az közintézmény elhelyezését szolgálja. a szabályozási terv tartalmazza, tömbönként.

Vegyes területek

7. § (1) A településközponti vegyes terület elsősorban a település intézményeinek elhelyezésére szolgáló terület.

(2) Az övezetben elhelyezhető épületek:

a) lakóépület,

b) igazgatási épület,

c) kereskedelmi, szolgáltató, szálláshely szolgáltató épület,

d) vendéglátó épület,

e) egyéb közösségi szórakoztató épület,

f) egyházi, oktatási, egészségügyi, szociális épület

g) sportépítmény,

h) kivételesen az OTÉK 16. §. (3) bekezdésében felsorolt építmények, az OTÉK 31. §. (2) bekezdésének figyelembe vételével.

(4)9 A Vt jelű övezet jellemzően a közösségi létesítmények elhelyezésére szolgál; új épületként önálló lakóépület csak akkor helyezhető el, ha a lebontásra kerülő épület funkciója is ez jelen rendelet érvénybelépésekor.

Beépítési paraméterek:
a) megengedett legnagyobb szintterületsűrűség 1,5,
b) minimális zöldterületi fedettség a 7. §. /2/ a), f), és g) pontjai esetén min. 30%, egyéb esetekben min. 15%,
c) a telekterületet:
ca) min. 400m2,
cb) lakóépület építése esetén min. 600m2
d) beépítettség:
da) iskola, óvoda esetén max. 25%,
db) lakóépület esetében max. 30%,
dc) egyéb esetekben max. 60%
e) beépítési mód:
ea) lakóépület és hozzá kapcsolódó kiegészítő épület építése esetén oldalhatáron álló, előkertes,
eb) intézményi épület esetén szabadonálló vagy oldalhatáron álló a kialakult beépítési módhoz igazodóan, melynél az előkert mérete szintén a kialakulthoz illeszkedően alakítandó ki
f) építménymagasság max. 7,0m.

Gazdasági területek

8. § (1) A gazdasági területek lehetnek:

a) kereskedelmi, szolgáltató és

b) ipari gazdasági területek.

9. §

Kereskedelmi, szolgáltató terület

(1) Kereskedelmi, szolgáltató területen belül az OTÉK 19. § (2) bekezdése 1., 2., 3., 4. és 5. pontjában felsorolt épületek helyezhetők el.
(2) Az övezet jele Gksz. Betartandó paraméterek:
• szintterületsűrűség max. 1,0,
• zöldterületi fedettség min. 25% / a Vörösmarty út melletti tömbön belül a lakóterülethez közvetlenül kapcsolódó telkek esetén a zöldterület min. 70%-át telken belül a lakótelkek kapcsolódóan kell elhelyezni /
• a beépítési mód, beépítési %, minimális telekterület tömbönként szabályozott

10. §

Ipari gazdasági terület

(1) Az ipari terület olyan gazdasági célú ipari építmények elhelyezésére szolgál, amelyek más beépítésre szánt területen nem helyezhetők el.

Az egyes övezetekre vonatkozó előírások

(2) 10 A Gip-I. jelű övezeten belül mezőgazdasági telephelyek helyezkednek el. Az övezeten belül állattartó telepek is létesíthetők.
(5) A Gip-I. jelű övezetre vonatkozó beépítési előírások:
a) telekterület új telekalakítás esetén min 2000m2; a kialakult telkek e méret alatt is beépíthetők,
b) szintterületsűrűség max. 1,0,
c) legnagyobb beépítettség max. 30 %,
d) legkisebb zöldfelület min. 40 %,
e) legnagyobb építménymagasság max. 7,5 m, amely technológiai szükségszerűség igazolása mellett elérheti a 15 métert,
f) beépítési mód szabadon álló, az épületek nyeregtetősek lehetnek; ettől eltérni csak technológiai igény esetén lehet,
g) építési engedélyhez kötött tevékenység esetén kötelező az egyedi telkeket min. hármas fasorral körbevenni.
(6) 11 A Gip-II. jelű övezeten belül kizárólag az ivóvíz ellátáshoz kapcsolódó létesítmények helyezhetőek el. A telekméreteket és a beépítési paramétereket az általános előírásokon belül a technológiai igények határozzák meg; a kialakult telekméret csak csökkenthető a szomszédos közkert javára.

