MARKOTABÖDÖGE KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATA KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK 11/2004. (X. 22.) ÖNKORMÁNYZATI RENDELETE

A HELYI ÉPÍTÉSI SZABÁLYZATRÓL

Hatályos: 2018. 02. 25

MARKOTABÖDÖGE KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATA KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK 11/2004. (X. 22.) ÖNKORMÁNYZATI RENDELETE

A HELYI ÉPÍTÉSI SZABÁLYZATRÓL

2018.02.25.

Markotabödöge Képviselő-testülete az 1990. évi LXV. tv. 16. § (1) bekezdésében, valamint az 1997. évi LXXVIII. tv. 6. § (3) bekezdésében biztosított jogkörében az alábbi rendeletet alkotja:

A rendelet hatálya

1. § (1) A rendelet hatálya Markotabödöge község közigazgatási területére terjed ki.

(2) A rendelet hatálya alá tartozó területen területet felhasználni, építési telket alakítani, továbbá – a bányaműveléshez szükséges földalatti építmények kivételével – építményeket tervezni, építeni, felújítani, helyreállítani, átalakítani, korszerűsíteni, bővíteni és lebontani, valamint mindezekre hatósági engedélyt adni az általános érvényű hatósági előírásoknak és e rendeletbe előírtaknak megfelelően szabad.

Általános előírások

2. § A rendeletet

- az SZ-J1 jelű, Szabályozási és övezeti helyszínrajz I. (Belterület), a továbbiakban: SZ-J1 terv-;
- az SZ-J2 jelű, Szabályozási és övezeti helyszínrajz II. (Külterület), a továbbiakban: SZ-J2 terv-;
című, Rp.I.200-1 munkaszámú tervlapokkal, mint mellékletekkel együtt kell alkalmazni.

3. § (1) A község területén a meglévő és a tervezett belterületi határvonalat az SZ-J1 és SZ- J2 tervek tartalmazzák.

(2) Ahol az SZ-J1 és SZ-J2 terv tervezett belterületi határvonal jellel belterületbe vonást jelöl, ott a megváltozott terület-felhasználásnak megfelelő telekalakítás és beépítés feltétele a belterületbe vonás.

Szabályozási elemek

4. § (1) Kötelező szabályozási elem

- a beépített, illetve beépítésre szánt és a beépítésre nem szánt területek határvonala
- a belterület határvonala
- a módosított belterület határvonala
- a szabályozási vonal
- az eltérő területfelhasználási egységek határvonala
- az építési hely határvonala
- az építési övezet határa
(2) A kötelező szabályozási elemek helyének megváltoztatásához – kivéve a (3) bekezdésben foglaltakat – a szabályozási terv és/vagy a helyi építési szabályzat módosítása szükséges, figyelembe véve a külön jogszabály1 szerinti előírásokat.
(3) Az eltérő területfelhasználási egységek határvonala és az övezeti határvonal az SZ-J1 terven jelölttől az övezeti előírások paramétereinek betartása mellett 10-10 m mértékig elmozdíthatók.
(4) Irányadó szabályozási elem
- az azonos terület-felhasználású és övezeti besorolású telkek egymás közötti meglévő, vagy az irányadó telekhatár jellel jelölt, javasolt határvonala.
(5) Az irányadó szabályozási elemek helye az övezeti előírások keretei között megváltoztatható.

A telekalakítás általános szabályai

5. § (1) Ahol az SZ-J1 terv irányadó telekhatár vonallal telekmegosztást jelöl, ott a telekmegosztások irányának meg kell egyezni az irányadó telekhatár vonal irányával.

