Paloznak Község Önkormányzat Képviselő-testülete a helyi önkormányzatokról szóló többször módosított 1990. évi LXV. tv. 10. § (1) bekezdés a) valamint a környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995. évi LIII. tv. 46. § (1) c) pontjában biztosított hatáskörében eljárva figyelemmel a környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995. évi LIII. törvényben foglaltakra a környezetvédelemről és az üdülőhely rendjéről az alábbi rendeletet alkotja.

I.

ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

1. §

(1) A rendelet hatálya Paloznak község közigazgatási területére terjed ki.

(2) Rendelkezései kiterjednek

a) az élő szervezetek (életközösségek) és a környezet élettelen elemei, valamint azok természetes és az emberi tevékenység által alakított környezetére,

b) a környezetet igénybe vevő, terhelő, veszélyeztető illetőleg szennyező tevékenységre.

(3) Rendelkezései azokra a természetes és jogi személyekre, jogi személyiséggel nem rendelkező szervezetekre terjed ki

a) akik, vagy amelyek a (2) bekezdés a) pontja szerinti környezettel kapcsolatban jogokkal rendelkeznek, illetve akiket vagy amelyeket kötelezettségek terhelnek,

b) akik vagy amelyek a (2) bekezdés b) pontja szerinti tevékenységet folytatnak.

(4)  A környezetvédelem és üdülőhely-üzemeltetés önkormányzati feladatait meghatározó

      jogszabályokat az e rendeletben szabályozott kiegészítésekkel kell alkalmazni.

II.

FÖLDVÉDELEM

2. §

A község közigazgatási területét az általános és a részletes rendezési tervben meghatározott célra lehet felhasználni, figyelemmel a környezetvédelem általános szabályairól szóló 1995. évi LIII. törvényben foglaltakra.

III.

VIZVÉDELEM

3. §

(1) Élővizek és vízfolyások közvetlen környezetében környezetkárosító tevékenységet még

      ideiglenesen sem lehet engedélyezni, illetve végezni.

(2) Azokban az utcákban, ahol szennyvízcsatorna épült, illetve épül, az ingatlantulajdonos kö-

      teles 90 napon belül rákötni.   

(3) a) Nyílt vízfolyások és a Balaton parti, a Balaton medrével határos ingatlanok területén

      szemetet, hulladékot, lombot elhelyezni, illetve égetni tilos!

      b)A nádas és más vízinövényzet égetése a 22/1998.(II.13) Korm. rendelet 7.§.(4) bekezdé-

         sében foglaltak alapján engedélyezhető.  

(4) Csapadékvíz visszatartását elő kell segíteni (Megfelelő talajművelés, stb.)

(5) Csapadékvizet közcsatornába vezetni tilos!

(6) A közvetlen tóparti ingatlanok tulajdonosai, használói, bérlői kötelesek a Balaton és a parti zóna nádasainak védelméről, valamint az ezeken folytatott nádgazdálkodás szabályairól szóló 22/1998.(II.13.) Kormányrendeletben foglaltak betartására.    

4. §

(1) Az élővizek által a partra hordott, illetve közvetlenül a vízparton található szemét,

      uszadék összegyűjtéséről, elszállításáról és kijelölt lerakóhelyen történő elhelyezésé-

      ről  a partmenti ingatlan tulajdonosa, kezelője, használója (továbbiakban: tulajdonosa)

      köteles gondoskodni.

(2) Ha a csapadékvíznek az árokban történő akadálytalan lefolyását szemét, hulladék vagy

      hordalék akadályozza, az árok, vízfolyás kitisztítását az árokpartmenti ingatlan tulajdo-

      nosa köteles elvégezni.

(3) A csapadékvíz elvezető árkok medrének, valamint műtárgyainak egyéb karbantartása,

      rendezése a létesítmény kezelőjének feladata.

(4) A föld alatti zárt, vagy föld feletti nyílt csapadékelvezető rendszerbe szennyvizet vezetni

      vagy káros anyagot önteni tilos!

(5) Kútba szennyvizet vezetni vagy káros anyagot önteni tilos!

(6) a) A szennyvizet csak az építésügyi szabályok szerint létesített (zártrendszerű) műtárgyak-

           ban lehet bevezetni, gyűjteni, illetőleg elhelyezni.

b) Szennyvízcsatorna hálózatot építeni, a meglévőt bővíteni, a meglévő hálózatra szenny-

     víztermelő objektumot rácsatlakoztatni /magán- és jogi személyek) csak a Dunántúli

     Regionális Vízmű és Vízgazdálkodási Rt. előzetes hozzájárulásával szabad.

c) A község egész területén tilos minden fajta káros hatású, ártalmas, szilárd vagy folyé-

     kony hulladék anyagnak a földbe, folyóvizekbe, Balatonba juttatása, a talajnak és élő-

     vizeknek mindennemű szennyezése.

5. §

Az átalányfogyasztók kötelesek vízórát felszereltetni a DRV Balatonfüredi Üzemigazgatósá-

gával.

6. §

Ivóvízzel nem közművesített területen ivóvízvezeték csak abban az esetben létesíthető, ha

egyúttal a szennyvízcsatornát is megépítik.  A két vezeték üzembehelyezésének egyidejűleg

kell megtörténnie. Csak az ivóvízvezeték megépítéséhez (szennyvízcsatorna nélkül) a Kép-

viselőtestület rendkívül kivételesen indokolt esetben hozzájárulást adhat.

7. §

A szennyvízcsatornába be nem köthető ingatlanok esetében a szennyvízelszállítást számlával

igazolni kell, és azt öt évig meg kell őrizni, melyet a község jegyzője vagy megbízottja ese-

tenként ellenőrizhet.

A szennyvízcsatornára műszakilag csatlakoztatható ingatlan azon kibocsátóját - aki ingatlanát a szennyvízcsatornára nem csatlakoztatja és a helyi vízgazdálkodási hatósági illetve vízjogi engedélyezés szerinti szennyvízelhelyezést alkalmaz, - a környezetterhelési díjról szóló 2003. évi LXXXIX törvény szerinti talajterhelési díjfizetési kötelezettség terheli.

IV .

LEVEGŐTISZTASÁG VÉDELEM

8. §

(1) Paloznak teljes közigazgatási területe levegőtisztaságvédelmi szempontból védett I. ka-

      tegóriába tartozik.

(2) Paloznak területén szolgáltatási tevékenységgel összefüggő, helyhez kötött légszennyező

      forrás létesítése esetén a tervező, vagy ennek hiányában a beruházó, illetőleg az építtető

     (továbbiakban: beruházó), vagy a tevékenység megváltoztatása esetén a működtető, - a

      káros légszennyezés elkerülése végett - köteles kibocsátási határérték megállapítását

      kérni.

(3) Kibocsátási határértékként a területi kibocsátási és a technológiai kibocsátási határérték

      közül a kisebbet kell megállapítani.

(4) A beruházó a szolgáltatási létesítmény terület-felhasználási, az építési engedélyeztetési

      eljárás során igazolni, az eljáró hatóság pedig ellenőrizni köteles, hogy a megvalósított

      műszaki megoldás megfelel-e az előírásoknak.

(5) Paloznak közigazgatási területén kerti hulladékot (falombot, gallya, hulladékot, szemetet,

      egyéb éghető anyagokat) égetni június 01-től - szeptember 30-ig tilos! Az év többi nap-

      ján 10 - 15 óra között lehet égetni.

(6) A szabadban való égetést csak felügyelet mellett, a tűzrendészeti szabályok betartásával

      (az éghető és gyúlékony anyagoktól, épületektől legalább 10 fm távolságra) szabad  

      végezni .

(7) Gumi, műanyag és egyéb, bűzös gázt keletkeztető, és a levegőt szennyező anyag sem a

      szabadban, sem zárt helyen nem égethető el, azokat más módon kell megsemmisíteni,

      vagy a szeméttelepre szállítani.

