Márokföld Községi Önkormányzat Képviselő Testülete az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény 7.§ (3) bekezdés c./ pontjában és a 13.§ (1) bekezdésében, valamint a helyi önkormányzatokról szóló, módosított 1990. évi LXV. törvény 16. § (1) bekezdésében biztositott feladat és hatáskörében eljárva, továbbá az Országos Településrendezési és Építési Követelményekről (a továbbiakban: OTEK) szóló 253/1997.(XII.20.) Kormányrendelet 4.§ (3) bekezdésében biztosított felhatalmazás alapján az alábbi rendeletet alkotja:

I. Fejezet

ÁLTALANOS ELŐÍRÁSOK

1. §

A Képviselő Testület ezen rendeletben Márokföld Község Helyi Építési Szabályzatát (továbbiakban: szabályzat), mellékleteivel, valamint a Belterület Szabályozási Tervlapját és a Külterület Szabályozási Tervlapját (továbbiakban: szabályozási tervek) közzéteszi és kötelező alkalmazását elrendeli.

2.§

(1) A rendelet hatálya Márokföld Község (továbbiakban: a község) közigazgatási területére terjed ki.

(2) A község területén állandó, vagy ideiglenes jelleggel területet felhasználni, építési telket és területet kialakítani, épületet, továbbá műtárgyat és más épitményt tervezni és építeni, felújítani, helyreállítani, kialakitani, korszerűsíteni, bővíteni, bontani, elmozdítani, rendeltetését megváltoztatni, használatba venni, valamint ilyen célokra hatósági engedélyt adni csak az egyéb vonatkozó hatályos jogszabályok, a szabályzat, valamint a szabályozási tervek együttes alkalmazásával szabad.

3.§

A község területének tagolása jogalkalmazási szempontból:

(1) A község területe jogalkalmazási szempontból belterületre és külterületre van felosztva, a bel és külterület határát a szabályozási tervek tartalmazzák.

(2) Külterületi földrészlet belterületbe vonására a jóváhagyott szabályozási terv hatályba lépése után kerülhet sor. A belterületbe vonandó telkek helyrajzi számait a 3. sz. melléklet tartalmazza, mely telkekre az önkormányzat elővásárlási jogot terjeszt ki.

4.§

A község területének tagolása építési használati szempontból:

(1) A község területe építési szempontból beépítésre szánt területre és beépítésre nem szánt területre van felosztva.

(2) A szabályozási terv a beépitésre szánt területeket sajátos építési használatuk szerint

-  falusias lakóterület                                                          FL             jelű

- kereskedelmi, szolgáltató gazdasági terület                       KSZG        jelű

- különleges terület                                                            KU             jelű

területfelhasználási egységekbe sorolja.

(3) A szabályozási terv a beépitésre nem szánt területeket sajátos építési használatuk szerint

területfelhasználási egységekbe sorolja.

5.§

(1) A szabályozási terv a beépítésre szánt területfelhasználási egységeket a telek mérete, beépítési mód, telek beépithetősége, megengedett épitménymagasság, előkert előírt mérete, a közművesítettség mértéke, a zöldterület nagysága, a környezetterhelési határértékek, korlátozások, tilalmak, feltételek figyelembevételével építési övezetekbe, a beépitésre nem szánt területeket övezetekbe sorolja.

(2) Minden telekre és területre a szabályozási terven jelölt területfelhasználási, építési övezeti vagy övezeti besoroláshoz tartozó beépítési és telekalakitási szabályokat kell alkalmazni, a terület jelenlegi használatától, belterületi, vagy külterületi fekvésétől függetlenül.

(3) A község területén az OTEK-ban előírt számú személygépkocsi elhelyezési lehetőséget az 1. sz. mellékletben meghatározott mértékben az építmény telken kell biztosítani.

(4) Ahol a kialakult, ill. építési engedéllyel rendelkező állapot az előért parkolószám biztosítását telken belül nem teszi lehetővé, az OTEK előírásai szerint számított közterületi parkoló-használatot megszerzett jognak lehet tekinteni. Új épület építésére, átalakításra, használati mód-változásra, bővítésre engedély csak úgy adható, ha az OTEK szerint számított megnövekedett parkolómennyiségnek a szabályozási előírásokban meghatározott százaléka saját telken biztosítható.

II. Fejezet

BEÉPÍTÉSRE SZÁNT TERÜLETFELHASZÁLÁSI EGYSÉGEK ÉPÍTÉSI ÖVEZETI TAGOLÁSA, ÉPÍTÉSI ÉS

TELEKALAKÍTÁSI SZABÁLYAI

6.§.

Általános előírások:

(1) Épület a közterületek kivételével csak építési telken helyezhető el.

(2) Minden építési telek és közút között általában csak egy járműközlekedésre alkalmas kapcsolat létesithető, legfeljebb 6.5 m szélességben. Amennyiben a telken elhelyezett rendeltetés személy és teher forgalmának elválasztása azt indokolttá teszi, legfeljebb két kapcsolat létesíthető.

