2. § (1) A 1. §-ban meghatározott területen területet felhasználni, továbbá telket alakítani, építményt, építményrészt, épületegyüttest építeni, átalakítani, bővíteni, felújítani, helyreállítani, korszerűsíteni és lebontani, elmozdítani, a rendeltetését megváltoztatni és ezekre hatósági engedélyt adni -az országos érvényű rendelkezések mellett kizárólag jelen rendelet előírásainak megfelelően szabad.

(2) Jelen rendelet kötelezően alkalmazandó melléklete a település Szabályozási terv Belterület M 1 : 2000 (1.sz. melléklet) és Szabályozási terv – Külterület M 1 : 10000 (2.sz. melléklet). A rendelet előírásai csak a szabályozási tervlapokkal együtt alkalmazhatók.

3. § (1) Az alkalmazott kötelező szabályozási elemek:

(2) Irányadó szabályozási elemek: telekhatár, irányadó telekhatár, megszüntető jel, épület kontúrok, út, gyalogút és közmű-vezeték nyomvonala, új telekosztásnál a telekhatárok azzal, hogy a tömb telkeinek száma 10-nél nagyobb mértékben nem nőhet és nem csökkenhet.

(3) Az irányadó szabályozási elemek előírásaitól az engedélyhatározat az egyéb előírások betartása mellett eltérhet. E rendelet alkalmazásában a szintterület- sűrűség számításánál a létesítménynél bruttó szintterülete veendő figyelembe.

(4) A kötelező szabályozási elemek csak a rendezési terv módosításával változtathatók meg.

4. § A belterületi határ tervezett változását a szabályozási terv tartalmazza, mely több részletben is végrehajtható, ütemezetten, képviselő-testületi határozattal.

5. § (1) A település területe építési szempontból:

(2) A település területe az alábbi terület felhasználási egységekre tagozódik:

(3) Minden terület-felhasználási egységben a mindenkori építési törvény és a 253/1997.(XII.20.) Korm. rendelet (továbbiakban: OTÉK) szerinti feltételekkel az ott meghatározott funkciójú épületek és építmények helyezhetők el, kivéve az egyes területfelhasználási egységeknél felsorolt létesítményeket.

6. § (1) Az Lke övezet építési telkeinek kialakítása és beépítése során alkalmazandó paramétereket a következő táblázat szerint kell meghatározni:

(2) A fő funkciójú épület csak egy épülettömegben helyezhető el. A telken elhelyezésre kerülő nem fő funkciók maximálisan további egy épülettömegben helyezhetők el. Fő funkciójú épület terve vagy megléte nélkül nem engedélyezhető kiegészítő funkciójú épület. Kiegészítő funkciójú épület vagy építmény használatbavételi engedélye nem előzheti meg a fő funkciójú épület használatbavételi engedélyét.

(3) A lakótelken elhelyezett épület utca vonal menti homlokzatának szélessége legalább 3 m mélységben nem lehet több 8 m-nél, és arányaiban illeszkednie kell a falusias jelleghez és a falura jellemző formavilághoz.

(4) Az övezetben az előkert mérete 7 méter. Az oldalkert legalább 5 méter.

(5) Az épületek csak magastetővel létesíthetők. A fő tömeget meghatározó tető hajlásszöge 40°-nál alacsonyabb, 45°-nál meredekebb nem lehet. Égetett agyagcserép illetve ahhoz színben és formában alkalmazkodó egyéb héjalás alkalmazható. Nem alkalmazható a fémlemez, és táblás lemezfedés.

(7) Az övezet telkeit a helyben kialakult anyag és formavilágú max. 150 cm magas áttört kerítéssel lehet bekeríteni, melynek tömör lábazata max. 40 cm magas lehet.

(8) Foghíj beépítés esetén az épület magasságának illeszkednie kell a két szomszédos épülethez és a környezeti átlag magasságát nem haladhatja meg. Az egyes telkek területének legalább 50 %-át zöldfelületként kell kialakítani.

(10) A lakófunkciójú területfelhasználási egységeken belül üzemanyagtöltő nem helyezhető el.

7. § (1) A lakófunkciójú területfelhasználási egységeken belül üzemanyagtöltő nem helyezhető el.

(2) Pénzesgyőr Lf-é övezete az építészeti és településképi értékek megőrzése *érdekében helyi utcakép-védettségben részesül. A meglévő épületek állagmegóvása abban az esetben is szükséges, ha azok használaton kívül állnak.

(3) Az övezetben csak a szabályozási tervben jelzett telekosztás engedélyezhető*. Foghíj beépítés esetén az épületet a telekhatártól 0,5 méterre kell elhelyezni az oldalhatáron és az eresz 0,5 méternél jobban nem nyúlhat túl az épület oldalfalán. Az épületek közötti távolság legalább 5 méter legyen.

(4) Az épületek csak utcára merőleges magas nyeregtetővel létesíthetők. A fő tömeget meghatározó tető hajlásszöge 40-45° lehet. Égetett agyagcserép illetve ahhoz színben és formában alkalmazkodó egyéb héjalás alkalmazható. Nem alkalmazható a fémlemez és táblás lemezfedés. A hagyományos szürke palafedés csak a meglévők pótlására és annak folytatásaként alkalmazható.

(5) Tetőtér beépítésekor a tetőablakok a tetősíkra vetített felület legfeljebb 10%-án lehetnek.

(6) Az épület és beépítési vonalának valamint utcafronti szélességének illeszkednie kell a két szomszédos épület szélességéhez (utcai homlokzatoknál azokét nem haladhatja meg) *. Az épület arányok megőrzése végett tetőtér beépítésnél térdfal nem építhető, illetve magasítható még akkor sem ha a 4 m-es* építménymagasság ezt megengedné. Az épületet utcafronti homlokzat szélessége a 8,0 m-t nem haladhatja meg.

(7) Jelen szabályozástól kisebb, illetve eltérő méretű telken lévő épület a telek méretétől függetlenül helyben felújítható, épület elbontása esetén annak helyén és azzal megegyező méretű új épület építhető. Amennyiben az új épület méretei a régitől eltérnek előzetesen a Kulturális Örökségvédelmi Hivatallal (KÖH) egyeztetni kell a terveket, de a beépítési százalék ez esetben sem növelhető.