Különleges területek

11. § (1) Különleges terület:

a) Kt jelű, temető övezete,

b) Kkp jelű, kegyeleti park övezete,

c) Ks jelű, sportpályák övezete,

d) Krkp jelű, kegyeleti és régészeti bemutatópark övezet,

e) Kszp jelű, a bemutatópark kiszolgáló övezete,

f) Ksz jelű, hulladékudvar övezete,

g) Kszt jelű, szennyvíztisztító övezete.

(2) A Kt jelű övezet temető céljára használt és fenntartott terület, melyet más célra nem lehet igénybe venni. A temető fejlesztése során fokozatosan gondoskodni kell az 1999. évi törvény valamint a végrehajtására kiadott 145/1999.(X.I.) Korm. rendelet előírásinak érvényre juttatásáról. A temetőt áttört kerítéssel kell körülvenni. A kerítés min.1,20m, max. 2,5m magas lehet. A kerítés építési engedély köteles. Kialakításánál használható anyagok:

a) fa és, vagy

b) kő és, vagy

c) égetett agyag és, vagy

d) kovácsoltvas.

A temetőn belül kápolna és kripta épületek helyezhetők el. A beépítési paraméterek az OTÉK-ban meghatározottak lehetnek. A megengedett legnagyobb maximális építménymagasság 5,0 m, ebbe kápolnatornyot nem kell beszámítani.

(3) A Kkp jelű övezet a kegyeleti park övezete. Az övezetben új épület, építmény csak a kegyeleti célokat kiszolgáló létesítmény lehet jelen rendelet 11. §. /2/ bekezdésének betartásával.

(4)12 A Krkp jelű övezet a kegyeleti és régészeti bemutatópark övezete. Az övezeten belül a régészeti feltárást követően részletes terv alapján a régészethez kapcsolódó bemutató létesítményeket, valamint a területen levő sírok fenntartását szolgáló épületeket, építményeket szabad elhelyezni. A régészeti feltárásig a területen csak a sírok gondozhatóak, a szántással fel kell hagyni, a szántott terület kaszálása, nyírása megengedett.

(5) A Kszp jelű övezet a kegyeleti és régészeti bemutatópark kiszolgáló létesítményeinek elhelyezésére szolgáló övezet. Az övezetben parkolók, vendéglátó létesítmények, nyilvános wc-k helyezhetők el. Beépítési paraméterek:

• beépítettség: max. 15%,
• építménymagasság: 3,5-5,0m között,
• zöldterületi fedettség: min. 40%
(6) A Ksz a hulladékudvar övezete. A komposztálható hulladékok, a bontási törmelékek, és az egyéb helyben kezelendő hulladékok / pl. hígtrágya / kezelésére, a dögkamra elhelyezésére szolgáló terület. Kerítés, felügyelet és ellenőrzés kialakítása ill. biztosítása szükséges. A telket min. 30m-es véderdősávval kell körbevenni.
(7) A Kszt a szennyvíztisztító övezete. Védőtávolsága lakott területektől biztosított, véderdő létesítése szükséges a telep teljes telekhatára mentén min.30m széles sávban. A területen a szennyvíztisztítókra vonatkozó általános előírásokat kell betartani.
IV. Fejezet

BEÉPÍTÉSRE NEM SZÁNT TERÜLETEK

12. § (1) A beépítésre nem szánt területek lehetnek: a) közlekedési és közműterületek,

a) zöldterületek,

b) erdőterületek,

c) mezőgazdasági területek és

d) vízgazdálkodási területek.

