1. § A rendelet hatálya Tatabánya Megyei Jogú Város Önkormányzata tulajdonában lévő nem lakás céljára szolgáló helyiségekre (a továbbiakban: helyiség) terjed ki.

2. § (1)³ A helyiség vételáráról a vagyonrendeletben rögzített hatásköröknek megfelelően a Gazdasági, Lakásügyi és Turisztikai Bizottság, illetve a Közgyűlés dönt.

(2) A vételár meghatározása az ingatlan forgalmi értékének figyelembevételével történik.

(3) Társasházban lévő helyiségek esetében, amennyiben azok bérleményként nem önálló albetétek, akkor ezen körülményt a vételár megállapításánál figyelembe kell venni.

(4) Amennyiben a helyiséget a bérlő vásárolja meg, akkor a vételárba az általa teljesített igénybevételi, letéti vagy opciós díjat be kell számítani.

(5) Abban az esetben, ha a (2) bekezdés szerint megállapított vételáron az ingatlan nem értékesíthető, akkor az új vételár meghatározására ismételten az illetékes testület döntése szükséges.

3. § A 2. § szerint meghatározott vételár 1 évig tartható fenn.

4. § (1) A vevő kérésére részletfizetési kedvezmény adható az alábbi feltételekkel:

(2) Részletfizetés esetén amennyiben a vevő 3 hónapon túli késedelembe esik, akkor részére 30 napos határidő tűzésével a hátralékos részletek megfizetésére szóló felhívást kell kézbesíteni, amelynek eredménytelen letelte után a vevő a részletfizetési kedvezményt elveszti. A vételár egy összegben esedékessé válik.

(3) A hátralévő egy összegben teljesítendő vételár befizetésének határideje 30 nap, amennyiben a vevő azt nem teljesíti, akkor az eladó a szerződéstől eláll.

7. §⁷ A lakások és helyiségek bérletére, valamint az elidegenítésükre vonatkozó egyes szabályokról szóló 1993. évi LXXVIII. törvény 58. § (1) bekezdésében meghatározott helyiségek vételárának mértékét az 1. melléklet tartalmazza.

8. § (1) A helyiség bérlőjét (bérlőtársat) elővásárlási jog illeti meg ha:

9. § (1) Társasházban lévő helyiségek esetében amennyiben azok bérleményenként nem önálló albetétek, akkor a bérlők részére meghatalmazás adható az albetétek kialakítására, a társasház alapító okirat módosításának kezdeményezésére, az ezzel járó költségek a vevőt terhelik.

(2) Kizárólagos önkormányzati tulajdonú lakóépületek esetén a bérelt helyiség elidegenítéséhez szükséges társasház alapítással járó költségek a vevőt terhelik.

(3) Amennyiben az értékesítendő helyiségben társasházi szerelvények (főelzárók) és alapvezetékek találhatók, akkor az adásvételi szerződés megkötéséhez szükséges a társasház közös képviselője és a bérlő írásbeli megállapodásának csatolása, melyben rögzítik a hozzáférés lehetőségét.

10. § (1) Határozott időtartamú bérleti jogviszony esetén a szerződés lejártát megelőző 6 hónapig dönthet a bérlő arról, hogy az akkori forgalmi értéken kíván-e élni a vétel lehetőségével, az erre vonatkozó nyilatkozatot írásba kell foglalni.

(2)⁸ A határozatlan idejű bérleti szerződéssel hasznosított helyiségek esetében a jogosult az értékesítési ajánlat kézhezvételét követő 6 hónapon belül nyilatkozhat arról, hogy kíván-e élni a vétel lehetőségével. Amennyiben a bérlő a helyiséget nem kívánja megvásárolni, akkor a szerződést 1 éves felmondási határidő mellett lehet felmondani.

11. § (1) A megüresedő helyiségek értékesítésére forgalmi értéken nyilvános pályázatot kell hirdetni. A pályázat során azon társasházközösség, amelyben a helyiség található, elővásárlási jogot gyakorolhat.

(2) A pályázat nyertese részére a 4. § szerint biztosítható részletfizetési kedvezmény.

12. §¹⁰ A 35 m²-t meghaladó megüresedő helyiségek esetén a pályázati kiírást megelőzően meg kell vizsgálni a lakássá alakítás lehetőségét. Amennyiben a Gazdasági, Lakásügyi és Turisztikai Bizottság az ingatlant megfelelőnek találja és lakássá alakítását támogatja, akkor az nem kerülhet eladásra.

13. § A nem lakás céljára szolgáló helyiségek közül kizárólag a társasházközösség írásos kérelmére, a társasház részére értékesíthetők azon üres, illetve megüresedő helyiségek, melyek a társasház biztonságos és kármegelőző üzemeltetéséhez szükségesek és korábban közös használatú helyiségből, illetve területből lettek kialakítva, és a társasházzá alakítás során az önkormányzat külön tulajdonában maradtak. Ezen helyiségek 1000,-Ft/m² + ÁFA ellenérték mellett osztatlan közös tulajdonként adhatók a társasház tulajdonába.

14. § (1) A 10 m²-nél kisebb alapterületű üzleti célra nem alkalmas helyiségek 1000,-Ft/m² + ÁFA vételáron értékesíthetők.

(2) A vétel jogával azon társasházközösség élhet, amelynek ingatlanában a helyiség található.

(3) Amennyiben a társasházközösség a helyiséget nem kívánja megvásárolni, akkor azt – azonos feltételek mellett – a társasházban lakó magánszemély is megveheti.

(4) Amennyiben a helyiség az (1) – (2) bekezdésben leírtak szerint nem értékesíthető, akkor az a társasházközösség részére 99 évre ingyenes használatba adható abban az esetben ha a használó vállalja a helyiség után fizetendő közös költség és közüzemi díjak költségviselését.

15. § (1)¹³ Nem értékesíthetők az önkormányzati vagyon-nyilvántartásban óvóhelyként szereplő polgárvédelmi helyiségek, valamint a Szent Borbála u. 11. számú (Sportszékház) ingatlan.

(2) Az önkormányzat által korábban a társasházak osztatlan közös tulajdonába adott helyiségek esetén, ahol az alapító okirat módosításának hiánya miatt a tulajdonjog átvezetése a társasház részére nem történhet meg, továbbra is biztosítani kell a helyiség használati jogát. Ennek érdekében 99 éves időtartamra vonatkozó használati szerződést kell kötni az adott társasházzal. A helyiség közös költségének és közüzemi díjainak fizetése a használót terheli.

16. § E rendelet kihirdetést követően lép hatályba és ezzel egyidejűleg az 51/2000. (XII.15.) sz. rendelettel módosított 29/2000. (VI.22.) sz. rendelet hatályát veszti.

17. § E rendelet a belső piaci szolgáltatásokról szóló, az Európai Parlament és a Tanács 2006/123/EK irányelvének figyelembevételével készült és azzal összeegyeztethető szabályozást tartalmaz.