BARCS VÁROS ÖNKORMÁNYZATA

12/2004. (III.26.) számú

r e n d e l e t e

a köztisztaság fenntartásáról és a zöldterületek gondozásáról ^(1)-(4)

Barcs Város Önkormányzatának Képviselő-testülete a környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995. évi LIII. törvény 46. § (1) bekezdés c) pontjában, valamint a hulladékról szóló 2012. évi CLXXXV. törvény 88. § (4) bekezdés c) pontjában kapott felhatalmazás alapján,  az Alaptörvény 32. cikk (1) bekezdés a) pontjában és Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 13. § (1) bekezdés 5. pontjában meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el: ⁽⁴⁾

I. FEJEZET

Általános rendelkezések

1. §

E rendelet célja Barcs város lakossága egészségének védelme, természeti, épített környezetének megóvása annak érdekében, hogy a város közigazgatási területén (magántulajdonú területeken és közterületeken) a hulladék által okozott környezetterhelés és igénybevétel csökkenjen. A város területén a köztisztaság fenntartása, az emberi környezet védelme közérdek.

2. §

(1) A rendelet hatálya kiterjed Barcs város közigazgatási területén a természetes és jogi személyekre, valamint a jogi személyiség nélküli gazdasági társaságokra.    

(2)   E rendelet hatálya nem terjed ki a szervezett helyi közszolgáltatás keretében elszállításra kerülő háztartási szilárd hulladékokra, a veszélyes és radioaktív hulladékokra, valamint a települési folyékony hulladékokra és a velük összefüggő tevékenységekre.

(3)   A kerti hulladékok égetésének szabályozása során a rendelet hatálya kiterjed a település közigazgatási területén levő belterületi ingatlanokra (lakóházak, építési telek, üdülő), valamint a kertművelésű külterületi ingatlanokra (volt zártkerti ingatlanok).

Nem terjed ki a rendelet hatálya a külterületi mezőgazdasági művelési ágakon való égetés szabályozására (szántóra, rétre, legelőre, nádasra, gyepre, erdőre).

II. FEJEZET

Értelmező rendelkezések.

3. §

(1)   Települési szilárd hulladék:

a)   háztartási hulladék: az emberek mindennapi élete során, a lakásokban, a pihenés, üdülés céljára használt helyiségekben és a lakóházak közös használatú helyiségeiben és területein, valamint az intézményekben keletkező szilárd hulladék;

b)   közterületi hulladék: közforgalmú és zöldterületen keletkező szilárd hulladék;

c)   háztartási hulladékhoz hasonló jellegű és összetételű hulladék: gazdasági vállalkozásoknál keletkező, veszélyesnek nem minősülő szilárd hulladék.

(2)   Építési törmelék: építésből, bontásból származó anyag, feltéve, hogy az nem veszélyes hulladék.

(3)   Köztisztasággal összefüggő tevékenység: az egyes ingatlanok – ezen belül különösen a lakóépületek és az emberi tartózkodásra (üdülés, pihenés, szállás, stb. céljára) szolgáló más épületek, továbbá a nem lakás céljára szolgáló helyiségek és a hozzájuk tartozó területek –, valamint a közterületek tisztán tartása.

(4)   Tisztán tartás: az egyes ingatlanok és közterületek tisztítása, hó- és síkosságmentesítése, illetőleg pormentesítése.

(5)   Közterület: az ingatlan-nyilvántartásban közterületként nyilvántartott belterületi földrészlet (közút, járda, tér, közpark), továbbá az építmények közhasználatra átadott része (épületárkád alatti járda, alul- és felüljáró).

(6)       Közhasználatú zöldterület: a város belterületén levő minden

a)  közterületnek minősülő közpark,

b)  pihenésre, szórakozásra, testedzésre is szolgáló véderdő,

c) lakó-, illetőleg üdülőépületek elhelyezésére szolgáló tömbtelek közkert (játszó-, pihenőkert stb.) céljára kialakított része, ha az épület tulajdonosa (kezelője) nem azonos a közkert tulajdonosával (kezelőjével) és annak fenntartásáról az önkormányzat gondoskodik,

d) közutat, járdát szegélyező, illetőleg a közúti forgalmat irányító vagy elválasztó, részben vagy egészben növényzettel borított közterület.

