Balatonfüred Város Önkormányzata Képviselő-testületének

13/2004. (IV.30.) rendelete

Balatonfüred város környezetvédelméről

Balatonfüred Város Önkormányzata Képviselő-testülete (továbbiakban: Képviselő-testület) a települési környezet megóvása és tervszerű alakítása, fejlesztése, a természeti táj- és gyógyüdülő jelleg megőrzése érdekében – a környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995. évi LIII. törvény 46. § (1) bekezdés c) pontjában, 48. § (1) bekezdésében, a hulladékgazdálkodásról szóló 2000. évi XLIII. törvény 23. §‑ában kapott felhatalmazása alapján, a következő rendeletet alkotja:

I. Fejezet

Általános rendelkezések

1.§.

A rendelet célja

A rendelet célja Balatonfüred város közigazgatási területén a környezetvédelmi intézkedések hatékonyságának növelése, így többek között a település környezetvédelmi, vízminőség-védelmi, levegőtisztaság-védelmi, zöldterület-védelmi, termőtalaj-védelmi, zaj- és rezgésvédelmi, tájvédelmi elemeinek meghatározása, a környezet elemeinek és folyamatainak védelme, az ember és környezete harmonikus kapcsolatának kialakítása, a fenntartható fejlődés környezeti feltételeinek biztosítása.

2.§.

A rendelet hatálya

(1) A rendelet területi hatálya kiterjed Balatonfüred város közigazgatási területére, mely a kül- (ideértve a volt zártkerteket is) és belterületre egyaránt értendő, továbbá a Balaton vízterületének a közigazgatásilag Balatonfüredhez tartozó részére.

(2) A rendelet tárgyi hatálya kiterjed a Balatonfüred város bel- és külterületén (ideértve a volt zártkerteket is) lévő összes ingatlanra, magán- és közcélú zöldterületekre, a véderdőkre és valamennyi természetes és mesterségesen kialakult, illetve kialakított vízfelületre.

(3) A rendelet személyi hatálya kiterjed Balatonfüred város közigazgatási területén belül, valamennyi természetes és jogi személyre, jogi személyiséggel nem rendelkező gazdasági társaságra, ingatlantulajdonosra vagy használóra.

II. Fejezet^[1],[2]

Hulladékkezelés

3. § (1) A köztisztasággal és a településtisztasággal kapcsolatos önkormányzati feladat ellátása keretében a Képviselő-testület a hulladékgazdálkodási közszolgáltatás ellátását közszolgáltatóval kötött hulladékgazdálkodási közszolgáltatási szerződés útján az alábbiak szerint biztosítja:

1. A város közigazgatási területén a települési hulladékkal kapcsolatos kötelező helyi közszolgáltatás teljesítésére jogosult és kötelezett közszolgáltató: a Balatonfüredi Hulladékgazdálkodási Nonprofit Kft. (a továbbiakban: Közszolgáltató).
2. A települési hulladék környezetkímélő módon történő feldolgozását, kezelését, ártalmatlanítását az ÉBH Észak-balatoni Hulladékgazdálkodási Kft. (a továbbiakban: ÉBH Kft.) üzemelésében lévő Királyszentistváni Hulladékkezelő Központ végzi.
   Az elkülönítetten gyűjtött hulladék esetében a zöld hulladék előkezelése, hasznosítása az ÉBH Kft. üzemelésében lévő Balatonfüredi Komposzt Telepen, a többi elkülönítetten gyűjtött hulladék előkezelése, hasznosításra történő átadása ÉBH Kft. üzemelésében lévő Veszprémi Válogatócsarnokban történik.

Az ÉBH Kft. az elkülönítetten gyűjtött hulladék begyűjtését, előkezelését, hasznosításra történő átadását a Közszolgáltató bevonásával végzi.

(2)A Közszolgáltató feladata az önkormányzati rendeletben előírt módon a települési hulladék ingatlanhasználótól történő begyűjtése, elszállítása a Királyszentistváni Hulladékkezelő Központba.

(3) A települési hulladék kezelésével kapcsolatos közszolgáltatás nem terejed ki a veszélyes hulladékokra.

(4) A hulladékkezelési közszolgáltatás keretében az intézményes települési hulladékszállítás Balatonfüred város belterületén kiterjed valamennyi - hulladékszállító járművel megközelíthető - utcára, köz- és magánterületre.

4. §. (1) A közszolgáltatás igénybevétele egész évben kötelező.

(2) A közszolgáltatási kötelezettség és jogosultság az ingatlanhasználóval – szerződéskötési kötelezettség mellett - e rendelet alapján jön létre.

(3) A Közszolgáltató és az ingatlanhasználó között a kötelező közszolgáltatással kapcsolatos jogviszony szolgáltatási szerződés megkötésével jön létre.

A települési hulladékkal kapcsolatos kötelező közszolgáltatás megkezdéséről és nyújtásának lényeges feltételeiről a közszolgáltató az ingatlanhasználót írásban értesíti.

(4) A hulladékgazdálkodási közszolgáltatást a rendszeres hulladékszállításba bevont ingatlanok ingatlanhasználója köteles igénybe venni és erre vonatkozó szerződést kötni a közszolgáltatóval.

A szolgáltatási szerződés kötelező tartalmi elemei:

a.) a felek megnevezése és azonosító adatai:

a közszolgáltató és az ingatlanhasználó neve, címe.

b.) a szerződés tárgya,

c.) a közszolgáltatás megkezdésének időpontja, rendje,

d.) a szerződött gyűjtőedény térfogata és darabszáma,

e.) az ellenérték megállapításának, számlázásnak, a számla kiegyenlítésének módja,

f.) a szerződés időbeli hatálya,

g.) a szerződött gyűjtőedény azonosítására (az ingatlan címe) vonatkozó előírások.

5. A Közszolgáltató jogosult - a szerződés megkötése, a díjfizetési kötelezettség teljesítésének és a díjhátralék behajtásának ellenőrizhetősége érdekében – a közszolgáltatás igénybevételére kötelezettek közszolgáltatással összefüggő azonosító adatainak nyilvántartására, kezelésére.

(6) A települési hulladékkal kapcsolatos közszolgáltatás díját a Közszolgáltató vagy megbízottja szedi be.

A közszolgáltatás díját az ingatlanhasználó havonta köteles a Közszolgáltató által kibocsátott számlában szereplő határidőn belül kiegyenlíteni.

Fizetési késedelem esetén a Közszolgáltató törvényes mértékű késedelmi kamat, valamint a fizetési felszólítással kapcsolatos ügyleti költségek felszámolására jogosult.

7. Ha a lakóegység (üdülőegység) nincs használatban és az ingatlanhasználónak díjtartozása nincs, írásban kérheti az ürítési díj visszatérítését az alábbiak szerint:

a) jegyzői igazolás bemutatásával arról, hogy az ingatlan használaton kívül volt,

b) a használaton kívüli időszakra (üdülő esetén a teljes nyaraló időszakra, azaz 6 hónapra) vonatkozóan a közmű szolgáltató által leolvasottan „0” fogyasztást igazoló közüzemi elszámoló számla - víz (m3) vagy villany (kWh) – másolatának megküldésével.

A visszatérítést utólag legfeljebb a tárgyévet követő év január 20-ig lehet kérni, a tárgyévben megküldi, vagy ha a jegyző igazolja hogy az ingatlant nem használják.

A mentesség csak az igazolt időszakra tartható fenn.

A közszolgáltató a tárgyévre vonatkozó mentesség iránti kérelmet kizárólag a tárgyévet követő január 20-ig fogadja el.

