Méra Község Önkormányzata Képviselő-testületének 15/2004. (IV. 6.) önkormányzati rendelete

Méra Község Önkormányzata 15/2004. (IV.6.) sz. rendelete az állattartásról

Hatályos: 2004. 04. 06

Méra Község Önkormányzata Képviselő-testületének 15/2004. (IV. 6.) önkormányzati rendelete

Méra Község Önkormányzata 15/2004. (IV.6.) sz. rendelete az állattartásról

2004.04.06.

Méra Község Önkormányzati Képviselő-testülete az állategészségügyről szóló 1995. évi XCI.tv. és végrehajtási rendeletei, áz állatok védelméről és kíméletéről szóló 1998. évi XXVIII. tv. és végrehajtási rendeletei, valamint a veszélyes és a veszélyesnek minősített eb tartásáról és tartás engedélyezésének szabályairól szóló 35/1997/II.26.) Korm. rendelet figyelembe vételével az önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. tv. 16. § (1) bek-ében biztosított hatáskörében az alábbi rendeletet alkotja:

1. § (1) A rendeletet Méra közigazgatási területén alkalmazni kell:

a) minden olyan természetes személyre valamint szervezetre, aki, illetőleg amely állat tulajdonosa, továbbá aki az állatot, vagy az állatállományt gondozza, felügyeli,

b) minden olyan ingatlanra, épületre és építményre, ahol kisüzemi állattartás folyik.

(2) A rendelet nem alkalmazható: cirkuszra, állatkiállításra, nagy létszámú állattenyésztő és állattartó telepre.

2. § (1) A rendelet alkalmazása szempontjából gazdasági haszonállat: a ló, szamár, öszvér, szarvasmarha, bivaly, sertés, juh, kecske, baromfi, /tyúk, kacsa, liba, pulyka, gyöngytyúk, galamb/, a gazdasági célból tartott prémes állat /nutria, nyérc, ezüst és kék róka, nyúl, stb./, a gazdasági haszon céljából tartott futómadár /emu, strucc/, illetve vadak/fácán, fürj, szarvas, stb./.

(2) Lakásban tartható állat: az eb, a macska, a kedvtelésből tartott díszmadarak, díszhalak, kistestű rágcsálók/tengerimalac, stb./.

(3) Kis létszámú állattartásnak, illetőleg kisüzemi állattartásnak , illetőleg kisüzemi állattartásnak minősül az, amely az állat egészségügyi szabályzat kiadásáról szóló 41/1997. (V. 28.) FM rendelet 1. melléklete 1. számú függelékének 4./ pontjában meghatározott állatszámot nem éri el.

(4) Nem minősül állattartásnak a közvetlen fogyasztásra vásárolt legfeljebb 3 baromfi, melyet két napig a lakásban, vagy a hozzá tartozó melléképületben tartanak.

3. § (1) Eb sétáltatás: közterületen minden ebfajtának pórázon és a 20 cm marmagasságot meghaladó ebnek szájkosárral történő vezetése.

(2) Ebfuttatás: az állatnak póráz és szájkosár nélküli szabadon engedése az arra kijelölt területen. A kijelölt terület: a Bársonyos partja a Vitéz hídtól a buktatóig. Az ebfuttatás a tulajdonos veszélyére és felelősségére történik.

(3) Őrző-védő eb: az az eb, amelyet magán -, vagy társas vállalkozásban folytatott őrző-védő szolgálat során alkalmaznak, illetve amelynek ilyen funkcióját az alkalmazó intézmény vezetője igazolja.

(4) Vakvezető: az az eb, amelyet erre a célra speciálisan kiképeztek, és Vakok és Gyengénlátók Országos Szövetsége igazolvánnyal látott el.

(5) Jelző eb: az, amely a halláskárosultak segítségét szolgálja, aminek szükségességét szakorvosi igazolással kell bizonyítani.

4. § (1) Méra közigazgatási területén állat az 1. mellékletben meghatározott állattartási védőtávolságok, valamint az állat egészségügyi, állatvédelmi, közegészségügyi, építésügyi és környezetvédelmi jogszabályok betartásával és a lakosság nyugalmának zavarása /zaj, bűz, stb./ nélkül tartható.

(2) Üdülőterületen és üdülő jellegű külterületen telkenként - a lakásban tartható állatokon kívül- védőtávolság, valamint az /1/ bek-ben felsorolt jogszabályok betartása mellett legfeljebb 10 baromi tartható.

(3) Az állattartó köteles az állat tartására szolgáló létesítmény tisztaságát biztosítani, szükség szerint takarítani, fertőtleníteni, a káros rovarok és rágcsálók irtásáról rendszeresen gondoskodni és az állattartás során az /1/ bek-ben felsorolt jogszabályok rendelkezéseit folyamatosan betartani.

