1. § A rendelet hatálya kiterjed Zalakaros Város Önkormányzat tulajdonában lévő, illetve tulajdonába kerülő ingatlan és ingó vagyonra, valamint vagyoni értékű jogokra, továbbá értékpapírokra, kárpótlási jegyekre, közhasznú társaságban és gazdasági társaságokban az Önkormányzatot megillető társasági részesedésekre.

2. § A lakások és nem lakáscélú helyiségek hasznosítására az Önkormányzat belső szabályzatai rendelkeznek.

3. §² (1) Az önkormányzati vagyon rendeltetése szerint törzsvagyonból és üzleti vagyonból áll. A törzsvagyon közvetlenül a kötelező önkormányzati feladatkör ellátását vagy hatáskör gyakorlását szolgálja, minden más vagyonelem az üzleti vagyon része.

(2)³ A törzsvagyon körébe tartozó forgalomképtelen és korlátozottan forgalomképes vagyontárgyak körét a nemzeti vagyonról szóló 2011. évi CXCVI. törvény (továbbiakban: Nvtv.) rendelkezéseinek figyelembe vételével e rendelet 1. melléklete állapítja meg.

4. § (1)⁴

(2) Az ingatlan forgalomképtelensége megszűnik, amennyiben külön jogszabály alapján lefolytatott telekrendezési eljárásban közterület jellegét megszüntetik.

(3) A Képviselőtestület kivételesen indokolt esetben a forgalomképtelen vagyon körébe tartozó vagyontárgyakat korlátozottan forgalomképessé nyilváníthat.

(4)⁵

(1) A vagyonleltár az Önkormányzat tulajdonában – a költségvetési év zárónapján – meglévő vagyon állapot szerinti kimutatása, melynek célja az Önkormányzati vagyontárgyak számba vétele értékben és mennyiségben.

(2) A vagyonleltárban szerepeltetni kell az Önkormányzati vagyont terhelő kötelezettségeket is.

(3) A vagyonleltár az Önkormányzati vagyont törzsvagyon, ezen belül forgalomképtelen és korlátozottan forgalomképes, valamint forgalomképes vagyonbontásban, az egyes vagyoncsoportokon belül

(4) A vagyonleltár alapján összeállított vagyonmérleget az éves költségvetési beszámolóhoz csatolva a Képviselőtestületnek be kell mutatni. A vagyonmérleg mellékleteként be kell mutatni az Önkormányzat tulajdonában lévő lakások és nem lakáscélú helyiségek jegyzékét. A jegyzéknek a helyiségek tekintetében tartalmaznia kell egyenként a használat jogcímét, a használat ellenértékét, bérleti díjának havi mértékét.

(5) A vagyonleltárak elkészítéséért az intézmények vezetői, illetve a vagyonkezeléssel megbízott szervek vezetői a felelősek.

7. § A vagyonleltár alapján képező nyilvántartás folyamatos vezetéséről, a vagyonleltár összeállításáról az ingatlanok esetében a vagyonkataszterben szereplő adatok egyezőségéről a jegyző gondoskodik.

8. § (1) Az Önkormányzat teljes vagyonának kezelésére, hasznosítására, gyarapítására és értékesítésére vonatkozó célkitűzéseket az Önkormányzat gazdasági programja tartalmazza.

(2) Az Önkormányzatot megilletik mindazok a jogok és terhelik mindazok a kötelezettségek, amelyek a tulajdonost megilletik, illetőleg terhelik.

(3) Az Önkormányzat tagja lehet a gazdasági társaságról szóló törvényben szabályozott vállalkozási formáknak. Az Önkormányzat a tulajdonában lévő vagyontárgyak hasznosítására, üzemeltetésére intézményt vagy gazdasági társaságot, közhasznú társaságot alapíthat.