(3) A területen épület akkor helyezhető el, ill. építési és használatbavételi engedély akkor adható, ha a tervezett épület az OTEK és egyéb jogszabályok előírásainak megfelel, továbbá:

a) már zömében beépült területen meglévő telek esetén a telek méretére vonatkozó előírások kivételével, az övezeti előírásoknak megfelel

b) az epülethez víz, villany közműcsatlakozás és legalább nyílt árkos csapadékvíz elvezetés az üzemeléshez szükséges mértékben a használatba vételig biztosított

c) az epület szennyvíztározóval a használatba vételig el lesz látva és a szennyvíz elszálliítatása szerződéssel igazolt

d) a szilárd burkolatú közúttól a telekhatárig min. 8 m szélességű közterület biztosított, és abból legalább 3 m széles sáv a tűzoltó járművek közlekedésére alkalmas szilárd burkolattal ellátott

e)^[1]

(4) Korlátozások, tilalmak a szabályozási terv jelölése szerint az övezet egészére, vagy részletekre vonatkozhatnak.

(5) Állattartásra szolgaló építmény, vagy helyiség csak azokban az övezetekben és olyan célra létesíthető, ahogy az önkormányzat állattartási rendelete azt megengedi. Állattartási célú épület, vagy helyiség telken belüli elhelyezését a beépítési mintalapok jelölik.

(6) A telekre előírt zöldterület kialakítása, növényzet telepítése, véderdő telepítése, lakóépület kivételével a használatbavételi engedély megadásának feltétele.

7.§

Telekalakítás szabályai:

(1) Telekalakítás során az érintett telkek mindegyikének járműközlekedésre alkalmas közterülethez kell csatlakozni, valamint a telkek méreteinek meg kell felelni az övezeti előírásoknak.

(2) Telekalakítás során nyeles telek nem alakítható ki.

(3) Beépítésre szánt területen az épületek használatbavételéhez előírt közművek és utak létesítéséről az önkormányzat, vagy a telektulajdonosok - külön települési önkormányzati rendelet szerint - gondoskodnak.

8.§

Kerítés létesítés szabályai:

(1) Kerítést ott kötelező építeni, ahol azt az élet és vagyonbiztonság megköveteli, más jogszabály előírja, vagy az OTEK44.§ (2) alapján az építési hatóság elrendeli.

(2) Az építési telek határvonalán kerítés építhető, ahol azt az övezeti előíras, illetve az OTEK 44.§ (2) alapján az építési hatóság nem tiltja.

(3) A telek közterületi vonalán az áttört kerítés magasságát az övezeti előírások határozzák meg, áttört kerítéshez annak magasságán belül legfeljebb 60 cm magas tömör lábazat készíthető.

(4) Ahol a szabályozási terv új szabályozási vonalat jelöl, az utcai kerítést a szabályozási vonalon kell elhelyezni.

(5)^[2]

(6) A telek oldalsó és hátsó határán (a szomszédos telkekkel határos vonalán), ahol az övezeti előírás megengedi, vagy előírja, tömör kerítés 1.2-2.0 m közötti magassággal létesíthető.

(7) A telek oldalsó és hátsó határán (a szomszédos telkekkel határos vonalán), ahol az övezeti előírás megengedi, vagy előírja, áttört kerítés 1.2-1.6 m közötti magassággal létesíthető.

(8) Telken belül csak áttört kerítés létesíthető, a tulajdonos társak hozzájárulásával, max. 1.2 m magassággal.

9.§

Építmények elhelyezésének és kialakításának általános szabályai:

(1) A telek utcai határvonalát, illetve ahol az övezeti előírás előkertre méretet határoz meg, az előkert méretével azonos távolságra fekvő, az utcai szabályozási vonallal párhuzamos vonalat építési vonalnak kell tekinteni. Több utcával határolt telek esetén, az előző mondatban meghatározott vonalat egy utcában építési vonalnak, a többi utcában minimális előkert méretnek kell tekinteni.

(2) A telken az elsődleges célt szolgáló épületet legalább egy pontjával az építési vonalon kell elhelyezni.

(3) Ahol az övezeti előírás az előkertre minimum méretet határoz meg, az nem építési vonal.

(4)^[3]

(5) A kereskedelmi, szolgáltató egységek bejáratát az utcai szablyozási vonal mögött min. 2 m távolságra kell elhelyezni.

(6) Az elsődleges célt szolgáló és további épületeket a telken a 2. sz. mellékletben megadott, vonatkozó mintalap szerinti, építésre kijelölt helyen kell elhelyezni.

(7) Építési vonal előtti előkertben csak terepszint alatti építmény, hírdetőtábla, előlépcső, zárt hulladékgyűjtő helyezhető el, épületrész a telek beépített területének számításánál meghatározott módon nyúlhat be. Gazdasági területen, minimum mérettel meghatározott előkertben az előzőeken túl, az épületek rendeltetéséhez szükséges porta, információ, kerékpártároló, közműcsatlakozás, stb. az épület fő funkcióját kiszolgáló mellékhelyiségek elhelyezésére szolgaló, indokolt nagyságú építmény, gyalogos és járműforgalmi terv alapján elhelyezhető.

(8) Az épületek utcai homlokzatmagassága, valamint oldalhatáron álló beépítésnél a beépített oldalhatár felöli homlokzat magassága az övezetre előírt építménymagasságot nem haladhatja meg.

(9) Oldalkert mérete nem lehet kisebb, oldalhatáron álló beépitésnél, mint az övezetre előírt építménymagasság, szabadonálló és ikresen csatlakozó beépitésnél, mint az előírt építménymagasság fele, de legalább 3.0 m, függetlenül a szomszédos épület elhelyezésétől. Amennyiben a szomszédos épímények közül valamelyik A -C tűzveszélyességi osztályba tartozik, vagy az építmény tűzállósága III - V kategória, az épitmények egymástól való távolságát az OTEK 36.§ (1) - (2) alapján kell meghatározni.

