Balatonfüred Város Önkormányzata Képviselő-testületének

14/2004. (IV.30.) rendelete

a közterületek használatáról és a közterületek rendjéről

Balatonfüred Város Önkormányzatának Képviselő-testülete (továbbiakban: Képviselő-testület) a Magyar Köztársaság Alkotmányáról szóló 1949. évi XX. Tv. 44/A.§. (2) bekezdésében, továbbá az 1990. évi LXV. Tv. 8.§. (1) bekezdésében, 9.§. (3) bekezdésében, 16.§. (1) bekezdésében, valamint az 1999. évi LXIX. Tv. 1.§. (1) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján az alábbi rendeletet alkotja:

I. Fejezet

A rendelet hatálya

1.§.

(1) A rendelet hatálya kiterjed Balatonfüred Város területén található valamennyi közterületre, kivéve a közútként nyilvántartott területekre.[1]

(2) E rendelet alkalmazása szempontjából közterület: közhasználatra szolgáló minden olyan állami vagy önkormányzati tulajdonban álló földterület, amelyet rendeltetésének megfelelően bárki használhat, és az ingatlan-nyilvántartás ekként tart nyilván. Egyéb ingatlanoknak a közhasználat céljára átadott területrészére – az erről szóló külön szerződésben foglaltak keretei között – a közterületre vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni. Az egyéb ingatlanoknak a közhasználat céljára átadott területrészének használatára vonatkozó szerződéseket a Képviselő-testület hagyja jóvá, az egyéb ingatlanok felsorolását e rendelet 3. számú melléklete tartalmazza.[2]

II. fejezet

A közterület használata

2.§.

(1) A közterületet rendeltetésének megfelelő célra bárki szabadon használhatja.

(2) A közterület rendeltetésszerű használata mások hasonló célú jogait nem csorbíthatja.

(3) Rendeltetésétől eltérő célú a közterület használata, ha a használat a közterület vagy annak meghatározott része mások általi rendeltetésszerű igénybevételét az e rendeletben megfogalmazott módon akadályozza.

(4) A közterület rendeltetéstől eltérő használatához (a továbbiakban: közterület-használat) közterület-használati engedély, továbbá használati díj fizetése szükséges a jogszabályokban meghatározott kivételekkel.

[3]2/A. §

(1) A (2) pontban meghatározott kivételektől eltekintve, közterületen szeszes ital fogyasztása tilos.

(2) Az (1) pontban meghatározott tilalom nem vonatkozik:

a.) vendéglátó előkertre, illetve teraszra közterület-foglalási engedéllyel rendelkező  vendéglátó egységekre, az üzemeltető által bejelentett nyitvatartási időben.

b.) az önkormányzat által szervezett, vagy a közterület tulajdonosának, illetve kezelőjének engedélyével rendelkező alkalmi rendezvényekre, a rendezvény ideje alatt, a rendezvény helyszínén.

c.) minden év december 31-én 18.00 órától a következő év január 1. napján 6.00 óráig terjedő időszakra.

(3) E rendelet vonatkozásában szeszes italnak minősül minden alkoholtartalmú ital, kivéve: a gyógynövények gyógyászati jellegű szeszes kivonata, valamint ezek felhasználásával készült termék, továbbá az alacsony (1,2 %-nál kevesebb) alkoholtartalmú üdítőital.

(4) A 2/A §. vonatkozásában közterületen – az 1 §. (1) bekezdéstől eltérően – valamennyi közhasználatra átadott területet értünk.

Engedélyhez kötött használat

3.§.

(1) Közterületbe nyúló üzlethomlokzat, kirakatszekrény, védőtető, ernyőszerkezet, átfeszítő kötél, cég- és címtábla elhelyezése.

(2) Hirdető-berendezés és reklámhordozó elhelyezése.

(3) Külön megállapított feltételek szerint választási kampányt szolgáló önálló hirdető-berendezés elhelyezése.

(4) Árusító és az árusítással kapcsolatos, valamint szolgáltató fülke, pavilon, mogzó árusítóhely létesítése.

(5) Közúti közlekedéssel és fuvarozással kapcsolatos állomáshely, fülke és várakozóhelyiség, üzemanyagtöltő állomás és iparvágány létesítése.

(6) Köztisztasággal kapcsolatos építmények és tárgyak elhelyezése, amennyiben azok nem a közút tartozékai.

(7) A közút területén kívül gépjármű-várakozóhelyek létesítése.

(8) Szobor, emlékmű, díszkút, medence és köztárgyak (pad, figyelmeztető és tájékoztató táblák, közvilágítási lámpák, tartóoszlopok, stb.) elhelyezése.

(9) Távbeszélő fülke, fülke nélküli távbeszélő készülék, levélszekrény, valamint engedélyezett szerencsejáték céljait szolgáló láda elhelyezése, továbbá az utcai árusító automaták (pénz, ital, közlekedési jegy, telefonkártya, stb.) felállítása.

(10) Építési munkával kapcsolatos - építési engedélyhez nem kötött - létesítmények, valamint építmények és törmelékek elhelyezése, tárolása.

(11) Alkalmi és mozgóárusítás, szolgáltató tevékenység végzése.

(12) Portrérajzolás.

(13) [4]Filmalkotás forgatás, tv, videó és hangfelvétel készítése akkor, ha az a közterület rendeltetésszerű használatát 30 percnél hosszabb ideig akadályozza..

(14) Kiállítás, vásár, sport- és kulturális rendezvények, valamint mutatványos tevékenység folytatása.