(4) A helyi önkormányzat vállalkozása a kötelező feladatainak ellátását nem veszélyeztetheti. Az önkormányzat olyan vállalkozásban vehet részt, amelyben felelőssége nem haladja meg vagyoni hozzájárulásának mértékét. ( Ötv. 80§(3) )

(5)⁷ Forgalomképtelen törzsvagyon elidegenítésére, megterhelésére, biztosítékul adására azon az Nvtv. 3. § /1/ bekezdésének 14. pontja szerinti osztott tulajdon létesítésére az Nvtv. 6 § /1/ bekezdése és /5/ bekezdése szerint kerülhet sor.

(6) Az a vagyon, amely forgalomképes, hasznosítható, elidegeníthető, bérbe, használatba, koncesszióba adható, gazdasági társaságba apportként bevihető, megterhelhető, biztosítékul adható.

(7) Az Önkormányzat korlátozottan forgalomképes törzsvagyona csak az alaprendeltetésének megfelelő célra hasznosítható. A korlátozottan forgalomképes törzsvagyont elidegeníteni, használati jogát átruházni, gazdasági társaságba, vagy alapítványba bevinni vagy egyéb módon hasznosítani csak a Képviselőtestület által meghatározott funkciók biztosítása mellett, kizárólag a Képviselőtestület döntésével lehet.

(8) Az életvédelmi létesítmények hasznosítására vonatkozóan a lakások és helyiségek bérletére, valamint elidegenítésükre vonatkozó egyes szabályokról szóló 1993. évi LXXVIII. Tv. továbbá az életvédelmi létesítmények létesítéséről, fenntartásáról és békeidőszaki hasznosításáról szóló 22/1992. /XI.29./ KTM rendelet rendelkezései az irányadóak.

(9) Az Önkormányzati tulajdonú vagyon mindennemű hasznosítását megelőzően célszerűségi és pénzügyi-gazdaságossági vizsgálatot kell tartani.

(10) A vagyonnal felelősen, rendeltetésszerűen, a kitűzött célt leginkább biztosító módon kell gazdálkodni. A Képviselőtestület a működéséhez szükséges vagyont rábízza a tulajdonában lévő gazdasági társaságokra és általa alapított intézményekre. E gazdálkodást a Képviselőtestület ellenőrzi. A gazdasági társaságok esetében a felügyelő bizottságok, intézmények esetében a jegyző közreműködésével.

9. § (1) Az Önkormányzat törzsvagyona hitel feltételéhez és kötvény kibocsátásához fedezetül nem használható fel és semmilyen más módon nem terhelhető meg.

(2) A Képviselőtestület az Önkormányzati törzsvagyonban lévő vagyontárgy hasznosításának, illetve működtetésének jogát az 1991. évi XI. tv. Feltételei szerint, ellenszolgáltatás fejében, koncessziós szerződés keretében átengedheti.

(3)⁸ A korlátozottan forgalomképes törzsvagyont hasznosítani, tulajdonjogát átruházni, azt megterhelni, azt biztosítékul adni, azon osztott tulajdont létesíteni kizárólag törvényben vagy önkormányzati rendeletben meghatározott feltételek szerint lehet.

10. § (1)⁹ A társasági jog hatálya alá tartozó önálló vállalkozás indításáról, gazdasági társaságba való belépéséről a Pénzügyi és Igazgatási Bizottság¹⁰ véleményezése után a Képviselőtestület dönt.

(2) A Képviselőtestület az előterjesztés alapján dönt az alapításról, a vállalkozás indításáról, az abban való részvételről, kijelöli az Önkormányzat képviselőjét, felhatalmazást adhat előszerződés vagy szerződés megkötésére, rendelkezik a társasági szerződésben foglalt kérdésekben.

(3) A vállalkozást az Önkormányzat létesítésekor ellátja a tevékenységi körének ellátásához szükséges induló vagyonnal. A vállalkozás gondoskodik a rábízott vagyon és más eszközök gazdaságos felhasználásáról és gyarapításáról, kötelezettségeiért a rábízott vagyonával és társasági törvény szabályai szerint felel.