(8) Az eljáró hatóság engedélye szükséges:

a) nem védett, illetve helyi védelem alatt álló területek nádasai, egyéb vízinövények

           égetéséhez.

b) Tarlóégetés végzéséhez. A tarlóégetés esetén a növényvédelmi, míg a mezőgazdasági

     termelés során keletkező hulladék égetésének engedélyezésénél a Környezetvédelmi

     Felügyelőség állásfoglalását kell beszerezni.

Az a) és b) pontokban felsorolt engedélyezési ügyekben Paloznak község Polgármestere jár el.

(9) Paloznak Polgármestere

a) a rendkívüli - azonnali intézkedést igénylő  - veszélyes légszennyezettség kialakulá-

     sának lehetősége, vagy bekövetkezése (szmog, stb.) az emberi élet, az egészség, a

     környezet megóvása érdekében, a veszélyeztetett körzetben a pontforrás üzemeltetőit

     más energiahordozó használatára, illetőleg a légszennyezést okozó tevékenységük

     időleges korlátozására vagy felfüggesztésére kötelezi.

b) Az elsőfokú közegészségügyi hatóság véleményének figyelembe vételével a szolgál-

     tató tevékenységgel foglalkozó veszélyes légszennyezettséget okozó légszennyező

     forrás üzemeltetőjének légszennyezést okozó tevékenységét - a kibocsátásának a

     veszélyhelyzetet megszüntető mértékűre való csökkentéséig  -  korlátozza, illetőleg

     felfüggeszti.

V.

ZAJ - ÉS REZGÉS ELLENI VÉDELEM

9. §.

(1) Paloznak község közigazgatási területe a zajvédelmi szempontból védett

övezetbe sorolt.

(2) A zaj- és rezgésvédelmi szabályozás kiterjed:

     a) Minden szolgáltatói tevékenységet ellátó létesítmény amelyben a rendelet 1. számú

     mellékletében meghatározott tevékenységet folytatják.

b) A létesítmények tevékenységétől származó zaj megengedett egyenértékű hangnyo-

      másszintjeit a rendelet 2. Sz. mellékletében rögzített értékek határozzák meg.

 c) Minden olyan alkalmi tevékenységből és rendezvényből eredő zajkibocsátásra és

      zajterhelésre, amely nem tartozik az a) pont alá.

 d) Légi közlekedés kivételével a közlekedésből eredő zajkibocsátásra és zajterhelésre

      (imisszió)

       (3) A hangosító berendezésekkel kapcsolatos zajvédelmi szabályozás:

      a) A szabályozás a szórakoztatás vagy hírközlés céljára, rendszeres vagy időszakosan

         üzemeltett, a szabadban, vagy zárt térben elhelyezett hangosító berendezésekre vo-    

         natkozik, amelyek működése során a környezetet terhelő zajkibocsátás történik.

         Ilyenek például:    szabadtéri színpad - mozi

       vendéglő és kerthelyiség

   zenés szórakozóhely

   mutatványos , cirkusz

   művelődési intézmény

   sportpályák

   üdülők és kempingek

   hangoshíradó, reklámozás

   szabadtéri rendezvény (magán vagy közterületen)

                A szabályozás nem vonatkozik a zárt téren belül az egyik helyiségből egy másikba

                átszűrődő, illetve szomszédos, egybeépített és más létesítménybe áthallatszó zajra.    

              b) Szabadtéren, illetve kerthelyiségben zenét szolgáltatni csak a Polgármester

        engedélyével lehet, a kibocsátási határértékek betartása mellett.

        A Polgármester a zeneszolgáltatásra vonatkozó engedélyt visszavonja, ha

        üzemeltető a kibocsátási határértéket 3. esetben túllépi.

              c) A nappali időszak 07,00 - 22,00 óráig, az éjjeli időszak 22,00 - 07,00 óráig tart ,

        május 15-től szeptember 15-ig az időtartamok 07,00 - 23,00 illetve 23,00 - 07,00                        

        órára módosulnak.

              d) A megállapított zajterhelési irányértéket az MSZ.18.150/1-83. szerint kell mérni.

 (4) Védett övezetben a zajterhelési irányértéket, illetve a méréssel megállapított alapzaj mér

       tékét  bármilyen tevékenységgel nappal legfeljebb 15 dB-el, éjjel 5 dB-el lehet megnö-

       velni.

 (5 ) A közlekedésből eredő zaj elleni védelem szabályozása:

       a) A közlekedésben illetékes hatóságokkal együttműködve, forgalomszervezéssel és

      forgalomtechnikai eszközökkel kell a kívánt zajterhelési szintet elérni.

 b) A rendezési tervekben a zajos közlekedési útvonalak mentén, új terület-felhasználási

      célok megállapításakor zajgátló védőterületet kell kijelölni.

(6) Az egyéb zajkeltő tevékenységek szabályozása:

a) Tilos minden olyan, az eddigi bekezdésekben nem tárgyalt zajkeltő tevékenység,

     amely a polgári együttélés alapvető normáit sérti, mások üdülését, pihenését, nyugal-

     mát bármilyen módon indokolatlanul zavarja.

b) 22,00 órától  07,00 óráig illetve május 15-től szeptember 15-ig 23,00 órától 07,00

     óráig, valamint egész évben szombat, vasárnap és ünnepnapokon 13,00 órától

     15,00 óráig tartó pihenő időben tilos mindennemű zavaró zajt okozni.

c) A szabályozás körébe tartozó tevékenységek például:

• hangos rádiózás, magnózás, zenélés és éneklés,
• motoros kerti és barkácsgépek üzemelése          
• gépjármű motorjának járatása, illetve túráztatása
• ismételt dudálás, sípolás, fűgyűlés 
• lármás játék és sport űzése
• általában akár emberi hanggal, akár zajkeltő eszközökkel a közcsendet és köz-

      nyugalmat zavaró lármát okozni stb.

d) A község területén (üzemben, lakótelken, közterületen) a környék csendjét zavaró,

     tartós jellegű zajos munkát végezni este 22,00 óra és reggel 07,00 óra között csak

     akkor lehet, ha azt elkerülhetetlen közérdekű szükségesség indokolja és azt az ille-

     tékes hatóságnál előzetesen bejelentik.

e) Veszélyes mértékűnek minősül az a zaj is, amelyre - jellegéből adódóan - határértéket

     nem lehet előírni, illetőleg a zajkeltés azonos körülmények között nem ismételhető, de

     érzékszervi észleléssel megállapíthatóan emberek nyugalmát jelentős mértékben zavar

     ja.

(7) a) E rendeletben foglalt zajkibocsátási határérték betartását a Jegyző ellenőrzi.

          Amennyiben az ellenőrzés során az ellenőrzött szerv részéről a zajkibocsátási határérték

          túllépése állapítható meg, a mérés költségét meg kell térítenie.

b) E rendelet felhatalmazza a polgármestert, hogy kérelemre kivételes esetekben, így

      pl.: alkalmi rendezvényekre, a rendeletben megállapított zajkibocsátási határérték, il-

      letve csendes időszak alól felmentést adjon.

VI.

TELEPÜLÉS - ÜZEMELTETÉS

10. §

A közterületek használata

(1) E rendelet alkalmazása szempontjából közterület, az ingatlan- nyilvántartásban közterület-

      ként nyilvántartott utak, járdák terek, parkok, árkádok stb., továbbá a tulajdonviszonyok-

      tól függetlenül a belterületi földrészletek, építmények közhasználatba átadott része. 

(2) A közterületeket és azok építményeit, berendezéseit, felszereléseit a városrendezési tervekben, az önkormányzat rendeleteiben és egyéb jogszabályokban körülírt célra és

     módon, állaguk sérelme nélkül az általános magatartási jogszabályok betartásával, min-

     denki ingyenesen használja.

