1. § (1) A rendelet hatálya kiterjed Őrhalom község közigazgatási területén:

2. § (1) A rendelet alkalmazása szempontjából gazdasági haszonállat: a ló, szamár, öszvér, szarvasmarha, bivaly, póniló, sertés, juh, kecske, strucc, baromfi (tyúk, kacsa, liba, pulyka), galamb, nyúl, csincsilla, nutria, pézsma, nyérc, hermelin, valamint egyéb gazdasági célból tartott prémes állat és a méh.

(2) Lakásban tartható állat: eb, macska, díszmadár, díszhal, kistestű rágcsálók stb.

(3) Veszélyes állatok: mindazoknak a nem háziállat fajoknak az egyedei, amelyek biológiai tulajdonságaik (méret, testalkat, támadó természet, mérgező csípés, marás lehetősége) miatt az ember életére, testi épségére közterületen veszélyt jelentenek, továbbá a kutyák közül a harci kutyák. E kategóriába sorolt állatok tartása a szakhatóságok véleménye alapján egyedi elbírálás alá tartozik.

(4) Kis létszámú állattartásnak minősül az, amely az Állategészségügyi Szabályzat (41/I 997.(V.28.) FM.rendelet) 1. sz. függelékében meghatározott állatlétszámot nem éri el. (1. sz. melléklet)

(5) Nem minősül állattartásnak a közvetlen fogyasztásra vásárolt legfeljebb 3 baromfi, ha azt 2 napig a lakásban vagy a hozzátartozó melléképületben tartják.

3. § .

4. § Külterületen haszonállat az építési engedéllyel létesített épületben korlátozás nélkül - üzemszerűen is - tartható, de figyelembe kell venni a közegészségügyi

5. § (1) Tilos a község bármely területén elhelyezkedő egészségügyi, oktatási, nevelési, művelési, sportintézmény, élelmiszert árusító üzlet, vendéglátó ipari egység, sporttelep területén haszonállatot tartani.

(2) Nutria, pézsma, nyérc, hermelin és egyéb prémes állat csak külön engedély alapján, az abban meghatározott feltételekkel tartható.

6. § (1) Haszonállat csak közegészségügyi, állategészségügyi, építésügyi környezetvédelmi követelményeknek megfelelő körülmények között istállóban, ólban, ketrecben tartható.

(2) Az állatok elhelyezésére szolgáló és tartásukkal kapcsolatos épületek v·agy más építmények - továbbiakban: épület - létesítéséhez az építésügyi hatóság engedélye szükséges.

(3) Az állattartási épületek elhelyezésével - a község belterületén - az alábbi védőtávolságokat kell betartani:

7. § (1) Lakásban, lakáshoz tartozó helyiségben, nem lakás célját szolgáló egyéb helyiségben (pince, fáskamra, garázs, padlás stb.) haszonállat -a (2) bekezdés kivételével- nem tartható.

(2) Családi házban kisállat a lakóépület arra alkalmas elkülönített nem lakás céljára szolgáló helyiségben, baromfi a lakóépülethez tartozó kertben, udvarban elkülönített és elkerített helyen is tartható.

(3) A baromfi tartására szolgáló udvart úgy kell kialakítani, hogy az állatok a szomszédos épületek falazatában és a falszegélyben kárt ne okozhassanak.

8. § Az állattartók az állatok tartása során kötelesek biztosítani olyan tartástechnológiát, hogy az a közegészségügyi, állategészségügyi, valamint környezetvédelmi igényeknek maradéktalanul megfeleljen.

9. § (1) A község belterületén trágya, trágyalé (hígtrágya) a kihordásig csak zárt trágyagyűjtő aknában tárolható. A gyűjtőaknáknak megfelelő nagyságú, szivárgás és résmentesnek kell lennie, amelyet jól záródó fedőlappal kell ellátni.

(2) A gyűjtőaknát e rendelet 6. §. (3) bekezdésében előírt védőtávolság betartásával lehet létesíteni úgy, hogy az ürítés céljából járművel megközelíthető legyen.

10. § (1) A beteg, illetve betegségre gyanús állatot a tulajdonos köteles a tartás helyén elkülöníteni és a hatósági állatorvosnak haladéktalanul bejelenteni.