(4) Az Önkormányzat által alapított és már működő intézmények vagyonát az Önkormányzat költségvetéséből egyéb forgalomképes vagy korlátozottan forgalomképes vagyona terhére gyarapíthatja.

(5) A Gránit Gyógyfürdő Rt. az Önkormányzat különleges vagyontárgya. Ennek figyelembevételével minősített többség szükséges a Gránit Gyógyfürdő Rt. ingatlan /föld, állandó építmény/ részvény, továbbá a kutak elidegenítéséhez

11. § (1) A közüzemi jellegű vállalkozások feladata, hogy a város lakosságának közszükségletét kielégítő alapvető szolgáltatásokat folyamatosan biztosítsa.

(2) A Képviselőtestület a közüzemi jellegű vállalkozásai részére szolgáltatási kötelezettséget írhat elő.

12. § A vállalkozásoknak nyújtott támogatások biztosítása a vállalkozásoknak nyújtott állami (önkormányzati) támogatások tilalma alóli mentességek egységes rendjéről szóló jogszabály (163/2001. (IX. 14. ) Korm. Rendelet) rendelkezéseivel összhangban történhet.

13. § (1) Az Önkormányzat intézményei részére a Képviselőtestület a működéshez szükséges vagyon használati jogát a feladat ellátásához szükséges mértékben biztosítja.

(2) Az Önkormányzat intézményei a használati jogánál fogva a pénzügyi fedezet biztosításának arányában a tulajdonostól elvárható gondoskodással jogosultak és kötelesek a vagyon rendeltetésszerű használatára, működtetésére, fenntartására, hasznosítására, a vagyonhoz fűződő közterhek viselésére, és kötelesek a használatukban lévő vagyon számviteli előírások szerinti nyilvántartására és adatszolgáltatásra.

(3) Az Önkormányzat intézményeitől a vagyoni eszközök hasznosításának jogát a Képviselőtestület megvonhatja, ha az a feladat ellátásának veszélyeztetése nélkül az Önkormányzati célok megvalósítását hatékonyabban szolgálja. A megvonásról a költségvetés jóváhagyása előtt dönteni kell.

(4) Az Önkormányzat az általa létrehozott közalapítványt a Képviselőtestület döntése szerinti jellegű és mértékű vagyonnal látja el.

14. § (1) A törzsvagyon használati jogát azok az intézmények gyakorolják, amelyek az adott ingatlanban a rendelet hatálybalépésekor közszolgáltatást teljesítettek, illetve azok, amelyeket a Képviselőtestület a használatára egyéb okból feljogosít.

(2) Az Önkormányzat intézményei a használatukban lévő forgalomképes és korlátozottan forgalomképes ingatlanokat, ingókat és egyéb javakat bevételeik növelése érdekében az alapfeladat sérelme nélkül alkalmi jelleggel bérbeadás útján, valamint a 18. §-ban meghatározottak szerint vállalkozási tevékenység folytatására hasznosíthatják. Az alkalmi jelleget meghaladó tartamú bérbeadáshoz a Képviselőtestület hozzájárulása szükséges.

(3) Az intézmény ingó vagyon elidegenítéséről 100.000,- Ft-ig az intézményvezető, 1.000.000,- Ft-ig a polgármester jogosult dönteni, melyről a következő ülésen a Képviselőtestületet tájékoztatni köteles. Az ezen felüli értékről a Képviselőtestület jogosult dönteni.

(4) A /2/ és /3/ bekezdés alapján az intézmény költségvetésében szereplő mértékű bevétel az Önkormányzat intézményének költségvetését illeti meg. Az ezen felüli eredmény felhasználásáról zárszámadásban dönt a Képviselőtestület.

15. § (1) Az Önkormányzat intézményeinek joga a használatukban lévő ingatlanok, ingók és egyéb javak hasznosításával – az alaptevékenységet nem sértő, az alapfeladat színvonalának javítása érdekében – vállalkozói tevékenységet folytatni.