(2) A kedvező utcakép kialakulása, megtartása érdekében

a., Új terület-felhasználású vagy telekcsoport újraosztásával létrejövő lakóterületi telektömbökben egy telektömbön belül a telkek közül a legnagyobb és a legkisebb telekszélességek aránya nem lehet több 1,5-nél.
b., A már kialakult telekosztású lakóterületi telektömbben, amennyiben a telekalakítás (telekegyesítés, telekfelosztás, telekhatár-rendezés) a kialakult telek szélességének megváltoztatását eredményezi, a telek-átalakítással létrejövő telek szélessége és a vele szomszédos telkek szélessége közötti arány (a nagyobb mérethez a kisebb méretet hasonlítva) legfeljebb 1,5 lehet.
Amennyiben az új telekszélességgel számított arányszám meghaladja az előírtat, de a telekátalakítás előtti állapothoz képest ahhoz közeledik, a telekátalakítás engedélyezhető.
(3) A külön2 rendeletben foglaltak szerinti telekalakítási terv készítési kötelezettségével érintett területeken, helyeken a telekalakítási tervben az SZ-J1 terven rögzített keretek között a közlekedési területek helye, a telkek mérete pontosítható.
(4) Telekméretek
a., A beépült, vagy kialakult telekosztású lakótömbben a kialakítható telek legkisebb átlagos szélességére vonatkozó, az SZ-J1 terv övezeti előírásában szereplő előírást csak abban az esetben kell alkalmazni, ha a telekalakítás érinti a kialakult telekszélesség megváltozását.
Amennyiben a kialakult telekszélesség eléri a beépíthető telek legkisebb átlagos szélességére előírt mértéket, valamint a telket magában foglaló övezetre előírt kialakítható legkisebb telekmélység mind a megmaradó, mind a telekmegosztás eredményeként létrejövő telek esetében teljesül, a telekmegosztás engedélyezhető.
b., Beépíthető telek legkisebb átlagos szélessége a beépült, vagy kialakult telekosztású tömbben 14,0 m lehet. A beépíthető legkisebb telek területe 500 m2.
c., A lakóterületen lévő közterületekkel határolt telektömbök saroktelkei az SZ-J1 terven jelölttől eltérő mérettel és módon is alakíthatók az alábbiak szerint:
A telekalakítás eredményeként létrejövő és visszamaradó telek területe érje el az 500 m2 területnagyságot akár csak a saroktelek, vagy a vele szomszédos telek telekalakításba való bevonásával is.

A telek beépítésének általános szabályai

6. § (1) A közterület bővítéssel érintett, már beépített építési telkekre a közterület lejegyzése, a telekalakítás végrehajtása nélkül is adható építési engedély. Ez esetben az építési hely határait a tervezett közterület határtól kell számítani.

(2) Közterület-bővítéssel érintett beépítetlen telek csak az SZ-J1 terven jelölt telekalakítás végrehajtása után építhető be.

A létesítmények elhelyezésének általános szabályai

7. § (1) Az építési hely határvonalait az SZ-J1 terv vagy a helyi építési szabályzat tartalmazza.

(2) Azokban az övezetekben, ahol az SZ-J1 terv nem jelöl építési hely határvonalat, az épületek elhelyezésére szolgáló területet (építési hely) az övezetre vonatkozó elő-, oldal-, és hátsókerti méretek előírásai szerint kell meghatározni.

(3)3

(4) Az építési telken lévő, az elsődleges használatot jelentő, a fő funkciót magukban hordozó épületek egymástól való távolsága nem lehet kevesebb a megengedett legnagyobb építménymagasság mértékénél.

(5) Az építési telken lévő egyéb funkciójú épületek és a (4) bekezdésbeli épületek közvetlenül egymáshoz csatlakoztathatók, vagy közöttük legalább 3,0 m távolságot kell tartani – kivéve a védőtávolsággal telepíthető épületeket.

(6) Ahol az SZ-J1 terv tervezett szabályozási vonalat jelöl az utcai kerítés a tervezett szabályozási vonalra, ahol az SZ-J1 terv meglévő, megmaradó szabályozási vonalat jelöl az utcai kerítés erre a vonalra építhető. Az utcai kerítés legfeljebb 1,80 m magas, legalább 50%-ban áttört lehet.

Környezetvédelem

8. § (1) Vízvédelmi besorolás:

a. , felszín alatti vizek: „B” érzékenységi kategória4
b. , felszíni vizek: III. vízminőségvédelmi kategória5
(2) A beépített, illetve beépítésre szánt területen, valamint annak határától mért 2000 m távolságon belül nőivarú nyárfa nem ültethető.
(3) A közigazgatási területen lévő zöldfelületek kialakításával és gondozásával biztosítani kell azt, hogy a közterületek levegőjében az emberi szervezet allergiás reakcióit kiváltó növényfajtáktól származó virágpor mennyisége az alábbi értéket ne haladja meg:
- fák, bokrok 100 pollen/m3
- fűfélék 30 pollen/m3
(4) A közigazgatási területen hulladéklerakó hely – hulladékudvar kivételével – nem alakítható ki.
(5) A közigazgatási területen keletkező kommunális és egyéb szilárd és folyékony hulladékot rendszeres gyűjtés keretében lerakó, illetve ártalmatlanító telepre kell szállítani.

Táj- és természetvédelem

9. § (1) Természeti területek az SZ-J2 terven jelölt, természetközeli vegetációjú területek. A területre vonatkozó természetvédelmi előírásokat külön jogszabály6 tartalmazza.