(3) A közterületek és azok építményei eredeti rendeltetéstől eltérő használatához engedély

      szükséges.

(4) A közterület-használatra vonatkozó szabályok nem érintik:

a) a kijelölt gépjármű várakozóhelyek (parkolók) használatát és díjmegállapítását

b) az önkormányzat egyedi döntéssel vállalkozói célú hasznosításra kijelölt területeit.

(5) Engedély, hozzájárulás nélküli közterület igénybevétel esetén az eljáró hatóság jogosult

      az igénybevevőt a közterület használatának megszüntetésére, az eredeti állapot helyreállí-

      tására és a felmerült közterülethasználati-díj háromszorosának megfizetésére kötelezni,

      vagy pedig a közterületre helyezett anyagot, eszközt stb. felszólítás nélkül a tulajdonos

      költségére - azonnal elszállíttatni.

11. §

A közterület-használat engedélyezésének szabályozása

(1) A közterület rendeltetésétől eltérő használatához közterület használati engedély szükséges.

(2) Közterület-használati engedélyt kell beszerezni:

a) közterületbe nyúló üzlethomlokzat, kirakatszekrény, védőtető, ernyőszerkezet, cég-és címtábla elhelyezéséhez,

b) hirdető berendezés és reklámhordozó elhelyezéséhez,

c) árusító, és az árusítással kapcsolatos, valamint a szolgáltató fülke, pavilon, mozgóárusító hely létesítéséhez,

d) közút területén kívül gépjármű várakozó helyek létesítéséhez,

e) építési munkával kapcsolatos - építési engedélyhez nem kötött - létesítmények, valamint építmények és törmelékek elhelyezéséhez és tárolásához,

f) alkalmi és mozgóárusítás, valamint szolgáltató tevékenység végzéséhez,

g) kiállítás, vásár, sport, kulturális rendezvények, valamint mutatványos tevékenység folytatásához,

h) közlekedésben való részvétel feltételeivel nem rendelkező üzemképtelen, illetve a közlekedésben részt nem vevő, reklámhordozó céllal elhelyezett járművek tárolásához,

i) a közterület egyéb turisztikai, kereskedelmi, vendéglátó ipari hasznosításához (pl.: vendéglátó ipari terasz, előkert)

(3) Nem kell közterület-használati engedély

      a) közületi szervek, magánszemélyek stb. részére szállított tüzelőanyag, dolog,  

           tárgy stb. területfoglalása esetén, ha időtartama 24 órát nem haladja meg.

      b) építési anyagok, építési eszközök 24 óránál rövidebb időtartamú terület hasz-      

           nálatakor.

      c)

      d) Közművek vezetékeinek üzemzavar, hibaelhárítás végett történő terület haszná-

           latáért, ha időtartama 48 órát nem haladja meg.

e) Az önkormányzat és intézményei alaptevékenységi körébe tartozó rendezvények

           esetén.

f) Őstermelők részére l m²-nél nem nagyobb területfoglalásnál.

g) üzlethomlokzat , kirakatszekrény , védőtető , ernyőszerkezet , cím-és cégtábla elhelyezéséhez , ha az a közterületbe 10 cm-en túl nem nyúlik be, vagy ha azok a közterülettel érintkező felülete , üzlethomlokzat , kirakatszekrény , védő tető és ernyőszerkezet esetében a 2 m²-t , cím -és cégtábla esetén az 1 m²-t nem haladja meg. 

12. §

(1) Nem adható közterület-használati engedély:

a) zöldség-gyümölcs, csomagolt élelmiszer árusítására közintézmények bejáratához.

b) népszórakoztató intézmény (cirkusz, körhinta stb.) lakótelkek tömbtelkén és belterje-

     sen művelt zöldterületeken történő elhelyezéshez.

c) közintézmények, középületek falára, élő fára, közúti jelzőtáblára történő reklámeszkö-

     zök kihelyezésére.

d) közterületen tűz- és robbanásveszélyes tevékenység gyakorlása.

 e) erotikus termékek bemutatására, értékesítésére, reklámozására, valamint egyéb köz-

      ízlést sértő tevékenység végzésére,

f) műemléki, műemlék jellegű és faluképi jelentőségű épületeken hirdető berendezések,

    illetve reklámfelületek lehelyezésére,

g) olyan tevékenység gyakorlására, amely a környezetre káros hatással lenne, a közbiztonságot, vagy az egészséget veszélyeztetné,

h) olyan létesítmények és berendezések létesítésére, amelyek működtetéséhez a szükséges energia és vízellátás, csatorna, vagy a szabványoknak megfelelő zártrendszerű szennyvízelvezetés és hulladéktárolás nem biztosítható, vagy a felhasználás mértéke nem állapítható meg.

13. §

A közterület-használati engedély megadása

1. A közterület-használati engedély elbírálása során figyelembe kell venni

a) Paloznak község Szabályozási Tervét,

b) a Helyi Építési Szabályzatot,

c) településképi műemlékvédelmi közegészségügyi és köztisztasági előírásokat

d) kereskedelmi és turisztikai szempontokat valamint

e) érvényesíteni kell a jogszabályokban előírt egyéb feltételeket is.

(2) A közterület használati engedély nem mentesít a tevékenység végzéséhez szükséges

     más jogszabályok által előírt - egyéb engedélyek, hozzájárulások beszerzése alól.

    Ezek hiányában a közterület használat nem engedélyezhető.

(3) A közterület-használati engedély csak ideiglenes jelleggel:

a) meghatározott idő vagy

b) meghatározott feltétel bekövetkeztéig adható legfeljebb 5 éves időtartamra.

c)

d)

  (4) A közterület-használati engedélyben elő kell írni az eredeti állapot megtartására, illetve

       helyreállítására vonatkozó kötelezettséget.

14.§

(1) A közterület-használati engedélyt annak kell kérnie, aki a közterületet használni kívánja.

(2) Ha a közterület használata építési engedélyhez kötött épületet, vagy más építmény elhe-

      lyezése céljából szükséges, az engedélyt az építési engedély iránti kérelemben az építte-

      tőnek kell kérnie.

(3) Ha a közterület ideiglenes jellegű használata építési munka végzésével kapcsolatos állvány

      építőanyag, törmelék stb. elhelyezése céljából szükséges, az engedélyt a kivitelezőnek kell

      kérnie.

  (4) Az engedély iránti kérelemnek tartalmaznia kell:

a) az engedélyt kérő nevét és állandó lakó-, illetve telephelyének címét,

b) a közterület-használat célját és időtartamát,

c) a közterület-használat helyének, módjának és mértékének pontos meghatározását

d) a közterületen folytatni kívánt tevékenység gyakorlására jogosító okirat (pl.: vállal-

     kozói igazolvány, működési engedély, jövedéki engedély) másolatát.

15.§

A közterület-használati díj fizetése

(1) A közterületek rendeltetéstől eltérő használatáért használati díjat kell fizetni, e rendelet

           mellékletében meghatározott nagyságrendben a használat célja és a terület nagysága

           alapján (3.sz.melléklet).

(2)  Folyamatos területhasználat esetén a használati díjat a tárgyév első hó 15-ig, évközi

            kezdésnél az engedély kiadását követő hónap 15. napjáig kell befizetni.

(3)  A közterület-használat szempontjából minden megkezdett hónap és négyzetméter

            egésznek számít.

     (4)

16.§

A reklámozás szabályai

(1) Tilos hirdetményt, hirdetést, plakátot, reklámcédulát falra, fára, közvilágítási oszlopra,

          buszváróra, jelzőtáblára, ajtóra, ablakra és egyéb más - e célra ki nem jelölt - létesít-

          ményre elhelyezni. Ezen előírás megszegői a szabálysértési bírságon túl kártérítésre és

          helyreállításra is kötelezhetők.