13. §

Közlekedési és közműterületek

(1) A közlekedési terület elsősorban a közutak és csomópontjainak elhelyezésére szolgál. Közlekedési területen belül csak a közlekedést kiszolgáló épületeket, valamint a közművek vonalas létesítményeit és a vonalas létesítményekhez közvetlenül kapcsolódó műtárgyakat szabad elhelyezni. Óriásreklám elhelyezését csak belterületi határon kívül lehet engedélyezni.
(2) Stabilizált ill. burkolt út kiépítésének feltétele az utat kísérő fasor telepítése.
(3) A közlekedési területek az alábbi övezetekre tagozódnak:
a) Köu-III. jelű, országos mellékutak övezet, építési területük 30,0 m. Külterületen az út tengelyvonalához képest kerítést 25,0 m-nél, épületet 30,0 m-nél közelebb nem lehet elhelyezni.
b) Köu-2. jelű a helyi gyűjtőutak övezete, építési területük min.22,0 m,
c) Köu-3. jelű a lakóutak övezete, építési területük új utca nyitása esetén min. 14,0 m.
d) Köu-5. jelű a jelentősebb külterületi kiszolgáló utak övezete, építési területük min. 16,0 m. Az út tengelyvonalához képest kerítést 15,0 m-nél, épületet 20,0 m-nél közelebb nem lehet elhelyezni.
e) Köu-6. jelű, egyéb utak /gyalogos-kerékpáros, jelentősebb földutak, stb. / övezete. Építési területük belterületen min. 6,0 m, külterületen min.12,0 m. Külterületen az út tengelyvonalához képest kerítést 11,0 m-nél, épületet 16,0 m-nél közelebb nem lehet elhelyezni.

14. §

Zöldterületek

(1) Zöldterület a településen belül a közkertek övezete. A közkertek övezeti jele Zkk.
(2) A területek továbbfejlesztésénél be kell tartani az OTÉK 27. §. (3) bekezdésének előírásait.
(3) A zöldterületeken a növényzeten kívül elhelyezhető ill. kialakítható:
a) sétaút, pihenőhely,
b) szabadtéri művészeti alkotás, emlékmű.

15. §

Erdőterületek

(1) Az erdőterület erdő céljára szolgáló terület. Az erdők területe az Má-I. és Má-II. jelű mezőgazdasági övezetek területének felhasználásával növelhető.
(2) Az erdőterület rendeltetése szerint:
a) gazdasági,
b) védelmi és
c) egészségügyi, turisztikai besorolású lehet.
(3) Az Eg övezeti jelű gazdasági rendeltetésű erdőterületen épületet elhelyezni az OTÉK 28. §-ának és az 1996. évi LIV. Tv. 65.-72. §-ainak betartásával lehet.
(4) Az Ev1 övezeti jelű területek a védő erdők övezete. Az övezeten belül épületet tilos elhelyezni. A terület művelési ágát ill. rendeltetését csak akkor szabad megváltoztatni, ha a védendő funkció megszűnik.
(5) Az Ev2 övezeti jelű területek a védett erdők övezete. Az övezeten belül épületet tilos elhelyezni. A művelés módját a védelmet elrendelő szakhatóság határozza meg; ennek hiányában csak a szálaló művelés megengedett.
(6) /Az Ee övezeti jelű területek az egészségügyi, turisztikai erdők övezete. Az övezeten belül elhelyezhetőek szabadidő eltöltésére szolgáló létesítmények / sétautak, padok, tűzrakó helyek, esőbeállók, tájékoztató táblák, ivókutak, egyéb ivóvízvételi helyek, állatok bemutatására szolgáló épületek,… /, szabadtéri sportpályák. A létesítményekkel elfoglalt területek együttesen nem haladhatják meg a terület 30%-át. A Vágóhíd utca melletti övezeten belül mobiltelefon átjátszó antenna is elhelyezhető a lakóterülethez közvetlenül kapcsolódó területsávban.

16. §

Mezőgazdasági területek

(1) A mezőgazdasági rendeltetésű terület a település külterületének a növénytermesztés, az állattenyésztés és a halászat, továbbá az ezekkel kapcsolatos termékfeldolgozás és tárolás céljára szolgáló része. Állattartó épületek / nem állattartó telep! / létesítése esetén mezőgazdasági terület esetén is érvényesek jelen rendelet 1. számú mellékletének előírásai.
(2) A mezőgazdasági rendeltetésű területen:
a) az OTÉK 32. §-ában felsorolt létesítmények;
b) a mezőgazdasági termeléssel kapcsolatos üzemi építmények ( terménytároló, feldolgozó, mezőgazdasági gépjavító );
c) növénytermesztés céljára szolgáló növényház (üvegház) és fóliasátor;
d) présház, mezőgazdasági terményfeldolgozó, állattartó, szerszám-, vegyszer-, kisgép-, terménytároló (továbbiakban gazdasági épület ) és pince;
e) biztonsági okokból szükséges őrház;
f) valamint lakóépület helyezhető el.
(3) A telkek nagyságtól függően az alábbiak szerint építhetők be:
a) 720 m2-t el nem érő telken tilos építményt elhelyezni.
b) 720 – 1500 m2 nagyságú telken – a nádas, gyep, és szántó művelési ágban nyilvántartott kivételével – 3%-os beépítettséggel elsősorban a tárolás célját szolgáló gazdasági épület és pince helyezhető el egyetlen gazdasági épületként. Ezen épületek földszintesek lehetnek, építménymagasságuk legfeljebb 4,5m lehet. Az épületeket 30-45 lejtésű nyeregtetővel kell fedni. A tetőtér beépíthető.
c) 1500 m2-t meghaladó nagyságú telken 3%-os beépítettséggel jelen rendelet