(8) A szolgáltatási szerződés megszűnése esetén, díjhátralék elévülése után a közszolgáltatást igénybevevő ingatlanhasználó adatait a nyilvántartásból törölni kell.

5. § (1) A természetes személy ingatlanhasználó az ingatlanon keletkező hulladék térfogatának megfelelő, de lakó-, üdülőegységenként legalább 50 liter/hét, a gazdálkodó szervezet ingatlanhasználó a rendszeresen keletkező hulladék térfogatának megfelelő, de legalább 110 liter/hét hulladék mennyiségre köteles a Közszolgáltatóval a szolgáltatási szerződést megkötni.

Gazdálkodó szervezet ingatlanhasználó a háztartásihoz hasonló, de nem elkülönítetten gyűjtött hulladék hiányában  is köteles a közszolgáltatást igénybe venni, kivéve azt a kisvállalkozást ahol a lakás és telephely műszakilag nem elkülönített és a tevékenységére, ügyfélkörére vonatkozóan nyilatkozik, hogy esetében nem képződik a háztartásihoz hasonló, de nem elkülönítetten gyűjtött hulladék.

(2) Az ingatlanhasználó, az idényjellegű nyaraló, üdülő ingatlanán keletkezett települési hulladékra vonatkozóan április 15-től október 15-ig köteles igénybe venni a hulladékgazdálkodási közszolgáltatást és a Közszolgáltatóval szerződést kötni.

A meghatározott időszakon kívül az idényjellegű nyaraló, üdülő ingatlanán a használat folytán keletkezett települési hulladék kezeléséről az ingatlanhasználó köteles gondoskodni.

(3) Az ingatlanhasználó köteles ingatlanonként legalább 1 db, szabványos, a szerződött hulladék mennyiségének megfelelő méretű hulladékgyűjtő edényt (kuka) saját költségen beszerezni, használni.

(4) A Közszolgáltató jogosult a szerződött ingatlanhasználót felszólítani a megkötött szolgáltatási szerződés módosítására, ha az ingatlanhasználó rendszeresen a szerződött mennyiségen felül, nem az előírtaknak megfelelő módon, többlethulladékot helyez el a hulladékgyűjtő edényében vagy az mellett.

(5) A Közszolgáltató saját tulajdonában lévő hulladékgyűjtő edényeket, konténereket is elhelyezhet külön használati díj ellenében, ezen kívül alkalmazhatja az egyedi zsákos hulladékelszállítás módszerét, a Közszolgáltató emblémájával ellátott zsákokban.

(6) A rendszeres települési hulladékszállításba bekapcsolt területeken a természetes személy ingatlanhasználótól a települési hulladék elszállítása heti egy alkalommal, a Közszolgáltató által meghatározott napon történik.

Gazdálkodó szervezet ingatlanhasználótól a települési hulladék elszállítása a szerződésben meghatározottak alapján, de legalább heti egy alkalommal történik.

(7) A Közszolgáltató az ingatlanhasználóval szemben a teljesítést csak a jogszabályban, illetve a jelen rendeletben meghatározott esetben szüneteltetheti, illetve korlátozhatja.

A Közszolgáltató a kötelező szolgáltatás keretében megtagadhatja a háztartási hulladék elszállítását, ha:

a) az nem szabványos gyűjtő edényben kerül átadásra,

b) érzékszervi észleléssel megállapítható, hogy olyan anyagot tartalmaz, amely háztartási hulladékkal együtt nem gyűjthető, szállítható, illetve ártalmatlanítható.

Ilyen esetben a hulladék elszállításáról és ártalmatlanításáról az ingatlanhasználó köteles gondoskodni.

6. § (1) A hulladékszállító jármű személyzete a hulladékot elszállításkor az ingatlan előtti közterületen veszi át.

(2) A hulladékgyűjtő edények közterületre való kihelyezéséről és a hulladék kiürítése utáni eltávolításáról az ingatlanhasználó köteles gondoskodni a hulladékszállítás napján. A hulladékgyűjtő edényeket közterületre a közlekedést nem akadályozó módon szabad kihelyezni úgy, hogy a hulladék átadása a környezet veszélyeztetését, szennyezését, károsítását, a hulladék kiszóródását kizáró módon megtörténhessen. A kihelyezett gyűjtőedény helyét tisztán, akadálymentesen, télen hótól, síkosságtól mentesen kell tartani.

Közterületre csak csukott fedelű, ill. bekötött szájú emblémás zsákot szabad kihelyezni.

(3) A hulladékszállítás alkalmával az átvételkor szennyeződött terület megtisztításáról a Közszolgáltató köteles gondoskodni.

(4) Hulladékszállítást csak fedett, vagy letakart gépjárművel szabad végezni.

(5) A Közszolgáltató köteles a hulladékgyűjtő edények ürítését gondosan végezni. Az edényekben az általa okozott károkat köteles kijavítani, vagy ennek ellehetetlenülése esetén új edényeket biztosítani.

(6) A hulladékszállító jármű személyzete a hulladékgyűjtő edényeket kiürítés után köteles az átvétel helyére visszahelyezni.

(7) Tilos a kihelyezett hulladékgyűjtő edények tartalmának válogatása, szétszórása, a hulladékgyűjtőbe égő gyufaszál, cigarettavég, egyéb gyulladást előidéző, vagy robbanó anyagok bedobása, elhelyezése.

(8) A hulladékgyűjtő edényzet karbantartásáról és fertőtlenítéséről az ingatlanhasználó szükség szerint köteles gondoskodni.

Elkülönítetten gyűjtött hulladék, zöldhulladék gyűjtés.

7. § (1) A Közszolgáltató biztosítja az elkülönítetten gyűjtött hulladék elhelyezésének lehetőségét közterületen kialakított gyűjtőszigetek, gyűjtőpontok térítési díj nélküli igénybevételével.

(2) A rendszeres települési hulladékszállításba bekapcsolt területeken a Közszolgáltató április 1. és november 30. közötti időszakban házhoz menő zöldhulladék gyűjtést végez:

a) A zöldhulladék begyűjtést a természetes személy ingatlanhasználók térítésmentesen vehetik igénybe.

b) A zöldhulladék begyűjtése, heti egyszeri szállítási gyakorisággal, a Közszolgáltató által meghatározott szállítási napon történik.

c) Az ingatlanon keletkezett zöldhulladékot az ingatlan előtti közterületre, a szállítási napot megelőző nap 17 órától a szállítási nap reggel 6 óráig, korlátlan mennyiségben, a gyalogos és a gépjármű forgalmat nem akadályozó módon lehet kihelyezni.

d) A zöldhulladék bármilyen, szállításra alkalmas zsákban kihelyezhető, de törekedni kell a szabványos gyűjtő edényben történő kihelyezésre.

e) A fás szárú növényi hulladékot, csak 1 méternél nem hosszabb, kézi rakodásra alkalmas, kötegekbe rendezett módon lehet kihelyezni.

f) A zöldhulladék begyűjtése során, az átvételkor szennyeződött terület megtisztításáról a Közszolgáltató köteles gondoskodni.

(3) Zöldhulladék az Aszófői úti, volt kommunális szilárd hulladéklerakó telep területén létesült komposztáló telepen is elhelyezhető, az alábbiak szerint:

a) balatonfüredi ingatlannal rendelkező magánszemélyek térítésmentesen, korlátlan mennyiségben helyezhetnek el komposztálható (avar, fű, faágak, nyesedékek, lomb) zöldhulladékot. Egyéb hulladék lerakása tilos.

b) Gazdálkodó szervezet (jogi személy, vagy jogi személyiséggel nem rendelkező társaság vagy egyéb szerv) a Közszolgáltató által meghatározott díj ellenében helyezhet el zöldhulladékot komposztáló telepen.

c) A komposztáló telep nyitva tartási ideje:

      hétfőtől péntekig 7 - 15 óráig, szombaton 8-12 óráig.

