Bükkzsérc Községi Önkormányzat Képviselő-testületének 12/2004(VIII.24.) önkormányzati rendelete
HELYI ÉPÍTÉSI SZABÁLYZAT
Hatályos: 2025. 04. 28Bükkzsérc Községi Önkormányzat Képviselő-testületének 12/2004(VIII.24.) önkormányzati rendelete
HELYI ÉPÍTÉSI SZABÁLYZAT
2025.04.28.
BÜKKZSÉRC község Önkormányzatának Képviselő-testülete az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény, illetve annak módosításáról szóló 1999. évi CXV. törvény értelmében kapott felhatalmazása alapján az építés helyi rendjének biztosítása érdekében (a települési önkormányzatnak az országos szabályoknak megfelelően, illetve az azokban megengedett eltérésekkel a település közigazgatási területének felhasználásával és beépítésével, továbbá a környezet természeti, táji és épített értékeinek védelmével kapcsolatos, a telkekhez fűződő sajátos helyi követelményeket, jogokat és kötelezettségeket magába foglalóan) az alábbi önkormányzati rendeletet alkotja meg.
A rendelet hatálya
1. § 1.) A rendelet területi hatálya kiterjed BÜKKZSÉRC teljes közigazgatási területére.
2.) A rendelet hatálya alá tartozó területen telket alakítani, épületet és más építményt (a műtárgyakat is ide értve) tervezni, kivitelezni, építeni, felújítani, átalakítani, korszerűsíteni, bővíteni, lebontani, használni, valamint mindezekre hatósági engedélyt adni az általános érvényű előírások mellett csak és kizárólag e rendelet (és a hozzá tartozó szabályozási terv együttes) alkalmazásával szabad.
2. § 1.) A beépítésre szánt területre (belterületre) vonatkozó tervlapon jelölt
a) Kötelező szabályozási elemek a település egésze szempontjából legfontosabb elemek, ezért azok módosítása csak a szabályozási terv felülvizsgálatával és módosításával történhet.
Kötelező szabályozási elemek
- a közterület és egyéb területfelhasználási egységek határvonala
- építési határvonal
- az eltérő területfelhasználási egységek határvonalai
- a területfelhasználási kategóriák, a területfelhasználási besorolás, övezeti besorolás
- a legnagyobb beépítettség mértéke
- a megengedett építmény magasság
- a minimális telekméret
- a kötelező beépítési vonal
- a környezetvédelmi előírások
- korlátozások
3. § 1.) A beépítésre szánt területre (belterületre) vonatkozó tervlapon jelölt
Kötelező szabályozási elemek megváltoztatása csak a szabályozási terv módosításával történhet.
2.) A beépítésre nem szánt területen (vonatkozó tervlapon jelölt)
a.) A külterületi szabályozás terven kötelező szabályozási elemnek kell
tekinteni:
- a szabályozási vonalakat,
- a területfelhasználási egységek határát,
- a területfelhasználási egységeken belüli övezetek határát,
- a területfelhasználási egység, illetve övezet jelét,
- a területfelhasználási egységekben, illetve övezetekben előírt beépíthető legkisebb telek (földrészlet) nagyságát,
- a területfelhasználási egységekben, illetve övezetekben kialakítható legkisebb földrészlet területét,
- a belterület bővítés határát.
b.) Az (a) bekezdésben felsorolt szabályozási elemek csak a szabályozási terv
módosításával változtathatók, illetve szüntethetők meg.
3.) A kötelező erejű elemek módosítására vonatkozóan a területrendezési tervek készítéséről, egyeztetéséről, módosításáról és karbantartásáról AZ ÉPÍTETT KÖRNYEZET ALAKÍTÁSÁRÓL ÉS VÉDELMÉRŐL szóló 1997. évi LXXVIII. sz. törvény és annak módosításáról szóló 1999. évi CXV. tv. rendelkezik.
I. Fejezet
Építési engedélyezés általános szabályai
4. § 1.) Engedélyhez kötött építési munkák
A képviselő-testület az egyes építményekkel, építési munkákkal és építési tevékenységgel kapcsolatos hatósági engedélyezési eljárásokról szóló 46/1997. (XII. 29.) KTM rendelet 9. §-ában meghatározott építési munkák körét bővíti az alábbiak szerint.
-1 m2-nél nagyobb reklámhordozó
-védett épületek átfestése, illetve színezése
-klímaberendezések épület homlokzatra szerelése esetén
5. § 1.) Az építési engedélykérelmekhez a 46/1997. (XII. 29.) KTM rendelet 12. §-án, illetve 17. §-án túlmenően fotó mellékleteket kell csatolni, a faluképet befolyásoló domboldalak és a meglévő épület kiemelkedően szép panorámájába történő építés esetén.
- védett épület esetén a részletes színezési terv
- reklámhordozó, illetve a klímaberendezés vonatkozó terveit
Építési engedélykérelmek elbírálásának szabályai
6. § 1.) Az építésügyi hatóság a kérelem elbírálása során vizsgálja mindazon szempontokat, melyeket számára a 46/1997. (XII. 29.) KTM rendelet kötelezően meghatároz.
2.) Azokon a területeken, ahol a terület felhasználása vagy az építés minősége (övezete) a szabályozási terven jelöltek szerint megváltozik, építés (és telekalakítás is) csak a változásnak megfelelően engedélyezhető.
3.) Azokon a beépítésre szánt területeken, melyeken az építés feltételei (például terület-előkészítés, közművesítés hiánya miatt) nem biztosíthatók, építési engedély nem adható, elvi építési engedély esetében az építési engedély feltételeit a határozatban közölni kell.
4.) Épület építése csak olyan telken engedélyezhető, amelynek közterületről, vagy magánútról gépjárművel közvetlenül történő megközelítése biztosított.
5.) Minden beépítésre szánt területen az építmények, önálló rendeltetési egységek, területek rendeltetésszerű használatához a 253/1997. (XII. 20.) Korm. rendelet 42 §-ban meghatározott mértékű járműtárolót, várakozó (parkoló) helyet és rendszeres teherszállítás esetén rakodóhelyet kell biztosítani.
7. §
A közigazgatás területfelhasználási egységeinek tagozódása
1.) A település közigazgatási területe beépítésre szánt és beépítésre nem szánt területből áll.
2.) A beépítésre szánt területek a település központi belterületéhez, valamint a zártkertekhez (pincés területként) a beépítésre nem szánt területek pedig a település külterületéhez tartoznak.
3.) A beépítésre szánt terület az alábbi területfelhasználási egységekre (övezetek) tagozódik:
a.) falusias lakóterületek
b.) településközpont vegyes terület
c.) különleges terület
c.) üdülő területek
4.) A beépítésre nem szánt terület a következő területfelhasználási egységekre tagozódik:
a.) közlekedési és közműterület,
b.) zöldterület
c.) erdőterület
e.) mezőgazdasági rendeltetésű terület
f.) egyéb rendeltetésű terület
8. §
A belterületi határ módosítása
1.) A belterületi határ módosításáról és kitűzéséről a belterületi szabályozási terv alapján kell gondoskodni, az érvényben lévő és vonatkozó rendeletekben utasításokban foglaltak figyelembe vételével.
2.) A belterületbe kerülő területek rendeltetését, övezeti besorolását a belterületi szabályozási terv tartalmazza, határozza meg. A belterületbe vonandó területek bevonása a konkrét építési igények szerint, szakaszosan is végrehajtható.
A belterületbe vonásról az ingatlan tulajdonosának kell gondoskodnia.
3.) Belterületbe vonandó területek (a külterületi településszerkezeti terv szerinti lehatárolással) a tartalék lakó és a kereskedelmi, szolgáltató gazdasági területek,valamint a KSZ jelű különleges beépítésre szánt területek.
II. Fejezet
A környezet védelmére vonatkozó előírások
9. § 1.) A környezet védelméről szóló 1995. évi XIII. törvény alapján a helyi környezetvédelmi programot el kell készíteni.
2.) A környezetvédelem részletes előírásait az Önkormányzat környezetvédelmi rendeletében kell szabályozni.
a.) Levegőtisztaság védelem
Levegőtisztaság védelmi szempontból a 21/2001.(II. 14.) Korm rendelet, továbbá e jogszabály utasításainak (10/2001.IV.19.) KöM rendelet és a 14/2001. (V.9.) KöM-EüM-FVM együttes rendelet, valamint a 17/2001. (VIII. 31) KöM, valamint a 23/2001 (XI.13.) KöM rendelet előírásainak megfelelően a levegőminőségi határértékek biztosítandók. E szerint levegőminőségi övezeteket kell kialakítani. A település belterülete az ökológiailag érzékeny levegőminőségi övezetbe fog tartozni.
A légszennyezettségi egészségügyi határértékeket a 14/2001 (V.9.) KöM-EüM-FVM együttes rendelet 1. számú melléklete tartalmazza.
A település BNPI által érintett külterülete az ökológiailag érzékeny, a belterülete pedig az általános levegőminőségi besorolásba tartozik.
A területen kizárólag olyan tevékenység folytatható, és olyan építmények helyezhetők el, amelyek légszennyezési anyagkibocsátása a – légszennyezettségre gyakorolt hatása kielégíti - az adott terület besorolási kategóriájára vonatkozó követelményeket teljesíti, környezetveszélyeztetést nem okoz.
Lakó és intézményterületen csak olyan szolgáltató ipari és kereskedelmi kisvállalkozás kaphat működési engedélyt, amely szükség szerint az érintett hatóságok véleményével is alá van támasztva.
Valamennyi országos rendeletben szabályozott tevékenységi kör megvalósítása előtt környezeti hatástanulmány készítendő a 20/2001 (II.14 ). Korm. sz. rendelet alapján.
A környezeti hatástanulmányok alapján további részletes hatásvizsgálatok készítése rendelhető el, amennyiben a környezetállapot veszélyeztetettsége és a megelőzés vagy kárelhárítás lehetséges módozatai nem kellően tisztázottak.
A környezet védelméről szóló 1995 évi LIII. tv. és az azt módosító 2000. évi CXXIX törény valamint a 120/2001. (VI. 30.) Korm. rendelettel módosított 21/2001. (II. 14.) Korm. rendelet 11. § és 23. § (3) és (4) pontjainak előírásai alapján, illetve a 2000 évi CXXIX törvény 1. § b.) pontja alapján az avar és kerti hulladék égetését külön önkormányzat által szabályozott módon lehet elvégezni.
Szagos, bűzös tevékenység a település beépített területétől 300 m távolságban folytatható. Ettől eltérni technológiai korszerűsítés és egyedi hatósági elbírálás által lehetséges.