(15) Közhasználatra kijelölt, de még át nem adott földterületek ideiglenes hasznosítása és használata.[5]

(16) A közlekedésben való részvétel feltételeivel nem rendelkező üzemképtelen, illetve a közlekedésben részt nem vevő, reklámhordozó céllal elhelyezett járművek tárolása.

(17) A közterület egyéb turisztikai, kereskedelmi, vendéglátó-ipari hasznosítása (pl. vendéglátó-ipari terasz, előkert).

(18) Az (1)-(17) bekezdésekben nem szabályozott – egyéb célú - közterület-használat lehetőségéről a Képviselő-testület egyedi elbírálás alapján dönt.[6]

3/A. §

A közhasználatra kijelölt, de még át nem adott földterületeknek a közterület rendeltetésének megfelelő céltól eltérő használatára a Képviselő-testület által jóváhagyott szerződések keretei között van lehetőség. Az ingatlanok felsorolását e rendelet 4. számú melléklete tartalmazza.[7]

Engedélyhez nem kötött használat

4.§.

(1) A közút, a járda és a zöldterület építésével, javításával és fenntartásával kapcsolatos közterület igénybevétele.

(2) Az úttartozékok és a közúti közlekedés szervezésének és irányításának céljait szolgáló berendezések elhelyezése.

(3) A távközlési kábelek, valamint közműves berendezések, illetve létesítmények hibaelhárítása érdekében történő munkák elvégzése.

(4) A kizárólag kézi hordozású eszközökkel végzett, illetve a 30 percet meg nem haladó időtartamú film-, televízió-, videó- és hangfelvételek készítése.

(5) Üzlethomlokzat, kirakatszekrény, védőtető, ernyőszerkezet, cím- és cégtábla elhelyezése, abban az esetben ha az a közterületbe 10 cm-en túl nem nyúlik be, vagy ha azok közterülettel érintkező felülete üzlethomlokzat, kirakatszekrény, védőtető és ernyőszerkezet esetében a 2 négyzetmétert, cím- és cégtábla esetében pedig az 1 négyzetmétert nem haladja meg,

(6) Az élet- és balesetveszély elhárításához szükséges időtartamot meg nem haladó munkálatok elvégzése.

(7) A fák és a zöldterület védelmét szolgáló berendezések elhelyezése, ha azok reklámcélokat nem szolgálnak.

(8) Az úttartozékok és a közúti közlekedés szervezésének és irányításának céljait szolgáló berendezések elhelyezése.

(9) Az (1)-(8) bekezdésekben felsorolt közterület-használati engedély nélkül végezhető közterület-igénybevételt – lehetőleg az igénybevétel megkezdése előtt egy nappal, legkésőbb a használat megkezdésekor – a Polgármesteri Hivatalnál írásban be kell jelenteni.

A közterületek bontására vonatkozó szabályok

5.§.

(1) Utak, járdák, zöldterületek és egyéb közterületek területén, az alatt vagy felett létesítményt elhelyezni, áthelyezni vagy megszüntetni, illetőleg a közterületet felbontani csak a közterület tulajdonosának (kezelőjének) hozzájárulása alapján lehet, aki az említett munkák végzésére feltételeket állapíthat meg:

a) Közterület-bontási engedély csak a beruházó kérelmére és számára adható ki. Beruházó köteles a helyreállításért felelős személyt megjelölni.

b) Üdülési szezonra bontási engedély a Fürdő u. – Bajcsy-Zs. u. – Arácsi u. – Lóczy L. utakra és a tőlük D-i irányú belterületre csak rendkívül indokolt esetben adható ki.

c) Üdülési szezonon kívül közterület-bontási engedély maximum 30 napra adható, mely rendkívüli esetben 1 alkalommal 15 nappal meghosszabbítható.

(2) Új út, járda és évelőnövényzettel beültetett zöldfelületek esetén az építés befejezését követő ötödik naptári év december 31-ig azok bontásához hozzájárulni tilos. Ez a tilalom nem vonatkozik a halasztást nem tűrő (veszélyt elhárító) bontásokra, valamint a csak fűvel beültetett zöldfelületekre és játszóterekre.

(3) Az üzemzavar miatt végzett bontást a közterület kezelőjének 24 órán belül be kell jelenteni, amely azt nyilvántartásba veszi. A bejelentéshez mellékelni kell helyszínrajzot, és közölni kell a helyreállítás várható időpontját. A munkálatok végzése előtt és alatt a forgalom biztonságos tereléséről a közmű fenntartója köteles gondoskodni.

(4) Közutak bontása esetén a közutat kezelő - hozzájárulásának megadása előtt - forgalomkorlátozási vagy forgalomterelési terv készítését írja elő.

(5) Utak, járdák esetén az engedélyes a bontás és helyreállítás teljes időtartama alatt gondoskodni köteles a munkaterületén a KRESZ szabályainak betartásáról, a balesetveszély kizárásár ól.

(6) Az utak, járdák, zöldterületek és egyéb közterületek bontásáért közterület-bontási díjat kell fizetni. [8]

 (7) A közterület-bontási díjat a Képviselő-testület állapítja meg a 2. sz. melléklet szerint. [9]

  (8) A közútkezelői hozzájárulásban meghatározott időpontig alapdíjat kell fizetni, amennyiben a helyreállítás az előírt időpontig nem történik meg, a további időszakra a végleges helyreállítás napjáig emelt díjat kell fizetni. [10]

 (9) Új út, járda és egyéb közterület építésének befejezését követő ötödik naptári év december 31. előtt történő bontása esetén emelt díjat kell fizetni.[11]

(10) A díjat az igénybeveendő terület nagysága alapján kell megállapítani, és a bontás megkezdése előtt kell befizetni. Amennyiben a közterület bontással ténylegesen igénybe vett terület mérete nagyobb az engedélyezett méretnél, a különbözetet engedélyesnek utólag ki kell fizetnie legkésőbb a műszaki átadás/átvétel időpontjáig.[12]

6.§.