(7)       Köztisztasági szolgáltatás (a továbbiakban: szolgáltatás) megrendelés, illetőleg megbízás alapján a közterületek tisztántartása, szervezetek hulladékártalmatlanítási tevékenysége.

(8)   Járda: az útnak a gyalogosok közlekedésére szolgáló - az úttesttől szintkülönbséggel, kiemelt szegéllyel, vagy más hasonló módon elválasztott része. A járda az úttesttel egy szintben is lehet, ha attól korláttal, növényzettel vagy más hasonló módon elválasztották.

(9)       Úttest: az útnak a közúti járművek közlekedésére szolgáló része.

(10) Kerti hulladék: minden olyan növényi maradvány, ami a 2. § (3) bekezdésében felsorolt ingatlanok mezőgazdasági művelésével kapcsolatban keletkezik (pl. fű, szőlő venyige, gyümölcsfa nyesedék, lekaszált száraz gaz, avar stb.)

III. FEJEZET

Közterületek tisztán tartása, takarítása és a téli hó eltakarítási, síkosság mentesítési feladatok ellátása, kerti hulladék égetésének szabályai

4. §

(1)   Barcs város köztisztaságának megőrzése érdekében mindenki köteles hatékonyan     közreműködni, és tartózkodni minden olyan tevékenységtől, magatartástól, mellyel a  települési környezetet szennyezné, fertőzné. Tilos a hulladékot elhagyni, a gyűjtés, begyűjtés, lerakás szabályaitól eltérő módon közterületen felhalmozni, ellenőrizetlen körülmények között elhelyezni, kezelni.

(2)   Az egyes ingatlanok tisztán tartásáról az ingatlan tulajdonosa, kezelője, tartós használója, illetőleg haszonélvezője (a továbbiakban együtt: tulajdonos), másnak a használatában levő ingatlanok (ingatlanrészek, helyiségek) tisztán tartásáról pedig a használó, illetőleg - a bérleti jogviszonyból származó kötelezettsége szerint - a bérlő (a továbbiakban együtt: használó) köteles gondoskodni. Ezen belül:

a)    a lakó- és az emberi tartózkodásra szolgáló más épületek közös használatú részének (kapualj, lépcsőház, folyosó, terasz, felvonó, mosókonyha, szárító, pince- és padlásrész, közös illemhely, hulladékledobó és -gyűjtő, udvar stb.) tisztaságáról, rendszeres takarításáról, rovar és rágcsálómentesítéséről a tulajdonosnak;

b)    a lakásnak és a lakás céljára használt más helyiségnek, továbbá a nem lakás céljára szolgáló helyiségnek és az ezekhez tartozó területeknek a tisztaságáról, rendszeres takarításáról, rovar- és rágcsálómentesítéséről pedig a használónak

kell gondoskodnia.

(3)   A közterület - ideértve a rajtuk levő nyílt árkokat és ezek műtárgyait is - szervezett, rendszeres tisztántartásáról és az ott keletkezett települési szilárd hulladékkal összefüggő tevékenység ellátásáról e rendelet 4. §-ában, az 5. § (4) bekezdés a) és c) pontjában, valamint az 5. § (5) bekezdésében említett esetek kivételével – az önkormányzat képviselő-testülete gondoskodik.

(4)   A tulajdonos köteles gondoskodni

a)    az ingatlan előtti járdaszakasz (járda hiányában egy méter széles területsáv, illetőleg ha a járda mellett zöldsáv is van, az úttestig terjedő teljes terület);

b)      a járdaszakasz melletti nyílt árok és ennek műtárgyai, továbbá

c)    tömbtelken a külön tulajdonban álló egyes épületek gyalogos megközelítésére és körüljárására szolgáló terület

tisztán tartásáról, a csapadékvíz zavartalan lefolyását akadályozó anyagok és más hulladékok eltávolításáról.