(2) A  közlekedés biztonságát veszélyeztető, vagy a településképet rontó reklámtábla elhe-

      lyezésére engedélyt nem lehet kiadni.

(3) A község közterületén elhelyezett és a lakosság részére ingyenes hirdetési lehetőséget

         biztosító hirdető-berendezések után közterület-használati díjat fizetni nem kell.

16/A. §

            (1) A közterület filmforgatási célú igénybevételére e § rendelkezéseit kell alkalmazni.

            (2) A közterület filmforgatási célú igénybevételéért fizetendő díj:

            a) forgatási helyszín esetében:                          200 Ft/m²/nap,

            b) technikai kiszolgálás esetében:                     150 Ft/m²/nap,

            c) stáb parkolás esetében:                                100 Ft/m²/nap.

            (3) A forgatást akadályozó, de a kérelmezőnek fel nem róható, valamint a rendkívüli természeti események esetén a közterület-használati engedélyt olyan időtartamban kell meghosszabbítani és a közterület-használatot engedélyezni, ameddig a filmforgatás akadályozott volt. A közterület-használatot ilyen esemény esetén az akadály elhárulása után, természeti esemény esetén az esetleges kárelhárítást és helyreállítást követően 30 napon belül újra biztosítani kell.

            (4) A közterület használója a közterület-használat befejezését követő 10. napig köteles gondoskodni a közterület eredeti állapotának helyreállításáról.

            (5) A mozgóképről szóló törvényben meghatározott, közterület filmforgatási célú használatával kapcsolatos képviselő-testületi hatásköröket a képviselő-testület a polgármesterre átruházza.

VII.

KÖZUTAK, JÁRDÁK ÉS ZÖLDTERÜLETEK IGÉNYBEVÉTELE,

AZOK BONTÁSA ÉS HELYREÁLLÍTÁSA

17.§

(1) Utak, járdák, zöldterületek és egyéb közterületek területén, az alatt vagy felett létesítményt

     elhelyezni, áthelyezni vagy megszüntetni, illetőleg a közterületet felbontani csak a közterü-

      let tulajdonosának (kezelőjének) engedélye, hozzájárulása alapján lehet, aki az említett

      munkákra feltételeket állapít meg.

(2) Ha az építési és fenntartási munkákhoz közterület-használati, terület-felhasználási vagy

      építési engedély  szükséges, úgy az engedélyt kiadó hatóság köteles az engedélybe a

      közterület tulajdonosának (kezelőjének) hozzájárulásában meghatározott feltételeket bele-

      foglalni.

(3) A közterületek igénybevétele, illetve felbontása iránti kérelemnek tartalmaznia kell a

kivitelező megnevezését, a munkakezdés időpontját, a munkavégzés időtartamát, a

kivitelező építésvezetőjének és a felbontott terület helyreállításáért felelős személynek

a nevét, a végleges helyreállítás időpontját. A kérelemhez csatolni kell a létesítmény

1:500 méretarányú helyszínrajzát. Közműépítés esetén csatolni kell a közműüzemeltetők

által elfogadott műszaki terveket is.

  (4) Új út, járda, aszfaltszőnyeg és évelőnövényzettel beültetett zöldfelületek esetén az építés

        befejezését követő ötödik naptári év december 31.-ig azok bontásához hozzájárulni tilos.

        Ez a tilalom nem vonatkozik a halasztást nem tűrő (veszély elhárító) bontásokra, vala-

        mint a csak fűvel beültetett zöldfelületekre és játszóterekre.

(5)       A közúti közlekedésről szóló 1988. évi I. törvényben meghatározott közútkezelői hatásköröket a jegyző gyakorolja.

18. §

(1) Hozzájárulás nélkül közterületet felbontani csak közmű üzemzavarának halasztást nem

      tűrő elhárítása érdekében szabad. Az üzemzavar miatt végzett bontást a közterület ke-

      zelőjének 24 órán belül be kell jelenteni, amely azt nyilvántartásba veszi.

      A bejelentéshez mellékelni kell helyszínrajzot és közölni kell a helyreállítás várható idő-

      pontját. A munkálatok végzése előtt és alatt a forgalom biztonságos tereléséről a közmű

      fenntartója köteles gondoskodni.

(2) Közutak bontása esetén a közutat kezelő - hozzájárulásának megadása előtt - forgalom-

      korlátozási, vagy forgalomterelési terv készítését írhatja elő.

(3) Utak, járdák esetén az engedélyes a bontás és helyreállítás teljes időtartama alatt gondos-

      kodni köteles a munkaterületén a KRESZ szabályainak betartásáról, a balesetveszély ki-

      zárásáról.

19. §

(1) A kivitelezési és helyreállítási munkát olyan ütemben kell végezni, hogy azt az előirt

      határidőre befejezzék. A munkát csak akkor szabad megkezdeni, ha annak folyamatos

      végzéséhez az alábbi feltételek biztosítottak:

      a) a bontási és munkakezdése hozzájárulásban foglalt feltételeket teljesítették,

b) rendelkezésre áll a munka gyors ütemű végrehajtásához szükséges anyag, munkaerő,

     munka- és fuvareszköz,

c) a munka elvégzése után haladéktalanul biztosítható a burkolat helyreállítása.

(2) Ha a teljes helyreállítás a bontási hozzájárulásban meghatározott határidőre nem készül

      el, a határidő a (3) bekezdés figyelembevételével módosítható.

(3) Az eredeti hozzájárulásban meghatározott határidőn túl a sikeres műszaki átadás idő-

      pontjáig a hozzájárulásra jogosult köteles az igénybevett teljes építési területre kiterje-

      dően a rendelet mellékletében meghatározott közterület-használati díjat megfizetni.

      Amennyiben  az igénybevevő a határidő módosításához hozzájárulást nem kér, úgy a

43. §. szerint kell eljárni.

20. §

(1) Amennyiben a közterület igénybevétele során az érintett útszakasz, illetve járdaszakasz

      területének több, mint 50 %-át felbontják, az építtető köteles az utat, vagy járdaszakaszt

      teljes szélességében és az eredeti burkolattal azonos módon újjáépíttetni. Ha a bontás a

      felület 40-50 %-át érinti, a teljes felület kopórétegének újjáépítése kötelező.

(2) Útburkolat helyreállítását csak az arra jogosult szervezet végezheti. A helyreállító

      3 évig köteles a kivitelezés minőségét garantálni, illetve a megsüllyedést, meghibá-

      sodást haladéktalanul kijavítani.                     

(3) Közművezetékek építésekor (bővítés, felújítás, csere) a gerincvezeték építésével

      egyidőben valamennyi ingatlan bekötővezetékét meg kell építeni legalább az útburkolaton

      túl mért 1,0 m hosszúságig, útcsatlakozásnál a szabályozási szélességig.

(4) Aszfaltozott úton vagy járdán tüzet rakni tilos!

21. §

Amennyiben közhasználatú zöldterületnek engedélyezett más célú használata folytán a zöld-

területen lévő növényzet, építmények, berendezések, vagy felszerelések megsemmisülése

várható, a jogosított köteles a helyreállítás költségén túl a megsemmisült növényzet - a ren-

delet 4. Sz. mellékletében részletezett - eszmei értékének a befizetésére is. A felsorolt költ-

ségek előzetes befizetése is zöldterület-használati hozzájárulás kiadásának feltétele lehet.

22. §

Parkolóhelyek létesítése

(1) Az építmények, létesítmények és helyiségek (továbbiakban: létesítmények) rendeltetéssze-

      rű használatához szükséges, de legalább az OTÉK által előírt mennyiségű és fajtájú gép-

      járművek részére várakozóhelyeket, vagy gépjárműtárolókat rendszeres teherszállítás ese-

      tén pedig rakodóhelyet, (továbbiakban: pakolóhelyeket) kell létesíteni.