(4) A volt városi kommunális szilárd-hulladéklerakó telep pontos helyét a rendelet 1. számú melléklete tartalmazza.

(5) Építési törmelék, bontási anyag, föld, töltésanyag terepfeltöltésre való felhasználása a város területén, csak az építésügyi hatóság engedélye alapján lehetséges.

(6) A külterületi, illetve a rendszeres hulladékszállításba be nem kapcsolható ingatlanok tulajdonosai az ingatlanukon keletkező hulladék elszállításáról, ártalmatlanításáról – a külön jogszabályokban előírt módon – maguk kötelesek gondoskodni.

8. § (1) A Közszolgáltató évente egy alkalommal térítésmentesen lomhulladék elszállítást végez.

(2) A lomhulladékot a Közszolgáltató által megjelölt időpontban szabad kihelyezni közterületre, szállítható állapotban, olyan módon, hogy a közlekedést ne akadályozza.

(3) Az alább felsorolt hulladék fajtákra a lomtalanítás nem terjed ki:

• veszélyes hulladék
• építésből- bontásból származó anyag, törmelék
• bontott jármű, karosszéria, gumiabroncs
• kommunális hulladék
• elektronikai hulladék
• növényi hulladék, zöldhulladék
• kézi erővel nem rakodható túlsúlyos (50 kg-nál súlyosabb) vagy túlméretes (2 m2-nél nagyobb terjedelmű) hulladék.

(4) A karácsonyfákat a Közszolgáltató külön díj felszámítása nélkül elszállítja a meghirdetésre kerülő időpontban.

III. fejezet

Közterület tisztántartása

9.§.

(1) Ha a jogszabály eltérően nem rendelkezik, az ingatlan tulajdonosa (használója) köteles gondoskodni

- az ingatlan előtti járdaszakasz (járda hiányában 1 m széles területsáv), illetve ha a járda mellett zöldsáv is van, az úttestig terjedő teljes terület,

- a járdaszakasz melletti nyílt árok és ennek műtárgyai, (kapubejáró alatti áteresz) továbbá

- tömbtelken a külön tulajdonban álló egyes épületek gyalogos megközelítésére és körüljárására szolgáló terület

tisztántartásáról, kaszálásáról, gyomtalanításáról, hótól, jégtől mentesítéséről, a csapadékvíz zavartalan lefolyását akadályozó anyagok és más hulladékok eltávolításáról.

(2) Az ingatlan tulajdonosai (használói) kötelesek az ingatlanukat a városi követelményeknek megfelelően rendben tartani. Ennek érdekében:

- az ingatlan utcáról látható részén a városképet zavaró építmény, tárgy, anyag (pl.: viskó, ól, kiselejtezett gép, bontott gépjármű, építőanyag-törmelék, stb.) elhelyezése tilos,

- kötelező elvégezni az aktuális növényápolási feladatokat. (pl.: fű folyamatos kaszálása, gyomtalanítás, kártevők és kórokozók elleni védekezés, út, gyalogjárda fölé kihajló, valamint épület fölé nyúló közlekedést, kilátást és légvezetékeket zavaró faágak, bokrok folyamatos nyesése.)

(3) A közterületként funkcionáló magánterületeknél az ingatlan tulajdonosa, bérlője, használója köteles az előírt követelményeknek megfelelően területét rendben tartani.

(4) Vendéglátó-ipari egységek, üzlethelyiségek és más elárusítóhelyek előtti járdaszakaszt az üzemeltető köteles tisztán tartani. A közterületen árusító vagy egyéb szennyeződést okozó tevékenység esetén a tevékenységet gyakorlók kötelesek a részükre kijelölt helyet, valamint annak közvetlen környékét 5 m-es körzetben állandóan tisztán tartani, a keletkezett szemetet összegyűjteni, és elszállításukról gondoskodni.

(5) Amennyiben az (1) bekezdésben foglaltakat a tulajdonos (használó) felszólításra a megadott határidőre nem hajtja végre, határozattal kötelezhető a munka elvégzésére.^[3]

(6) A közterületek, a sportolás és strandolás célját szolgáló területek, valamint a kiránduló- és táborozóhelyek szennyezése tilos. ^[4]A köztisztaság megóvása és a balesetek elkerülése érdekében ezeken a területeken szemetet, cigarettacsikket csak hulladékgyűjtőkbe szabad elhelyezni.

(7) Veszélyes, egészségre ártalmas anyagokat ezekben a gyűjtőkben elhelyezni tilos.

Mindezek vonatkoznak a külterületekre is.

(8) A város területén közösségi, közterületi szemétgyűjtők, szemétkosarak elhelyezése, valamint az azokkal kapcsolatos teendők ellátása a Polgármesteri Hivatal kommunális feladatokat ellátó szervének feladata.

(9) ^[5]

(10) A közút megtisztítására, sármentesítésére kötelezni kell azt, aki a járműveivel a közutat beszennyezi.

(11) Közforgalmi közúti közlekedés céljára szolgáló járművek esetében a közterületen lévő üzemi területek, végállomások, pályaudvarok tisztántartásáról a járművek üzembentartója köteles gondoskodni. Belterületen lévő, az előbbiekben fel nem sorolt váróhelyiségek, várakozóhelyek, járdaszigetek, egyéb megállóhelyek tekintetében a tisztántartás a Polgármesteri Hivatal kötelessége. Ha a jármű üzemelése során a közút beszennyeződik, megtisztításáról a jármű üzembentartója haladéktalanul köteles gondoskodni.

(12) A felderített engedély nélküli hulladéklerakók felszámoltatása a Polgármesteri Hivatal feladata.

(13)^[6] A közösségi együttélés alapvető szabályait sértő magatartást követ el az az ingatlantulajdonos, illetve használó, aki

a) az ingatlan előtti járdaszakasz (járda hiányában 1 m széles területsáv), illetve ha a járda mellett zöldsáv is van, az úttestig terjedő teljes terület,

b) a járdaszakasz melletti nyílt árok és ennek műtárgyai, (kapubejáró alatti áteresz), továbbá

c) tömbtelken a külön tulajdonban álló egyes épületek gyalogos megközelítésére és körüljárására szolgáló terület tisztántartásáról, kaszálásáról, gyomtalanításáról, hótól, jégtől mentesítéséről, a csapadékvíz zavartalan lefolyását akadályozó anyagok és más hulladékok eltávolításáról, a környezet védelméről szóló önkormányzati rendeletben meghatározottak szerint nem tesz eleget.

(14)^[7] A közösségi együttélés alapvető szabályait sértő magatartást követ el az az ingatlantulajdonos, illetve használó, aki

a) az ingatlan utcáról látható részén a városképet zavaró építményt, tárgyat, anyagot (pl.: viskó, ól, kiselejtezett gép, bontott gépjármű, építőanyag-törmelék, stb.) helyez el,

b) kötelező elvégzendő aktuális növényápolási feladatokat (pl.: fű folyamatos kaszálása, gyomtalanítás, kártevők és kórokozók elleni védekezés, út, gyalogjárda fölé kihajló, valamint épület fölé nyúló közlekedést, kilátást és légvezetékeket zavaró faágak, bokrok folyamatos nyesése) a környezet védelméről szóló önkormányzati rendeletben meghatározottak szerint nem végzi el.