(5)   Az országos közutak belterületi szakaszainak tisztán tartása az utakról szóló jogszabályok vonatkozó rendelkezéseinek megfelelően történik.

(6)   A szórakozó-, vendéglátó- és árusító helyek, üzletek előtti járdaszakaszt a nyitvatartás ideje alatt - ettől eltérő megállapodás kivételével - a használó köteles tisztán tartani és a hulladékot eltávolítani.

(7)   A közterület rendeltetésétől eltérő célra (árusítás, építési-szerelési munka stb. céljára) történő használata esetén a használattal érintett terület közvetlen környezetét a használó köteles tisztán tartani.

(8) a)   Közös tulajdonban álló és társasházi ingatlanok esetében a tisztán tartás a tulajdonosok közös kötelezettsége, tulajdoni hányaduk szerint. A tisztántartási munkák megszervezéséért a közös képviselő (vagy külön jogszabályok szerint arra feljogosított, illetve kötelezett személy vagy szerv) felelős, a b) pontban foglalt kivétellel.

      b)   Azoknál a kis lakásszámú társasházaknál, amelyeknél a tisztítandó terület természetben elosztható, a tisztán tartás a tulajdonostársak kötelezettsége, tulajdoni hányaduk arányában. Az elosztást a tulajdonostársak egymás között, saját maguk állapítják meg.

(9)   Az ingatlanok előtti járdaszakaszt – tekintet nélkül arra, hogy beépített, beépítetlen vagy használaton kívüli ingatlanról van-e szó – reggel 7 óráig kell megfelelően letisztítani, majd napközben a tisztán tartással kapcsolatos munkákat szükség szerint el kell végezni. A síkosság elleni védekezés körében az ónos esőtől, hótól vagy jégtől síkossá vált járdát közegészségügyileg veszélytelen környezetkímélő anyaggal (homok, zúzalék, salak, fűrészpor stb.) csúszásmentessé kell tenni, és a járdáról a havat le kell takarítani, s ezt az időjárástól függően napközben is meg kell ismételni. A járda felszórására bomló szerves, vagy burkolatra káros anyag nem alkalmazható.

5. §

(1)   A kerti hulladékot elsősorban komposztálni kell. Avar és kerti hulladék-égetés csak úgy végezhető, hogy az a környezetére tűz- és robbanásveszélyt ne jelentsen. Szabadban a tüzelés, a tüzelőberendezés használatának helyszínén olyan eszközöket, illetőleg felszereléseket kell készenlétben tartani, amelyekkel a tűz terjedése megakadályozható, illetőleg a tűz eloltható. Az égetés befejezése után a helyszínt és annak környezetét tűzvédelmi szempontból köteles a tűzrakó átvizsgálni, és minden olyan körülményt megszüntetni, ami tüzet okozhat. Az avar és kerti hulladékégetés célját szolgáló tüzet őrizetlenül hagyni tilos, és veszély esetén, vagy ha a tűzre már szükség nincs, azt azonnal el kell oltani. Parázslást, izzást – vízzel, földtakarással, kéziszerszámokkal stb. – meg kell szüntetni.

Fasorok, facsoportok védelmére az adottságoknak megfelelő, de legalább 2 méter széles gaz, avar és kerti hulladéktól mentes sávot kell biztosítani a tűzrakás környezetében.

Tilos tüzet rakni erős szélben. Az égetés megkezdése előtt meg kell győződni arról, hogy olyan irányú légmozgás ne legyen, amely az alábbi táblázatba foglalt tűzszakaszok felé viheti a képződött füstöt, szikrát:

A tűzrakó hely és a védendő tűzszakasz között az alábbi távolságot kell tartani:

Avar és kerti hulladék tüzet olyan nagyságban szabad rakni, hogy az égetés helyének átmérője 1,5 m-nél nagyobb nem lehet. Az égetést délelőtt 08 órától lehet elkezdeni, és 14 óráig be kell fejezni, ezt követően a tüzet el kell oltani, és a környezetet átvizsgálni, minden olyan körülményt megszüntetni, ami tüzet okozhat.