(10) Övezethatáron elhelyezkedő oldalkert méreténél az építési hatóság a (9) pontban meghatározottnál nagyobb értéket írhat elő.

(11) Az övezetre megengedett legmagasabb szintterület sűrűségi érték építési telkekre is vonatkozik.

(12) Utcai homlokzaton elhelyezett gépkocsitároló bejárata előtt legalabb 5 m előkertet kell biztosítani.

(13) A község területén a gazdasági területek kivételével csak magastetős épület építhető, 40-45° közötti tető hajlásszöggel, tetőtérbeépités esetén az álló tetőablakok fedése 0-45° lehet.

(14) Telekhatáron álló, már meglévő épület (zártsorú, ikres beépitésnél) falazatának utólagos hőszigetelése max. 8 cm. mértékig a szomszédos telekre átnyúlhat, későbbiekben a szomszédos telken csatlakozó épületrész építése esetén a tulajdonos köteles azt a szükséges mértékben lebontani.

(15) Terepszint alatti fedett parkoló, vagy pince az övezetre előírt szintterület sűrűség mértékéig, a telek zöldterülete kivételével az építési telken bárhol építhető.

(16) Minden közhasználatú építmény akadálymentes megközelítését és használatát biztosítani kell.

(17) Több övezet területére eső telek esetében az építési hely lehatárolásánál, a telek beépítettségének és szintterület sűrűségének maghatározásánál csak az övezet területére eső teleknagyság vehető figyelembe. Gépkocsi parkoló és zöldterület a telek szomszédos övezetbe eső részén is biztosítható.

FL jelű FALUSIAS LAKÓTERÜLET ÉS ÖVEZETEI

10.§

Általános előírások:

(1) Elsődlegesen laza beépítésű, mező és erdőgazdasági épitmények elhelyezésére kijelölt terület.

(2) A területen önálló épületben, vagy vegyes rendeltetésű épületben az alábbi rendeltetési egységek helyezhetők el:

- lakóépület, legfeljebb 2 lakásegységgel + 4 vendégszoba egységgel

- mezőgazdasági és erdőgazdasági üzemi létesitmények

- kereskedelmi, szolgaltató egység

- szálláshely szolgáltató épület

- vendéglátó egység

- egyházi, oktatási, egészségügyi, szociális egység

- sportlétesítmény

- a terület rendeltetésszerű használatát nem zavaró hatású kézműipari egység

- igazgatási és védelmi célú egység

(3) A megengedett legnagyobb utcai homlokzatszélesség 12,0 m.

(4) A megengedett legnagyobb szintterület sűrűség 0,5.

11.§

Építési övezetekre vonatkozó előírások:

(1) A szabályozási terv a területfelhasználási egységet a FL-001 - FL-004 jelű építési övezetekbe sorolja.

(2) Övezeti tagolást a beépítésre szánt terület szabályozási terve, az övezetekre vonatkozó előírásokat az 1. sz. melléklet, 1. sz. táblázata tartalmazza.

(3) Az övezetek területén építmények a szabályozási előírások és a telek beépítési minta-lapok együttes alkalmazásával helyezhetők el.

(4) Az FL-004 jelű övezet régészeti érdekű területen fekszik. A területen építményt elhelyezni előzetes régészeti terepbejárás utan szabad a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal engedélye alapján.

KSZG jelű KERESKEDELMI, SZOLGALTATÓ TERÜLET ÉS ÖVEZETEI

12.§

Általanos előírások

(1) Elsődlegesen nem jelentős zavaró hatású, gazdasagi célú építmények elhelyezésére kijelölt terület.

(2) A területen önálló épületben, vagy vegyes rendeltetésú épületben az alábbi rendeltetési egységek helyezhetők el:

 - minden, nem jelentős zavaró hatású gazdasági célú egység

 - gazdasági célú épületben lakás

 - igazgatási egység

 - közösségi szórakoztató, kulturális egység az OTEK 31 .§(2) betartásval

 - egyházi, oktatási, egészségügyi, szociális egység az OTEK 31.§(2) betartásával

 - sportlétesítmény

(3) A megengedett legnagyobb szintterület sűrűség 1,5.

13.§

Építési övezetekre vonatkozó előírások:

(1) A szabályozási terv a területfelhasználási egységet a KSZG-001 - KSZG-003 jelű építési övezetekbe sorolja.

(2) Övezeti tagolást a beépítésre szánt terület szabályozási terve, az övezetekre vonatkozó előírásokat az 1. sz. melléklet tartalmazza

(3) Az övezetek területén építmények a szabályozási előírások és a telek beépítési minta-lapok együttes alkalmazásával helyezhetők el.

(4) A KSZG-003 jelű övezet régészeti édekű területen fekszik. A területen építményt elhelyezni előzetes régészeti terepbejárás után szabad a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal engedélye alapján. A területen a történelmi utcakép megóvása érdekében a beépités feltételeit a környezetbe illeszkedést bemutató elvi építési engedélyezési tervdokumentációban kell előzetesen tisztázni.^[4]

KU jelű KÜLÖNLEGES TERÜLET ÉS ÖVEZETE

14.§

Általános előírások:

(1) Rendeltetésük, védelmük, vagy az elhelyezhető építmények alapján különleges szabályozást igénylő területek.