(8) Az övezetben csak a hagyományokhoz illeszkedő homlokzati megjelenés alakítható ki. Meg kell tartani a jellemző vakolati elemeket. Utcai homlokzaton a hagyományos osztott fa anyagú ablakok alkalmazását kell előírni.

(9) Az övezetben kivételesen „gerendaház” is engedélyezhető, melyet az építési telken a kialakult, vagy jelzett beépítési vonaltól 30-40 m* között lehet elhelyezni, az egyéb előírások betartásával. Ez az épület fő és mellék épületként is engedélyezhető.

(10) Az övezet telkeit a helyben kialakult anyag és formavilágú kerítéssel lehet bekeríteni.

8. § (1) Az Lf övezet építési telkeinek kialakítása és beépítése során alkalmazandó paramétereket a következő táblázat szerint kell meghatározni: * 10 %-nál nagyobb lejtőjű terepen az I. fokú építési hatóság indokolt esetben 30% eltérést engedélyezhet

(2) A fő funkciójú épület csak egy épülettömegben helyezhető el. A telken elhelyezésre kerülő nem fő funkciók maximálisan további egy épülettömegben helyezhetők el. Fő funkciójú épület terve vagy megléte nélkül nem engedélyezhető kiegészítő funkciójú épület. Kiegészítő funkciójú épület vagy építmény használatbavételi engedélye nem előzheti meg a fő funkciójú épület használatbavételi engedélyét.

(3) Az előkert a szabályozási terven jelzett, illetve az Lf2-es és Lf-3-as övezetben az előkert mérete 5 méter. Az Lf-1 és Lf-4 övezetben a kialakult helyzethez igazodó, ahol az illeszkedés szabályai szerint kell eljárni. Az Lf övezetben Az épületek utcafronti szélessége nem haladhatja meg a 8 m-t, melyet legalább 3 méter mélységig tartani kell. A jelzett építési helyek esetében minden épület csak a jelzett területen belül helyezhető el. Új beépítésnek számító esetben oldalhatáros beépítés esetén az épület 1,0 méterre helyezendő el az oldalhatártól és az épületek közötti távolság Lf-1-nél legalább 5 méter, Lf-4-nél legalább 9 méter legyen.

(4) Az épületek csak az utcára merőleges nyeregtetővel létesíthetők. A fő tömeget meghatározó tető hajlásszöge 40°-nál alacsonyabb, 45°-nál meredekebb nem lehet. Égetett agyagcserép, illetve ahhoz színben és formában alkalmazkodó egyéb héjalás alkalmazható. Nem alkalmazható a fémlemez, és táblás lemezfedés. A agyományos szürke palafedés csak az Lf-1 és Lf-2 területeinek melléképületein, illetve a meglévők pótlására és annak folytatásaként alkalmazható.

(6) Jelen szabályozástól kisebb, illetve eltérő méretű telken lévő épület a telek méretétől függetlenül helyben felújítható, illetve a megengedett beépítés-százalékig bővíthető az illeszkedés szabályai szerint.

(7) Az övezet telkeit a helyben kialakult anyag és formavilágú max. 150 cm magas áttört kerítéssel lehet bekeríteni, melynek tömör lábazata max. 40 cm magas lehet.

(8) Az épület magasságának és kialakult területen beépítési vonalának illeszkednie kell a két szomszédos épület, illetve a környezete átlagmagasságához és beépítési vonalához. *

(9) Az egyes telkek területének legalább 50 %-át zöldfelületként kell kialakítani. **10 %-nál nagyobb lejtőjű terepen az I. fokú építési hatóság indokolt esetben 30% eltérést engedélyezhet.

(10) A lakófunkciójú terület felhasználási egységeken belül üzemanyag töltő kivételével az OTÉK 14. § (2) -ben meghatározott építmények helyezhetők el.

(11) Építési telken egy épülettömegben meglévő több helyrajzi számon szereplő lakóegységek csak az egész épülettömegre kiterjedő egységes terven tervezhetők egy- egy épületrész felújításakor is, de engedélyt csak az aktuális épületrészre kell kérni.

9. § (1) Az Vt övezet építési telkeinek kialakítása és beépítése során alkalmazandó paramétereket a következő táblázat szerint kell meghatározni:

(2) A Vt jellel ellátott településközpont vegyes területen épületek szabadonálló beépítési móddal, a kialakult állapothoz igazodóan helyezhetők el. Elhelyezésük meglévő vagy kialakítandó, egyedi építési telkeken történhet.

(3) A településközpont vegyes övezetben a zöldfelületek kialakítására az alábbi előírások vonatkoznak:

(5) Az épületek csak magastetővel létesíthetők. A fő tömeget meghatározó tető hajlásszöge 40°-nál alacsonyabb, 45°-nál meredekebb nem lehet. (Kivéve a templom, ahol a kialakult szerinti) Égetett agyagcserép, illetve ahhoz színben és formában alkalmazkodó egyéb héjalás alkalmazható. Nem alkalmazható a lemez és táblás lemezfedés. A hagyományos szürke palafedés csak a meglévők pótlására és annak folytatásaként alkalmazható.

(6) Az övezet telkeit a helyben kialakult anyag és formavilágú kerítéssel lehet bekeríteni. Tömör kerítést az optikai zártsor biztosítása érdekében a kialakult állapothoz kell illeszteni.

(7) Az övezetben parkolóház és üzemanyagtöltő kivételével az OTÉK 16. § (2) bekezdésben meghatározott építmények helyezhetők el.

(8) Az épület magasságának illeszkednie kell a két szomszédos épület, illetve a környezeti átlag magasságához. (Kivéve a templom.)

10. § (1) A gazdasági területek funkciójuk, valamint az elhelyezhető épületek, építmények szempontjából az alábbi övezetekre tagolódnak:

(2) A gazdasági terület övezeteiben az építési telkek kialakítása és beépítése során alkalmazandó paramétereket a következő táblázat szerint kell meghatározni:

(3) Az építési övezetben az új építési hely határvonalai:

(4) A gazdasági területeken a zöldfelületek kialakítására az alábbi előírások vonatkoznak:

11. § Az épületek tetőszerkezetének hajlása 15-45 fok közötti lehet alkalmazkodva a kialakult környezetéhez és figyelembe véve az épület szélességét. A héjazat színe csak a természetes cserép színéhez közelálló lehet.

