Kaposújlak Község Önkormányzat Képviselő-testülete (a továbbiakban: képviselő-testület) a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény 16. § (1) bekezdése és a hulladékgazdálkodásról szóló 2000. évi XLIII. törvény 31. § (2) bekezdése által biztosított jogkörében eljárva az állattartás helyi szabályaira vonatkozóan az alábbi rendeletet alkotja.

1. fejezet

Általános rendelkezések

1. §

E rendelet célja azon szabályok meghatározása, melyek elősegítik az állattartók, valamint az állattartással érintettek érdekeinek érvényesülését, s biztosítják, hogy az állattartás mások nyugalmát, biztonságát és testi épségét ne veszélyeztesse.

2. §

(1) E rendelet hatálya – a (2) bekezdésben megállapított kivétellel – az önkormányzat közigazgatási területén folytatott állattartásra terjed ki.

(2) A rendelet hatálya nem terjed ki az egészségügyi és állategészségügyi szerveknél valamint a fegyveres erőknél és rendészeti szerveknél folytatott állattartásra.

3. §

E rendelet alkalmazásában

a) állattartás: olyan tevékenység, amelynél az állat tartása állati eredetű termék előállítására (pl. hús, tej, tojás, gyapjú), munkavégzésre, sportcélok elérésére, kedvtelésre irányul. Nem minősül állattartásnak a családi szükségletek kielégítése vagy feldolgozás céljából vásárolt vagy beszállított állatok legfeljebb egy hétig történő, átmeneti tartása.

b)^[1]

c) ^[2]

d) ^[3]

e) ^[4]

f)  ^[5]

g)^[6] haszonállat:

            g.a, nagyállat: a ló, a szamár, az öszvér, a szarvasmarha, a bivaly.

            g.b, kisállat: a sertés, a juh, a kecske.

            g.c, egyéb kisállat: baromfi (tyúk, kacsa, liba, pulyka, gyöngytyúk, galamb).

            g.d, prémes állat: csincsilla, nutria, nyerc, hermelin, nyúl, ezüst és kék róka, stb.

            g.e, gazdasági haszon céljából tartott futómadár (emu, strucc), vadak.”

h) kedvtelésből tartott állat: eb, macska, díszállat.

i) egyéb állatok: Magyarországon nem honos állatok.

2. fejezet

Az állattartás általános szabályai

4. §

(1) A község közigazgatási területén állatot – a közegészségügyi, állategészségügyi, állatvédelmi valamint építésügyi és környezetvédelmi szabályok betartása mellett is – csak e rendeletben foglalt szabályok szerint lehet tartani.

(2) Az állatok tartására szolgáló építmények és az ezekhez tartozó kiszolgáló létesítmények kialakítása építési engedély alapján történhet a közegészségügyi, állategészségügyi és környezetvédelmi jogszabályok betartásával. Az építmények megvalósítása során alkalmazandó védőtávolságokat e rendelet 1. számú melléklete tartalmazza.

(3) Zárt technológiával történő korszerű állattartásnál – a szakhatóságok egyetértése esetén – az előírt védőtávolságok legfeljebb 30%-kal csökkenthetők.

5. §

(1) Az állattartó köteles gondoskodni az állatok kedvező életfeltételeinek biztosításáról, a létesítmények tisztaságáról és folyamatos fertőtlenítéséről, a káros rovarok és rágcsálók rendszeres irtásáról.

(2) Az állattartó köteles gondoskodni állatainak megfelelő tartásáról, takarmányozásáról és gondozásáról. Állatai védelme és egészségének megóvása érdekében köteles az állategészségügyi rendelkezéseket megtartani és az állatok megbetegedése esetén állatorvos igénybevételéről gondoskodni.

(3) Ha az állattartó nem kívánja az állatot tovább tartani, köteles annak megfelelő elhelyezéséről gondoskodni.

(4) Tilos az állattartó által megunt vagy egyéb ok miatt nem tartható állatot szabadon engedni, elhagyni.

6. §

Az állattartónak biztosítani kell, hogy az állattartással senkinek kárt ne okozhasson. Bármilyen állat csak oly módon tartható, hogy a közterületet, a lakóépületek közös használatú helyiségét, a lakások erkélyét, teraszát, loggiáját, ablakpárkányát ne szennyezze. Az esetleges szennyeződést a tulajdonos illetőleg az állat felügyeletével megbízott személy köteles haladéktalanul eltávolítani.

3. fejezet

Az állatok tartása és elhelyezése

7. §

Az állattartás szabályozása szempontjából a település az alábbi állattartási övezetekre tagolódik:

a) a településközpont

b) családi házas övezet

c) külterületi kertes övezet

d) egyéb külterületi övezet

Az a)–d) pontban felsorolt területek lehatárolását e rendelet 2. számú melléklete tartalmazza.