Az állattartást az Önkormányzat állattartási rendeletében kell részletesen szabályozni.
b.) Zajvédelem
Zajvédelmi szempontból a 8 /2002. (III. 22.) KöM-EüM előírásai szerinti határértékek alapján kell kialakítani a zajvédelmi övezeteket.
A település belterülete zajvédelmi szempontból a falusias beépítésű övezetbe tartozik.
A zaj- és rezgés elleni védelem érdekében bármely zajt kibocsátó létesítmény csak abban az esetben üzemeltethető, illetve bármely tevékenység csak abban az esetben folytatható, ha az általa kibocsátott zaj mértéke környezetében a vonatkozó rendelet szerinti határértéket nem haladja meg.
A rezgésvédelemre vonatkozóan szintén ezen rendelet határértékei a mérvadóak.
A hangosító berendezéseket zajvédelmi szempontból, illetve valamennyi szolgáltatói tevékenységgel összefüggő zajkibocsátó forrást a helyi önkormányzattal is engedélyeztetni kell.
c.) Vízvédelem
Az élővizek, csatornák vízminőség védelme érdekében tisztítatlan kommunális és technológiai eredetű szennyvíz nem vezethető élővízfolyásba. Tisztított szennyvizet is csak a vízbázis-védelmi előírások betartásával, hatósági engedély birtokában kerülhetnek a befogadóba.
A felszíni vízfolyások vízminőségének javítását a vízgyűjtők rendezését és a szennyezőforrások felszámolására készítendő ökológiai állapotfelmérő tanulmányterv, környezeti hatásvizsgálat és intézkedési terv határozza meg.
A felszíni vízfolyások mederrendezésével a természetes vízparti vegetációt, vagyis a természetes élőhelyek védelmét a tervezés, a kivitelezés során egyaránt biztosítani kell.
A település „A” fokozottan érzékeny területek, intézkedési szennyezettségi határértéke Cí=C1
Vízügyi előírások
Telekalakítások, illetve építési engedélyek nem adhatók a patak partéltől számított 6 m-es parti sávjában. Ezen parti sávon ideiglenes építményeket, kerítéseket sem szabad elhelyezni. Ez alól kivételt képeznek a település azon területei, ahol a patak és közút közvetlenül határos, ezért itt a lakótelkek lehatárolására a kerítések megépíthetők.
d.) Földvédelem, tájvédelem
Az 1994. évi LV. Törvényben foglaltakat be kell tartani. Termőföld művelési ágból történő kivonás esetén földvédelmi járulékot kell fizetni. Belterületen szántó művelési ágként nyilvántartott területeken 1 ha-nál nagyobb területek más célú hasznosítása szintén földvédelmi járulék köteles. Belterületen 1 ha-nál kisebb terület kivett területnek minősül.
A felhagyott bányaterületek és roncsolt felület rekultivációjáról gondoskodni kell az 1993. évi XLVIII. törvény alapján. A Természeti Területek védelmére a Kormányhatározat hatálybalépése után az BNPI előírása érvényes.
A roncsolt felület rekultivációjáról gondoskodni kell az 1993. évi XLVIII. törvény alapján.
A beépítésre szánt területeken, valamint a tereprendezéssel, vízrendezéssel érintett részeken a humuszos termőréteg megmentéséről gondoskodni kell.
A humuszos termőréteget az építési munkák megkezdésekor le kell szedni és külön depóniába kell helyezni. Az építés befejezése után a deponált humuszos termőréteget az építménnyel igénybe vett csatlakozó terület talajára el kell teríteni.
A csapadékvíz elvezetéséről úgy kell gondoskodni, hogy a környező termőföldeken belvizet, pangóvizet ne okozhasson.
A kivitelezés és üzemeltetés során biztosítani kell, hogy a káros környezeti hatások a csatlakozó termőföld minőségében kárt ne okozzanak.
A település és környezete természet- és környezetvédelmi célú övezeteken belül fekszik. Szinte a település egész közigazgatási területe, illetve annak jelentős része a Bükki Nemzeti Park ún. „Tájvédelmi övezetébe”, valamint „Sérülékeny környezetű karsztvíz-bázis övezetébe” tartozik, ezért a községre és környékére a Bükki Nemzeti Park és Térsége Területrendezési Tervének szabályozásai tekintendő mérvadónak. E szerint a Tájvédelmi Övezetben lévő volt zártkerti (szőlőhegyi) kertes övezetekben kialakítandó új telkek területe nem lehet kisebb 1500 m2-nél. Az ingatlanok területének legfeljebb 3 %-a építhető be, azokon csak egy épület helyezhető el, amelynek maximális alapterülete legfeljebb 100 m2 lehet. Ezen épületeknek gyümölcs- és szőlőműveléssel, -feldolgozással, borturizmussal, borkereskedelemmel összefüggő funkciókkal kell bírniuk. A tájképvédelmi övezet kertes alövezetét településrendezési terv más területfelhasználási egységbe nem sorolhatja át, ezért a településtől É-ra fekvő kertségekben jelentkező beépítési igény ellenére sem lehet azok hétvégi házas (üdülő) területeké való átsorolása.
Tájképvédelmi okokból viszont a 100 m2-es maximális alapterületű építménynagyság csökkentése szükséges a valóban szőlőműveléssel és –feldolgozással jellemezhető ingatlanokon 80 m2-re, az egyéb, fenti funkciókkal nem bíró zártkerti ingatlanokon pedig 60 m2-re. Egy adott zártkerti ingatlan csak abban az esetben minősül jellemzően szőlőműveléssel, feldolgozással érintett területnek, ha annak legalább 80 %-án művelt szőlőültetvény van. Gazdasági, vagy túlnyomórészt gazdasági jellegű épületek helyett nem létesíthetők „kertes villanegyedek” a Nemzeti Park közvetlen határán, annak tájképvédelmi (és védő-) övezetében.
Mivel a szóbanforgó területek igen érzékenyek és sérülékenyek, a fent említett tájképvédelmi indokokon túl a karsztvízbázis megnyugtató védelméről is gondoskodni kell. Ennek érdekében a kertövezetben vízvezeték fektetését, és az arra való csatlakozásokat csak abban az esetben lehet elfogadni, ha az azzal egyidőben kiépített szennyvízvezetéket rákötik a településen megépült szennyvízhálózatra. A terület karsztos jellege miatt az érintett területek 100 %-os csatornázása szükséges.
(A szennyvizek összegyűjtése település csoportok szerint is történhet.)
e.) Hulladékelhelyezés
Hulladékfelügyeleti szempontból a település területén végzett tevékenységek során keletkező képződő veszélyes hulladékokat – amelyek körét a 16/2001. (VII.18) KÖM rendelet 1. Sz melléklete határoz meg- elkülönítve, a környezet károsítását kizáró módon az e célra kijelölt gyűjtőhelyen kell összegyűjteni.
A (2) bekezdés szerinti rendeletalkotás során kezdeményezni kell a keletkezett veszélyes hulladékok az üzemi területen történő minimális ideig való tárolásait azzal, hogy azt az arra kijelölt, vagy átmeneti tárolóba kell szállítani.
A keletkezett veszélyes hulladékok kezeléséről (gyűjtés, előkezelés, szállítás, hasznosítás, ártalmatlanítás) a veszélyes hulladékokkal kapcsolatos tevékenységek végzéséről szóló mód. 98 /2001 (VI.15) Kormány rendelet előírásai szerint kell gondoskodni.
A rendezési terv által érintett területen kiemelt figyelmet kell fordítani a lakosság, az intézmények és közterületek települési szilárd hulladékainak jelen is meglévő magas színvonalú gyűjtésére és rendszeres elszállítására, mint folyamatosan biztosítandó kötelezően ellátandó szolgáltatás végzésére.
Ennek érdekében megfelelő számú és színvonalú gyűjtő edényzetet kell rendszeresíteni, az edényzet ürítését és a hulladék elszállítását kellő gyakorisággal kell végezni.
A köz- és park területek tisztántartását, takarítását, hulladékmentesítését kellő gyakorisággal kell végezni.
Az üzemelő hulladéklerakó teljeskörű környezetvédelmi felülvizsgálat nélkül nem tartható fenn, ezért a meglévő szeméttelep felülvizsgálatát haladéktalanul el kell végezni.
Az elhullott állati tetemek ártalmatlanításánál figyelembe kell venni a 41/1997. (V. 28.) FM rendelettel közzétett Állategészségügyi Szabályzást.
A kommunális eredetű hulladékok szelektív gyűjtéséről a 2000. évi LXIII. tv. alapján gondoskodni kell.
f.) Környezetbiztonság
A műszaki biztonság betartatásának érdekében az alábbi rendelkezések betartandók:
29/1960. (VI. 7.) Korm. rendelet, ill. 2/1971. (IV. 28.) NIM rendelet alá tartozó nyomásfokozó berendezés
1994. évi XLVIII. tv ill.34/1995. (IV. 5.) Korm. rendelet és az 1/1967. (IV. 28) NIM rendelet alá tartozó villamosvezeték.
10. § Az épített környezet védelme (kiterjed a településre, az egyedi építményekre és műszaki létesítményekre) célja, hogy az ember egészségét védje, a jövő nemzedékek életfeltételeit javítsa és ennek érdekében alapvető szabályokat állapítson meg
1.) Biztosítani kell az épített környezetben élők (tartózkodók) egészségének védelmét, életfeltételeik folyamatos javítását, törekedni kell (el kell érni) a különböző tevékenységek káros hatásainak megszüntetésére vagy a hatályos előírások szerinti visszavonására.
2.) Fejlesztéseknél, beavatkozásoknál meg kell követelni a funkciókból adódó védőtávolságokat és a szükséges védőterület-kialakításokat.
3.) A szabályozási terven meghatározott zöldterületek, védőerdők kialakításáról és fenntartásáról folyamatosan gondoskodni kell.
A 33/2000 (III.17.) Korm. rendelet „2. számú melléklete szerint a község a „A” (fokozottan érzékeny) kategóriába sorolható, intézkedési szennyezettségi határérték Ci=C1.