      A parkolóhelyek létesítése a beruházónak, meglévő épület részeként kialakított

      létesítmény esetén a tulajdonosi jogok gyakorlójának a kötelessége.

(2) Parkolóhelyet a létesítményhez tartozó építési telken kell elhelyezni. Ennek érdekében az

      új létesítmények telekterület meghatározásánál az igény szerinti, vagy norma által meg-

      határozott parkolóigény figyelembevétele szükséges. Új létesítmény építése esetén köz-

      területen csak rendkívüli indokolt esetben lehet biztosítani a parkolást.

23 §.

Díjfizetésre kijelölt parkolókban - annak igénybevételéért - a helyben meghatározott díjat kell

fizetni.

24. §

(1) Közútnak, parkolónak az adott forgalmi és parkolási rendjétől eltérő igénybevételéhez

      közterület-használati hozzájárulás szükséges.

(2) Teher-, és áruszállításra szolgáló jármű, vontató, munkagép, utánfutó, pótkocsik, lakó-

      kocsik, továbbá más - személygépkocsinak, motorkerékpárnak, kerékpárnak nem minő-

      síthető - jármű közterületen nem tárolható, ilyen célra közterület-használati engedély

      sem adható.

25. §

(1) 3,5 t összsúly alatti üzemképtelen, a közúti közlekedésben való részvételre alkalmatlan

      járművet főútvonalon, járdán, járdaszigeten, erdőben, zöldterületen egyáltalán nem, más

      közterületen pedig hozzájárulás nélkül tárolni legfeljebb 15 napig lehet.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott járművet közterületen a 15 nap eltelte után

     további 15 napig közterület-használati engedéllyel lehet tárolni a 3. sz. mellékletben                           

     meghatározott díj fizetése mellett.

     A határidő leteltéig a tulajdonos az üzemképtelen járművet a közterületről saját költségén

     köteles eltávolítani.

(3) Amennyiben a tulajdonos az elszállítási kötelezettségének nem tesz eleget, úgy az eljáró

     hatóság a rendelet 3.sz. mellékletében meghatározott díj tízszeresének megfelelő összeg

     megfizetésére kötelezi.

(4) Ha a tulajdonos nem tesz eleget elszállítási kötelezettségének, vagy ismeretlen, akkor a

(5) bekezdésben foglalt intézkedés helyett a rendőrhatóság, vagy a jegyző - a közút

kezelőjének kérésére, a tulajdonos költségére - a gépjárműnek kijelölt helyre történő

elszállítását is elrendelheti.

 A (4) bekezdés szerinti elszállítás megkezdése előtt az üzemképtelen jármű leírását,

      felszereltségét, a járműben található egyéb tárgyakat az elrendelő szerv megbízottja, a

      rendőrhatóság képviselője jelenlétében jegyzőkönyvben és fényképfelvétellel a helyszínen

      köteles rögzíteni.

26. §

(1) Az elszállító

a) a kijelölt helyre szállított járművek tárolásáról az elszállítás napjától számított 90

     napig gondoskodik

b) az üzemképtelen járművet az igazolt tulajdonosának a szállítási, tárolási, őrzési és

     egyéb felmerülő költségek kiegyenlítése után köteles kiadni,

c) a 90 nap elteltével ki nem váltott járműveket, illetve azok tartozékait szakértő fel-

     értékelése alapján értékesítheti,

d) az értékesítésből befolyt összeget a felszámolt költségek levonása után 5 évig elkülö-

     nített számlán kezeli, azt követően pedig az összeg az önkormányzatot illeti.

(2) Ha az üzemképtelen jármű tulajdonosa csak az elszállítás után állapítható meg, az el-

      szállító ezt követően köteles a tulajdonost 3 napon belül a szállítási és tárolási költség

      megfizetésére és a jármű azonnali elszállítására felszólítani.

(3) A jármű tulajdonosa- az 5 éves elévülési időn belül - az értékesítés során befolyt, de a

      költségekkel csökkentett összegre igényt tarthat, s azt követelheti. Amennyiben a

      költségek az értékesítés során befolyt összeget meghaladják, úgy a különbözetet a

      tulajdonos köteles megfizetni.

(4) Forgalmi, községképi vagy egyéb községi érdekből a tiltott helyen várakozó gépjárművek

is elszállíthatók az előzőekben meghatározott feltételek alkalmazásával.

27. §

(1) Az építési terület-felhasználási, közterült-bontási engedélyben az eljáró hatóság előírja

     a humuszvédelmet, a termőföldnek a felvonulási, bontási, tereprendezési munkák előtti

     letermeltetését és a hatóság által kijelölt helyre történő lerakását.

(2) A község területén minden közületi építtető köteles a helyszínen található termőföldet

     lefejteni, meghatározott helyen prizmába gyűjteni.

     Az építtető (kivitelező) az építkezés befejezését követően ennek a földnek a felhasználá-

     sával köteles a terület helyreállítását elvégezni. A megmaradt termőföldet a község rendel-

     kezésére kell bocsátani.

(3) Az építkezés helyén lévő és megmaradó fák, cserjék és a zöldterületek épségét az építtető

     köteles biztosítani.

(4) Az ingatlanok tulajdonosai kötelesek ingatlanukat folyamatosan gyommentesen,

      rendezetten tartani úgy, hogy az ne szolgálhasson kártékony állatok búvóhelyéül,

      megfeleljen az üdülő és községképi szempontoknak.

28. §

Közhasználatú zöldterületek fenntartása, magánterületen

 gyümölcs- és egyéb növények telepítése

(1) Paloznak község területén zöldterületnek minősülnek: a kertészeti rendezés alá vont bel- és külterületi zöldterületek (parkok, közterek, sétányok, játszóterek, sportpálya, virágágyások

és virágtartók), valamint külterületi kirándulóhelyek (Nosztori tető).  

(2) E rendelet alkalmazása szempontjából közhasználatú zöldterület:

a) a község belterületének kertészetileg rendezett része (parkok, ligetek, sétányok,

     játszóterek stb.)

b) a kertészeti rendezés alá vont községi zöldterületek, feltéve hogy azokon a fásítás,

     vagy parkosítás, illetve az ahhoz szükséges talaj-előkészítés, talajjavítás, terep-

     rendezés, vagy más munka már megkezdődött.

c) az utcái fák és zöldsávok

d) pihenésre, szórakozásra, testedzésre is szolgáló területek és park erdők.

e) gyermekjátszótér az olyan park, amelyet kizárólag gyermekek szórakozását szolgáló

     berendezésekkel láttak el.

29. §

(1) A községi zöldterületek kezeléséről, gondozásáról, az ott lévő fák, cserjék és egyéb

      növényzet, valamint a zöldterületekhez tartozó felszerelési tárgyak (padok, játék és

      tornaszerek stb.) állagának megóvásáról és felújításáról a jegyző gondoskodik.

(2) Az ingatlanok tulajdonosai kötelesek az ingatlanuk határvonalától az útszegélyig - de

      legfeljebb 30 méterig - a 29. §. a.), b.), d.) pontjában meghatározott területek gondozását

      (kaszálás, gyomtalanítás stb.) elvégezni.

(3) Az allergiás megbetegedést kiváltó növények (pl. parlagfű stb.) virágzás előtt

     magánterületről és közterületről egyaránt el kell távolítani.        

30. §

(1) A község parkjait rendeltetésüknek megfelelően, időbeli korlátozás és térítés nélkül

      bárki jogosult használni.

(2) A játszóterek felszerelését a hatodik életévüket be nem töltött gyermekek kizárólag szülői

      felügyelet és felelősség mellett használhatják. A hatodik életévüket betöltött, de 14. élet-

      évüket még el nem ért gyermekek, illetőleg fiatalkorúak a játszóterek felszerelését a

      szülők felügyelete nélkül is, de szülők felelőssége mellett jogosultak használni. 