8. §^[7]

A nevelési, oktatási, egészségügyi létesítmény, egyéb közintézmény, gyógyszertár, temető, élelmiszerbolt, élelmiszeripari üzem, vendéglátó egység területén és annak 50 méteres körzetén belül – függetlenül attól, hogy a 7. § értelmében melyik állattartási övezetbe tartozik – tilos haszonállatot tartani.

9. §

A településközpont területén

a) állattartási épületek elhelyezése, haszonállatok tartása – galamb kivételével – tilos.

b) állatok tenyésztése tilos.

c) ingatlanonként illetőleg – többlakásos ingatlan esetében – lakásonként 1 nagytestű eb, vagy 2 kistestű eb valamint maximum 2 macska tartható.

10. §

(1) Családi házas övezetben a 900 m2-t meg nem haladó területű ingatlanokon tartható:

a) saját ellátásra nevelt maximum 3 kisállat,

b) egyéb kisállatból – galamb kivételével – maximum 50, továbbá

c) 3 eb, 3 macska és ezek szaporulatai 3 hónapos korukig.

(2) Családi házas övezetben a 900 m2-t meghaladó területű ingatlanokon a vonatkozó jogszabályok és e rendelet előírásainak betartásával valamennyi haszonállat tartható. A tartható állatszám maximum 2 nagy állat, 10 kis állat, 150 egyéb kisállat, 2 eb, 4 macska valamint ezek szaporulatai maximum 3 hónapos korukig illetőleg az anyától való elválasztásukig, valamint maximum 5 méhcsaládból álló méhészet.

11. §

(1) Külterületen – a kertes övezet kivételével – a vonatkozó jogszabályok és e rendelet előírásainak betartása mellett létszámkorlátozás nélkül valamennyi haszonállat tartható.

(2) A külterületi kertes övezetben a rendelet 3. §‑ában meghatározott nagy és kis állatokból legfeljebb 2–2 tartható, valamint 1500 m²-t meghaladó területnagyságú ingatlanokon maximum 10 családból álló méhészet.

12. §

(1) Az állatok elhelyezésére szolgáló helyiséget könnyen tisztítható, hézag-és szivárgásmentes, megfelelő lejtésű, csúszásmentes szilárd padozattal valamint hézagmentesen fedett és zárt trágyagyűjtővel kell ellátni.

(2) Az állattartásra szolgáló helyet el kell keríteni, s amennyiben 20 kisállatnál vagy 5 nagy állatnál több haszonállatot tart a tulajdonos, gazdasági udvart kell kialakítani. Az állattartás céljára lekerített udvar nem csatlakozhat közvetlenül a szomszédos ingatlanhoz. A kerítéstől számítva legalább egy méteres sávot szabadon kell hagyni, amit sövénnyel kell beültetni.

(3) Az istállót, ólat, ketrecet rendszeresen takarítani kell, s szükség szerint, de évente legalább két alkalommal fertőtlenítő meszelést kell végezni.

(4) Az alkalmazott tartási rendszernek biztosítani kell az állatok megfigyelhetőségének lehetőségét, valamint az etető- és itató berendezésekhez való akadálytalan hozzáférhetőséget.

(5) A beteg vagy sérült állat szükség szerinti elkülönítése, gyógykezelése céljára helyet kell biztosítani.

13. §

(1) Az állattartásra szolgáló építmények szellőzőnyílásait a saját udvar felé kell kiképezni.

(2) A keletkező bűzös gázok áramlását természetes vagy mesterséges szellőzéssel a magasba kell terelni.

14. §

(1) Belterületen a trágya-és trágyalétárolót résmentes födéllel kell ellátni, oldalát és aljzatát pedig vízzáró módon kell kiképezni. Az ólakban és a trágyatárolókban az ammóniaképződés csökkentésére szagtalanító anyagokat kell használni.

(2) A híg trágyát zárt csöveken kell az aknába elvezetni. A szilárd trágyát szalmával keverve kell tárolni.

(3) Külterületen a trágya tárolása lakóépülettől, ideiglenes tartózkodásra használt gazdasági épülettől legalább 30 méter távolságra történhet. A trágyát földdel, szalmával, fóliával lefedve kell tárolni.

(4) A trágya-és trágyalégyűjtő kiürítéséről szükség szerint kell gondoskodni. A tárolóból a trágyalé kifolyását illetőleg a csapadékvíz oda való befolyását meg kell akadályozni.

(5) A haszonállatok alom nélküli, hígtrágyás tartása tilos.

4. fejezet

Az ebtartás szabályai

15. §^[8]

„(1) Az ebtartó köteles az állatot úgy tartani, hogy a szomszédos ingatlan tulajdonosát tartósan vagy rendszeresen ne zavarja, szabad mozgásukat ne gátolja.