(2) Az alapító okiratban nem szabályozott vállalkozási tevékenység csak a Képviselőtestület előzetes jóváhagyásával folytatható. Önkormányzati intézmény csak korlátolt felelősségű gazdasági társaságban vehet részt, a Képviselőtestület előzetes hozzájárulása alapján.

(3) A vállalkozás eredményességéért és jogszerűségéért az Önkormányzat intézményeinek vezetője felel.

(4) Az intézmény költségvetésben elfogadotton felüli vállalkozásból származó eredményeiről zárszámadásban dönt a Képviselőtestület.

16. § Az Önkormányzat intézményei gazdasági társaságokban lévő üzletrészeik hozamának felhasználására kizárólag a Képviselőtestület egyedi döntése alapján jogosultak.

17. § (1) Az intézmény a működési területéhez kapcsolódó cél elérése érdekében a Képviselőtestület előzetes hozzájárulásával alapítványt hozhat létre, illetve működő ilyen alapítványhoz csatlakozhat.

(2) Az /1/ bekezdésben meghatározott alapítványok alapításához, működéséhez az intézmény kizárólag a vállalkozói tevékenysége során elért nyereség terhére járulhat hozzá.

(3) Új alapítvány létrehozása esetén az intézmény képviseletét az alapítvány kuratóriumában biztosítani kell.

(4) Működő alapítványhoz való csatlakozás esetén a nyújtott támogatás felhasználását meg kell határozni.

18. § (1) A mezőgazdasági rendeltetés földterületeket a Képviselőtestület előzetes kijelölés után haszonbérletben hasznosítja. A haszonbérlet egytől tíz évig terjedhet, mely időtartam meghatározásával az ÁRT előírásait figyelembe, kell venni.

(2) A haszonbérlőt e bérelt területre előhaszonbérleti és elővásárlási jog illeti meg.

(3) A fizetendő haszonbér mértékét a föld fekvésének, művelési ágának és kataszteri tiszta jövedelmének, valamint termelő képességének figyelembe vételével kell megállapítani.

(4) A haszonbérlő a bérelt föld művelési ágát csak a bérbeadó előzetes hozzájárulásával változtathatja meg és csak ideiglenes jellegű, 30 m2-t meg nem haladó alapterületű gazdasági épületet létesíthet az építésre vonatkozó jogszabályok szerint, melyet a haszonbérlet megszűnésekor kártalanítási igény nélkül köteles elbontani.

(5) A haszonbérleti szerződés megkötését, megszüntetését, módosítását az Önkormányzat nevében a polgármester írja alá és a megkötött szerződésről, megszüntetésről, módosításról nyilvántartást kell vezetni, melyről a jegyző gondoskodik.

19. § (1) Az esélyegyenlőség elve: A kiíró (ajánlatkérő) pályázati felhívásban (ajánlatkérésben) valamennyi ajánlattevő pályázó számára egyenlő esélyt köteles biztosítani az ajánlat megtételéhez szükséges információhoz jutás és a pályázat során alkalmazott versenyfeltételek tekintetében. A kiíró a pályázat tartalmát úgy köteles meghatározni, hogy annak alapján az ajánlattevők megfelelő ajánlatot tehessenek és a szabályszerűen, időben benyújtott pályázati ajánlatok összehasonlíthatók legyenek.

(2) A nyilvánosság elve: A pályázati eljárás során a kiíró köteles a pályázati eljárásban résztvevők számára teljes nyilvánosságot biztosítani. A nyilvánosság e rendelet szerinti követelményét a kiíró akkor is köteles biztosítani, ha a pályáztatás zártkörű (meghívásos) pályázat, vagy ajánlatkérés útján történik.

(3) A nyilvánosság elve alapján minden ajánlattevőnek joga van a kiíró által rendelkezésre bocsátott valamennyi információhoz hozzájutni. Ennek keretében a pályázó számára hozzáférhetővé kell tenni minden olyan adatot, amely nem sért üzleti titkot, és amely szükséges ahhoz, hogy a pályázónak lehetősége nyíljék megalapozott ajánlattételre.