(1) A kivitelezési és helyreállítási munkát olyan ütemben kell végezni, hogy azt az előírt határidőre befejezzék. A munkát csak akkor szabad megkezdeni, ha annak folyamatos végzéséhez az alábbi feltételek biztosítottak:

a) a bontási és munkakezdési hozzájárulásban foglalt feltételeket teljesítették,

b) rendelkezésre áll a munka gyors ütemű végrehajtásához szükséges anyag, munkaerő, munka- és fuvareszköz,

c) a munka befejezése után haladéktalanul biztosítható a burkolat helyreállítása.

(2) Ha a teljes helyreállítás a bontási hozzájárulásban meghatározott határidőre nem készül el, a határidő a 7.§ (2) bekezdésben foglaltak figyelembevételével módosítható.

7.§.[13]

(1) Az eredeti hozzájárulásban meghatározott határidő – indokoltság esetén - egy alkalommal meghosszabbítható. A jogosult a meghosszabbítás idejére az igénybevett teljes építési területre kiterjedően a 2. sz. mellékletben meghatározott alapdíjat fizeti meg.

(2) Amennyiben az igénybevevő a határidő módosításához hozzájárulást nem kér, úgy a Polgármester jogosult az igénybevevőt a közterület használatának megszüntetésére, az eredeti állapot helyreállítására, és a 2. sz. mellékletben meghatározott emelt díj megfizetésére kötelezni, vagy pedig a közterületre helyezett tárgyat, anyagot, eszközt, létesítményt, stb. felszólítás nélkül a tulajdonos költségére és veszélyére – annak díjfizetési kötelezettsége fenntartásával – azonnal elszállíttatni.

8.§.

(1) Amennyiben a közterület igénybevétele során az érintett útszakasz 70 %-át, illetve járdaszakasz 50-%-át felbontják, az építtető köteles az utat vagy járdaszakaszt teljes szélességében és az eredeti burkolattal azonos módon újjáépíteni.

(2) Útburkolat helyreállítását csak az arra jogosult szervezet végezheti.

(3) Közművezetékek építésekor (bővítés, felújítás, csere) a gerincvezeték építésével egyidőben valamennyi ingatlan bekötővezetékét meg kell építeni legalább az útburkolaton túl mért 1,0 m hosszúságig, útcsatlakozásnál a szabályozási szélességig.

9.§.

Ha a közhasználatú zöldterületnek engedélyezett más célú használata folytán a zöldterületen lévő növényzet, építmények, berendezések vagy felszerelések megsemmisülése várható, a jogosított köteles a helyreállítási költségen túl a megsemmisült növényzet 2. számú mellékletben részletezett eszmei értékének befizetésére is. A felsorolt költségek előzetes befizetése a zöldterület-használati hozzájárulás kiadásainak feltétele.

Közterület-bontási kérelem tartalma

10.§.

(1) A közterületek felbontása iránti kérelemnek tartalmaznia kell

a) a kivitelező megnevezését,

b) a munkakezdés időpontját,

c) a munkavégzés időtartamát,

d) a kivitelező építés vezetőjének és a felbontott terület helyreállításáért felelős személynek a nevét.

(2) A kérelemhez csatolni kell a létesítmény 1:500 méretarányú helyszínrajzát. Közműépítés esetén csatolni kell a közmű üzemeltetők által elfogadott műszaki terveket is.

(3) Ha az építési és fenntartási munkákhoz közterület-használati, terület-felhasználási vagy egyéb építési engedély is szükséges, úgy az engedélyt kiadó hatóság köteles az engedélybe a közterület tulajdonosának (kezelőjének) hozzájárulásában meghatározott feltételeket belefoglalni.

Reklám és hirdető-berendezések elhelyezésének szabályai

11.§.

(1) Tilos útkereszteződésben, vasúti átjáróban és azok térségében olyan hirdetőtáblák elhelyezése, amelyek

a) összetéveszthetők a közúti jelzésekkel, vagy a forgalom szabályozására szolgáló berendezésekkel,

b) csökkentik azok láthatóságát, vagy hatásosságát,

c) vakítják az út használóit vagy oly módon (pl. KRESZ-ben alkalmazott kék, zöld, sárga és fehér alapszín, vagy szabványosított betűtípus és jelrendszer alkalmazásával) terelik el a figyelmüket, hogy az veszélyezteti a közlekedés biztonságát.

(2) Tilos feltüntetni hirdetést és reklámot közúti jelzésen, annak tartóelemén, vagy bármely más, a forgalom szabályozására vagy védelmére szolgáló berendezésen, úttartozékon.

(3) Az úttest szélétől számított 3 méteren belül elhelyezett hirdetőtáblákon villogó vagy káprázást okozó fény nem alkalmazható, felületük fényvisszaverő anyagból nem készíthető.

(4) Tilos minden olyan hirdetőtábla alkalmazása, melynek tartalma alkohol- és dohányterméket reklámoz.

(5) Az országos közutak belterületi és külterületi szakasza mellett hirdetőtáblák kihelyezési engedélyének megadásához a Veszprém Megyei Állami Közútkezelő KHT kezelői hozzájárulása is szükséges.

(6) A közvilágítási kandeláberen vagy elektromos vezeték tartóoszlopán, trafóházon, kapcsoló-szekrényen tábla elhelyezéséhez az ÉDÁSZ Rt., a nyilvános távbeszélő fülkéken a MATÁV Rt hozzájárulását is be kell szerezni.