(2) Az egyes területeket csak az ott megjelölt célra lehet felhasználni.

(3) A megengedett legnagyobb szintterület sűrűség 0,6

15.§

Építési övezetekre vonatkozó előírások:

(1) A szabályozási terv a területfelhasználási egységet a KU-001 - KU-002 jelű építési övezetekbe sorolja.

(2) Övezeti tagolást a beépítésre szánt terület szabályozási terve, az övezetekre vonatkozó előírásokat az 1. sz. melléklet tartalmazza.

(3) Az övezetek telkein épitmények szabadonálló beépítési móddal, a szabályozási előírások alkalmazásával helyezhetők el.

16.§

A különleges területfelhasználási egység övezeteinek rendeltetése:

(1) A KU-001 jelű övezet a temető területének övezete, területén csak temetkezési célú építmények és az azokhoz kapcsolódó, a temető funkció rendeltetésszerű működéséhez tartozó egybb építmények helyezhetők el.

(2) A KU-002 jelű övezet a tervezett szennyvíztisztító céljára kijelölt terület. A területen szennyvizek tisztításához, kezeléséhez, a berendezések működtetéséhez kapcsolódó építmények helyezhetők el, az ANTSZ szakhatósági véleménye alapján. A letesítendő szennyvíztisztító technológiája csak olyan lehet, amelynek a védőtávolsága a környező lakóterületeket nem érinti.

III. FEJEZET

BEÉPÍTÉSRE NEM SZÁNT TERÜLETFELHASZNÁLÁSI EGYSÉGEK ÖVEZETI TAGOLÁSA,
ÉPÍTÉSI ÉS TELEKALAKÍTÁSI SZABÁLYAI

17.§

Általános előírások:

(1) Beépítésre nem szánt területen építmény a területekre előírt beépíthetőség mértékéig, akkor helyezhető el, ha a tervezett építmény az OTEK és egybb jogszabályok előírásainak megfelel, továbbá:

a) az építmény rendeltetése, az építési terület, vagy telek nagysága az övezeti előírásoknak megfelel

b) az épülethez víz, villany közműcsatlakozás és legalább nyílt árkos csapadékvíz elvezetés az üzemeléshez szükséges mértékben a használatba vételig biztosított

c) az épület a települési szennyvízcsatorna kiépítéséig ideiglenesen zárt szennyvízgyűjtővel a használatba vételig el lesz látva és a szennyvíz elszállíttatása szerződéssel igazolt

d)^[5]

e) a beépítés a kialakult jellegzetes területhasználatot, a táji és természeti értékeket nem károsítja, továbbá a felszíni és felszín alatti vizek védelmére vonatkozó szakhatósági előírásoknak megfelel

(2) Az egyes övezetek területén csak az ott megjelölt építmények helyezhetők el.

(3) Telekalakítás csak akkor engedélyezhető, ha a kialakított telkek mindegyike jármű-közlekedésre alkalmas közterülethez csatlakozik, a már beépített telek nagysága, beépítettsége telekalakítás utan is megfelel az övezeti előírásoknak.

(4) Közterületen építmény a 18.§ es a 21.§ előírásai szerint helyezhető el.

K jelű KÖZLEKEDÉSI TERÜLETEK ÉS ÖVEZETEIK

18.§

Általános előírások:

(1) E rendelet alkalmazásában közlekedési és közmű terület a szabályozási tervlapon ilyen célra jelölt közterület, illetve közforgalomnak átadott magánterület és telek.

(2) A közlekedési terület elsődlegesen a közúti közlekedés, kerékpár közlekedés, közművek, hírközlés, vízelvezető rendszer, környezetvédelem építményeinek, valamint, esővédők, köztárgyak és a terület fenntartásához szükséges gazdasági építmények elhelyezésére kijelölt terület.

(3) A területeket a szabályozási terv, rendeltetésük szerint KA-001 - KA-004 jelű övezetekbe sorolja.

(4) Az egyes övezetekben csak annak rendeltetési célját szolgáló építmények és OTEK 26.§ (3) bekezdésében meghatározott építmények helyezhetők el, az elhelyezéshez és telekalakításhoz az övezet kezelőjének hozzájárulását meg kell szerezni.

(5) A területfelhasználási egység területén épületek szabadonálló beépítési móddal, közterületen helyezhetők el.

(6) Pince csak épület alatt létesíthető.

(7) Építménymagasság a toronyépítmények és egyéb műtárgyak kivételével legfeljebb 7.5 m.

(8) Utak alatt, a közművek elhelyezésénél, a távlati összes közmű elhelyezési lehetőséget mindig figyelembe kell venni. A csak távlatban várható közmű számára (elválasztott csatorna) a legkedvezőbb nyomvonal-fektetési helyet szabadon kell hagyni.

(9) Közlekedési területen építményt elhelyezni csak az illetékes útkezelő engedélyével lehet. Az utak védőterületén belül mindenfajta építési munkához az illetékes közútkezelő hozzájárulását be kell szerezni.