(4) A verseny tisztaságának elve: A kiíró a pályázati felhívás közzététele után, illetve zártkörű (meghívásos) pályázat kiírás esetén azt követően, hogy a hirdetményt a pályázatra meghívottakkal közölték, a meghirdetett pályázati feltételeket köteles tiszteletben tartani, az előre nyilvánosságra hozott pályázati eljárási rendet köteles betartani, továbbá biztosítania kell a pályázat kiírásával, értékelésével kapcsolatos döntési folyamat tisztaságát.

(5) A pályázó a pályázati kiírás átvételétől köteles a pályázati eljárás ezen rendeletben szabályozott előírásait betartani.

20. § (1)¹¹ Önkormányzati vagyon hasznosítására a Pénzügyi és Igazgatási Bizottság¹² előzetes véleménye alapján lehet javaslatot tenni.

(2) 1.000.000,- Ft értékhatár alatt az Önkormányzati tulajdonú vagyontárgyakról a polgármester dönt, kivétel az ingatlan vagyontárgy. Az ingatlanok, valamint az 1.000.000,- Ft feletti ingó egyéb vagyontárgyakról pedig minden esetben a Képviselőtestület jogosult dönteni.

(3) A (2) bekezdésben meghatározott összeghatár feletti értékű ingókat és vagyoni értékű jogokat valamint ingatlanokat a Képviselőtestület jelöli ki eladásra, hasznosításra a hasznosítás módjának és pályáztatás induló árának megállapításával.

(4)¹³ Önkormányzati vagyont értékesíteni, a vagyon használatát, illetve a hasznosítás jogát átengedni (bruttó) 25¹⁴ millió Ft egyedi értékhatárt meghaladó vagyontárgyak, esetén csak nyilvános, indokolt esetben zártkörű versenyeztetési eljárás útján a legjobb ajánlatot tevő részére lehet.

(5)¹⁵ A képviselő-testület (bruttó) 25¹⁶ millió Ft egyedi értékhatár feletti vagyonhasznosítás esetében indokolt esetben dönthet a vagyontárgy zártkörű (meghívásos) versenyeztetéséről. Zártkörű versenyeztetés az alábbi esetekben lehetséges:

a) Az ingatlanon megvalósuló beruházás a város számára jelentős helyi adó bevételt biztosít;

b) Az ingatlanon megvalósuló beruházás önkormányzati feladatellátás részét képezi, vagy az önkormányzat által is támogatott, kiemelt közszolgáltatást biztosít;

c) Az ingatlan hasznosítása nyilvános pályáztatás keretében eredménytelen volt.

(6)¹⁷ Az eljárásra egyebekben a nyilvános versenytárgyalás szabályai az irányadók.

20/B. §¹⁹ (1) Jogszabály eltérő rendelkezésének hiányában az önkormányzatot megillető követelések közül azokról lehet lemondani:

(2) A követelések behajthatatlanság jogcímén történő elengedésére a polgármester jogosult a képviselőtestület utólagos tájékoztatása mellett.

(3) A követelések érvényesítése /behajtása/ érdekében tett intézkedéseket igazolni kell.

21. § (1) A képviselőtestület a 20. §-ban szabályozott eljárási rend szerint értékesítésre kijelöli az önkormányzat által kialakított lakó telkeket.

(2) A lakótelkek iránti igényt a polgármesterhez kell benyújtani.

(3) A polgármester a lakótelek árának megfizetésére - kérelemre kamatmentes részletfizetést engedélyezhet.

(4) A részletfizetési kedvezmény a telekár 50 %.-ának megfizetése mellett, legfeljebb 24 hónapra adható.