(15)^[8] A közösségi együttélés alapvető szabályait sértő magatartást követ el az az ingatlantulajdonos, illetve használó, aki a közterületként funkcionáló magánterületeknél az előírt követelményeknek megfelelően, területét nem tartja rendben.

(16)^[9] A közösségi együttélés alapvető szabályait sértő magatartást követ el az az ingatlantulajdonos, illetve használó, aki a vendéglátó-ipari egységek, üzlethelyiségek és más elárusítóhelyek előtti járdaszakaszt nem tartja tisztán. A közterületen árusító vagy egyéb szennyeződést okozó tevékenység esetén a tevékenységet gyakorlók a részükre kijelölt helyet, valamint annak közvetlen környékét 5 m-es körzetben állandóan nem tartják tisztán, a keletkezett szemét összegyűjtéséről és elszállításáról nem gondoskodik.”

Eljárási szabályok^[10]

9/A. § (1) A közösségi együttélés alapvető szabályait sértő magatartással összefüggő önkormányzati hatósági eljárás lefolytatására és a közigazgatási bírság kiszabására átruházott hatáskörben a Balatonfüredi Közös Önkormányzati Hivatal Jegyzője jogosult.

(2) A közösségi együttélés alapvető szabályait sértő magatartás miatt a közigazgatási hatósági eljárás bejelentés vagy a hatóság részéről eljáró személy észlelése alapján hivatalból indul.

(3) A közigazgatási bírság, a helyszíni bírság kiszabásával kapcsolatos eljárásokra a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény rendelkezéseit kell alkalmazni.

(4) A közösségi együttélés alapvető szabályait sértő magatartás természetes személy elkövetője kettőszázezer forintig, jogi személy és jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet elkövetője kettőmillió forintig terjedő közigazgatási bírsággal vagy ötvenezer forintig terjedő helyszíni bírsággal sújtható.

(5) Az ötvenezer forintig terjedő helyszíni bírság kiszabására a közterület-felügyelő vagy a Balatonfüredi Közös Önkormányzati Hivatal ügyintézője jogosult.

(6) A közigazgatási bírságot a határozat jogerőre emelkedésétől számított 8 napon belül kell megfizetni Balatonfüred Város Önkormányzata 11748069-15429207 számú költségvetési elszámolási számlájára.

10.§.

(1) Az ónos esőtől, jégtől vagy hótól síkossá vált utak, járdák, lépcsők tisztítására a város közigazgatási területén csak környezetvédelmi szempontból veszélytelen szóróanyagot (fűrészpor, homok, faforgács, bazalt vagy dolomit zúzalék) lehet használni, szükség esetén naponta többször is síkosság mentesítést kell végezni.

(2) Rendkívüli időjárási viszonyok között csökkentett mennyiségben a Polgármesteri Hivatal engedélyével a útszóró só a város útjain mindenütt használható, egyéb esetben tilos a sóval való síkosság mentesítés.

IV. fejezet

A víz és a talaj védelme

11.§.

(1) Balatonfüred város közigazgatási területén meg kell akadályozni mindenfajta káros hatású anyag vagy hulladék talajba, élővizekbe, csapadékcsatornákba való bejutását, beszivárgását.

(2) Az élővizek, csapadékcsatornák kialakult állapotát megváltoztatni csak a környezetvédelmi előírások betartásával szabad.

(3) A város közigazgatási területén,

a) ^[11]

b) magánterületen tilos a gépjárművek, munkagépek mosásának, javításának olyan módja, mely közvetlenül a csapadékvíz-elvezető csatornát, élővizet illetve a közterületet szennyezi.^[12]

(4) A gépjárműmosó létesítéséhez, üzembe helyezéséhez az illetékes szakhatóságok engedélye szükséges.

12.§.

(1).

(2) ^[13]

(3) Olajtárolót lehetőleg pincében kell elhelyezni. Talajban csak vízzáró, védő betonmedencében, az engedélyező hatóság engedélyével lehet elhelyezni.

(4) A használaton kívüli, felhagyott olajtárolók megszüntetéséről a tulajdonos köteles a vonatkozó jogszabályok szerint gondoskodni.

13.§.

(1) Az élővizek által a partra kihordott, illetve közvetlenül a vízparton, továbbá a parti vizek sávján található szemét, uszadék és hulladék összegyűjtéséről és elszállításáról közvetlen a vízparti ingatlan tulajdonosa (használója) köteles haladéktalanul gondoskodni.

(2) A zárt csapadékvíz-csatornák folyamatos és biztonságos működéséről a Polgármesteri Hivatal gondoskodik. A csapadékvízgyűjtő árokban a víz elfolyását gátolni tilos.

(3) Ha a csapadékvíz akadálytalan lefolyását az árokba, (vízfolyásba) került szemét vagy hordalék akadályozza, az árok (vízfolyás) kitisztítását – a víz akadálytalan lefolyása érdekében – a parti ingatlan tulajdonosa (használója) köteles elvégezni. Törekedni kell a szemét, hordalék és az iszap Balatonba jutásának megakadályozására.

(4) A vízfolyások, csapadékvíz elvezető árkok partjain lévő növényzetet a terület tulajdonosa (használója) köteles rendszeresen kaszálni és gondoskodni a terület tisztántartásáról, ideértve a nádast is.

(5) Tilos a meglévő élővízfolyásokat, és azok mellékágait, továbbá a vízelvezető árkokat eltorlaszolni, a víz természetes hozamát, lefolyását, a víz áramlási viszonyait megváltoztatni, a vízfolyások medrét, partját szűkíteni, illetve feltölteni.

(6) ^[14]

(7) A strandokon, vízparti közterületeken legalább 500 méterenként egy szennyvízcsatornára kötött WC-t, 30 méterenként szeméttárolókat kell elhelyezni az országos településrendezési és építési követelményekről szóló rendelet előírásainak és a közegészségügyi feltételeknek megfelelően.

(8) A területrendezési munkák során az élő- és a felszín alatti vizek minőségét veszélyeztető anyagok felhasználása tilos.

(9) Ásott és fúrt kút létesítése csak létesítési engedély alapján lehetséges.

(10) ^[15]

(11) 30 méternél nem mélyebb, használaton kívüli kutat a víznyerés végleges megszüntetésétől számított 60 napon belül – a szükséges engedélyek beszerzése után – az ingatlan tulajdonosa köteles megszüntetni.

14.§.

(1) Szennyvizet a meglévő szennyvízhálózatba, vagy engedélyezett házi tisztítóműbe kell elvezetni. Szennyvízcsatorna hiányában – annak elkészültéig – előírásoknak megfelelően létesített, közműpótló zárt szennyvíztározóba kell vezetni a szennyvizet. Zárt rendszerű szennyvíztározó építésénél, a tulajdonosnak igazolni kell annak vízzáróságát.

(2) A szennyvíztároló folyamatos ürítéséről az ingatlan tulajdonosa (használója) köteles igazolható módon gondoskodni.

(3) A szennyvíz elszállítását, illetve az elszállítást igazoló számlákat az elsőfokú környezetvédelmi hatóság ellenőrizheti.

(4)^[16][17]

(5) A szennyvízcsatorna hálózatot bővíteni és arra rákötni csak a Dunántúli Regionális Vízmű Rt. Észak-balatoni igazgatósága (a továbbiakban: DRV Rt.)és a Polgármesteri Hivatal hozzájárulásával és ott szabad, ahol megfelelő hatásfokú szennyvíztelepi tisztítókapacitás áll rendelkezésre.

(6) A települési folyékony hulladék (szippantott kommunális szennyvíz) gyűjtését és szállítását a szakvállalatok, valamint más szervek és erre szóló engedéllyel rendelkező magánszemélyek végezhetik, a vonatkozó jogszabályi előírások betartásával.