19.§

Közlekedési területek rendeltetés szerinti övezeti besorolása:

(1) A KA-001 jelű övezet az országos közúthálózatba tartozó fő- és mellékutak elhelyezésére kijelölt területek bel és külterületen. Új út építésénél, vagy meglévő út átépítésénél elválasztott pályás kerékpárút számára területet kell biztosítani. Az övezetbe tartoznak:

(2) A KA-002 jelű övezet a helyi közúthálózatba tartozó mellékutak (lakóutak, kiszolgaló utak és egyéb közforgalomnak átadott területek), terek elhelyezésére kijelölt terület

(3) A KA-003 jelű övezet mezőgazdasági utak elhelyezésére kijelölt terület.

(4) A KA-004 jelű övezet önálló gyalogutak elhelyezésére kijelölt terület.

20.§

(1) Telekalakítás során az egyes közlekedési területekhez legalább az alábbi szabályozási szélességet kell biztosítani:

- országos közutak összekötő útjai                   18-30 m      mintaszelvény  4.sz.melléklet

- lakó és egyéb mellékutak                               12-16 m

 - mezőgazdasági utak                                      10m

(2) Az OTEK 26.§ (2) - ben előírt szabályozási szélességektől való eltérésekből eredő károkért a Közútkezelő Kht. felé kártérítési igény nem érvnyesíthető.

Z jelű ZÖLDTERÜLET ÉS ÖVEZETEI

21. §

Általános előírások:

(1) A rendelet alkalmazásában zöldterületek a szabályozási terven ilyen célra jelölt közterületek.

(2) A területek elsődlegesen a pihenés testedzés célját szolgáló, növényzettel boritott zöldfelületek

(3) A területeket a szabályozási terv, rendeltetésük szerint ZKP-001 es ZKP-002 jelű övezetekbe sorolja

(4) Az egyes övezetekben csak annak rendeltetését szolgaló

 - sportolási, testedzési célú

 - pihenést szolgáló

 - vendéglátó

 - a terület fenntartását szolgáló

 - köztárgy célú

 - vallási célú

építmények helyezhetők el, az övezet területének legfeljebb 2%-os beépitésével.

(5) A területfelhasználási egység területén épületek szabadonálló beépltési móddal, közterületen helyezhetők el.

(6) Pince 0.3 szintterület sűrűség határig létesíthető.

(7) Építménymagasság a toronyépítmények és egyéb műtárgyak kivételével legfeljebb 6,0 m.

(8) Az OTEK előírásai szerint számított parkolómennyiséget terepszint alatti parkolóban vagy közterületen biztosítani kell.

(9) Az útkereszteződésekben elhelyezkedő zöldterületeken a rálátási háromszöget a közlekedés biztonsága érdekében szabadon kell hagyni, ezeken a területen 80 cm-nel magasabbra növő növényzet nem ültethető.

22.§

Zöldterületek rendeltetés szerinti övezeti besorolása:

(1) ZKP-001 jelű övezetek játszótér, pihenőpark, díszpark céljára kijelölt, vegyes funkciójú területek.

(2) ZKP-002 jelű övezetek pihenőpark, díszpark céljára kijelölt területek.

ER jelű ERDŐTERÜLETEK ÉS ÖVEZETEIK

23.§

Általanos előírások:

(1) E rendelet alkalmazásában erdőterület a szabályozási tervlapon ilyen célra jelölt terület vagy telek

(2) Az erdőterületeket a szabályozási terv elsődleges rendeltetésük szerint ERG-001 jelű gazdasági célú és ERT-001 jelű turisztikai célú övezetekbe sorolja.

(3) Gazdasági célú erdőterületek erdőművelés és vadgazdálkodás céljára és az ezeket szolgáló építmények elhelyezésére kijelölt területek. Amennyiben az övezeti előírás megengedi, és a terület nagysága a 100.000 m²- t meghaladja, az övezetben

 - erdő fenntartás

 - vadgazdálkodás

 - védelem

 - szállítás

rendeltetési egységek építményei helyezhetők el, legfeljebb a terület 0.5%-ának beépítésével.

(4) Turisztikai erdőterületek sport, turisztika céljára kijelölt erdőfelületek, parkerdők.

(5) Erdőterület elsődleges rendeltetésének megváltoztatásához, más célú igénybevételéhez, épitmény elhelyezéséhez az Erdészeti Hatóság előzetes engedélyét be kell szerezni.

(6) Épületek a telken, szabadonálló beépítési móddal helyezhetők el, az épitménymagasság a magaslesek és egyéb toronyszerű műtárgyak kivételével a 10 m-t nem haladhatja meg.

(7) Pince csak épület alatt létesíthető.

M jelű MEZŐGAZDASÁGI TERÜLETEK ÉS ÖVEZETEIK

24.§

Általános előírások

(1) E rendelet alkalmazásában mezőgazdasági területek a szabályozási tervlapon ilyen célra jelölt területek és telkek.

(2) Mezőgazdasági területek elsődlegesen növénytermesztés, állattenyésztés, termékfeldolgozás és tárolás, valamint ezt a célt szolgáló építmények elhelyezésére kijelölt területek.

(3) A szabályozási terv a mezőgazdasági területeket azok használata és a területükön elhelyezhető épitmények alapjan WIA-001 jelű általanos és MK-001 jelű kertes mezőgazdasági övezetekbe sorolja.

(4) Mezőgazdasági termőterületen építmény elhelyezéséhez a Talajvédelmi Szakhatóság előzetes hozzájárulását, valamint az illetekes Földhivatal engedélyét is meg kell szerezni.

