1. § (1) A rendelet hatálya Zagyvaszántó közigazgatási területére, annak természetes és épített környezetére, a természetes és jogi személyekre, valamint a jogi személyiség nélküli társaságokra, szervezetekre terjed ki.

(2) Nem terjed ki a rendelet hatálya a veszélyes hulladékokra, a települési szilárd és folyékony hulladékra, és az azokkal összefüggő tevékenységre.

2. § (1) A föld védelme kiterjed a föld felszínére és a felszín alatti rétegeire, a talajra, a kőzetekre és az ásványokra, ezek természetes és átmeneti formáira és folyamataira. ( Kötv.14. §.(1).

(2) A föld felszínén vagy a földben olyan tevékenységek folytathatók, ott csak olyan anyagok helyezhetők el, amelyek a föld mennyiségét, minőségét és folyamatait, a környezeti elemeket nem szennyezik, károsítják. (Kötv. 15. §.(1).

(3) Zagyvaszántó közigazgatási területét csak a Rendezési Tervben meghatározott célra lehet felhasználni.

(4) Törekedni kell a mezőgazdasági művelésre alkalmas területekkel való gazdálkodásra, a rendeltetésszerű használat ellenőrzésére.

(5) A mezőgazdasági művelésre, valamint a Rendezési Terv szerinti területfejlesztési célra nem használható területek fásítását fokozatosan meg kell oldani.

(6) A jelentős szennyező forrást jelentő illegális hulladéklerakók felszámolásáról folyamatosan gondoskodni kell.

3. § (1) A víz védelme kiterjed a felszíni és felszín alatti vizekre, azok készleteire, minőségére és mennyiségére, a felszíni vizek medrére és partjára, a víztartó képződményekre és azok fedőrétegeire, valamint a vízzel kapcsolatosan – jogszabályban vagy hatósági határozatban – kijelölt megkülönböztetett védelem alatt álló (védett) területekre. ( Kötv. 18. §.(1)

(2) A víz alapvető életfeltétel és korlátozottan előforduló erőforrás, ezért a község közigazgatási területén meg kel akadályozni mindenfajta káros hatású anyag, hulladék talajba illetve vízbe jutását, beszivárgását.

(3) Szennyvizet csak a vonatkozó jogszabályokban szereplő előírásoknak megfelelően létesített, szennyvíztárolóba, vagy szennyvízcsatornába lehet bevezetni, gyűjteni, illetve elhelyezni.

4. § (1) A levegőt védeni kell minden olyan mesterséges hatástól, amely azt vagy közvetítésével más környezeti elemet sugárzó, folyékony, légnemű, szilárd anyaggal minőségét veszélyeztető, vagy egészséget károsító módon terheli.

(2) A tevékenységek, létesítmények tervezésénél megvalósulásánál, folytatásánál, valamint a termékek előállításánál és használatánál törekedni kell arra, hogy a légszennyező anyagok kibocsátása a lehető legkisebb mértékű legyen. (Kötv. 22. §.(2)- (3).bek.)

5. § (1) Háztartási tüzelőberendezésben hulladékot, egészségre káros égésterméket kibocsátó anyagot (ipari hulladékot, műanyagot, gumit, vegyszert, festéket stb.) égetni tilos.

(2) A háztartásban kis mennyiségben keletkező papírhulladékot, veszélyesnek nem minősülő fahulladék háztartási tüzelőberendezésben történő égetése külön engedély nélkül végezhető ( A levegő védelmével kapcsolatos egyes szabályokról szóló 21/2001. (II.14.) Korm.rendelet 11. § (2) bek.)

6. § (1) Vonalas létesítmény (közút, töltés, árok bevágás stb.) mentén – a létesítmény tengelyétől számított 100 méteren belül – bármely növényzet égetése tilos.

(2) Lábon álló növényzet, tarló, illetve növénytermesztéssel összefüggésben keletkezett hulladék égetése tilos, kivéve, ha jogszabály másként nem rendelkezik.