(7) Zöldterületen, parkban elhelyezésre tervezett tábla engedélyezéséhez be kell szerezni a terület kezelőjének hozzájárulását is.

(8) Műemléképületeket és műemlékileg védett területeket érintő reklámtábla elhelyezésekhez a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal hozzájárulása is szükséges.

12.§.

Hirdetmények és plakátok kizárólag az építésügyi hatóság által engedélyezett hirdetőtáblákon, falfelületeken helyezhetők el. Ez utóbbi kötelezettség vonatkozik a magántulajdonban álló ingatlanok közterületről látható falfelületeire is, de közterület-használati díj azok használatáért nem szedhető.

13.§.

(1) A Polgármesteri Hivatal által közterületre kihelyezett hirdető-berendezéseket, hirdetésének közzétételére bárki használhatja, de

a) hirdető-berendezésenként mindenki csak egy hirdetést helyezhet el,

b) a hirdetések kihelyezése díjtalan,

c) tilos addig a hirdetést felülragasztani amíg az hatályban van.

(2) A hirdető szervezeteknek, illetve a berendezések tulajdonosainak gondoskodni kell a hirdetőeszközök műszaki és esztétikai karbantartásáról, az elavult hirdetések eltávolításáról a közterület szennyezése nélkül.

14.§.

(1) A 71-es főútvonallal határos ingatlanokon 1 db, legfeljebb 1 m2 felületű reklámtábla, hirdető berendezés helyezhető el.

(2) A 71-es főútvonallal határos ingatlanok előtt a járdán és zöldsávban, illetve ezek űrszelvényeiben csak 1 db 1 m2 felületű mobil reklám-, hirdető-berendezés helyezhető el abban az esetben ha az a közúti forgalom biztonságát nem korlátozza. További reklám-, hirdető berendezés – a megfelelő engedélyek beszerzése után –, a városi információs rendszeren és a közvilágítási kandelábereken helyezhető el.

15.§.

A közúti forgalom biztonságára tekintettel közterületen szállásférőhelyet ideiglenesen gépjárműre szerelt, gépjárművön vagy járműben elhelyezett, illetve kézben tartott hirdető berendezéssel, hirdetménnyel reklámozni tilos.[14]

Reklámtábla elhelyezési kérelem tartalma

16.§.

A reklámtábla elhelyezési kérelemnek tartalmaznia kell:

a) a hirdetőtábla rajzát vagy fotóját és leírását, a színek, méretek és a tábla anyagának megjelölésével,

b) elhelyezési vázlatot az út keresztszelvényében, az utca megnevezésével és a házszám feltüntetésével,

c) 1 m2-nél nagyobb reklámtábla esetén építési engedély szükséges,

d) statikai számítást a szélnyomás figyelembevételével, szükség szerint kihorgonyzási tervvel, továbbá alapozási tervet,

e) a 11.§ (5), (6) és (7) bekezdésben előírt írásbeli hozzájárulásokat.

Járművek közterületen való tárolásának szabályai

17.§.

(1)[15] Kamion, autóbusz, vontató traktor, munkagép, 3,5 t. összsúlyt meghaladó tehergépkocsi, valamint pótkocsi, lakókocsi, lakóautó és lakóbusz közterületen nem tárolható. Tárolásnak minősül, ha a jármű 22-06 óra között folyamatosan közterületen áll. Pótkocsi, kamion, munkagép 06-22 óra között sem tartható közterületen.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott járművek tárolása történhet:

a) bértárolásra kijelölt telephelyen,

b) saját telephelyen,

c) méretei alapján alkalmas építési telken, ha azt egyéb szabályozás nem tiltja.

(3) Saját tulajdonú vagy bérelt ingatlanon is tilos sérült, üzemképtelen jármű tárolása, ha a jármű közterületről látható és rontja a városképet.

18.§.

(1) Tilos közterületen járművek javítása, átalakítása, szerelése a KRESZ-ben meghatározott hibaelhárítás kivételével. Tilos közterületen, forrásnál, patakoknál és azok partjainál járműveken olajcserét végrehajtani.

(2) A gépkocsi alsó és felső mosása tilos a közterületek közül a város kiemelt területein, élővizek közelében, valamint zöldterületeken. Egyéb területen mosószer használata nélkül megengedett a mosás. A gépkocsit tisztító személy a mosással okozott szennyeződést, a csúszásveszélyt köteles megszüntetni. A Polgármesteri Hivatal a város területén gépkocsimosó helyet jelölhet ki.

(3) Üzemképtelen, a közúti közlekedésben való részvételre alkalmatlan járművet főútvonalon, járdán, járdaszigeten, erdőben, zöldterületen tilos tárolni. A tiltott helyen tárolt jármű elszállításáról saját költségén a tulajdonos köteles gondoskodni, arra a Polgármesteri Hivatal is kötelezheti.

19.§.

(1) Üzemképtelen járművet közterületen - maximum 30 napig - közterület-használati engedéllyel az 1. számú melléklet szerinti díj megfizetése ellenében lehet tárolni. A határidő leteltéig a tulajdonos az üzemképtelen járművet a közterületről a saját költségén köteles eltávolítani.

(2) Ha a tulajdonos nem tesz eleget elszállítási kötelezettségének, vagy ismeretlen, a Polgármester jogosult a jármű kijelölt helyre történő elszállítását elrendelni. Az elszállítást megelőzően az elszállítást elrendelő és a megbízott elszállító képviselői a helyszínen kötelesek a jármű helyzetét, leírását, felszereltségét és a járműben található tárgyakat jegyzőkönyvben rögzíteni, azokról fényképfelvételt készíteni.