16. § (1) A mezőgazdasági rendeltetésű terület a település külterületének a növénytermesztés, az állattenyésztés és a halászat, továbbá az ezekkel kapcsolatos termékfeldolgozás és tárolás céljára szolgáló része. Állattartó épületek / nem állattartó telep! / létesítése esetén mezőgazdasági terület esetén is érvényesek jelen rendelet 1. számú mellékletének előírásai.

(2) A mezőgazdasági rendeltetésű területen:

a) az OTÉK 32. §-ában felsorolt létesítmények;

b) a mezőgazdasági termeléssel kapcsolatos üzemi építmények ( terménytároló, feldolgozó, mezőgazdasági gépjavító );

c) növénytermesztés céljára szolgáló növényház (üvegház) és fóliasátor;

d) présház, mezőgazdasági terményfeldolgozó, állattartó, szerszám-, vegyszer-, kisgép-, terménytároló (továbbiakban gazdasági épület ) és pince;

e) biztonsági okokból szükséges őrház;

f) valamint lakóépület helyezhető el.

(3) A telkek nagyságtól függően az alábbiak szerint építhetők be:

a) 720 m2-t el nem érő telken tilos építményt elhelyezni.

b) 720 – 1500 m2 nagyságú telken – a nádas, gyep, és szántó művelési ágban nyilvántartott kivételével – 3%-os beépítettséggel elsősorban a tárolás célját szolgáló gazdasági épület és pince helyezhető el egyetlen gazdasági épületként. Ezen épületek földszintesek lehetnek, építménymagasságuk legfeljebb 4,5m lehet. Az épületeket 30-45 lejtésű nyeregtetővel kell fedni. A tetőtér beépíthető.

c) 1500 m2-t meghaladó nagyságú telken 3%-os beépítettséggel jelen rendelet

(4) Szőlő, gyümölcs és kert művelési ág esetén legalább 3000 m2, egyéb művelési ág esetén legalább 6000 m2 telekterület felett helyezhető el jelen rendelet 16. §. /1/ f) pontjában ismertetett lakóépület, ha:

a) azt meglevő létesítmény védőterülete nem tiltja,

b) a telek legalább magánútról megközelíthető,

c) az infrastruktúra ellátása megoldott,

d) a segélykérés lehetősége megoldott,

e) a telek átlagos szélessége legalább 30m. A telek beépítettsége legfeljebb 3% lehet, ezen belül az önálló lakóépület legfeljebb a beépítettség 1,5%-át jelentheti.

(5) Mezőgazdasági területen több önálló telekből az OTÉK 29. §. (5) bekezdése szerinti birtoktest alakítható ki. A birtokközpont beépítését a 29. §. (5), (6), (7) és (8) bekezdései szabályozzák. A birtokközponton az általános előírásokon túl lakóépület csak akkor építhető, ha teljesülnek jelen rendelet 17. §-ának előírásai is.