(3) Engedély nélküli nyílt téri égetésnek minősül, ha a hulladék – elemi kár kivételével – bármilyen más okból eredően kigyullad.

(4) Az erdei vágástéri fahulladék, valamint az egyéb erdőgazdasági fahulladék erdővédelmi célú, nyílttéri égetésére külön jogszabályban foglaltak az irányadók (21/2001.(II.14.)Korm.rendelet a11. § (3)-(6)bekezdés)

7. § (1) Avar és kerti hulladék megsemmisítése elsősorban komposztálással történhet.

(2) A nem komposztálható kerti hulladék égetése március-április-május és szeptember-október-november hónapok kivételével tilos.

(3)¹ Tűzgyújtás és égetés a (2) bekezdésben szereplő időszakban heti két napon, hétfői és pénteki napon 8.00-18.00 óra között, szélmentes időben megengedett. Az égetés maximum 1 óra hosszáig tarthat, tartós füstölés nem megengedett.

(4) Avar és kerti hulladékot csak száraz állapotban, egyszerre legfeljebb 1 m3 mennyiségben, a tűzvédelmi szabályok szigorú betartásával szabad égetni.

(5) Az égetés környezeti kárt, tűz- és robbanásveszélyt nem okozhat, és az emberi egészséget nem veszélyeztetheti.

(6) Az égetendő hulladék nem tartalmazhat más kommunális vagy egyéb hulladékot (műanyag, gumi, vegyi anyag, veszélyes hulladék stb.).

(7) A tűz őrzéséről és annak eloltásáról az égetést végző személynek gondoskodnia kell.

(8) A hatóságilag elrendelt általános tűzgyújtási tilalom alól e rendelet nem ad felmentést. A tűzgyújtási tilalom hirdetés útján történő közzétételéről a helyben szokásos módon kell gondoskodni.

8. § (1) Porképző vagy könnyen lesodródó anyagokat csak rögzített ponyvával, nedvesített állapotban szabad szállítani.

(2) Építésnél, tatarozásnál, bontásnál és az úttest felbontásánál keletkezett port, terjedésének megakadályozására vízzel kell nedvesíteni.

(3) A por képződésének megakadályozása érdekében törekedni kell, hogy a fedetlen talajterületek növényzettel borítottak legyenek. Az építési területek végleges rendezését és parkosítását az építkezés befejezésével együtt kell biztosítani.

(4) Bűzös anyagot csak légmentesen lezárt tartállyal felszerelt járművön szabad szállítani.

(5) Bűzzel járó tevékenység során az elérhető legjobb technika alkalmazásával meg kell akadályozni, hogy a lakosságot zavaró bűz kerüljön a környezetbe. Az elérhető legjobb technika alkalmazását, az egyedi határértéket, illetőleg a lakosságot zavaró bűzzel járó tevékenység korlátozását vagy betiltását a közegészségügyi hatóság állásfoglalása alapján a környezetvédelmi hatóság határozatban írja elő. /21/2001. Korm.rendelet 14. §.)

9. § (1) Eseti légszennyezési bírság megfizetésére köteles az a természetes vagy jogi személy, jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet, aki vagy amely a levegővédelmi követelményeket nem tartja be, illetve megszegi. (21/2001. (II.14.)Korm.rendelet 22. § (1) bek.)

(2) A levegőtisztaság-védelmi bírság eseteire és legnagyobb mértékére vonatkozó szabályokat, valamint a bírság megállapítására vonatkozó rendelkezéseket a 21/2001. (II.14.) Korm.rendelet tartalmazza.

10. § (1) Az egyes ingatlanterületek gyom- és allergiát okozó növényektől (főleg parlagfű) mentes gondozása a tulajdonos illetve a használó kötelessége. A parlagfű irtásáról folyamatosan, legkésőbb virágzás előtt az időjárástól függő gyakorisággal kell gondoskodni.

(2) A területen található allergén gyomok irtását a lehetséges eszközök (mechanikus eszközök, engedélyezett készítmények, vegyszerek) felhasználásával kell elvégezni.