(3) A kijelölt helyen a jármű tárolásáról és őrzéséről a beszállítástól számított 90 napig gondoskodik az erre jogosult szervezet. A tárolás a tulajdonos vagy az üzembentartó költségére és veszélyére történik.

(4) Az elszállítás és a tárolás költségei az üzembentartót, hatósági engedéllyel és jelzéssel nem rendelkező jármű esetén a tulajdonost terhelik. Ha az üzembentartó vagy tulajdonos kiléte megállapítható, a Polgármesteri Hivatal a beszállítás napjától vagy a személy ismertté válásától számított 8 napon belül köteles az üzembentartót vagy a tulajdonost írásban felszólítani a jármű 30 napon belül történő kiváltására, elszállítására és a költségek megfizetésére.

(5) A ki nem deríthető tulajdonosú (üzembentartó), továbbá a felszólítást követő 30 napon belül ki nem váltott üzemképtelen járműveket az erre jogosult szervezet az elszállítás napjától számított 90 nap elteltével értékesítheti, annak eredménytelensége esetén megsemmisítheti. A járművek és bennük talált dolgok értékesítésére és megsemmisítésére a talált tárgyak kezelésére vonatkozó szabályokat kell alkalmazni. Az üzembentartó vagy tulajdonos a polgári jogi elévülési időn belül tarthat igényt az értékesítés során befolyt - költségekkel csökkentett - ellenérték összegére. Az értékesítés során befolyt vételár a Polgármesteri Hivatalt illeti meg, de szerződésben rögzített feltételek szerint köteles megtéríteni az elszállítással és tárolással megbízott szervezet számára a felmerült költségeket.

Védett közterület

20.§.

Nem adható közterület-használati engedély:

a) Tömegközlekedési járművek megállóiba, kivéve, ha a közterület igénybevétele az utasforgalom céljait, illetve az utasok ellátását, tájékoztatását szolgálja,

b) Olyan járdaszakaszra, ahol a tervezett létesítmény a gyalogos közlekedést, vagy az úttestre lépő gyalogos észlelését akadályozná,

c) Lakó- vagy középület homlokzatától 3 m-en belül pavilon vagy a hozzá tartozó szerkezeti elemek elhelyezésére.

d) [16]A közutak, hidak, felüljárók, aluljárók, illetve a hozzátartozó terek területére, kivéve a mozgó hírlapárusítást és a reklámzászlók elhelyezését, valamint a filmalkotás forgatást

e) Zöldterületekre, ha a tervezett használat az ott lévő növényállomány rongálásának, pusztításának, csonkításának, károsításának elkerülését, megelőzését nem biztosítja, kivéve a területükön húzódó közművek javításához, létesítéséhez nélkülözhetetlen munkálatokat.

f) Műemléki, műemlék jellegű és városképi jelentőségű épületeken hirdető-berendezések, illetve reklámfelületek elhelyezésére.

g) Közterületen nem árusítható termékek forgalmazásához.

h) Olyan tevékenység gyakorlására, amely a környezetre káros hatással lenne, a közbiztonságot vagy az egészséget veszélyeztetné.

i) Olyan létesítmények és berendezések létesítésére, amely működtetéséhez a szükséges energia- és vízellátás, csatorna vagy a szabványoknak megfelelő zárt rendszerű szennyvízelvezetés és hulladéktárolás nem biztosítható, vagy a felhasználás mértéke nem állapítható meg.

j) Jármű iparszerű javítására,

k) Ügyességi játék automaták elhelyezésére

l) A közút és a járda felületének reklám – ide értve a politikai reklámot is – céljára történő használatához.

21.§.

Megtagadható a közterület-használati engedély kiadása, ha a kért közterület-használat:

a) a lakosság nyugalmának túlzott mértétű zavarásával járna,

b) veszélyeztetné a közrendet, a közbiztonságot,

c) a közterület rendeltetésszerű használatának indokolatlan mértékű zavarásával járna,

e) gátolná a települési esztétikai követelmények érvényesülését,

f) a természeti és az épített környezet túlzott megterhelésével járna,

g) veszélyeztetné a közegészségügyi előírások érvényesülését,

h) indokolatlanul korlátozná a település közlekedését,

i) a kereskedelempolitikai és turisztikai érdekek indokolatlan mértékű sérelmével járna.

A közterület-használat engedélyezésének szabályai

22.§.

(1) Közterület-használati engedély csak ideiglenes jelleggel - meghatározott idő vagy meghatározott feltétel bekövetkeztéig, maximum 5 éves időtartamra - adható.

(2) Az építési munka végzésével kapcsolatos tevékenységre - állvány, építőanyag, törmelék elhelyezésére - közterület-használati engedély csak az építési munka végzésének tartalmára adható.

(3) Az országgyűlési képviselő és az önkormányzati, valamint az egyéb képviseleti szervekbe való választással, továbbá népszavazással kapcsolatos hirdető-berendezések elhelyezéséhez a választás napjának kitűzését követő naptól a választások napját követő 15. napig terjedő időszakra adható közterület-használati engedély.

(4) Az egyes ünnepekhez kapcsolódó alkalmi árusítás céljára közterület-használati engedély az ünnep kezdetét megelőző 20 naptól kezdődő időszakra adható ki.

(5) A közterület-használati engedély nem pótolja a jogszabályokban előírt egyéb - hatósági, illetve szakhatósági - engedélyek (pl. építésügyi, egészségügyi, rendészeti szakhatóságok engedélyei) beszerzését.