17. §

Lakóépület építésére vonatkozó előírások

(1) 13
(2) Önálló telken lakóépület építése esetén tanyaudvart kell kialakítani. A tanyaudvart művelés alól ki kell vonni. A tanyaudvar területe nem lehet kevesebb 400 m2-nél és nem lehet több 2000 m2-nél – kivéve a szérűskertet. A tanyaudvart és a hozzá vezető bekötőutat fasorral kell szegélyezni; a fasor telepítése a használatbavételi engedély kiadásának feltétele.
(3) A tanyaudvaron jelen rendelet 16. §. általános, a teljes földrészletre vonatkozó előírásai egyidejű betartása mellett, a tanyaudvar 30%-ot meg nem haladó beépítettségével földszintes lakó- és gazdasági épületeket szabad elhelyezni. Az épületek építménymagassága az 5,50m-t, lakóépület esetében a 6,50m-t nem haladhatja meg. ( Az 5,50m –t meghaladó építménymagasságú épületet csak akkor szabad elhelyezni, ha azt technológiai szükségszerűség indokolja. ) Az épületeket nyeregtetővel kell megépíteni. A lakóépületek tetőhajlásszöge 35°- 45° között lehet, fedésre cserép, nád, természetes pala és fazsindely használható. A lakóépületek padlószintje min. +0,70 m kell legyen a környező terepszinthez képest.
(4) A tanyaudvaron a beépítési mód lehet szabadonálló, oldalhatáron álló vagy körülépített udvaros, de:
a) épülettel, engedélyköteles építménnyel a szomszédos földrészlet határát 3mnél jobban nem szabad megközelíteni, és
b) az építési vonal az országos közúthálózat számozott útja mentén úttengelytől mérve min. 50,0m, melyre merőleges gerincvonallal kell elhelyezni a lakóépületet; állattartó épületek elhelyezésénél alkalmazni kell jelen rendelet 1.sz. mellékletének előírásait.
(5) Jelen rendelet érvénybelépésekor tanyahelyként nyilvántartott tanyahely fenntartása és beépítése akkor is megengedett, ha nem felelnek meg jelen rendelet előírásainak, kivéve, ha valamely létesítmény védőterülete vagy biztonsági sávja ezt nem engedi meg. / Fenntartás: meglevő épületek megtartása és korszerűsítése funkcióváltás és az épületek bővítése a beépítési % növelése nélkül; amennyiben a tanyahelyen jelenleg nincs épület, a telekterület nagyságától el lehet tekinteni, minden egyéb vonatkozó előírás betartandó. /

Az egyes övezetekre vonatkozó előírások

18. §

Mk jelű övezet előírásai / kertes mezőgazdasági övezet /

(1) Az övezetben tilos épületet, építményt elhelyezni, kivéve a nyomvonal jellegű építmények és műtárgyaik, a külön jogszabályok keretei között.
(2) A területen művelési korlátozás nincs; a területen tilos erdősíteni.

19. §

Má-I. jelű övezet előírásai / korlátozott használatú mezőgazdasági övezet /

(1) Az övezetben, ha azt biztonsági előírás ill. valamely létesítmény védőterülete nem tiltja, jelen rendelet 16. §. /2/ bekezdésében felsorolt valamennyi létesítményt el lehet helyezni, de:
a) a 16. §./3/ a) pontjában leírt 720m2 helyett 1500m2,
b) a 16. §./3/ b) pontjában leírt 720-1500m2 helyett 1500-2500m2,
c) a 16. §./3/ c) pontjában leírt1500m2helyett 2500m2,
d) a 16. §./4/ bekezdésben leírt 3000m2 helyett 4500m2, a 6000m2 helyett 8000m2 alkalmazandó.
(2) Az övezetben levő területeket 2/3 területhányaddal lehet figyelembe venni birtokközpont kialakítása esetén.

20. §

Má-II. jelű övezet előírásai / intenzív használatú mezőgazdasági területek övezete/

(1) Az övezetben, ha azt biztonsági előírás ill. valamely létesítmény védőterülete nem tiltja, jelen rendelet 16. § (2) bekezdésében felsorolt valamennyi létesítményt el lehet helyezni.
(2) Az övezet teljes területe beszámítható birtoktest kialakításába, birtokközpont az általános és jelen rendelet előírásainak betartása mellett létesíthető.

21. §

Má-III. jelű övezet előírásai / rétek, gyepek övezete /

(1) Az övezetben tilos a művelési ág megváltoztatása; épületet, építményt csak a gyepgazdálkodáshoz kapcsolódóan lehet elhelyezni.
(2) Az övezetben, ha azt biztonsági előírás ill. valamely létesítmény védőterülete nem tiltja, jelen rendelet 16. §. /2/ bekezdésében felsorolt valamennyi létesítményt el lehet helyezni, de:
a) a 16. §./3/ a) pontjában leírt 720m2 helyett 2000m2,
b) a 16. §./3/ b) pontjában leírt 720-1500m2 helyett 2000-3000m2,
c) a 16. §./3/ c) pontjában leírt1500m2helyett 3000m2,
d) a 16. §./4/ bekezdésben leírt 3000m2 helyett 5000m2, a 6000m2 helyett 9000m2 alkalmazandó.
(3) Az övezetben levő területeket 50% területhányaddal lehet figyelembe venni birtokközpont kialakítása esetén.