(4) Az állattartó köteles gondoskodni állatának megfelelő tartásáról, takarmányozásáról és gondozásáról. Állata egészségének megóvása érdekében köteles az állategészségügyi rendelkezéseket betartani és az állat megbetegedése esetén állatorvos igénybevételéről gondoskodni.

(5) A 2. §. /3/ bek-ében meghatározottaktól eltérő, nagyobb létszámú állatot a polgármesternek a közegészségügyi, állat egészségügyi és építésügyi szakhatóságok véleménye alapján adott egyedi engedélyével lehet tartani.

(6) Azokon a területeken, ahol a településrendezési terv a terület más célú felhasználását irányozza elő, állat tartását előzetes szakmai vélemények beszerzése után a polgármester hozzájárulásával lehet engedélyezni.

(7) A lakás lebontása miatt, vagy egyéb okból történő elkötelezés esetén az állattartó köteles állatának elhelyezéséről gondoskodni. Ha az állattartó nem tart igényt, köteles előzetes bejelentés alapján a felmerülő költségek megtérítésével az állatnak az arra jogosult által történő elszállításáról gondoskodni.

5. § (1) Méra Közigazgatási területén a kertes családi házak udvarán háztartásonként az eb korától és fajtájától függetlenül legfeljebb 3 eb- és egyszeri szaporulata 3 hónapos korig- tartható.

(2) Többlakásos épületben és ezek udvarain lakásonként 1 eb- és egyszeri szaporulata 3 hónapos korig tartható.

(3) Az /1/ és /2/ bek-ben meghatározottnál nagyobb létszámú eb indokolt esetben a polgármester külön engedélyével az ÁNTSZ Encs Városi Intézete és az illetékes főállatorvos szakvéleményének figyelembevételével tartható.

6. § (1) Az ebeket az állattartók úgy kötelesek tartani - szükség esetén megkötve, zárt helyen-, hogy azok ne tudjanak elkóborolni, közterületre felügyelet nélkül kijutni.

(2) A telep, ház, lakás bejáratán a harapós kutyára utaló megfelelő figyelmeztető táblát kell szembetűnő módon elhelyezni.

(3) Bekerítetlen ingatlanon ebet szabadon tartani tilos. Az állattartó köteles gondoskodni arról, hogy az eb tartasi helyét, illetve az ingatlan határait ne hagyhassa el.

7. § (1) Közterületen az ebet fajtára való megkülönböztetés nélkül pórázzal, a 20 cm marmagasságot meghaladó ebet pedig szájkosárral is el kell látni. Ebet- a legfeljebb 15 cm marmagasságú eb kivételével- csak 14 kort betöltött személy sétálhat.

(2) Veszélyes és veszélyesnek minősített ebet közterületre csak fém szájkosárra, a kibújást megakadályozó, fojtó nyakörvvel, 2m- nél nem hosszabb, nem kihúzható pórázzal, a tartás engedély jogosultjának felügyeletével szabad kivezetni.

(3) Közterületen történő tartózkodás esetén az oltást igazoló műanyag lapocskát az eb nyakörvvére erősítve kell tartani, és azt szükség esetén az ellenőrzésre jogosult, illetve megharapott személy részére fel kell mutatni.

(4) Ebharapás esetén az állattartó köteles az ebet a hatósági állatorvoshoz vinni, megvizsgáltatni és az arról szóló igazolást a sérelmet szenvedett személynek, illetve képviselőjének átadni.

(5) Az állattartó köteles gondoskodni arról, hogy az eb a közterületet ne szennyezze. Az e területeken keletkezett szilárd ürüléket az állattartó köteles haladéktalanul eltávolítani. Ennek érdekében közterületen történő tartózkodás során az eb tartója köteles az e célra rendszeresített és alkalmas eszközöket /zacskó, lapát/ magánál tartani.Ez a takarítási kötelezettség az befuttató helyekre nem vonatkozik.

(6) Az befuttatási terület határait táblával, szembetűnő módon meg kell jelölni. Az ebet futtató köteles gondoskodni arról, hogy az állat a kijelölt területet ne hagyhassa el.

8. § (1) Tilos ebet beengedni, vagy bevinni a vendégforgalmat lebonyolító nyilvános helyiségbe.

(2) Tilos ebet- vakvezetők kivételével beengedni, vagy bevinni:

a) oktatási, egészségügyi, szociális, kulturális intézmény területére és kegyeleti helyre

b) Ügyfélforgalmat lebonyolító középületbe

c) az olyan parkba, zöldterületre, nyílt vízfelületre, ahol tábla tiltja az ebek beengedését és bevitelét.

(3) a /2/ bek. a) pontja szerinti létesítményekbe, illetve területekre őrző-védő eb bevihető, ha azt az ingatlan védelme szükségessé teszi.

(4) Élelmiszer szállítására szolgáló járművön ebet szállítani tilos.

9. § Őrző-védő szolgálatot ellátó magánszemély, szervezet eb tartásához a külön jogszabályban meghatározott előzetes engedély szükséges.