(2)   A gyalogos és a közúti forgalom zavartalanságának biztosítása érdekében hórakást tilos elhelyezni:

· útkereszteződésben,

· úttorkolatban (8 m-en belül),

· kijelölt gyalogátkelőhelyen,

· kapubejáró elé annak teljes szélességében,

· tömegközlekedési jármű megállójában, az úttest és a járda közé.

(3)   Ha bármilyen jármű üzemelése során a közterület szennyeződik, a jármű használója köteles a szennyeződés haladéktalan eltávolításáról gondoskodni.

(4)       Közforgalmú közúti közlekedés céljára szolgáló tömegközlekedési járművek esetében:

a.) a közterületen lévő üzemi területek, végállomások, pályaudvarok, továbbá megállóhelyek tekintetében a járművek üzembentartója, 

b.)  a belterületen lévő és az a.) pont alá nem tartozó váróhelyiségek, várakozóhelyek, járdától füvesített területtel vagy egyéb módon elkülönített megállóhelyek tekintetében az önkormányzat képviselő-testülete,

c.)   a külterületen lévő és az a.) pont alá nem tartozó váróhelyiségek, várakozóhelyek, és megállóhelyek tekintetében a közút kezelője köteles a rendszeres tisztán tartásról, továbbá az ott keletkezett hulladék eltávolításáról gondoskodni.

(5)   Vasutat keresztező közforgalmú gyalogos alul- és felüljáró, ha azon az utazó közönség közlekedik, valamint a vasutat keresztező járda tisztán tartása és a hulladékok eltávolítása a vasút üzembentartójának a feladata.

IV. FEJEZET

Közterületek szennyezésének megelőzése

6. §

(1)   Tilos a közterületeket beszennyezni, a közterületeken bárminemű szemetet (pl. háztartási hulladékot, papírt, gyümölcshéjat stb.) elhelyezni, elszórni, eldobni.

(2)   Tilos a közterületeken elhelyezett berendezési tárgyakat (padokat, kerékpártárolókat, kézi szemétbedobókat stb.), felszereléseket, műtárgyakat, műalkotásokat, növényzetet a helyükről elmozdítani, beszennyezni, megrongálni, eltulajdonítani.

(3)   Tilos dugulás vagy rongálódás okozására alkalmas anyagot, tárgyat (törmeléket, homokot, hulladékot, papírt, tűz- és robbanásveszélyes anyagot stb.) a közcsatorna víznyelőjébe, csapadékelvezető csatornába vagy árokba szórni, önteni vagy bevezetni.

(4)   Állati tetemet, valamint olyan szerves vagy szervetlen anyagot, mely a környék levegőjét szennyezheti, a szomszédos terület lakóinak egészségét veszélyezteti, sem közterületen, sem magánterületen elhelyezni nem szabad.

(5)   A közterületen elhullott állatok eltávolításáról a gyepmesternek haladéktalanul gondoskodnia kell.

(6)   Az üzletek és egyéb árusító helyek, vendéglátó egységek, vállalkozások, intézmények bejárata mellett az épület (ingatlan) tulajdonosa köteles az utcaképet és a járdán közlekedés feltételeit nem rontó hulladékgyűjtőt (csikktartó) elhelyezni és annak ürítéséről rendszeresen naponta gondoskodni.

(7)   Közterületen veszélyes hulladéknak nem minősülő, építésből, bontásból származó törmeléket, hulladékot szabadon tárolni tilos. Az ilyen jellegű hulladékot kizárólag konténerben, az önkormányzat jegyzője által kijelölt helyre és feltételekkel szabad elhelyezni és a kijelölt törmeléklerakó helyre kell szállítani. Építési törmeléket közterületen illegálisan elhelyezni tilos.

(8) Ebek ürítése közterületen csak az erre kijelölt helyeken, továbbá a járda melletti víznyelőbe engedhető meg. Az eb sétáltatója köteles az ürülék összeszedésére alkalmas tárgyat (pl. zacskó, lapát stb.) magánál tartani, és az eb által egyéb helyen okozott szennyezés azonnali eltakarításáról gondoskodni.

(9)   Közterületet használni csak engedéllyel, a vonatkozó hatályos önkormányzati rendeletben foglaltak szerint lehet.