22. §

Má-IV. jelű övezet előírásai / természetvédelem miatt korlátozott használatú mezőgazdasági területek övezete /

(1) Az övezetben a művelés, a művelési ág megváltoztatása és bármilyen építési tevékenység csak a Körös-Maros Nemzeti Park Igazgatóságának hozzájárulásával engedélyezhető.
(2) Az övezetben levő területeket 50% területhányaddal lehet figyelembe venni birtokközpont kialakítása esetén.

23. §

Má-V. jelű övezet előírásai / visszagyepesítendő területek övezete /

(1) Az övezet területeit a szántó művelési ágból vissza kell gyepesíteni.
(2) Épületek, építmények elhelyezésénél alkalmazni kell jelen rendelet 21. §-ának előírásait.

Vízgazdálkodási területek

24. § (1) A vízgazdálkodással összefüggő területek:

1. közcélú nyílt csatornák medre és parti sávja,

2. vízállásos, nádas területek. A vízgazdálkodási övezeteken belül bármilyen létesítményt csak a vízügyi jogszabályok betartásával ill. az illetékes vízügyi igazgatóság hozzájárulásával szabad elhelyezni.

Az egyes övezetekre vonatkozó előírások

(2) A V1 jelű övezet a KÖVIZIG kezelésű főcsatornák övezete; maga a vízfelület. A V1g jelű övezet a KÖVIZIG kezelésű főcsatornák gyep alövezete, a V1e jelű övezet a KÖVIZIG kezelésű főcsatornák erdő alövezete. Az alövezetek művelési ágát csak vízügyi érdekből lehet megváltoztatni.
(3) A V2 jelű övezet a társulati kezelésű csatornák övezete. A V2n jelű övezet a társulati kezelésű csatornák nádas alövezete, a V2g jelű övezet a társulati kezelésű csatornák gyep alövezete. Az alövezetek művelési ágát csak vízügyi érdekből lehet megváltoztatni.
(4) A V3 jelű övezet az egyéb kezelésű csatornák övezete. A V3n jelű övezet a társulati kezelésű csatornák nádas alövezete. Az alövezetek művelési ágát csak vízügyi érdekből lehet megváltoztatni.
(5) A Vn jelű övezet az önálló nádasok övezete. Tilos a felhasználás megváltoztatása, a terület feltöltése, ott épület, építmény elhelyezése.
V. Fejezet

KÖRNYEZET- ÉS TERMÉSZETVÉDELEM , MŰVI ÉRTÉKEK VÉDELME

25. §

Művi értékek védelme

(1) 14
(2) 15
(3) A helyi területi védelem alatt levő területen tilos az utcák szabályozási vonalának minden további megváltoztatása, kivéve a jelenlegi szabályozási tervben rögzítette. A jelenlegi állapothoz képest legfeljebb két-két telket lehet összevonni, ha az közintézmény felépítése miatt szükséges. Minden további telekhatár módosítás csak a jelenlegi telekhatárok vonalában levő 0,3-0,3m-es sávjaiban lehetséges és úgy, hogy a telkek területének nagysága max. 5%-kal változhat.
(5) 16

26. §

Környezetvédelem

(1) Tilos a település területén a hígtrágyás állattartás, az állattartás során keletkező trágyát zárt tárolóban kell tárolni. A keletkező hígtrágya elhelyezésére a települési szennyvíztelep mellett központi elhelyező-telepet kell létesíteni.
(2) 17 Zaj- és rezgésterhelésnél a 27/2008. (XII.3.) KvVM-EüM együttes rendelet határértékeit kell betartani. Levegőtisztasági szempontból a település teljes területére a 306/2010. (XII.23.) Korm. rendelet előírásai érvényesek. A felszíni vizek védelménél a 220/2004. (VII. 2.) Korm. rendelet előírásait kell betartani. A szennyvízhálózat elkészültéig építésre kijelölt területen szennyvíz csak zárt tárolóban gyűjthető; a vonatkozó előírásoknak megfelelően ürítés csak a szennyvíztelepen történhet. A földtani közeget, felszín alatti vizet veszélyeztető tevékenység esetén a 219/2004. (VII. 7.) Korm. rendelet előírásait kell betartani. A település és a terület besorolása: kevésbé érzékeny terület. Intézkedési szennyezettségi határérték: Ci=C3.
(3) 18 Környezeti hatásvizsgálatra kötelezett tevékenység esetén építési engedélyezési eljárás csak jogerős környezetvédelmi engedély birtokában indítható. A környezeti hatásvizsgálatot a 314/2005. (XII. 25. ) Korm. rendelet előírásai szerint kell elvégezni
(4) 19