12. § (1) A mezőgazdasági major terület az üzemi méretű árutermelő mezőgazdasági tevékenység: állattenyésztés és állattenyésztéssel és növénytermesztéssel kapcsolatos termékfeldolgozás, tárolás céljára szolgáló terület.

(2) A mezőgazdasági major övezet területén:

(3) A mezőgazdasági major övezet területén az épületek, építmények kizárólag tájbaillő, hagyományos szerkezetűek, magastetős, 35°-45°tető hajlásszögűek lehetnek.

(4) A mezőgazdasági major gépjárművek közlekedésére szolgáló területét portalanított szilárd burkolattal kell ellátni.

(5) A mezőgazdasági major övezetben létesítmények a Rendelet 27-33. § -ok környezetvédelmi előírásai és az alábbi környezeti feltételek együttes biztosítása esetén engedélyezhetők, illetve üzemeltethetők:

13. § A különleges területek a célzott felhasználás, valamint az elhelyezhető épületek, építmények szempontjából az alábbi területekre tagolódnak:

14. § (1) Nagykiterjedésű sportterületbe a szabályozási terven „Ksp” jellel jelölt 029 hrsz-ú terület tartozik.

(2) Az övezetben a következő funkciójú épületek ill, építmények helyezhetők el:

(3) Az övezet részletes előírásai az alábbiak:

(4) Az övezetben épületek csak a területileg illetékes természetvédelmi szakhatóság javaslatának figyelembe vételével helyezhetők el.

(5) Az övezetben a zöldfelületek kialakítására az alábbi előírások vonatkoznak:

15. § (1) A Szabályozási terven temetőként (Kt) lehatárolt területen ravatalozó, kápolna, sírépítmények, továbbá a terület fenntartásához szükséges épület helyezhetők el.

(2) Az övezet részletes előírásai az alábbiak:

(3) Az övezetben az építési hely határvonalai:

(4) A temető területén a zöldfelületek kialakítására az alábbi előírások vonatkoznak:

16. § (1) Zöldterület a Belterületi szabályozási terven „Z” szabályozási jellel jelölt területfelhasználási egység.

(2) A zöldterületek funkciójuk, kialakításuk, valamint az elhelyezhető létesítmények alapján az alábbi övezetekre tagolódnak:

(3) A zöldterületek részletes előírásai az alábbiak:

(4) A Z-1 övezetben:

(5) A Z-2 övezetben:

(6) A Z-3 övezetben kizárólag pihenőhelyek, sétautak alakíthatók ki, épületek a Z-3 övezetben nem létesíthetők.

(7) A zöldterületeken épületek a vízfolyások partvonalától és a temető telekhatárától mért 30 m-en belül nem helyezhetők el.

(8) A zöldterületeken elhelyezésre kerülő épületek, építmények kizárólag tájba illő építészeti kialakításúak (hagyományos anyaghasználatúak és felületi kiképzésűek, színezésűek) lehetnek.

(9) A Z-1 és Z-2 övezetekben az egyes telkek zöldfelülettel borított részének legalább 1/3-át háromszintű növényzet (gyep-cserje-és lombkoronaszint együttesen) alkalmazásával kell kialakítani, illetve megtartani. Kizárólag egyszintű növényzet (gyep) a telkek zöldfelülettel fedett részének legfeljebb felét boríthatja.

(10) A vízfolyások melletti legalább 20 m-es sávban a természetes, természetközeli állapotú növénytársulások megőrzendők, növénytelepítés során kizárólag a termőhelyi adottságoknak megfelelő honos növényfajok alkalmazhatók.

(12) A település közterületi zöldfelületeinek védelme érdekében:

17. § (1) A közigazgatási területen található erdőterületek funkciójuk és az elhelyezhető építmények szerint az alábbi övezetekbe sorolhatók:

(2) Erdőterület övezeteiben kialakítható legkisebb telek nagysága 1ha, szélessége min.50m

(3) Védett erdőterületbe (Ev-1) tartoznak a Magas-bakonyi Tájvédelmi Körzet területén található, valamint a természeti területként2 nyilvántartott erdőterületek közül azok, amelyek a honvédelmi miniszter által kijelölt honvédelmi érdekeket szolgáló erdőterületek közé nem kerültek besorolásra.

(4) A védett erdő övezetben a táji, természeti értékek megőrzése, a természetes, illetve természetközeli ökoszisztémák megóvása biztosítandó. Védett erdő övezetben a természetvédelmi hatóság által meghatározott feltételekkel kizárólag természetközeli erdőművelés (szálaló vágás, őshonos fafajokkal történő erdőtelepítés, erdőfelújítás), illetve a természetvédelmet szolgáló vadállomány-kezelés folytatható.

(5) A Magas-bakonyi Tájvédelmi Körzet erdőterületei közül Pénzesgyőr közigazgatási területén a 2/2000.(III.24.) KöM rendelet által erdőrezervátummá nyilvánított erdőterületek: a 08 hrsz-ú területből a 9F, 9G, 9NY, a 09 hrsz-ú területből az 5A, 5B, 5C, 5NY, 8A, 8B, 8C, 8D, 8E, 8F, 8G, 8NY, 8TI, a 010 hrsz-ú területből az 1A, 4A, 4B, 4NY erdőtervi jelű területek. Az erdőrezervátumként nyilvántartott területeken a természetes folyamatok szabad érvényesülését, valamint a kutatási tevékenység feltételeinek megteremtését kell biztosítani.

(6) A védő erdőterületen (Ev-2) kizárólag olyan nem épület jellegű építmények, létesítmények (pl. nyomvonal jellegű közmű és távközlési létesítmények, feltáró utak) Természeti terület: valamennyi olyan földterület, amelyet elsősorban természetközeli állapotok jellemeznek. Természetközeli állapot: az az élőhely, táj, életközösség, melynek keletkezésében az ember egyáltalán nem, vagy –helyreállításuk kivételével-alig meghatározó módon játszott szerepet, ezért a benne végbemenő folyamatokat többségében önszabályozás jellemzi.” [1996:LIII. a természet védelméről] A természeti területek lehatárolását a Balaton-felvidéki Nemzeti Park Igazgatóság adatszolgáltatása alapján szerepelnek a „Szabályozási terv—külterület” c. tervlapon. helyezhetők el, amelyek az erdőt védelmi rendeltetésének betöltésében nem akadályozzák.