(10)   A szórólapok, reklámok terjesztői kötelesek a keletkező hulladék eltakarításáról előre         gondoskodni, és az erről szóló igazolást már a hatósági engedélyeztetés során bemutatni.

V. FEJEZET

Közterületen különböző tevékenységet végzők kötelezettségei

7. §

(1)   Az utcai árusok kötelesek a részükre kijelölt helyet és annak közvetlen környezetét tisztán tartani, az árusításból keletkezett hulladékot összegyűjteni, és elszállításáról, elszállíttatásáról gondoskodni.

(2)   A szórakoztató, vendéglátó egységek, árusító helyek, üzletek előtti, körüli közterületi részt a tulajdonos az időjárási viszonyoktól függően köteles a nyitva tartás ideje alatt tisztán tartani, nyitás előtt és zárás után feltakarítani.

(3)   Az alkalmi vásárok, kirakodások, búcsúk és egyéb közterületet igénybe vevő rendezvények ideje alatt és után a közterület rendben tartását, takarítását az azt      engedélyező köteles előírni és a végrehajtást ellenőrizni.

(4)  Piacnapokon (kedd, szerda, csütörtök, péntek, szombat) a piac területének és környékének rendszeres takarításáról a piac üzemeltetője köteles gondoskodni.

(5)   Közterületen gépjárművek javítása, szerelése és mosása tilos, kivéve a hirtelen fellépő hibák elhárítását célzó javítást.

(6)   Környezetszennyező vagy más egészségre ártalmas anyagot közterületre kiönteni, elszórni vagy eldobni nem szabad.

(7)   Tilos a közterületre, zárt csapadékrendszerbe, valamint nyílt árokba szennyvizet vagy más szennyezett folyadékot kiönteni vagy kivezetni.

(8)   A közterületet emberi és állati ürülékkel szennyezni tilos.

(9)   Bűzös anyagot csak légmentesen lezárt tartállyal felszerelt járművön szabad szállítani. Közterületen bűzös anyagot elhelyezni tilos.

8. §

(1)   Barcs város közigazgatási területén a közterületeken szeszes ital fogyasztása tilos.

(2)   Az (1) bekezdés alkalmazása szempontjából nem minősül közterületnek és a tilalom nem vonatkozik:

       a.)   a vendéglátó egységnek az önkormányzattal kötött közterület-használati megállapodás alapján használt teraszára, kerthelyiségére, közterületre;

       b.)   városi rendezvények során (búcsú, majális, egyéb ünnep vagy rendezvény stb.) a rendezvény területén felállított sátrak, elárusító pavilonok környékére, a rendezvény helyszínére.

VI. FEJEZET

Zöldterületek fenntartása és kezelése

9. §

(1)   A város területén lévő közhasznú zöldterületek építését, felújítását, fenntartását az önkormányzat által megbízott intézmény végzi.

(2)   Közhasználatú zöldterületek jogszabályokon vagy hatósági határozaton (közterület-használati, építési engedélyen stb.) alapuló más célú használata esetében a jogosított köteles a növényzet megfelelő védelméről gondoskodni.

(3)   Aki a közhasználatú zöldterület állapotát valamely engedélyezett tevékenységével összefüggésben megváltoztatja, köteles a tevékenysége befejezését követő 30 napon belül az eredeti állapotot – a szükséges mértékben – helyreállítani.

(4)   Ha a közhasználatú zöldterület engedélyezett más célú használata folytán a növényzet, építmények, berendezések vagy felszerelések megsemmisülése várható, a jogosított köteles a saját költségén

a) a növényzet előzetes áttelepítéséről, illetőleg annak azonos értékű növényzettel történő pótlásáról gondoskodni,

b)  az építmények, berendezések és felszerelések ellenértékét, illetőleg az azok áttelepítésének (le- és felszerelésének, elszállításának stb.) költségét megtéríteni.

(5)   A növényzet pótlásáról – ha jogszabály másként nem rendelkezik – a jegyző előírásai szerint kell gondoskodni, a pótlási kötelezettséget a tevékenység befejezését követő 1 éven belül kell teljesíteni.