III. Fejezet
BEÉPÍTÉSRE SZÁNT TERÜLETEK
Az egyes területfelhasználási egységekre vonatkozó előírások
Lakóterületek általános előírásai
11. § 1.) A területen fő funkcióként elsősorban lakóépületek helyezhetők el, valamint
- termelő kertgazdasági építmény,
- a terület ellátását szolgáló üzleti, kereskedelmi, vendéglátó épület, 500 m2
- beépített szintterületig
- kézműipari építmény, 500 m2 beépített szintterületig
- igazgatási, egyházi, művelődési és nevelési-oktatási, egészségügyi, szociális épület, 500 m2 beépített szintterületig
- szolgáltató és szállás épületek 500 m2 beépített szintterületig
- sportlétesítmény
- üzemanyagtöltő kivételesen sem helyezhető el
- nem zavaró hatású egyéb üzleti építmény
2.) Kiegészítő mellékfunkcióknál az alábbi előírásokat kell figyelembe venni:
- Ha a főfunkcióval egybeépülve egy tömeget képez, a homlokzat és tetőgerinc magasságra vonatkozó előírásokat kell betartani, de a főfunkció építmény előírt magasságát nem lépheti túl.
- Különálló kiegészítő mellékfunkció építmény-magassága 3,5 m lehet.
3.) Az (építmények elhelyezése) építési hely feleljen meg:
- a lakóterületre vonatkozó jelen előírásoknak,
- a lakóterületre vonatkozó zaj és rezgésvédelmi előírásoknak,
- a levegőminőségi előírásoknak,
- működésük a közízlést, közrendet nem sértheti,
- az ellátó rendszerek igénybevételével azok működésében zavart nem okozhat.
4.) A beépítési mód oldalhatáron álló, de amennyiben a telekméret indokolttá, illetve szükségessé teszi, szabadonálló beépítési mód is engedélyezhető lakótömbönként, főként a sarkok beépítésével, vagy szórványosan, ha a telek szélessége eléri a 20 m-t.
5.) Ha a már kialakult telkek valamelyike a az övezetre vonatkozó táblázatban feltüntetett telekméreteket, telekterületeket sem éri el, egyedi elbírálással kell vizsgálni a beépíthetőséget, melynek főbb szempontjai: benapozás, tűzvédelem környezet és egészségvédelem. Állattartó épület ez esetben csak akkor helyezhető el, ha az övezeti előírás nem zárja ki az előírt 10-15 m védőtávolság betartását a (környező) lakóhelyiség ablakától.
6.) Egy lakótelken több főfunkció építménye (főépület) nem építhető.
7.) Különálló kiszolgáló melléképítmény elhelyezésének szabályai:
- Az épületek közötti távolság betartandó,
- Oldalhatáron álló beépítés esetén állattartó melléképítményt feltétlenül, egyéb építményt a hátsó kertben a főfunkció építménye mögött kell elhelyezni arra a telekhatárra, ahol a főfunkció építménye áll. Ettől eltérni csak indokolt esetben lehet, ha a főfunkció építménye nem közvetlenül a telekhatárra került.
- Ha a telek már meglévő beépítettsége miatt ez nem lehetséges, - úgy hogy a főfunkció létesítményével szemben lévő telekhatártól az épületek között előírt távolság betartható legyen, illetve
- Szabadonálló beépítésnél az építmény mögött a hátsó kertben, a szomszédos telken lévő épületek közt előírt legkisebb távolság betartásával lehetséges.
- A telekhatártól való távolsága azonban nem lehet kisebb mint ennek 3 m-rel csökkentett mérete.
- Kialakult hézagosan zártsorú beépítésű területen (keresztszárnyas beépítésű területen), a szomszéd hozzájárulásával összeépíthetők az építmények.
8.) A kiskereskedelmi, üzlet, pavilon, környezetet nem zavaró kisipari szolgáltató építmény eseti elbírálással, a faluképi szempontok figyelembevétele mellett a fő funkció építményével összeépítve előkertben is elhelyezhető, ha a szomszédos telkeken lévő épületek között előírt legkisebb távolságok betarthatók.
9.) Állattartó építmény utcafrontra, előkertbe nem épülhet. Állattartó kiegészítő funkciójú melléklétesítmények esetén az alábbi védőtávolságokat is be kell tartani.
- Kis haszonállat ólja és ketrece lakóépülettől legalább 6,0 m
- Haszonállat ólja lakóépülettől 10,0 m, kifutója 12,0 m
- Trágya és trágyalétároló legalább 12,0 m-re legyen.
10.) Kisüzemi állattartás létesítményei csak környezetvédelmi és közegészségügyi előírások alapján a falusias lakóövezet telkein lehetséges.
11.) Nagyüzemi állattartás létesítményei belterületen nem helyezhetők el.
12.) A helyi értékvédelemre kijelölt területen a lakóépület tetőfedése pikkelyszerű, vagy kerámia anyagú (lehetőleg) cserép kerüljön. A harsány színű (zöld, kék) tetőfedő anyag alkalmazása nem engedhető meg.
13.) Az övezetekre vonatkozó általános követelményeket az egyes övezetekhez csatolt táblázatok tartalmazzák.
14.) Az egyes övezetekben a táblázatokban feltüntetetteknél kisebb méretű telkek beépíthetőségét egyedileg kell elbírálni.
Kialakult állapot
12. § 1.) A telekalakítás szempontjából kialakult állapot esetén új telket alakítani:
a) kialakult tömbben: akkor szabad, ha az újabb telkek területe eléri az övezetben előírt legkisebb telekméretet / vagy a telektömbben kialakult és beépítet telkek területének átlagos méretét.
b) tömbbelső feltárás esetén: akkor szabad, ha az újabb telkek területe eléri a telek előírt legkisebb területét. Ebben az esetben a visszamaradó (illetve beépített) telek területe el kell, hogy érje az övezeti előírásoknak megfelelően beépíthető legkisebb telekterületet.
c) kialakult telekméret alatt a ténylegesen meglévő telekméret értendő. A telek megosztására csak a tömbben kialakult átlagos telekterületnek megfelelően kerülhet sor. A háromnál több telket tartalmazó tömb esetében az átlagos telekterület számítása során a legkisebb és a legnagyobb telekterületet figyelmen kívül kell hagyni.
2.) A kialakult telektömbben az épületek elhelyezésének módját az épület építési helyén belüli elhelyezésének módját a vonatkozó előírások és az illeszkedés szabályai szerint kell meghatározni.
a) az előkert mérete a kialakult állapothoz igazodó kell, hogy legyen a tömb épített utcaszakaszán, de legalább az övezet területén.
b) az oldalkert mérete el kell hogy érje a min. 4,0 m-t,(de ez esetben a max. építméy magasság 4,0 m lehet.)
c) a hátsókert mérete el kell, hogy érje a min. 4,0 m-t, (de ez esetben a max. építmény magasság 4,0 m lehet)
d) Az övezetben előírt, vagy az övezetben kialakult legkisebb telekmélységet kétszeresen meghaladó mélységű telek esetében az építési hely mélysége nem haladhatja meg a 40 m-t.
- sem az övezetre előírt telekmélységet,
- sem az övezetben kialakult telekmélységnek a megengedett építmény-magasság mértékével csökkentett értéke.
e) Az övezetben előírt, vagy az övezetben kialakult legkisebb telekmélységet kétszeresen meghaladó mélységű telek esetében az épület mélysége sem haladhatja meg
- sem az övezetre előírt telekmélységnek a megengedett építmény-magasság értékével csökkentett értékét
- sem az övezetben kialakult telekmélységnek a megengedett építmény-magasság mértékével csökkentett értékét.
- sem a 20,0 m-es telekmélységet.
3.) Az illeszkedés általános szabályai
a) A szabályozási terven a "településszerkezeti védelem" jelű területen a tömbökben oldal és szabadonálló beépítések alakultak ki. Az övezeti előírások keretei között új épület elhelyezése esetén - a kialakult utcakép védelme érdekében a jellegzetes beépítés miatt az oldalkert mérete nyílás nélküli homlokzat kialakításával 4,0 m-re csökkenthető, de ez esetben az építmény magassága nem haladhatja meg a 4,0 m-t.
4.) Az építési vonal a kialakult telektömb
a. foghíj és saroktelek esetében illeszkedjék a csatlakozó szomszédos telek beépítésének utcai (közterület) beépítési vonalaihoz, kivéve, ha egyéb előírás másként rendelkezik.
b. ha a közbenső telek egyik csatlakozó szomszédos telke beépítetlen, illeszkedjék legalább két szomszédos beépített telek, illetve az érintett utcaszakasz beépítésének utcai (közterületi) építési vonalaihoz - kivéve, ha egyéb előírás ettől eltérő beépítést ír elő.
5.)Kialakult telektömbben a legnagyobb építmény, illetve építménymagasság:
foghíj esetében max. 50 cm eltérés lehet
a csatlakozó szomszédos épület magasságához mérten
az érintett utcaszakasz súlyozott - a beépített telkeken álló épületek figyelembevételével számított –utcaképi átlagos építménymagassághoz mérten
saroktelek esetében (vagy ha a közbenső telek egyik szomszédos telke beépítetlen) max. 50 cm eltérés lehet
a csatlakozó szomszédos épületek legnagyobb magasságához vagy
az érintett utcaszakasz átlagos építménymagasságához mérten
6.) Új magastető létesítése, magastető átalakítása esetén a tetőzet magassága - - ne nyúljon az utcavonalon, vagy az épület közvetlen környezetében álló épületek gerincvonala fölé.
Szabadonálló beépítés esetén az új magastető hajlásszöge - legyen azonos az épület közvetlen környezetében álló épület(ek) tetősíkjának lejtőszögével. Ahol a szomszédos épület(ek) tetősíkjának hajlásszöge kisebb, mint 35 fok, vagy nagyobb, mint 45 fok, ott a meglévő épület(ek)hez kell alkalmazkodni.
A lakóterület övezetei
Lf-I építési övezet
13. § 1.) Az övezetbe azok a lakótömbök tartoznak, amelyekben a telkek túlnyomó többsége megfelel az I. táblázatban előírtaknak.
a) a lakóépület legfeljebb kétlakásos lehet, de legfeljebb két rendeltetési egység helyezhető el egy épület tömegben történő megjelenítéssel.
b) az övezetben zártsorú beépítés nem engedhető
c) a főfunkció építménye nem lehet alacsonyabb a mellékfunkció építménynél
d) amennyiben a kialakult telekméret nem éri el a 550 m2-t, akkor a rendeltetési egységek számát csökkenteni, vagy melléképítmények építését korlátozni kell (amennyiben a szükséges védőtávolságok nem tarthatók be).
I. TÁBLÁZAT Lf-I
|
Az építési telek |
||||||
|
Beépítési mód |
Övezeti jele |
Legkisebb területe |
Legkisebb szélesség |
Legkisebb mélysége |
Legna- |
Építmény |
|
m2 |
m |
m |
% |
m |
||
|
Oldalhatá-ron álló |
Lf-I |
(K)550 |
16 |
30 |
30 |
*(K)4,0 |
|
Szabadon álló |
Lf-I |
(K)550 |
16 |
30 |
30 |
*(K)4,0 |
Szabadonálló beépítés elsősorban saroktelken alakítható ki.