(7) Balatonfüred közigazgatási területén a szippantott szennyvizet kizárólag a DRV Rt. által üzemeltetett szennyvíztelepen szabad leüríteni. A fuvarozó az ürítést a menetlevélen igazoltatni köteles a szennyvíztelep illetékesével.

(8).^[18]

(9) Veszélyes hulladékot, folyékony és iszapszerű települési hulladékot a kommunális szennyvíztisztítás iszapjába juttatni tilos.

15.§.

(1) Tilos a termőtalaj kitermelése, elszállítása, szennyezése, termőképességének rontása, idegen anyaggal való feltöltése.

(2) A hatósági engedéllyel létesített épületek, építmények által elfoglalt területeken az engedélyben leírtak szerint kell eljárni.

(3) Földalatti nyomvonalas létesítmények (közművek) építése után az eredeti állapotnak megfelelően, a talaj rétegeződésének figyelembevételével kell a helyreállítást elvégezni.

(4) Minden ingatlantulajdonos köteles megóvni a saját területén található termőtalajt a víz, szél okozta lepusztulástól úgy, hogy az a szomszédos ingatlanokat ne veszélyeztesse.

(5) Tilos a termőtalaj rongálása, gépjárművekkel való indokolatlan igénybevétele (terep-ralizás, krosszmotorozás) illetve a talaj lepusztulását védő növényzet megbontása, elpusztítása.

(6) Amennyiben a végzett tevékenység elkerülhetetlenül a talaj károsodásával jár, a tevékenységet folytató köteles az eredeti állapotot haladéktalanul visszaállítani.

Szénsavas vizek, vízforrások térségének védelme

16.§.

(1) A fellelhető szénsavas vizek térségének védelme érdekében a város településszerkezeti tervében meg kell határozni a források védőterületét.

(2) Ezeken a területeken mindennemű tevékenység a Közép-dunántúli Vízügyi Felügyelet által előírt korlátozások betartása mellett, a településszerkezeti terv és helyi építési szabályzat előírásainak megfelelően, csak engedéllyel folytatható.

(3) Ivóvízbázisként szolgáló víznyerő helyek környezetében a DRV Rt. által az ingatlantulajdonosokra előírt szabályokat kell követni.

(4) ^[19]

V. Fejezet

A levegő tisztaságának védelme

17.§.

(1).

(2)

(3)^[20]

(4) Balatonfüred város közigazgatási területén az avar és a kerti hulladékok égetése tilos, az ártalmatlanítást komposztálással kell elvégezni..^[21]

(5) Lábon álló növényzet, tarló égetése tilos, kivéve, ha jogszabály másként rendelkezik.

(6) A mezőgazdasági termelés során keletkező növényi hulladék égetése tilos, ártalmatlanításáról elsősorban helyben történő komposztálással, ha ez nem lehetséges, a városi szeméttelepre történő elszállítással kell gondoskodni.

(7) Erdei vágástéri fahulladék, valamint az egyéb erdőgazdasági fahulladék erdővédelmi célú, nyílt téri égetésére külön jogszabályban foglaltak az irányadók.

(8) Engedély nélküli nyílt téri égetésnek minősül, ha a hulladék – elemi kár kivételével – bármilyen okból eredően kigyullad.

(9) A Balaton parton vagy egyéb náddal benőtt helyeken a külön jogszabályban meghatározott módon szabad nádégetést végezni.

Fényszennyezés elleni védelem

18.§.^[22],[23]

1. A fényszennyezés csökkentése érdekében Balatonfüred város közigazgatási területén fokozott figyelemmel kell eljárni a mesterséges fényforrások telepítésénél, üzemeltetésénél.
2. Szennyező fény az a mesterséges fényforrásból származó fény, mely kívül jut azon a területen, amelyre szánták vagy szánhatták, – különösen, ha a horizont síkja fölé irányul – károsítja az ember testi-lelki egészségét, veszélyt jelent az élővilágra, megváltoztatja a tájat, illetve veszélyezteti kulturális örökségünket, az éjszakai égboltot.
3. Mindenféle kültéri világításnál a fény felfelé történő kibocsátása kerülendő. A megvilágítást olyan fényforrások felhasználásával kell elérni, amelyek a legkevésbé zavarják a csillagászati észleléseket, az élőlények természetes viselkedését.
4. Tilos bármilyen típusú felfelé irányuló fénynyaláb (vetítő, lézer) használata reklámozási és szórakozási célokra, akár hordozható, akár fix telepítésű az adott eszköz. Kivételt képeznek az önkormányzat által szervezett, vagy támogatott, idegenforgalmi szempontból indokolt, alkalmi jellegű, a város kulturális színvonalát emelő rendezvények, amelyeken a lakosság szórakoztatására fényjáték, lézer-show előállítására alkalmas eszköz, berendezés maximum 24.00 óráig használható.
5. Kereskedelmi, vendéglátó-ipari egységek, közösségi létesítmények a horizont síkja fölé, az égbolt irányába világító berendezést, nagy intenzitású fényforrást (vetítőt, fényágyút, lézert, keresőfényt) reklám célból nem üzemeltethetnek.
6. Hirdetőtáblák megvilágítása csak felülről történhet, vagy a használandó fényforrásokat a tábla szerkezetén belül kell elhelyezni.
7. A telephelyén, székhelyén kívül senki nem helyezhet el fényreklámot, megvilágított hirdetést.
8. Az épületek, építmények, szobrok, műemlékek, épületfalon lévő emléktáblák, szökőkutak megvilágításához a lefelé irányuló megvilágítást kell alkalmazni. A felfelé irányuló megvilágítás csak abban az esetben alkalmazható, ha az előbbi technikailag nem valósítható meg, és különleges értékű objektumokról van szó. Ebben az esetben törekedni kell arra, hogy a fénynyaláb határa legalább egy méterrel a megvilágított felület felső határa alatt legyen, illetve a fénynyaláb ne érjen túl a megvilágítandó objektum kontúrján. Minden esetben burák és árnyékolópajzsok használatával minimálisra kell csökkenteni a felesleges fényszóródást.

A háztartási-fűtési tevékenységgel okozott légszennyezésre vonatkozó szabályok

19.§.

(1)

(2)

(3)

(4)^[24]

Bűzös anyagok kezelésére és a porképződés megelőzésére vonatkozó szabályok

20.§.

(1) Bűzös anyagot – kivétel a (2) bekezdés – csak légmentesen záró tartályban szabad szállítani és tárolni.

(2) Trágyát tárolni és szállítani belterületen – a talajszennyezés és a kellemetlen bűzhatás megelőzése érdekében – csak erre a célra, az előírásoknak megfelelően, szivárgásmentesen megépített trágyatárolóban és lefedett állapotban szabad.

(3) Könnyen kiporzó és lesodródó anyagokat csak zárt ragszelvényű vagy ponyvával ellátott gépjárművön szabad szállítani.

(4) Építési munkák során tárolt, valamint az úttest felbontásánál keletkező törmeléket és kiporzó anyagot, a porképződés megakadályozására nedvesíteni kell.

Allergén növények elleni védekezési szabályok

21.§.

(1) Balatonfüred közigazgatási határán belül az egyes ingatlanterületek gyom, és allergiát okozó növényektől (parlagfű, üröm, útifű) való mentesítése, ezeknek a növényeknek terjedése illetve virágzásuk megakadályozása a tulajdonos, illetve a használó kötelessége.

(2) Allergiát okozó növények telepítése tilos.

(3) Az ingatlantulajdonos köteles gondoskodni a meglévő allergén dísznövények fokozatos lecseréléséről.