(6) A közterület-használati engedélyt annak kell kérnie, aki a közterületet használni kívánja. Építési engedélyhez kötött építmény esetében az építtetőnek, az építési munkálatokkal összefüggő ideiglenes közterület használat esetében pedig az építtetőnek vagy a kivitelezőnek kell a közterület-használati hozzájárulást beszereznie.

(7) [17]Filmalkotás forgatása – ideértve a reklámfilmet is – céljából való közterület-használat esetén a kérelmet a Veszprém megyei Kormányhivatalnál kell előterjeszteni.

23.§.

(1) A közterület-használati engedély iránti kérelemnek tartalmaznia kell különösen:

a) a kérelmező nevét és lakhelyének, illetve székhelyének és telephelyének címét,

b) a közterület-használat célját és időtartamát,

c)a közterület-használat helyének, pontos területnagyságának és módjának meghatározását.

(2) A kérelemhez csatolni kell:

a) a közterületen folytatni kívánt tevékenységre jogosító okirat egyszerű másolatát,

e) a kérelmező által folytatni kívánt tevékenységben részt vevő tagok, családtagok, alkalmazottak, megbízottak nevét és lakcímét.

(3) [18]A filmalkotás forgatás engedélyezési eljárás részletszabályait a mozgóképről szóló 2004. évi II Törvény IV/A fejezete tartalmazza

Közterület-használati engedély visszavonása

24.§.

A közterület-használati engedélyt vissza kell vonni és az engedélyest a hirdetőtábla eltávolítására fel kell szólítani, ha

a) a hirdetőtábla léte a közlekedés biztonságát kedvezőtlenül befolyásolja,

b) az útszakaszon a forgalmi körülmények jelentősen megváltoztak,

c) az engedélyes vagy megbízottja tisztántartási, karbantartási vagy felújítási kötelezettségének felszólításra sem tesz eleget,

d) az engedélyes a hirdetőtábla méretét, tartalmát az engedélybe ütköző módon megváltoztatta,

e) az engedélyes a hirdetőtáblát nem az engedély tartalmának megfelelően helyezte el.

III. Fejezet

A közterület-használati díj

25.§.

(1) A közterület használatáért közterület-használati díjat kell fizetni. A díjat a jogosult a közterület tényleges használatára, illetve a közterületen elhelyezett létesítmény tényleges üzemeltetésére tekintet nélkül köteles megfizetni.

(2) A közterület-használati díjat a Képviselő-testület állapítja meg az 1. sz. melléklet szerint, illetve a 3. §. (18) bekezdésében meghatározott esetben egyedi elbírálás alapján. [19][20][21][22]

(3) A létesítménnyel elfoglalt közterület nagyságának megállapításánál a létesítmény négyzet-méterekben számított alapterületét vagy területét, továbbá a hozzá tartozó - az alapterületen túlnyúló - szerkezet (ponyva, tető, stb.) területének vetületét együttesen kell figyelembe venni. Többcélú igénybevétel esetén a magasabb díjtételt kell alkalmazni.

(4) Hirdetőtábla és hirdető-berendezés esetén annak hirdetőfelületét kell számításba venni.

(5) A számítás szempontjából minden töredék négyzetméter egész négyzetméternek számít, kivétel ez alól a városi információs rendszer utcajelző tábláira kihelyezett reklámtáblák. Ebben az esetben a tábla tényleges felületnagyságára kell a közterület-használati díjat megfizetni.

(6) A kézből történő utcai árusítással elfoglalt közterület a fizetendő díj szempontjából egységesen 1 négyzetméternek tekinthető.

(7) A közterület-használati díjak évi, havi, napi vagy idénydíjak.

(8) Az eredeti állapot helyreállítására vonatkozó kötelezettség teljesítésének meghosszabbítása idejére (32.§ (2) bekezdés) az egyébként irányadó közterület-használati díj kétszerese állapítható meg.

Mentesség a közterület-használati díj fizetése alól

26.§.

Nem kell közterület-használati díjat fizetni:

a) a közterület-fenntartói szolgáltatást nyújtó szervezet által fenntartott létesítményekért és gépjárművek elhelyezéséért,”[23]

b) a közterületen kertészeti tevékenységet szolgáló létesítményekért,

c) a közterületi rendezvényeken egészségügyi és köztisztasági célokat szolgáló létesítményekért és tárgyakért,

d) a szobrok, emlékművek, díszkutak, szökőkutak, vízmedencék, és más köztárgyak elhelyezéséért,

e) a fegyveres erők, a fegyveres testületek, a rendészeti szervek, a mentők, a tűzoltóság és a vízügyi szolgálat közterületi létesítményeiért,

f) azokért a létesítményekért, tárgyakért és eszközökért, amelyek közvetlen életveszély vagy balesetveszély elhárítását szolgálják a közterületen,

g) választási kampány időszakában a jelölteket bemutató hirdető-berendezés elhelyezéséért,

h) építőanyag, tüzelőanyag tárolásáért az első öt napban. Ezt meghaladó időtartamú használat esetén a teljes időszakra kell használati díjat fizetni.

[24]i.) Az önkormányzat által szervezett, valamint a Képviselő-testület által jóváhagyott nagy rendezvények lebonyolításához szükséges közterület használata esetén.

IV. fejezet

A közterület-használati engedély megadása

27.§.

(1) A közterület-használati engedély kérelem elbírálása során figyelembe kell venni

a) Balatonfüred Város Szabályozási tervét,

b) a helyi építési szabályzatot

c) a városképi, műemlékvédelmi, közegészségügyi és köztisztasági előírásokat,

d) kereskedelmi és turisztikai szempontokat, valamint

e) érvényesíteni kell a jogszabályokban előírt egyéb feltételeket is.