*(K) kialakult értékek
Egyéb előírások:
- legkisebb zöldfelület 40 %
- terepszint alatti létesítmény: zárt rendszerű szigetelt szennyvíztároló vagy, trágyalé-tároló építmény
- süllyesztett garázs építése nem ajánlott, indokolt esetben talajmechanikai szakvélemény alapján terv készítendő az építés alatti víztelenítésre, valamint az épület víz ellen védelmére vonatkozóan
- környezetvédelmi besorolások
levegőminőség: általános levegőtisztaságvédelmi övezet
zajvédelmi és rezgésvédelmi besorolás: falusias lakóterület 8/2002 (III.22.) KöM- EüM együttes rendelet szerint
- Közművesítés: teljes
A szennyvizek szikkasztása átmenetileg sem engedhető meg. A szennyvíz csatornahálózat kiépítése miatt a hálózatra való rákötés kötelező.
Lf-II építési övezet
14. § 1.) Az övezetbe azok a lakótömbök tartoznak, amelyekben a telkek túlnyomó többsége megfelel az II. táblázatban előírtaknak.
a) a lakóépület legfeljebb kétlakásos lehet, de legfeljebb két rendeltetési egység helyezhető el egy épület tömegben történő megjelenítéssel
b) az övezetben zártsorú beépítés (hézagosan zártsorú beépítés) nem engedhető.
c) a főfunkció építménye nem lehet alacsonyabb a mellékfunkció építménynél
d) amennyiben a kialakult telekméret nem éri el az 800 m2-t, akkor a rendeltetési egységek számát csökkenteni, vagy melléképítmények építését korlátozni kell (amennyiben a szükséges védőtávolságok nem tarthatók be).
II.TÁBLÁZAT Lf-II
|
Az építési telek |
||||||
|
Beépítési mód |
Övezeti jele |
Legkisebb területe |
Legkisebb szélesség |
Legkisebb mélysége |
Legna- |
Építmény |
|
m2 |
m |
m |
% |
m |
||
|
Oldalhatá-ron álló |
Lf-II |
(K)800 |
16 |
40 |
30 |
*(K)4,0 |
|
Oldalhatá- |
Lf-II |
800 |
20 |
40 |
30 |
4,0 |
|
Szabadon álló |
Lf-II |
(K)800 |
16 |
40 |
30 |
* (K)4,0 |
Szabadonálló beépítés elsősorban saroktelken alakítható ki.
*(K) kialakult értékek
** A Petőfi út folytatásaként kialakítandó új Lf-II. építési övezetben az építési telek legkisebb szélessége 20 m, a legkisebb mélysége pedig 40 m legyen.
Egyéb előírások:
- legkisebb zöldfelület 40 %
- terepszint alatti létesítmény: zárt rendszerű szigetelt szennyvíztároló vagy, trágyalé-tároló építmény
- süllyesztett garázs építése nem ajánlott, indokolt esetben talajmechanikai szakvélemény alapján terv készítendő az építés alatti víztelenítésre, valamint az épület víz ellen védelmére vonatkozóan
- környezetvédelmi besorolások
levegőminőség: általános levegőtisztaság-védelmi övezet
zajvédelmi és rezgésvédelmi besorolás falusias lakóterület (8/2002.(III.22.) KöM- EüM együttes rendelet szerint
- Közművesítés: teljeskörű
A szennyvizek szikkasztása átmenetileg sem engedhető meg. A szennyvíz csatornahálózat kiépítése miatt a hálózatra való rákötés kötelező.
Lf-III építési övezet
15. § 1.) Az övezetbe azok a lakótömbök tartoznak, amelyekben a telkek túlnyomó többsége megfelel az III. táblázatban előírtaknak.
a) a lakóépület legfeljebb négylakásos lehet, de legfeljebb négy rendeltetési egység helyezhető el
b) az övezetben zártsorú beépítés nem engedhető
c) a főfunkció építménye nem lehet alacsonyabb a mellékfunkció építménynél
d) amennyiben a kialakult telekméret nem éri el a 700 m2-t, akkor a rendeltetési egységek számát csökkenteni, vagy mellékfunkció építését korlátozni kell (amennyiben a szükséges védőtávolságok nem tarthatók be
III. TÁBLÁZAT Lf-III
|
Az építési telek |
||||||
|
Beépítési mód |
Övezeti jele |
Legkisebb területe |
Legkisebb szélesség |
Legkisebb mélysége |
Legna- |
Építmény |
|
m2 |
m |
m |
% |
m |
||
|
Oldalhatá-ron álló |
Lf-III |
700 |
16 |
40 |
30 |
(K)*4,5-5 |
|
Szabadon álló |
Lf-III |
700 |
16 |
40 |
30 |
(K)*4,5-5 |
Szabadonálló beépítés elsősorban saroktelken alakítható ki.
*(K) kialakult
**A telek területének maximális beépíthetőségét normatív módon a telek területét alapulvéve sávos limitálással egyedileg kell kiszámítani a következő módon :
300 m2-ig 100 m2
300- 400 m2-ig 120 m2 + a 400 m2 feletti rész 25 %-a
400 -500 m2 -ig 130 m2 + a 500 m2 feletti rész 20 %-a
500 m2-től 140 m2 + az 600 m2 feletti rész 15 %-a
-limitálva további 100 m2-enkénti teleknövekmény esetén 5 %-kal csökken a beépíthetőség
-a normatív telekméret kétszeresét meghaladó telekhányad a beépítési %-nál nem vehető számításba.
A telek nagyságától függetlenül, a teljes telekterületet figyelembe véve számított 30 %-os beépítettség csak saroktelken, teljes közművesítettség esetén engedélyezhető, mely esetben a rendeltetési egységeket egy épületben, épületegyüttesben kell elhelyezni.
* A magasabbik értékek „főutak mellett, saroktelkeken és az illeszkedés szabályai Étv. 18. §.62/ alapján alkalmazhatók.
2) A falusias lakótelkek zónái
Lakó- és gazdasági udvar zónája
- Az utcai telekhatártól számított 15,0 méteren belül nem lakó funkciójú önálló épület nem helyezhető el.
- Az utcai telekhatártól számított 20,0 méteren belül épület csak a főépülettel egybeépítve létesíthető.
- Az állattartó funkciójú épület esetében az állattartó épületre vonatkozó védőtávolságok betartandók.
Gazdasági és kert zóna
- Az utcai telekhatártól számított 20,0 métertől 40,0 méterig terjedő terület a gazdasági tevékenységek számára kijelölt zóna.
- A nem lakó funkciójú épületek a kötelező oldalkerti méretek betartása mellett az építési területen belül szabadon elhelyezhetők. Oldalhatárra épület csak a főépülettel megegyező telekhatárra épülhet.
- Az utcai telekhatártól számított 40,0 méteren túl a telekrész nem építhető be, kivéve az Lf/2.1 övezetet, ahol termelő kertészeti építmény elhelyezhető.
3) Az állattartás céljára szolgáló épületek és építmények létesítését az állattartási rendelet szabályozza.
4) A falusias lakóterületek építési telkein a telek beépített területébe beszámított módon az alábbi épületek helyezhetőek el az övezeti szabályoknak megfelelően:
- jármű- (gépkocsi, motorkerékpár, munkagép stb.) tároló
- nyári konyha, mosókonyha, szárító
- egyéb tárolóépítmények (tüzelőanyag- és egyéb tároló, szerszámoskamra, szín, fészer, magtár, góré, csűr, pajta stb.),
- az állattartás céljára szolgáló épületek és építmények, ahol ezt az övezeti szabályozás és az állattartási rendelet lehetővé teszi,
- kisipari vagy barkácsműhely, műterem, kiskereskedelmi üzlet,
- a falusi turizmushoz kapcsolódó funkciók (idegenforgalmi, kereskedelmi, szolgáltató, szálláshely-szolgáltató funkciók),
- hőtermelést szolgáló épület (kazánház).
Egyéb előírások:
- legkisebb zöldfelület 40 %
- terepszint alatti létesítmény: zárt rendszerű szigetelt szennyvíztároló vagy, trágyalé-tároló építmény
- süllyesztett garázs építése nem ajánlott, indokolt esetben talajmechanikai szakvélemény alapján terv készítendő az építés alatti víztelenítésre, valamint az épület víz ellen védelmére vonatkozóan
- környezetvédelmi besorolások
levegőminőség: általános levegőtisztaság-védelmi övezet
zajvédelmi és rezgésvédelmi besorolás falusias lakóterület (8/2002.(III.22.) KöM- EüM együttes rendelet szerint
- Közművesítés: teljeskörű
A szennyvizek szikkasztása átmenetileg sem engedhető meg. A szennyvíz csatornahálózat kiépítése miatt a hálózatra való rákötés kötelező.
Vegyes terület
16. § 1.) A vegyes terület lakó, kereskedelmi, szolgáltató és a települési infrastruktúra alapfokú ellátást biztosító intézményrendszerének elhelyezésére szolgál.
Településközpont vegyes terület
Általános előírásai
Vt
17. § 1.) A településközpont vegyes terület több önálló rendeltetési egységet magába foglaló, lakó és olyan helyi települési szintű igazgatási, kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó, szálláshely szolgáltató, egyházi, oktatási, egészségügyi, szociális épületek, valamint sportlétesítmények elhelyezésére szolgál, amelyek alapvetően nincsenek zavaró hatással a lakófunkcióra.
2.) A településközpont vegyes területen elhelyezhető:
a.) lakóépület
b.) igazgatási épület
c.) kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó, szálláshely szolgáltató épület
d.) egyéb közösségi szórakoztató épület
e.) egyházi, oktatási, egészségügyi, szociális épület
sportépítmény
f.) üzemanyagtöltő; kivételesen sem helyezhető el
3.) A településközpont vegyes területen az OTÉK 31. § (2) bekezdésben előírtak figyelembevételével kivételesen elhelyezhető.
a.) Nem zavaró hatású egyéb gazdasági építmény
b.) Termelő kertészeti építmény
4.) A településközpont vegyes területen nem helyezhető el önálló parkolóterület és garázs a 3,5 t önsúlynál nehezebb tehergépjárművek és az ilyeneket szállító járművek számára.
5.) Tilos az övezetben a sugárzott hírközlés tornyainak létesítése, illetve lemezházas
trafó és épített gáznyomás szabályozó elhelyezése.