(2) A gyepterületek művelési ága nem változtatható meg.

(3) Az alsóbbrendű, kisebb forgalmú utak (országos mellékút, települési mellékút, jelentős mezőgazdasági feltáró út) külterületi szakaszai mentén útkísérő fásítást kell létrehozni.

Értékvédelem

10. §7

Zöldfelületek

11. § (1) A közterületi zöldfelületeket az SZ-J1 terven megjelölt funkciójuknak megfelelően kell kialakítani és fenntartani. A zöldfelületeken díszfákat és díszcserjéket kell ültetni, a burkolatlan felületeket füvesíteni kell. A zöldfelületek öntözhetőségét biztosítani kell.

(2) A nem közterületi zöldfelületek közül az intézmények kertjeit az intézmény jellegének megfelelően kell kialakítani.

(3) A gazdasági területek telkeinek le nem burkolt és be nem épített felszínét gondozott zöldfelületként kell kialakítani és fenntartani.

(4) Az új lakóutcákon utcai fasorokat kell létrehozni, a meglévő, hiányos utcafásításokat pótolni kell.

Védőtávolságok, védőterületek

12. § (1) A település védendő területének védőterülete az annak határától számított 1000,0 m széles területsáv. A védőterületen belül szagos, bűzös, fertőzésveszélyes tevékenység céljára szolgáló építmény csak az építtető által beszerzett, az illetékes szakhatóságok jóváhagyó véleményével, az általuk meghatározott távolság betartásával építhető.

(2) Villamos távvezetékek biztonsági övezete a szélső vezetékszáltól mérten

- 120 kV-os vezeték 13,0 - 13,0 m
- 20 kV-os vezeték: 5,0 - 5,0 m.
A biztonsági övezetre vonatkozó előírásokat a hatályos8 jogszabályok tartalmazzák.
(3) Gázvezeték védőtávolsága a csőtengelytől mérten:
- középnyomású gázvezeték: 5,0 - 5,0 m
(4) A temető védőterülete a telekhatártól számított 50,0 m széles területsáv. A védőterületen belül kegyeletsértő, a temető működését zavaró építmény nem építhető.
(5) Folyók, vízfolyások parti sávja a partvonaluk mentén húzódó területsáv, amelynek mérete:
- Bősárkány-Réti csatorna 6,0 – 6,0 m
- Keszeg-ér 6,0 – 6,0 m
A parti sávra vonatkozó előírásokat a hatályos9 jogszabályok tartalmazzák.
(6) Az egészségügyi, oktatási intézmények védőterülete a telekhatártól mért 50,0 m széles területsáv. A védőterületen belül állattartó épület nem építhető.
(7) Az Antenna Hungária Rt. Győr-Sopron közötti mikrohullámú összeköttetés miatti magassági korlátozás:
- az összeköttetés tengelyvonalától számított 40,0 - 40,0 m széles sávba eső ingatlanokon a 25,0 m feletti nagyságú építményekre.

TERÜLETFELHASZNÁLÁSI, ÖVEZETI ELŐÍRÁSOK Területfelhasználás az általános és a sajátos használat szerint

13. § (1) A település igazgatási területe a következő területfelhasználási egységekre tagolódik:

a., Beépített és beépítésre szánt terület
Lakóterület
- falusias Lf
- kertvárosias Lke
Vegyes terület
- településközpont Vt
Gazdasági terület
- ipari Gip
- zavaró hatású ipari Gipz
Különleges terület
- temető Kt
- sportterület Ksp
b., Beépítésre nem szánt terület
Közlekedési terület
- közút terület KÖu
Zöldterület Z
Erdőterület E
Mezőgazdasági terület M
Vízgazdálkodási terület V

Az övezeti jel értelmezése

14. §




területfelhasználási
elem

beépítési mód
(oldalhatáron álló,
szabadonálló)

megengedett legnagyobb
beépítettség
%


legkisebb kötelező zöldfelület %

megengedett
legnagyobb
építménymagasság
(m)

kialakítható legkisebb
építési
telekszélesség
(m)

kialakítható
legkisebb építési
telekmélység
(m)

kialakítható
legkisebb építési
telekterület
(m2)

BEÉPÍTÉSRE SZÁNT TERÜLET

Lakóterület

15. § (1) A lakóterület besorolása sajátos használat szerint:

- falusias lakóterület Lf
- kertvárosias lakóterület Lke
(2) Telekméretek
a., A kialakítható legkisebb telek méreteit az övezeti előírások tartalmazzák.
(3) Beépítés
a., Kialakult, oldalhatáron álló építésű telektömbökben minden estben, az újonnan kialakított, oldalhatáron álló beépítésű telektömbökben a 18,0 m-nél keskenyebb telkeken az épületeket az oldalhatárra, vagy attól legfeljebb 1,0 m távolságban kell elhelyezni.
b., Az építési hely előkerti határvonala egyben építési vonal is.
c., Az oldalhatáron álló építési hely – beépítetlen tömbben – K-Ny-i telekfekvésnél az északi oldalhatáron, É-D-i telekfekvésnél a keleti oldalhatáron, ÉK-DNy-i telekfekvésnél az észak-nyugati oldalhatáron, ÉNy-DK-i telekfekvésnél az észak-keleti oldalhatáron áll. A már többnyire beépült tömbben az építési hely a tömbre jellemző beépítési oldalon áll.
d., Pinceszinten lévő garázsba bejárat az utca felől nem létesíthető.
e., Tetőtéri loggia, erkély utcai homlokzaton akkor létesíthető, ha az utcai homlokzat síkjáig a telek homlokvonalától legalább 8,0 m távolság biztosítható.
(4) Az építési hely határai

kialakult telekosztású, nagyrészt
beépített tömbben

beépítetlen, új telekalakítású
tömbben,

szabadonálló

oldalhatáron álló

szabadonálló

oldalhatáron álló

előkert

kialakult

5,0 m

oldalkert

3,0 m

6,0 (4,5 m**)

3,0 m

6,0 m

hátsókert

6,0 m (4,0 m*)

6,0 m (4,0 m*)
* amennyiben a telekmélység 20,0 m-nél kisebb
** amennyiben a telekszélesség 14,0 m-nél kisebb
(5) Saroktelken az épületeket egy épülettömbben, közvetlenül egymáshoz csatlakoztatva kell megépíteni.
(6) A lakóterület telkeit legkésőbb az épületek használatba vételéig el kell látni:
- közműves villamos energia vezetékkel,
- közműves ivóvíz vezetékkel,
- a csatornahálózat elkészültéig zárt szennyvíztározóval, a szennyvízcsatorna megépülte után a zárt tározókat fel kell számolni.
(7) A területre vonatkozó környezetvédelmi előírások:
a., zajvédelem: üzemi zaj megengedett értéke: nappal 50 dB/A éjjel 40 dB/A

A falusias lakóterület építési előírásai

16. § (1) A falusias lakóterületen telkenként elhelyezhetők:

- fő funkciót hordozó épületként
a., egy, legfeljebb kétlakásos lakóépület, vagy két lakóépület legfeljebb 10,0 m távolságban egymástól,
b., önállóan, vagy az egyik lakás helyén kialakított, az alapfokú ellátást szolgáló kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó, kézműipari létesítmény,
c., a lakókörnyezetet zajjal, rezgéssel, porral és légszennyező anyaggal nem zavaró, a település lakótömbjeiben szokásos mértékű gépjármű és személyforgalmat meg nem haladó vonzású, legfeljebb egy átlagos lakóteleknyi területet igénylő kisipari, kisüzemi (mezőgazdasági vagy ipari) építmény.
- a fő funkciót kiegészítő épületként d., gépjármű és egyéb tároló
e. állattartó épület
f. kisipari műhely
(2) A telkeken a d., e., f. pontokban felsorolt épületek csak az a., b., c. pontban felsorolt épületek megléte esetén, vagy azokkal egyidejűleg építhetők.
(3) 10 Az építési helyen belül az előkerti építési hely határvonalon, vagy ahhoz legközelebb csak az (1) a., b., c. pontban felsorolt épületek építhetők. Egyéb épület, építmény – kivéve a gépkocsi tárolót és a közművek műtárgyait – az építési helyen belül az előkerti építési hely határvonalától mérten 13,0 m-en túl építhető.
(4) Övezeti előírások

Az építési hely

elhelyezkedése tömbönként

az illeszkedés
szabályai szerint

oldalhatáron álló

szabadon álló

-

legnagyobb

-

Beépíthetőség

beépítettség

30%

30%

30%

(%)

legkisebb

50%

50%

50%

-

zöldfelület (%)

legnagyobb

-

Épület

építmény-

az

4,5 m

4,5 m

magasság (m)

illeszkedés

szabályai

szerint

szélesség (m)

18,0 m

18,0 m

-

Telekalakítás

mélység (m)

az

50,0 m

50,0 m

-

illeszkedés

szabályai


telekméret (m2)

szerint


900 m2


900 m2


-

Egyéb

Az

Kerti melléké-

illeszkedési

pítmények

szabályok

helyezhetők el

alkalmazásán

építmény nem

ál az 5. § (2)

építhető.

b., pontját és

a 7. § (3)

bekezdés

előírásait

figyelembe

kell venni.