(4) Kötelező az ingatlanok folyamatos kaszálása, gyomtalanítása, az allergén lágyszárú gyomnövények gyökerestől való eltávolítása.

(5) A parlagfű irtásáról folyamatosan, de legkésőbb a virágzás előtt – az időjárástól függő gyakorisággal – kell gondoskodni.

Nemdohányzók védelme

^[25]21/A §.

(1) Tilos a dohányzás a

• közhivatalok,
• oktatás intézmények,
• kulturális intézmények,
• egészségügyi és szociális intézmények,
• gyermekjóléti és gyermekvédelmi feladatok ellátására rendelt intézmények,
• egyházi intézmények

ingatlanaival határos járdaszakaszon (járda hiányában 3 m széles közterületi sávban), illetve ha járda mellett zöldsáv is van, az úttestig terjedő területen.

(2) Tilos a dohányzás a

• Gyógy-tér,
• játszóterek,
• temetők,
• autóbusz pályaudvar,
• autóbusz megállóhelyek

teljes területén.

VI. Fejezet

Zaj és rezgésvédelem

22.§.

(1) A zajterhelés csökkentése érdekében.

1. A város területén megengedettnél nagyobb zajt okozó tevékenység végzésére engedély nem adható ki, az ilyen tevékenységgel járó létesítmény telepítése nem engedélyezhető. (A zajértékeket a zaj- és rezgésterhelési határértékek megállapításáról szóló jogszabály tartalmazza.)^[26]
2. A meglévő ipari és egyéb létesítmények valamint idegenforgalmi szolgáltatási tevékenység csak a vonatkozó környezetvédelmi jogszabályok, szabványok és előírások betartásával üzemeltethetők, fejleszthetők.

(2) A hangsugárzó berendezések üzemeltetésére vonatkozó szabályok.

a) A kulturális, szórakoztatóipari, üdülési, sport és más hasonló létesítményekben, továbbá a helyi hírközlési, vagy hirdetési célokra alkalmazott hangsugárzó berendezések üzembetartása során a környezetre történő zaj kibocsátásakor e rendeletben foglalt szabályokat kell alkalmazni, különösen az olyan létesítmények és eszközök alkalmi vagy rendszeres működtetésére, mint:

- szabadtéri mozi, színpad, zenekari próbaterem, térzene, vidámpark, játékterem

- bármely zenés vagy táncos szórakozóhely, vendéglátó-ipari egység és kerthelyiség,

-  üdülő, üdülőtábor, kemping, sportpálya, strand, uszoda,

- vasút- és autóbusz-állomás, ha azoknak szabadban elhelyezett hangsugárzó berendezése van, illetőleg ha a létesítmény tereiből a hangsugárzó berendezés működése során zaj hallatszik ki,

-  vízi- és légi-közlekedés, valamint

- hirdetésre, figyelemfelkeltésre, tájékoztatásra használt és szabad vagy zárt térben elhelyezett bármilyen hangsugárzó berendezés működésénél.^[27]

b) Hangsugárzó berendezés bármely hangszóró, erősítő, hangfal vagy más műsorforrás, illetve hangkibocsátó eszköz.

c) A rendelet hatálya nem terjed ki arra a zajra, amely az a) pontban meghatározott létesítményekben, azok zárt terén belül, csak az egyik helyiségből a másikba szűrődik át, illetve amely a szomszédos, egybeépített más létesítményekbe az épületen keresztül átszűrődik.

(3) A hangsugárzó berendezések engedélyeztetésére vonatkozó szabályok.

a) A rendelet hatálya alá tartozó bármely hangsugárzó berendezés csak abban az esetben és olyan módon és időtartamban működtethető, ahogy azt zajvédelmi szempontból engedélyezték.

b) Hangsugárzó berendezés működtetése csak abban az esetben engedélyezhető, ha annak zajkibocsátása nem haladja meg a zaj- és rezgésterhelési határértékek megállapításáról szóló jogszabályban^[28] foglalt, a módosító tényezők figyelembevételével megállapított értéket, és megfelelő feltételek előírásával és megtartásával (pld. üzemelési rend) biztosítható, hogy a zajkibocsátás a helyi körülmények között még elfogadható zajterheléssel jár. Az engedélyezés során figyelembe kell venni az érintett területrészen lévő más hangsugárzó berendezések zajkibocsátását is és ezek együttes zaja sem haladja meg az engedélyezett értéket.

c) Kivételesen engedélyezhető – amennyiben azt a helyi körülmények indokolttá teszik, – a mellékletben meghatározott értékektől való eltérést. Indokolt helyi körülménynek számít, ha a háttérzaj (környezeti alapzaj) a vizsgált időszakban folyamatosan meghaladja a határértéket. Az engedélyezett határérték azonban nem okozhatja a háttérzajosság emelkedését, és nem lehet több a módosítás értéke, mint nappal + 10dB, éjjel + 5dB az eredeti határértékhez viszonyítva.

d) Balatonfüred közigazgatási területén belül tilos indokolatlanul olyan zajt okozni, amely alkalmas arra, hogy mások nyugalmát zavarja.^[29]

e) A belterület határán belül hétköznap este 20 órától reggel 7 óráig, vasárnap és ünnepnapokon egész nap, továbbá június 01. és augusztus 31. között, minden nap 12.00 és 15.00 óra közötti csendes-pihenő időszakban tilos minden olyan tevékenység végzése és készülék vagy berendezés üzemeltetése, amely kellemetlen, zavaró, veszélyeztető vagy károsító hang-,illetve rezgésterhelést okoz, mint

- az építési, bontási, szerelési tevékenység (kivéve a közcélú hibaelhárítást),

- a motoros és elektromos gépek használata,

- a hirdetésre, figyelemfelkeltésre, tájékoztatásra szolgáló, szabadtérben üzemeltetett mozgó, vagy fix telepítésű hangsugárzó berendezés használata

Kivételt képeznek az önkormányzat által szervezett, idegenforgalmi szempontból indokolt, alkalmi jellegű a város kulturális színvonalát emelő rendezvények hangosító berendezései, továbbá az egészségvédelmi, életvédelmi, vagyonvédelmi szervezetek által használt, illetve közérdekű célra igénybe vett hangsugárzó berendezések pl.: buszpályaudvar, vasútállomás, hajóállomások és strandok forgalmi tájékoztató eszközei.^[30][31]

^[32]Azon ipari méreteket meg nem haladó építőipari tevékenységek esetében, amelyeket a technológiai folyamatukból adódóan, előre látható módon a déli csendes pihenő időszak megkezdése előtt nem lehet befejezni, illetve amelyek befejezése közvetlen balesetveszélyt idézhet elő, a tevékenység megkezdése előtt Balatonfüred Város Jegyzőjéhez kérelmet kell benyújtani. A kérelmet a jegyző elbírálja, majd a valóban indokolt esetekben dönt a csendes pihenői időszakon belüli munkavégzésre vonatkozóan.

f) ^5[33]

g) Vendéglátó egységek, szórakozóhelyek és egyéb létesítmények szabadtéri zene- és egyéb műsorjel-szolgáltatása a nyári időszakban, május 01. és szeptember 30. között 24 óráig, egyéb időszakban 22 óráig engedélyezhető.

h) Pirotechnikai termékek szabadtéri felhasználása május 01. és szeptember 30. közötti időszakban 23 óráig, egyéb időszakban 22 óráig engedélyezhető, alkalmanként max 20 percig terjedő időtartamra. Kivételt képez a december 31-én 18 órától január 1-én 06 óráig tartó időszak.

i) A rendelet szempontjából nappali időszaknak minősül május 01. és szeptember 30. közötti időszakban 7-24 óra közötti időszak, éjszakai időszaknak 24-7 óra időszaka.^[34]

(4)  ^[35]

a) A (3) bekezdés g) pontjában foglaltaktól eltérően, egyedi nagy rendezvények esetében, a vendéglátó egységek, szórakozóhelyek és egyéb létesítmények szabadtéri zene- és egyéb műsorjel-szolgáltatása egyedi kérelemre 04 óráig engedélyezhető.

b) A Képviselő-testület felhatalmazza az Idegenforgalmi és Nemzetközi Kapcsolatok Bizottságát, hogy az a) pontban meghatározott egyedi kérelmeket bírálja el, és döntsön a 24.00 órán túli időpont meghatározásában.