(3) Az allergén növények felismerésének elősegítéséről továbbá a parlagfű és más gyomok okozta allergiás megbetegedéssel kapcsolatos legfontosabb tudnivalókról a helyben szokásos módon ( szórólapok illetve hirdetmény útján ) a Polgármesteri Hivatal gondoskodik.

(4) A károsítók elleni védekezési kötelezettségre a növényvédelmi tevékenységről szóló 5/2001. (I.16.)FVM rendelet 1-4 §-a rendelkezik.

(5) A növényvédelmi kötelezettség megszegőivel szemben növényvédelmi bírságot kell kiszabni., melyre vonatkozó rendelkezéseket a növényvédelemről szóló 2000. évi XXXV. törvény 60-61. §-a tartalmazza.

11. § (1) A község területén a környezet terhelhetősége és a településrészek rendeltetése alapján a Rendezési Terv övezeteket határoz meg

(2) Az egyes övezetekben folytatható tevékenységek a külön jogszabályban a környezetterhelés jellege alapján meghatározott védőtávolság, védőterület megléte és a védelmi előírás megtartása esetén engedélyezhetők. (Kötv. 25. §.(2) bekezdés

12. § A települési szilárd hulladék gyűjtésére, elszállítására, ártalommentes elhelyezésére az önkormányzat közszolgáltatást szervez és tart fenn, melynek részletes szabályait külön rendelet tartalmazza.

13. § (1) E fejezet a kulturális, szórakoztató, sport, reklám, hírközlés és más egyéb célt szolgáló hangosító berendezések valamint a lakossági tevékenységből származó zajterhelésekre vonatkozó előírásokat tartalmazza, az ingatlan karbantartásához feltétlenül szükséges mértékű zajterhelések nélkül.

(2) 22 óra és reggel 6 óra között, valamint vasárnap egész nap nem szabad olyan tevékenységet végezni, mely zajhatása a környéken lakók nyugalmát zavarja.

(3) A zenét szolgáltató vendéglátó üzletet üzemeltetni csak úgy szabad, hogy a szórakozóhely együttes zajhatása nem haladhatja meg az engedélyezett határértéket. A zaj és rezgéstechnikai határértékek megállapításáról a 8/2002.(III.22.) KÖM-EÜM együttes rendelet rendelkezik.

14. § (1) A köztisztaság megőrzéséhez mindenki köteles hathatósan közreműködni és a települési környezet (különösen a közterületek) szennyeződését, fertőzését eredményező tevékenységektől illetőleg magatartástól tartózkodni. (1/1986. (II.21.) ÉVM-EÜM együttes rendelet továbbiakban: ÉVM-EÜM rendelet) 2. §.(1) bekezdés.)

(2) Az egyes ingatlanok tisztán tartásáról az ingatlan kezelője, tartós használója illetőleg haszonélvezője ( a továbbiakban együtt: tulajdonos) másnak a használatában lévő ingatlanok ( ingatlanrészek, helyiségek) tisztán tartásáról pedig a használó, illetőleg a bérleti jogviszonyból származó kötelezettség szerint – a bérlő ( a továbbiakban együtt: használó) köteles gondoskodni. ( ÉVM-EÜM rendelet 4. §.)

15. § (1) Ha jogszabály eltérően nem rendelkezik a tulajdonos köteles gondoskodni:

(2) A szórakoztató, vendéglátó és árusító helyek, üzletek előtti járdaszakaszt a nyitva tartás ideje alatt – ettől eltérő megállapodás kivételével – a használó köteles tisztán tartani és a hulladékot eltávolítani. (ÉVM-EÜM rend.6. § (4) bek.)

16. § (1) Az ingatlan előtti járdaszakaszt szükség szerint, de legalább hetente le kell takarítani.

(2) A tényleges használó illetve a tulajdonos kötelessége a járda mellett növő gaz kiirtása, a járdára kinyúló ágak és bokrok megfelelő nyesése.