22. § (1) A vagyonhasznosítás módjai /ingatlan, vagyoni értékű jog eladás, bérbeadás, kezelés, használat esetén/ során a 18. §. kivételével pályázat, nyilvános árverés, nyilvános árverést követő egyedi ajánlat alapján dönt a Képviselőtestület. Az egyedi ajánlat csak akkor fogadható el elsődlegesen, ha a költségvetésben és módosításaiban előre értékesítésre kijelölt az ingatlan, a vagyoni értékű jog bérbeadása, kezelése, használata. A pályázati eljárás főszabályként nyilvános, zártkörű pályázatot a 20. §. /2/ és /3/ bekezdésében felhatalmazott jogosult elrendelni.

(2) Zártkörű pályázatot kell tartani abban az esetben, ha a nyilvánosság nyomós közérdeket sértene. Elrendelhető akkor is, ha a teljesítésre csak meghatározott ajánlattevők alkalmasak.

23. § (1) A pályázat kiírása a Polgármesteri Hivatal feladatkörébe tartozik. A pályázat meghirdetése helyi, megyei napilapban, esetenként országos jellegű napilapban történik. Zártkörű pályáztatás esetén az érdekelt ajánlattevőket egyidejűleg és közvetlenül kell tájékoztatni.

(2) A pályázati felhívásnak tartalmaznia kell különösen a pályázat tárgyának meghatározását, annak műszaki, jogi és egyéb feltételeivel együtt, az esetleges teljesítés helyét és legkésőbbi határidejét, ellenszolgáltatással kapcsolatos kikötéseket és feltételeket, az ajánlatok benyújtására, felbontási helyére és idejére, valamint a pályázati tárgyalásra vonatkozó időpontokat és szempontokat. Amennyiben e pályázat a hirdetményben rövidített szöveggel jelenik meg, utalni kell arra, hogy a teljes szöveg kitől vehető át.

(3)²² Az ajánlatok benyújtására vonatkozó időpontot a pályázati felhívásban úgy kell meghatározni, hogy a felhívás közzététele és az ajánlatok benyújtására vonatkozó időpontok között legalább 10 nap különbség legyen.

(4) A kiíró pályázati felhívás visszavonását az ajánlatok benyújtására meghatározott időpontig teheti meg. A felhívás visszavonását a pályázat meghirdetésével azonos módon kell közzétenni.

(5) A kiíró a felhívásban valamennyi ajánlattevőnek egyenlő esélyt köteles biztosítani.

24. § (1) A pályázaton való részvétel biztosíték adásához köthető, amelyet az ajánlat megküldésével egyidejűleg kell az ajánlattevőnek a kiíró rendelkezésére bocsátani.

(2) A pályázati biztosíték a pályázatban meghirdetett értékesítési ár 10 %-a, de minimum 5 ezer Ft, amely összeg eredményes pályáztatás esetén a vételárba beszámít.

(3) A biztosíték visszajár:

25. § (1) A pályázati ajánlat:

(2) A pályázati ajánlatnak tartalmaznia kell az ajánlattevő részletes nyilatkozatát, igy különösen:

26. § (1) A pályázati tárgyalást a pályázati ajánlatok benyújtására meghatározott határidő lejártát követő 15 napon belül meg kell tartani.

(2) A pályázati tárgyaláson csak az az ajánlattevő vehet részt, aki a pályázati ajánlatát az előirt időben és tartalommal benyújtotta és igazolta, hogy a pályázati biztosítékot a kiíró rendelkezésére bocsátotta.

(3) A pályázati tárgyalást a Képviselőtestület vagy a polgármester által felkért ügyvéd vezeti.

(4) A pályázati tárgyalást nem folytathatja le az a személy, aki, vagy akinek a hozzátartozója /Ptk. 685. §. / az adott pályázati felhívásban ajánlattevőként vesz részt, illetve aki egyéb okból elfogult.

(5) A pályázatot kiíró és a pályázati tárgyalást lefolytató személy a vele szemben fennálló kizárási okot köteles haladéktalanul bejelenteni a jegyzőnek. Az elfogultságot a pályázó is bejelentheti.