23.§.

(1) Új hangsugárzó berendezést telepíteni, üzembe helyezni, illetve a meglévő hangsugárzó berendezést üzemeltetni csak úgy szabad, hogy az attól származó zajkibocsátás ne haladja meg a zajterhelési határértéket.

(2) Új hangsugárzó berendezés telepítését, illetve alkalmazását a létesítmény üzemeltetője a telepítést, üzemeltetést megelőzően engedélyeztetni köteles, a mindenkor érvényes jogszabályok szerint. Kivételt képeznek az önkormányzat által szervezett, idegenforgalmi szempontból indokolt, alkalmi jellegű a város kulturális színvonalát emelő rendezvények.^[36]

(3)

(4)

(5)

(6)^[37]

VII. Fejezet

Állatok tartása

24.§.^[38]

25.§.^[39]

26.§.^[40]

27.§.^[41]

Ebtartás

28.§.^[42]

29.§.^[43]

30.§^[44]

31. §.^[45]

32. §.^[46]

33. §.^[47]

34.§.^[48]

35. §.^[49]

36. §.^[50]

37. §.^[51]

38. §.^[52]

Macskatartás

39.§.^[53]

40.§.^[54]

VIII. Fejezet

Zöldterületek védelme

41.§.

(1) A város közigazgatási területén zöldterületnek minősülnek a parkok, ligetek, sétányok, játszóterek, utcai fák és zöldsávok, virágágyások, virágtartók, szobrok környéke, parkosított torna- és játszóterek, és az építési hatóság által zöldterületként előírt területek.

(2) Zöldterületnek tekintendő az a terület is, amelyen a fásítás vagy parkosítás munkáit már megkezdték.

(3) A zöldterület tulajdonosa köteles a tulajdonában, kezelésében, használatában lévő zöldterületeket (a hozzátartozó berendezési tárgyakkal, építményekkel együtt) rendeltetésszerűen használni, karbantartani és fenntartani.

42.§.

(1) A városban lévő zöldterületeket csak rendeltetésüknek megfelelően szabad használni. Tartózkodni kell mások pihenésének, nyugalmának zavarását keltő magatartástól.

(2) A zöldterületet vagy annak részét eredeti funkciójától eltérően felhasználni, beépíteni, megszüntetni csak a jóváhagyott települési rendezési terv alapján szabad.

(3) Zöldterület felbontásához – a külön önkormányzati rendeletben foglalt- közterület-használati engedély szükséges.

(4) A halasztást nem tűrő igénybevételek esetén (pl. csőtörés) az igénybevevőnek értesítenie kell Balatonfüred Város Polgármesterét a zöldfelület-bontás tényéről és az előírtaknak megfelelően gondoskodnia kell a helyreállításról.

(5) Az országos és helyi szempontból védettséget élvező növények listáját és nyilvántartását el kell készíteni és a rendelet mellékleteként közzé kell tenni. A listán szereplő növények kivágása tilos, függetlenül a terület tulajdonosától. A védett növényeket a Polgármesteri Hivatal köteles a helyszínen táblával megjelölni.

43.§.

(1) Zöldterületeken tilos a növényzet jogosulatlan leszedése, gyűjtése, valamint a fák, virágok és egyéb növények rongálása.

(2) Tilos a gondozott zöldterületek területén elhelyezett felszerelési tárgyakat műtárgyakat elmozdítani, megrongálni, a zöldterületeken otthonos madarakat vagy egyéb állatokat pusztítani, zavarni, befogni, kínozni. Az állatok elpusztítója a mindenkor érvényes kártérítési jegyzék szerint köteles kártalanítást fizetni.

(3) A közterületeken elhelyezett szobrokra, emlékművekre felmászni, azokat rongálni, beszennyezni tilos. Tilos az emlékművek, szobrok környezetébe nem illő tárgyak elhelyezése is.

(4) Parkokban, zöldterületeken sétálni csak a kijelölt utakon, sétányokon lehet.

(5) Zöldterületekre gépjárművel behajtani, azokon parkolni nem szabad.

(6) Tilos a zöldterületeket beszennyezni, környékükön szemetet elszórni.

(7) Zöldterületeket más célra igénybe venni csak rendkívül indokolt esetben, az eredeti állapot helyreállításának kötelezettségével, az erre feljogosító engedéllyel szabad.

(8) A rendeltetéstől eltérő ideiglenes használat megszűntével a zöldterületen az eredeti állapotot 30 napon belül helyre kell állítani. A szükségessé vált növénypótlást

a) egy- és kétnyári virágok esetén 30 napon belül,

b) évelő felületek, rózsaágyak, szőlő, kúszó növények, cserjék, sövények, valamint fák esetén a legközelebbi telepítési időszak meghatározott időpontjáig,

c) gyep-, pázsitfelületek esetén 90 napon belül kell elvégezni és átadni a tulajdonosnak.

(9) Amennyiben a rendeltetéstől eltérő ideiglenes használat során a növényzet, valamint a felszerelési tárgyak, építmények, berendezések sérülése várható, a használó köteles:

a) előzetesen az engedélyezővel egyeztetett szükség szerinti kertépítészeti terv alapján a növényzet védelméről (favédelmi kerítés, kaloda elhelyezésével) gondoskodni,

b) a növényzet lehetséges áttelepítéséről, az előírt pótlásról gondoskodni, illetőleg ha a pótlás a helyszínen nem lehetséges, a zöldkár ellenértékét megtéríteni,

c) az építmények, berendezések és felszerelések ellenértékét vagy az azok áttelepítésének, le- és felszerelésének (elszállításának) költségeit megtéríteni.

(10) A város területén lévő vízcsobogókat, kutakat, vizes-medencéket rendeltetésellenes célokra – mosdásra, fogmosásra, fürdésre, stb. – használni tilos.

44. §

(1) A közterületen lévő játszótereket, azok játszószereit rendeltetésüknek megfelelően szabad használni.

(2) A játszóterek, játszószerek és berendezési tárgyak tervezése, létesítése és fenntartása során a mindenkori építésügyi, környezetvédelmi jogszabályok betartása mellett, a játszótéri berendezésekre és a közterületi növénytelepítésre vonatkozó Magyar Szabvány előírások az irányadóak.

(3) Játszótereken kutyák sétáltatása, tartása szigorúan tilos.

(4) Játszóterekre, gyepfelületekre, parkosított területekre és más zöld felületre gépkocsival vagy egyéb járművel behajtani, beállni tilos. Ez alól csak a fenntartást, fejlesztést vagy hulladékszállítást végző gépjárművek képeznek kivételt.

(5) Gyermekjátszóterek felszereléseit csak 14 éven aluli gyermekek, tornaszereit csak 18 éven aluli fiatalok használhatják.

45.§.