(5) Épületek szabadonálló beépítési móddal helyezhetők el.

(6) Különálló pince beépített területnek számítandó.

(7) Építménymagasság a tárolótomyok, silók és egyéb műtárgyak kivételével legfeljebb 4.5 m lehet.

(8) A lakóterületektől 200 m-en belül birtokközpont nem alakítható ki.

25.§

Mezőgazdasági területek övezeti besorolása:

(1) Az MA-001 jelű övezet mezőgazdasági növénytermesztés és állattenyésztés céljára kijelölt terület. Az övezet területén, amennyiben a telek területe a 6.000 m²-t meghaladja

 - mezőgazdasági tároló

 - mezőgazdasági termékfeldolgozó

 - mezőgazdasági gépjavító

 - állattartó

 - igazgatási

 - telkenként egy lakásegyság vagy két pihenőszoba rendeltetési egységek építményei helyezhetők el, a terület 3%-os beépítettségéig.

(2) Az MK-001 jelű övezet szőlő, gyümölcsös és kert művelési ág céljára kijelölt terület. Az övezet területén az OTEK 29.§ (2) szerinti építmények helyezhetők el.

V jelű VÍZGAZDÁLKODÁSI TERÜLET ÉS ÖVEZETEI

26.§

Általános előírások:

(1) Az övezetbe a folyóvízek medre és partja, a közcélú nyílt csatornák medre és partja, a védett vízbázisok és kijelölt védőterületeik tartoznak.

(2) A területeket a szabályozási terv, rendeltetésük szerint, V-001 - V-002 es VK-001 jelű övezetekbe sorolja.

(3) Az övezetek területén kizárólag a rendeltetést szolgáló, a vízgazdálkodással, vízkár elhárítással kapcsolatos építmények helyezhetők el, az övezetek kialakítását, használatát a vonatkozó rendeletek szabályozzák.

27.§

Területfelhasználási egység övezeti tagolása:

(1) V-001 jelű övezet a folyók, mellékágak, partok, árvízvédő töltésrendszerek céljára kijelölt terület.

(2) V-002 jelű övezet a közcélú vízárkok céljára kijelölt területek

(3) VK-001 jelű övezet ivóvíz kút és a vízbázis belső védőterülete céljára kijelölt terület.

IV. Fejezet

KÖRNYEZETVÉDELMI SZABÁLYOK

28.§

A föld védelméhez kapcsolódó építési és létesítési szabályok

(1) A község területén új bánya nem nyitható.

(2) A beépítésre nem szánt területeken az illegális szemétlerakókat meg kell szüntetni.

(3) A termőföld védelme érdekében az építési munkával érintett területek talajának termő-rétegét (humusz) le kell szedni és újrafelhasználásig elkülönítve kell depónalni.

29.§

A vizek védelméhez kapcsolódó építési és létesítési szabályok

(1) A vízbázisok védelmét biztosító védőterületeket ki kell jelölni, a védőterületekre vonatkozó létesítési és használati szabályokat hatályba kell helyezni, a védőterületeket a szabályozási tervre rá kell jelölni.

(2) A község területén hulladéklerakó, szennyvíziszap lerakó, veszélyes anyag lerakó csak megfelelő és engedélyezett műszaki védelemmel létesithető.

(3) A telek tulajdonosa köteles gondoskodni a keletkező szilárd és folyékony trágya, kommunális hulladék, veszélyes hulladék és egyéb hulladék, jogszabályok és hatósági előírások szerinti, ártalommentes átmeneti gyűjtéséről és engedéllyel rendelkező átvevőhelyre szállításáról. A szennyvízek közvetlen a talajba szivárogtatása tilos.

(4) A község területén szennyvizek elszikkasztása tilos, a települési szennyvízcsatorna elkészültéig csak zárt szennyvízgyűjtő létesíthető. A szennyvízcsatorna kiépítése után a létesítmények szennyvizeit rá kell kötni, és a zárt szennyvízgyűjtőket meg kell szüntetni.

(5) Élővízfolyásokba, csapadékcsatornákba, elhagyott kutakba hulladékot lerakni, szennyvizet bevezetni tilos.

(6) Csapadékvíz telken belül elszikkasztható.

(7) Az élővízfolyások partjának szélétől, valamint a védőtöltések lábától 6 m-en belül épület és építmény nem helyezhető el.

(8) A talaj és a felszíni, illetve felszín alatti vizek védelme érdekében, növényvédő szert, műtrágyát, útsózási anyagot csak fedett, szivárgásmentes, vízzáró szigetelésű, zárt tárolóban szabad elhelyezni.

(9) A vízbázis védőterületeken végzett tevékenységek illetve létesitendő építmények engedélyezése során a vonatkozó jogszabályi előírásokat be kell tartani.

30.§

A levegőtisztaság védelméhez kapcsoldó építési és létesítési szabályok

(1) A település közigazgatási területén új létesitmények esetében a levegőtisztaságról szóló rendeletben közzétett határértékeket nem szabad túllépni. A meglévő létesítményeknél a vonatkozó jogszabályok szerint kell eljárni.

(2) A légszennyezettségi zónarendszer kidolgozása után az intézkedési programot a rendezési terv mellékleteként kell kezelni.

(3) A levegőtisztaságvédelmi rendeletekben meghatározott, védelmi övezet kialakítását igénylő új tevékenységek a település területén csak a rendezési terv módosításával telepíthetők.