10. § (1) Évente egy alkalommal minden ebtartó köteles -3 hónapos kort betöltött- ebét állatorvossal veszettség ellen saját költségére beoltatni.

(2) Az eb tartója köteles:

a) az oltás igazolását a legközelebbi védőoltásig megőrizni, az ellenőrzésre jogosult hatóságoknak kérésre felmutatni, az igazolás elvesztése esetén megfelelő igazolásról gondoskodni,

b) ha az eb nem a tulajdonos állandó lakóhelyén részesült veszettség elleni védőoltásban, az oltás megtörténtét az oltási igazolás felmutatásával a lakóhely szerinti települési önkormányzat jegyzőjéhez bejelenteni.

(3) Az eb tartója évente egy alkalommal köteles az eb féregtelenítését elvégeztetni és ennek megtörténtét az oltási igazolásban is feltüntettetni.

(4) A védőoltásban nem részesült ebet- mint az emberre egészségügyi szempontjából veszélyes, valamint az állatok egészségét veszélyeztető beteg, vagy betegségre gyanús ebet- a tulajdonod költségére állami kártalanítás nélkül a Polgármesteri Hivatal köteles kiirtatni. Ezzel a tulajdonos a szabálysértési felelősség alól nem mentesül.

11. § (1) Ha a települési önkormányzat jegyzője a 245/1998. (XII. 31.) Korm. rendelet 7.§-a alapján az eb tartását megtiltotta, az eb eltávolításáról a tartó köteles gondoskodni.

(2) A gazdátlan, kóbor ebek elfogásáról és a gyepmesteri telepre történő szállításáról a gyepmester gondoskodik.

(3) Az elfogott és a telepre beszállított ebet- a tartás költségének megtérítését követően- az igazolt tulajdonosa 14 napon belül kiválthatja. A ki nem váltott ebbel a gyepmester szabadon rendelkezhet /ivartalaníthatja, menhelynek átadhatja, stb./ az előírások betartása mellett.

12. § (1) Kertes családi házban, többlakásos épületben és ezek udvarán háztartásonként- fajtára való tekintet nélkül- két macska és egyszeri szaporulata 3 hónapos korig tartható.

(2) A köz- és lakóépületben elszaporodott macskák eltávolításáról az épület tulajdonosa, illetőleg kezelője köteles gondoskodni.

(3) A macska tartásra egyebekben az 5. §. /3/ bek-ének, 8. §-ának és a 11.§. /1/ bek.-ének rendelkezéseit kell megfelelően alkalmazni.

13. § (1) Az állati tetemek megsemmisítésére a mindenkori hatályos állat egészségügyi szabályzat előírásait kell alkalmazni.

(2) A nagytestű állatok tetemét az állatorvosi igazolás kiállítását követően- de legkésőbb 24 órán belül- az állattartó köteles elszállíttatni a fehérje feldolgozó üzembe. Az ezzel kapcsolatosan felmerült költségei 50%-át - számla bemutatása mellett- az önkormányzat utólagosan megtéríti. Amennyiben a tulajdonos a kötelezettségének nem tesz eleget, úgy az elszállíttatásáról a Polgármesteri Hivatal gondoskodik és a tulajdonosát terhelő 50%-os mértékű költségrész megfizettetésére eljár.

(3) Az /1/ bek. szerint kell eljárni a /4/ bek-be nem tartozó állati tetemek esetén azzal. hogy a költségek viseléséhez az önkormányzat nem járul hozzá.

(4) Ötnél kevesebb és összsúlyban 50 kg-ot meg nem haladó kisállat tetemet a tulajdonos a kertjében is eláshat oly módon, hogy az állati tetemet fertőtlenítő szerrel leönteni és minimum 80 cm vastag földréteggel befedi.

14. § Egzotikus (faunaidegen) állat a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium Országos Természetvédelmi Hivatalának Állattani Osztálya által kiállított hatósági bizonyítvány, illetve engedély birtokában és csak családházas ingatlanon tartható.

15. § Szabálysértést követ el és a 30. 000,- Ft-ig terjedő pénzbírsággal sújtható, aki e rendelet:

a) 4. §-ának /1/-/6/ bek-ében az állatok tartására,

b) 5. §-ban, 6. §-ának /1/-/3/ bek-ében, 7, §-ának /1/,/3/,/4/ bek-ében, valamint 10. §-ban az betartásra,

c) 12. §.- ban a macskatartásra,

d) 14. §.-ban az egzotikus állatok tartására vonatkozólag megállapított rendelkezéseket megszegi.

16. § Ez a rendelet 2004. április 6-án lép hatályba, és Hatálybalépésével egyidejűleg az állattartásra szolgáló melléképületek elhelyezésénél betartandó védőtávolságokról és az állattartással kapcsolatos egyéb feltételekről szóló 8/1992. (IX. 29.) sz. önk. rendelet és az azt módosító 4/1998. (II. 23.) sz. önk. rendelet hatályát veszti.