(1) Az önkormányzat tulajdonában lévő zöldterületek létesítéséről, fenntartásáról, kezeléséről, felügyeletéről a Polgármesteri Hivatal gondoskodik.

(2) A parkok és egyéb zöldterületek játszó- és pihenőkertek felügyeletére, gondozására a vállalatok, intézmények és társadalmi szervek védnökséget vállalhatnak.

A fák védelme

46.§. ^[55],^[56]

(1) A fás szárú növények védelméről szóló jogszabályban meghatározottak szerint kivágott fák esetén az ingatlan tulajdonos köteles a kivágott fát helyben pótolni az ingatlan területén. Ha az ingatlan területén a pótlásra nincs lehetőség, a pótlást a jegyző által kijelölt közterületen kell elvégezni.

(2) A fa pótlását a kivágástól számított 1 éven belül el kell végezni és a jegyzőnek be kell jelenteni.

(3) A pótlásként ültetendő fák számát a kivágott fa 1 m magasságban centiméterben mért törzsátmérője függvényében kell meghatározni. A centiméterben mért törzsátmérő minden megkezdett 20 centimétere után 1 db legalább 12 cm törzskörméretű fát kell ültetni. Ha a fapótlás közterületen történik, akkor a pótlást legalább 12 cm törzskörméretű 2-szer iskolázott földlabdás fával kell elvégezni és a fát karóval rögzíteni kell.

(4) Közterületen csak az önkormányzat hozzájárulásával telepíthető fás szárú növény.

(5) Közterületi fára reklámtábla, plakát, felirat, egyéb tárgy elhelyezése tilos.

IX. Fejezet

A Tagore sétány és környéke rendjének különös szabályai

47.§.

A rendeletben foglaltakat a Tagore sétány, a Gyógy tér, a Széchenyi park, Vitorlás tér területére vonatkozóan az e fejezetben foglalt eltérésekkel együtt kell alkalmazni.

48.§.

(1)^[57][58] A területre a (2) bekezdésben felsorolt eseteket kivéve, mindenféle jármű behajtása és parkírozása tilos. Behajtási engedély csak előre bejelentett, indokolt esetben, valamint a közterületek fenntartását végző szervezet részére adható ki. Parkolási engedély a városi rendezvényekhez kapcsolódóan, technikai indokok alapján adható ki

(2) A Mólón, a Vitorlás téren és a Tagore sétányon lévő kereskedelmi és vendéglátóegységekhez az áruszállító járművek az áru ki- és berakodása céljából reggel 6-10 óra között hajthatnak be és ott a folyamatos áru ki- és berakodásának idejéig, de legfeljebb 30 percig tartózkodhatnak az alábbi feltételekkel:

a) a Mólóra a legrövidebb úton történhet a behajtás,

b) a Tagore sétányra áruszállító járművek, csak a Szabadság utcán keresztül hajthatnak be

c) a megengedett legnagyobb sebesség 5 km/ó.

49.§.

(1) A területen az Önkormányzat által szervezett alkalmi jellegű és idegenforgalmi szempontból indokolt rendezvények, valamint az 50.§ (1) bekezdésben felsorolt tevékenységeken kívül mindenféle mozgó- és alkalmi értékesítés tilos.

(2) A területen lévő tárgyakat (különösen padokat, lánckorlátokat, világítótesteket) termékbemutatás céljából felhasználni tilos.

50 §.

 (1) A Vitorlás téren külön engedéllyel kitelepülhetnek:

a) portrérajzolók és festők,

b) utcai zenészek,

c) mozgó és alkalmi árusok^[59]

(2) Portrérajzolás és festés céljára egyesületbe tömörült portrérajzolóknak csak a tér erre kijelölt területére, maximum 15 helyre adható közterület-foglalási engedély.

(3) Portrérajzolás-festés céljára rajzolónként 3 m² területre kell a közterület-foglalási engedélyt megkérni, melyből

- 2 m² kitelepülésre,

- 1 m² pedig a maximum 1m² felületnagyságú mobil, esztétikusan elkészített reklámtábla kihelyezésére szolgál.

(4) A napsugárzás káros hatásai elleni védekezés érdekében a (3) bekezdésben meghatározott területen, maximum 2x2 méter befoglaló méretű, egyszínű, reklám és feliratmentes, egy lábon álló, mobil napernyő helyezhető ki.

(5) A Vitorlás tér - rajzolásra kijelölt gyöngykavicsos – területén egy időben legfeljebb 4 db egyforma a (4) bekezdésben előírtaknak megfelelő árnyékoló napernyő helyezhető el.

(6) A napi rajzolás befejeztével a napernyőt a közterületről el kell távolítani.

(7) A (4) bekezdésben előírt napernyőn kívül más árnyékoló szerkezet, sátor, paraván, féltető felállítása, valamint az elkészült rajzok, képek, festmények illetve a rajzoló egyéb műveinek kihelyezése tilos.

(8) Utcai zenélésre engedély csak a tér erre kijelölt területére adható. A zenélés csak elektromos erősítő nélkül történhet, kivétel az Önkormányzat által szervezett, alkalmi jellegű és idegenforgalmi szempontból indokolt rendezvények esetében.

51.§.

(1) A sétányon a Vitorlás téren és a Zákonyi utcában lévő vendéglátó-ipari egységek, éttermek elé az építésügyi, városrendezési és városképi előírások, valamint a környezetvédelmi és köztisztasági szempontok figyelembevételével kerthelyiség kialakítása engedélyezhető az egység homlokvonalában, maximum 5 m mélységben.^[60]

(2) A strandok épületcsoportjában lévő kereskedelmi egységek sétány felé 5 méter, a Zákonyi utca déli oldalán lévő kereskedelmi egységek Zákonyi utca felé történő kitelepülése, csak az üzlet homlokvonalában a falsíktól számított 2 méteres sávban lehetséges.^[61]

52.§.

A területre reklámtáblát, hirdető-berendezést csak a közterület-foglalási engedély beszerzése után az alábbi módon lehet kihelyezni:

A Vitorlás téren és a Tagore sétányon lévő kereskedelmi és vendéglátó egységek előtti 5 méteres sávban, egységenként maximum 2 db 1 m2 felületnagyságú, esztétikusan elkészített mobil reklámtábla kihelyezésére adható engedély.

A Zákonyi utcában közterületen reklámhordozót csak a városi információs rendszer elemeinek alkalmazásával lehet elhelyezni.^[62]

53.§.

A Tagore sétány, a Gyógy tér és a Széchenyi park területén rádiót és magnetofont csak fejhallgatóval lehet használni.

X. Fejezet

Vegyes és hatályba léptető rendelkezések

54.§. ^[63],[64]

55.§.

(1) E rendelet 2004 június 1-én lép hatályba.

(2)A rendelet hatálybalépésével egyidejűleg a környezetvédelemről szóló 28/2001.(XII.20.) Kr. sz. számú önkormányzati rendelet, valamint az azt módosító 7/2003.(III.27.) Kr. sz. és a 24/2002. (XII.12.) Kr. számú önkormányzati rendelet hatályát veszti.

Balatonfüred, 2004. április 29.

^[65]56.§

E rendelet a belső piaci szolgáltatásokról szóló, az Európai Parlament és a Tanács 2006/123/EK irányelvének figyelembevételével készült és azzal összeegyeztethető szabályozást tartalmaz.

            Dr. Bóka István sk.                                      Dr. Tárnoki Richárd sk.

                 polgármester                                                           jegyző

A rendelet kihirdetve: Balatonfüred, 2004. április 30.

                                                                                   Dr. Tárnoki Richárd sk.

                                                                                                   jegyző

Egységes szerkezetbe foglalva: 2014. július 31.