Az

illeszkedés

szabályait ki

kell

terjeszteni az

tömegformá-

lására és

anyaghasz-

nálatára is.

Kizárólagos

Játszótér és

használat

pihenőtér

Kertvárosias lakóterület

17. § (1) A kertvárosias lakóterületen telkenként elhelyezhető a., egy kétlakásos lakóépület

b., önállóan, vagy az egyik lakás helyén a helyi lakosság ellátását szolgáló kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó épület
c., a terület rendeltetésszerű használatát nem zavaró hatású kézműipari épület a fő funkciót kiegészítő épületként
d., gépjármű és egyéb tároló.
(2) Övezeti előírások

Lke

O

30/50

Lke SZ

30/50

Lke

O

30/50

4,5

18/50/900

4,5

18/50/900

4,5

18/35/650

Az építési hely

elhelyezkedése tömbönként

Oldalhatáron álló

Szabadon álló

Oldalhatáron álló


Beépíthetőség

legnagyobb beépítettség (%) legkisebb
zöldfelület (%)


30%

50%


30%

50%


30%

50%


Épület

legnagyobb építménymagas-
ság (m)


4,5 m


4,5 m


4,5 m


Telekalakítás

szélesség (m) mélység (m)
telekméret (m2)

18,0 m
50,0 m
900 m2

18,0 m
50,0 m
900 m2

18,0 m
35,0 m
650 m2

Lke

SZ

30/50

4,5

18/35/ 650

Az építési hely

elhelyezkedése tömbönként

Szabadon álló

legnagyobb

Beépíthetőség

beépítettség (%)

30%

legkisebb

zöldfelület (%)

50%


Épület

legnagyobb
építménymagasság (m)


4,5 m


Telekalakítás

szélesség (m) mélység (m)
telekméret (m2)

18,0 m
35,0 m
650 m2

Vegyes terület

18. § (1) A vegyes terület besorolása sajátos használat szerint:

- településközpont vegyes terület Vt
(2) Telekméretek
- A kialakítható telek legkisebb átlagos méreteit az övezeti jel tartalmazza.
(3) Beépítés
a., Kialakult, oldalhatáron álló építésű telektömbökben az épületeket az oldalhatárra, vagy attól legfeljebb 1,0 m távolságban kell elhelyezni
b., Az oldalhatáron álló építési hely a tömbre jellemző beépítésű oldalhatáron áll.
(4) A terület telkeit legkésőbb az épületek használatba vételéig el kell látni:
- közműves villamos energia vezetékkel,
- közműves ivóvíz vezetékkel,
- a csatornahálózat elkészültéig zárt szennyvíztározóval, a szennyvízcsatorna megépülte után a zárt tározókat fel kell számolni.
(5) A területre vonatkozó környezetvédelmi előírások: a., zajvédelem: vegyes terület Vt üzemi zaj megengedett értéke: nappal 55 dB/A éjjel 45 dB/A

Településközpont vegyes terület

19. § (1) A településközpont vegyes területen

- fő funkciót hordozó épületként
a., több önálló rendeltetési egységet magában foglaló, legfeljebb kétlakásos lakó, valamint nem csak a helyi lakosságot szolgáló intézményi, kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó, szálláshely-szolgáltató, egyházi, oktatási, igazgatási, egészségügyi, szociális, szórakoztató épületek és sportépítmények építhetők.
- fő funkciót kiegészítő épületként
b., a 19. § (5) bekezdésében meghatározott övezetben a saját szükséglet kielégítésére szolgáló állattartó épület és telken folyó tevékenységből adódó tároló épület.
(2) Az (1) bekezdés a., pontjában felsorolt épületek közül az intézményi – oktatási, egészségügyi, szociális – épülettel beépített, vagy beépítésre kerülő telken az intézmény működtetéséhez kapcsolódó, legfeljebb két lakás építhető úgy, hogy a lakások az intézménnyel egy épületben kerülnek kialakításra.
(3) Egyéb, az (1) bekezdés a., pontjában felsorolt épületek a beépítés szabályai között a telkeken egymástól különálló épületként is építhetők.
(4) Az építési hely határai, ha az SZ-J1 terv nem jelöli

kialakult telekosztású, nagyrészt
beépített tömbben

beépítetlen, új telekalakítású
tömbben

szabadonálló

oldalhatáron álló

szabadonálló

oldalhatáron álló

előkert

kialakult

5,0 m

oldalkert

3,0 m

6,0 m (4,5 m**)