(7) Védett és védő rendeltetésű erdőterületen épületek nem helyezhetők el.

(8) A honvédelmi érdekeket szolgáló erdőterületek (Eh) övezetbe tartozó erdőterületeken erdő-, és vadgazdálkodási célokat szolgáló, legfeljebb két darab, legfeljebb összesen 500m2 területű épületek helyezhetők el. Az épületek kizárólag tájbaillő, hagyományos szerkezetűek, legfeljebb 4,5 m építménymagasságúak, magastetős, 35°-45° tető hajlásszögűek lehetnek. Az épületek maximális szélessége 12m lehet.

(9) Honvédelmi érdekeket szolgáló erdőterületeken nem épület jellegű építmények, létesítmények közül nyomvonal jellegű közmű és távközlési létesítmények, feltáró utak, továbbá testedzést és turizmust szolgáló építmények helyezhetők el.

(10) Az építmények kizárólag tájbaillő, hagyományos szerkezetűek, és -színezésűek lehetnek.

(11) Azon honvédelmi érdekeket szolgáló erdőterületeken, amelyek a természetvédelmi hatóság nyilvántartása szerint természeti területnek minősülnek, a természetes és természetközeli állapotok megőrzése és érvényre juttatása érdekében az erdészeti üzemterv a területileg illetékes természetvédelmi hatóság és a Honvédelmi Minisztérium előzetes szakhatósági hozzájárulásával hagyható jóvá.

(12) Természeti területnek minősülő erdőterületeken épületek, építmények elhelyezése a területileg illetékes természetvédelmi szakhatóság és a honvédelmi érdekeket szolgáló erdőterületek (Eh) övezetbe tartozó erdőterületeken a Honvédelmi Minisztérium előzetes szakhatósági hozzájárulásával engedélyezhető.

(13) Erdőtelepítés, erdőfelújítás során az erdőterületeken a termőhelyi adottságoknak megfelelő honos fafajok telepítendők, illetve természet-és környezetkímélő gazdálkodási módszerek alkalmazandók.

(14) Amennyiben a jelenlegi elsődleges rendeltetésű erdőterületen más ajánlott elsődleges rendeltetés szerepel, akkor az erdészeti tevékenységet lehetőség szerint az ajánlásban foglaltakra figyelemmel kell folytatni.

(15) Erdőterületen erdőgazdálkodás kizárólag az erdőtörvény, az erdőterv, illetve a különböző tulajdonú erdők kezelésére létrehozott szervezetek (pl.: erdőbirtokossági társulás) belső előírásai, továbbá a Magas-bakonyi Tájvédelmi Körzetben annak kezelési terve szerint történhet.

(16) Az erdőterületek létesítéséhez (fásításhoz és erdőtelepítéshez), fakitermelési munkák végzéséhez, az erdőterületek igénybevételének minősülő tevékenységekhez (kivonás, időleges kivonás, rendeltetésszerű használatot akadályozó létesítmény elhelyezése), erdőterületek megosztásához az erdészeti hatóság engedélye, illetve a természetvédelmi, valamint a honvédelmi érdekeket szolgáló erdőterületek (Eh) övezetbe tartozó erdőterületeken honvédelmi szakhatósági hozzájárulás szükséges.

18. § (1) A Külterületi szabályozási terven mezőgazdasági rendeltetésű területként lehatárolt területek, illetve övezetek más területfelhasználási egységbe, illetve övezetbe csak a Külterületi szabályozási terv módosításával sorolhatók át.

(2) A mezőgazdasági területek sajátos használatuk szerint általános mezőgazdasági területek.

(3) A mezőgazdasági övezetekre az alábbi általános előírások vonatkoznak:

(4) A kialakult jellegzetes településszerkezet megtartása, a hagyományos tájhasználat és a táji, természeti értékek megőrzése érdekében az általános mezőgazdasági terület az épületek, építmények elhelyezése szempontjából a következő övezetekre tagolódik:

(5) Az általános mezőgazdasági terület övezeteiben kialakítható legkisebb telek nagysága 3000m2, szélessége min. 30m, kivéve a kizárólag út kialakításhoz és közmű kiépítéshez szükséges területeket, ahol ettől kisebb is lehet.

(6) Az általános mezőgazdasági terület övezeteinek részletes beépíthetőségi előírásai az alábbiak:

19. § (1) Az övezetbe a Külterületi szabályozási terven M-1 jellel jelölt, a természetvédelmi hatóság által természeti területként nyilvántartott, tájképi, természetvédelmi szempontból értékes mezőgazdasági területek tartoznak.

(2) Az övezetben nem folytatható olyan tevékenység, illetve nem helyezhető el olyan létesítmény, amely a jelenlegi állapotot rontja, a meglévő növényállományt, ökoszisztémákat és egyéb természeti képződményeket veszélyezteti, a tájkép jellegét megváltoztatja. A kialakult tájhasználatot megváltoztatni kizárólag a természeti állapothoz közelítés érdekében szabad.

(3) Az övezetben épületek, kerítések nem létesíthetők, kivéve az állatok téli szállását szolgáló max. 500 m2 összbeépítettségű épületet és építményeket, melyet kizárólag a nemzeti parkkal egyeztetett helyre és kialakításban szabad elhelyezni. A nemzeti park írásos jegyzőkönyvében rögzített kikötések betartása feltétele az építési engedély kiadásának.

(4) Az övezetben a gyep művelési ág megváltoztatása, illetve közmű és közút építése a természetvédelmi hatóság által meghatározott feltételekkel engedélyezhető.

(5) Az övezetben az OTÉK 32. §-ában felsorolt építmények közül nyilvános illemhely nem helyezhető el.

(6) Az övezet területén ösztönözni kell az extenzív jellegű, természet-, illetve környezetkímélő gazdálkodást.

20. § (1) Árutermelési mezőgazdasági övezetbe tartoznak az M-1 övezeten kívüli mezőgazdasági területek.

(2) Az övezetben a növénytermesztés és az állattenyésztés, továbbá az ezekkel kapcsolatos terményfeldolgozás és tárolás épületei, építményei, továbbá lakófunkciót is szolgáló épület helyezhetők el.