27. §

Természetvédelem

(1) A potenciális természeti területeken tilos a művelési ág megváltoztatása, kivéve, ha azzal a Körös-Maros Nemzeti Park Igazgatósága is egyetért.
(2) 20

28. §

Általános biztonsági előírások

Közlekedési létesítmények védőterületei

(1) Az országos közúthálózat számozott útjainak külterületi szakaszán tengelyétől mérve 40-40m-en belül tilos lakó-, oktatási-, egészségügyi rendeltetésű épületet elhelyezni. Az illetékes Közlekedési Felügyelet és Közútkezelő Kht hozzájárulása esetén az 40 m-en belül elhelyezhető kereskedelmi, vendéglátási létesítmény, ha azt egyéb előírás nem tiltja. Valamennyi közút területén belül létesítményt elhelyezni csak a közút kezelőjének hozzájárulásával lehet.

Közmű és energiaszállító vezetékek és létesítmények védőterületei

(2) A vízműtelepek és vezetékek védőterületeire a 11/1961. (Eü.K.7) EüM-OVF együttes utasítás előírásait kell alkalmazni. 2007. szeptember 1-ig a 123/1997. (VII.18.) Korm rendelet alapján ki kell jelölni a hidrogeológiai védőidomot. A hidrogeológiai védőidomra vonatkozó előírásokat a kijelölést követően alkalmazni kell.
(3) Csapadékvíz csatornába, csapadékvíz-elvezető árokba vizet bevezetni csak a 4/1981. (IV.4).) OVH rendelkezéshez kiadott Országos Vízgazdálkodási Szabályzat előírásainak betartásával lehet.
(4) Meglevő és létesítendő közművezetékekre az MSZ 7487/2. és az MSZ 7048/383 előírásait kell betartani.
(5) Gázvezetékekre az alábbi szabványok tartandók be:
- 1969. évi VII. törvény a gázenergiáról
- Gáz-és Olajipari Műszaki Szabályzat V. fejezete (10/1970. OBF utasítás) - Gázelosztó Vezetékek Műszaki Biztonsági Szabályzata (17/1977. NIM.E.25. utasítás)
- MSZ 7048/1-3 szabványsorozat
(6) Villamos berendezések biztonsági övezete:
a) föld feletti nyomvonalas létesítménynél: 120 kV feszültségen 13m; nyomvonaltengelytől 15m 1 – 20kV középfeszültségen 5,0m; nyomvonaltengelytől 7m. A biztonsági övezetekre vonatkozóan a 11/1984. (VIII.22.) Ip.M. rendelet 4. §ának, 9 – 10§-ainak és a 12 – 15§-ainak előírásait kell betartani. Hírközlési hálózatok létesítésének engedélyezése során a vonatkozó 29/1999.(X.6.) sz. KHVM rendelet előírásait be kell tartani.

Vízügyi érdekek védelme

(7) A vízelvezető és öntözőcsatornák működőképességét – függetlenül azok tulajdonosaitól ill. kezelőitől – fenn kell tartani. A medrek megközelítésére, fenntartására vonatkozóan az 1995. évi LVII. tv. előírásait kell betartani.Építési tilalmi területek:
a) csatornák mentén 6 méter.

Bányászati érdekek

(8) A bányatelken épület, építmény csak a bányatelek jogosultjának és az illetékes bányakapitányság hozzájárulásának beszerzésével lehetséges.
VI. Fejezet

ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

29. § (1) Jelen rendeletben nem szabályozott esetekben az országos érvényű előírásokat kell alkalmazni.

(2) A rendelet 2004. július 16-án lép hatályba. Jelen rendelet hatályba lépésével hatályát veszti Sarkadkeresztúr Község Önkormányzata Képviselőtestületének 1/1985.(XII. 27.) rendelete. Jelen rendelet előírásait a folyamatban levő ügyek elbírálásánál is alkalmazni kell.