3,0 m

6,0 m

hátsókert

6,0 m (4,0 m*)

6,0 m (4,0 m*)
* amennyiben a telekmélység 20,0 m-nél kisebb
**amennyiben a telekszélesség 14,0 m-nél kisebb
(5) Övezeti előírások

t

O

30/50

Vt

O

30/50

4,5

-/-/900

4 ,5

18/50/900

Az hely

építési

elhelyezkedése tömbönként

Oldalhatáron álló

Oldalhatáron álló

legnagyobb

Beépíthetőség

beépítettség (%)

30 %

30%

legkisebb

zöldfelület (%)

50 %

50%


Épület

legnagyobb
építménymagasság (m)


4,5 m


4,5 m


Telekalakítás

szélesség (m) mélység (m)
telekméret (m2)

-
- 900 m2

18,0 m
50,0 m
900 m2

Egyéb

Kizárólagos
használat

községi intézmények

községi intézmények

Gazdasági terület

20. §11

Egyéb ipari terület

21. § (1) A területen (jele: Gip ) kis és közepes méretű vállalkozások számára alakíthatók telkek, építhetők épületek.

(2) Az ipari területen raktározási, termelési építmények építhetők. Lakás nem építhető.

(3) Az ipari terület telkeit legkésőbb az épületek használatba vételéig el kell látni:

- közüzemi villamos energia vezetékkel,
- közüzemi ivóvízvezetékkel,
- a csatornahálózat elkészültéig zárt szennyvíztározóval, a szennyvízcsatorna megépülte után a zárt tározókat fel kell számolni.
(4) Az ipari területre vonatkozó környezetvédelmi előírások:
- zajvédelmi besorolás: gazdasági terület, Gip
- üzemi zaj megengedett értéke: nappal: 60 dB/A
éjjel: 50 dB/A
- kötelező hulladékszállítás.
(5) Övezeti előírások:

Gip

SZ

50/30

9,0

30/80/2500

Az építési hely

beépítési mód

szabadonálló

megengedett legnagyobb

Beépíthetőség

beépítettség:

50%

kialakítandó legkisebb

zöldfelület

30%


Épület

megengedett legnagyobb
építménymagasság


9,0 m


Telekalakítás

kialakítható legkisebb telekterület: szélesség (m)
mélység (m) telekméret (m2)


30,0 m
80,0 m
2500 m2

Építési hely határai


előkert (m)
oldalkert (m) hátsókert (m)


15,0 m
10,0 m
10,0 m
(6) Az iparterület telkeinek le nem burkolt és be nem épített területét zöldfelületként kell kialakítani és fenntartani. A zöldfelület összes területét számítva legalább 150 m2- ként egy lombos fát kell elültetni.

Jelentős mértékű zavaró hatású ipari terület

22. § (1) A területbe (jele: Gipz ) az állattartó telephely tartozik.

(2) A területen az állattartó tevékenységhez, valamint a mezőgazdasági termeléshez kapcsolódó géptároló, terménytároló, kezelő épületek, igazgatási és szociális épületek építhetők.

(3) Övezeti előírások:

Gipz

SZ

20/50

6,0

50/140/7000

Az építési hely

beépítési mód

Szabadonálló

megengedett legnagyobb

Beépíthetőség

beépítettség:

20%

kialakítandó legkisebb

zöldfelület:

50%


Épület

megengedett legnagyobb
építménymagasság:


6,0 m


Telekalakítás

kialakítható legkisebb telekterület: szélesség (m)
mélység(m) telekméret (m2)


50,0 m
140,0 m
7000 m2

Építési hely határai:


előkert (m) oldalkert (m) hátsókert (m)


10,0 m
10,0 m
10,0 m

Egyéb

az előkertbe portaépület és hídmérleg elhelyezhető
(5) Jelentős mértékű zavaró hatású ipari terület telkeit el kell látni:
- közüzemi villamos energiavezetékkel,
- legalább saját kútról táplált ivóvízvezetékkel,
- a csatornahálózat elkészültéig zárt szennyvíztározóval, a szennyvízcsatorna megépülte után a zárt tározókat fel kell számolni.
- csapadékvíz elvezetésére szolgáló nyílt árokkal.
(6) A területre vonatkozó környezetvédelmi előírások:
- zajvédelmi besorolás: gazdasági terület Gipz
- üzemi zaj megengedett értéke: nappal: 60 dB/A
éjjel: 50 dB/A
- kötelező hulladék elszállítás,
- elhullott állatok kötelező elszállítása.