(3) Az övezetekben az építési hely határvonalai:

(4) Tanyagazdaság lakóépülete csak akkor helyezhető el, ha az OTÉK 33. §-ában felsorolt feltételek biztosíthatók. A szükséges feltételek biztosításának módját az építési engedélynek tartalmaznia kell. A használatba vételi engedély az előírt feltételek teljesülését követően adható ki.

(5) Tanyagazdaság lakóépületének alapterülete legfeljebb 200 m2 lehet.

(6) Tanyagazdaság épületei, építményei és a hozzájuk tartozó udvar, szérűskert számára a telken belül területet kell elkülöníteni (tanyaudvar), amely nagysága nem haladhatja meg a 6000 m2-t.

(7) Kerítés kizárólag a tanyagazdaság központi része körül, valamint az erdővel határos mezőgazdasági területeken alakítható ki. A tanyaudvar körül kerítés csak fából, vagy cserjesávval takart drótfonatból, az erdővel határos mezőgazdasági területeken legfeljebb 1,8 m magas, áttört kialakítású, vadvédelmi célú kerítés építhető. Tömör kerítés az övezetben nem létesíthető.

21. § (1) Vízgazdálkodási területbe a vízfolyások medre és parti sávja tartoznak.

(2) A vízfolyások parti sávja a partélektől számítva 6-6 m, melyet a fenntartás érdekében szabadon kell hagyni.

(3) Az övezetben kizárólag a vízügyi jogszabályoknak megfelelő és a vízügyi hatóság által jóváhagyott létesítmények helyezhetők el. A parti sávban épületek nem alakíthatók ki.

(4) A vízfolyások mentén partrendezési munkálatok a vízkezelő létesítési engedélye alapján létesíthetők.

(5) A parti sávban kizárólag gyep művelési ágú terület alakítható ki.

(6) Az övezetben nem folytathatók olyan tevékenységek, melyek veszélyeztetik a vízfolyások, továbbá a talaj-és a talajvizek állapotát, és talaj vagy talajvízszennyezést okozhatnak.

22. § (1) A közlekedési területeket és létesítményeket, azok szabályozási szélességét és védőtávolságát a szabályozási tervlap tartalmazza.

(2) A települést érintő országos út (forgalmi út): 8301 sz. út, K. V., B. V.,

(3) A 8301 sz. ök. út jelenlegi nyomvonala és szabályozási szélessége a kialakult marad. A külterületen az út mentén a tengelytől számított 50-50 méteres védőtávolság van érvényben.

(4) Az egyéb (nem országos) külterületi utak, mező-és erdőgazdasági utak mentén kerítést, illetve bármilyen építményt a tengelytől számított minimum 6-6 méter távolságra lehet elhelyezni.

(5) A különleges burkolat-kiképzésű közterületek (közös jármű-gyalogos burkolat, vagy díszburkolat, térkialakítás) kialakítását közterület rendezési terv alapján kell megépíteni. A közterület rendezési tervnek tartalmaznia kell a helyszínrajzi elrendezést, a magassági méreteket, keresztmetszeteket, berendezéseket, utcabútorzatot burkolatokat, közműhálózat kialakítását, köz-és díszvilágítás megoldását, parkolás megoldását, a terület kertépítészeti kialakítását.

(6) Meglévő létesítmények, illetve meglévő épületben funkcióváltással létrejövő új létesítmények esetében, amennyiben a telken belüli parkolás fizikailag megoldhatatlan, vagy aránytalanul nagy nehézségekkel járna, a közterületi parkolás helyi parkolási rendelet alapján engedélyezhető.

(7) Új létesítmények parkolását, rakodását az OTÉK előírásainak megfelelően telken belül kell megoldani.

(8) Új utak kétoldali zöldsávval, illetve fasorral alakíthatók ki. A fák telepítési távolsága legfeljebb 10,0 m lehet. Az utak használatbavételi engedélye kizárólag akkor adható meg, ha az útmeneti zöldsáv telepítése megtörtént.

(9) A 4 gépjárműállásnál nagyobb parkolók kizárólag fásítva, 4 gépjárműállásonként legalább egy, legalább kétszer iskolázott lombos fa ültetésével alakíthatók ki.

(10) Közút területén buszváró, pavilon és utcabútor elhelyezhető építési engedéllyel, az illetékes közútkezelő szakhatósági hozzájárulása alapján.

23. § (1) A meglévő és a tervezett közcélú vízellátás, vízelvezetés (szenny-és csapadékvíz), energiaellátás (villamosenergia ellátás, földgázellátás), valamint a hírközlés hálózatai és létesítményei, továbbá azok ágazati előírások szerinti biztonsági övezeteik számára közműterületen, vagy közterületen kell helyet biztosítani. Ettől eltérő esetben -ha azt egyéb ágazati előírás nem tiltja-a közművek és biztonsági övezetük helyigényét szolgalmi jogi bejegyzéssel kell fenntartani. Már szolgalmi joggal terhelt telekrészen mindennemű (építési és egyéb) tevékenység csak a szolgalmi joggal rendelkező érintett hozzájárulásával engedélyezhető. A szolgalmi jogot az ingatlan-nyilvántartásba be kell jegyeztetni.

(2) Felhagyott, feleslegessé vált közművet fel kell bontani, felhagyott vezeték nem maradhat sem föld felett, sem föld alatt.

(3) A település beépített, illetve beépítésre szánt területén épület építésére építési engedély csak akkor adható, funkcióváltás csak akkor engedélyezhető, ha a jogszabályokban előírt közművesítettség mértéke szerint: a beépítésre szánt területek valamennyi (lakó-, vegyes-, üdülő-, gazdasági-és különleges-) építési övezetében a teljes közműellátás rendelkezésre áll. Ettől eltérni csak szennyvízelvezetés megoldásában a (8) bekezdésben, a csapadékvíz elvezetésének megoldásában pedig a bekezdésben rögzítettek betartásával lehet.