(3) Ónos esőtől, jégtől, hótól síkossá vált járdát szükség szerint, akár naponta többször le kell szórni. A szórásra bomló, szerves környezetkárosító anyagot használni nem szabad, célszerű a homok, nem darabos hamu, fűrészpor, kőporliszt használata, melynek beszerzéséről a kötelezettnek kell gondoskodni.

(4) Saroktelek esetén az ingatlan használóját, tulajdonosát terhelő munkálatokat mindegyik utcafront felől el kell végezni.

17. § (1) Az ingatlan előtti gyalogos és jármű behajtók, átereszek létesítése során biztosítani kell a csapadékvíz természetes lefolyását, ezért a létesítendő áteresz átmérőjének legalább 30 cm-nek kell lennie.

(2) A járműbehajtók létesítéséhez a külön jogszabály szerinti engedély beszerzése szükséges. Engedély nélkül létesített bejárók esetén – ha annak rendeltetése nem megfelelő, és nem folyik el a csapadékvíz – az ingatlan tulajdonosa köteles az átereszt megfelelő méretűre cserélni az esetleges károk megelőzése érdekében.

(3) Az ingatlan előtt lévő árkok, folyókák, átereszek tisztántartása, azok megrongálódás esetén történő helyreállítása, a csapadékvíz akadálytalan lefolyásának biztosítása ( kaszálás, iszapolás) az ingatlan használójának illetve tulajdonosának kötelessége.

(4) Az ingatlan használóját, tulajdonosát terhelő munkálatokat annak elmaradása esetén – eredménytelen felszólítást követően – az önkormányzat a tulajdonos, használó költségére elvégeztetheti.

(5) A csapadékelvezető árokba szennyezett vizet, trágyalevet bevezetni tilos. Eldugulás vagy rongálódás okozására alkalmas anyagot ( szemetet, iszapot, papírt, törmeléket, tűz-és robbanásveszélyes anyagot) a csapadékvíz elvezető árokba szórni, önteni tilos.

18. § (1) Az ingatlanok területén a növényvédelem, az ingatlan zöldterületének létesítése, fenntartása, gondozása, a kártevők és az allergén növények irtása a tulajdonos illetve a használó kötelessége.

(2) A község területén lévő nem lakás céljára szolgáló helyiségek ( üzletek, vendéglátó helyek) környezetének folyamatosa rendben tartása az üzemeltető kötelezettsége.

(3) A lakott területen kívüli dűlőutak, árkok, árokpartok tisztántartása, a gyomnövények irtása, a növényvédelmi munkák elvégzése a mezőgazdasági ingatlant használó kötelessége.

19. § (1) a.)A község közigazgatási területén zöldterületnek minősül

20. § (1) Közterületen szennyező anyagot csak oly módon szabad szállítani, hogy a szállítmányból semmi ki ne hulljon, por, csepegés ne keletkezzen. Ha szállítás közben a terület szennyeződik, a szennyeződés előidézője köteles azt eltávolítani és a további szennyeződés megakadályozásáról gondoskodni.

(2) Közterületen tilos járművet mosni, olajcserét vagy más olyan tevékenységet végezni, amely szennyeződést okoz.

(3) Fákon, közterületeken álló építményeken, épületek falán, kerítéseken – a rendeltetésszerűen hirdetésre szolgáló berendezések kivételével – hirdetni, falragaszt vagy reklámot elhelyezni tilos.

(4) Hirdetmények, plakátok eltávolítása annak a feladata, aki azt elhelyezte illetve elhelyeztette.

22. § (1) E rendelet 2004. május hó 01. napján lép hatályba.

(2) E rendelet hatálybalépésével egyidejűleg hatályát veszti a Zagyvaszántói Önkormányzat 2/2003.(I.31.) rendelete a környezet védelméről és a település tisztaságáról az ezt módosító 18/2003.(XII.16.) rendelet, a 11/1998.(VIII.27.) rendelet az allergiát okozó gyomnövények elterjedésének visszaszorítására.