- A településmag környezetében a helyi értékvédelmi területen belül külön előírások:
Lábazatképzésnél:
Kő, műkő, vagy egyéb igényes természetes anyag használható fel.
Falfelület képzésnél:
Vakolt, fa, fehér, vagy pasztellszínek, erős rikító erős színek nem alkalmazhatók
Falburkolat kialakításánál:
Kő, műkő mészhomok tégla tagolt, plasztikus homlokzatképzés a helyi hagyományos díszítő motívumok felhasználásával, a helyi kultúra formakincseinek felhasználásával történhet.
Homlokzat arány rendszer kialakításánál:
A hagyományos lakókörnyezeti kultúra hagyományai szerinti nyílás és falfelület arány, valamint a homlokzat és a tető felépítmény arány kerüljön kialakításra.
Oromfal falazottan, illetve deszkázottan is megjeleníthető.
Tetőszerkezet kialakításánál:
Lapostető nem építhető.
Tetőfedésre hullámpala, műanyag hullámlemez, műanyag síklemez nem alkalmazható.
A tető felületen álló tetőablak kiugró formában nem építhető, legfeljebb fekvő tető-ablak egyedileg, vagy sorolva helyezhető el.
Műanyag előtető nem építhető
A településközpont vegyes terület, dominánsan lakóépületek elhelyezésére szolgáló kis telkes alövezet
Vt-1
18. § 1.) A terület építési övezeteinek legfontosabb előírásai:
A területen sport létesítmény 1 ha terület nagyságig elhelyezhető
IV. TÁBLÁZAT
|
Övezeti jel |
Min. kial. Telekterület |
Min. kial. Telekszélesség |
Legnagyobb beépítettség |
Max. építm. Magasság |
|
Vt-1 |
700* |
16 |
30 |
(K)*4,5 |
O oldalhatáron álló
SZ szabadonálló beépítési mód
K* a kialakult állapot
Hézagosan (félig zártsorú) zártsorú beépítés, kivételesen, ha az utcakép indokolttá teszi, megengedhető.
2.) A kialakult beépítésű területeken az új és az átépülő házak esetében az utcaképbe illesztést az engedélyezési terv készítésekor a szomszédos 3-3 épületet feltüntető, legalább 1:200 m.a. utcakép készítésével kell bemutatni. hézagosan zártsorú (félig zártsorú) beépítés megengedhető.
3.) Közterület felőli telekhatáron maximum 1,2 m magas, áttört kerítés létesítése engedélyezhető.
4.) Az intézményekhez az OTÉK szerinti, előírt gépjármű várakozóhelyeket telken belül kell biztosítani.
5.) Meglévő, kialakult, 10-14 m közötti szélességű lakótelkek beépítése, illetve azokon lévő épületek átépítése engedélyezhető. A kialakult beépítésre való tekintettel az oldalkert minimális mérete a 14 m-nél kisebb szélességű telkek esetében 4 m-re csökkenthető. Az övezetben az elhelyezhető építmények legnagyobb építmény magassága 4,0 m lehet
6.) .A meglévő kettős porták megközelítésére a nyúlványos (nyeles telek fenntartható a kialakult állapot miatt ,új telekalakítás nyúlvány telekkel nem történhet.
7.) A minimális teleknagyságot intézmények elhelyezésénél az ágazati szabványok és a technológiai tervek szabják meg. (ld. oktatási intézmények minimális telke)
Szabadonálló beépítés elsősorban saroktelken alakítható ki.
Egyéb előírások:
- legkisebb zöldfelület 20 %
- terepszint alatti létesítmény (nem ajánlott, indokolt esetben talajmechanikai szakvélemény alapján terv készítendő az építés alatti víztelenítésre, valamint az épület víz ellen védelmének biztosítására vonatkozóan)
- környezetvédelmi besorolások
levegőminőség: általános levegőminőségi besorolás .
zajvédelmi besorolás: falusias beépítésű terület 8./2002. (III.22.) KöM- EüM együttes rendelet szerint
- Közművesítés: teljeskörű
A szennyvizek szikkasztása átmenetileg sem engedhető meg. A szennyvíz csatornahálózat kiépítése miatt a hálózatra való rákötés kötelező.
A településközpont vegyes terület, dominánsan alapfokú intézmények elhelyezésére szolgáló nagytelkes alövezet
Vt-2
19. § 1.) A terület építési övezeteinek legfontosabb előírásai:
Az övezetben sportlétesítmény 2 ha-os területig elhelyezhető
V. TÁBLÁZAT
|
Övezeti jel |
Min. kial. Telekterület |
Min. kial. Telekszélesség |
Max. beép. % |
Max. építm. Magasság |
|
Vt-2 |
(K)800* |
20 |
40 |
6,0 |
O oldalhatáron álló
SZ szabadonálló beépítési mód
K a kialakult telekméretek
Hézagosan (félig zártsorú) zártsorú beépítés, kivételesen, ha az utcakép indokolttá teszi, megengedhető.
2.) A kialakult beépítésű területeken az új és az átépülő házak esetében az utcaképbe illesztést az engedélyezési terv készítésekor a szomszédos 3-3 épületet feltüntető, legalább 1:200 m.a. utcakép készítésével kell bemutatni. Félig (hézagosan) zártsorú beépítés megengedhető.
3.) Közterület felőli telekhatáron maximum 1,2 m magas, áttört kerítés létesítése engedélyezhető.
4.) Az intézményekhez az OTÉK szerinti, előírt gépjármű várakozóhelyeket telken belül kell biztosítani.
5.) Nyúlványos (nyeles) telek kialakítása nem engedélyezhető.
6.) A minimális teleknagyságot intézmények elhelyezésénél az ágazati szabványok és a technológiai tervek szabják meg. (ld. oktatási intézmények minimális telke)
Szabadonálló beépítés elsősorban saroktelken alakítható ki.
Egyéb előírások:
- legkisebb zöldfelület 40 %
- terepszint alatti létesítmény: zárt rendszerű szigetelt szennyvíztároló, vagy trágyalé-tároló építmény
- süllyesztett garázs építése nem ajánlott, indokolt esetben talajmechanikai szakvélemény alapján terv készítendő az építés alatti víztelenítésre, valamint az épület víz ellen védelmére vonatkozóan
- környezetvédelmi besorolások
levegőminőség: általános levegőtisztaság-védelmi övezet,
zajvédelmi és rezgésvédelmi besorolás falusias lakóterület 8./2002. (III.22.) KöM- EüM együttes rendelet
- Közművesítés: teljeskörű
A szennyvizek szikkasztása átmenetileg sem engedhető meg. A szennyvíz csatornahálózat kiépítése miatt a hálózatra való rákötés kötelező.
Gip-M építési övezet
(Mezőgazdasági ipari övezet) Birtoktestközpont
20. §
.
1.) Az övezetbe a meglévő és újonnan létesülő mezőgazdasági üzemek (majorok) tartoznak, ahol a mezőgazdasági termékek feldolgozása, tárolása, a mezőgazdasági gépek és szállítóeszközök javítása folyik, nagyüzemi állattartás vagy mezőgazdasági illetve mezőgazdasági termeléshez szorosan kapcsolódó ipari tevékenység, szőlő és gyümölcs feldolgozás befogadására alkalmas.
2.) A belterülethez közeli mezőgazdasági területeken (a szabályozási terven majorlétesítési tilalmi határon belüli területeken, majorok számára új terület nem alakítható ki.)
3.) A korlátozás alá nem eső mezőgazdasági területeken, elvi engedélyezési eljárás keretében jelen előírásokat betartva, mezőgazdasági ipari gazdasági terület alakítható.
4.) A meglévő területek fejlesztése, átalakítása, korszerűsítése, a teljes létesítményre kiterjedő terv alapján engedélyezhető.
VI. TÁBLÁZAT Gip-M
Mezőgazdasági majorok
|
Az építési telkek |
||||||
|
Beépítési mód |
Övezeti jele |
Legkisebb területe |
Legkisebb szélesség |
Legkisebb mélysége |
Legna |
Építmény |
|
m2 |
m |
m |
% |
m |
||
|
Szabadon álló |
Gip-M |
1000* |
50 |
25 |
40 |
4,5 |
Siló építése esetén az építmény magasságot a technológiai terv alapján kell meghatározni.
Egyéb előírások:
- legkisebb zöldfelület 40 %
- terepszint alatti létesítmény: zárt rendszerű szigetelt szennyvíztároló vagy, trágyalé-tároló építmény
- süllyesztett garázs építése nem ajánlott, indokolt esetben talajmechanikai szakvélemény alapján terv készítendő az építés alatti víztelenítésre, valamint az épület víz ellen védelmére vonatkozóan
- környezetvédelmi besorolások
levegőminőség: általános levegőtisztaság-védelmi övezet
zajvédelmi és rezgésvédelmi besorolás falusias lakóterület 2000. LXIII.tv.KöM- EüM együttes rendelet
- Közművesítés: részleges
A szennyvizek szikkasztása átmenetileg sem engedhető meg. A szennyvíz csatornahálózat kiépítése miatt a hálózatra való rákötés kötelező.
Különleges területek
21. § 1.) A különleges területbe azok a területek tartoznak, amelyek a rajtuk elhelyezendő építmények különlegessége miatt (helyhez kötöttek, jelentős hatást gyakorolnak a környezetükre, vagy a környezetük megengedett külső hatásaitól is védelmet igényelnek), a települési infrastruktúra jelentős intézményei.
2.) A különleges területek területfelhasználási mód szerinti tagozódása:
Különleges területnek minősülnek az alábbi létesítmények elhelyezésére kijelölt területek:
a.) temető K(T)
b.) kemping K(C)
c.) sportpálya K (SP)
d.) lovaspálya K (LO)
e.) vadaspark K (V)
d.) pincés terület K (Pi)
VII. TÁBLÁZAT
|
Az építési övezet funkcionális besorolása |
|||||
|
Az építési telek |
|||||
|
Övezeti jele |
Funkcionális besorolás |
Beépítési mód |
Legkisebb terület |
Legnagyobb beépítettség % |
Építménymagasság legkisebb-legnagyobb értéke m |
|
K (T) |
Működő temető |
Csak kiszolgáló épület(SZ) |
K |
5 |
(K)*3,5 |
|
K (LO) |
Lovas pálya |
SZ |
1000 |
20 |
4,5 |
|
K (C) |
Kemping, táborhely |
O (SZ) |
K |
|
|
|
|
Sporttelep –szabadidő központ |
SZ |
K |
10 |
6,5 |
|
K (V) |
Vadaspark |
SZ |
(1000) |
7 |
4,5 |
|
K (PI) |
Pince** |
O (SZ)Z |
K |
|
|
1. K* kialakult telekállapot, illetve Szabályozási terven jelölt területi határok
2. A kialakult telekméretektől kisebb telek nem alakítható ki, kivéve ha a szabályozási terv ezt lehetővé teszi.
**A pincés területekre vonatkozó külön előírások:
ALSÓPINCE SOROK (Baglyosi pincék területe)
„A” felsősor tufafalas pincesor
Az övezetben lyuk pincék is létesíthetők.