31. §

(1) A zöldterületen nem szabad olyan magatartást tanúsítani, amely mások nyugalmát,

      pihenését, vagy üdülését zavarja.

(2) Zöldterületben, parkerdőben szemetet, elhasznált tárgyat lerakni, elszórni tilos!

32. §

(1) Belterületen zöldterületeken kutyát csak pórázon, szájkosárral ellátva szabad sétáltatni.

      Kutyát játszóterekre, sportpályákra bevinni és ott sétáltatni tilos.

(2) Fogatos-, vagy gépjárművel, illetőleg kerékpárral, kül-, vagy belterjes kezelés alatt álló

     zöldterületnek csupán a járműforgalomra szánt útjain szabad közlekedni. Gondozott

     zöldterületen, parkerdő füvesített részén parkírozni tilos.

33. §.

(1) A gondozott zöldterületeken elhelyezett műtárgyakat elmozdítani, megrongálni, a zöld-

     területen otthonos madarakat, vagy egyéb védett állatokat zavarni, befogni vagy pusztí-

     tani tilos. A kül- és belterületen tilos a növényzet, valamint a felszerelési tárgyak minden-

     nemű rongálása, a madarak pusztítása.  

(2) A kül- és belterjesen kezelt zöldterületen tilos a virágok (védett és ültetett) vagy más

     növények szedése és gallyazása. Tilos a füves részt letaposni! .

(3) A község belterületén található magántulajdonban lévő ingatlanokon fát kivágni - gyümölcsfa kivételével - csak engedéllyel szabad. Fakivágás engedélyezése esetén a fa pótlását minden esetben elő kell írni.

(4) Nyomvonalas vezetékek üzemképes állapotát veszélyeztető fák, valamint közterületre

     kihajló ágak esetén a tulajdonos köteles a gallyazást elvégezni. Ha a kötelezettségének

     a tulajdonos nem tesz eleget felszólítás ellenére sem, a Jegyző a tulajdonos költségére

     a gallyazást elrendelheti.

(5) A (3) bekezdésben foglalt engedélyezési ügyben Paloznak község Polgármestere jár el.

33/A. §

A község közigazgatási területén (bel- és külterületen ezen belül a volt zártkerti területeken)

található magántulajdonban lévő  területeken  az egyes gyümölcsfa fajták és egyéb növények telepítése esetében a telepítési távolságot a Rendelet 5. számú melléklete tartalmazza.

34. §

Közterületek tisztántartása

(1) A község belterületén lévő közterületek tisztántartásáról, portalanításáról, szükség

     esetén locsolásáról a Polgármester gondoskodik.

(2) Az ingatlanok mentén lévő járdaszakaszok, illetve gyalogosközlekedésre szolgáló

     gyalogút tisztántartása (gyomtalanítása, hóeltakarítás) az ingatlan tulajdonosának,

     használójának a kötelessége.

(3) A több épületegyüttes elhelyezésére szolgáló építési telek esetében az egyes épületek

     részére kialakított földrészletet (úszótelket) a közterületi gyalogjárdával összekötő

     járdarész tisztántartásáról az épület (ingatlan) tulajdonosa köteles gondoskodni.

35. §

(1) Ahol nincs szilárd burkolatú járda (gyalogút), ott az ingatlan tulajdonosa a kitaposott   

     gyalogutat teljes szélességében, más esetben a telekhatártól számított 1,5 m szélességet

     köteles olyan állapotban tartani, amely lehetővé teszi a biztonságos gyalogosközlekedést.

(2) A tulajdonos a járdaszakasz melletti folyókának és csatornanyílásnak hótól, jégtől és a

     lefolyást akadályozó egyéb anyagtól való megtisztításáról is köteles gondoskodni.

(3) Gondozatlan járdaterület hótól, vagy jégtől való megtisztítását az eljáró hatóság a tulaj-

     donos költségére elrendeli.

(4) Az ingatlan tulajdonosa köteles a telke utcai határától eső közterületből tisztán és jó

      karban tartani az utat a burkolat középvonaláig.

      Az ingatlan külső határvonala és a közút által határolt közterületet (járda és a burkolattal

      el nem látott területsáv) az ingatlan tulajdonosa (használója) köteles tisztán tartani.

     Az ingatlanok tulajdonosai (használói) a járdaszakaszok melletti vizesárkok, a rajtuk

      lévő átereszek, kocsibejárók tisztántartásáról, hótól, jégtől és a víz lefolyását   gátló

      anyagoktól megtisztításáról is gondoskodni.

(5) Az építési területek tisztaságáért és az építési tevékenységből adódó szennyeződés

      eltakarításáért a kivitelező a felelős.

(6) A29. § (2) és (3) bekezdésében , a 34. § (2) és (3) bekezdésében , valamint a 35. § (1), (2) és (4) bekezdésében foglalt kötelezettségek - az egyedi hatósági határozatban megállapított térítési összeg megfizetése ellenében - megválthatók.  

36. §

(1) Parkban, zöldterületen gépjárművel, kerékpárral közlekedni, parkolni tilos, gyalogosan

      is csak a kijelölt utakon, sétányon szabad közlekedni.

(2) Tilos a zöldterületeket beszennyezni, szemetet, hulladékot eldobni.

(3) Zöldterületeket más célra igénybe venni csak - rendkívüli indokolt esetben és az eredeti

      állapot helyreállításának kötelezettségével - erre feljogosító engedéllyel szabad. 

 (4) a) Kül- és belterületi zöldterületeken álló fák törzsét hirdetések céljára felhasználni nem

           szabad.

b) Hirdetőoszlopot, hirdetőtáblát, transzparenst felállítani, kifüggeszteni csak az I. fokú

     építési hatóság előzetes engedélye alapján szabad.

37. §

(1) A község területén lévő közutak - beleértve az országos közutak átmenő szakaszait is -

      terek, sétányok, járdák, lépcsők és az ezekhez tartozó műtárgyak (hidak, átjárók, átere-

      szek) területén, továbbá a közcélú zöldterületeken, parkokban szemetet, hulladékot el-

      dobni, közterületet szennyezni, szennyvizet a közterületre kivezetni, vagy kiönteni tilos.

(2) A közterületeken keletkezett szemét összegyűjtéséről és elszállításáról, továbbá a köz-

      területek tisztántartásáról (seprés, locsolás) a Paloznak -i Polgármesteri Hivatal közvet-

      lenül, vagy szolgáltatóval kötött szerződés utján gondoskodik.

(3) Az ólmos esőtől, jégtől vagy hótól síkossá vált utak, járdák, lépcsők tisztítására csak

      kizárólag homokot, fűrészport, finom szemcséjű salakot és hamut lehet használni. Ezen

      szóró anyagokat a síkosság veszélyének elmúltával azonnal össze kell takarítani, az út

      járda felületét ezektől meg kell tisztítani.

(4) Azok a nem helyi lakosok (ingatlantulajdonosok), akik a községben lévő lakó-, vagy

      üdülőingatlanukat (telket is) idény jelleggel használják, az ingatlanuk előtt húzódó

      járda seprését, hótól, jégtől való megtisztítását, illetőleg a kerítés külső vonalától

      számított 1 m széles járdának használt területsáv gondozását személyesen, vagy    

      megbízottjuk útján kötelesek elvégezni.

(5) A Polgármesteri Hivatal a közterületen összegyűjtött szemét és hulladék elhelyezése

      céljából - forgalmasabb helyekre - köteles konténer vagy más, e célnak megfelelő és

      üríthető tartályt kihelyezni, s azok rendszeres ürítéséről gondoskodni.

(6) A kereskedelmi és vendéglátó-ipari egységek vezetői - tekintet nélkül arra, hogy állami,

      szövetkezeti vagy magánszektorba tartozók-e - üzleteik, raktáraik az általuk használt

      területük előtti szakaszt kötelesek tisztán tartani.