31.§

Az élővilag védelméhez kapcsolódó építési és létesítési szabályok

(1) A község területén az erdőfelület csökkentése csak az Erdészeti Hatóság előzetes hozzájárulása alapján engedélyezhető.

(2) A beépítésre szánt területeken előírt zöldfelület legalább 60%-at aktív zöldfelületként kell kialakítani és folyamatosan fenntartani.

(3) Belterületi új, vagy átépítésre kerülő utakon a közlekedést nem zavaró mértékű fasorokat kell telepíteni.

32.§

A taj védelméhez kapcsolódó építési és létesítési szabályok

(1) A községben az erdőterületeken kívül meglévő értékes fa és növényállomány kivágására engedély alapján csak akkor kerülhet sor, ha az a környezetére veszélyt jelent.

33.§

A települési környezet védelméhez kapcsolódó építési és létesítési szabályok

(1) A 8/2002. (III. 22.) KÖM-EUM rendeletben megállapított zaj és rezgésvédelmi határérték szempontjából a beépítésre szánt területek besorolása:

2. sorszámú területhez tartoznak:   a község teruletén fekvő:

    - lakóterületek

    - vegyes területek

4. sorszámú területhez tartoznak:    a község területén fekvő:

    - kereskedelmi, szolgáltatási területek

    - különleges területek

(2) A község területén állattartás kizárólag a vonatkozó jogszabályi, hatósági előírásoknak, a helyi állattartási rendeletnek és a jelen rendelet szabályainak együttes figyelembe vételével engedélyezhető.

(3) Lakás, élelmiszer feldolgozó, kezelő, forgalmazó létesítmény az állattartó épületektől 400 m távolságon belül nem létesíthető.

(4) A közlekedési területek átalakítása során, ahol az lehetséges, a meglévő utak mentén a -közlekedés biztonságát nem veszélyeztető mértékű- fasorok létesltése kötelező.

34.§

Épített környezet védelméhez kapcsolódó építési és létesitési szabályok

(1) A terven feltűntetett régészeti lelőhelyen (Pityerdomb, hrsz.: 05/5, 05/6 es 06) földmunkával járó építési munka csak a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal hozzájárulásával engedélyezhető.

(2) A 43, 44/1, 44/2, 44,3, 45, 46, 47, 48, 49, 50, 51, 52, 53, 54 valamint a 046/9 helyrajzi számú telkek régészeti érdekű területnek minősülnek. A területen bármilyen régészeti lelet előkerülésekor a 2001. evi LXIV. tv. előírásai az irányadók.

(3) Az önkormányzatnak el kell készíteni az építészeti örökség helyi védelméről szóló rendeletet. A védett épületeken funkcióváltás esetén lehetőség szerint az épület építészeti elemeit (párkány, tetőszerkezet, nyílászáró stb.) meg kell őrizni, és építési munkával elsősorban az eredeti állapot visszaállítását, a toldalékok elbontását, valamint az épület környezetének kertészeti felújítását kell biztosítani. A helyi védelmi rendelet hatályba lépéséig a településszerkezeti tervben védelemre javasolt épületek bontása vagy homlokzatának átalakítása nem engedélyezhető.

ÉRTELMEZŐ RENDELKEZÉSEK

35.§

E rendelet vonatkozásában:

(1) Elsődleges célt szolgaló épület: a telek fekvese szerinti építési övezet és övezet sajátos építési használatának meghatározásánal elsődlegesen megjelölt célt szolgáló rendeltetesi egységek elhelyezésére szolgáló legnagyobb beépített térfogatú épület.

(2) További épületek: építési telken, az elsődleges célt szolgáló épületen túl megvalósuló minden más épület.

(3) Telek zöldfelülete: A teleknek növénnyel beültetett felülete. Lakótelken az előírt zöld-felület 60%-a “aktív zöldfelület” (lasd OTEK 1. sz. melléklet 73. pont) legyen.

(4) Telek burkolt felülete: Az utak, járdák, teraszok, térburkolatok, medencék, stb. ténylegesen burkolt teljes felülete, a burkolat anyagatól függetlenül. Mindenképpen burkoltnak kell tekinteni a közterülettől a főépület és melléképületek valamennyi bejáratához vezető 1.0 m széles gyalogjárdát, az előírt számú gépkocsi-parkoló felületét kocsinként 2.4 x 4.8 m mérettel, a parkolóhely megközelítésére szolgáló utat 2.5 m szélességgel, a parkolóhelyre beálláshoz és megforduláshoz szükséges területet.

(5) Lakásegység: a telken elhelyezendő gépkocsi-mennyiség meghatározásánál minden lakás céljára szolgáló rendeltetési egység legfeljebb 4 szobával es 1 fürdőszobával, minden további fürdőszoba és szoba együtt, vendégszoba egységnek tekintendő.

(6) A helyi lakosság ellátását szolgáló kereskedelmi egység: minden vállalkozásnak a közvetlen lakossági felhasználásra alkalmas (iparcikkek, vegyi áruk, barkács anyagok és eszközök, élelmiszerek, húsáruk, italok, gyógyszerek, stb.) árucikkek kizárólag kiskereskedelmi forgalmazását szolgáló helyiségcsoportja, a jármű és üzemanyag kereskedelem kivételével. Egy kereskedelmi egység nettó alapterülete a 150 m-t nem haladhatja meg.