10. §

(1)   A tulajdonosok kötelesek a járda és az ingatlanuk határvonala (kerítése) közti zöldterületen a felburjánzott zöld növényzetet (gyomot) a burkolat rongálása nélkül kiirtani, az ingatlanukról az úttest vagy gyalogjárda terébe benyúló ágak, cserjék és egyéb növényzet nyeséséről, vágásáról gondoskodni. Közterületi fák (bokrok) nyeséséről az önkormányzat gondoskodik. 

(2)   A tulajdonos a belterületi ingatlanok gyomtalanításáról, rendszeres kaszálásáról, a virágzást megelőzően az allergiát okozó gyomnövények (pl. parlagfű, fekete üröm) elszaporodásának megakadályozása érdekében folyamatosan köteles gondoskodni.

(3)   A város közterületeire tilos zöldségnövényt és szántóföldi növényt kiültetni.

(4)   A saját tulajdonú telek előtti járdaszakasz és az úttest közötti zöldterületre fát, cserjét ültetni csak az önkormányzat jegyzőjének írásbeli engedélyével szabad.

(5) ⁽³⁾    Közhasználatú zöldterületen tilos olyan magatartást tanúsítani, amely a lakosság nyugalmát vagy pihenését zavarja. Zöldterületen nem szabad állatokat legeltetni, átjárni, letelepedni, járművel behajtani és parkolni. A letelepedés, átjárás tilalma nem vonatkozik a  közhasználatú zöldterületek szabadidős, valamint sport  programok céljából történő igénybevétele esetére, amely igénybevétel nem járhat a zöldterületek rongálásával

(6)       Tilos a zöldterületen lévő fák, bokrok csonkítása, a növényi részek (virágok, levél, termés) gyűjtése, a hasznos állatok, madarak zavarása, fészkeik megrongálása.

(7)   Zöldterületen fákat, cserjéket kivágni csak az önkormányzat jegyzőjének írásbeli engedélyével lehet.

(8)       Közkifolyóknál, élővízfolyásoknál járművet mosni, állatokat itatni tilos.

(9)   A közterületen lévő játszóterek berendezéseit (a labdajátékokhoz kiépített pályák, asztalitenisz és sakkasztalok kivételével) csak 14 éven aluli gyermekek használhatják.

VII. FEJEZET

Vegyes és hatályba léptető rendelkezések

11. §

(1)   A közhasználatú zöldterületek megóvásának, a köztisztasági feladatok végrehajtásának ellenőrzését a közterület-felügyelet látja el.

(2)   Az (1) bekezdésben foglaltak nem érintik a rendőrség általános feladat és hatásköréből fakadó ellenőrzési és intézkedési jogkörét.

(3)^{(1) (2)}

(4)^{(1) (2)}

12. §

(1)   E rendelet a kihirdetés napján lép hatályba.

(2)   E rendelet kihirdetéséről az SZMSZ előírásai szerint, helyben szokásos módon a jegyző gondoskodik.

(3)   E rendelet hatálybalépésével egyidejűleg hatályát veszti a köztisztaság fenntartásáról, valamint az önkormányzat tulajdonában lévő zöldterületek gondozásáról szóló 27/1996. (XII.27.) számú önkormányzati rendelet.

  Barcs, 2004. március 18.

                        Feigli Ferenc                                           Balázsné Dr. Vástyán Krisztina

                        polgármester                                                     jegyző      

Az (1)-(4) módosításokkal egységes szerkezetbe foglalt rendelet hiteles.

Barcs, 2020. december 17.

                                                                                                                                             Balázsné dr. Vástyán Krisztina

                                                                                                                                                         Címzetes főjegyző

(1) 13/2008.(V.30.) rendelet. Hatályos: 2008.05.30-tól.

(2) 11/2012. (V.25.) rendelet. Hatályos: 2012. 05.25-től.

(3) 17/2012. (IX.21.) rendelet. Hatályos: 2012. 09.21-től

(4) Módosította a 13/2020. (XII.17.) rendelet 1. §-a. Hatályos: 2020. 12.18-tól