Különleges terület

23. § (1) A különleges terület besorolása a sajátos használat szerint

- temető Kt
- sportterület Ksp
(2) A temető területén a sírkert és kiszolgáló épületek helyezhetők el.
Beépítési mód: szabadonálló
Megengedett legnagyobb beépítettség: 3%
Kialakítandó zöldfelület minimuma: 80%
Megengedett legnagyobb építménymagasság: 6,0 m
Alakítható telek: szabályozási terv szerint
Építési hely határai: minden telekhatártól 30,0 m
(3) A sportterületen a községi sportpálya és a sporttal kapcsolatos kiszolgáló létesítmények helyezhetők el.
Beépítési mód: szabadonálló
Megengedett legnagyobb beépítettség: 5%
Kialakítandó zöldfelület minimuma: 80%
Megengedett legnagyobb építménymagasság: 6,0 m
Alakítható telek: szabályozási terv szerint
Építési hely határai: a telekhatároktól 10,0 m
(4) A különleges terület telkeit el kell látni:
- közműves villamosenergia vezetékkel,
- közműves ivóvízvezetékkel,
- a csatornahálózat elkészültéig zárt szennyvíztározóval, a szennyvízcsatorna megépülte után a zárt tározókat fel kell számolni.

BEÉPÍTÉSRE NEM SZÁNT TERÜLET

Közlekedési területek

24. § (1) A közlekedési területek besorolása a sajátos használat szerint

- közúti terület KÖu
(2) Közlekedési területek az SZ-J1 és az SZ-J2 tervlapokon KÖu jellel ellátott közúti területek.
(3) A közúti területek szabályozási szélességeit az SZ-J1 és SZ-J2 tervek tartalmazzák.
- a tervezett, illetve módosított szabályozási szélességet számadat jelöli
- a meglévő, megmaradó szabályozási szélesség jele: „M”
(4) A szabályozási tervlapokon KÖu jellel ellátott közlekedési területek a közlekedéshálózatban betöltött szerepük szerinti besorolása:
a., Országos közúthálózatba tartozó utak
- országos mellékút KÖuM
b., Helyi utak
- települési mellékút (településközi út) KÖuTe
- kiszolgálóút KÖu
- gyalogút KÖuGY
- mezőgazdasági út KÖuMg
(5) A közutak területén az 1. sz. függelékben (mintakeresztszelvények) ábrázoltaknak megfelelő, vagy azzal legalább egyenértékűnek tekinthető útépítési elemeket kell kialakítani.
(6) Markotabödöge közigazgatási területén az önkormányzati utakat az alábbi tervezési osztályba soroltuk:
a., Külterületi utak
aa., Makrotabödöge - Barbacs települési mellékút K.VIII. A.60.
b., Belterületi utak
ba., Kiszolgáló utak, tervezett kiszolgáló utak
- B. VI. d. A,B. 40
bb., Gyalogutak
- B. X.
(7) Közúti zöldfelületek az SZ-J1 tervlapon KÖu Z jellel ellátott területek.
a., A közúti zöldfelületek a közutak azon, nem gépjárműves közlekedésre szánt területei, melyeken a közlekedést nem akadályozó növényzet telepíthető.

Zöldterület

25. § (1) A zöldterületek besorolása sajátos használat szerint

a., közpark ZKp
(2) 12
(3) A zöldterületek telkén épület nem építhető, azon kerti melléképítmények, szobrok, köztéri tárgyak helyezhetők el.

Erdőterület

26. § (1) Az erdőterület besorolása sajátos használat szerint

a., Védelmi erdő Ev

b., Gazdasági erdő Eg

(2) Erdőterület a földhivatali ingatlan-nyilvántartási térképen erdőként nyilvántartott, valamint az SZ-J terveken akként jelölt terület.

(3) Védelmi erdő Ev

A védelmi erdőben épület nem építhető.
(4) Gazdasági erdő Eg
Az erdőműveléshez szükséges építmények 0,5%-os beépítettséggel, 4,5 m-es megengedett legnagyobb építménymagassággal építhetők.

Vízgazdálkodási terület

27. § (1) (1) Vízgazdálkodási terület az SZ-J1 és SZ-J2 terven V jellel jelölt terület.