(7) A helyi lakosság ellátását szolgáló vendéglátó egység: minden, nyilvános működésű, ételek, italok felszolgálására és azok helyben fogyasztására alkalmas (étterem, espressó, pizzéria, büfé, italbolt, salátabár, lángossütő, pecsenyesütő, cukrászda, stb.) helyiségcsoport. Egy vendéglátó egység alapterülete a 150 m²-t, illetve befogadőképessége az 50 férőhelyet (a szabadtéri terasz, kerthelyiség területtel együtt) nem haladhatja meg.

(8) A helyi lakosság ellátását szolgáló szolgáltató egység: mindazon szolgáltatások nyújtásához szükséges helyiségcsoport melyek közvetlenül a helyi lakosság személyi igényeivel és személyi vagyontárgyainak állagmegóvásával kapcsolatba hozható, a kereskedelem, a közúti járműjavítás, vendéglátás kivételével. A szolgáltatás nyújtásával veszélyes sugárzás nem keletkezhet, bűzös vagy veszélyes anyag a környezetbe nem kerülhet, a tevékenységből származó zaj és rezgésterhelésnek a vonatkozó szabványokban és rendeletekben előírt határérték alatt kell maradni. Egy szolgáltató egység alapterülete a 150 m²-t nem haladhatja meg.

(9) Nem zavaró hatású kézműipari egység: minden olyan termék előállító és bérmunka tevékenység végzésére szolgáló helyiségcsoport, amelyben egyszerű szerszámokkal, egyedi eljárásokkal történik a munkavégzés és annak következményeként zavaró, vagy veszélyes sugárzás nem keletkezik. Bűzös vagy veszélyes anyagot csak olyan mennyiségben használnak, illetve olyan technológiát alkalmaznak, hogy a légszennyezés illetve a tevékenységből származó zaj és rezgésterhelés a vonatkozó szabványokban és rendeletekben előírt határérték alatt marad. Egy kézműipari egység alapterülete a 150 m²-t nem haladhatja meg.

(10) Jellegzetes területhasználat: a terep, növényzet, beépítési mód és rendeltetés értékes együttese.

(11) Kereskedelmi szálláshely: minden üdülés céljára szolgáló épület, vagy épületrész, amely 6, vagy több lakó + vendégszoba egységet tartalmaz.

A SZABÁLYZAT ÉS A SZABÁLYOZÁSI TERVEK MÓDOSÍTÁSA

36.§

(1) A szabályzat és a szabályozási tervek az alább felsorolt elmeinek módosítása csak a településszerkezeti terv módosításával és az 1997. evi LXXVIII. törvényben előírt egyeztetési eljárással módosíthatók:

a) bel és külterület lehatárolása

b) beépítésre szánt és beépítésre nem szánt területek lehatárolása

c) közterület lehatárolása (szabályozási vonal)

d) terület felhasználás, övezeti átsorolás

e) közterület övezeti tagolása, övezetek határa

f) műemlékek, védett és védő területeik

g) véderdő és az övezet határa

h) közlekedési, közmű és vízgazdálkodási övezetek határa, célja

i) jogintézménnyel érintett terület hatara

(2) A szabályzat és szabályozási tervek előírásait az alább felsorolt esetekben az Épltési Hatóság módoslthatja, vagy meghatározhatja a szabályzat és a szabályozási tervek módosítása nélkül:

a) saroktelek, vagy tagolt telek beépítési módja, építés helye, megengedett legnagyobb beépítettsége

b) előkert mérete az előírt mérethatárok között

c) oldalhatáron álló beépítésnél az oldalkert helye

e) utcavonalon a tömör kerítés magassága

(3) Minden egyéb esetben a szabályzat és szabályozási tervek az érintett államigazgatási szervek, szakhatóságok és telektulajdonosok bevonásával, a településszerkezeti terv módosítása nélkül, az 1997. evi LXXVIII. törvényben előírt egyeztetési eljárással módosíthatók.

ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

37.§

(1) Márokföld Község Szabályozási Terve az alábbi tervlapokat tartalmazza, azokat az Építési Szabályzattal együtt kell alkalmazni:

a) Belterület Szabályozási Tervlapja (E-2), 2004. augusztus

b)  Külterület Szabályozási Tervlapja (E-4), 2004. augusztus

(2) E rendelet hatályba lépésével egyidejűleg hatályát veszti Szentgyörgyvölgy, Csesztreg, Zalabaksa és társközségeik községi közös tanácsa 9/1982 (VIII.26.) számú rendelete az Összevont Rendezési és Szabályozási Tervről, valamint annak összes módosítása.

(3) E rendelet mellékletei:

1. sz. melleklet: Beépítésre szánt területek építési övezeti eloőírásai
2. sz. melléklet: Telek beépítési mintalapok
3. sz. melléklet: Belterületbe vonandó telkek helyrajzi számai
4. sz. melléklet: Közutak mintaszelvényei

(4) E rendelet a kihírdetés napján lép hatályba, rendelkezéseit az I. fokú határozattal el nem bírált, folyamatban lévő ügyekben is alkalmazni kell.

(5) A rendelet kihírdetéséről a jegyző gondoskodik.

Márokföld, 2004. augusztus 10.

                             Magyar Kálmán                                      Daruné Peszleg Mária

                                polgármester                                                   jegyző