- a szomszéd, illetve az előtte, vagy mögötte lévő tulajdonos pincéje alá üreget létesíteni tilos
- mindenféle pinceépítési tevékenység engedély köteles, az engedélyezési tervnek környezet ábrázolást tartalmaznia kell. (fotó melléklet, térkép, utcakép melléklet)
- legalább 1,4 m-es földtakarás biztosítása szükséges új pince létesítése esetén, ennek hiányában statikai szakvéleménnyel kell igazolni az építmény állékonyságát.
- új pince létesítése bányageológiai szakvélemény alapján létesíthető
a pinceüreg max. 4 m széles lehet.
- a közterületi pincék korlátozottan forgalomképes területek (eladhatók) az út megtartásával
- a közterületi pincéken földtakarás biztosítása szükséges, felépítmény közterületi pincékre nem építhető, a bejárati homlokzaton erkély, loggia nem létesíthető.
- az előtető max. 2 m-ig cserépfedéssel építhető. Műanyag használata tilos.
a pincék „zártsorúan” összeépíthetők, vagy szabadonállóan is építhetők a kialakult állapotnak megfelelően. Szabadonálló beépítés esetén min. 1m távolság betartandó.
„B” alsósor
- borház kivételesen a terület alsó során létesíthető, de ennek homlokzatán sem jeleníthető meg erkély, vagy loggia.
- a pince közi utakon a 3,5 t –nál nehezebb tehergépjármű forgalom nem engedhető meg.
- kerítés építése tilos
FELSŐ PINCE SOROK (Alsóhegyi, vagy Nádasdi pincék területe)
Az övezetben borházas pincék is létesíthetők.
- új pince létesítése bányageológiai szakvélemény alapján létesíthető
- a szomszéd, illetve az előtte, vagy mögötte lévő tulajdonos pincéje alá új üreget létesíteni tilos
- mindenféle pinceépítési tevékenység engedély köteles, az engedélyezési tervnek környezet ábrázolást tartalmaznia kell. (fotó melléklet, térkép, utcakép melléklet)
- legalább 1,4 m-es földtakarás biztosítása szükséges új pince létesítése esetén, ennek hiányában statikai szakvéleménnyel kell igazolni az építmény állékonyságát.
- a présház max. 6 m mély,5 m széles és 2,5 m építmény magasságú lehet.
- a közterületi pincék korlátozottan forgalomképes területek (eladhatók)
- a közterületi pincéken földtakarás biztosítása szükséges, felépítmény közterületi pincékre nem építhető, a bejárati homlokzaton erkély, loggia nem létesíthető.
- Borház max. 50m2-ig építhető. Építőanyagként természetes anyagok használhatók fel, műanyag alkalmazása tilos.
- a pincék „zártsorúan” összeépíthetők, vagy szabadonállóan is építhetők a kialakult állapotnak megfelelően. Szabadonálló beépítés esetén min. 1m távolság betartandó.
- a pince közi utakon a 3,5 t-nál nehezebb tehergépjármű forgalom nem engedhető meg.
- kerítés nem építhető
- telek alakítás egyedileg – a szomszédok azonos jogainak figyelembevételével történhet. Minden telek alakítás egyedileg kezelendő.
- a 100 évnél régebbi épület szerkezetek konzerválandók, vagy rekonstruálandók
Különleges beépítésre szánt egyéb kategóriába nem sorolható szálláshely szolgáltatás övezete
21/E. § (1) A különleges egyéb kategóriába nem sorolható beépítésre szánt szálláshely szolgáltatás övezetébe tartozó területeken a turizmushoz, szálláshely szolgáltatáshoz tartozó nagy területű intézmények helyezhetők el.
(2) Az övezetbe azok a tömbök tartoznak, amelyekben a telkek túlnyomó többsége megfelel a VIII/A/2 táblázatban előírtaknak (1. sz. melléklet). Az övezetben a legnagyobb homlokzatmagasság 11,5 m (lejtős terep miatt- a lejtő völgy oldalára vonatkozik), a legkisebb zöldfelület 50 %
(3) Egyéb előírások:
A telken belüli beültetési kötelezettség a minimális zöldterület mértékere vonatkozóan a biológiai aktivitásérték számítás szerint szükséges kétszintű gyep, és 40 db cserje /150 m2, vagy gyep és 1 db nagy lombkoronájú fa 150/m2 növényzettel
22. §
Az üdülő területek általános előírásai
1.) Az üdülőterületen elsősorban üdülő épületek helyezhetők el
2.) Az üdülőterületen
- Üdülőházas terület (ÜÜ)
kerül kialakításra
3.) Üdülőházas területen az OTÉK 22. §.(1) bekezdés szerinti üdülő épület, üdülőtáborok és kempingek helyezhetők el.
4.) Az üdülőterületen kivételes jelleggel lakóépület, a terület rendeltetésével összefüggő építmények, sport-, és kerti építmények, valamint vízmedencék is elhelyezhetők
5.) Az üdülőterületen egyebekben az OTÉK 21. §. (3) bekezdés szerinti építmények nem helyezhetők el.
6.) Az üdülőterületen a terület igényei szerint a 3,5 t önsúlynál nem nehezebb járművek számára parkoló helyezhető el. Gépjárműtárolók önálló építményként a területen nem alakíthatók ki.
ÜÜ építési övezet
23. § 1.) Az övezetbe azok a tömbök tartoznak, amelyekben a telkek túlnyomó többsége megfelel a VIII. táblázatban előírtaknak. A terület elsősorban üdülőépületek, legfeljebb camping elhelyezésére szolgál
2.) Az övezetben állattartó épület kivételesen helyezhető el az állattartási szabályrendeletben előírtak alapján.
VIII. TÁBLÁZAT ÜÜ
|
Az építési telek |
||||||
|
Beépítési mód |
Övezeti jele |
Legkisebb területe |
Legkisebb szélesség |
Legkisebb mélysége |
Legna-gyobb beépített- |
Építmény |
|
m2 |
m |
m |
% |
m |
||
|
Oldalhatá-ron álló |
ÜÜ |
700 |
16 |
30 |
10 |
-4,5 |
|
Szabadon álló |
ÜÜ |
1100 |
16 |
30 |
15 |
-4,5 |
Szabadonálló beépítés elsősorban saroktelken alakítható ki.
Egyéb előírások:
- legkisebb zöldfelület 40 % Kertépítési terv készítése kötelező.
- terepszint alatti létesítmény esetén:
süllyesztett garázs építése indokolt esetben talajmechanikai szakvélemény alapján terv készítendő az építés alatti víztelenítésre, valamint az épület víz ellen védelmére vonatkozóan
- környezetvédelmi besorolások
levegőminőség: általános levegőtisztaság-védelmi övezet
zajvédelmi és rezgésvédelmi besorolás falusias lakóterület
- Közművesítés: teljeskörű
A szennyvizek szikkasztása átmenetileg sem engedhető meg. A szennyvíz csatornahálózat kiépítése miatt a hálózatra való rákötés kötelező.
- A tájba illeszkedés fotóval dokumentálandó.
Az épületek héjazataként eternit alapú hullámpala nem alkalmazható és a harsány zöld, kék tető fedőanyag használata is tilos.
IV. Fejezet
BEÉPÍTÉSRE NEM SZÁNT TERÜLETEK
A közlekedési területek általános előírásai
24. § 1.) Az övezet az országos és helyi közutak, a kerékpárutak, a gépjármű várakozó helyek (parkolók) – a közterületnek nem minősülő telken megvalósulók kivételével -, a járdák és gyalogutak, mindezek csomópontjai, vízelvezetési rendszere és környezetvédelmi létesítményei, továbbá a közművek és a hírközlés építményeinek elhelyezésére szolgál. A közutak elhelyezése céljából a településszerkezeti terven ábrázoltaknak megfelelően útkategóriáktól függően, legalább a következő szélességű építési területet kell biztosítani:
Törzshálózati jelentőségű út esetén 30 m
Országos mellékutak esetén 22 m
Helyi gyűjtőutak esetén 16 m
Külterületi fő dűlőutak esetén 12 m
Kiszolgáló utak esetén 10 m
Kerékpárút esetén 3 m
2.) A közlekedési területen elhelyezhető a közlekedés kiszolgálói:
- Közlekedési létesítmények
- Közművek és hírközlési létesítmények
3.) Az országos közutakat érintő új csomópontok vagy útcsatlakozások tervezésekor figyelembe kell venni az UT-2-1. 115-1994. számú útcsatlakozások ideiglenes műszaki előírásaiban foglaltakat.
4.) Figyelembe kell venni továbbá az 1988. I. törvény, illetve ennek végrehajtásáról szóló 30/1988. (IV.21.) MT rendeletet
- az utak forgalomszabályozásáról és a közúti jelzésekről szóló 20/1984. (XII.01.) KM sz. rendeletet
- a közutak igazgatásáról szóló 19/1994. (V. 21.) KHVM rendeletet.
5.)A pincesorok „kt” jelű területén korlátozott közlekedés céljára nyomsáv fenntartandó.
Közműlétesítmények, közműellátás
25. § 1.) A közműhálózatok és közműlétesítmények elhelyezésénél az OTÉK előírásait, valamint a megfelelő ágazati szabványokat és előírásokat be kell tartani.
A község közművesítettsége teljeskörű.
2.) A közműlétesítmények ágazati előírások szerinti védőtávolságon belül mindennemű tevékenység csak az illetékes üzemeltető hozzájárulása esetén engedhető meg.
3.) Új közművezeték létesítésekor és egyéb építési tevékenység (útépítés, építmény, épület-, műtárgyépítés, stb.) esetén a kivitelezés során a meglévő közművezetékek nyomvonalával, vagy közműlétesítmény telepítési helyével ütköző meglévő közművezetékek, vagy közműlétesítmények kiváltását, vagy szabványos keresztezési ágazati előírások szerint kell kivitelezni.
4.) A meglévő közműveknél az egyéb építési tevékenység miatt szükségessé váló kiváltásairól, vagy szabványos keresztezések kiépítésekor azoknak – szükség szerinti – egyidejű rekonstrukciójáról is gondoskodni kell.