(4) A település beépítésre nem szánt területén, bel-és külterületen lakás céljául szolgáló, vagy kereskedelmi, vendéglátási célú, vagy szállásférőhelyet nyújtó, vagy gazdasági célú tevékenységre szolgáló új épület elhelyezése, illetve meglevő épület felsorolt célra történő funkció váltása csak akkor engedélyezhető, ha a (6) bekezdésnek megfelelő ivóvízellátás és a villamosenergia ellátás, valamint a szennyvízelvezetés a (8), a felszíni vízrendezés a (13) bekezdésben a beépítésre nem szánt területre vonatkozóan rögzítetteknek megfelelően biztosítható.

(5) Pénzesgyőr a Gerence vízgyűjtőjén, a 8005/1995 (KHV Ért. 22.) KHVM tájékoztatója szerint az I. Sérülékeny környezetű vízbázisok, az I./1 Fokozottan érzékeny üzemelő vízbázis területén fekszik, ezért a vízbázis védelmét szolgáló ágazati előírásokat be kell tartani.

(6) A szennyvízekkel a környezetet, a sérülékeny vízbázist szennyezni nem szabad, ezért:

(7) Vállalkozási, gazdasági, ipari területről (lakótelkeken engedélyezett vállalkozások esetén is!) a kibocsájtott szennyvíz szennyezettségének a közcsatornára való rákötési előírásoknak meg kell felelni, az ettől eltérő szennyezettségű vizet telken belül létesítendő szennyvízkezeléssel -a megengedett szennyezettség mértékéig-elő kell tisztítani.

(8) Közvetlen az élővízbe vizet beengedni csak vízjogi létesítési engedéllyel, a hatóságok által előírt megfelelő kezelés után szabad.

(9) Az önkormányzati kezelésében lévő vízfolyás partéleitől 6-6 m, a nyílt árkok karbantartására legalább 2-2 m szélességü sáv karbantartás számára szabadon hagyandó. A karbantartó számára szolgalmi jog biztosítandó.

(10) A település hosszútávú arculatformálása, az urbanizációs igény és a kedvezőbb területgazdálkodás érdekében a csapadékvíz elvezetésére:

(11) A csapadékvíz élővízbe történő bevezetése előtt hordalékfogó műtárgy elhelyezése kötelező.

(12) A csapadékvíz elvezetését biztosító rendszer szállítóképességét egész a végbefogadóig ellenőrizni kell minden nagyobb (fél ha-t meghaladó telekterületű) beruházás engedélyezése esetén. A beruházásra építési engedély csak akkor adható, ha a többlet felszíni víz megfelelő biztonsággal továbbvezethető a befogadóig.

(13) 20, illetve annál több gépkocsit befogadó parkolókat kiemelt szegéllyel kell kivitelezni, hogy a felületén összegyűjthető legyen a csapadékvíz, az ne folyhasson közvetlen a zöldfelületre. Ezekről a nagyobb parkoló felületekről és a szennyezéssel veszélyeztetett gazdasági területek belső útjairól összegyűlő csapadékvíz csak hordalék és olajfogó műtárgyon keresztül vezethető a csatorna hálózatba. "Zöld" parkoló létesítése tilos.

(14) A magas talajvízállású településrészeken a terepszint alatti építkezéseknél a víz áramlás útját nem szabad elzárni, a talaj-illetve rétegvizek továbbvezetési lehetőségét meg kell oldani.

(15) Településesztétikai és területgazdálkodási szempontból a burkolt utakkal rendelkező területeken, illetve utak szilárd burkolatának kiépítésekor beépített és beépítésre szánt területen új (nagy-, közép-, kisfeszültségű, valamint közvilágítási) villamosenergia ellátási hálózatot építeni, meglevő hálózat átépítésével járó rekonstrukcióját engedélyezni csak földkábeles elhelyezéssel szabad.

(16) Burkolat nélküli utakkal feltárt területeken, valamint beépítésre nem szánt területeken a villamosenergia ellátás hálózatainak földfeletti vezetése fennmaradhat, területgazdálkodási okokból, valamint az utca fásitási lehetőségének a biztosítására a villamosenergia elosztási, a közvilágitási és a távközlési szabadvezetéket közös egyoldali oszlopsorra kell fektetni, amelyre egyben a közvilágítást szolgáló lámpafejek is elhelyezhetőek.

(17) Új közvilágítási hálózat létesítésekor, meglevő közvilágítási hálózat rekonstrukciója során csak energiatakarékos lámpatestek elhelyezése engedélyezhető.

(18) Reklám-és térvilágítással kápráztatást, vakítást, vagy ártó fényhatást okozni, egyéb ingatlan használatát zavarni, korlátozni nem szabad.

(19) A telken belül tervezett gáznyomásszabályozók az épületek utcai homlokzatára nem helyezhetőek el. A berendezés a telkek előkertjében, udvarán, vagy az épület alárendeltebb homlokzatára szerelhetőek.

(20) A földgázvezetéket közterületen és telken belül is csak föld alatti elhelyezéssel szabad kivitelezni (épület homlokfalára földgázvezeték nem szerelhető).

(21) Településesztétikai és területgazdálkodási szempontból beépített és beépítésre szánt területen, a burkolt utakkal rendelkező területen, illetve utak szilárd burkolatának kiépítésekor új vezetékes hírközlési hálózatot létesíteni, illetve meglevő rekonstrukcióját engedélyezni csak föld alatti (földkábel, alépítmény) elhelyezéssel szabad. A földfeletti vezetés a szilárd burkolattal nem rendelkező utcákban egyelőre fennmarad, ezért területgazdálkodási okokból, valamint az utca fásítási és utca-bútorozási lehetőségének a biztosítására a 0,4 kV-os, a közvilágítási és a távközlési szabadvezetéket közös oszlopsoron kell vezetni.

(22) Beépítésre nem szánt területeken a vezetékes távközlési hálózatok földfeletti vezetése fennmaradhat, területgazdálkodási okokból, valamint az utca fásítási és utcabútorozási lehetőségének a biztosítására a távközlési szabadvezetéket, légkábelt és a villamosenergia elosztási, a közvilágítási szabadvezetékeket, légkábelokat közös egyoldali oszlopsorra kell fektetni, amelyre egyben a közvilágítást szolgáló lámpafejek is elhelyezhetőek.

(23) Közszolgálati hírközlési antennák, illetve azok tartószerkezete csak építési engedéllyel helyezhetők el. Hírközlési antennák telepítéséhez az engedély kiadásának feltétele, hogy előzetesen az önkormányzattal egyeztetett helykijelölés történjen és az engedélyezésbe területileg illetékes természetvédelmi szakhatóság bevonásra kerüljön.