(2) Az állat tulajdonosa az állati hullát köteles a községi hullaemésztőbe (dögkút) késedelem nélkül elszállítani. Kivétel a szarvasmarha, juh -azok tetemét csak az erre a feladatra engedéllyel rendelkező megsemmisítő üzemben lehet ártalmatlanítani.

(3) Kisállat, az eb, a macska hullája az állattartó telkén is elásható.

11. § A község belterületén közterületen (utcán, parkban, árokparton) legeltetni tilos. Külterületen legeltetni csak legelőnek minősített földterületen szabad.

12. § A kedvtelésből tartott állatok száma nem esik korlátozás alá - kivéve az eb és macska-, de gazdáik kötelesek megfelelő, sajátos életfeltételeket (elhelyezés, táplálás, gondozás) biztosítani a tartott állatok részére.

(1) Tilos az állatok kínzása, tartós nyugtalanítása, bármilyen módon történő bántalmazása, elhagyása, valamint egymásnak ugratása, viadaloztatása.

(2) Ha az állattartó nem kívánja, vagy nem képes az állatot tovább tartani,

13. § A közegészségügyi és állategészségügyi szabályok betartása a kedvtelésből tartott állatok tartásánál is kötelező.

15. § (1) Az eb tulajdonosa köteles gondoskodni arról, hogy az eb mások nyugalmát ne zavarja, a csendet, rendet, tisztaságot ne sértse, el ne kóboroljon, kárt ne okozzon, mások testi épségét és egészségét ne veszélyeztesse. Ha az eb tulajdonos e feltételeket nem biztosítja, akkor az ebtartást meg kell szüntetni.

(2) Bekerítetlen ingatlanon ebet szabadon tartani tilos. Az állattartó köteles gondoskodni, hogy az eb a tartási helyét ne hagyhassa el.

(3) Ebet csak az vezethet, aki azt féken is tudja tartani. Ebet póráz nélkül közterületre kivinni tilos. A 20 cm marmagasság feletti ebet szájkosárral is el kell látni.

(4) Harapós, vagy támadó természetű ebet - nappal biztonságos módon s g esetén megkötve kell tartani. Az ilyen eb éjszakára is bekerített és lezárt helyen tartandó.

(5) Harapós vagy támadó természetű eb tartása esetén a lakás, ház, udvar, telek bejáratán a harapós kutyára utaló figyelmeztető táblát kell szembetűnő módon - elhelyezni.

(6) Az eb tulajdonos, illetve az eb felügyeletével megbízott személy köteles az eb által közterületen okozott szennyezés azonnali eltakarításáról gondoskodni.

16. § (1) Tilos az ebet - vakvezető eb kivételével - bevinni:

17. § (1) A közterületen őrizetlenül hagyott, illetve kóbor ebet a jegyző a gyepmesterrel befogatja, majd a gyepmesteri telepre szállítatja az eb őrzéséről a befogást követő 15 nap elteltéig a gyepmesteri-telepen a gyepmester gondoskodik.

18. § (1) Az eb tartója köteles az ebet évenként a saját költségére veszettség ellen beoltatni -három hónapot betöltött ebet 30 napon belül, majd 6 hónapon belül kell újra oltatni.

(2) Az eb tartója köteles:

(3) Védőoltásban nem részesült ebet-mint az emberre egészségügyi szempontból veszélyes, valamint az állatok egészségét veszélyeztető beteg vagy betegségre gyanús ebet- az önkormányzat állami kártalanítás nélkül köteles kiirtatni.

20. § Az eb- és macskatenyészet létesítéséhez a jegyző engedélye szükséges.

21. § (1) Veszélyes állat csak családi házas ingatlanokban tartható.

(2) A tartást a jegyző engedélyezi a természetvédelmi hatóság, valamint az

23. § (1) E rendelet az egyidejűleg tartható állatok számát határozza meg. Ezen felül tartható az állatok egyszeri szaporulata az elválasztást követő legfeljebb 30 napig.

(2) E rendelet egyes szabályait kell alkalmazni - a vonatkozó magasabb szintű jogszabályok mellett - a méhtartásra is azzal, hogy méhek csak családi házas ingatlanokon - a szomszédok zavarása nélkül - tarthatók.

24. § (1) Ezen önkormányzati rendelet kihirdetése napján lép hatályba, rendelkezéseit a folyamatban lévő ügyekben is alkalmazni kell.

(2) E rendelet kihirdetéséről a jegyző gondoskodik.