5.) Épületek építésére engedély csak az övezeti előírásoknak megfelelő közművesítés biztosítása esetén adható.
6.) A közlekedésfejlesztést, a területfejlesztést a közmű ágazati fejlesztési tervekkel egyeztetni kell a célszerű kivitelezés érdekében.
7.) A közművezetékek telepítésénél (átépítéskor és új vezeték létesítésekor) a gazdaságos területhasználatra figyelmet kell fordítani. Utak alatt a közművek elrendezésénél mindig a távlati összes közmű elhelyezési lehetőségét kell figyelembe venni. A csak távlatban várható közmű számára is a legkedvezőbb nyomvonal fektetési helyet szabadon kell hagyni, nem szabad eléépíteni.
8.) Közművezeték, járulékos közműlétesítmények elhelyezésénél az esztétikai követelmények betartására is figyelemmel kell lenni.
9.) Mindennemű építési tevékenységnél a meglévő és megmaradó közművezetékek, vagy közműlétesítmények védelméről gondoskodni kell.
10.) Útépítésnél, útrekonstrukciónál a tervezett közművek egyidejű kiépítéséről illetve a meglévő közművek szükséges egyidejű rekonstrukciójáról gondoskodni kell.
11.) Szennyvízkezelés, csapadékvíz elvezetés
a.) A talaj, a talajvíz és a rétegvizek védelme érdekében a szennyvizek szikkasztása még átmenetileg sem engedélyezhető.
b.) A csatornázatlan területeken a szennyvízcsatorna hálózat megépítéséig átmeneti közműpótló berendezésként – szigorúan ellenőrzötten kivitelezett – zárt szennyvíztározó medencék létesítése engedélyezhető. A zárt szennyvíztározó medencékből az összegyűjtött szennyvizet a kijelölt szennyvízleürítő helyre kell szállítani.
c.) A nyílt árkokra való esetleges szennyvízrákötéseket, valamint a felhagyott kutakba történő szennyvízbekötéseket meg kell szüntetni.
d.) A gazdasági területen keletkező ipari szennyvizeket a telken belül kell előtisztítani (olaj-, zsír-, hordalékfogó, stb.). A szennyvizet csak a hatóságok által előírt mértékű előtisztítás után szabad a közcsatornákba bevezetni.
e.) Az ÉVIZIG kezelésében lévő vízfolyások, vízfelületek partéleitől 6-6 m, a társulati kezelésű vízfolyások partéleitől 6-6, az önkormányzati kezelésben lévő vízfolyások, vízfelületek partéleitől 2-2 m, a nyílt árkok mentén legalább az egyik oldalán min. 2 m, a másik oldalán min. 1 m szélességű sáv karbantartás számára szabadon hagyandó.
Kialakult beépítés esetén eltérés lehetséges.
f.) A magasabban fekvő területekről lefolyó csapadékvizek ellen a beépített területeket övárkok létesítésével kell megvédeni. Az övárkok belterületi nyílt árkokba csatlakozása előtt hordalékfogók telepítése szükséges.
12.) Villamosenergia ellátás
a.) A középfeszültségű 20 kV-os oszlopra fektetve épített villamoshálózatoknak az MSZ 151. sz. szabvány szerinti rögzített biztonsági övezetét szabadon kell hagyni. A 20 kV-os vezeték védőtávolsága külterületen 5-5 m, belterületen 2,5-2,5 m a szélső szálaktól. A szélső szálak távolsága 3 m.
b.) A villamosenergia elosztó hálózatok föld feletti elhelyezése egyelőre területgazdálkodási szempontból fennmarad, az utcabútorozási és utcafásítási lehetőség biztosítása érdekében a hálózatokat közös oszlopsorra kell elhelyezni, lehetőleg a közvilágítási lámpatesteket tartó oszlopokra. Hosszabb távon a villamosenergia közép- és kisfeszültségű, valamint a közvilágítási hálózatokat lehetőleg földkábelbe fektetve kell építeni.
A villamos energia ellátás légvezetékeit a község központi területén (lehetőleg) földkábelbe kell helyezni.
13.) Gázellátás
a.) Az érvényes előírások szerint a földgázvezeték biztonsági övezete a földgázvezeték falsíkjától nagyközépnyomású vezeték esetén 9-9 m. A középnyomású vezeték biztonsági övezete az átmérőtől függően jobbra-balra 3-5 m közötti, a kisnyomású vezetéké 3-3 m.
b.) Középnyomású földgázellátású területeken telkenként egyedi nyomásszabályozókat kell elhelyezni. A tervezett gáznyomás szabályozók az épületek utcai homlokzatára nem helyezhetők el. A berendezés a telkek előkertjeiben, udvarán, vagy az épület alárendeltebb homlokzatára szerelhetőek.
14.) Távközlés
a.) A távközlési hálózatot annak létesítésekor illetve rekonstrukciójakor földkábelbe illetve alépítménybe helyezve föld alatt vezetve kell építeni.
b.) A föld feletti vezetés fennmaradásáig, területgazdálkodási okokból, valamint az utca fásítási és utcabútorozási lehetőségének a biztosítására a 0,4 kV-os, a közvilágítási és a távközlési szabadvezetéket közös oszlopsoron kell vezetni.
c.) A mobiltelefon-szolgáltatók antenna tornyait belterületen nem lehet elhelyezni. Külterületen történő elhelyezés esetén a BNPI és a műemléki hatóság egyetértő véleménye szükséges.
Közterületek kialakítása, nyilvántartása és használata
26. § 1.) A település igazgatási területén közterületként a szabályozási terveken ekként jelölt és az ingatlan-nyilvántartásban így bejegyzett területeket kell számon tartani.
2.) A közterületeket rendeltetésének megfelelően bárki szabadon használhatja, de a használat mások hasonló jogait nem korlátozhatja.
3.) A közterület rendeltetésétől eltérő használathoz a tulajdonos, az Önkormányzat hozzájárulása szükséges. Amennyiben az eltérő használat építési tevékenységgel is jár, a tulajdonosi hozzájárulásokon túl, az építési hatóság engedélye is szükséges.
4.) A település közterületein az alábbi használatok engedélyezhetők:
Hirdető, reklám berendezés elhelyezése,
Közúti közlekedéssel kapcsolatos építmények (pl. tömegközlekedési váróhely, parkoló, információs tábla) elhelyezése
Köztisztasággal kapcsolatos építmények, tárgyak elhelyezése
Utcai bútorok, műtárgyak (szobor, kút, óra, stb.) elhelyezése
Távbeszélőfülke elhelyezése
Építési munkával kapcsolatos létesítmények, építőanyagok időleges elhelyezése
5.) Töltőállomást belterületen nem lehet elhelyezni.
6.) Tömegközlekedési várakozóhelyeket az utcaképbe illeszkedő módon lehet építeni.
7.) A közterületek eredeti rendeltetésétől eltérő használatát, annak időtartamát, a használat egyéb feltételeit, pl. a használati díjat, és egyéb elvárásokat, valamint az engedély nélküli szankciókat külön önkormányzati rendeletben kell szabályozni.
8.) A közterületi fasorok a közlekedés biztonságát a kilátás takarásával nem korlátozhatják.
Zöldterületek (Z)
Általános előírások
Beépítésre nem szánt övezet került bevezetésre, melyek területét a szabályozási terv tünteti fel.
Közparkok területe
28. § 1.) Az övezetbe a közparkok, díszparkok, pihenő- és játszóparkok tartoznak.
2.) Területüknek közútról, köztérről közvetlenül megközelíthetőnek kell lennie.
3.) Az övezetbe elhelyezhető:
A pihenést és testedzést szolgáló építmények (sétaút, pihenőhely, tornapálya, gyermekjátszótér, stb.)
-Vendéglátó, elárusító épület, nyilvános illemhely
-A terület fenntartásához szükséges épület-kerítés.
- Emlékművek, szobrok zászlótartó, szökőkút
Erdőterületek E
Általános előírások
29. § 1.) A legmagasabb szintű jogszabály Az erdőről és az erdő védelméről szóló 1996. évi XIV. tv.
2.) A község igazgatási területén az OTÉK 6. § (3) és 28. § alapján az erdőterületek övezetekre való bontása a településszerkezeti terv területfelhasználásra vonatkozó meghatározásai alapján
Evk védelmi célú erdő
Eg gazdasági célú erdő
Evt természetvédelmi célú erdő
övezetek kerültek megkülönböztetésre.
Evk övezet
Védelmi rendeltetésű erdők
30. § 1.) Telepítésük szükség szerint a környezetre ártalmas bűzös üzemek védőtávolságának csökkentése, a lakóterületek védelme érdekében történik.
2.) Területükön építmények nem helyezhetők el.
(a meglévő mészégető boksák tájegységi bemutató helyként elhelyezhetők a védelmi célú erdőterületeken is.)
Eg övezet
Gazdasági erdők
31. § 1.) Az erdő területén rendeltetésének megfelelő építmények helyezhetők el, maximum 0,5 %-os beépítettséggel.
2.) A 0,5 %-os beépítettséget telekalakítás, telekmegosztás során is biztosítani kell.
3.) A megengedett maximális építménymagasság 3,5 m. Az épületeket szabadonállóan kell elhelyezni. A tájidegen építőanyagok használata nem engedhető meg.
Evt övezet
Természetvédelmi erdőterületek
32. § 1.) A természetvédelmi területek erdeire az illetékes természetvédelmi államigazgatási szervek előírásai vonatkoznak melyeket az építési hatósággal történő egyeztetés révén kell hatósági határozatban érvényesíteni.
Védelmi célú területek
A BÜKKI NEMZETI PARK területe
33. § 1.) A külön jogszabályok alapján védelem alatt álló BNP területén területet felhasználni, földrészletet alakítani, a növényi és állati élőhelyeket befolyásoló beavatkozást végrehajtani, építményeket elhelyezni és kialakítani csak a védetté nyilvánító rendelkezés, valamint az érdekeltek és a szakhatóságok előírásai szerint szabad.
2.) A BNP területére a nemzetközi előírások szerinti zónabeosztási terv készítendő, melyet az illetékes természetvédelmi államigazgatási szerv készítettet az alábbi nemzetközileg előírt lehatárolások irányelvei szerint
„A” Természetes állapotú zóna
„B1” Természetközeli állapotú zóna (Kezelt természetközeli állapotú zóna, extenzív hagyományos területhasználattal, javarészt szikes gyepek.)
„B2” Erdőtelepítések elsősorban természetvédelmi, védett faj megőrzési célzattal.