(2) A kérelem elbírálása során elsőbbséget kell biztosítani az építmények építésével, javításával és karbantartásával kapcsolatos közterület-használatnak.

(3) A reklám, illetve a hirdetés céljából engedélyezett közterület-használat nem akadályozhatja az állami és önkormányzati ünnepekkel, megemlékezésekkel és az állami és önkormányzati rendezvényekkel kapcsolatos lobogózási kötelezettségek teljesítését.

(4) A 3. és 4. számú mellékletben felsorolt ingatlanokra – a szerződésekben kijelölt helyekre -  csak az ingatlanokon létesítendő, vagy fennálló felépítmények tulajdonosai, bérlői, vagy más jogcímen használói kaphatnak közterület-foglalási engedélyt.[25]

(5) A rendelet 3. § (17) pontjában meghatározott célnál figyelembe kell venni:[26]

a.) vendéglátó terasz, előkert: a vendéglátó egység homlokzata előtt kialakított kerthelyiség, melynek területére asztal, szék (pad), árnyékoló szerkezet (napernyő) helyezhető el.

   b.) üzlet előtti árusítás: a vendéglátó egység működési engedélyében meghatározott üzletkörben árusítható – kizárólag az adott üzlet profiljába tartozó – termékek, üzlet homlokzata előtti közterületen történő árusítása. Árusítás céljából 1 db max. 2 m² alapterületű fagylaltos pult, vagy lágyfagylaltot készítő gép, vagy jégkásakészítő gép helyezhető el. A gépet a vendéglátó teraszon belül úgy kell elhelyezni, hogy a fagylaltvásárlásra várakozók számára elegendő hely legyen az adott terasz területén. [27]

    c.) áru bemutatás: a kereskedelmi egységben árusított – kizárólag az adott üzlet profiljába tartozó - termékkör (árucikk) üzlet homlokzata előtti közterületen (állványon, vagy polcon) történő bemutatása.

28.§.

(1) A közterület-használati engedélynek tartalmaznia kell különösen:

a) a jogosult nevét és lakóhelyének, illetve székhelyének, telephelyének címét,

b) a közterület-használat célját és időtartamát, illetve azt a feltételt, melynek bekövetkeztéig a hozzájárulás érvényes,

c) a közterület-használat helyének, módjának, mértékének és egyéb feltételeinek pontos meghatározását,

d) utalást arra, hogy a hozzájárulás csak a közreműködő szakhatóságok hozzájárulásában foglalt előírások megvalósítása esetén érvényes,

e) a hozzájárulás érvényének megszűnése vagy annak visszavonása esetére az eredeti állapot – kártalanítási igény nélküli - helyreállításának kötelezettségét,

f) közterület használati díj fizetési kötelezettség esetén a díj mértékét és megfizetésének módját

g) a jogosult közterületet érintő tevékenységében részt vevő bejelentett családtagjainak, illetve alkalmazottainak nevét és lakcímét,

h) a közterület-használat jellegétől függően egyéb hatósági, szakhatósági előírásokról és kikötésekről szóló tájékoztatást, a városképi követelményeket, a környezetvédelmi, valamint a munka- és balesetvédelmi előírásokra történő utalást,

i) a közterület-használattal járó járulékos költségek (energia-díj, vízdíj, stb.) viselésének és megfizetésének módját,

j) a közterület-használat időtartama alatt a szükséges állagmegóvási, karbantartási és tisztántartási

kötelezettség előírását,

k) az esetleges szerzői jogdíj megfizetésére irányuló kötelezettség teljesítésére szóló felhívást.

(2) A díjfizetési kötelezettség a határozat kézhezvételével egyidejű, részletfizetés engedélyezhető.[28]

29.§.

(1) A közterület-használati engedélyt meg kell küldeni:

a) a kérelmezőnek,

b) az eljárásban érintett hatóságoknak, szakhatóságoknak,

c) a közterület-használati díj beszedésével megbízott szervnek,

d) a közterület-felügyeletnek,

e) az érintett közterület fenntartójának,

f) mindazoknak a felügyeleti, ellenőrző és rendészeti hatóságoknak, amelyek hatáskörét a közterület-használattal kapcsolatos tevékenység érinti.

(2) Az engedély megtagadását közölni kell:

a) a kérelmezővel és

b) az eljárásban érintett szakhatóságokkal.

30.§.

(1) A közterület-használati engedély eredeti példányát, illetve annak hiteles másolatát a tevékenységet folytató személy köteles a helyszínen magánál tartani és az ellenőrzésre jogosult személyek felhívására felmutatni.

(2) A közterület-használati engedély alapján a közterületet a jogosult, valamint a 24.§ (2) bekezdés e) pontjában felsoroltak használhatják.

A közterület-használati engedély érvényének megszűnése és a

közterület-használat szünetelése

31.§.

(1) A közterület-használati engedély érvénye megszűnik:

a) az engedélyben meghatározott idő elteltével,

b) az engedélyben meghatározott feltétel bekövetkeztével,

c) a közterület használatát és rendjét érintő jogszabályok megváltozása miatti visszavonással,

d) az engedélyben vagy a közterület-használatra, illetve az ezzel kapcsolatos tevékenységekre vonatkozó jogszabályokban foglaltak megsértése miatti rendkívüli visszavonással.

(2) Az (1) bekezdés c) pontjában meghatározott esetben az önkormányzat a közterület-használati engedély érvényének megszűnésére rendeletében határidőt állapíthat meg.

(3) Megszűnik a közterület-használati engedély érvénye akkor is, ha a közterületen folytatott tevékenységre jogosító okirat érvénye megszűnik vagy a jogosult a tevékenység folytatására való jogosultságát egyébként elveszti.