      Különösen felelősek az üzletükből kikerülő szemét, hulladék rendszeres összetakarításáért

      saját edényben való elhelyezéséért és elszállításáért, a járdák hótól való megtisztításáért.

      Rendezvények alkalmával történő kitelepülés esetén kötelesek megfelelő számú hulladék-

      gyűjtő edényt kihelyezni és az abban összegyűjtött szemetet elszállítani.

(7) Közterületen szemetet, törmeléket és bárminemű anyagot tárolni csak a Polgármesteri

      Hivatal által kiadott engedély alapján, az engedélyben foglalt időtartamban és módon,

      meghatározott díj kifizetése ellenében lehet.

(8) A közterületen tárolt anyagok elszállításáról saját költségén az köteles gondoskodni, aki

      azt engedéllyel, vagy anélkül oda elhelyezte.

(9) A község közterületén tilos járművet mosni, olajcserét, vagy más olyan tevékenységet

      végezni, amely szennyeződést okoz. 

38.§

A hulladékszállításról

(1) A köztisztasággal és a településtisztasággal kapcsolatos önkormányzati feladat ellátása keretében a Képviselő-testület a települési hulladék rendszeres összegyűjtéséről, elszállításáról és ártalmatlanításáról kötelező helyi közszolgáltatásként az általa megbízott köztisztasági szolgáltatás végzésére jogosult útján gondoskodik.

(2)

a) A települési hulladékkal kapcsolatos közszolgáltatást a település közigazgatási területén belül a rendszeres hulladékszállításba bevont e rendelet 1/A melléklete szerinti utcákba lévő ingatlanok tulajdonosa, használója, kezelője (a továbbiakban: tulajdonos) függetlenül attól, hogy természetes személy vagy gazdálkodó szervezet (jogi személy, vagy jogi személyiséggel nem rendelkező társaság vagy egyéb szerv) köteles igénybe venni és erre vonatkozó szerződést kötni a hulladékgyűjtést és ártalmatlanítást végző közszolgáltatóval ⁵

b) Gazdálkodó szervezet köteles a települési hulladékát a gazdasági tevékenysége során keletkező hulladékától igazolható és ellenőrizhető módon (a törvény által előírt nyilvántartás elvégzése mellett) elkülönítve gyűjteni, és azok kezeléséről az előírásoknak megfelelő módon, – szállítási és ártalmatlanítási szerződés megkötésével – gondoskodni.

c) Az a gazdálkodó szervezet, amely a keletkező hulladékaira az önkormányzat által megbízott közszolgáltatóval köt hulladékszállítási szerződést, mentesül az elkülönített gyűjtési kötelezettség alól.

(3) A települési szilárd hulladék kizárólag az Észak-Balatoni Térség Regionális Települési Szilárdhulladék-kezelési Önkormányzati Társulás által kijelölt hulladéklerakóban helyezhető el. 

(4) Az intézményes hulladékszállítás keretében a települési hulladék szállítható el. Települési hulladék: a háztartásokból származó szilárd hulladék, illetőleg a háztartási hulladékokhoz hasonló jellegű és összetételű, azzal együtt kezelhető más hulladék.

(5) Az egyéb szilárd hulladék elszállítását évente egy alkalommal, a lomtalanítási akció keretében térítésmentesen végzi a szolgáltató. A lomtalanítás alatt kihelyezhető lim-lom mennyisége nem haladhatja meg az 50 kg/ingatlan mennyiséget. Nem lehet kihelyezni a lomtalanításkor kommunális hulladékot, építésből-bontásból származó anyagot, törmeléket, elektronikai hulladékot, hulladékká vált gumiabroncsot, akkumulátort, zöldhulladékot, gyógyszereket.

(6) A külterületi illetve a rendszeres szemétszállításba be nem kapcsolható ingatlanok tulajdonosai részére a hulladék összegyűjtése céljából az önkormányzat éves költségvetésében e célra biztosítandó összegtől függően évente külön meghatározandó számban a szolgáltató emblémájával ellátott zsákot biztosít. A zsákok kihelyezésének helyéről az ingatlan tulajdonosát az önkormányzat értesíti. 

39.§

(1) A települési szilárd hulladékkal kapcsolatos helyi hulladékkezelési közszolgáltatás (továbbiakban: szemétszállítás) teljesítésére a Képviselő-testület a PROBIO Balatonfüredi Településüzemeltetési Zártkörűen Működő Részvénytársaságot ( a továbbiakban: szolgáltatót) bízza meg.

(2) A rendszeres hulladékszállításba bekapcsolt területeken lévő ingatlanon keletkezett települési hulladék elszállítására kizárólag a PROBIO Balatonfüredi Településüzemeltetési Zártkörűen Működő Részvénytársaság (Balatonfüred, Fürdő u. 20.), mint hulladékkezelési közszolgáltatást végző szolgáltató jogosult, tekintettel arra, hogy Paloznak Község Önkormányzata a PROBIO Zrt.-vel 2004.március 2-án közszolgáltatási szerződést kötött.

(3) A szolgáltató köteles a szabályozott rend szerint a települési hulladék folyamatos elszállításáról, ártalmatlanításáról gondoskodni.

(4) Az intézményes települési hulladékszállítás Paloznak község belterületén kiterjed valamennyi - szemétszállító járművel megközelíthető - utcára, köz-és magánterületre.

(5) A közszolgáltatási kötelezettség és jogosultság az ingatlantulajdonosokkal – a szerződéskötési kötelezettség mellett - e rendelet alapján jön létre.

(6) A települési hulladékkal kapcsolatos kötelező közszolgáltatás megkezdéséről és nyújtásának lényeges feltételeiről a szolgáltató a tulajdonost írásban értesíti. A kötelező közszolgáltatással kapcsolatos jogviszony a szolgáltató és a tulajdonos közötti szerződés megkötésével jön létre.

39/A. §

(1) A lakó-és üdülőegységek tulajdonosának (használójának) a rendszeresen keletkező hulladék térfogatának megfelelő, de minimum 50 liter, a gazdálkodó szervezeteknek a rendszeresen keletkező hulladék térfogatának megfelelő, de minimum 110 liter hulladék mennyiségre a szállítási és ártalmatlanítási szerződés megkötése kötelező.

(2) A lakó-és üdülőegységek tulajdonosa (használója) köteles ingatlanonként legalább 1 szabványos, a szerződött hulladékmennyiségének megfelelő méretű hulladékgyűjtő edényt (kuka) saját költségen beszerezni, használni. Az ingatlan fogalmán családi házat, többlakásos ingatlan esetében lakás vagy üdülőegységet kell érteni.

(3) A szolgáltató jogosult a szerződött edénytulajdonos szerződésmódosítására való felszólításra, ha az rendszeresen nem az előírtaknak megfelelő módon, többlethulladékot helyez el a hulladékgyűjtő edényében vagy az mellett.

(4) A PROBIO Zrt. saját tulajdonában lévő hulladékgyűjtő edényeket, konténereket is elhelyezhet külön használati díj ellenében, ezen kívül alkalmazhatja az egyedi zsákos hulladékelszállítás módszerét, a PROBIO Zrt. emblémájával ellátott zsákokban, a 2. számú mellékletben meghatározott díjtételekkel.

(5) A gazdálkodó szervezetek, valamint az állampolgárok tulajdonában (használatában, haszonélvezetében) lévő idényjellegű nyaraló és üdülőingatlanon keletkezett háztartási szilárd hulladék elszállítását a tulajdonos (használó) április 1-től október 31-ig köteles igénybe venni. A meghatározott időszakon kívül a használat folytán keletkezett háztartási és egyéb hulladék rendeltetésszerű kezelése és elszállítása szükség szerint kötelező.