„B3” Védett terület intenzív agrárterület.
„C” Védett területi szántók és a turizmus kiemelt területei kevesebb korlátozással
„D” Pufferzóna a védett területek körül.
3.) A BNP területén a művelési ágak az alábbi zónába sorolhatók:
- A gyepes - B1
- A szántó területek - C
- Erdőtelepítések - B2
övezetként kerültek besorolásra. A „D” jelű védőterület (puffer zóna).
A területre a BÜKKI NEMZETI PARK REGIONÁLIS ÉS TÁJRENDEZÉSI TERV előírásai vonatkoznak a terv jóváhagyását követően. Az Országos Területrendezési Terv a község területét A KIEMELT TÉRSÉGI ÖVEZETBE sorolja be, ezen belül a Védett természeti területek övezete, illetve a Tájképvédelmi terület övezete érinti a közigazgatási területet.
A település az ún. TÁJKÉPVÉDELMI ÖVEZETBE tartozik, melynek sajátos előírásai a panoráma pontok környezetében a következő:
-A panoráma ponton feltáruló látvány elépítése nem engedhető meg
-A panoráma pont környezetében 200 m-en belül elhelyezendő építmény engedélyezéséhez fotódokumentációval kell igazolni a tájba illeszthetőséget
-Harsány színek alkalmazása épület színezések esetén nem engedhető
-A tetőfedő anyaga hullámpala nem lehet (kék, zöld, szürke színek alkalmazása tilos)
-Az építmény anyaga természetes alapanyagú, a környezethez illeszkedő legyen
-Az építmény magassága 4,5 m-nél magasabb nem lehet (kivétel kilátó pont)
Mezőgazdasági területek
Általános előírások
34. § 1.) A község külterületének, mezőgazdasági termelést (növénytermelést, szőlő és gyümölcstermelést, állattenyésztést továbbá termékfeldolgozást és tárolást) szolgáló része.
2.) A mezőgazdasági területeken az OTÉK 6. § (3) alapján és a 29. § előírásainak megfelelően a következő övezetek kerültek kijelölésre:
Má-E (döntően) gyep, legelő, vagy kisparcellás szántó művelésű terület – extenzív terület
Mk kertgazdálkodásra szolgáló terület, ültetvények
3.) A területen elhelyezhető építményeket jelen szabályzat és az adott terület építési hagyományainak megfelelően kell kialakítani.
Má-E
(döntően) Gyep, legelő vagy kisparcellás szántó művelésű terület
35. § 1.) Az övezetbe a mezőgazdasági területek azon – viszonylag egybefüggő részei tartoznak, ahol a gyep, legelő művelésű területek meghatározó arányban találhatók, ezért főként a legeltetés, állattartás jelenti a fő gazdálkodási tevékenységet. A telekalakítás és építés feltételei a meghatározó tevékenységhez igazodva kerültek meghatározásra.
IX.TÁBLÁZAT
|
Az építési telkek |
||||
|
Beépítési mód |
Övezeti jele |
Legkisebb terület |
Legnagyobb beépítettsége |
Építmény max. magassága |
|
m2 |
% |
m |
||
|
SZ |
Má-E |
6000+ 3 ha |
3 |
3,5 |
2.) Tanya és farmgazdaság 6000 m2 építési telek kialakítására legalább 3 ha nagyságot elérő terület fenntartás, birtoklás esetén lehetséges, vagy igazolni szükséges a mezőgazdálkodásból való megélhetést. Szabadonálló beépítési móddal, maximum 4,5 m homlokzatmagasságú épületekkel, a telekterület maximum 3-5 %-ának beépítésével.
3.) Közművesítés: részleges
4.) A beépítés során a környezetbe illeszkedés fotó dokumentációval és látvány terv készítésével igazolandó.
Kertgazdálkodásra szolgáló terület,
Gyümölcsös terület
Mk
36. § 1.) Az övezetbe azok a mezőgazdasági területek tartoznak, ahol kertgazdálkodást, túlnyomórészt szőlő, gyümölcstermesztést folytatnak, illetve azok a földrészletek, melyeket korábban zártkertnek parcelláztak.
2.) A legkisebb beépíthető telek területe szőlő, gyümölcsös, vagy kertművelési ág esetén 720 m2, szántó vagy gyep művelés esetén 1500 m2. Az övezetben egy gazdasági épület helyezhető el, melynek alapterülete 30 m2.
3.) Az I. kategóriájú szőlőkataszterbe tartozó területek építési feltétele
a.) Az övezetben állattartó épületek nem helyezhetők el.
b.) Növénytermesztés célját szolgáló fóliasátor I. termőhelyi kategóriájú szőlőültetvényeken nem létesíthető.
c.) Földbevájt pince létesíthető.
X.TÁBLÁZAT
|
Az építési telkek |
||||
|
Beépítési mód |
Övezeti jele |
Legkisebb terület |
Legnagyobb beépítettsége |
Építmény -max. magassága |
|
m2 |
% |
m |
||
|
SZ |
Mk1 |
1500 |
3 |
3,0 |
|
SZ |
Mk2 |
3000 |
3 |
3,0 |
|
SZ |
Mk3 |
3000 |
* |
* |
* távlati lakó, vagy üdülő terület, semmi olyan építmény nem helyezhető el, ami a távlati területfelhasználást akadályozhatná
4) Lakó vagy pihenőtér elhelyezésének feltétele gazdasági építmény megléte 3000 m2 telekterület és legalább 3 ha ültetvény tulajdonlása.
5) Közművesítés: részleges
6) A beépítés során a környezetbe illeszkedés fotó dokumentációval és látvány terv készítésével igazolandó.
Egyéb területek
V-1, V-2 övezetek
Vízgazdálkodási terület
37. § 1.) V-1 jelű övezetbe tartozik a Cseresznyés-patak, Szoros- patak (Csortos-patak) az esetlegesen tervezendő víztározó és partja és közvetlen környezete. Területükön legfeljebb a közlekedés céljait szolgáló hidak helyezhetők el az érintett szakhatóságok hozzájárulásával, elvi engedélyezési eljárással megalapozottan megkért építési engedély alapján.
2.) Az övezetben lévő, fenti előírásoknak megfelelő építmények építésének, átalakításának, bővítésének részletes feltételeit külön szabályozási tervben kell kimunkálni. Az érintett területekre, a szükséges terv jóváhagyásáig, változási tilalom lép életbe.
3.) V-2 jelű övezetbe tartoznak az általános vízgazdálkodási területek: a közcélú nyílt csatornák medre és partja, átemelők a vízbeszerzési területe védőterületei, (illetve a tározók)
4.) Területükön építmények nem helyezhetők el.
Tartalék területek
T-Lf v. Ü területek
38. § 1.) A település távlati területi fejlesztései számára a várhatóan csak a terv távlatán túl felhasználásra kerülő területként jelöli a következők szerint:
T-Lf v. Ü Tartalék lakó-, vagy üdülőterület
2.) A tartalék területeken olyan építményt elhelyezni nem lehet, mely a távlati területfelhasználást korlátozná.
V. Fejezet
Egyes sajátos jogintézmények
39. § 1.) A település beépítésre szánt területén épület csak építési telken helyezhető el (kivételt képeznek ez alól a közterületen, zöldterületen történő építések).
2.) A település beépítésre nem szánt területein új építményt építeni, meglévő építményt átalakítani, bővíteni, rendeltetését vagy használati módját megváltoztatni csak akkor szabad, ha
a) a terület rendeltetésszerű használatát szolgálja,
b) közérdeket nem sért,
c) az építmények csak a hozzájuk tartozó terület jelentéktelen hányadát veszik igénybe és biztosított, hogy az építmények a telekterülete nélkül nem idegeníthetők el.
d.)a pincesori présházak számára a beépítendő terület a közterületből elidegeníthető
40. § Tilalmakkal, korlátozásokkal érintett területeket, területegységeket a szabályozás terv tartalmazza. A település igazgatási területét érintő tilalmak, korlátozások:
Beültetési kötelezettség szükséges a tervezett ipari gazdasági területen A beültetési kötelezettségnek legkésőbb az ingatlan használatbavételének idejéig eleget kell tenni.
41. §
Telekalakítás szabályai
1. Az OTÉK III. fejezetében foglaltak és a 85/2000. (XI. 08.) FMV rendelet szerint kell eljárni.
2. Telket csak úgy szabad alakítani, hogy a terület rendeltetésének megfelelő használatra alkalmas legyen, továbbá annak alakja, terjedelme, beépítettsége a szabályozási tervnek és a vonatkozó jogszabályoknak megfeleljen.
3. A szabályozási terv szerinti telekcsoport rendezésénél a telkeket egyesíteni kell, az egyesített földrészletből ki kell venni a közterületeket, majd a fennmaradt területet a területre vonatkozó előírásoknak megfelelő telkekre kell felosztani.
Útépítési és közműépítési hozzájárulás megfizetésére kell kötelezni azokat az ingatlantulajdonosokat, akiknek ingatlanaikat érintően a települési önkormányzat helyi közutat, közművet létesít.
Az útépítési és közművesítési hozzájárulás mértékét, arányát, az érintett ingatlantulajdonosok körét, a fizetés módját és időpontját a települési önkormányzat külön rendeletben szabályozza.
42. § Az elrendelt településrendezési kötelezettségeket az ingatlan-nyilvántartásba be kell jegyezni.
43. § Településrendezési intézkedések következtében okozott károk esetében a tulajdonost, haszonélvezőt korlátozási kártalanítás illeti meg, melynek eljárási rendjét, mértékét és rendszerességét az 1997. évi LXXVIII. tv. 30. §-a szabályozza.
A korlátozási kártalanítást az köteles megfizetni, akinek az érdekében a településrendezési intézkedés történt. Az önkormányzati célok megvalósításához a települési önkormányzatnak a kártalanítási igények aktualitását és azok mértékét célszerű napirenden tartani és kérelemre indult igény teljesítésére a forrást is meg kell teremteni.
44. §
Záró rendelkezések
1.) Ez a rendelet 2004. augusztus 24-én lép hatályba.
a.) hatálybelépésével egyidejűleg hatályát veszti
a.a.) az 5/1994. (VI. 10.) Kt. sz. rendelet.
a.b.) a 6/1994. (VI. 10.) Kt. sz. rendelet
2.) A rendelet kihirdetéséről a jegyző gondoskodik.
Bükkzsérc, 2004. augusztus 24.
1
Az 1. mellékletet a Bükkzsérc Község Önkormányzata Képviselő-testületének 4/2025. (III. 27.) önkormányzati rendelete 1. §-a iktatta be.