24. § (1) A táj esztétikai megjelenése érdekében a tájképet károsító épületek körül takarófásítás szükséges.

(2) A műemléki védelem alá kerülő és a szabályozási terveken védelemre javasolt épületek állagmegőrzése, felújítása, korszerűsítése csak oly módon lehetséges, hogy homlokzat és tömegkialakításuk ne változzon. Párkány és gerincmagasságuk, tetőhajlásszögük nem változtatható. Nyílászáróik befogadó mérete, aránya és anyaghasználata megtartandó.

25. § (1) A község területén jelenleg nincs a műemlékjegyzék szerinti műemlék épület.

(2) A szabályozási előírásban felsorolt településképi jelentőségű épület -az önkormányzati rendelet elfogadása után -önkormányzati védelem alatt áll, melynek alapján a létesítmények és helyreállításuk terveit településszerkezet megtartási, településképi megjelenési és műemléki szempontokból is bírálni kell. Az engedélyezési eljárásba a területi főépítészt és a Kulturális Örökségvédelmi Hivatalt (KÖH) szakhatóságként be kell vonni.

(3) A településképi jelentőségű területen bármilyen építmény, fő-vagy melléképület bontását az építési hatóság, a területi főépítész és műemléki szakhatóság véleményének figyelembevételével bírálhatja el.

(4) Az M 1:2.000-es léptékű Belterületi szabályozási terven jelölt településképi, illetve helyi védettségű, és az Országos Műemlékjegyzékben nem nyilvántartott épületek védelméről megfelelő módon – Országos Jegyzékbe való felvétellel, illetve helyi védelem rögzítésének formájában – gondoskodni kell. A helyi védelem részletes szabályainak megállapításáról, és a továbbiakban helyi védelem elrendeléséről a képviselő-testület külön rendelkezik.

(5) A közterületeken a képviselőtestület (tulajdonosi) hozzájárulásával, a helyi hagyományok szerint az építési hatóság véleményezésével szabályozza: - Utcabútorok, berendezések elhelyezését

(6) A 10 méternél magasabb építmények, tornyok, oszlopok a teljes igazgatási területen csak az önkormányzat hozzájárulásával, táj-és utcaképet nem rontó módon helyezhetők el az egyéb jogszabályok betartása mellett.

(7) A terek, teresedések, zöldterületek tudatosan úgy alakítandók ki hogy minden területrésznek legyen funkciója: pihenés, idegenforgalom, tájékoztatás, a közlekedési területek és közműsávokon túlmenően.

(8) A fentieken túl értelemszerűen alkalmazni kell a Kulturális Örökségvédelmi Hatástanulmány javaslatait. Helyi védelmre javasolt épületek: a Fischer és Rainprecht kúriák, Kőris utca 2, 4, 13, 14, 15, 30, és hrsz:193 Fő utca 16 és 21 valamint a hrsz 101 Településképi védettségű az egész Kőris utca Mindazon lakóházak és melléképületek tartoznak ide, amelyek jellegükben a népi épületekhez hasonlóak, ezek tömege és formája megőrzendő.

(9) Pénzesgyőr teljes közigazgatási területén a régészeti értékek védelméről gondoskodni kell. Ennek megfelelően a szabályozási terven jelölésre kerültek az ismert régészeti területek. Ezen területeken a földmunkával járó építési tevékenység során minden esetben értesíteni kell a régészeti hatóságot a szükséges előzetes feltárás, illetve leletmentés érdekében. Az építési tevékenységet csak ez után szabad megkezdeni és bármilyen újabb lelet előkerülésekor az építkezés szüneteltetésével ismét értesíteni az illetékes hatóságot.

(10) Nyilvántartott régészeti lelőhelyeken az építési engedélyezési eljárások során a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal a kulturális örökség védelméről szóló 2001. évi LXIV. törvény (a továbbiakban: Kövt.) 63. §-a alapján szakhatóságként jár el. Különös figyelmet kell fordítani a Kövt. 10. § (1) és 22. § (1) bekezdés előírásaira.

(11) Ha a földmunkák során váratlan régészeti emlék , lelet kerül elő, a Kövt. 24. §-a alapján kell eljárni.

(12) Régészeti lelőhellyel érintett helyrajzi számok: 03/9, /17, 0101/1, /3, /4, 0102, 0104, 0105, 096/18, 092/3, 06-b,c,f, 06-n,m,g, 012, 024, 027/6, /8, 023,

26. § (1) A közigazgatási terület az alábbi légszennyezettségi zónákba tartozik:

(2) A Magas-bakonyi Tájvédelmi Körzet erdőterületei levegőtisztaság-védelmi szempontból ökológiailag sérülékeny területként kezelendők.

(4) Diffúz légszennyezést, kellemetlen szagot, bűzt okozó tevékenységek a belterületen nem folytathatók. E tevékenységek folytatása külterületi gazdasági területeken, mezőgazdasági területeken is kizárólag abban az esetben engedélyezhető, ha megfelelő technológiával (pl. elszívási technológia, felületnedvesítés stb.) a légszennyező anyagok terjedése megakadályozható.

27. § (2) A csatornahálózat kiépítéséig új épület létesítése kizárólag abban az esetben engedélyezhető, ha a szennyvizek gyűjtése a környezetvédelmi elvárásoknak megfelelő, zárt, szivárgásmentes tárolóban történik. A szennyvizek szikkasztása még átmenetileg sem engedélyezhető.

(3) A csatornahálózatba be nem kapcsolható mezőgazdasági területen bármely szennyvizet eredményező létesítmény csak akkor üzemeltethető, ha a szennyvíz gyűjtése és átmeneti tárolása zárt, szivárgásmentes tárolóban történik. A csatornahálózatba be nem kapcsolható mezőgazdasági területen vízöblítés nélküli űrgödrös árnyékszék létesíthető.

(4) A kibocsájtott szennyvíz szennyezettségének a közcsatornára való rákötési előírásoknak meg kell felelni, az ettől eltérő szennyezettségű vizet telken belül létesítendő szennyvízkezeléssel -a megengedett szennyezettség mértékéig-elő kell tisztítani.