(4) Megszűnik a közterület-használati engedély érvénye a jogosult halálával vagy - jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező társaság esetén - jogutód nélküli megszűnésével.

(5) Megszűnik a közterület-használati engedély érvénye akkor is, ha a jogosult bejelenti az önkormányzatnak, hogy a közterület használatával felhagy és az engedélyt egyidejűleg visszaadja.

(6) Az országgyűlési, önkormányzati és egyéb választással keletkező testületekbe történő választással, továbbá népszavazással összefüggésben a választási hirdető-berendezések elhelyezése céljából adott közterület-használati engedélyek érvénye a választások befejezését követő 15 nappal szűnik meg.

(7) A közterület-használati engedély érvénye – a lejárat előtt legalább 15 nappal benyújtott kérelemre – meghosszabbítható. A meghosszabbítás kérelmezésére és a meghosszabbítás engedélyezésére az e rendeletben az eredeti hozzájárulás megadására vonatkozó szabályokat kell megfelelően alkalmazni.

(8) Nem hosszabbítható meg a hozzájárulás érvényessége a (6) bekezdésben szabályozott esetekben, valamint az üzemképtelen járművek, illetve gépek tárolása céljából.

32.§.

(1) A közterület tulajdonosa fontos közérdekből a közterület használatának szünetelését rendelheti el.

(2) A közterület-használat szünetelésének ideje nem számít bele a közterület-használati engedély érvényének idejébe.

(3) A közterület-használati engedély érvényének szünetelési ideje nem lehet hosszabb, mint az engedély lejártáig még hátralévő idő.

33.§.

(1) Ha a közterület-használati engedély érvényét veszti, a jogosult kártalanítási igény nélkül köteles a közterület eredeti állapotát - különösen annak tisztaságát - haladéktalanul helyreállítani.

(2) A közterület-használattal járó kötelezettségek - így különösen a közterület-használati díj megfizetése - szempontjából azt az időt is be kell számítani a közterület-használatba, ameddig a jogosult az eredeti állapotot hiánytalanul helyre nem állította.

V. fejezet

A jogellenes közterület-használat következményei

34.§.

(1) Aki közterületet engedély nélkül vagy az engedélytől eltérő módon, illetve azt meghaladó mértékben használ, köteles a tulajdonos felhívására a jogellenes közterület-használatot haladéktalanul megszüntetni, továbbá kártalanítás nélkül kötelezhető a közterület eredeti állapotának helyreállítására. E kötelezettség elmulasztása esetén a tulajdonos önkormányzat az eredeti állapot helyreállítását a kötelezettséget elmulasztó költségére elvégeztetheti, amennyiben a helyreállításra vonatkozó felhívásnak az érintett 8 napon belül nem tesz eleget.

(2) Az önkormányzat az eredeti állapotot az erre irányuló felhívás mellőzésével és az (1) bekezdésben megszabott határidő elteltére való tekintet nélkül azonnal helyreállíthatja, ha az élet- és balesetveszély vagy jelentős anyagi kár, a közrend, közbiztonság, illetve a közterület rendje, rendeltetésszerű használata súlyos sérelmének elhárítása érdekében vagy jelentős közérdekből egyébként indokolt. Az eredeti állapot helyreállításának költségeit ebben az esetben is a jogosulatlan közterület-használó köteles viselni.

(3) Aki közterületet engedély nélkül, vagy az engedélyben foglaltaktól eltérően használ, azzal szemben – a ténylegesen használt időtartamra és területre - a rendes közterület-használati díj tízszerese is megállapítható.

35.§.

A jelen rendeletben foglalt előírások megtartását a közterület-felügyelők, a jogszabályok szerint ellenőrzésre jogosult más szervek a helyszínen vagy más alkalmas módon ellenőrizhetik.

VI. fejezet

Záró rendelkezések

36.§.

(1) [29][30].[31][32] [33]

  (5) A rendelet szempontjából szezonon kívüli időszaknak minősül október 1. – április 30. napja közötti időszak, szezonon belüli időszaknak minősül május 1. – szeptember 30. napja közötti időszak.”

Hatályba lépés

37.§.

(1) E rendelet 2004. június 1 napján lép hatályba.

(2) E rendelet előírásait a folyamatban lévő ügyekben is alkalmazni kell.

(3) E rendelet hatálybalépésével egyidejűleg az Önkormányzat 8/1998. (III.19.) Kr. számú és az azt módosító 8/2003. (III.27.) Kr. sz., 3/2002. (I.31.) Kr. sz., 29/2001. (XII.20.) Kr. sz., 20/2000. (VII.27.) Kr. sz., 8/2000. (II.24.) Kr. sz., 40/1999. (XII.16.) Kr., 25/1999. (VIII.26.) Kr., 23/1999. (VI.24.) Kr., 17/1999. (V.27.) Kr., 6/1999. (II.25.) Kr. sz., 21/1998. (XII.15.) Kr. sz., 12/1998. (V.28.) Kr. számú rendeletet hatályon kívül helyezi.

[34]38.§

E rendelet a belső piaci szolgáltatásokról szóló, az Európai Parlament és a Tanács 2006/123/EK irányelvének figyelembevételével készült és azzal összeegyeztethető szabályozást tartalmaz.

Balatonfüred, 2004. április 29.

                DR. bÓKA iSTVÁN                                DR. tÁRNOKI RICHÁRD

                POLGÁRMESTER                                               JEGYZŐ

A rendelet kihirdetve:

Balatonfüred, 2004. április 30.

                                                                                     dr. Tárnoki Richárd

                                                                                                     jegyző

Egységes szerkezetbe foglalva: 2013. július 10.