(6) Az elfogultság fennállásáról a polgármester dönt.

(7) A pályázat tárgya a pályázati felhívásban szereplő, az Önkormányzat tulajdonát képező ingatlan vagy vagyoni értékű jogot eladási ára, havi bérleti díja vagy egyéb díja, amelyre vonatkozóan az ajánlatokat a pályázati kiírás szerint lehet emelni.

27. § (1) A pályázatot az az ajánlattevő nyeri meg, aki az eladási ár, havi bérleti vagy egyéb díj tekintetében a legkedvezőbb ajánlatot adja.

(2) Az eladási ár, bérleti vagy egyéb díj a képviselőtestület által meghatározott induló összegnél alacsonyabb nem lehet.

(3) Eredménytelen a pályázat, ha egyetlen ajánlat sem éri el a meghirdetett összeget, vagy a pályázatot elnyert 15 napon belül nem köt szerződést, ez esetben, ha van eredményes második pályázó, ajánlatban kell felhívni szerződéskötésre.

28. § (1) Az érvénytelen ajánlatot tevők a pályázat további szakaszában nem vehetnek részt.

(2) Az ajánlatok felbontása után meg kell állapítani, hogy mely ajánlat érvénytelen. Érvénytelen az ajánlat, ha:

29. § (1) A pályázatot elnyert ajánlattevővel az ajánlat elfogadásától számított 15 napon belül szerződést kell kötni. A szerződéskötési határidőnek a pályázatot elnyerő részéről történő elmulasztása esetén a szerződést a következő legjobbnak ítélt ajánlattevővel lehet megkötni, amennyiben ez az ajánlat is megfelel a pályázati kiírás feltételeinek. Ha a szerződés ebben az esetben sem jön létre, az ingatlan tekintetében új pályázatot kell kiírni, egyéb esetben a harmadik legjobb ajánlattevővel lehet szerződést kötni.

(2) A pályázót ki kell zárni az új pályázatból, amennyiben arra a hibájából meghiúsult szerződéskötés miatt kerül sor.

(3) Tulajdonjog átruházásakor ki kell kötni a tulajdonjog fenntartását a vételár teljes kiegyenlítéséig és a teljes vételár meghatározott időre történő meg nem fizetésére az ellátási jogot.

(4) A tulajdonjog átruházásához a Képviselőtestület garanciális jogokat /visszavásárlási jog, elővásárlási jog, beépítési kötelezettség, elidegenítési és terhelési tilalom, stb./ köthet ki.

(5) A (4) bekezdésben írott garanciális jogok érvényesülését a Polgármesteri Hivatal köteles vizsgálni és betartását biztosítani.

30. § (1) A város vagyonának elidegenítéséből származó bevételeket az Önkormányzat vagyonának gyarapítására kell fordítani.

(2) A vagyon egyéb irányú hasznosításából származó osztalék, kamat és hozama, valamint a befolyó bérleti díjak a költségvetésben szabályozott módon használhatók fel.

(3)²³ A vagyon hasznosításából elért bevételek felhasználására a Pénzügyi és Igazgatási Bizottság²⁴ véleményezése alapján lehet javaslatot tenni a Képviselőtestületnek.

31. § (1) Az Önkormányzati vagyonkezelő szervek az Önkormányzat gazdasági társaságai, intézményei, közhasznú társaságai, a Polgármesteri Hivatal.

(2) Az önkormányzati vagyonkezelő szerv a kezelésében, használatában lévő Önkormányzati vagyonnal – az Önkormányzat kötelező feladatainak sérelme nélkül – a törvénynek és e rendelet keretei között gazdálkodik.

(3) Az önkormányzati vagyonkezelő szervet jogszabályi rendelkezés alapján megillető használati jog ingyenes.

32. § (1) Az Önkormányzati vagyon megóvása, üzemképességének biztosítása, az érték állandóságának megőrzése minden vagyonnal gazdálkodó szervezet számára kötelező.