(2) Az érintett lakók az (1) bekezdésben foglaltak be nem tartása esetén az ebtartás korlátozását vagy megszüntetését kérhetik.”

16. §

(1) Az ebet közterületen illetve a lakóház közös használatú helyiségeiben s annak udvarán biztonságos – vezetésre alkalmas – pórázon kell tartani. Harapós vagy támadó természetű ebet a harapás ellen szájkosárral kell ellátni.

(2) A lakóházak közös használatú területein, ahol a hely hiánya miatt a kikerülés és a biztonságos távolságtartás nem lehetséges, az ebre szájkosarat kell tenni vagy nyakörvénél fogva kell vezetni.

17. §

(1) Bekerítetlen ingatlanon ebet szabadon tartani tilos. Az eb tulajdonosa köteles gondosodni arról, hogy az eb tartási helyét ne hagyhassa el.

(2) Amennyiben az állattartó az ebet kennelben tartja, annak minimális nagysága 2x2 méter. A kennel közvetlenül a szomszéd kerítésére nem építhető, minimum a kerítéstől számított 1 méter távolságot be kell tartani, s a kerítés mentén a telepítési távolságok betartásával növényzetet kell telepíteni.

(3) Amennyiben a kertben kennel nem létesíthető, a mozgástér biztosítása érdekében minimum 4 m huzalhoz csatlakozó legalább 2 méteres lánccal lehet az ebet kikötni.

(4) Bekerített ingatlanon eb szabadon tartható, azonban a kerítést úgy kell kialakítani, hogy az eb közterületre való kijutását, szomszédos ingatlanokra történő bejutását valamint a kerítés résein történő kiharapását megakadályozza.

(5) Harapós, támadó vagy kiszámíthatatlan természetű eb tartása esetén az ingatlan vagy a ház bejáratán szembetűnő módon erre utaló figyelmeztető táblát kell elhelyezni.

(6) A szabadon tartott eb számára minden esetben a méretének megfelelő ólat kell építeni.

18. §

 Tilos ebet beengedni, bevinni, illetve tartani a vakvezető kutya valamint az intézmény őrzését szolgáló eb kivételével:

a) vendégforgalmat lebonyolító nyilvános helységbe,

b) üzletbe, piac területére, élelmiszer-feldolgozó üzembe,

c) nevelési, oktatási, egészségügyi, szociális, kulturális létesítmény és fürdő valamint strand területére,

d) ügyfélforgalmat lebonyolító közintézmény épületébe,

e) a temető területére,

f) a játszótér területére.

5. fejezet

Eljárási szabályok

19. §^[9]

20. §

(1) Szabálysértést követ el, és harmincezer forintig terjedő pénzbírsággal sújtható az, aki

a) kutyát játszótérre bevisz, illetve beenged,

b) Harapós és támadó természetű ebet közterületen szájkosár nélkül vezet vagy futtat,

c) olyan helyen tart állatot, ahol ezt e rendelet tiltja,

d) e rendeletben meghatározott darabszámot meghaladó állatot tart,

f) ebét úgy tartja, hogy ez a többi lakás lakóinak nyugalmát tartósan és rendszeresen zavarja,

g) állatáról nem gondoskodik megfelelően,

h) a trágya tárolására és elszállítására vonatkozó előírásokat megszegi,

i) eb és macskatenyészetet a szomszéd ingatlanok használói nyugalmának zavarásával tart fenn,

j) aki nem biztosítja az ingatlanán az állattartási szabályok ellenőrzésének lehetődését.

(2) ^[10]

6. fejezet

Záró rendelkezések

21. § (1) E rendelet 2004. október 1. napján lép életbe. Hatályba lépésével egyidejűleg érvényét veszti Kaposújlak Község Önkormányzat Képviselő-testülete 9/2004 számú, az állatok tartásáról szóló rendelete.

(2) Az állattartó az állattartást – ha azt e rendelet szerinti tiltott helyen vagy meg nem engedett mértékben folytatja – köteles e rendelet hatályba lépésétől számított egy éven belül megszüntetni illetve az előírt mértékre csökkenteni.

(3) A rendelet kihirdetéséről az SZMSZ szerinti, helyben szokásos módon a körjegyző gondoskodik.

A képviselő-testület ülése:

Kaposújlak, 2004. szeptember 23.

Kihirdetve:

Kaposújlak, 2004. szeptember 24.

Tanits Tibor

mb. körjegyző

1. számú melléklet

Az állattartás céljára szóló létesítmény építése, bővítése esetén betartandó védőtávolságok

2. számú melléklet

állattartási övezetek

a) a településközpont: Rendezési terv szerint településközpont vegyes terület kategóriába tartozó ingatlanok.

b) családi házas övezet: településközpont kivételével a község belterületén található ingatlanok

c) külterületi kertes övezet: zártkerti ingatlanok

d) egyéb külterületi övezet: az eddig fel nem sorolt területek