(5) A felszíni vizek bármilyen jellegű szennyezése tilos. A vízfolyások környezetében nem folytathatók olyan tevékenységek, melyek veszélyeztetik a felszíni vizek, továbbá a talaj-és a talajvizek állapotát, és talaj vagy talajvízszennyezést okozhatnak, így különösen a mezőgazdasági területen állattartás a vízfolyások legalább 200 m-es körzetén belül nem folytatható,

(6) A felszíni vizek öntisztulásának elősegítése miatt a vízparti sávban a természetközeli gyep és ligetes fás társulások, természetközeli ökoszisztémák védelmét biztosítani kell.

(7) Mezőgazdasági övezetek területén a felszín alatti vízkészlet használata (pl.: öntözési célra) kizárólag vízjogi engedély és a talajvédelmi hatóság engedélye alapján történhet.

28. § (1) Talajszennyezés veszélyével járó tevékenységek a szennyezést kizáró (a tevékenységtől függően víz-, szénhidrogén-, stb. záró) aljzaton végezhetők. Mezőgazdasági területen trágya, trágyalé kizárólag zárt tárolóban gyűjthető.

(2) Épületek, létesítmények elhelyezésekor a terület előkészítése során a beruházónak a termőföld védelméről, összegyűjtéséről, megfelelő kezeléséről és újrahasznosításáról gondoskodnia kell.

(3) Feltöltések kialakítására kizárólag talajvédelmi szempontból minősített, vagy szabványosított termék és anyag használható. Környezetet károsító anyag, illetve veszélyes hulladék alkalmazásának gyanúja esetén az fokon eljáró építési hatóság az engedélyezési eljárás keretében elrendelheti a feltöltésre szánt anyagok vizsgálatát.

(4) A telkeken rézsűk kizárólag oly módon alakíthatók ki, hogy a rézsű állékonysága a telek területén belül biztosítható legyen.

(5) A tájkarakter védelme miatt a közigazgatási területen egy tagban 1,5 m-nél nagyobb feltöltések, illetve bevágások, valamint 25º-nál nagyobb hajlásszögű rézsűk nem alakíthatók ki.

29. § (1) A keletkező kommunális szilárd hulladékok rendezett gyűjtését és a szükséges időközönkénti elszállítását biztosítani kell. A keletkező hulladékok kizárólag kijelölt hulladéklerakó helyre szállíthatók.

(2) Az illegális hulladéklerakásokat a telek tulajdonosának fel kell számolnia.

(4) Az övezeten kívül keletkezett veszélyes hulladékok a közigazgatási területen nem tárolhatók és nem dolgozhatók fel.

31. § (1) A kedvezőtlen településképi látványt nyújtó tevékenységeket a telkeken belül oly módon kell elhelyezni, vagy takarásukról gondoskodni (pl. többszintű növényzettel vagy kerítéssel), hogy azok közterületről ne okozzanak rendezetlen, kedvezőtlen látványt.

(3) A gazdasági és mezőgazdasági területeken robbanás és tűzveszélyes, továbbá veszélyes anyagok felhasználása és tárolása csak a környezet veszélyeztetése, szennyezése nélkül a vonatkozó biztonsági és egyéb előírások betartásával folytatható.

(4) Az utcai homlokzaton klímaberendezés nem helyezhető el.

(5) Az utcai homlokzaton csővezetékek nem helyezhetők el.

(7) Gázóra és nyomásszabályzó az épület falán nem helyezhető el.

32. § (1) A település teljes közigazgatási területén a 0,5 m2-nél nagyobb reklámhordozó cég- és címtábla elhelyezése építési engedélyköteles:

(2) A település teljes igazgatási területén óriásplakát (multireklám) nem helyezhető el.

(3) Az Lf-é övezetben parabolaantenna létesítése engedélyköteles. A beadványnak tartalmaznia kell a parabolaantenna elhelyezését az épülethomlokzaton alaptérképi megjelöléssel, esetleg fotóval bizonyítva, hogy az antenna az utcáról a védendő rálátási, kilátási pontokról nem látszik.

(4) A védett utcaképű területeken valamennyi utcai homlokzati árnyékoló szerkezet létesítése építési engedélyköteles.

33. § (1) A tervszerű telekgazdálkodás és a településkép előnyösebb kialakítása érdekében a (2) bekezdésben feltüntetett beépítetlen építési telkeket a beépítési kötelezettség ingatlan-nyilvántartásba történő bejegyzésétől számított négy éven belül lakóingatlannal be kell építeni. A beépítettséget jogerős használatbavételi engedéllyel kell igazolni.

(2) A beépítendő építési telkek a következők:

(3) Amennyiben az ingatlan tulajdonosa a beépítési kötelezettségét nem tudja teljesíteni, úgy kérésére az ingatlant ki kell sajátítani.

34. § (1) A településen a 10 méternél keskenyebb földrészleteken -tekintet nélkül a nagyságra -épület nem helyezhető el.

(2) Közintézmények és közösségi zöldterületek céljára fenntartott területeket más célra felhasználni nem szabad.

(3) Felvonulási épület építési engedély alapján kizárólag az építkezés időtartamára létesíthető és a használatba vétel időpontjáig tartható fenn.

(4) Törmeléket lerakni csak az arra kijelölt területen szabad.

35. § A Szabályozási Terven megjelölt telekalakítással kapcsolatos utak és közművek létesítésének teljes költsége a telekalakítás kezdeményezőjét terheli.

36. § (1) Pénzesgyőr Önkormányzatát elővásárlási jog illeti meg a lakótelkek kialakítása céljából a következő ingatlanokra:

(2) Az elővásárlási jogot az ingatlan-nyilvántartásba be kell jegyeztetni.

37. § (1) Jelen rendelet a kihirdetést követő 15. napon lép hatályba, melyet az ez után induló ügyekben kötelező alkalmazni.

(2) Jelen rendelet hatályba lépésével egyidejűleg hatályát veszti Pénzesgyőr Önkormányzata Képviselő-testületének a Pénzesgyőr község szabályozási előírásairól szóló 4/1993.(III.25.) Ör. számú és az azt módosító 7/1993.(V.6.) Ör. számú rendelet.

(3) A Településszerkezeti Tervet legalább 10 évenként felül kell vizsgálni, és szükség esetén módosítani.