39/B.§

39/C.§

(1) A rendszeres települési hulladékszállításba bekapcsolt területeken a lakosságtól való települési hulladékszállítás heti egy alkalommal, a szolgáltató által meghatározott napokon történik. Egyéb szervezetektől a települési hulladékszállítás a szerződésben meghatározottak alapján, de legalább heti egy alkalommal történik.

(2) A szolgáltató az ingatlan tulajdonosával szemben a teljesítést csak a jogszabályban, illetve a jelen rendeletben meghatározott esetben szüneteltetheti, illetve korlátozhatja.

(3) A szolgáltató a kötelező szolgáltatás keretében megtagadhatja a háztartási hulladék elszállítását, ha:

a) az nem szabványos gyűjtőtartályban kerül átadásra

b) érzékszervi észleléssel megállapítható, hogy olyan anyagot tartalmaz, amely háztartási hulladékkal együtt nem gyűjthető, szállítható, illetve ártalmatlanítható. Ilyen esetben a hulladék elszállításáról és ártalmatlanításáról az ingatlan tulajdonosa köteles gondoskodni.

(4) A ingatlan tulajdonosa, amennyiben hulladékszállítási díjtartozása nem áll fenn, írásban kérhet a szolgáltatótól ürítési díj fizetése alóli mentesítést. Az ürítési díj fizetése alóli mentesség mindaddig fenntartható, amíg az ingatlanon szilárd települési hulladék nem keletkezik. A használaton kívüli lakó vagy üdülőegység után - amennyiben a tulajdonos ezt az állapotot az önkormányzat hivatalának igazolásával írásban jelzi a szolgáltatónak, vagy a szolgáltatónak „0” fogyasztást bizonyító közüzemi számlát, számlákat mutat be az ürítési díjfizetés alóli mentességre kérelmezett időszakra vonatkozóan – az ürítési díjfizetés szünetel. A mentesség az alapdíjra (rendelkezésre állási díjra) nem vonatkozik.

39/D.§

(1) A hulladékszállító jármű személyzete a hulladékot elszállításkor az ingatlan bejárata előtti közterületen veszi át.

(2) A hulladékgyűjtő edények közterületre való kihelyezéséről és a hulladék kiürítése utáni eltávolításáról az ingatlan tulajdonosa köteles gondoskodni a hulladékszállítás napján.

(3) A hulladékszállítás alkalmával az átvételkor szennyeződött terület megtisztításáról a szolgáltató köteles gondoskodni, valamint a szolgáltató felelős a hulladékszállításra használt gépek, berendezések környezetvédelmi szempontból kifogástalan műszaki állapotban tartásáért is.

(4) Hulladékszállítást csak fedett, vagy letakart gépjárművel lehet végezni.

(5) A szolgáltató köteles a hulladékgyűjtő edények ürítését gondosan végezni. Az edényekben az általa okozott károkat köteles kijavítani, vagy ennek ellehetetlenülése esetén új edényeket biztosítani.

(6) A hulladékszállító jármű személyzete a hulladékgyűjtő tartályokat kiürítés után köteles az átvétel helyére visszahelyezni.

(7) Tilos a hulladékgyűjtő edények tartalmának válogatása, a hulladékgyűjtőbe égő gyufaszál, cigarettavég, egyéb gyulladást előidéző, vagy robbanó anyagok bedobása, elhelyezése.

(8) A hulladékgyűjtő edényzet karbantartásáról és fertőtlenítéséről a tulajdonos szükség szerint köteles gondoskodni.

(9) A szolgáltató biztosítja a szelektív hulladékgyűjtés lehetőségét közterületen kialakított szelektív gyűjtőszigetek, gyűjtőpontok térítési díj nélküli igénybevételével.

40. §

Szabad vizekben való fürdés

továbbá a szabad vizek jegén való tartózkodás szabályai

(1)  

(2) Szabad vizekben fürödni, valamint azok jegén tartózkodni, azokon a helyeken szabad,

      amelyek nem esnek tiltó rendelkezés hatálya alá.

(2) Tilos fürödni:

• hajóútban,
• hajóállomás területén,
• parttól 500 m-nél nagyobb távolságra,
• ahol tiltó tábla jelzi.

41. §

(1) Szabad vizek jegén akkor szabad tartózkodni, ha mért vastagsága a 12 cm-t megha

      ladja, kellő szilárdságú, nem olvad, illetve nem mozog !

(2) Aki a jégen léket vág, köteles a jégmentessé vált területeket távolról jól felismerhetően

      megjelölni illetve körülhatárolni.

(3) Téli sportok űzésére kijelölt területen léket vágni tilos, a kijelölést a partszakasz tulajdo-

      nosa illetve bérlője végzi el.  

VIII.

42. §

43.§

Környezetvédelmi bírság

(1) Aki jogszabályban, illetve hatósági határozatba foglalt, a környezet védelmét szolgáló előírást megszeg, vagy azokban megállapított határértéket túllép - az általa okozott környezetszennyezés, illetőleg környezetkárosítás mértékéhez, súlyához és ismétlődéséhez igazodó - környezetvédelmi bírságot köteles fizetni. 

(2) A környezetvédelmi bírság nem mentesít a büntetőjogi, a szabálysértési, továbbá a kártérítési felelősség, valamint a tevékenység korlátozására , felfüggesztésére, tiltására , illetőleg a megfelelő védekezés kialakítására, a természetes vagy korábbi környezet helyreállítására vonatkozó kötelezettség teljesítése alól .

IX.

HELYI KÖRNYEZETVÉDELMI ALAP

44. §

(1) Az önkormányzati környezetvédelmi alap az önkormányzati környezetvédelmi felada-

      tok ellátására , a környezeti ártalmak megelőzésére , a bekövetkezett környezeti károk

      felszámolására, hatékony környezetvédelmi megoldások ösztönzésére elkülönített

      pénzalap

(2) Az önkormányzati környezetvédelmi alap bevételi forrásai :

a) A települési önkormányzat által jogerősen kiszabott környezetvédelmi bírság teljes összege,

b) Az Önkormányzat területén az illetékes Környezetvédelmi felügyelőség által jogerősen kiszabott  és megfizetett környezetvédelmi bírságok 30 %-a ,

c) Környezetterhelési díjak és igénybevételi járulékok külön törvényben meghatározott

     része,

d) A települési önkormányzat bevételeinek környezetvédelmi célokra elkülönített összege,

e) Egyéb bevételek.

(3) Az önkormányzati környezetvédelmi alap az alábbi célokra használható fel:

a) Lakossági bejelentések, panaszok indokoltságát eldöntő műszeres zajmérések,

b) Környezeti hatásvizsgálat, környezeti állapot feltárását segítő tanulmányterv készítés,

c) Levegőtisztaság-védelmi mérések, szennyező pontforrások emissziós mérése,

d) Szelektív hulladékgyűjtés,

e) Egyéb környezetvédelmi célú támogatások. 

(4) Az alapot az Önkormányzat más pénzforrásaitól elkülönítetten kell kezelni. Év végi maradványa el nem vonható, azt a következő költségvetési évre át kell vinni.

(5) Az alap kezelését és nyilvántartását a Polgármesteri Hivatal végzi.

(6) Az alap felhasználásáról a Képviselő testület évente a költségvetési rendelet és zárszámadás elfogadásával egyidejűleg rendelkezik. 

X.

ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

43. §

(1) Ez a rendelet a kihirdetése napján lép hatályba, a rendelkezéseit a I. fokon még el nem

      bírált ügyekben a hatálybalépés napjától kell alkalmazni. Kihirdetéséről a jegyző a hely

      ben szokásos módon gondoskodik.

(2) Egyidejűleg hatályát veszti a környezetvédelemről és az üdülőhely rendjéről szóló 1998.

      évi 8. számú, valamint az ezt módosító 15/1998.(XII.10.) számú, az 1999. évi 5. számú, a

      18/1999. (XII.1.) számú, a 2/2001. (I.17.) és a 4/2002. (I.10.) számú rendelet.