(2)²⁵ A Pénzügyi és Igazgatási Bizottság²⁶ javasolhatja a költségvetési koncepcióval egy időben Önkormányzati vagyon hasznosítására vonatkozó koncepció készítését, melyet a polgármester terjeszt a vagyonkezelő szervek véleménye alapján a Képviselőtestület elé.

(3) Az önkormányzat vagyonának teljes körű számbavétele, az Önkormányzat tulajdonában lévő ingatlanoknak a 147/1992. /XI.6./ sz. Korm. Rendelet szerinti nyilvántartásáról és az ehhez kapcsolódó adatszolgáltatásról a Polgármesteri Hivatal gondoskodik.

(4) A város teljes körű forgalomképes vagyonának hasznosításával kapcsolatban felmerülő döntés-előkészítési, lebonyolítási és végrehajtási feladatok elvégzéséről a jegyző gondoskodik.

(5) Tulajdonszerzés, elidegenítés esetén az ügyintézés koordinálásáról a jegyző gondoskodik.

(6) A polgármester évente legalább egy alkalommal, a z éves költségvetési beszámolóval egyidejűleg köteles beszámolni a Képviselőtestületnek a város vagyoni helyzetéről, és a beszámolási időszakban bekövetkezett vagyoni változásokról és intézkedésekről.

(7) A jegyző felel:

(8) Az ingatlan valóságos állapotában, értékében bekövetkezett változást, új ingatlan létrejöttét, illetve a vagyonban bekövetkezett csökkenést az adott vagyontárgy kezelője, üzemeltetője, az Önkormányzat megbízásából eljáró vagyonkezelő, illetve beruházó a változás bekövetkezésétől számított 60 napon belül a változást dokumentáló okirat csatolásával együtt köteles jelenteni a jegyzőnek. Az ingatlan kataszteren a változást annak bekövetkezésétől számított 90 napon belül kell a nyilvántartáson átvezetni, szükség esetén az ingatlan nyilvántartási átvezetésről gondoskodni.

33. § Az Önkormányzati vagyonnal gazdálkodó szervezetek minden alkalmazottja, tagja és megbízottja köteles az eljárása során tudomására jutott üzleti titkot megőrizni, az üzleti titok megsértéséért munkajogi és anyagi felelősséggel tartozik.

34. § A Képviselőtestület hatáskörébe tartozik:

35. § A polgármester hatáskörébe tartozik:

36. § Az Önkormányzati intézmény vezetője az alapító okiratban meghatározott tevékenységi körön és vállalkozási mértéken belül, alaptevékenység sérelme nélkül önállóan dönt a 4. (4) bekezdés e.) pontjában meghatározott

37. § E rendelet alkalmazásában a tulajdonosi jogok gyakorlása az államigazgatási, illetve bírósági eljárás megindításának jogát, valamint a tulajdonosi hozzájárulást tartalmazó nyilatkozat megtételét is magában foglalja.

38. § (1) E rendelet az Európai Unióhoz történő csatlakozásról szóló nemzetközi szerződést kihirdető törvény hatálybalépésének napján lép hatályba.

(2) E rendelet hatálybalépésével egyidejűleg Zalakaros Város Önkormányzata Képviselőtestületének Az Önkormányzat vagyonáról, a vagyongazdálkodás és vagyonhasznosítás szabályairól szóló 20/2000. (XI.24.) rendelete valamint Zalakaros Nagyközség Önkormányzata képviselőtestületének a lakótelkek értékesítésének rendjéről szóló 12/1992.(IX.22.) rendelete hatályát veszti.

E rendelet a Magyar Köztársaság és az Európai Közösségek és azok tagállamai között társulás létesítéséről szóló, Brüsszelben, 1991. december 16-án aláírt Európai Megállapodás tárgykörében, a megállapodást kihirdető 1994. évi I törvény 3. §-ával összhangban összeegyeztethető szabályozást tartalmaz.