1

Az 1. § (2) bekezdése a Sarkadkeresztúr Község Önkormányzata Képviselő-testületének 2/2026. (IV. 21.) önkormányzati rendelete 1. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.

2

Az 1. § (2a) bekezdését a Sarkadkeresztúr Község Önkormányzata Képviselő-testületének 2/2026. (IV. 21.) önkormányzati rendelete 1. § (2) bekezdése iktatta be.

3

Az 1. § (2b) bekezdését a Sarkadkeresztúr Község Önkormányzata Képviselő-testületének 2/2026. (IV. 21.) önkormányzati rendelete 1. § (2) bekezdése iktatta be.

4

Az 1. § (2c) bekezdését a Sarkadkeresztúr Község Önkormányzata Képviselő-testületének 2/2026. (IV. 21.) önkormányzati rendelete 1. § (2) bekezdése iktatta be.

5

Az 1. § (2d) bekezdését a Sarkadkeresztúr Község Önkormányzata Képviselő-testületének 2/2026. (IV. 21.) önkormányzati rendelete 1. § (2) bekezdése iktatta be.

6

Módosította a 3/2020. (VI. 29.) önkormányzati rendelet 1. §-a. Hatályos: 2020. június 30-tól.

7

Módosította a 2/2019. (III. 28.) önkormányzati rendelet 1. §-a. Hatályos: 2019. március 28-tól.

8

Módosította a 2/2019. (III. 28.) önkormányzati rendelet 2. §-a. Hatályos: 2019. március 28-tól.

9

Módosította a 3/2020. (VI. 29.) önkormányzati rendelet 2. §-a. Hatályos: 2020. június 30-tól.

10

Módosította a 2/2019. (III. 28.) önkormányzati rendelet 3. §-a. Hatályos: 2019. március 28-tól.

11

Módosította a 2/2019. (III. 28.) önkormányzati rendelet 4. §-a. Hatályos: 2019. március 28-tól.

12

Módosította a 2/2019. (III. 28.) önkormányzati rendelet 5. §-a. Hatályos: 2019. március 28-tól.

13

Hatályon kívül helyezte a 2/2019. (III. 28.) önkormányzati rendelet 6. §-a. Hatálytalan: 2019. március 28-tól.

14

Hatályon kívül helyezte a 2/2019. (III. 28.) önkormányzati rendelet 7. §-a. Hatálytalan: 2019. március 28-tól.

15

Hatályon kívül helyezte a 2/2019. (III. 28.) önkormányzati rendelet 7. §-a. Hatálytalan: 2019. március 28-tól.

16

Hatályon kívül helyezte a 2/2019. (III. 28.) önkormányzati rendelet 7. §-a. Hatálytalan: 2019. március 28-tól.

17

Módosította a 2/2019. (III. 28.) önkormányzati rendelet 8. §-a. Hatályos: 2019. március 28-tól.

18

Módosította a 2/2019. (III. 28.) önkormányzati rendelet 9. §-a. Hatályos: 2019. március 28-tól.

19

Hatályon kívül helyezte a 2/2019. (III. 28.) önkormányzati rendelet 10. §-a. Hatálytalan: 2019. március 28-tól.

20

Hatályon kívül helyezte a 2/2019. (III. 28.) önkormányzati rendelet 11. §-a. Hatálytalan: 2019. március 28-tól.

21

Módosította a 3/2020. (VI. 29.) önkormányzati rendelet 3. §-a. Hatályos: 2020. június 30-tól.

22

Az 1. melléklet a Sarkadkeresztúr Község Önkormányzata Képviselő-testületének 2/2026. (IV. 21.) önkormányzati rendelete 2. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.

23

Beiktatta a 3/2020. (VI. 29.) önkormányzati rendelet 3. §-a. Hatályos: 2020. június 30-tól.

24

A 2. melléklet a Sarkadkeresztúr Község Önkormányzata Képviselő-testületének 2/2026. (IV. 21.) önkormányzati rendelete 2. § (2) bekezdésével megállapított szöveg.

25

A 4. mellékletet a Sarkadkeresztúr Község Önkormányzata Képviselő-testületének 2/2026. (IV. 21.) önkormányzati rendelete 2. § (3) bekezdése iktatta be.