Mezőgazdasági terület

28. § (1) A mezőgazdasági terület övezetei:

- általános mezőgazdasági övezet MÁ
- korlátozott funkciójú mezőgazdasági övezet MKf
(2) Általános mezőgazdasági övezet MÁ
a., Az övezet elsősorban növénytermesztésre szolgál. Az övezetben a 15 ha-t elérő, vagy azt meghaladó nagyságú, legalább 200 m oldalhosszúságú földrészleten, annak max. 0,4%-os beépítésével a termelés folytatásához szükséges gazdasági épületek – géptároló szín, a saját területen megtermelt termény és takarmány tárolására szolgáló épület, állattartó épület – max. 6,0 m-es homlokzatmagassággal építhetők.
Az övezetben nagy energia- és vízfogyasztású, valamint nagy külső forgalmat indukáló létesítmény nem helyezhető el.
(3) Korlátozott funkciójú mezőgazdasági övezet MKf
Az övezetben a gyep művelési ágú területeken állattartó karám, szénatároló építmény építhető, a szántóterületeken építmény - kivéve az OTÉK 32. §-ban foglaltakat - nem építhető.

Közműellátás

29. § (1) A közterületeken, közlekedési területeken a közmű vezetékeket úgy kell elhelyezni, hogy a területen a védőtávolságok betartásával legalább az alábbi közművek elhelyezhetők legyenek: térszín alatt: ivóvíz vezeték,

szennyvíz vezeték,
gázvezeték,
távbeszélő földkábel.
villamos energia vezeték,
telefon vezeték,
kábel TV vezeték, térszín felett: nyílt vagy fedett csapadékvíz elvezető árok.
(2) a13., A tervezési területen megvalósuló építmények oltóvíz ellátását biztosítani kell.
b., .14
(3) 15

Általános szabályozási előírások

29. § (1) A településszerkezeti terven jelölt területfelhasználásnak megfelelő szabályozási terv jóváhagyásáig az SZ-J1 terven Á jellel jelölt területen

- telket alakítani – kivéve a közterületet is érintő telekhatárrendezést nem lehet.
- építési tevékenységet a külön10 jogszabály előírásai szerint lehet végezni.

Hatályba léptető és záró rendelkezések

30. § (1) Ez a rendelet a kihirdetés napján lép hatályba.

(2) A rendelet kihirdetéséről a jegyző gondoskodik.

SZ-J116

Szabályozási és övezeti helyszínrajz I. (Belterület)

SZ-J2

Szabályozási és övezeti helyszínrajz I. (Külterület)

1. függelék

1

1997. évi LXXVIII. tv. 12. § (3) bekezdés

2

85/2000.(XI.8.) FVM rendelet

3

A (3) bekezdést Markotabödöge Község Önkormányzata Képviselő-testületének 1/2018.(II.20.) rendeletének 39. §-a hatályon kívül helyezte.

4

33/2000.(III.17.) Korm.r.

5

203/2001.(X.26.) Korm.r.

6

53/1996. Tv.

7

A 10. §-t Markotabödöge Község Önkormányzata Képviselő-testületének 1/2018.(II.20.) rendeletének 39. §-a hatályon kívül helyezte.

8

11/1984.(VIII.22.) IpM r.

9

46/1999.(III.18.) Korm. rendelet

10

A (3) bekezdés Markotabödöge Község Önkormányzata Képviselő-testületének 4/2016.(VI.09.) rendeletének 1. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.

11

A 20.§-t Markotabödöge Község Önkormányzata Képviselő-testületének 18/2007.(VI.08.) rendelet 1. §-a hatályon kívül helyezte.

12

A (2) bekezdést Markotabödöge Község Önkormányzata Képviselő-testületének 1/2018.(II.20.) rendeletének 39. §-a hatályon kívül helyezte.

13

Az a. pont Markotabödöge Község Önkormányzata Képviselő-testületének 4/2016.(VI.09.) önkormányzati rendelet 1. § /2/ bekezdésével megállapított szöveg.

14

A b., pontot Markotabödöge Község Önkormányzata Képviselő-testületének 4/2016.(VI.09.) rendeletének 2. § (1) bekezdése hatályon kívül helyezte.

15

A (3) bekezdést Markotabödöge Község Önkormányzata Képviselő-testületének 1/2018.(II.20.) rendeletének 39. §-a hatályon kívül helyezte.

16

SZ-J1 melléklet: Markotabödöge Község Önkormányzata Képviselő-testületének 15/2006.(V.25.) rendelet 1. §-val megállapított melléklete.